3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem

Átírás

1 3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem február 24. Nemzetközi jog II. 1. Állampolgárság Állam területén tartózkodó emberek: állampolgárok vagy külföldiek Állampolgárság-emberi jogok FİSZABÁLY: az állam maga dönti el, hogy kit tekint állampolgárának (belsı joghatósági kör) Hogy lehet megszerezni az állampolgárságot (ius sanguinis, ius soli) Hogy lehet elveszíteni A nemzetközi jog szerepe: Kettıs állampolgárság eseteinek csökkentése, hontalanság, katonai szolgálat Házasságkötés állampolgársági hatásai Emberi jogok: állampolgársághoz való jog Nki jog általános szabályainak nagy szerepe 1

2 Nemzetközi jogi aktusból származó állampolgárság Államutódlás Korábbi állampolgárság megszőnik Nemzetközi jogi opció: korábbi állampolgárság megtartásának lehetısége Lakosságcsere Európai állampolgársági egyezmény Európa Tanács égisze alatt, 1997 Állampolgárság fogalma: jogi kötelék (Ø feltétel az effektivitás) Nottebohm ügy ICJ 1955 Friedrich Nottebohm Guatemala októbere: honosítás kérése Liechtensteinben honosítás feltételei: 3 év helyben lakás kivéve ha a nagyherceg felmentést ad Kötelezettségvállalás: Mauren községnek svájci frank + országnak frank + évi frank adó frank letét 1939: megkapta az állampolgárságot 2

3 Visszatér Guatemalába II. VH Gautemala a szövetségesek oldalán N. ellenséges állam állampolgára (No.) vagyonát elveszik letartóztatják, az USA-ba internálják Liechtenstein keresete diplomáciai védelem Nottebohm vagyonának visszaszolgáltatása kártérítés Az állampolgárság egy jogi kapcsolat, amelynek alapja egy tényleges társadalmi kötıdés, egy valódi az életmódhoz, az érdekekhez és az érzelmekhez kötıdı kapcsolat, amelyhez kölcsönös jogok és kötelezettségek járulnak. Jogi kifejezıdése annak a ténynek, hogy az egyén, amely ezt az állampolgárságot közvetlenül a jog által vagy pedig a hatóságoknak az aktusa következtében megszerzi, valójában szorosabban kapcsolódik az állampolgársága szerinti állam népéhez, mint bármely más államéhoz. A Nottebohmnak megadott állampolgárság megfelel-e az elızıeknek? N. életvitele N. és L. közt nincs semmiféle kötıdés Ez a kötıdés N. és Guatemala közt van meg Az állampolgárság megszerzésének valódi célja a menekülés volt 3

4 Az ítélet Guatemala nem köteles elismerni Nottebohm liechtensteini állampolgárságát Liechtenstein nem részesítheti diplomáciai védelemben Nottebohm-ot G.-val szemben Állampolgársági egyezmény Belsı jogi szabályozás korlátja: diszkrimináció tilalma Elvek: Mindenkinek joga van állampolgársághoz; A hontalanságot el kell kerülni; Senkit sem lehet kivételes eseteket leszámítva állampolgárságától önkényesen megfosztani; Az állampolgár és külföldi közötti házasság, a házasság felbontása, a házastársak egyike állampolgárságának megváltozása nem érinti automatikusan a másik házastárs állampolgárságát; Bizonyos feltételek mellett engedélyezett az állampolgárságról való lemondás is 2. Honosság A jogi személyek államhoz tartozását fejezi ki Belsı jog határozza meg, kétféle elv: Székhely elve Bejegyzés elve 4

5 3. Külföldiek jogi helyzete Ki a külföldi? Más állam állampolgára Hontalan Menekült Más állam honosa : aki nem adott állam állampolgára vagy honosa Szabályozás története: Ókor: proxenia Klasszikus kor: kapitulációs rendszer, koncessziós rendszer Diplomáciai védelem Nki szokásjog szabályozza Állam alanyi joga, diszkrecionális döntés Ha vmely állam az adott állam állampolgárával vagy honosával szemben jogsértést követ el. Feltételei: Nemzetközi jogsértés Állampolgárság/honosság Belsı jogorvoslatok kimerítése Kivéve: Nincs a hatékony jóvátétel szempontjából ésszerően rendelkezésre álló jogorvoslat, vagy azok erre nem nyújtanak ésszerő lehetıséget Az eljárás túlzottan hosszadalmas A magánszemélyt nyilvánvalóan megakadályozzák jogorvoslatának benyújtásában 5

6 Menekültek azok a természetes személyek, akik hazájukat elhagyva más állam területén kérnek védelmet területi menedékjog Diplomáciai menedékjog XX. században a menekültkérdés dimenziói megváltoztak az állam maga határozza meg azt, hogy kit tekint menekültnek 4. Nemzetközi kisebbségi jog Fejlıdés 1945-ig Elızmények:elsıként vallási kisebbségek védelme I. VH Nemzetek Szövetsége Kisebbségi szerzıdések Nemzetközi ellenırzés Tanács bármely tagjának joga volt felhívni a Tanács figyelmét kötelezettségek megsértésére vagy annak veszélyére Állandó Nemzetközi Bíróság Tanács bármely tagja és a kisebbségi kötelezettségekkel terhelt bármely állam közötti viták 6

7 1945 Nincs kisebbségvédelmi rendelkezés az Alapokmányban Ok: nincs is szükség önálló kisebbségvédelmi rendszerre, mert a különbözı kisebbségek jogait az emberi jogok nemzetközi rendszerében lehet és kell biztosítani a nemzetközi kisebbségi jog az emberi jogok nemzetközi rendszerébe integrálódott A nemzetközi kisebbségi jog forrásai - szerzıdések XX. század utolsó negyedében újabb kisebbségvédelmi tárgyú nemzetközi szerzıdések és egyéb dokumentumok jöttek létre a nemzetközi kisebbségi jog újjáéledt, mert nem elég az emberi jogi védelem 2 oldalú szerzıdések lennének ideálisak politikai okokból ritka, nincs viszonosság a kisebbségek létszáma miatt, soft law Fokozott szerep a generális sokoldalú és regionális szerzıdéseké PPJNE, 1966 Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbséghez tartozó személyektıl nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják. 7

8 Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (1992) Európa Tanács Nyelvek védelmére koncentrál à la charte rendszer (arányosan) Nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995) Programjellegő, soft law A nemzetközi kisebbségi jog forrásai - ius cogens Badinter bizottság: a kisebbségek jogait a nemzetközi ius cogens is védelmezi Genocídium tilalma Népek egyenjogúsága apartheid tilalma Emberi jogok védelmének kezdetei 8

9 Emberi jogok megjelenése a nemzeti jogban Kezdetek: XIII. század Magna Charta (1215) bizonyos jogok a nemeseknek Bill of Rights (Anglia, 1688) Fıszabály: az állampolgárokkal, egyénekkel való bánásmódról az állam dönt (kizárólagos joghatóság, /domaine reservé/ belügy) mert ık az állam tulajdona beavatkozás tilalma vonatkozik rá XVIII. század: fr. forradalom elsı emberi jogi dokumentumok, de ezek nemzetiek! Nemzeti dokumentumok Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata Fr. Forradalom jelszava: Liberté, Egalité, Fraternité Francia Nemzetgyőlés fogalmazta meg Nyilatkozat az ember természetese, elidegeníthetetlen és szent jogairól Védett jogok: Gondolat-, véleménynyilvánítás szabadsága Jog a politikában való részvételre Eljárási jogok, pl. ártatlanság vélelme Bill of Rights: USA Alkotmányának elsı 10 módosítása anti-föderalisták támadták az Alkotmányt, mert túl tágan fogalmaz és nem tartalmaz konkrét védelmet az önkényuralom ellen 1789, ratifikáció: 1791 Védett jogok pl.: Vélemény szabadsága, sajtószabadság Fegyverviseléshez való jog Eljárási jogok, pl. tisztességes eljáráshoz való jog 9

10 III. Emberi jogok megjelenése a nki jogban XIX. szd-ig nincsenek nki dokumentumok ILO egyezményei, ajánlásai A munkakörülményekrıl, Egyenlı munkáért egyenlı bért kérdésében Szokásjog: bizonyos emberek speciális védelmet érdemelnek (~ jogok) diplomácia Humanitárius jog (1864 óta) Rabszolgaság tilalma (1815 óta) Kisebbségi jogok (I. VH után) Nemzetközi kapcsolatok a II. VH után Bipoláris nemzetközi rendszer, hidegháború 2 blokk Népszövetség bukása a nemzetközi politikában szükséges egy univerzális nemzetközi szervezet létrehozása El kell kerülni az újabb világháborút nemzetközi együttmőködéssel Cél: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása Egyesült Nemzetek Szervezete A II. VH hatása az emberi jogokra A háború tapasztalatai Holokauszt Jogi dokumentumok alapján emberi jogok tömeges megsértése (nemzeti dokumentumok) 10

11 ENSZ megalakítása + emberi jogok védelmének szükségessége Emberi jogok védelmének nemzetközi rendszere univerzális szinten az ENSZ keretében (az emberi jogok védelme nemzetközi rendszerének elsı lépése az ENSZ-hez köthetı) Alapfogalmak osztályozás (emberi jogok generációi) Az emberi jogok védelmének modellje Emberi jogok állami kötelezettségek alapdokumentumok Osztályozás: generációk Tudományos kategóriák kritizált, elutasítják Liberté, egalité, fraternité Megjelenés sorrendjét mutatja és leszármazási sort pl. élethez való jog, emberi méltóság rabszolgaság tilalma, a szociális biztonsághoz való jog 1. generáció: polgári és politikai jogok anyajog: élethez való jog (legtöbbször elsı a listában) 2. generáció: gazdasági, szociális, kulturális jogok 3. generáció: szolidaritási jogok 11

12 1 GENERÁCIÓ Polgári és politikai jogok PÉLDA Élethez való jog Gyülekezési szabadság EGY SZERZİDÉS (példa) ICCPR (PPJNE) 2 GSZK jogok Oktatáshoz való jog, munkához való jog Európai Szociális Karta 3 Szolidaritási jogok A nemzeti erıforrásokkal való rendelkezés (népek joga) Banjul Charta Emberi jogok védelmének modellje 1. Nemzeti védelem 2. Regionális védelem: Európa Afrika Amerika (amerikai kontinens) Iszlám világ 3. Univerzális védelem: ENSZ Regionális védelem Regionális nemzetközi szervezet ET, AÁSZ, AU, AL, IKSZ Regionális emberi jogi szerzıdés Európa: EJEE, ESZCh.; Amerika: EJACh, Protokol; Afrika: Banjul Charter; Iszlám: Arab Charta a szerzıdés tartalmazza a védendı jogok katalógusát A szerzıdés létrehoz egy ellenırzési mechanizmust 12

13 Régió Szervezet Szerzıdések ellenırzés Európa Amerika Afrika Council of Europe = ET OAS = AÁSZ African Union = AU ECHR = EJEE ESC = ESZCh Pact of San José Protocol of San Salvador Banjul Charter ECHR European Committee of Social Rights Inter-American Commission on HR IA Court on HR? Iszlám Arab League OIC = AL, IKSZ ACHR = ACh? Ázsia? (ASEAN) - - Példa: Mo. véleménynyilvánítás szabadsága 1. Nemzeti védelem Alkotmány 61. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekő adatokat megismerje, illetıleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Egyéb jogszabályok évi II. törvény a sajtóról Jogok megsértése nemzeti bírói rendszer 2. Regionális védelem Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms (European Convention on Human Rights, ECHR) = Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 10. cikk vélemény szabadsága 1. Everyone has the right to freedom of expression. Jog megsértése Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 13

14 3. Univerzális védelem: ENSZ PPJNE (19. cikk) jelentés Kiegészítı jegyzıkönyv a PPJNE-hoz egyéni panaszokról Mo. szerzıdı fél Emberi jogok állami kötelezettségek Emberi jogok egyéneket illetnek meg Az államok kötelezettsége az emberi jogok biztosítása a joghatóságuk alatt állók számára különbözı módokon: Tiszteletben tartás se közvetlenül, se közvetetten ne avatkozzon be Védelem megakadályozza, hogy mások bármilyen módon beavatkozzanak Biztosítás olyan intézkedések megtétele, amelyek elısegítik a jog élvezetét (GSZK jogok) NGO-k Nemzetközi szervezet Kormányközi szervezetek Nem kormányközi szervezetek 14

15 Emberi jogi szervezetek E területen van a legtöbb civil szervezet: több mint 1000 Emberi Jogi Ligák Nemzetközi Szövetsége 1922, Párizs Az elsı Csak akkor fogad el pénzt alapítványoktól, szervezetektıl, ha a felhasználást nem kötik feltételekhez Amnesty International Peter Benenson, 1961 Módszere: nyomásgyakorlás, lobby, figyelemfelkeltés Hogyan? Tanulmányok készítése, demonstrációk, petíciók, levélíró kampányok 15

16 Human Rights Watch 1978 Helsinki Watch cél: szovjet blokk ellenırzése, hogy betartják-e a Helsinki Záróokmány rendelkezéseit 1980s évek: hozzájárult a demokratikus átmenethez 1980s: Watch Committees (Americas Watch + Asia Watch + Africa Watch + Middle East Watch) 1988 Human Rights Watch vizsgálja: Háborús bőncselekményeket 1990s: új területekre terjesztette ki tevékenységét (nık, gyerekek jogai, menekültek, gyerekkatonák, emberkereskedelem) Új eddig tabu témák: leszbikusok és melgek jogai Nagy siker: kampány a taposóaknák és fürtösbombák ellen Non-profit 280 fıs személyzet /tagság: emberi jogi szakértık, ügyvédek, tanárok Évente kb. 100 jelentés, tájékoztató 90 országban Konzultatív státusz sok nemzetközi szervezeteben, pl.: ENSZ, ET, AU, EU, stb. 16