AZ ERDÉLYI MEDENCE ÉSZAKI RÉSZÉNEK HORDALÉKLEFOLYÁSI SAJÁTOSSÁGAI. A lebegtetett hordalékok hozama

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged. AZ ERDÉLYI MEDENCE ÉSZAKI RÉSZÉNEK HORDALÉKLEFOLYÁSI SAJÁTOSSÁGAI Pándi Gábor Sorocovschi Viktor A lebegtetett hordalékok hozama A tanulmányozott vidék folyói igen változó mennyiségű lebegtetett hordalékot szállítanak. A legnagyobb átlagmennyiséget (,8 kg/s Csicsókeresztúrnál) az Ilosva szállítja. Következik az Almás, amelyen a hordalékhozam nő,99 kg/s-tól Váralmásnál,, kg/s-ig Hídalmásnál, valamint, kg/s-ig a Szamosba ömlésénél. Elég jelentős mennyiségű hordalékot szállít a Nádas (, kg/s Méránál). A többi folyón a hordalékhozam csekély,, kg/s alatti:, kg/s a Borsán, Kolozsborsánál,, kg/s az Olpreten, Mányánál. Az alochton folyók hordalékhozama sokkal nagyobb. Így a Kis-Szamoson az értékek nőnek,, kg/s-tól Kolozsvárnál,,9 kg/s-ig Szilágytőnél. A hordalékhozam növekedésében fontos szerepük van a Szamos-menti dombságról érkező patakoknak (Nádas:, kg/s, Lóna:, kg/s, Borsa:, kg/s stb.), valamint az Erdélyi-Mezőség patakjainak (Füzes:,9 kg/s). A Nagy-Szamoson jelentős növekedés tapasztalható a lebegtetett hordalékmennyiséget illetően a forrástól a torkolat irányába (Óradna:, kg/s, Napos:, kg/s, Bethlen:, kg/s). Az egyesült Szamosnak igen nagy a trendje:, kg/s-tól Désnél,, kg/s-ig Hosszúrévnél. A Kis-Szamoson mért, viszonylag kevés hordalékmennyiség (, kg/s a kolozsvári hidrometriai állomásnál) oka a vízgyűjtő felső részén létező tározórendszer jelenléte. A hordalék mennyiségbeli kompenzálódása a Szamos-menti dombságról és az Erdélyi- Mezőségről érkező patakoknak köszönhető, melyek átlagban kg/s-mal növelik a hordalékhozamot a szilágytői vízmérce értékeinek alapján, amely km-re található Kolozsvártól. Hasonló helyzet érzékelhető a Füzes völgyén is, ahol a mesterséges halastó rendszer jelenléte hozzájárul a hordalékmennyiség csökkenéséhez, és nagy változásokat idéz elő éves jellegében. Fontos megjegyezni, hogy a lebegtetett hordalékmennyiség értékeinek változása több tényezőtől függ, melyek közül a fontosabbak a vízhozam, az altalaj sajátosságai, az erdősítettség stb. Ennek alapján el lehet készíteni több földrajzi alegység szilárd hozamának és a különböző ellenőrző tényezők közti kölcsönös összefüggések mintáját. A kiszámított paraméterek egymáshoz való viszonyulása hűen tükröződik a folyó által szállított hordalékok mennyiségében. Például az Egregyen, Alsóegregynél a lebegtetett hordalékmennyiség 9%-kal nagyobb, mint a Nádason Méránál, annak ellenére, hogy utóbbi vízgyűjtő területe km -rel nagyobb. Ez a jelenség az alapréteget alkotó kőzetek friabilitásával, a medence lejtőjének hangsúlyozottságával, valamint az erdők kiterjedésével magyarázható. Dr. Pándi Gábor egyetemi docens Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar, Kolozsvár, pandi@geografie.ubbcluj.ro Dr. Sorocovschi, Victor egyetemi tanár Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar, Kolozsvár, svictor@geografie.ubbcluj.ro

2 Sorocovschi V. Pándi G.: Az Erdélyi-medence északi részének. táblázat. A hordalékhozam és különböző ellenőrző tényezők közti összefüggések. Ahol: R: hordalékhozam, Q: vízhozam, F: terület, H: magasság, L: folyáshossz, I: a vízgyűjtő esése, KI: erdősítettség, P v : a növényzet felületvédő hatása, R g : az altalaj ellenálló képessége, R e : eróziós együttható. a) Almás-Egregy medence (Felsőegregy, Váralmás, Hídalmás) R Q F H L I KI P v R g R e R,.9,8 -,99,8,89 -,,98 -,, Q,9,,98 -,8,98, -,,9 -, -, F,8,98,,,, -,,8 -, -,8 H -,99 -,8,, -, -,99 -, -,99, -, L,8,98, -,,, -,, -, -, I,89,, -,99,,,,98,, KI -, -, -, -, -,,,,,98,99 P v,98,9,8 -,99,,98,, -,, R g -, -, -,, -,,,98 -,,,9 R e, -, -,8 -, -,,,99,,9, b) Szamosmenti-dombság (Kolozsborsa, Mánya, Méra) R Q F H L I KI P v R g R e R,,98,9,9,8 -, -, -,9,98 -, Q,98,,999,99,9 -,8 -,8 -,89,9 -,8 F,9,999,,999,9 -,899 -,9 -,,88 -, H,9,99,999,,9 -,9 -,9 -,,8, L,8,9,9,9, -,98 -,88 -,88,, I -, -,8 -,899 -,9 -,98,,9, -,88 -, KI -, -,8 -,9 -,9 -,88,9,,89 -, -,9 P v -,9 -,89 -, -, -,88,,89, -,98, R g,98,9,88,8, -,88 -, -,98, -. R e -, -,8 -,,, -, -,9, -.,

3 Földrajzi Konferencia, Szeged. Megfigyelve a lebegtetett hordalékok évi középértékének változásait, 9-99 között, elmondhatjuk, hogy az autochton folyókon tapasztalható egy meglehetősen jó összhang a gazdag lefolyású és a szegényebb lefolyású időszakok között. A folyók többségén 98-ban és 98-ben volt a legnagyobb a szállított hordalékmennyiség. Csak a Füzes és az Almás képez kivételt, ahol a legnagyobb érték 98-ban volt. Az említett években a mért adatok - -szeresen voltak nagyobbak mint a sokéves átlagértékek. Alacsony évi lebegtetett hordalékhozamok különböző években fordultak elő a térség folyóin, leggyakrabban 99 és 99 között, amikor a helybeli patakok nagy többségén a lebegtetett hordalékmennyiség minimális volt. Egy elsődleges jellemzése az évi lebegtetett hordalékhozam változékonyságának a moduláris együtthatók segítségével történt. Az összes hidrometriai állomásnál a hordaléklefolyásra számított maximális együtthatók, és a legnagyobb/legkisebb együtthatók aránya, nagyobbak a vízhozamok megfelelő együtthatóinak értékeinél. A hordalékhozamra számított legnagyobb együtthatók, (Kis-Szamos, Szilágytőnél) és,8 (Egregy, Alsóegregynél) között mozognak. A megfelelő vízhozamok együtthatóinak értékei, (Kis- Szamos Kolozsvárnál) és,9 (Almás, Hidalmásnál) között váltakoztak. A legkisebb együtthatók értékei, (Füzes, Ördöngösfüzesnél és Dipse, Kerlésnél), valamint, (az Ilosva, Csicsókeresztúrnál) között vannak a hardalékhozamok szempontjából, a vízhozamra számítottak pedig,8 (Füzes, Ördöngösfüzesnél) és, (Szamos, Désnél) között mozognak. Figyelemmel kell követni, hogy a kolozsvári és az ördöngösfüzesi vízmércéknél számított együtthatókat nagyban befolyásolja a mesterséges tavak jelenléte, melyek a fent említett szelvények fölött találhatóak. Aprólékosabb elemzés a lebegtetett hordalékok változékonyságát illetően, a variációs együttható használatával történt. A C v alacsonyabb értékeket mutat (,9-,) a tanulmányozott vidék keleti részén, ahol a vízgyűjtők fejlettebbek (Ilosva, Dipse). Az Almásimedence, a Szamos-menti dombság, valamint az Erdélyi-Mezőség folyóin a variációs együttható értékei nagyobbak,,-, között mozognak. A magyarázat a vízlefolyás nagy változékonyságában áll, ami befolyásolja a hordaléklefolyást is. Az említett folyók vízlefolyásának variációs együtthatói, és, értékek között vannak. A lebegtetett hordalékok évi lefolyásának területi eloszlása szoros kapcsolatban áll a vízgyűjtők morfometriai sajátosságaival (terület, magasság, esés stb.), a vízlefolyással, az erdősítettséggel, valamint az altalaj sajátosságaival. A legmagasabb zavarossági átlag több mint g/m, és az Egregy felső és középső vízgyűjtőjére jellemző ( g/m Alsóegregynél). Emelkedett értékek léteznek az Almás és a Nádas igen tagolt, gyakori talajerózióval rendelkező vízgyűjtőjében, ahol és g/m között ingadoznak. Az alacsony erdősítési fok (KI =,-9,), a gazdag agyagtartalmú talajok nagy kiterjedése, a kőzetek nagy friabilitása melyek a folyók medrét alkotják, valamint a mezőgazdasági területek helytelen megmunkálása képezik a hordalékfolyás természetes ellenőrző tényezőit. A Borsa, Olpret és Ilosva vízgyűjtőiben a zavarosság értékei alacsonyabbak, és g/m között mozognak. Az Erdélyi-Mezőség folyóin a zavarossági átlagértékek ennél is alacsonyabbak: és g/m között vannak.

4 Sorocovschi V. Pándi G.: Az Erdélyi-medence északi részének. táblázat. Az évi lebegtetett hordalékok változékonyságára jellemző adatok (9-99). S. sz. 8 9 Folyó Egregy (Agrij) Almás (Almaş) Almás (Almaş) Borsa (Borşa) Nádas (Nadăş) Olpret (Olpret) Füzes (Fizeş) Dipse (Dipşa) Ilosva (Ilişua) Szamos (Someş) Szamos (Someş) Kis-Szamos (Someşul Mic) Kis-Szamos (Someşul Mic) Nagy-Szamos (SomeşulMare) Hidrometriai állomás Alsóegregy (Românaşi) Váralmás (Almaşu) Hidalmás (Hida) Borsa (Borşa) Méra (Mera) Mánya (Maia) Ördöngösfüzes (Fizeşu Gherlii) Kerlés (Chiraleş) Csicsókeresztúr (Cristeştii Ciceului) Dés (Dej) Hosszúrév (Răstoci) Kolozsvár (Cluj) Szilágytő (Salatiu) Bethlen (Beclean) Évi hordalék hozam (Kg/s) Átlag Max Min C v, K max K min K max / K min A fajlagos lebegtetett hordaléklefolyás területi eloszlásának vizsgálatából kitűnik, hogy magasabb értékek ( és t/ha.év), az Ilosva és Egregy (felső és középső folyás) vízgyűjtőire jellemzőek. A és t/ha.év közötti értékek az Almás vízgyűjtőjének felső és középső vidékét jellemzik. A fajlagos hordalékfolyás értékei, és t/ha.év között mozognak a Nádas és az Almás vízgyűjtőjének alsó szakaszán, -, t/ha.év közöttiek a Borsa és az Olpret vízgyűjtőjében, valamint t/ha.év alattiak a Füzes és a Dipse vízgyűjtőjében. Az autochton folyók átlagban jelentős mennyiségű lebegtetett hordalékot szállítanak, amely és t/év között változik. Az alochton folyók közül a Kis-Szamoson a szállított hordalékmennyiség és t/év, a Nagy-Szamoson eléri az t/évet, a Szamoson pedig és t/év közötti.

5 Földrajzi Konferencia, Szeged. A lebegtetett hordalékok évszakos és hónapos lefolyása A lebegtetett hordalékok lefolyásának évszakos változékonyságából kitűnik egy tavaszi maximum (-% az évi mennyiségből) és egy őszi minimum (,-%), (.ábra). Kivételt képeznek az Egregy és az Almás folyók felső szakaszai, ahol a legnagyobb szállított hordalékmennyiség nyáron az évi átlagnak -%-át teszi ki. Hasonló helyzet figyelhető meg a Kis-Szamoson, a kolozsvári szelvényben. A Dipse vízgyűjtőjében a lefolyt téli és nyári lebegtetett hordalékmennyiség hozzávetőlegesen egyenlő: %-a, illetve %-a az évi értéknek.. ábra. A lebegtetett hordalékok évszakos átlaglefolyása százalékban (9-99).. ábra. A lebegtetett hordalékok hónapos átlaglefolyása százalékban (9-99). % Românaşi % Almaş % Hida % Maia 98 nyarán mérték a legnagyobb évszakos hordalékhozamokat. Kivételt képez az Almás felső folyásának vízgyűjtője, ahol 989-ben volt a maximális évszakos érték. Minimális

6 Sorocovschi V. Pándi G.: Az Erdélyi-medence északi részének évszakos hordalékhozam különböző évekre jellemző úgy ősszel (98, 98, 99 és 99), mint nyáron (98, 99 és 99). A folyók legtöbbjén a lebegtetett hordalékok évszakos lefolyásának változékonysága nyáron a legnagyobb. Ebben az évszakban a variációs együttható értékei, (a Nádason, Méránál) és, (az Olpretten, Mányánál) között mozognak. Az Ilosván és az Almás felső szakaszán a lebegtetett hordaléklefolyás változékonysága ősszel nagyobb, de nem éri el az előbbiek értékeit: C v =, az Almáson, Váralmásnál és az Ilosván, Csicsókeresztúrnál. Az Almás közép és alsó folyásán az évszakos variációs együttható értékei télen a legnagyobbak (C v =, Hídalmásnál). Ősszel a variációs együttható megközelíti (C v =, az Olpretten, Mányánál) vagy eléri (C v =, a Borsán, Kolozsborsánál, C v =, a Dipsén, Kerlésnél ) a nyári időszakra számított értékeket. A lebegtetett hordalékok hónapos változásainál (. ábra) meg kell jegyezni egy erőteljes maximumot nyáron, júniusban (Egregy, Alsóegregyen) és júliusban (Almás, Váralmásnál és Nádas, Méránál), valamint tavasszal márciusban a Szamos-menti dombság keleti részének folyóin és a Csicsói-dombvidék vízfolyásain, illetve az Erdélyi-Mezőség patakjain. A legjelentősebb minimumok ősszel állnak be, októberben és ritkábban augusztusban (Ilosva, Csicsókeresztúrnál), szeptemberben (Almás, Váralmásnál), vagy novemberben (Egregy, Alsóegregynél). Egyes folyókon észlelhető egy második maximum is márciusban (Egregy, Alsóegregynél, Almás, Hídalmásnál), vagy júliusban (Olpret, Mányánál). Az Egregy és az Almás, valamint a Nádas és az Olpret felső folyásain 98 júliusában mérték a legnagyobb hordalékhozamokat, amelyek 8 kg/s (Egregy, Alsóegregynél) és,8 kg/s (Olpret, Manyánál) értékek között váltakoztak. A maximális hozamot a Borsán 98 márciusában (, kg/s), az Almáson pedig 989 májusában (, kg/s) mérték. Az autochton folyókon a legkisebb lebegtetett hordalékhozam értékek az őszi és téli hónapokban észlelhetők, különböző években:, és, kg/s. A havi átlaglefolyásnak legnagyobb változékonysága, a tanulmányozott periódusra vonatkozóan, júliusban volt észlelhető. A variációs együttható értékei ebben a hónapban, (a Nádason, Méránál) és, (az Olpreten, Mányánál). Az Almáson és a Dipsén a havi lebegtetett hordaléklefolyás változékonysága novemberben és a téli hónapokban a legnagyobb. A legkisebb változékonyságok az Egregyen, Nádason és Olpreten tél végén, februárban érzékelhetőek. Egyes patakokon azonban ez a minimum a tavaszi hónapokban, főleg áprilisban fordul elő. Ezekben a hónapokban a vízlefolyás Cv értékei sokkal kisebbek, mint az év többi hónapjában (. ábra)..ábra. A havi variációs együtthatók. Cv T Cristesti Chirales Fizes Borsa Maia

7 Földrajzi Konferencia, Szeged. A lebegtetett hordalékok lefolyásának trendje Legtöbb vízfolyáson, a tanulmányozott periódusban, az évi lebegtetett hordalékmennyiség folyamatosan csökkent. Egyes szelvényekben a csökkenés kisebb mértékű, például az Almáson Váralmásnál, másokban azonban igen meredek, például a Borsán, valamint az Almáson Hidalmásnál. A Nádason enyhe növekedés érzékelhető (. ábra).. ábra. A lebegtetett hordalékok évi lefolyásának trendjei 9-99 között. Nadăş - Mera 8 Almaş - Hida Almaş-Almaş,,, Borşa- Borşa A lebegtetett hordalékok évszakos lefolyására vonatkozóan, a felső Egregyen és a középső Almáson létezik egy hangsúlyozott csökkenési trend, télen és nyáron. A Borsa és Olpret folyókon ez a hajlam tavasszal és télen figyelhető meg. Ősszel a vízfolyások nagy részén ez a tendencia kisebb, de létezik. Az Almás felső vízgyűjtőjében és a Nádason a lebegtetett hordalékok évszakos lefolyását növekedés jellemzi, télen, tavasszal és ősszel, egyaránt (. ábra).. ábra. A lebegtetett hordalékok évszakos lefolyásának trendje 9-99 között.

8 Sorocovschi V. Pándi G.: Az Erdélyi-medence északi részének Irodalom Buta, I., Iacob, Ersilia (9), Scurgerea aluviunilor în suspensie pe râurile din nord-vestul ţării, Studia Univ. Babeş-Bolyai, Ser. Geol.-Geogr.,, Cluj-Napoca Buta, I., (98), Scurgerea aluviunilor pe râurile din bazinul Someşului, Studii şi Cercetări de Geol., Geofiz., Geogr., Ser. Geogr., t. XV,, Bucureşti Diaconu, C. (9), Probleme ale scurgerii de aluviuni a râurilor României, St. de hidr., XXXI, Bucureşti Ichim, I. şi colab. (98), Sistemul aluviunilor, Lucrările Simpozionului Provenienţa şi efluenţa aluviunilor, Piatra Neamţ Mociorniţă, C., Birţu Elena (98), Unele aspecte privind scurgerea de aluviuni în suspensie în R.S. România, Hidrotehnica, vol.,, Bucureşti Pandi, G. (99), Concepţia energetică a formării şi transportului aluviunilor în suspensie. Aplicaţie în NV României, Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca. Sorocovschi, V.(999), Scurgerea de aluviuni în suspensie pe râurile din vestul Podişului Someşean, Geography Within the Context of Contemprary Development, Napoca Star, Cluj-Napoca. Sorocovschi, V., Konecsny, K. (99), Scurgerea de aluviuni în suspensie pe râurile din Podişul Târnavelor şi regiunea limitrofă din est, Lucrările celui de al III-lea Simpozion Provenienţa şi efluenţa aluviunilor, Piatra Neamţ. Sorocovschi, I., Konecsny, K., Năsăleanu, I. (99), Scurgerea de aluviuni în suspensie din bazinul superior şi mijlociu al Mureşului, Lucrările celui de al IV-lea Simpozion Provenienţa şi efluenţa aluviunilor, Piatra Neamţ Sorocovschi, V., Buz, V. (99), Potenţialul scurgerii medii al râurilor din nord-vestul Podişului Transilvaniei, Analele Universităţii Oradea Sorocovschi, V., Şerban, Gh. (99), Diferenţieri regionale ale potenţialului scurgerii râurilor din Podişul Someşan, Studia Universitatea Babeş-Bolyai, Geographia, XL, -, Cluj-Napoca Ujvari, I. (9), Geografia apelor României, Ed. Ştiinţifică, Bucureşti 8