A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2
|
|
- Enikő Ballané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2 Megjelent: Petrik A. B. Stefán K. 2009: A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában. In: Szabó V. Fazekas I. (szerk.): Települési környezet, II. Települési Környezet Konferencia november 27-28, Debrecen, DE TKT, pp Bevezetés Pécs városa a Dél-dunántúli Régióban, Baranya megye középső részén, a lenyűgöző és változatos Mecsek-hegység, a Pécsi-sík és a Baranyai-dombság által közrefogott területen helyezkedik el. Területe ha, lakónépessége mintegy fő (2009). A településhálózatban elfoglalt helyzete alapján teljes értékű regionális központ (BELUSZKY P. 2003), amely funkcióiban is tükröződik: többek között a kultúra területén, hiszen mind az intézmények számával, mind a programok sokszínűségével és minőségével szignifikáns szerepet tölt be a Dél-Dunántúlon. A kutatás apropóját az adta, hogy Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa (későbbiekben: EKF), emellett azon publikációkban, amelyek a kultúra, a kulturális gazdaság társadalmi-gazdasági aspektusait vizsgálják, kevés szó esik a kultúra és a természeti szféra kapcsolatáról. Jelen tanulmánnyal célunk kettős volt: megpróbáltunk választ találni arra, vane kapcsolat a természet és a kultúra között Pécsett, illetve az EKF fejlesztései alapját a természeti adottságok jelentik-e, és célok között szerepel-e a természeti környezet megújításával egy élhető város létrehozása. A vizsgálat során a primer és szekunder adatgyűjtés egyaránt meghatározó volt. A rendelkezésre álló szakirodalom áttekintésén túl reprezentatív lakossági felméréssel igyekeztünk képet kapni a népesség Pécs adottságaihoz fűződő viszonyáról, ezek segítségével próbáltuk meg igazolni előzetes várakozásainkat a kultúra és a természet kapcsolatáról, így új megvilágításba sikerült helyezni a természeti környezet Pécs életében betöltött szerepét. A természet és a társadalom kapcsolata Pécs városában A települések kialakulásával kapcsolatban számos tudományos nézet bontakozott ki. A különféle magyarázatok mellett a legtöbben a természeti szféra szerepét emelték ki. Arisztotelész jelentőséget tulajdonított a város ideális földrajzi fekvésének és a természeti tényezők közül az éghajlatot tartotta meghatározónak. Később Strabón világleíró monográfiájában tesz említést az éghajlat és a vizek alapvető fontosságáról. Lényeges kérdés a természeti erőforrásokkal való ellátottság, hiszen Bodin szerint a társadalmak, települések között kialakult lényeges különbségekért ezek differenciáltsága felelős (HAJDÚ Z. 2002). Mumford (1985) pedig úgy véli, hogy a letelepedést szakrális és spirituális szükségletek is mozgatták. Hasonlóan vélekednek korunk geográfusai is, akik szintén nagy szerepet tulajdonítanak a természeti adottságoknak a települések kialakulásában, gazdasági fejlődésében és területi terjeszkedésében (TÓTH J. 1981, WILHELM Z. ET. AL. 2009, GYENIZSE P. SZABÓ-KOVÁCS B. 2008). 1 Geográfus-hallgató, PTE TTK petrik.attila@fre .hu 2 PhD-hallgató, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, stefan.klari@gmail.com Témavezető: dr. Trócsányi András tanszékvezető, egyetemi docens A tanulmány hátteréül szolgáló kutatást az OTKA számon támogatta. 1
2 Pécs létrejötte a fentiek alapján szinte törvényszerű volt, kialakulását és fejlődését számos helyi energiának minősülő természeti tényező segítette (GYENIZSE P. 2009). A település földrajzi színtere energikus tájként fogalmazható meg, hiszen történetileg változó feltételek között jól szolgálta az itt élő népesség számára a kedvező földrajzi erőforrásokat, adottságokat (HAJDÚ Z. 2008). A város eltérő tájtípusok találkozásánál fekszik, ebből adódóan diverz talajtípusok jellemzik, amelyek már korábban is biztosították a különféle mezőgazdasági termények előállítását (gabonanövények, szőlő). A Mecsek nemcsak a betolakodók ellen jelentett védelmet az itt letelepülő népeknek, hanem egyben éghajlat módosító szerepe is meghatározó. Délies expozíciójú hegylábfelszínén szubmediterrán jellegű éghajlat alakult ki, amelyet az országos átlagnál magasabb évi középhőmérséklet, napfénytartam, valamint hosszabb tenyészidőszak jellemez, azaz a kitolódó ősz (a vénasszonyok nyara ) hozzájárul a sokszínű kulturális rendezvények sikeréhez, a város kiváló adottságra építve évtizedes hagyományokkal rendelkező, őszbe nyúló programsorozatot tart fenn. A térség vízigényét a nyugat-mecseki karszt vizeit összegyűjtő, egykoron bővizű Tettye-forrás biztosította (GYENIZSE P. 2009). Ezeknek a kedvező természeti feltételeknek is köszönhetően az I. századtól már az Európa urainak számító rómaiak létrehozták Pannónia provinciát, majd a IV. században az ebből létrejövő egyik tartomány, Valéria székhelye lett a város, Sophiane néven. Ettől kezdve változó etnikai, politikai, kulturális feltételek mellett is megőrizte térszervező szerepét. Kiépültek a település infrastrukturális alapjai, a Mecsek déli lejtőin meghonosodott a szőlő- és gyümölcstermesztés (füge, mandula), és ekkortól beszélhetünk az őskereszténység helyi története kezdetéről is. Az államalapítás után Pécs egyike lett a Szent István által alapított tíz püspökségnek, amely fontos szerepet játszott mind a kultúra terjesztésében, mind a gazdaság élénkülésében (kereskedelem fejlődése). A XIII. századra Pécs már európai szintű várossá vált, de ekkor még a társadalom a természetbe ágyazottan élt, azt csak a lét és fajfenntartás érdekében használta ki, szerves kapcsolatban volt az őt körülvevő ökoszisztémákkal (HAJNAL K. 2008), a térség szinte feloldódott a természeti szférában, nem tájidegen tényezőként jelent meg ben újabb központi funkcióval gazdagodott a település, Orbán pápa egyetemet alapított itt (elsőként az országban!), ezzel kiemelt jelentőségű kulturális- és oktatási központtá vált Pécs. A reneszánsz időszakban fejlődött a kézművesség, az élelmiszeripar, vashámorok működtek. Még a török uralom is gazdagította a város kulturális és építészeti sokszínűségét, bár kiűzésük után a várost felégették és az szinte lakatlanná vált. Az újjáépítést követően a település etnikai összetétele megváltozott, a betelepített dunai svábok mellett, a török elől menekülő szerbek, horvátok és bolgárok is megjelentek. Ez mind az építészetben, mind az oktatásban, a kultúrában, a munkához való hozzáállásban, szakértelemben változást és sokszínűséget jelentett ban Pécs szabad királyi város lett, később megyeszékhely és ezzel felszabadult a feudális kötelékek alól. Időközben a Mecsekben rábukkantak az ország legjobb minőségű, legmagasabb fűtőértékű alsó-jura feketekőszén telepeire, amelyek Pécstől Komlóig húzódnak. Ennek ellenére a XIX. század elején a gazdaságot még a céhes, majd manufakturális keretek között folytatott kézművesipar, malomipar, kelmék-szőttesek gyártása, pálinkafőzés, serfőzés, szőlő és bortermelés jellemezte, és felépült a barokk belváros és a város első színháza is (HAJDÚ Z. 2008). A XIX. század közepétől a gyáripar kialakulásával a település és a környezet kapcsolata alapvetően megváltozott: 1853-ben a dunai gőzhajózás és kereskedelem felfutásával indult a mecseki szénvagyon iparszerű kitermelése. A természet értéke csökkent (szerepe devalválódott), mind diverzitásában, mind folyamatában irreverzibilis folyamatok indultak el. A Duna Gőzhajózási Társaság egyik szénkiszolgálójává váltak az akkor még egyházi tulajdonban lévő mecseki mélyművelésű és külszíni bányák. Ennek hatására 1857-ben vasút is kiépült Pécs és Mohács között (PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. 2006). A bányászat fejlődésével 2
3 bányászkolóniák jelentek meg a város körül (Vasas, Szabolcs, Meszes), amelyekben a műszaki és kulturális infrastruktúra is kiépítésre került (vasút, utak, iskolák, stb.). Új iparágak is megjelentek, ilyen volt a Zsolnay-család manufaktúrája, amely porcelánjai, mázas kerámiái révén szerzett nemzetközi hírnevet a városnak. Számos téglagyár, üveggyár jött létre, amelyekhez az alapanyagot a város közelében feltárt homok-, és agyagbányák biztosították. Fontos telepítő tényezővé vált a Tettye-forrás által biztosított víz, erre támaszkodva jött létre a bőr-, kesztyű-, ruha-, sör-, pezsgő-, szappan- és cukorkagyár. A mecseki erdők többek között az orgonakészítéshez szolgáltattak fát. A gyors modernizáció kezdetén, 1869-ben a lakosságszám még alig érte el főt, 1910-ben viszont már en laktak a városban (HAJDÚ Z. 2008). A település fejlődésében az I. világháború után törés következett be, hiszen elvesztette határon túli térségi kapcsolatait, a területek elvonásával a népességszám is csökkent, erőteljes migrációs folyamatok indultak el. A helyzet 1923-tól kezdett ismét stabilizálódni, ekkor a kulturális élet ismét felvirágzásnak indult, Pécs újból egyetemi várossá lett, Pozsonyból ugyanis visszahelyezték az intézményt. A II. világháborút követő szocializmus időszakában a szén mellett az urán felfedezése jelentett fordulópontot a város életében, amit között termeltek ki a Nyugat-Mecsekben. A népességszám rohamos növekedéséhez nemcsak az új ásványkincs felfedezése, de a környező települések integrálása is hozzájárult (1947: Mecsekszabolcs, 1954: Málom, Mecsekalja, Vasas, 1955: Nagyárpád). Többnyire házgyári technológiával hamarosan felépült a bányászoknak lakóhelyet nyújtó Uránváros, később Kertváros is. A kitermelőipar nemcsak munkalehetőséget nyújtott, hanem a város morfológiájában is változásokat idézett elő, hiszen Pécs először kelet-nyugati irányban, később a Mecsek irányában is terjeszkedni kezdett. Szintvonalak mentén kialakultak kertes házas övezetek, sőt tömbházak épültek a hegylábfelszínekre. A vidékről történő migráció eredményeként 1980-ra a lakosságszám elérte a főt. Pécs igazi regionális központtá vált, fejlett egészségügyi, oktatási, szociális, kulturális intézményhálózattal és sportlétesítményekkel. A rendszerváltozással a város gazdasága összeroppant: 1997-ben a megváltozott piacgazdasági viszonyok miatt megszűnt a mélyművelésű bányászat, amely hosszú időre hátrahagyta káros hatásait (NAGYVÁRADI L. 2000). A mélyművelési és külszíni bányák kialakításához óriási erdőkivágások történtek, hatalmas tájsebek keletkeztek, megváltozott a természetes növénytakaró, a felszíni és felszín alatti vizek áramlási viszonyai, komoly vízszintdepressziók alakultak ki, romlott a vízminőség, felerősödtek az eróziós folyamatok, a talajok nagymértékben degradálódtak, nőtt a por-, és zajterhelés is (LÓCZY D. PIRKHOFFER E. GYENIZSE P. NAGYVÁRADI L. 2005). A természeti környezet állapotának helyreállítása tehát komoly feladatot jelent(ett), ennek egy részeredményének tekinthető, hogy 1998-ban Pécs elnyerte a Városok a békéért UNESCO díjat a környezetvédelem, a városrendezés, a rekultiváció, rehabilitáció terén elért eredményekért. A mindenáron történő ipartelepítéssel szemben az ezredforduló idején felértékelődött a város humán kapacitása, kulturális és természeti potenciálja, a dezindusztrializációval párhuzamosan a meglévő kulturális szolgáltatások és kulturális gazdaság aránya jelentősebbé vált (PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. 2006). Ebben óriási szerep jut a megyeszékhely legnagyobb foglalkoztatójának, az egyetemnek, amely a tudásgazdaság hangsúlyossá válásával, a gazdaság K+F és technológiaorientált szemléletének erősödésével mindinkább kiemelt szerephez jut. A természeti környezet és a kulturális gazdaság Pécsett Magyarországon a rendszerváltást követően az ipar leépülésével gazdasági szerkezetátalakítás ment végbe, amelynek hatására a fogyasztói-felhasználói forradalommal, illetve demográfiai 3
4 átalakulással fémjelzett szolgáltató szektor került előtérbe. Az ezredforduló idején viszont a tercier szektor belső differenciálódásával az információs alapú, K+F-et is magába foglaló negyedik, azaz kvaterner szektor került a figyelem középpontjába és nem anyagi jellege révén új szemléletet alakított ki a termelésben, fogyasztásban egyaránt (TRÓCSÁNYI A. 2008). Ebbe az ágazatba kiválóan illeszkedik a kulturális gazdaság, amelynek definiálásában és lehatárolásában mindezidáig nem született egységes álláspont, hiszen a nemzetközi szakirodalom (PRATT, A. C. 1997, HALL, P. 2000, DU GAY, P- PRYKE, M. 2002) éppúgy tétován keresi az alkotóelemeit, mint a magyar kutatók. Hazánkban az egyik megközelítés szerint a kulturális termékipar és a kulturális szolgáltatások különülnek el (ENYEDI GY. 2005), másik álláspont komplex értelmezést ad a fogalommal kapcsolatban (SÜLI-ZAKAR I. 2005). Közgazdasági szempontú, azaz keresleti és kínálati oldalt vizsgáló tanulmány is született a kulturális gazdaság értelmezésekor (RECHNITZER J. 2007), ebben a kulturális infrastruktúra (TRÓCSÁNYI A. TÓTH J. 2002), a hozzá kapcsolódó programok és azok fogyasztása mentén írja le az új ágazatot. A település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi és műszaki struktúrák rendszereként értelmezhető (TÓTH J. 1981). Mivel a természeti szféra része a földrajzi környezetnek, a kultúra pedig a társadalmigazdasági rendszernek, a kapcsolat közöttük mindenkor meghatározó volt. A kulturális gazdaság értelmezésekor összefüggést találunk a természeti környezet és a kulturális infrastruktúra elemei között: a rendelkezésre álló erőforrások hatására meginduló településfejlődés többek között a népességszám növekedésében követhető nyomon; a gyarapodó lakosságszám kiszolgálására egyebek mellett a kulturális infrastruktúra elemek bővítésére is szükség van. Ezek kivitelezése többségében államilag finanszírozott vagy támogatott keretek között valósulhat meg. A kulturális gazdaság három szektor modelljében (SÖNDERMANN, M. 2007) az állami fenntartású erőltetett iparfejlesztés által generált urbanizáció hatására kiépített - intézményhálózatnak még mindig fontos szerep jut. Pécs esetében már a település kialakulásában, fejlődésében, a gazdaságban elfoglalt helyében kiemelt szerepet jutott természeti környezetnek és a rendelkezésre álló erőforrásoknak. Előbb a rómaiak, majd a különböző nemzetiségek letelepedésével kialakult gazdasági tevékenységek, illetve a város gazdaságtörténetében meghatározó ágazatok esetében voltak fontos elemek. A természeti erőforrások (éghajlat, talaj, víz és fa) éppúgy telepítő tényezői voltak a szőlőművelésnek, a kézművességnek, az élelmiszeripari ágazatoknak, mint az indusztrializáció kicsúcsosodását jelentő szén- és uránbányászatnak. A gazdasági fejlődés motorját jelentő szénbányászat hatására új városrészek épültek, amelyekben az adott kornak megfelelő színvonalú egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeket hoztak létre, illetve tartottak fenn. Az 1910-es évek elején iskolákat, templomokat, vendéglőket, kultúrházat is építettek a bányásztelepüléseken. A város életében, térszerkezetében az as években következett be nagy fordulat: az uránérc vagyon feltárásával és kiaknázásának megindulásával egy intenzív népesség növekedési szakasz indult, amely egészen az 1980-as évekig tartott. Az uránbányászat felfutásával párhuzamosan a folyamatosan gyarapodó népesség igényeinek kielégítésére az 1970-es évek elejére már a korábban Újmecsekalja városrésznek, ma Uránvárosnak nevezett területen is megépültek a kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények: óvodák és iskolák létesültek a lakóépületekkel körbezárt területeken; bevásárlóközpont, sportcsarnok, műjégpálya épült. Mozival, színházteremmel rendelkező művelődési házzal és kultúrházzal bővültek a kulturális infrastruktúra elemei (PILKHOFFER M. 2008, HAJNAL K. PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. 2009, PIRISI G. STEFÁN K. TRÓCSÁNYI A. 2009). Ezek egészen az 1990-es évek elejéig meghatározó részét képezték a lakosság kultúrához való hozzájutásának, majd az állami finanszírozás átalakulásával, a központi támogatások csökkenésével, illetve a 4
5 természetes fogyás és a szuburbanizációs folyamatok hatására felgyorsuló népességszám csökkenéssel az intézmény összevonások és bezárások időszakának lehettünk tanúi. Az mindenképpen leszögezhető, hogy a városban jelenlevő természeti erőforrások nélkül ma a város könnyen az lehetne, ami Tata, Tatabánya mellett: hangulatos, kicsit a múltban és múltból élő, örökségét, géniuszát őrző, az odalátogatók által is kedvelt kisváros. Az idő és a tér azonban mást (is) tartogatott Pécsnek: új erőforrásokra támaszkodva, más feltételek között és nagyvárossá növekedve kellett újra megtalálnia önmagát (HAJNAL K. PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. 2009). Éppen ezért tölt be kiemelt szerepet a évi Európai Uniós döntés, miszerint a város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa mutatkozhat be az öreg kontinensen. A cím elnyerése révén napirendre került a kulturális infrastruktúra elemek felújítása, illetve újak létesítése, egyúttal a Pólus Programban megfogalmazott elveket követve a kulturális ipar felértékelődése is megindult. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez kapcsolódóan elkészült felmérésben (SZOCIO-GRÁF, 2006) is hangsúlyos tényezőt jelentett a természeti és épített környezet városok megítélésben játszott szerepe. A baranyai megyeszékhely a városok sorában sajátos értékeivel tűnt ki, hiszen hangulatos, szép, fejlődő, kulturális városnak értékelték a megkérdezettek. A Pécshez kapcsolódó tíz legjelentősebb asszociáció között szerepel a TVtorony, a Mecsek és a kultúra is, illetve a városhoz kapcsolódó első gondolat a Mecsek és az erdők, mint természeti értékek; legfontosabb jelképe pedig a TV-torony, amely elemek a pécsi lakosság számára is szimbolikus értékkel rendelkeznek a kultúra és a természet összefüggéseit vizsgálva. A természet szerepe Pécs fejlődésében (lakossági kérdőívek alapján) A reprezentatív kérdőíves felmérés során a vizsgálati célcsoport Pécs népessége, akik közül a városrészek 3 lakosságának arányában, 320 fő került megkérdezésre. Ennek alapján a válaszadók 54%-a nő, 46%-a férfi. A felmérésben résztvevők többsége érettségivel rendelkezik (58%), ebbe a csoportba tartoznak a felsőoktatási intézményben tanuló, diplomával még nem rendelkező fiatalok (27%) is. A lakosság természethez való viszonyára, a természeti erőforrások jelentőségének megítélésére, ezek kultúrával, kulturális infrastruktúrával való összefüggéseire irányuló kérdések alapján sajátos, átfogó kép rajzolódott ki. A természeti értékek tekintetében városrészektől függetlenül egybehangzó a lakosság véleménye, hogy a Mecsek és annak egyes részei (Jakab-hegy, Misina, Tubes, Tettye), a Malomvölgyi-tó, a kedvező éghajlat, a különleges növényvilág (kikerics, mandulafa, füge, bazsarózsa), illetve a forrásvizek (karszt) a kiemelkedőek, amelyek sajátos arculatot kölcsönöznek Dél-Dunántúl központjának. A Péccsel kapcsolatos helyi energiák esetében is hasonlóan vélekednek a baranyai megyeszékhelyen élők. A város adottságai közül a fekvésére vonatkozóan a lakosság közel fele (47%) jó minősítést adott Pécsnek, a városrészek szerinti eredmények is ezt támasztják alá, mindössze a Budai városrész és Kelet-Pécs lakossága ítéli csupán megfelelőnek a földrajzi fekvést, tekintettel a rendszerváltás óta perifériára szorult helyzetükre. A természeti erőforrások megnevezésére irányuló kérdésben kiugró eredményekkel szerepel a feketeszén és uránérc, illetve a Mecsek faállománya, mint a fejlődést nagymértékben meghatározó természeti tényezők. Az egyes városrészek esetében ezek az 3 A lakosság 7%-a él az általunk Belvárosnak (Belváros és Tettye), 6%-a a Budai városnak (Rigóder, Gyárváros, Balokány Budai város), 3%-a Délkelet-Pécsnek (Postavölgy, Nagyárpád, Árpádváros), 18%-a Egyetemvárosnak (Makár és Szigetiváros), 10%-a Észak-Pécsnek (Bálics, Szkókó, Mecsekoldal, Deindol, Donátus, Gyükés), 8%-a a Kelet-Pécsnek (Pécsbánya, Szabolcs, Meszes, Újhegy) nevezett városrészekben; 24%-a a Kertvárosként (Régi Kertváros, Megyeri Kertváros, Málom), 8%-a a Nyugat-Pécsként (Ürög, Rácváros, Kovácstelep, Bolgárkert, Patacs, Szentkút), 16%-a az Uránvárosként (Uránváros és Ispitalja) nevezett városrészekben. 5
6 erőforrások különböző hangsúlyokkal szerepelnek. A Nyugat-Pécs városrész kivételével ahol az uránérc szerepel legfontosabb természeti erőforrásként a város többi részében a feketeszén a domináns tényező. Az alapanyagként kiemelt szerepet betöltő faállomány harmadik elemként minden városrészben megjelenik, legnagyobb hangsúllyal Egyetemváros, Észak-Pécs és Kertváros lakói emelik ki. Természetesen a Mecsek, a rendkívül kedvező éghajlati adottságok és a karsztvizek is fontos elemként szerepelnek az említések között. Érdekes kérdés ehhez kapcsolódóan az egyedi értékek megnevezése, azok kiválasztása. Meglepő, de ebben az esetben is azonos tényezők kerültek előtérbe a lakosság körében, így a Mecsek lábánál való elhelyezkedés, a délies fekvés, a mediterrán vonásokkal rendelkező éghajlat, az erdők és vizek, a szénvagyon és a sajátos növényzet éppúgy hangsúlyosak, mint az előző kérdésnél. Leszögezhető tehát, hogy a természeti értékre egyedi adottságként tekintenek a városlakók. Emellett a település fejlődésében is ezeknek a tényezőknek tulajdonítanak meghatározó szerepet, így a hosszú évtizedek gyarapodási folyamatait a megkérdezettek 25%-a a szénvagyon jelenlétéhez, 19% az uránérchez és a hozzá kapcsolódó bányászathoz köti. A rendkívül kedvező éghajlatot a lakosság 18%-a tekinti domináns tényezőnek a fejlődésben, önmagában a természeti környezetet 10, a tájtípusok találkozásának köszönhető kedvező földrajzi fekvést 7, Pécs vizeinek szerepét pedig a válaszadók 5%-a minősíti a város fejlődését meghatározó tényezőnek. A vizsgálat fő kérdése, hogy látnak-e a városlakók összefüggést/kapcsolatot a természet és a kultúra között, illetve megítélésük szerint az EKF beruházások kellő figyelmet szentelnek-e a természeti környezetnek Pécsett (1. ábra). Összességében a válaszadók egynegyede szerint nincs kapcsolat a két említett tényező között, a városrészek tekintetében az összefüggés hiánya Kertvárosban (32%), a Budai városrészben (35%) és Délkelet-Pécsett (37,5%) a legszembetűnőbb; holott a korábbi Lvov-lakótelep megépítése éppen az ásványkincsek kiaknázásának hatására megnövekedett népességszám elhelyezésére jött létre. A Budai városrész pedig a Zsolnay Porcelánmanufaktúrának ad otthont, amely nyersanyag-igényének egy részét az éppen helyben fellelhető természeti erőforrásokra (agyag, víz) alapozza. Leszögezhető ugyanakkor, hogy a város déli részéből az északi irányba, a Mecsekoldal felé közeledve, egyre inkább erősödik a lakosság meggyőződése a természet és kultúra összefüggéséről, ennek hátterét jelentheti, hogy a városban a felsőfokú végzettségűek aránya az elmúlt években éppen a hegyoldal területein növekedett meg jelentős mértékben (PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. 2006). Az összefüggésre irányuló kérdés megnyilvánulási formáinak számbavételénél több tényező kiválasztására is lehetősége nyílt a válaszadóknak. Ennek alapján a Mecsekben kialakított tanösvények és turistautak, illetve a Mecsek és a TV-torony, mint idegenforgalmi attrakciók szimbolizálják a lakosság körében a két tényező közötti kapcsolatot. Ugyanez az eredmény született, amikor az egyes városrészeket vizsgáltuk, kiegészülve azzal, hogy a Belvárosban, Egyetemvárosban és Kertvárosban a bányászat hatására létrehozott kulturális és oktatási intézmények jelentik még a lakosság számára az összefüggést. A Belváros, az Egyetemváros, Észak-Pécs, Kertváros és Uránváros lakói fontosnak tartják a karsztvizet, mint természeti erőforrást, amely a korai iparosodás és kézművesség megjelenéséhez kapcsolódóan rendelkezik kulturális értékekkel (teremtett kulturális infrastruktúra elemeket és alkotott a kulturális gazdaság számára jelentős értékeket kézművesség, gasztrokultúra). 6
7 1. ábra: A természet és a kultúra közötti kapcsolat Pécs városrészeiben (saját szerk.) A lakosság elégedetlensége tükröződik a természeti környezet és az EKF beruházások kapcsolatára vonatkozó kérdésekre adott válaszokban, ugyanis a városi népesség megítélése szerint nem, vagy csupán nagyon csekély figyelmet fordítanak a projektek a természetre. A vélemények városrészekként mutatnak némi ellentmondást: a Belvárosban és az Uránvárosban élők egy része úgy érzi, élhetővé alakítják a várost, a kertvárosi lakosság a parkok számának és kiterjedésének növekedésében bízik, ezekkel szemben a többi városrész lakói a már említett természeti környezet szerepének elhanyagolását vélik felfedezni a beruházásokhoz kapcsolódóan. Az összlakosság vélekedése mindenesetre figyelemre méltó, hiszen a természeti szférának meghatározó szerepet tulajdonítanak, ami a környezetet a legjelentősebb természeti értékként tartják számon, amely a város fejlődésében kiemelt szerepet játszott a történelmi idők során. Mindezek alapján érdekes kép mutatkozik a városhoz kapcsolódó szlogenekre vonatkozóan, hiszen számtalan jelzővel illetik a különböző fórumokon a várost. A 2006-ban lakosság körében végzett közvélemény kutatás szerint (SZOCIO-GRÁF, 2006) legtöbben hangulatos városként gondolnak Pécsre és a határtalan város szlogen áll legtávolabb az itt élőktől. A jelenlegi kérdőíves felmérés eredménye ez esetben kisebb eltérést mutat, hiszen a lakosság 40%-a a mediterrán hangulatok városának tartja Pécset, 24% hangulatos városként definiálja, 13% számára multikulturális város, 10%-nak 7
8 még mindig bányászváros, 6% a Balkán kapujának tekinti és mindössze 4% értelmezi határtalan városként, amely szlogennel az Európa Kulturális Fővárosa pályázat elérte a várt sikert. Összességében a természeti értékek és erőforrások városfejlődésben betöltött szerepének megítélése a várakozásainknak megfelelő képet fest, viszont a kultúra és természeti környezet kapcsolatában az összefüggések hiánya nagyobb arányban mutatkozik a vártnál. Éppen a város múltja, földrajza, gazdaságtörténetének ismertének hiánya okozhatja, hogy a lakosság oktatási és infrastrukturális elemek kiépítését nem azonosítja a természeti erőforrásokra alapozott, Pécs esetében az urbanizáció elindulását és a nagyvárossá fejlődést jelentő folyamatokkal. Egy korábbi felmérés (TRÓCSÁNYI A. STEFÁN K. 2009) eredményeit erősítve bontakozik ki a város szimbólumainak köre, egyszersmind a Mecsek és a TV-torony mindkettő természeti tényezőként a város legfőbb turisztikai attrakcióiként, a kultúra és a természet megtestesítőiként élnek a pécsiek fejében. Az EKF beruházásokkal kapcsolatos ellentmondásos vélekedés hátterében egyrészt a tájékoztatás hiánya, másrészt a Közterek és parkok projektek alapvető célját jelentő pécsi vizek felszínre hozása még várat magára. Összegzés A primer és szekunder források is egyértelműen bizonyították, hogy kapcsolat mutatható ki a természet és a kultúra között, adott esetben a természeti környezet és a kulturális gazdaság között. A kulturális gazdaság egy hagyományosabb értelmezése szerint amely az államilag finanszírozott elemeket vizsgálja Pécsett a kulturális infrastruktúra elemek jelentős része a természeti erőforrásokra alapozott expanziójához kapcsolódóan kerültek kiépítésre, amelyek azóta is a helyi kulturális gazdaság markáns részét képezik. A lakossági kérdőívek alapján világossá vált, hogy a pécsiek a földrajzi fekvést, a kedvező éghajlati adottságokat és a hozzá kapcsolódó sajátos növényvilágot, a Mecseket, illetve a karsztvizet tartják természeti értéknek, egyúttal egyedi adottságnak is. Ezek mindegyikének fontos szerepe volt a város mindenkori gyarapodásában a kézművesség kialakulásától a szén- és uránércbányászat felvirágzásáig így a hozzájuk kapcsolódó gazdasági ágazatok, illetve az általuk végbemenő urbanizációs folyamatok nagymértékben hozzájárultak a település infrastruktúrájának és morfológiájának változásához. A legjelentősebb fejlődési szakaszt az 1950-es évektől az 1980-as évek végéig terjedő időszak képviseli: amikor a szén- és uránbányászathoz kapcsolódóan a folyamatosan növekvő népesség elhelyezésére épített új városrészek egyúttal újonnan létesített kulturális infrastruktúra elemeket is biztosítottak (óvoda, iskola, művelődési ház, sportlétesítmények, mozi stb). A vizsgálat rávilágított továbbá arra, hogy a város lakossága mégsem ezt az összefüggést látja a természet és kultúra közötti relációban, sokkal inkább a Mecsek és a TVtorony, illetve a kialakított turistautak és tanösvények jelentik számukra a kapcsolatot. Az EKF beruházásokkal kapcsolatos kérdés megosztja a lakosságot, akiknek egyik része hisz az élhető város ideájában, a másik a természettel leginkább kapcsolatot fenntartó Közterek és parkok projekt sikeres megvalósításában bízik. Jelentős hányada a megkérdezetteknek viszont a természeti környezet figyelmen kívül hagyását, további kizsákmányolását látja a beruházások mögött. Mindenesetre a döntően mediterrán hangulatok városaként értelmezett Pécs, legfőképpen a város szimbólumának tekintett Mecsekkel és sajátos éghajlatával ragadja magával lakosságát, így biztosítja számukra a kulturális gazdaság elemeinek minél szélesebb körű kihasználhatóságát. Irodalomjegyzék BABÁK K. GÁLOSI-KOVÁCS B. FODOR I. PISZTER G. RONCZYK L. WILHELM Z. (2009): Régi válasz új kihívásokra A vízbázisvédelem lehetőségei indiában In: Fábián Sz. Á. 8
9 Kovács I. P. (szerk.): Az édesvízi mészkővektől a sivatagi kérgekig Tanulmánykötet a 70 éves Schweitzer Ferenc tiszteletére, Geographia Pannonica Nova 6. PTE TTK FI, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, Pécs, pp BELUSZKY P. (2003): Magyarország településföldrajza, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 568 p. ENYEDI GY. KERESZTÉLY K. (szerk.) (2005): A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 221 p. GYENIZSE P. SZABÓ-KOVÁCS B A természeti környezet és a település kölcsönhatása Komló példáján. Földrajzi Értesítő, LVII. Évf füzet, pp GYENIZSE P. (2009): Geoinformatikai vizsgálatok Pécsett. PTE Földrajzi Intézet, Imedias Kiadó, Pécs, 109 p (megjelenés alatt). GAY, DU P. PRYKE, M. (eds.) (2002): Cultural Economy. Sage, London, 240 p. HAJDÚ Z. (2002): Az európai politikai földrajz fejlődésének jellegzetes szakaszai In: Pap N. Tóth J. (szerk.): Európa politikai földrajza, Alexandra Kiadó, Pécs, pp HAJDÚ Z. (2008): Pécs: egy történetileg változó, multikulturális város In: Pap N. (szerk.): Kultúra Területfejlesztés, Geographia Pannonica Nova 2. PTE TTK Földrajzi Intézet, Imedias Kiadó, Pécs, pp HAJNAL K. (2008): Pécs és környékének természeti kultúrája. In: Pap N. (szerk.): Kultúra Területfejlesztés. Geographia Pannonica Nova 2. PTE TTK Földrajzi Intézet, Imedias Kiadó, Pécs, pp HAJNAL K. PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. (2009): A táj és a belőle fejlődő város: Pécs. In: Fábián Sz. Á. Kovács I. P. (szerk.): Az édesvizi mészkövektől a sivatagi kérgekig Tanulmánykötet a 70 éves Schweitzer Ferenc tiszteletére. Geographia Pannonica Nova 6. PTE TTK FI, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, Pécs, pp HALL, P. (2000): Creative Cities and Economic Development. Urban Studies 37, pp KONRÁD GY. PIRKHOFFER E. (2000): Pécs építő- és burkolókövei geológus szemmel. In: Lovász Gy. Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés regionális kutatások, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp LÓCZY D. PIRKHOFFER E. GYENIZSE P. NAGYVÁRADI L. (2005): Digitális terepmodell felhasználása a tájrehabilitációban. Pécs környéki bányaterületek példáján. In: Dobos A. Ilyés Z. (szerk.): Földtani és felszínalaktani értékek védelme. Eger, pp LÓCZY D. NAGYVÁRADI L. GYENIZSE P. PIRKHOFFER E. DEZSŐ J. (2006): Umweltfolgen und Rekultivierung in Steinkohlbergbaugebieten bei Pécs. In: Stadt Und Region Pécs. Arbeitsmaterialen zur Raumordnung und Raumplanung. Heft 243, pp MUMFORD (1985): A város a történelemben, Létrejötte, változásai és jövőjének kilátásai. Budapest, NAGYVÁRADI L. (2000): A mecseki külszíni szénbányászat és hatása a természeti környezetre. In: Fodor I. Kovács B. Tésits R. (szerk.): Társadalom és környezet. Tanulmányok a tudomány világkonferenciájára. Studia Regionum Conpendiarium. Az MTA Pécsi Területi Bizottsága, az MTA RKK és a JPTE által szervezett nemzetközi konferencia kötete. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, pp PIRISI, G. TRÓCSÁNYI, A. (2006): The effects of post-industrial processes in the spatial structure of Pécs, Hungary. In: Aubert, A. Tóth, J. (eds.): Stadt und Region Pécs Beiträge zur angewandten Stadt- und Wirtschaftsgeographie. Arbeitsmaterialien zur Raumordnung und Raumplanung, Heft 243. Universität Bayreuth, pp PIRISI G. STEFÁN K. TRÓCSÁNYI A. (2009): A kultúra fővárosa előtt: a bányászat szerepe Pécs dinamikus funkcionális morfológiájában. In: Csapó T. Kocsis Zs. (szerk.): A közép- és nagyvárosok településföldrajza. Savaria University Press, Szombathely, pp PILKHOFFER M. (2008): Bányászat és építészet Pécsett a században. Pro Pannonia, Pécs, 246 p. 9
10 PRATT, A. C. (1997): The cultural industries production system: a case study of employment change in Britain, Environment and Planning, Vol. A , pp RECHNITZER J. (szerk.) (2007): Nyugat-Dunántúl. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest, 454 p. SÖNDERMANN, M. (2007): Kultur- und Kreativwirtschaft im globalen Kontext. 4. Jahrestagung Kulturwirtschaft, Berlin, 10 p. SZIRTES G. VARGA D. (szerk.) (2002): Iparosok és bányászok a Mecsekalján. PBKIK, Pro Pannonica, Pécs, 376 p. SZOCIO-GRÁF (2006): EKF2010 kutatási eredmények, Pécs, 53 p. TÓTH J. (1981): A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Földrajzi Értesítő, XXX. évf., 2-3. füzet, pp TRÓCSÁNYI A. TÓTH J. (2002): A magyarság kulturális földrajza II. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 361 p. TRÓCSÁNYI A. (2008): A kulturális gazdaság szerepe a városok megújulásában Pécs adottságai és esélyei. In: Pap N. (szerk.): Kultúra Területfejlesztés. Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben. Geographia Pannonica Nova 2. PTE FI Imedias Kiadó, Pécs, pp TRÓCSÁNYI A. STEFÁN K. (2009): A pécsi fiatalok városképe és reprezentációja mentális térképek alapján In: Tóth J. M. Császár Zs. Hasanovič-Kolutácz A. (szerk.): Társadalomföldrajzi kutatások makro-mezo és mikrotérségekben, PTE TTK FDI, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, Pécs, pp
Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1
Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1 Megjelent: Trócsányi A. Stefán K. 2008. Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében. In: Szabó V. Orosz Z. Nagy R. Fazekas
RészletesebbenVeszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett
Dr. Lóczy Dénes 1 Dr. Gyenizse Péter 2 Dr. Pirkhoffer Ervin 3 Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett Absztrakt Pécs városközpontjának közvetlen közelében, a Mecsek déli lejtıjén,
RészletesebbenKulturális földrajz Pécs témakörben megjelent publikációk
SRAGNER MÁRTA Kulturális földrajz Pécs témakörben megjelent publikációk bibliográfiája (1997-2010) 1997 A magyarság kulturális földrajza. Szerk.: Tóth J., Trócsányi A. Pécs, 1997. Pro Pannonia Kiadó. 226
RészletesebbenA CESCI hozzászólása a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Vitaanyagához MELLÉKLET BUDAPEST. 2011. május 31.
A CESCI hozzászólása a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Vitaanyagához MELLÉKLET BUDAPEST 2011. május 31. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Mindenekelőtt szeretnénk őszinte gratulációnkat kifejezni a stratégia alkotói
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenA megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-
RészletesebbenÖNÉLETRAJZ ÉS A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA IDŐRENDBEN
ÖNÉLETRAJZ ÉS A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA IDŐRENDBEN Hivatkozási jegyzékkel kiegészítve Németh Sándor Születési idő, hely: 1979. április 30., Szombathely Lakóhely: 9737 Bük Tanulmányok, képzettségek,
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
RészletesebbenPhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola
PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenA technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori
RészletesebbenMindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:
180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori
RészletesebbenAz OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation
Iskolakultúra 2015/5 6 Konferencia a PISA 2012 mérés eredményeiről és azok értékeléséről Szegeden rendezték meg a Rendszerszintű Mérések az Oktatásban konferenciát, melynek alkalmával bemutatták a PISA
RészletesebbenA magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás
A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar
RészletesebbenTársadalmasítási munkaanyag
BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenVezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK
Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenBUDAPEST VÁROSSZERKEZETE
7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén
Részletesebben- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenÉ-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása:
É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: Alprogram: II.... GAZDASÁGI-, TECHNIKAI- ÉS IPARI ÖRÖKSÉGÜNK, MINT KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA Intézkedés:
RészletesebbenA biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenSzerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4
A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenA Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenPÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA Pécs KÉSZÍTETTE: PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. MÁJUS 11. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető...3 1. Az MJV által alkalmazott területi kiválasztási kritériumrendszer...5
RészletesebbenKISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenA helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenDr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa
Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HELYZETKÉP AZ ALFÖLDÖN TURISZTIKAI PROJEKTEKET TERVEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa E-mail: l.csordas@freemail.hu A turizmus
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenA Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenFÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás
RészletesebbenHatárokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése
1 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának
RészletesebbenA NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló
A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN Almási Balázs Budapest 2007 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
Részletesebben%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV
SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenSzezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture
Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
Részletesebben2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:
RészletesebbenZáróbeszámoló. Magyar beszállító vállalatok képességei az autóipari ellátási láncban c. (OTKA T 049147 sz.) kutatáshoz
Záróbeszámoló Magyar beszállító vállalatok képességei az autóipari ellátási láncban c. (OTKA T 049147 sz.) kutatáshoz A kutatás időtartama: 2005. január 2007. június Témavezető: Demeter Krisztina Résztvevők:
RészletesebbenBaranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke
Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenGazdaság. Infrastruktúra
Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,
RészletesebbenEgy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában
Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Varró Bernadett Szent István Egyetem ABPK, Jászberény Varro.Bernadett@abpk.szie.hu A világot a gyors változások, a fokozódó globalizáció,
RészletesebbenKözpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében
SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus
RészletesebbenA települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.
SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenBalogh András publikációs listája
Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak
RészletesebbenBittner Anita A közösségi közlekedés fejlesztése Pécsett
Bittner Anita A közösségi közlekedés fejlesztése Pécsett Bevezetés Korunkat sokan rohanó világként aposztrofálják, amelyben a társadalom számára nélkülözhetetlenné vált a közlekedés. A település és a közlekedési
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenII. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenBUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális
RészletesebbenA MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI
Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének
RészletesebbenA földrajztudomány helyzete 1
VITA Földrajzi ÉrtesítőXLV. évf. 996. 3-4. füzet, pp. 332-338. A földrajztudomány helyzete 1 A földrajztudományok fejlődésében és művelésében az 1970-es évek második felében következett be az a változás,
RészletesebbenKreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február
Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február 2 Tanulmány: Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Projekt: Creative Cities - Development and
RészletesebbenSZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2.
Bevonás felzárkózás integráció: Az ormánsági romák foglalkoztathatóságának javulása Inclusion and Integration: Increasing the Employability of the Roma in Ormánság ÖTVÖS MÓNIKA Összefoglalás Az Ős-Dráva
RészletesebbenÚTMUTATÓ KORTÁRS KÖZTÉRI ALKOTÁSOKHOZ A TELEPÜLÉSKÉP JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ FEJLESZTÉSEKBEN
ÚTMUTATÓ KORTÁRS KÖZTÉRI ALKOTÁSOKHOZ A TELEPÜLÉSKÉP JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ FEJLESZTÉSEKBEN 1.1. Bevezető A regionális operatív programok két fontos prioritását képezi a turisztikai vonzerők fejlesztése, továbbá
RészletesebbenA VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG
A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló
RészletesebbenKŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat
Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program
RészletesebbenVarga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
RészletesebbenEGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1
EGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1 A keresztényeket nem különbözteti meg a többi embertől sem a táj, sem a nyelv, sem az életmód. Nem laknak ugyanis külön városokban,
RészletesebbenFiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann
Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás
RészletesebbenA mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata
A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata (I. rész: a zobáki metánfelszabadulási adatok elemzése) DR. BIRÓ JÓZSEF okl. bányamérnök, tervezõ-elemzõ szakközgazdász,
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
Részletesebbenszakmai fórum Állam-tudomány: Babos Tibor Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett
szakmai fórum Babos Tibor Állam-tudomány: Fiatal Kutatók Szakértői Rendszer Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett A Magyar Kormány közigazgatásért felelős minisztere 1 2011. szeptember
Részletesebben