Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Átírás

1 Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

2

3 TarTalomjegyzék 1 Előszó 4 2 kordonművelés metszése és zöldmunkái az év során A tőke részei és a tőkeművelésmódok változatai A kordonművelésű ültetvények szerkezete 9 4 A tőkeművelésmód év metszése és zöldmunkái év metszése és zöldmunkái év metszése és zöldmunkái év metszése és zöldmunkái 18 5 Termőkorú ültetvények metszése és zöldmunkái Metszés Metszést kiegészítő műveletek Venyigekezelés Idős fás részek rögzítése Zöldmunkák Törzstisztítás Hajtás-/rügyválogatás Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás 30 6 Összefoglalás 31 7 Irodalomjegyzék 32 8 Ábrajegyzék 33 A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 3

4 1 előszó A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legnemesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett, évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zászlósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapított minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves termesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek. A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést. 4 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

5 A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy segítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, magyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gyakorlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során. A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal. További jó munkát kívánva: Balassa István Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti igazgató A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 5

6 A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái 2 az alacsony és kordonművelés metszése és zöldmunkái az év során Műveletek/hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Metszés Venyigekezelés Idős fás részek rögzítése Törzstisztítás Hajtás-/rügyválogatás Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás 6 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

7 3 az alacsony és bemutatása 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmódok változatai Közös jellemzők: Törzsmagasság: a közös jellemzője a függőleges törzs és a vízszintes kar. a tőketörzs az alacsony kordon esetén 60 cm alatti, a kordon esetében pedig legfeljebb 80 cm (1. ábra). Termőalapok, metszési elemek: a kordonkarokon szabályos elrendezésben elágazódásokat, termőalapokat alakítunk ki. A metszési elemek a termőalapokon foglalnak helyet. Kialakíthatók egytörzses egykarú és egytörzses kétkarú tőkék is. Termőalapok Kordonkar Törzs Tőkenyak ábra: A kordonművelés változatai (1. egytörzses kétkarú; 2. egytörzses egykarú) és a tőkék részei zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 7

8 A tőkeművelésmód Alacsony (Royat-) kordon: Az alacsony kordonművelés jellemzője az alacsony (30-60 cm-es) tőketörzs. Egy- és kétkarú változata is ismert. A kordonkaron lévő termőalapokon (1-2 rügyes) rövidcsapos metszést folytatunk. A rövidcsapok száma fajtától, termőhelytől és a tőtávolságtól függően változhat (3-8 db). A hajtásokat a kar fölött elhelyezett huzalpárok között helyezzük el vékony, szellős lombfal formájában. Középmagas kordonművelés: A kordonművelésre általában az egy törzs (70-80 cm) és az egy kar a jellemző. A termőalapokon rövidcsapos metszést végzünk; a rövidcsapok száma ezúttal is változó lehet. A hajtások elhelyezése szintén vékony lombfal alakban történik. zöldmunkái metszése 8 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

9 3.2 A kordonművelésű ültetvények szerkezete A kordonművelésű ültetvény szerkezeti elemeit a 2. ábra szemlélteti. 1,4 m 2,2 m 2. ábra: Példa a kordonművelésű ültetvény szerkezetére (a= alacsony kordonművelés: cm; kordonművelés:70-80cm) a 0,8 m zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 9

10 A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Sor- és tőtávolság: Az ajánlott sor- és tőtávolság alacsony esetén 1,5-2,2 m x 0,8-1,2 m, míg esetén1,8-2,5 m x 0,8-1,2 m. Az ajánlott sor- és tőtávolságok hektáronkénti tőkeszámértékeit az 1 2. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alacsony kordonművelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 0, , , , n.a.* n.a. *nem ajánlott 2. táblázat: Középmagas kordonművelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 0, , , n.a.* n.a. n.a. 1, n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. *nem ajánlott 10 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

11 Sorirány megválasztása: Támaszrendszer: A szőlősorok tájolásakor az É D-i vagy az ÉNy DK-i irányt célszerű választani. A sorok égtáji tájolását módosíthatják a terület terepviszonyai. Lejtős területen makro- és mikroteraszoknál a sorok szükségszerűen a teraszok kialakítását követik. Lejtő irányú sorvezetésnél a sorok irányát a lejtő kitettsége határozza meg. Kisebb parcellák esetében a sorok irányát a sorok lehetséges hossza is meghatározza; szabálytalan vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, amely a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi. kordonművelés támaszrendszerét a 3. ábra szemlélteti. 60 cm 30 cm 30 cm 40 cm 3. ábra: Az alacsony kordonművelésű tőke támaszrendszere Hajtástartó huzalok Kartartó huzal 40 cm 30 cm 30 cm 60 cm zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 11

12 A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Az alkalmazott közös támaszrendszer egysíkú függőleges kialakítású. A tőke karját, karjait a törzsmagasságnak megfelelő magasságban kifeszített kartartó huzalhoz rögzítjük. A tenyészidőszakban a hajtásokat a kartartó huzal fölött kifeszített hajtástartó huzalpárok támasztják meg, amelyek javasolt száma 1,7 m sortávolság alatt 2 pár, 1,7 m-es sortávolság fölött 3 pár. A hajtástartó huzalpárok száma csökkenthető, amennyiben a huzalok emelhetők. A huzalpárok kiosztásánál célszerű figyelembe venni, hogy az első huzalpár és a kartartó huzal közötti távolság ne haladja meg a 30 cm-t. A tőkék törzsét törzstámasz, azaz karó mellett neveljük, mely legalább a kartartó huzal magasságáig érjen, de legfeljebb 10 cm-rel haladja meg azt. Különösen fontos ez előmetsző gép alkalmazásakor. Alacsony kordonművelés esetén a törzstámasz a tőkék 5. éves kora után elhagyható, a kordonművelésnél a törzstámaszt az ültetvény teljes élete során megtartjuk. Az ökológiai adottságok optimális kihasználásához és az önárnyékolás elkerüléséhez a támaszrendszer méretezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a lombfalmagasság és a sortávolság aránya 0,5 és 0,7 között legyen (4. ábra). A lombfalmagasságon a kartartó huzal és a tervezett csonkázási magasság közötti távolságot értjük. A sortávolság és a kialakítható lombfalmagasság értékeit a 3 4. táblázat szemlélteti. Lombfalmagasság (cm) / Sortávolság (cm) = 0,5-0,7 Lombfal magasság (cm) Sortávolság (cm) 4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása kordonművelés esetén 12 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

13 3. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés alacsony kordonművelésnél Sortávolság (m) 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 Ajánlott lombfalmagasság: legalább (cm): legfeljebb (cm): Hajtástartó huzalpárok száma (db): táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés -kordonművelésnél Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 Ajánlott lombfalmagasság: legalább (cm): legfeljebb (cm): Hajtástartó huzalpárok száma (db): Javasolt fajták: Elsősorban a Furmint, a Hárslevelű és a Kövérszőlő, de valamennyi, a Tokaji borvidéken engedélyezett szőlőfajtával kialakítható. Az alacsonyabb tőkénkénti rügyszám miatt ez a metszésmód elsősorban az alsó rügyeiben is termékeny, nagyobb fürtátlagtömegű fajták számára alkalmas. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 13

14 4 a Tőkeművelésmód kialakítása A különböző kordonművelésű tőkék nevelésének alapelvei teljesen azonosak (5. ábra). Az alacsonyabb a méretkülönbségek okán valamivel gyorsabb lehet, mint a magasabbaké, de ez nem törvényszerű. metszése zöldmunkái A tőkeművelésmód 1. év 2. év 3. év 4. év 5. ábra: A kordonművelésű tőkék alakító metszése 14 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

15 év metszése és zöldmunkái Őszi ültetés esetén: Tavaszi ültetéskor: Aggató kötések: Az első év őszén: a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől. a szaporítóanyag vesszőjének visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi, akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1-2 világos rügy. Első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágásával lehetőleg ne korlátozzuk. a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a támaszokat vagy legalábbis a karókat a telepítés első évben kihelyezzük. a fiatal tőkéket ismét befedjük. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy a törzsnevelést már a második évben megkezdhessük év metszése és zöldmunkái Nyitás: a második évben a metszést megelőzően ki kell nyitni a befedett tőkéket. Ezután a vesszők közül egyet kiválasztva azt két rügyre metsszük azért, hogy erős hajtások fejlődjenek. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk. Törzs- és karnevelés: már hajtás korban, zölden megkezdhetjük. Ilyenkor két hajtást hagyunk a tőkén, és az egyikükről lehetőleg az alsóról folyamatosan eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A legjobb megoldás, ha azokat még zsenge állapotukban kézzel kicsipkedjük. Gondoskodni kell a hajtás egyenes vezetéséről is, amit szükség szerinti kötözéssel (2-5-ször cm-ként) érünk el. Korai hónaljhajtások eltávolítása: a törzsnek szánt hajtás korai hónaljazásával, a törzs lehetőleg egy menetben történő kialakításával az a célunk, hogy minél kevesebb sebzés és csonk maradjon a törzsön. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 15

16 A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Kötözőanyag: Hajtásvisszavágás: a hajtásnevelés időszakában a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó kötözőanyag megfelel. A művelet hatékonyabb elvégzésére javasolt a speciális rugalmatlan kötözőanyag kihelyezésére alkalmas kötözőgép használata. a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk év metszése és zöldmunkái Előnevelt vessző: A másik vesszőt a két vessző egyikét lehetőleg a gondosan előneveltet a kialakítandó magasságban törzsként és karként lekötve meghagyjuk. Az előző évben az alsó hajtásról távolítjuk el a hónaljhajtásokat, és vessző korban is ezt igyekszünk meghagyni, mert így a törzsön nem marad sebhely. Ha a felső vesszőt hagyjuk meg és az alsót távolítjuk el, akkor nagy sebet ejtünk a törzsön. A vágás nyoma éveken át megmarad, ez pedig kórtani következményekkel járhat. tőből eltávolítjuk. A törzsnek meghagyott vesszőről feltétlenül le kell vágni a kacsokat és az esetleges hónaljvesszőket. A karnak a vízszintesen lekötött vesszőrész hossza lehetőleg ne haladja meg a 6-10 rügyet, amelyek szinte teljes biztonsággal kifakadnak. A kart jó kondíciójú erős vessző esetén kialakíthatjuk egyszerre is; ha azonban nem ez a helyzet, a nevelést két részletben végezzük. A törzsnek és karnak meghagyott vesszőt rugalmas, hosszabb élettartamú (5-7 év) műanyag kötözőanyaggal szorosan a támaszhoz rögzítjük. A rögzítésnél célszerű arra törekedni, hogy a törzs támasztását szolgáló karó a kar lehajtásának irányával ellentétes oldalon helyezkedjen el. Könyök: a kar kinevelésére szánt vesszőt úgy kell a kartartó huzalra fektetni és azon rögzíteni, hogy annak kis könyöke legyen. Szakszerű, szoros kötözéssel és a vessző rögzítés előtti megropogtatásával elérhetjük, hogy a kar már a törzstámasz végén ráfeküdjön a huzalra. Hiba, ha a kart a kartartó huzalhoz túl közel indítjuk. Ugyanis a túl közelről indított vesszőt nehéz vízszintesen a huzalra fektetni és szorosan rögzíteni. A kar eleje ilyenkor gyakran púposodik, görbe. Szintén helytelen, ha a törzs 16 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

17 Gyenge tőkék: folytatásaként meghagyott vesszőt nagy ívben kötjük le, mivel ekkor a kartartó huzalon nagy kihasználatlan rész marad. A kordonkar lehajtásakor arra törekedjünk, hogy a karnak szánt vesszőt a kartartó huzal karó felőli oldalán fektessük a huzalra. Kerüljük a vessző huzalra csavarását. A kart rugalmas kötözőanyaggal legalább 3 helyen rögzítsük. a fejlődésben elmaradt, a ceruzavastagságot el nem érő vesszőket nevelő tőkéket hogy megerősödjenek újra rövidre metsszük. Ezzel elkerüljük a törzs és a kar sok szakaszból álló kinevelését, egyúttal csökkentjük a sebfelületek számát is. A törzsön fakadó hajtásokat korán, 3-5 cm-es állapotukban ledörzsöljük. Ha elkésünk a munkával, csonkok, rajtuk pedig kihajtásra alkalmas rügyek, valamint sebek maradnak vissza. A törzstisztítást szükség szerint a következő években ismételjük meg. Hajtásigazítás, csonkázás: a hajtások támaszon való elhelyezését és a csonkázás műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. Hónaljhajtások kezelése: a gyengén fejlődött, erősen visszametszett tőkék törzsnevelésekor a 2. év során leírtak az irányadók. A lehajtott karról fakadó hajtások hónaljazásáról a tőkék kondíciója és az alvamaradási % alapján célszerű dönteni. Erős hajtásnövekedés, esetleg nagy alvamaradási % esetén a hónaljakat célszerű meghagyni és a támaszrendszerbe fűzni. Gyenge hajtásnövekedésnél, illetve hiánytalan fakadásnál a célszerű a hónaljhajtásokat kitörni fürtzónából. Virágfürt eltávolítása: minthogy a törzs és a kar kialakításához a vesszők felsőbb, több fürtkezdeményt tartalmazó rügytartományát használjuk fel, a harmadik évben már jelentős, esetenként nemkívánatosan bő terméssel számolhatunk. A nagy termékenység miatt a karkialakítást hajtásválogatással és lehetőleg a virágfürt-eltávolítással kell kiegészíteni. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 17

18 év metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Termőalapok : az alakítás utolsó évében befejeződik a karnevelés, és egymástól kb. 20 cm-es távolságra kialakítjuk a termőalapokat. A kordonkaroknak nem kell összeérniük, a termőalapok közti távolság megmaradhat közöttük. A termőalapok abból áll, hogy a kívánt távolságúra ritkított vesszőket 2 rügyre visszametsszük. Kétkarú kordon Kétkarú kordon két lépésben: ha kétkarú kordont akarunk kialakítani, akkor a második kart az első kar könyöki részén fejlődött vesszőből neveljük ki. A törzs végén célszerű két vesszőt nevelni, s közülük az alkalmasabbat lekötni. Sikeres lekötés után a másik vesszőt vágjuk le. A másik kar nevelését már hajtás korban, zölden elkezdhetjük. Kétkarú kordon egy lépésben: nevelhetjük a két kart egy időben is. Ekkor a törzsnek meghagyott részről a duzzadó rügyeket ledörzsöljük, vagy a hajtásokat korán néhány cm-esen eltávolítjuk a felső kettő (biztonsági okokból esetleg három) hajtás kivételével. A következő év tavaszán a három vessző közül két megfelelőt egyet jobbra, egyet balra a kartartó huzalon vízszintesen rögzítünk. Ha ezt a műveletet sikerült úgy elvégeznünk, hogy közben egyik vessző sem tört le, a harmadik (tartalék) vesszőt tőből eltávolíthatjuk. A karok nevelését ebben az esetben is megkezdhetjük már hajtás korban. A továbbiakban az egykarú kordonművelésű tőke alakításával leírtak szerint járunk el, mivel másban az egy- és a kétkarú kordon nevelése nem tér el. Zöldmunkák: a 4. év zöldmunkáit a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. 18 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

19 5 Termőkorú ültetvények metszése és zöldmunkái 5.1 Metszés Mikor? Hogyan? Nyugalmi időszakban. Rövidcsapos metszés alkalmazása esetén kizárólag egy vagy kétrügyes elemeket hagyunk a tőkéken. Termőalaponként természetesen ez mindössze egy-egy rövidcsapot jelent. Kétrügyes metszési elemek esetén a felső vesszőt a hozzá tartozó cserrésszel együtt eltávolítjuk, az alsót pedig kétrügyes csapra metsszük (6 8. ábra). Cser Termőalap Kordon kar 6. ábra: A szőlővessző rügyei Második világos rügy Első világos rügy Sárrügy rügy Alapi rügyek ábra: Kordonművelésű tőkék metszése (1. szabályos két világos rügyes metszés, 2. felmagasodott termőalap leváltása egyrügyes biztosítócsap meghagyásával, 3. szabálytalan két világos rügyes metszés) zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 19

20 A tőkeművelésmód A tőkéken rövidcsapos metszést végzünk, vagyis termőalaponként (kb. 20 cm-enként) egy-két rügyes elemet hagyunk meg tőkénként. Ez a tőtávolságtól, vagyis a kar hosszától függően rügyet jelent (6. ábra). Az egy világos rügyes rövidcsapoknál a sárszem kifakadására is feltétlenül számíthatunk. Ezzel a hajtásszám tehát nem változik, de a kartól való eltávolodás folyamata lassul. Fontos, hogy sem a törzs és a kar találkozásánál (a kanyarban), sem a kar legvégén ne hagyjunk rövidcsapot. Miért? Karok leváltása: Mivel? A tápanyagtorlódás következtében ezek a részek gyorsabban növekednének, túlzottan megerősödnének a többi karrész rovására, ami előbb-utóbb egy középen felkopaszodott ablakos tőkéhez vezetne. a metszésmóddal együtt járó nagy sebzési felületek miatt időközönként szükségessé válhat a karok leváltása. Ezt lehetőleg ne egy menetben végezzük, hanem termőalaponként, vagyis nagyjából cm-enként. Karhosszabbításkor is hasonlóképpen járjunk el. Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, pneumatikus vagy elektromos metszőberendezésekkel, előmetsző gépekkel. metszése zöldmunkái 10 cm 20 cm 20 cm 20 cm 20 cm 8. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék metszés előtt és metszés után 20 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

21 5.2 Metszést kiegészítő műveletek Venyigekezelés Mikor? Nyugalmi időszakban. Hogyan? Aprítás, talajba való bedolgozás: a venyigét a szőlősorok közt hagyni, felaprítani, majd a talajba dolgozni a növény-egészségügyi aggályoktól (vírusok, baktériumos golyvásodás és egyéb gombás betegségek terjesztése) eltekintve jótékony hatású a szőlőtalajok tápanyagtartalmára, gyarapszik általa a humusztartalom, javul a talajszerkezet. A téli időszakban az eróziós károkat csökkentő hatásával is számolni lehet a helyben hagyott, aprított vagy aprítatlan venyigének. Az aprítás ideális időszaka fagyos napokra tehető. Egyrészt kevésbé tömörödik, jól járható a talaj, másrészt a venyige is jobban törik. Bálázás, brikettezés: amennyiben a venyigét nem akarjuk az ültetvény sorai közt hagyni, eljárhatunk úgy is, hogy a sorközben bálázzuk, brikettezzük az aprított venyigét, amit az erre alkalmas kazánokban a használati meleg víz előállítására vagy fűtés céljára égethetünk el. Helyben égetés: környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb megoldás. Igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtömeg, nem kell tárolni, mint a bálákat stb.), olcsósága, kórokozó-, kártevőgyérítő hatása miatt elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak akkor kaphatnak támogatást, ha a venyigét nem égetik el, hanem a szőlősorok közt bedolgozzák. Mivel? Előmetsző gépekkel, venyigezúzókkal, venyigetolókkal, bálázó-, brikettezőgépekkel. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 21

22 5.2.2 Idős fás részek rögzítése zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Metszést kiegészítő művelet még az idős fás részek rugalmas, több évet kibíró kötözőanyaggal való rögzítése. Minőségtől függően a rugalmas kötözőanyag 5-7 év alatt elfárad, ezért gondolni kell a kötések megújítására. A rugalmatlanságát elveszítő kötözőanyag a tőke fás részeiben bevágást okoz, ami tápanyagtorlódáshoz vezethet. Ennek jele a kötözőanyag eltávolítása után a törzsön, karon maradt gyűrűszerű bevágás. Mikor? Nyugalmi időszakban Hogyan? Méretétől függően a tőke törzsét 2, illetve 3 helyen rögzítjük. A kordonkarokat kb cm-enként kötjük a kartartó huzalhoz. Ekkor rögzítjük a karleváltásoknak meghagyott veszszőket is. Mivel? Az idősebb tőkerészek rögzítésére rugalmas kötözőanyagot alkalmazunk. 22 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

23 5.3 Zöldmunkák Törzstisztítás A művelet a tőkenyak és a törzs tisztítása, az itt fakadó nemes, illetve alanyhajtások eltávolítása. Mikor? 20 cm-es hajtáshosszúságnál, de a műveletet virágzás után célszerű megismételni. Hogyan? A rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtásokra általában nincs szükség, a feladat ezért a hajtások válogatás nélküli leszedése. Nagy kondíciójú, alacsony terhelésben részesített, illetve elemi kárt szenvedett ültetvények esetén a tőkék aljának tisztán tartása az átlagosnál több odafigyelést igényel. A törzstisztítás lehet törzsdörzsölés vagy a fiatal hajtások leválogatása, leperzselése. Mivel? Végezhetjük kézzel, de ezt a munkát kiválthatjuk törzstisztító gépek, illetőleg speciális vegyszerek alkalmazásával is. A vegyszeres törzstisztítás sok szempontból előnyösnek ígérkezik. A vegyszer kijuttatása a gépi törzstisztításnál viszonylag nagyobb menetsebességgel végezhető, jóllehet kizárólag magas gyomoktól mentes soralján, s legfeljebb 20 cm-es hajtáshosszúságig eredményes. A leválasztott, leperzselt hajtásokat rendszerint újabbak követik, ezét nem érdemes túlságosan korán munkához látni, s a műveletet rendszerint még egy-két alkalommal meg kell ismételni. Engedélyezett vegyszer: Spotlight Plus; hatóanyag: karfentrazon-etil; dózis: 0,3-0,4/100 l víz/ha zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 23

24 5.3.2 Hajtás-/rügyválogatás A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Hajtásválogatással eltávolítjuk a szükségtelen fattyúhajtásokat, ikerhajtásokat, meddő hajtásokat, valamint az egymáshoz túl közel álló, illetve a gyengén növő termőhajtásokat. Mikor? Miért? Hogyan? A válogatást már a rügyek duzzadásakor vagy néhány centiméteres hajtáshossz elérésekor is elvégezhetjük. Ekkor rügyválogatásról beszélünk. Általában érdemes kivárni a (30) cm-es hajtáshosszúságot, amikor a fürtkezdemények, a meddő hajtásoknál az első kacsok már egyértelműen felismerhetők. A cm-es átlagos hajtásméret elérése után a beavatkozás több szempontból is hátrányos. A felesleges hajtások hosszú ideig vonják el a tőkétől a vizet és a tápanyagot. A hajtások tövi része fásodni kezd, ezért már nem pattannak le könnyen. Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával a hajtásszerkezet mind áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme lelassul. Ráadásul a megkésett válogatással számos hajtást szándékunk ellenére is kitörhetünk. A cm-es hajtások könnyűszerrel lepattinthatók, illetve csavaró mozdulattal viszonylag egyszerűen eltávolíthatók, az ennél hosszabb hajtások levágása azonban nehézkesen, csak késsel vagy metszőollóval végezhető. A szükségtelen hajtásokat a meghagyottak sérülését kerülve mindig tőből távolítsuk el. Folyóméterenként átlagosan 8-12 hajtás legyen. Kis kondíció, gyenge növekedés esetén legfeljebb 6-8, erős növekedés esetén pedig hajtást indokolt meghagyni. A termőalapok kor rendszerint eltávolítjuk az elágazások közti karrészből eredő hajtásokat. A felkopaszodott karszakaszból előtörő normális fejlettségű meddő hajtásokat azonban feltétlenül kíméljük meg! Meghagyásuk nem kizárólag a művelésmód fenntartása miatt fontos; szénhidráttermelésük a szomszédos hajtások fürtjeinek beérését is segíti. 24 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

25 5.3.3 Hajtások elhelyezése a támaszon A kordonművelésű tőkék hajtásait függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. Lehetőleg olyan lombozatot hozzunk létre, amely nem hézagos, de nem is zsúfolt, a levelek egyenletesen, legfeljebb három rétegben helyezkednek el. Mikor? Hogyan? Huzaltartók használata: A hajtásigazítást, -bújtatást, illetve -befűzést a körülményektől függően 2-4 alkalommal végezzük el. A hajtásokat nem kell kötözni, csupán egymástól elválasztani, elrendezni, és a páros huzalok közé igazítva a támasz síkjában továbbvezetni. A beavatkozásokat akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásai kb. 30 cm-rel túlnőtték a huzal magasságát (9. ábra). a huzalpárok közt elhelyezett távtartók segítségével megkönnyíthetjük a hajtásigazítás munkáját. A huzaltartók szétfeszítik a két huzalt, a hajtások könnyen közéjük nőhetnek. A kellő hajtáshoszszúság elérése után a huzalrögzítőket kialakításuktól függően elfordítjuk vagy felcsapjuk. Huzalösszefogó szemek használata: a szélmozgás és az érdes felületű rozsdás huzalok könnyen horzsolási károkat okozhatnak. A hajtások kidörzsölését mérsékelhetjük, ha a huzalpárokat rögzítő szemekkel ezeket összefogjuk. Mivel? Kézzel, emelhető huzalpárokkal, hajtásterelő és -rögzítő gépekkel. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 25

26 30 cm 30 cm A tőkeművelésmód metszése 140 cm 140 cm zöldmunkái 9. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után 26 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

27 5.3.4 Csonkázás A csonkázás vagy tetejezés a tőkén lévő összes hajtás visszavágását jelenti. A művelet alapvető célja a hosszanti növekedés megakadályozása. Ezzel elsősorban azt kívánjuk elérni, hogy a szőlő az asszimilációs termékeket ne további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, valamint a tartalékok képzésére fordítsa. Mikor? A csonkázást általában július elején-közepén kezdjük el. A korai csonkázás a termőhajtás bekurtításához hasonlóan növeli a terméshozamot, viszont gyengébb minőségű beérést eredményez. A hajtásnövekedés alakulásától függően a virágzás után mintegy nappal végzett csonkázás többnyire nem jár kiugróan magas hozammal, de kedvező hatású a termés minőségére. Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra megnyúlt hajtás akadályozza a sorok bejárását. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni. A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, minél több hajtást hagyjunk érintetlenül. A csonkázást a nyáron egy vagy két alkalommal megismételjük. Hogyan? A visszavágás magassága a legfelső huzal, illetve huzalpár fölött mintegy cm legyen. Első alkalommal a felső huzalpárhoz viszonylag közel csonkázzunk, de másodjára hagyjuk valamivel hosszabbra a hajtásokat. Így technikailag könynyebb a munka kivitelezése, és nem mennek veszendőbe a fő hajtásban időközben felhalmozódott tápanyagok sem. Milyen mértékben? A csonkázás mértékének a megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés. Fő hajtásonként átlagosan mintegy levél szükséges. A felső fürt fölött a csonkázás után kis fürtű fajtáknál legalább 8, a nagy fürtűeknél pedig legkevesebb 10 levél maradjon meg. Mivel? Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval, egyoldalas, kétoldalas, sort áthidaló vagy sétapálca elrendezésű csonkázógépekkel zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 27

28 5.3.5 Hónaljhajtások kezelése A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái A hónaljhajtások kezelésén a másod-, esetleg harmadrendű hajtások eltávolítását vagy visszavágását értjük. Mikor? Hogyan? Miért? Mivel? A hajtásigazítással egy menetben is elvégezhető. Erős növekedésű ültetvényben a másodrendű hajtások már a virágnyílás előtt jelentkeznek, gyengébb növekedésű szőlőben csak az elvirágzást, illetve a csonkázást követően nőnek meg annyira, hogy kezelésük szükségessé válik. A kezelést addig célszerű elvégezni, míg a hónaljhajtások nem nőttek meg túlságosan hosszúra. A zsenge hónaljhajtásokat könnyen ki is törhetjük. Megerősödött állapotukban azonban már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk; inkább késsel vagy metszőollóval dolgozzunk. A fürtzónában képződött hónaljhajtások nagymértékben árnyékolnak, kedvezőtlenné teszik a mikroklímát, ezért tőből távolításuk el őket. A másodrendű hajtások teljes eltávolítása akkor is javasolt, ha elegendő nagyságú lombfelület áll rendelkezésre, és ha az oldalhajtások kifejlődése túlságosan zsúfolt hajtásszerkezetet idézne elő. A fürtzóna fölött képződött hónaljhajtásokat ideális esetben 5-6 leveles hosszúság elérésekor 2-3 vagy 3-4 levélre vágjuk vissza. A hónaljhajtások alsó leveleik kifejlődése után nagymértékben hozzájárulnak a tőke szénhidráttermeléséhez. Levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi, őszi időszakban többszörösen felülmúlja a fő hajtásokét. A másodtermést nem nevelő oldalhajtások termelte asszimiláták nagy része a fő hajtások fürtjeibe kerül. A hónaljhajtások nemcsak a termés minőségét javíthatják, de elősegítik a téli rügyek virágzatkezdeményeinek kifejlődését, a tartalék tápanyagok képződését, javítják a vesszők beérését. Kézzel, késsel, metszőollóval. 28 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

29 5.3.6 Lelevelezés A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének az eltávolítását jelenti. A nedvesség (eső, harmat) a levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás kialakulásának gyakorisága és mértéke. Miért? Kockázata: Mikor? Milyen mértékben? A kezelés hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hőmérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek kedvező változásával magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok káros hatását is. A kezelés után a fürtökhöz jobban hozzá lehet férni, ezért megnő a növényvédelem és a szüret hatékonysága. Aszú alapanyag készítésekor a művelet elvégzését nem javasoljuk. a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, és a szabadon maradt fürtöket a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A sor mindkét oldalán elvégzett levélritkítás növényvédelmi szempontból kedvezőbb, ugyanakkor fokozza a napperzselés veszélyét. A virágzás után kb. három héttel, a bogyók zöldborsó nagyságának elérésekor végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szemben ellenálló héjszerkezet alakul ki. Sokan csak zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem várhatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek leszedésével lassíthatjuk a beérés folyamatát. Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtásonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el, és a lombozat belső részét sűrűsítő leveleket. A lombfal keleti oldala többnyire szélárnyékos, ezért itt szükség szerint nagyobb mértékben is beavatkozhatunk. Levélritkítást elsősorban zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 29

30 A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Mivel? Fürtválogatás az erőteljesen növekedő zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végezzünk. Hibát követünk el, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű, eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk. Kézzel, nyomó- vagy szívólevegős, bordás tépőhengeres vagy forgódobos lelevelező gépekkel. Fürtritkítással a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, ezzel a művelettel pontosan beállítható a tőkék fürtterhelése. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség nagysága, tehát a tőke egyes részeinek (pl. fürtök) szénhidrát-ellátottsága növekszik. A fürttermés csökkentésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben. Mikor? Milyen mértékben? Hogyan? A fürtritkítást legtöbbször a kötődést követően, a nyári hónapokban zöldszüret formájában hajtjuk végre. A kötődés és a fürtzáródás időszakában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a legkedvezőbbnek ítélhető. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, illetve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni. A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürtös terhelésben határozzák meg. Olykor meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk. Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis hamarabb érik, és előnyösebbek a beltartalmi mutatói, mint ugyanazon hajtás 2. vagy 3. fürtjének. A hosszú fürtű fajtáknál a fürtvég visszacsípését is alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet azonban a fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajtáknál a vágással a bogyók megsérülhetnek. 30 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

31 6 összefoglalás A Előnyei: Hátrányai: A metszés gyorsan végrehajtható, melyhez előmetsző gépek is felhasználhatók. Egyszerűen elvégezhető a soraljaművelés. A bakműveléssel szemben nem szükséges a hajtások kötözése. Viszonylag nagy a tápanyagokat raktározó idős fás részek aránya. Csak olyan fajtáknál alkalmazható, amelyeknél az alsó helyzetű rügyek is termékenyek. A tőke az ívelt szálvesszős, illetve Guyot-műveléshez képest több időt vesz igénybe. Idővel szükségessé válhat a kordonkarok ifjítása. A fürtök beérése egyenlőtlen lehet. Az alacsony kordon magyarországi elterjedése hegy- és dombvidéki termőhelyeken várható, ha megvan a szükséges feltételekkel rendelkező ültetvényháttér. Előnye a jó gépesíthetőség, az egyszerű metszés. Hátránya a sok sebfelület, ami a tőkeelhalásos betegségek elterjedésével egyre komolyabb problémákat jelenthet. A kis egyedi tőketerhelés kifejezetten alkalmassá teszi ezt a művelésmódot a minőségi termelésre. Magyarországon ez a nagy hozamú, késői érésű fajtáknál különösen figyelemre méltó. A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 31

32 7 irodalomjegyzék BAUER, K Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. (szerk.) Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest, Mezőgazda Kiadó. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. SZ. NAGY L Szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. CSEPREGI P A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó. KOZMA P A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó. KOZMA P A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRISZTEN GY Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. KRISZTEN GY A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. LŐRINCZ A. BARÓCSI Z. (szerk.) A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó. PROHÁSZKA F Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 32 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

33 8 ábrajegyzék 1. ábra: A kordonművelés változatai és a tőkék részei 2. ábra: Példa a kordonművelésű ültetvény szerkezetére 3. ábra: Az alacsony kordonművelésű tőke támaszrendszere 4. ábra: A lombfalmagasság : sortávolság arányának meghatározása kordonművelés esetén 5. ábra: A kordonművelésű tőkék alakító metszése 6. ábra: A szőlővessző rügyei 7. ábra: Kordonművelésű tőkék metszése 8. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék metszés előtt és metszés után 9. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 33

34 jegyzetek 34 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

35

36 Írta: Lukácsy György egyetemi adjunktus Zanathy Gábor egyetemi docens Lőrincz András egyetemi adjunktus Lektorálta: Butella László Id. Szepsy István A rajzokat készítette: Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd Borító fotó Tarcal, Szarvas dűlő: Miklóska Zoltán Az előszó: Balassa István szőlészeti igazgató Összefoglalás: Bisztray György Dénes egyetemi tanár Layout: Posztós János Kiadja: Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaj Kereskedőház Zrt Tolcsva, Petőfi Sándor u Tel: 47/ Fax: 47/ marketing@tkrt.hu honlap: