KÉT KRITIKUS ÁLLAPOTÚ VÁROSI TELEPÜLÉS VÍZMINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜKÜLLŐ MEDENCÉBEN Réti Kinga-Olga 1

Átírás

1 KÉT KRITIKUS ÁLLAPOTÚ VÁROSI TELEPÜLÉS VÍZMINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜKÜLLŐ MEDENCÉBEN Réti Kinga-Olga A Küküllő medence az Erdélyi medence déli részén húzódik, amelynek földrajzi jellemzői különböznek az Erdélyi medencét alkotó többi földrajzi tájegységétől( a Szamos fennsík és az Erdélyi fennsík). Ez az individualitás a következő jellemzőknek köszönhető: - a talajréteg ellenállóbb és vízáteresztő összetevői megkönnyítik a vízhálózat mélyítő és feldaraboló (fragmentáló) munkáját; - a domborzat, a magasság és a nyugati dőlésirány által ; - az éghajlat különbözik az Erdélyi fennsíkétól, ugyanis a Küküllő medencén az évi átlaghőmérséklet alacsonyabb és a csapadékmennyiség meghaladja a mm/év mennyiséget; - a domborzatnak és az éghajlatnak köszönhetően a vízhálózatot többnyire állandó vízfolyások alkotják, amelyek magas vízhozammal rendelkeznek; - az erdei növényzet jelenléte nagy hatással volt a talajképződésre, valamint a folyóvizek folyásirányára; - az uralkodó talajtípus az agyagos ; - a népesítés egyenlőtlen megoszlása, magas népsűrűségű völgyek (magas urbanizációval) és kevésbé népesített fennsík -ok váltakozásával; - a termőföldek nagyon váltakozó hasznosítása ; - az emri impakt jelenléte, az ipar korai megjelenésének és rohamos fejlődésének köszönhetően. A Küküllő medence földrajzi határai jól elkülöníthetők a keleti határon kívül, amelynek elhatárolásában a vélemények megoszlanak. A déli határt a Fogarasi, a Szeni és az Apoldi medencék alkotják, a nyugati határt pedig a Maros széles völgye, Gyulafehérvár és az Aranyosnak a Marosba való ömlése között. Északon úgyszintén a Maros völgye jelenti a határt, az Aranyosnak a Marosba ömlése és Nyárádtő között. A keleti határ meghatározása nagyon változó. A legelfogadottabb az I. Mac által megadott elhatárolás, amely szerint a keleti határt a Kisküküllő és a Nagyküküllő vízelválasztó vonala, valamint azok a legmagasabb pontok jelentik amelyek elválasztják a Haritbaci medencét a Homorod és az Olt mellékfolyóitól. A Küküllő medence három részre osztható, éspedig a Kisküküllő dombságra, a Hartibaci fennsíkra és a Székási fennsíkra. Kutatásunk helye a Kisküküllő dombság, amelyet a Kisküküllő és a Nagyküküllő zár közre. Ezen lül két városi település, a Nagyküküllő menti Szászmedgyes és a Kisküküllő menti Dicsőszentmárton vált kutatásunk középpontjává. Szászmedgyes a Nagyküküllő mentén a legősibb, a legdinamikusabb és a legvirágzóbb városi település. Mindezek a jelzők a kedvező földrajzi fekvésnek, a földgáz jelenlétének valamint a változatos termőföldek jelenlétének köszönhetők. Az első leírások -as évekből származnak és relatív rövid idő alatt kapta meg e település a városi rangot. Ez a szász telepeseknek köszönhető, amelyhez később hozzájárult a vasúti hálózat megjelenése(7 körül). Mindezek nagyot lendítettek a város gazdasági életén, ma országos szinten az első ipari városok közé sorolható. Sok iparág találkozik e városban, az első helyen a gépipar(9 %) áll, ezt követi az üvegipar(%), az élelmiszeripar(%), a bőrfeldolgozó ipar(9%), a textilipar(7%), a faipar(%) és más iparágak. PhD hallgató, Baş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia

2 ábra. A Küküllő dombság földrajzi fekvése Ezzel szemn a Kisküküllő menti Dicsőszentmártonról sokkal később készültek feljegyzések, csupán az 7-as évek második felén. A gazdasági életen itt is a vasúti hálózat megjelenése lendített, és csupán 9 körül kapta meg a városi címet. E városnak a vegyipari kombinát felépülése (9-9) jelentette a gazdasági virágkort és a környezeti problémák kezdetét. E településnek legfontosabb iparágai: a vegyipar, az üvegipar, a faipar és újonnan a textilipar. Miért is tenthető kritikus állapotúnak e két városi település? Ezt az állapotot úgy a gazdasági mint a környezeti állapot adja, amelyek szoros összefüggésn állnak, folyásolván egymást. A kritikus urbanisztikus települések azok a természetes és antropikus mellérendelt földrajzi struktúrák, melyek az emri döntések eredményei, és amelyekn a potenciális faktorok felborítják a természetes egyensúlyi helyzetet. Tehát az urbanizáció, valamint az iparosítás rohamos növekedése nagy nyomást gyakorolt a környezeti komponensekre, ezáltal megbontván ezek természetes evolúcióját és dinamikáját. Mindkét elemzett városban megtalálhatók ezek a zavaró tényezők (urbanizáció, iparosítás), amelyek negatív hatást gyakoroltak/gyakorolnak a környezeti komponensekre, tehát a vízre is, megrontva ennek természetes tulajdonságait. Kutatásunk célja e két folyó vízminőségének összehasonlítása Szászmedgyes és Dicsőszentmárton között. Mind a két város magas iparosodási fokkal rendelkezik/rendelkezett, amelynek negatív hatása egyaránt érződik minden környezeti komponensre (abiotikus, biotikus, antropikus). A fizikai ás a kémiai indikátorok segítségével mutatható e két folyó vízminősége, és ezek közötti különbségek. Továbbá azt próbáltuk mutatni milyen összefüggés van az emri tevékenységek és a vízminőség romlása között e két városi struktúrában. A víz szennyezése többféle módon történhet, éspedig természetes úton, amikor természetes okból folyólag valamely összetevő túlsúlyban van jelen, vagy antropikusan, amikor az emri tevékenységek során szennyező anyagok kerülnek a víz, megrontván ennek természetes állapotát. A szennyezést okozó antropikus faktorok a következő kategóriákba sorolhatók: demográfiai, urbanisztikus és ipari. Többféle vízszennyezést különböztethetünk meg: - biológiai szennyezés: bakteriális, vírusos és parazitás, amelyek az emri avatkozosások eredményei; - fizikai szennyezés: vízn nem oldódó, legő vagy ülepedő anyagokkal, termikus szennyezés; - kémiai szennyezés: különböző kémiai anyagokkal, leértve a szerves valamint a toxikus anyagokkal való szennyezést.

3 Időni hatásuk szerint lehetnek állandó, időleges és véletlenszerű szennyezések. Az állandó természetes szennyező források, mint a vízn oldódó ásványok( sók, szulfátok, foszfátok), az aktuális eróziós folyamatok, az organikus elemek, a fitoplanktonok és makrofiták(melyek elmocsarasodáshoz vezetnek) minőségi változásokat okoznak, ezáltal korlátolván a víz használhatóságát. Az állandó antropikus szennyforrásokhoz sorolhatók a háztartási szennyvizek, a városi szennyvizek, az ipari szennyvizek, az agro-zootehnikai szennyvizek és az utcai szennyvizek. Ugyaneb a kategóriába tartoznak a szeméttelepekről(városi, ipari) származó szennylevek, hulladékok, valamint a hamu, salak, forgács tárolók, a víztisztításból visszamaradt iszap. Figyelem véve a víz sokoldalú hasznosítását, Romániában négy vízkategóriát különböztetnek meg: - I kategória: a lakosság ellátására, az élelmiszeriparban, közfürdőkn és strandokon felhasznált vizek - II kategória: várostisztításra, vízi sportokra használt vizek - III kategória: ipari tevékenységekre(élelmiszer iparon kívül), mezőgazdaságban öntözésre alkalmas vizek - IV kategória: nagyon degradált vizek, amelyekn az élővilág nem képes fejlődni. A két elemzett folyó vízminőségének meghatározásához a következő indikátorokat vettük figyelem: ph, BO I(biológiai oxigén igény), KOI-Mn(kémiai oxigén igény permanganát jelenlétén), KOI-Cr (kémiai oxigén igény kálium bikromát jelenlétén), NH,nátrium ionok(na+),fenol, cián, nehéz fém(zn). a víz ph analízise: a víz lúgosságát vagy savasságát mutatja, amely felborítja a biológiai egyensúlyi helyzetet, megakadályozva a víz öntisztulási folyamatát.. ábra ph értékek a Nagyküküllőn 3. ábra ph értékek a Kisküküllőn, 7,9 7, 7,7 7, 7, 7, 7,3 7,, 7,9 7, 7,7 7, 7, 7, Mind a két folyó esetén, úgy menetelkor mint jövetelkor, a víz ph értéke 7, és, között ingadozik, bázikus jellegű, meghaladva a megengedett maximális koncentrációt (MMK= 7),és ezáltal a II. kategóriába sorolhatók. A bázikus jelleget a háztartási, ipari és agro-zootehnikai szennyvizek ömlése okozza. a víz szerves anyagokkal való szennyezési fokát BO I (biológiai oxigén igény), KOI-Mn (kémiai oxigén igény permanganát jelenlétén), KOI-Cr (kémiai oxigénigény kálium bikromát jelenlétén) indikátorok segítségével lehet mutatni. A biológiai oxigénigény egyenesen arányosan nő a vízn jelenlevő szerves anyag mennyiséggel, tehát minél több organikus anyag van jelen annál több oxigénre van szükség és ezáltal nő a szennyezettségi fok. A Nagyküküllőn és évekn menetelkor sebb értékeket regisztráltak a menetelhez képest, tehát Szászmedgyes területén szerves anyagokkal való szennyezés történt. Ez a szennyezés az ipari és zootehnikai szennyvizekből adódik. 3-ban fordított helyzet észlelhető, ami a szomszédos falvak állatfarmairól származó szennylevek 3

4 szivárgásának köszönhető. A Kisküküllő esetén nem észlelhető nagy különbség a két mérési pont között, 3-ban mértek nagyobb koncentrációt menetelkor. Összehasonlítva a két folyót, látható, hogy a Nagyküküllőn nagyobb koncentrációkat mértek, ami a változatos iparágaknak valamint a nagyszámú állatfarmnak köszönhető.. ábra BO I értékek a Nagyküküllőn.ábra BO I értékek a Kisküküllőn 3 3, 3,,, A kémiai oxigénigény az a kémiai indikátor amely megmutatja mennyi oxigén szükséges a vízn levő organikus elemek oxidálásához. A KOI-Cr pontosabb adatokat mutat fel a szerves anyagokkal való szennyezésről mint a KOI-Mn. Mind a két folyóban, de főleg a Nagyküküllőn meg volt haladva MMK a KOI-Cr-ot illetően, és így a II minőségi kategóriába került úgy a Nagyküküllő mint a Kisküküllő vize..ábra KOI-Mn értékek a Nagyküküllőn 7.ábra KOI-Mn értékek a Kisküküllőn,,,,, 3,.ábra KOI-Cr értékek a Nagyküküllőn 9.ábra KOI-Cr értékek a Kisküküllőn 3 az ammónia (NH ), kémiai indikátor, amely a agro-zootehnikai szektorból és a textiliparból származik, jelenléte magas koncentrációkban megrontja a víz minőségét. Sem a Nagyküküllőn, sem a Kisküküllőn nem mértek a megengedettnél nagyobb koncentrációkat, így mind a két folyóvíz az I kategóriába inkadrálódik.

5 .ábra NH értékek a Nagyküküllőn.ábra NH értékek a Kisküküllőn,,,,,,,,, a Na + ion a Nagyküküllőn sokkal sebb értékeket mutat mint a Kisküküllőn. Az utóbbiban a magas Na + ion tartalom a Szovátai sótömb oldódásából, valamint e vidékről ömlő patakok, sós források vízéből származik. Annak ellenére, hogy hosszú utat tesz meg a Kisküküllő a sóvidéktől Dicsőszentmártonig, a Na + koncentráció alig csökken, gondot okozva a víztisztításban. Mint az ábra is mutatja 3-ban a Na + koncentráció nagy értékeket mutat, ami a száraz időjárásnak köszönhető..ábra Na + értékek a Nagyküküllőn 3.ábra Na + értékek a Kisküküllőn 3 3 A cián, a fenol és a cink jelenléte a két folyóvízn az ipari tevékenységek származéka, amelyek az ipari szennyvizekkel kerülnek a Nagyküküllő és Kisküküllő vizé. Szászmedgyes esetén a gépipar, az üvegipar, Dicsőszentmártonban pedig a vegyipari kombinát jelenti a fertőzés okát. Mindhárom szennyező anyag kárt okoz a vízi élővilágban, valamint jelentős romlást okoz a víz minőségén. A Nagyküküllő esetén a fenol koncetrációk,3 és, között ingadóznak, meghaladván a MMK-t, s így csak II kategóriába inkadrálódik. A Kisküküllőn csak jövetelkor észlelhető a fenol jelenléte, de ezek is mindhárom évn meghaladták a KKM-t, és a II minőségi kategóriába sorolható..ábra Fenol a Nagyküküllőn.ábra Fenol a Kisküküllőn

6 ,,,3,3,,,,,,,,,3,, A cián az ipari platformról kerül a folyóvizek, de elég s koncentrációkban, nem okozva nagy kárt a vízminőségn és az élővilágban. Egyedül 3-ban észlelhető a cián jelenléte a szászmedgyesi jöveteli pontnál, ami a felső folyásvidékről származik. A Kisküküllő a dicsőszentmártoni vegyipari kombinát szemét és szennyvíz tárolóiból szivárog a cián, és ez főleg az esős időszakokban ér el magasabb koncentrációt. Összehasonlítva a két folyót látható, hogy a Kisküküllő ciánnal való szennyezettsége nagyobb mint a Nagyküküllőé, ami mint már említve volt a vegyipari kombinát jelenlétének köszönhető..ábra Cián értékek a Nagyküküllőn 7.ábra Cián értékek a Kisküküllőn,,7,,,,3,,,9,,7,,,,3,, A cink azon nemkívánatos kémiai elemek kategóriájába tartozik, amely nagy koncetrációban megváltoztatja a víz fizikai és organoleptikus tulajdonságait, ezáltal fogyasztásra alkalmatlanná válik. Mind a két esetn a koncentrációk jóval meghaladják a MMK-t és vízminőségi szempontból az utolsó, a degradált kategóriába kerülnek. A cink az ipari platformokról érkező szennyvizekkel kerül a két folyóvíz és negatív hatással van ezek minőségére. ábra. Zn értékek a Nagyküküllőn ábra9. Zn értékek a Kisküküllőn,9,,7,,,,3,,,7,,,,3,, Mint derült az elemzésből, a két folyó szennyezése antropikus eredetű, amely úgy az ipari mint a mezőgazdasági, háztartási tevékenységeknek tulajdonítható. Következtetésként

7 néhány javaslatot teszünk a már meglevő szennyezés javítása érdekén valamint a jövőni szennyezés elkerülése végett: - a szennyvizek teljes mértékű tisztítása és ezek újrahasznosítása; - a szennyvizeket vezető csatornák és tárolók modernizálása, elkerülve a szivárgás esélyét; - az ipari platformokat ellátni víztisztító központokkal, ezáltal megelőzve a szennyvizek véletlenszerű vagy tudatos ömlését a folyóvizek; - ökológiai hulladék és szeméttárolók létesítése, amelyek megakadályozzák a szennylé szivárgását a folyóvizek; - a lakosság felvilágosítása az aktuális helyi( és nemcsak ) környezeti problémákról; - törvény szerint büntetni azokat a szennyező forrásokat amelyek meghaladják a megengedett maximális koncentrációt(mmk). IRODALOM Bányai, M. J., ( 93-93) De la Géologie du bassin supérieur de la riviére Târnava Mică- Comptes Rendus de Séances. Floca, L. Al. (99) Metode şi tehnologii de evaluare a stării şi calităţii mediului, Cluj Napoca Morariu, T. (9) Podişul Târnavelor. Caracterizare şi raionare fizico-geografică- Studia Universitatis Baş-Bolyai, Cluj-Napoca Mac, I. Morariu, T. (97) L influence du relief dans l amenagement et le developpement de la ville de Cluj, Tirage à part des Travaux du Symposium international de Geomorfologie appliqué, Bucarest Mac, I. () Geografie generală- Editura Europontic, Cluj-Napoca Mac, I. (3) Ştiinţa Mediului- Editura Europontic, Cluj-Napoca Sorocovschi, V. (99) Podişul Târnavelor. Studiu hidrogeografic, Editura CETIB, Cluj- Napoca 7