Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett"

Átírás

1 Dr. Lóczy Dénes 1 Dr. Gyenizse Péter 2 Dr. Pirkhoffer Ervin 3 Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett Absztrakt Pécs városközpontjának közvetlen közelében, a Mecsek déli lejtıjén, ill. a Pécsimedencében jelenleg folyik a nemrég megszőnt uránérc- és feketekıszén-bányászat által megbolygatott, valamint erımővi, ill. ércdúsítási zagy elhelyezésére használt felszínek helyreállítása (1. ábra). Feladatukat betöltve a mély- vagy külfejtéső bányák, meddıhányóik, valamint a zagytározók is degradált felszíneknek minısülnek, környezeti károk tényleges vagy lehetséges forrásai. A tájrehabilitáció közvetlen célja a veszélyforrások megszüntetése kell legyen, a késıbbiekben pedig a városi környezetre gyakorolt pozitív hatások, szociális tájfunkciók, tehát rekreációs, természetvédelmi, oktatási, közmővelıdési szolgáltatások nyújtása is szóba kerülhet (ha kiépítésüket az anyagi források megengedik). Mivel a lefolyási irányok optimális kialakításának döntı jelentısége van, a domborzati és a vízrajzi viszonyok helyreállítása együtt végrehajtandó feladatok. Digitális terepmodell segítségével ezt a két tájtényezıt együtt lehet vizsgálni, a kialakítandó vízhálózatot integrálni lehet a környék természetes vízhálózatába, tájértékelési módszerekkel, alkalmassági vizsgálatokkal hatékonyan ki lehet küszöbölni a veszélyforrásokat. 1. ábra. Helyreállításra szoruló degradált felszínek Pécs közvetlen környékén, digitális terepmodellen (szerk.. Pirkhoffer E.). 1 = uránbányászati meddıhányók; 2 = az uránbánya zagyterei; 3 = Karolinakülfejtés; 4 = erımővi zagytározók 1 Dr. Lóczy Dénes Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, Pécs 2 Dr. Gyenizse Péter Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs 3 Dr. Pirkhoffer Ervin Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs 165

2 1. Bevezetés A bányászatnak nagy hagyományai vannak Pécs környékén. Az 1790-es évektıl, kezdetleges eszközökkel a felszínen kezdıdött feketekıszén-kitermelés a dunai gızhajózás igényeinek kielégítése céljából jelentıs mélybányászattá fejlıdött. Majd a vasutak és a gyorsan fejlıdı város energiaellátására külszíni fejtések létesültek, közvetlenül a terjeszkedı város határán (SZIRTES B. 1994; LÓCZY, D. et al. 2006). Mőködésük 2004-ig tartott, amikor környezetvédelmi meggondolásokból a hıerımő szénbázisról biomassza hasznosítására, ill. földgáztüzelésre tért át. Ezzel az erımővi zagyterek hamuval, salakkal történı feltöltése is befejezıdött, megkezdıdhetett rehabilitációjuk [1]. Ekkorra azonban már legalább 150 millió m 3 szenet és meddıanyagot megmozgatott a bányászkodás, melynek a felszínre gyakorolt hatását elıször ERDİSI F. (1970) vizsgálta. A várostól nyugatra, Kıvágószılıs térségében 1955 és 1997 között uránércbányászat zajlott. Az 1967-ben kialakított hat bányatelek (az öt bányaüzem és az ércdúsító) összterülete 65 km 2 volt (LENDVAINÉ KOLESZÁR ZS. et al. 2003). Ezeken meddıhányók, a perkolációs prizmák (amelyek segítségével a szivárgó vizekbıl nyerik ki az uránércet), zagytározók, légaknák, tárók, léggurítók létesültek összesen nem kevesebb, mint 362 épülettel (pl. robbanóanyag-raktárak, szociális létesítmények). Az uránbányászat jelentıs domborzati hatása abból fakad, hogy az érc kis fémtartalma miatt nagy kızettömeget (négy évtized alatt 18 millió m 3 -t, elsısorban felsıperm szürke homokkövet) kellett megmozgatni, ennyi a föld alatti üregrendszer térfogata. Természetesen Pécs tágabb környékén, a Mecsekben és a Villányi-hegységben még számos mészkı- és homokkıfejtı, homokbánya is vár arra, hogy rendbehozzák és valamilyen célra hasznosítsák. A hasznosítás legszebb példája a Szársomlyó keleti tövében 1968-ban létrehozott szabadtéri szoborkiállítás, a villányi Szoborpark (LÓCZY D. et al. 2007). Jelen tanulmány elsısorban a szénbányászat környezeti gondjait tárgyalja. 2. A kıszénbányászat környezeti hatásai A kıszénbányászatnak a környezetre gyakorolt hatásaival a legszélesebb körben érthetı okokból Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban foglalkoztak (pl. HANNAN, J. C. 1995). A következı környezeti veszélyforrásokat határozták meg [2]: savas bányavíz kibocsátása, felgyülemlése, folyómeder eltömıdése, árvízveszély feliszapolódás miatt, meredek falak visszahagyása, veszélyes rézsőjő meddıhányók, veszélyes berendezések visszahagyása, veszélyes (robbanékony) gázok kibocsátása, illegális hulladéklerakás bányaterületen, lezáratlan akna-, tárna vagy üregbejárat, felszíni vagy felszín alatti öngyulladás, roskadásveszély. Néhány kivétellel ezek a Pécs környéki mélymőveléső (2. ábra) és külszíni bányákban is gondot jelentenek. 166

3 2. ábra. A ferde településő szénrétegek mélyfejtéső kitermelése felszínsüllyedéseket okoz a tárnák fölött (BALÁZS F. KRAFT J nyomán) A történelmi környezeti károk legsúlyosabbika a Széchenyi-, György-, András- és Kossuth-akna palahányóinak rendszeres öngyulladásából származott: az 1950-es évek második, 1960-as évek elsı felében több km hosszúságú szennyezett sáv alakult ki, elsısorban éppen a bányászkolóniák felett. Miután a mélymőveléső bányákat egymás után bezárták, a meddıhányók már nem épültek tovább, a régebbi meddık felszíne természetes úton stabilizálódott, azaz benıtte a növényzet, megindult rajta a talajképzıdés. A mélybányászat azonban továbbra is okozott károkat: az alábányászott lakóterületek megsüllyedése miatt jelentıs összegeket kellett kifizetni kártérítésként. A felszínsüllyedés hosszan elnyúló sávban feltőnı horpadást hozott létre a város északi határában (3. ábra). 3. ábra. A felszín alábányászása miatt roskadásával keletkezett horpa Pécs északi határában (a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. adataiból SURFER 7.0 programmal szerk. Gyenizse P.) 167

4 Az 1950-es évektıl a külszíni fejtések váltak uralkodóvá. Ezek ugyan kisebb területre összpontosultak, de a korábbinál még jelentısebb mértékben alakították át a domborzatot. Esetenként m-es mesterséges szintkülönbségek, a természetesnél jóval meredekebb és természetellenesen szabályos geometriájú (gyakran egyenes) lejtık jöttek létre. A táji sebek (bányagödrök, meddıhányók, zagykazetták) a bányászkodás beszüntetése után is fennmaradtak, a zaj ugyan megszőnt, de porszennyezés továbbra is észlelhetı és az ivóvízbázisokat továbbra is veszélyeztetik a kifolyó bányavizek. Amikor 1990-tıl a politikai átalakulás nyomán megváltozó közgazdasági feltételek miatt felgyorsultak a bányabezárások, ezzel egyidıben az is tudatosult, hogy a degradált területek átfogó rehabilitációjára, helyreállítására van szükség. (Ezen mit sem változtat a 2007 folyamán, a kıolaj világpiaci árának ugrásszerő emelkedése miatt fellépett új helyzet, ami legalább is elméletben kedvez a feketekıszén-bányászat újjáéledésének.) 3. A bányarehabilitáció minimális céljai A környezeti károk enyhítésére a bolygatott felszínek helyreállítását a bányászkodással párhuzamosan kell végezni. Akkor is el kell végezni a rehabilitáció alapfeladatait, ha még nem ismeretes a tájrészlet távlati hasznosítása. Olyan felszíneket kell kialakítani, amelyek nem számítanak környezeti veszélyforrásnak (stabilak, ellenállnak az eróziónak, nincs levegı-, zaj-, víz- és esztétikai [vizuális] szennyezés); nem veszélyeztetik a városlakók egészségét, biztonságát; természetközeli állapotú, önfenntartó zöldterületek, jótékony hatással vannak a városi környezetre (oxigént termelnek, kiegyenlített mikroklímát alakítanak ki stb.); kielégítik a városlakók igényeit, társadalmi, jóléti "szolgáltatásokat" (rekreáció, természetvédelem, oktatás, mővelıdés) nyújtanak. Az utolsóként említett szempontnak különös hangsúlyt ad, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fıvárosa, a tájrehabilitáció pedig fontos eleme az EKF terveknek. Ebben a címben osztozik vele a Ruhr-vidéki Essen városa is, amely irigylendı és követendı eredményeket ért el a bányászati és ipari területek helyreállítása terén (BROLL, G. KEPLIN, B. 1999). 4. Távlati hasznosítási lehetıségek A rehabilitált területek sávja Pécsett is a káros hatásokat tompító pufferöv lehet, esetleg a várost elkerülı útvonalak alternatív pályája. A mesterségesen létrehozott ültetvények, erdık vagy vizes élıhelyek nem csupán kedvelt kirándulóhelyekké, hanem idıvel értékes növényés állatvilág otthonává válhatnak, amint az pl. a Tüskésréten már tapasztalható. A tájrehabilitáció további lépéseinek pontos megtervezéséhez szükség lenne annak eldöntésére is, hogy milyen legyen a jövıbeli földhasználat, de sajnos erre még nem került sor. Pécs városa legnagyratörıbb terveiben a Karolina-külfejtést Ökoparkká kívánja alakítani. A bányaterületet erre fekvése is különösen alkalmassá teszi nem is beszélve a beruházás kedvezı városfejlesztési hatásáról. A még kidolgozatlan elképzelések szerint helyet kaphatna itt szórakoztató és tájvédelmi oktatóközpont, berendeznének szabadtéri kiállításokat, különös tekintettel a kulturtáj esztétikáját hangsúlyozó tájmővészeti (land art) alkotásokra. Üvegház, terrárium épülne, arborétum létesülne a természeti környezet értékeinek bemutatására. A sportkedvelıket bobpálya várná, sıt a bányagödör különféle extrém sportok színhelye lehetne. Annak egyre kisebb az esélye, hogy ezek a nagyszabású fejlesztések 2010-re megvalósulnának. 168

5 Jóval reálisabbnak tőnnek azok a tervek, amelyek jobban megfelelnek a bányászkodással létrehozott táj adottságainak. Tereprendezés (enyhe lejtık vagy lépcsıs felszín kialakítása) után ki lehetne használni azt az elınyt, hogy a meddınek nagy a szervesanyag-tartalma, rajta hulladék (pl. szennyvíz-iszap) helyezhetı el [3], és zöldtrágyázással gyors talajképzıdés érhetı el. Az Egyesült Államok egyik hagyományos bányavidékén (Nyugat-Virginiában BALLARD, D. et al. 1995) pl. dísznövénykertészetet létesítettek ilyen környezetben. Természetesen ebben az esetben is felmerülnek problémák (pl. a bányavíz túl sós, öntözésre nem alkalmas), viszont vonzó zöld sáv övezné a város beépített területét. A hıerımő számára rendkívül kedvezı lenne energianövények termesztése a rekultivált területeken. Mindenképpen meg kell azonban akadályozni, hogy a rehabilitációs területrıl kiindulva allergén özönnövények pollenje árassza el a várost. A környezettudományok számára a tájrehabilitáció nagy kihívást jelent. A földrajzi információs rendszer segítségével végzett modellezés (LÓCZY D. et al ábra) fı feladatai: a domborzat helyreállítása, a tájba illı formák felépítése; a vízhálózat, a lefolyásviszonyok helyreállítása/kialakítása; a talajfejlıdés feltételeinek (kedvezı szerkezető, vízháztartású, megfelelı szervesanyagtartalmú felszíni kızet) biztosítása; minél nagyobb mértékő növényzetborítás kialakítása; optimális tájképi megjelenés megvalósítása. 4. ábra. A Karolina-külfejtés domborzata a tereprendezés utáni állapotban digitális terepmodellen ábrázolva (szerk. Pirkhoffer E.) Mindezek olyan feladatok, amelyeket mindenképpen összehangoltan kell elvégezni, ha a tájnak a természeteshez közeli állapotát, zavartalan mőködését akarjuk minél hamarabb elérni. Elınyt élvez a domborzat kialakítása és vele párhuzamosan a lefolyásviszonyok rendezése, mert ezzel az egyéb tényezık számára is kedvezı viszonyokat teremtünk. 5. A tájrehabilitáció idıtávlata Az uránérc és a feketekıszén bányászata két annyira különbözı tevékenység, hogy az eltérések a bányaterületek jövendı hasznosítását is igen hosszú idıre meghatározzák. A rövid idı alatt helyreállítható kıbányákhoz hasonlóan a szénbányászati területek ugyancsak kedvezı alanyai a tájrehabilitációnak. Továbbá, még a meddı is kellı mennyiségben 169

6 tartalmaz szerves anyagot ahhoz, hogy rajta viszonylag gyorsan talaj képzıdjön, megtelepedjen (spontán vagy beültetés után) a növényzet. A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint öt évvel a tereprendezés után már megállapodott felszín hozható létre, amely beépíthetı. Az uránércbányászati területeken ezzel szemben 30 évig kötelezı a szigorú és folyamatos környezetmonitoring, és ennek letelte után is csupán korlátozott mértékő használat, beépíthetıség képzelhetı el. 6. Köszönetnyilvánítás A kutatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program (NKFP 3/050/2001) és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA K 46930) támogatták. Irodalom BALÁZS F. KRAFT J. 1998: Pécs város településfejlıdésének mérnökgeológiai vonatkozásai. JPTE University Kiadó, Pécs, 183p. BALLARD, D. BEARCE, B. SKOUSEN, J. 1995: Use of reclaimed land for horticultural crop production. West Virginia University, Morgantown, WV. 5p. (http://www.wvu.edu/~agexten/landrec/hort.htm) BROLL, G. KEPLIN, B. 1999: Rekultivierung in Bergbaufolgelandschaften. Bodenorganismen, bodenökologische Prozesse und Standortentwicklung. Springer Verlag, Heidelberg, 306p. ERDİSI F. 1970: A szénbányászat által okozott felszínváltozás Pécs környékén In: Földrajzi tanulmányok a Dél-Dunántúl területérıl, MTA Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, pp HANNAN, J. C. 1995: Mine Rehabilitation A Handbook for the Coal Mining Industry. 2 nd Edition, New South Wales Minerals Council, Sydney, 123p. LENDVAINÉ KOLESZÁR ZS. HIDEG J. CSÁKI F. (szerk.) 2003: Szilárd ásványbányászati alprogram. Uránbányászat (Kármentesítési Füzetek 9). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest LÓCZY, D. GYENIZSE, P. RONCZYK, L. DEZSİ, J. 2007: Damage to the landscape caused by cement industry in Southern Transdanubia, Hungary. Geografia física e quaternaria dinamica, 40. (in print) LÓCZY, D. NAGYVÁRADI, L. GYENIZSE, P. PIRKHOFFER, E. DEZSİ, J. 2006: Umweltfolgen und Rekultivierung in Steinkohlenbergbaugebieten In: Aubert, A. Tóth, J. (Hrsg.): Stadt und Region Pécs, Universität Bayreuth, Bayreuth, pp (Arbeitsmaterialien zur Raumordnung und Raumplanung Heft 243) LÓCZY D. NAGYVÁRADI L. PIRKHOFFER E. GYENIZSE P. 2005: Digitális terepmodell felhasználása a tájrehabilitációban Pécs környéki bányaterületek példáján In: Dobos A. Ilyés Z. (szerk.): Földtani és felszínalaktani értékek védelme, Eszterházy Károly Fıiskola, Eger, pp SZIRTES B. (szerk.): A mecseki kıszénbányászat I-II. Kútforrás Kft. Pécs, 690p. [1] A pécsbányai külfejtéses területek tájrendezése. TOTAL Kft. 1997, Kézirat, Pécs, 29p. [2] NAAMLP Hazards. National Association of Abandoned Mine Land Programs (http://www.onenet.net/~naamlp/hazards.htm) [3] NKFP 2003: A Dél-Dunántúli Régió környezetterhelésének csökkentésére irányuló komplex hulladékkezelési és rekultivációs technológia, valamint monitoring rendszer kifejlesztése és alkalmazása. Kutatási zárójelentés, Kézirat, PTE, Pécs, 202p. 170

A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2

A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2 A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2 Megjelent: Petrik A. B. Stefán K. 2009: A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában. In:

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT

A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉNEK NEK LEHETİSÉGEI Az erózi ziós s károk k csökkent kkentésének nek koncepciója: talajvédı gazdálkod lkodás Conservation Agriculture

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Az Ister-Granum Eurorégió magyarországi területének napenergia potenciáljai

Az Ister-Granum Eurorégió magyarországi területének napenergia potenciáljai Dr. Munkácsy Béla Borzsák Sarolta Egri Csaba Az Ister-Granum Eurorégió magyarországi területének napenergia potenciáljai összegzı kutatási jelentés A napenergiában rejlı potenciálok kapcsán látnunk kell,

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek

Részletesebben

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN

TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN Dóka Richárd * 1. Bevezetés A táj lényegi tulajdonsága, hogy folytonosan és többé-kevésbé dinamikusan változik. A tájváltozások eredetük

Részletesebben

WESTERN DUNÁNTÚL EXAMPLE FOR THE ROLE OF INTERVENTIONAL CEREALS STOCKPILING. By: KARÁCSONY, PÉTER

WESTERN DUNÁNTÚL EXAMPLE FOR THE ROLE OF INTERVENTIONAL CEREALS STOCKPILING. By: KARÁCSONY, PÉTER WESTERN DUNÁNTÚL EXAMPLE FOR THE ROLE OF INTERVENTIONAL CEREALS STOCKPILING By: KARÁCSONY, PÉTER Keywords: intervention, Western Dunántúl Region, cereals, stockpiling, quality. In Hungary in 2004 farmers

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

Komposztálás Hogy is csináljam?

Komposztálás Hogy is csináljam? Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten

Részletesebben

A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata

A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata (I. rész: a zobáki metánfelszabadulási adatok elemzése) DR. BIRÓ JÓZSEF okl. bányamérnök, tervezõ-elemzõ szakközgazdász,

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

A A fenntartható. Energiagazdálkod. sban. 2009. Február 4. Eger

A A fenntartható. Energiagazdálkod. sban. 2009. Február 4. Eger A A fenntartható energiagazdálkod lkodás s lehetıségei nem csak a sőrített s levegı ellátásban sban Czékm kmány György Energiagazdálkod lkodási szaküzemm zemmérnök 2009. Február 4. Eger Tartalomjegyzék

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1

Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1 Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1 Megjelent: Trócsányi A. Stefán K. 2008. Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében. In: Szabó V. Orosz Z. Nagy R. Fazekas

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Öcs Község Önkormányzati Képviselı-testülete 5/2010. (VI.16) Ö. rendelettel módosított 2/2000.(III.10.) Ö. rendelete a helyi környezetvédelemrıl (Egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Öcs Község Önkormányzatának

Részletesebben

2. Elızmények és alkalmazott módszerek

2. Elızmények és alkalmazott módszerek A magyar bútoripar megkülönböztetett szerepet tölt be a feldolgozóiparon belül. Az értékes és gazdag hagyományok, a magas képzettségi színvonal, a már korábban kiépült jelentıs kapacitás, a szállítási

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Körjegyzőségből Polgármesteri Hivatal. A tartalomból: Itt a tavasz, a falu választ, az ország szavaz. Borverseny 2008. IV. évfolyam 3.

Körjegyzőségből Polgármesteri Hivatal. A tartalomból: Itt a tavasz, a falu választ, az ország szavaz. Borverseny 2008. IV. évfolyam 3. IV. évfolyam 3. szám Bükkösdi Bükkösd Község Önkormányzatának hivatalos lapja 2008. MÁRCIUS Hírlap Önnek is ingyen jár! A tartalomból: Bányahírek Oktatás integráció Régi-új jegyző NyMTIT gyorsinfó 2. oldal

Részletesebben

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

A legfontosabb fizikai törvények. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. A legfontosabb fizikai törvények. A legfontosabb fizikai törvények

A legfontosabb fizikai törvények. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. A legfontosabb fizikai törvények. A legfontosabb fizikai törvények Fenntartható fejlıdés és atomenergia 6. elıadás Energiatermelési módok részletes ismertetése: a fosszilis energiahordozók Dr. Aszódi Attila egyetemi docens A legfontosabb fizikai törvények A termodinamika

Részletesebben

HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT

HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT Dr. Wilhelm Zoltán PhD Pécs 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. Habilitációs kérelmek. 3 2. Szakmai tudományos életrajz. 6 3. Oklevelek másolatai...

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek

A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek A mezıgazdasági vontatóból vagy lassú jármőbıl és egy pótkocsiból álló jármőszerelvény hosszúsága a 18,00, a mezıgazdasági vontatóból és két

Részletesebben

Geomorfológiai feladatok a Pécs környéki bányaterületek helyreállításának tervezésében

Geomorfológiai feladatok a Pécs környéki bányaterületek helyreállításának tervezésében Geomorfológiai feladatok a Pécs környéki bányaterületek helyreállításának tervezésében Lóczy Dénes, tanszékvezető habilitált egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, Környezettudományi Intézet, Környezetföldrajzi

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

KERCSELIGET TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ MÓDOSÍTÁSA

KERCSELIGET TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ MÓDOSÍTÁSA KERCSELIGET TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ Jóváhagyva: Helyi Építési Szabályzat Településszerkezeti terv 2/2013.(01. 16) Kt. számú rendelettel 3/2013.(01. 16.)

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr. DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation

Részletesebben

A települési szilárd hulladékok kezelésének jövıje a Dél-Dunántúli régióban

A települési szilárd hulladékok kezelésének jövıje a Dél-Dunántúli régióban Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A települési szilárd hulladékok kezelésének jövıje a Dél-Dunántúli régióban PhD értekezés tézisei BARANYAI GÁBOR Témavezetı: Dr.

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

Opponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában

Opponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában Opponensi vélemény Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában címő MTA doktori értekezésérıl Pécskay Zoltán a K/Ar geokronológia

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Új kihívások és lehetıségek a mezıgazdaságban MTA Székház, Nagyterem, 2008. szeptember 25.

Új kihívások és lehetıségek a mezıgazdaságban MTA Székház, Nagyterem, 2008. szeptember 25. Új kihívások és lehetıségek a mezıgazdaságban MTA Székház, Nagyterem, 2008. szeptember 25. Szervezı: Az Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága, az MTA Elnökségi Környezettudományi Bizottsága, a Környezetvédelmi

Részletesebben

Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az

Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az B/IV. Külsı szakmai gyakorlat kidolgozása (tananyagának, tematikáinak, módszertani útmutatóinak kidolgozása a külsı szakmai gyakorlaton részt vevı hallgatók számára) Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani

Részletesebben

DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AND AUSTRIAN ORGANIC FARMING. By: KOLTAI, JUDIT MAZÁN, MÁRIÓ CSATAI, RÓZSA

DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AND AUSTRIAN ORGANIC FARMING. By: KOLTAI, JUDIT MAZÁN, MÁRIÓ CSATAI, RÓZSA DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AND AUSTRIAN ORGANIC FARMING By: KOLTAI, JUDIT MAZÁN, MÁRIÓ CSATAI, RÓZSA Keywords: organic farming, development, support systems, marketing. Directive 2092/91/EEC of the European

Részletesebben

Szellemváros dirt park

Szellemváros dirt park Szellemváros dirt park A szellemvárosi dirt park kerékpáros park - létrehozásával és fejlesztésével a pécsi extrém kerékpárosokat lehetne összefogni kiemelten a kisebb gyerekeket, kezdőket, utánpótlás

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K

VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K Az egészségturizmus gyors növekedése világszerte megfigyelhetı jelenség. Az egészséges életmód társadalmi felértékelıdése és általános terjedése következtében a hagyományos

Részletesebben

A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában Felhasználható tapasztalatok

A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában Felhasználható tapasztalatok A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában Felhasználható tapasztalatok Mizseiné Nyiri Judit Pődör Andrea NymE Geoinformatikai Kar ÖSSZEFOGLALÁS Az osztrák és a magyar földrendezési folyamatoknak közös gyökerei

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Dr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr.

Dr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr. TARTALOM A konferencia programja... 5 Dr. Csorba Péter Ajánlás... 10 Dr. Vidor Ferenc: Környezetünkrıl és/vagy környezeteinkrıl... 11 Dr. Kovács Zoltán: A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás

Részletesebben

1. forduló 5. 6. osztály

1. forduló 5. 6. osztály forduló osztály Iskola neve: Csapattagok neve: Beküldési határidı: 201 március Hétvezér Általános Iskola A fordulóba a legalább 100 pontot elért csapatok jutnak be. NÖVÉNYISMERET Olyan jó lenne ismerni

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Készítette: Orosz István Dávid III. évfolyam Földtudományi

Részletesebben

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring

Részletesebben

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása A hegesztési eljárások áttekintése A hegesztés célja két vagy több, fémes vagy nemfémes alkatrész között mechanikai igénybevételre alkalmas nem oldható kötés létrehozása. A nem oldható kötés fémek esetében

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben