Alátámasztó munkarészek

Átírás

1 Alátámasztó munkarészek 1. Magasabb szintű tervek vonatkozásai OTRT A évi L. törvénnyel elfogadott OTRT vonatkozásai Sajószentpéter város igazgatási területére: települési térség mezőgazdasági térség erdőgazdálkodási térség vegyes területfelhasználású térség MTRT 1. Térszerkezeti Terv kivonata 3.1. Magterület, pufferzóna ökológiai hálózat 3.2. Kiváló termőhelyi adottságú erdő- és szántóterületek 3.3. Komplex tájrehabilitációt igénylő terület 3.4. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 3.5. Történeti települési területek

2 3.13. Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett területe MTRT TRT-re vonatkozó követelmény TRT-módosításban tervezett Értékelés Erdőgazdálkodási térség 235 ha min. 200 ha (85%) 470 ha megfelel Mezőgazdasági térség 1448 ha min ha (85%) 1362 ha megfelel Vegyes területfelhasználású térség 871,5 ha min. 741 ha erdő/mg. térségbe (85%) 750,5 ha mezőgazdasági megfelel Vízgazdálkodási térség 108 ha min. 98 ha (90%) 130,5 ha megfelel Műszaki infrastruktúra (országos/térségi mellékút) 255 m max ±5% eltérés (± m) 242 m 266 m 268 m megfelel 2. Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat A város lakosságának alakulását mutatja az ábra KSH adatok alapján. A vizsgált időszakban 5,65%-kal (791 fő) csökkent a város lakossága. A nemek tekintetében elmondható, hogy több a női lakos (2003-ban 51% nő; 2010-ben 51,4%), valamint a férfiak száma nagyobb mértékben (-6,39%) csökkent a vizsgált időszakban, mint a nők száma (-4,90%). A mellékelt ábra a város lakosságának korcsoport szerinti megoszlását mutatja 1988 és 2008 évek tekintetében. Látható, hogy jelentős demográfiai változás következett be, lényegesen kevesebb a 14 év alattiak száma, ugyanakkor nőtt a 60 év felettiek száma. 2

3 Az ábra az élveszületések, illetve a halálozások számának alakulását mutatja be között. Az ábráról leolvasható, hogy évről évre csökken a születések száma, a halálozások száma pedig növekvő tendenicát mutat. Az alábbi ábra a városban élők házasságkötéseinek, illetve válásainak alakulását hasonlítja össze idszakban. A házasságkötések száma folyamatos csökkenést, míg a válások száma növekedést mutat ban már több válás volt, mint házasságkötés. A csökkenő házasságkötési és gyermekvállalási hajlandóság mellett a negatív vándorlási különbözettel is kalkulálni kell. Az elmúlt években többen hagyták el a város, mint amennyien betelepültek (2007-ben pl. 164 fővel többen települtek ki a városból, mint ahányan beköltöztek). 3

4 A mellékelt ábra a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó településeket csoportosítja a 2008-ban elkövetett és ismerté vált bűncselekmények alapján. Az ábrán a világos színnel jelölt településeken (pl. Berente, Alacska) a legalacsonyabb az egy főre jutó bűncselekmények száma, míg a sötét színnel jelzett területeken (pl. Sajószentpéter) a legmagasabb. A vizsgált időszakban némileg csökkent az ismerté vált bűncselekmények száma, a 2008-ban regisztrált 359 esettel szemben 2009-ben 344 esetet vettek nyilvántartásba. Az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények számában növekedés volt tapasztalható; évi 65-tel szemben 2009-ben már 82 garázdaságot regisztráltak. A közterületen elkövetett ismertté vált bűncselekmények száma 93 volt 2009-ben, míg az ismertté vált vagyon elleni (nem erőszakos) bűncselekmények száma 144. A lakásállomány változását az alábbi ábrák ismertetik KSH adatok alapján: A lakásállomány a vizsgált időszakban folyamatos növekedést mutatott. A településen felmerülő igényeket tükrözi, hogy a családi házas beépítések száma visszaesett, míg a többszintes, többlakásos otthonok iránt megnőtt a kereslet. A szobaszámok tekintetében elmondható, hogy az új építésű kétszobás lakások száma meghaladta a háromszobás lakásokét. 4

5 A városban és agglomerációs környezetében élők, valamint átutazók kiszolgálását biztosító létesítmények száma az alábbiak szerint alakult (KSH adatok alapján): 3. Infrastrukturális változások Közúti közlekedés A 26. sz. főút forgalma a Sajó völgyében oly mértékben megnőtt, hogy a belterületi szakaszokon tehermentesítést igényel, ezért tanulmányterv készült Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében az elkerülő út nyomvonalára. A 26. sz. főút szelvényében folytatódott az évekkel ezelőtt befejezett szakasztól a meglévő pálya bal oldali 2 sávjaként. Az út párhuzamosan halad a már meglévő jobb oldali pályával egy elválasztó sáv közbeiktatásával. A nagyrészt egyenes út a végén egy körforgalmú csomóponttal zárul, melyből indul majd a 26. sz. főút Sajószentpétert elkerülő út 26. sz. főút és 27. sz. főút közötti szakasza. A 26. sz. főút sávszűkítés után (2x1 sáv) folytatódik Sajószentpéter belterületén. A tervezési és kivitelezési szakasz új hossza 2388 m hosszú, mindkét oldalon 2-2 buszmegállóval és földút lejárókkal. A szakaszon közműkeresztezések és 3 db áteresz található. A 2x2 sáv a bal pálya kiépítésével valósult meg a Sajóbábonyi csomópont és körforgalmú csomópont között. A 2x2 sáv között elválasztó sáv épült. A 26. számú főút Sajóbábony és Sajószentpéter közötti szakaszának négysávosítása november 14.-én került átadásra, így a Miskolc-Sajószentpéter közötti szakasz 2x2 sávos autóút minősítésűvé vált. 5

6 A beruházás főbb műszaki paraméterei: A projekt hossza: m Keresztszelvény kialakítása: 2x2 sáv Forgalmi sávok szélessége 3, 50 m Korona szélessége: 20, 0 m Padka szélessége 1,5 m Műtárgyak. 3 db áteresz Csomópontok: A végszelvényben lévő körforgalmi csomópont Közműkiváltások: T-COM vezeték kiváltás Linde CO vezeték védőcsőbe helyezése A mellékelt ábra forgalomszámlálási adatok alapján mutatja a 26. sz. főút Sajószentpétert érintő szakaszának forgalomváltozását időszakban. Az alábbi ábrák és évekre vonatkozóan mutatják be a forgalom-összetételt a 26. sz. főút Sajószentpétert érintő szakaszán: A vizsgált időszakban jelentősen (45%-kal) nőt a forgalom és némileg átalakult a forgalom összetétele is: csökkent a személyautók részaránya, míg nőt a tehergépjármű-forgalom. A mellékelt ábra a városban regisztrált személygépjárművek számának alakulását mutatja között. A vizsgált időszakban évről évre nőtt a személyautók száma (átlagosan 3,14%-al havonta), öszszességében 62,06%-os volt a növekedés az évi bázishoz képest. 6

7 A városban nyilvántartott tehergépjárművek számának alakulását mutatja be a mellékelt ábra 2000 és 2008 között. A vizsgált időszakban évente átlagosan 2,72%-al nőtt a tehergépjárművek száma, míg a bázisidőszakhoz viszonyítva 23,66%- os a növekedés mértéke. Az évről évre növekvő személy- és tehergépjárművekhez viszonyítva a parkolásra alkalmas területek, garázsok száma nem emelkedett. Tömegközlekedés Sajószentpéter város ún. belső, saját tömegközlekedési hálózattal nem rendelkezik ugyan, de a Volán és a MÁV szolgáltatásai igénybevehetők. A térség fontosabb városai és a főváros tömegközlekedési eszközökkel történő megközelítése is biztosított. Autóbuszjáratok (2011.) Viszonylat Első járat Utolsó járat Menetidő Sajószentpéter - Miskolc ~25 perc Miskolc - Sajószentpéter ~25 perc Sajószentpéter - Kazincbarcika ~19 perc Kazincbarcika - Sajószentpéter ~19 perc Sajószentpéter - Ózd ~1 óra Ózd - Sajószentpéter ~1 óra Sajószentpéter - Tiszaújváros (átszállással) ~80 perc Tiszaújváros - Sajószentpéter (átszállással) ~80 perc Sajószentpéter - Pétervására ~2 óra Pétervására - Sajószentpéter ~2 óra Sajószentpéter - Salgótarján ~3 óra Salgótarján - Sajószentpéter ~3 óra MÁV járatai (2011.) Viszonylat Első járat Utolsó járat Menetidő Sajószentpéter - Miskolc ~22 perc Miskolc - Sajószentpéter ~22 perc Sajószentpéter - Kazincbarcika ~8 perc Kazincbarcika - Sajószentpéter ~8 perc Sajószentpéter - Ózd ~56 perc Ózd - Sajószentpéter ~56 perc Sajószentpéter - Tiszaújváros (átszállással) ~72 perc Tiszaújváros - Sajószentpéter (átszállással) ~106 perc Sajószentpéter - Nyíregyháza (átszállással) ~96 perc Nyíregyháza - Sajószentpéter (átszállással) ~96 perc Sajószentpéter - Budapest (átszállással) ~153 perc Budapest - Sajószentpéter (átszállással) ~153 perc 7

8 Közművek Vízellátás, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízcsatorna-hálózat A város hálózati vízellátása az ÉRV rendszerről biztosított, a fejlesztési területek ellátása is megoldható a meglévő hálózatra történő rácsatlakozással. A szükséges vízmennyiség és a hálózati nyomás rendelkezésre áll. A csapadékvíz-elvezető rendszer nincs teljes mértékben kiépítve, a meglévő elvezetők öszszekötése nem megoldott. Többnyire nyíltárkos vízelvezetés történik, zárt rendszer csak a központban található. A csapadékvizek befogadója a Sajó folyó, ill. mellékágai az Alacska patak és a Nyögő patak. A szennyvízcsatorna-hálózat a városban kiépült, 2008-ban 71%-os volt a rákötések aránya. A szennyvíztisztító a város északkeleti részén üzemel. Védőtávolságán belül (300 m) néhány lakóépület található, de új beépítés nem került kijelölésre a területen. 8

9 Elektromos energia ellátás A városban az elektromos energia ellátás biztosított, a fejlesztési szándékkal érintett területeken is megoldható az ellátás. Az ellátást az ÉMÁSZ biztosítja. Gázellátás A vezetékes gázellátás biztosított, szolgáltató a TIGÁZ. A beépítésre szánt területek növekedésével párhuzamosan nő a gázcsőhálózat hossza (1989: 16,8 km; 1992: 42,7 km; 1999: 63,4 km; 2008: 66,9 km). A gázfogyasztók száma évről évre növekedést mutat ban a lakásállomány 88,8%- ban volt vezetékes gáz. A meglévő hálózatra történő rácsatlakozás biztosítható. Hírközlés A városban a hírközlési szolgáltatásokat igénybevevő köre az alábbiak szerint változott (KSH adatok alapján): 9

10 A városban az alábbi hírközlési szolgáltatások érhetők el (Hírközlési hatóság adatszolgáltatása alapján): Szolgáltató megnevezése Szolgáltatás típusa Astra-Vill Kkt Vezetékes műsorjeleloszás Barcika Comp Bt BICOMIX Kft BORSODWEB Kft Corvus Kft EnterNet Kft Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás EXTERNET Zrt Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás Integral Computer Invitel Kft Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet hozzáférés-, ellátás Kondás Tibor Magyar Telekom Nyrt Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás MM-NET s.r.o. Nagy István (Nikom) NetAid Kft Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás Parisat Kft Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet hozzáférés-, ellátás Profiszol Kft QPS Kft Szamos Kft Szamosnet Kft Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet hozzáférés-, ellátás Szatmár-Net Bt Virtuális magánhálózati, aszinkron, adathálózati szolgáltatás, internet hozzáférés-, ellátás Szer-Szoft Kft Tisser Kft UNICOMM Kft Nyilvános belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás Vivafone Kft Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás 3C Távközlési Kft A városban a Magyar Posta szolgáltatásai biztosítottak (Kossuth út 163., hétfő péntek nyitva tartás mellett). 10

11 4. Örökségvédelmi hatásvizsgálat Műemléki védettségek, helyi értékek A temető területének bővítése (12. jelű módosítás) érinti a műemléki védettségű római katolikus templom (1 hrsz; Kossuth u. 22.) műemléki környezetét. A telekegyesítéssel nő a templom műemléki környezete. A módosítási szándék megvalósulása nincs káros hatással a védettség alatt álló templomra. Térségi jelentőségű régészeti területek A 081/269 hrsz ingatlan (Margit-kapunál) tervezett belterületbe vonás érinti a Magit-kapu és dűlő néven ismert régészeti lelőhelyet. 073/1, 073/2 A temető területének bővítése (12. jelű módosítás) érinti a Sajószentpéter- Kiskassa fokozottan védett régészeti lelőhelyet. Településhálózati és tájhasználati változás A város életét befolyásoló, a lakosság jelentős részét érintő hálózati jellegű beavatkozás nem tervezett. Az Élmunkás út korábbi tervben szereplő nyomvonalának korrigálása a tényleges használathoz igazodást biztosítja. A tájhasználat tekintetében sem tervezett településképet meghatározó jelentőségű változás; a temető bővítése, illetve a jelenetős mértékű beültetési kötelezettséggel terhelt gazdasági terület bővítése a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok betartás mellett várhatóan nem befolyásolja az érintett terület és környezetének állapotát. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettség változás Településszerkezeti változást jelent a Berentei összekötő út, melynek nyomvonala meglévő útba történő bekötéssel jön majd létre. A területhasználati változások elsősorban beépítésre szánt területeken, a tényleges igényként felmerült fejlesztések érdekében tervezettek. A városban a beépítettség intenzitásának növelése nem tervezett. Településkép feltárulásának változásai A településképben a tervezett változtatások végrehajtásával meghatározó mértékű változás nem várható; a beavatkozások a helyi igények alapján végrehajtandó kisebb korrekciók. 11

12 Településkarakter változásainak hatása A település karakterét érintő változás nem tervezett, Sajószentpéter továbbra is jellemzően kisvárosias beépítésű település marad, a központban vegyes kereskedelmi-gazdasági és lakó területhasználatú, a peremterületek felé egyre kisebb beépítési intenzitást ipari, illetve mezőgazdasági terület váltja. 5. Környezeti értékelés 1. Bevezető Jelen környezeti értékelés Sajószentpéter város Településrendezési Terv módosításához készült Előzmények A város rendelkezik a teljes igazgatási területére vonatkozó településrendezési eszközökkel, melyek módosítását felmerülő lakossági igény tette szükségessé. A módosítási szándék tartalma az Étv. 9. (2) szerint előzetes véleményezési eljárás során ismertetésre került az illetékes államigazgatási szervek részére A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására Az Étv. 9. (2) bekezdés szerinti előzetes véleményezés során a környezet védelméért felelős szervek az alábbiakat javasolták: Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ügyiratszám: /2011. Az Üveggyár és környezete a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben felszín alatti vizekre és földtani közegre megállapított határértékek feletti szennyezett területek találhatók. Ezek kármentesítése jelenleg folyamatban van. a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében, a módosítással érintett területeken tervezett fejlesztések csak abban az esetben valósíthatók meg, ha azok nem veszélyeztetik a hivatkozott eljárások szerint elrendelt mentesítési munkálatok eredményességét. Földterületek hasznosítása során megvalósuló létesítmények építési, vízi létesítmények vízjogi létesítési engedélykötelesek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendeletet és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet előírásait figyelembe kell venni. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályait a 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet tartalmazza; a zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet állapítja meg. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Ügyiratszám: N 968/1-05/2011. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos munkálatokat, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet szerinti talajvédelmi tervre alapozottan a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek kell tartalmaznia. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Ügyiratszám: 14.3/2556/1/2011. A temető bővítésével érintett 081/227 hrsz. ingatlanon 0,71 ha területű településvédelmi elsődleges rendeltetésű erdő tenyészik. Az erdő rovására történő bővítés az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvényben foglaltak szerint történhet. 12

13 B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Ügyiratszám: /2011. A temető bővítésére igénybe venni kívánt 081/225 és 081/227 hrsz. ingatlanok vonatkozásában a temetőkről és temetkezésről szóló évi XLIII. törvényt kell teljesíteni. B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ügyiratszám: /2011. Belvizes területeken az alábbi problémák merülhetnek fel: Nincsenek vízelvezető árkok vagy kapacitásuk túl kicsi; Vízelvezető árkok, aknaszemek folyamatos tisztításának hiánya, elhanyagolása; Átereszek eldugulása, rossz műszaki állapota; Mélyen fekvő területekre kiadott építési engedélyek; A meglévő víztározók tárolókapacitása kevés, így a nagy mennyiségű és hirtelen jött csapadék tárolása nincs megoldva; Település alacsony fekvése miatti lassú lefolyás; Bizonyos településrészek terepszintje a közeli folyó árvízi vízszintje alatt fekszik. Fentiek miatt az ár- és belvízveszélyes területeken az általánostól eltérő követelmények meghatározása (pl. épület legalacsonyabb földszinti padlóvonal magassága; lábazati vízzáróság, alápincézettség tiltása stb.) javasolt A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A többször módosított, épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) biztosítja a környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság bevonását is A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok A környezeti értékelés során az alábbi adatok kerültek felhasználásra: OTrT, MTrT NKP Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Intézkedési program a Sajó völgye kijelölt zóna levegőminőségének javítására A Sajó vízminősége, hosszú távú védelme (ÉMI-KTVF) települési önkormányzat saját adatai KSH adatbázisa Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa FÖMI MÁFI Forgalomszámlálási adatok 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A város hatályos településrendezési eszközei több részterületen felülvizsgálatra szorulnak a jóváhagyás óta eltelt időszakban bekövetkezett változások, lakossági igények, térségi tervek és magasabb szintű jogszabályok miatt A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal NKP ( ) 96/2009. (XII.9.) OGY határozat 5.4. Települési környezetminőség fő célkitűzések az élhető települések jegyében: A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése. Jelen módosítás a településen ténylegesen felmerült igények kiszolgálását célozza a magasabb szintű jogszabályok figyelembe 13

14 vételével, az egyes részterületek rendezésével szemben elvárásként jelentkezett a fenntarthatóság elve, a területekkel való takarékos bánásmód. Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme. A hatályos Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv, valamint a magasabb szintű jogszabályok jelenleg is biztosítják a települési értékek védelmét, a fejlesztési szándékok várható hatásait az egyes munkarészek taglalják. A települések harmonikusabb tájba illesztése. Az egyes területfelhasználási egységekre előírt kötelezően kialakítandó zöldfelület, a rendezettebb közterületek biztosítják. A mobilitási igények mérséklése, illetve a mobilitás feltételeinek oly módon történő biztosítása, hogy az ne okozzon egészségkárosító légszennyezést és zajterhelést. A hírközlési létesítmények fejlődése lehetővé teszi a távmunkát, a különböző internetes portálokon szerveződő közös utazási rendszerek csökkenthetik a közlekedő járművek számát; ezek mértéke azonban nem számottevő. A települések zavartalan működését biztosító környezeti infrastruktúra kiépítése. Jelen tervben az elsősorban Berente lakosságának érdekeit szolgáló összekötő út nyomvonala szerepel, amely megvalósításával javítható a község közlekedése, ugyanakkor Sajószentpéter város számára is elfogadható. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 3.3. A környezet eltartó-képességének megőrzése Természeti értékek védelme Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása Fenntartható vízgazdálkodás Magasabb szintű jogszabályok biztosítják, az előírások a TRT készítésekor figyelembe lettek véve. Az OTrT-vel és MTrT-vel való egyezőséget külön munkarész ismerteti. 3. A terv megvalósítása után várható környezeti hatások, következmények feltárása 3.1. Célok összevetése országos szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Jelen változtatási szándékok elsősorban a meglévő állapotok ábrázolására, a korábban fejlesztésre kijelölt, de ténylegesen igénybe venni nem kívánt területek visszaminősítése és kistérségi jelentőségű közlekedési kapcsolatok fejlesztését tartalmazza a magasabb szintű előírásoknak való megfeleléssel A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben Légszennyezés csökkentése A Berentei összekötő út gyorsabb kapcsolatot biztosít a 37. sz. úttal, valamint a belterületi kereskedelmi ingatlan megközelítésének javítása is tervezett, ezáltal a levegőszennyező anyagok mértékének csökkenése prognosztizált. A felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme Nem tervezett a felszíni, felszín alatti vizek minőségét károsító fejlesztés; a magasabb szintű jogszabályok biztosítják a települési vízminőségének megóvását. Talajvédelem Mezőgazdasági művelés alatt álló földrészletek, a település viszonylatában az átlagostól jobb minőségű terület igénybevétele nem tervezett. Települési környezetminőség javítása Jelen tervmódosítás jelentős mértékű beültetési kötelezettséget ír elő, amely hosszabb távon valamelyest javíthat a város levegőminőségén. 14

15 3.3. A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése A földrajzilag lehatárolt tervezési terület környezeti jellemzőinek azonosítása Földtani adottságok (forrás: MÁFI) st Mo-k: Salgótarjáni barnakőszén formáció (bázisképződménye helyenként tarka, folyóvízi-mocsári sorozat. A széntelepeket elválasztó rétegsorban osztreás, anodontás, uniós lumasellák is találhatók. A telepek között corbulás-arcás rétegek (homokos aleurit, homok, homokkő) képződtek. A formáció vastagsága m.) gv Ms: Galgavölgyi Riolittufa (Szürke, biotitos, horzsaköves riolittufa, tufit, illetve ezek mállásából létrejött bentonit. A Sajóvölgyi formáció édesvízi-szárazföldi rétegei között kéthárom szintben is megjelennek 10 m-t is meghaladó rétegei.) Felszíni földtan fqp 3-h 1: folyóvízi üledék (Felső-pleisztocél-óholocén. A nagyobb vízfolyások völgyeiben találhatók meg. Az üledékek anyaga finomtól durva törmelékesig változhat.) Vízfolyások A Sajószentpéteri közúti híd szelvényében végzett vizsgálatok eredményei már az Ózd, Kazincbarcika és Sajószentpéter térségi ipari és kommunális szennyezések hatását is mutatja a Sajó vízminőségében. A folyó vízminősége a vizsgált paraméterek 96%-ában tűrhető értéken belül marad. Szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Roto-Elzett Certa telephelyén. A talajvíz, illetve a sekély rétegvíz a település és a mezőgazdasági területek térségében nitráttal szennyezett, ezt a tényt diagnosztikai vizsgálatok is megerősítették. Az ivóvízbázis-védelmi program keretében a vízműnél megtörtént a hidrogeológiai védőterület lehatárolása. Sajó (Sajószentpéter) árvízi vizsgálat eredménye (2010. június 7.; ÉKÖTEVIFE): víz hőmérséklete: 17,5 C ammónium-nitrogén: <0,015 mg/l szín: áradásos nitrát: 6,1 mg/l szag: szagtalan nitrát-nitrogén: 1,4 mg/l összes oldott anyag: 268 mg/l nitrit: 0,08 mg/l összes lebegő anyag: 68 mg/l nitrit-nitrogén: 0,02 mg/l összes száraz anyag: 336 mg/l összes nitrogén: 2,50 mg/l ph (laboratórium): 7,73 foszfát: 140 µg/l fajlagos vezetőképesség: 361 µs/cm ortofoszfát-foszfor: 46 µg/l KOIcr er: 22 mg/l összes foszfor: 180 µg/l oldott oxigén: 7,6 mg/l EPH: <10 µg/l oxigén telítettség: 80% Coliform: 1412 i/ml ammónium: <0,02 mg/l e.coli.: 140 i/ml A fitoplankton állományra jellemző az euplanktonikus fajok nagyszámú jelenléte. Az algaflórát elsősorban a kovamoszat dominancia jellemzi, Pennales fajok vannak túlsúlyban. A nyári időszakban nagyobb százalékban jelennek meg a zöldalgák is. A makroszkopikus vízi gerinctelen fauna kiemelkedő diverzitású, a kérész- és álkérészfauna számos, ritka, veszélyeztetett faja mellett a piócák is jelen vannak. Az előforduló fajok a korábbiakhoz képest javuló vízminőséget jeleznek. A mintavételezés alapján megállapítást nyert, hogy a fajok többsége eutotróf, alkalikus vizekre jellemző; közülük néhány a szerves szennyezéseket jól tolerálja (pl. Gomphonema parvulum, Nitzschia paleacea), mások csak tiszta alkalikus vizekben fordulnak elő (pl. Achnanthes biasolettina). Az el- 15

16 múlt években végzett halfaunisztikai felmérések egyre biztatóbb eredményeket mutatnak. Az elvégzett halfaunisztikai felmérések bíztató eredményeket mutatnak. A kémiai állapot szempontjából a 2007-ben vizsgált fizikai, kémiai paraméterek (vezetőképesség, oldott oxigén, oxigén telítettség, BOI 5, KOI Cr, NH 4, NO 2, NO 3, ön, PO 4, öp) alapján Sajószentpéternél a Sajó valamennyi mutató tekintetében elérte a jó állapotot. A felszíni vizek szennyeződés-története a mederüledékben megtalálható, az ipari szennyvizekkel kibocsátott és a fenéküledékben felhalmozott kadmium, higany és ólom krónikus környezeti problémát jelentett. Az utóbbi években a kibocsátott szennyvizekben ezek a szennyezők határérték alá csökkentek. Az ismétlődő árvizek az üledékből kimosták a toxikus anyagokat. Levegőtisztaság A koncentrált ipartelepítés következtében az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége alakult ki a Sajó-völgyi agglomerációban. Szedimentációs mintavételi pontok A térségben a legkedvezőtlenebb a helyzet az Ózd - Sajószentpéter - Miskolc ipari tengely mentén. A légszennyezést az ipari üzemek, a közlekedés és a lakossági kibocsátások okozzák. A NO x kibocsátás elsősorban a közlekedésből származik (~60%), másodsorban az iparból (~10%), harmadsorban a lakossági tüzelésből (~5%). A szilárd komponensek esetében az ipar a legnagyobb kibocsátó (~45%), de jelentős a lakossági (~16%) és a közlekedésből származó (~13%) kibocsátás is. Egyes kalkulációk szerint a városban 2010-ben a szálló por 20 fő idő előtti halálát okozta. Sajószentpéter levegőtisztaság szempontjából 8. zóna Sajó völgye kategóriába tartozik a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint. A 8. zónára vonatkozó szabályok: Kén-dioxid: F Nitrogén-dioxid: C Szén-monoxid: D Szilárd (PM10): C Benzol: E C csoport: a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határértékek között van. E csoport: a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A szennyezettséget megállapító mérőállomás a Sport u. 13. szám alatt található, PM10; SO 2; CO; NO; NO 2, O 3 komponenseket vizsgálnak évi monitor állomáson az alábbi értékeket mérték (légszennyező komponensek éves átlaga μg/m 3 ): SO 2 NO 2 NO x CO O 3 PM10 15,30 15,00 23,00 661,00 49,00 35,90 Zaj- és rezgésvédelem A települési zajterhelés a működő ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítményekből; a közlekedésből; a lakosok mindennapi tevékenységéből és az időszakos beruházásokból származik. A magasabb szintű előírások alapján Sajószentpéter város nem kötelezett a teljes igazgatási területre vonatkozóan zajterhelési térkép készíttetésére. A 26. sz. főút szakaszára 2006-ban az ÉMIKTVF elkészítette a zajtérképet (lásd ábra) 16

17 Hulladékgazdálkodás A városban keletkező hulladékmennyiségére vonatkozó főbb adatokat az alábbi ábrák összegzik KSH adatok alapján A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése ssz. levegő víz talaj élővilág táj Jelmagyarázat: -2 kedvezőtlen; -1 kissé kedvezőtlen, 0 semleges; +1 kissé pozitív; +2 pozitív A módosítási szándékok többsége a környezeti kibocsátásokat tekintve jelentős változással nem járnak. A 4. jelű területen a gazdasági terület helyett közlekedési terület kijelölése növeli ugyan a levegőterhelés mértékét a közlekedésből eredő kibocsátások révén, ugyanakkor a kijelölt zöldterület javítja a mikrokörnyezetet és életteret is biztosíthat. A 6. jelű területen tervezett vízgazdálkodási terület kialakítása mezőgazdasági és falusias lakóterület helyett kedvezőnek tekinthető környezeti szempontból, hiszen beépítésre szánt terület kialakítása nem tervezett, így nő a potenciális élettér. A 7. jelű módosítás a város területén történő beavatkozással nem jár ugyan, de a közlekedési területen várhatóan megnő a forgalom a Berentei bekötő útcsatlakozás megépítésével, a levegő terhelésének növekedése prognosztizálható, de a méretekből eredően határérték alatti mértékben. A 8. jelű területen ipari-gazdasági terület fejlesztése tervezett feltöltött gyepterületen, ugyanakkor meglévő gazdasági terület mellett, jelentős mértékű (5 ha) beültetési kötelezettséggel; így az üzemelésből eredően váratóan kedvezőtlenül alakul a levegőterhelés, nő a beépítésre szánt területek mértéke, a burkolt területek aránya, a zöldfelület bővítése azonban kedvezően hat a tájra és potenciális élettér lehetőségét hordozza. 17

18 Levegőtisztaság-védelem Jelen módosítási szándékok nem tartalmaznak olyan változtatásokat, melyek a levegőminőséget meghatározó (jogszabályban foglalt határértéket meghaladó) mértékben rontanák. A fejlesztésre szánt területek igénybevétele során a magasabb szintű előírások által meghatározott zöldterületi fedettséget, védelmi célú növénytelepítéseket biztosítani kell Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok Az iparterület (volt üveggyár) környezetében megvalósult feltöltés lehetőséget biztosít az iparterület terjeszkedésére, melyre helyi igény mutatkozik. A magasabb szintű előírások betartása esetén, a Sajó határértéken túli szennyezése a jelen ismeretek alapján nem prognosztizálható. A városban a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült, melyre kötelező a rákötés, ebben változtatás nem tervezett Talajminőség- és földvédelem A talajok minőségének megóvását magasabb szintű jogszabály biztosítja. A városban szervezetten folyik a hulladék gyűjtése és elszállítása, inert hulladéktelep is üzemel. A változtatási szándékok jelen ismeretek alapján nem okoznak talajminőség romlást Zaj- és rezgésvédelem A Berentei összekötő út tényleges megvalósulása esetén várhatóan megnő a Hársfa utca zaj és rezgésterhelése. Az Üveggyár és környezetében tervezett rendezési szándék a jelen ismeretek szerint nem jelent számottevő zaj- és rezgésterhelés növekedést Élővilág Országos és helyi jelentőségű védett természeti területeken nem tervezett beavatkozás. A városban várhatóan az élőhelyek mértéke nő (zöldterület növelés, beültetési kötelezettség révén) és minősége javul (kezelésbe vétel következtében) a módosítási szándékok végrehajtásával Táj A beépítésre szánt területek mértékének növelése a város viszonylatát tekintve minimálisnak mondható; a meglévő ipari-gazdasági terület, illetve a temető területének bővítése tervezett. A többi változtatási szándék jelenleg is beépített, illetve beépítésre szánt területen tervezett. A város tájképe a módosítási elképzelések hatására elsősorban a beültetési kötelezettség, illetve zöldterület kijelölése révén várhatóan kis mértékben javul majd. 4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések A tervben javasolt rendezési, fejlesztési szándékok tényleges megvalósulásánál a magasabb szintű jogszabályokat figyelembe kell venni. A minimálisan kialakítandó zöldfelület megvalósulását és fenntartását javasolt ellenőrizni. A változtatási szándékok többsége az egyes területek használhatóságának biztosítását szolgálja. A Berentei összekötő út lakott területet érintő nyomvonala mentén zajgátló fal (pl. sűrű sövény, tűrőképes fajokból fásítás) kialakítása célszerű. Az Üveggyár környezetének rendezése mélyen fekvő területet és ökológiai folyosót is érint, a területen csak a szükséges műszaki megoldások kialakításával lehetséges bármilyen építkezést folytatni. 5. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A rendezési, fejlesztési elképzelések megvalósulásának hatásai az alábbiak segítségével kalkulálhatók: A város népességének és összetételének (nemi, korcsoportos) alakulása (fő, %). A városon áthaladó forgalom nagyságának és összetételének változása (jármű, %). A mérési pontokon regisztrált légszennyező anyagok mennyisége, változása (g, %). A Sajó vízminősége Sajószentpéter mérési ponton (szennyezőanyagok mértékének változása). 18

19 6. Tájrendezés, környezetalakítás Vizsgálat A mellékelt ábra a város természeti védettség alatt álló területeit mutatja be. A belterülettől észak-keletre Sajóvölgy Natura 2000 SCI védett terület, a Sajó mentén ökológiai hálózat, a belterülettől délre puffer övezet került kijelölésre. A mellékelt ábra a város területén élő jelölő fajt ábrázolja. Muscardinus avellanarius mogyorós pele (védett, eszmei értéke 2.000,- Ft) Javaslat A szabályozási terven szereplő beültetési kötelezettséget honos, tájra jellemző, nem allergén (vattázó fajok kerülése) fajokból szükséges megvalósítani, lehetőség szerint több szintben. Az iparterület bővítésénél feltöltött terület igénybevétele tervezett árvízveszélyes terület közelében, ezért beültetési kötelezettség előírása javasolt. A terület adottságait figyelembe véve olyan tájra jellemző fajokat kell telepíteni, melyek jól bírják a terület adottságait. A Berentei összekötő út nyomvonala ugyan meglévő útba köt be, de a közlekedési terület és környező közterületek rendezésekor a zöldsáv kialakításánál az egyes fajok helyigényét is figyelembe kell venni (belátást ne akadályozza, balesetveszélyt ne okozzon). A temető bővítésénél biztosítani kell a védelmi célú fásítást, valamint a terület körbekerítését a sírok megóvása érdekében. Fa- és növény telepítése nemcsak a temető szélei mentén javasolt, hanem a belső kiszolgáló utak mentén is. 19

20 7. Biológiai aktivitásérték-számítás (BAÉ) 1. jelű módosítás A jogszabályszerkesztésre vonatkozó rendelet módosítása miatt szükségessé váló HÉSZ átszerkesztése nem jár területhasználat változtatásokkal, így a BAÉ változásával sem. 2. jelű módosítás Az iparterületek közötti közlekedési terület megszűnik, ugyanakkor magánútként tovább funkcionál. Élmunkás utca szabályozásának jogi határra történő korrekciója. Az említett módosítások nem járnak biológiai aktivitásérték változással. 3. jelű módosítás A telekhatár rendezés nem jár TFH változással így a BAÉ nem változik. 4. jelű módosítás A 1459/1 hrsz területen kereskedelmi-gazdasági területből út került kiszabályozásra. Jelenleg Tervezet Terület 0,08 ha 1,38 ha 0,08 ha 1,38 ha TFH Gksz Köu Köu Z EÉ 0,4 0,6 0,6 6 BAÉ 0,032 0,828 0,048 8,28 5. jelű módosítás A Szabályozási Terven szereplő kódok pontosítása nem jár BAÉ változással. 6. jelű módosítás Dusnokpuszta 2781/ hrsz-ú területeken vízgazdálkodási és mezőgazdasági terület tervezett a falusias lakóterület helyett. Továbbá az egykori árok területének gyepből vízgazdálkodási területbe sorolása. Jelenleg Tervezet Terület 2,96 ha 2,59 ha 2,83 ha 2,71 ha 0,014 ha TFH Lf Má/gy Vi Má/sz K/kö EÉ 2, ,7 1,5 BAÉ 7,104 15,54 16,98 10,027 0, jelű módosítás A Berentei bekötőút meglévő utcába köt majd bele a tervek szerint, területhasználat-változás csak Berente közigazgatási területén tervezett. 8. jelű módosítás A feltöltéssel beépíthetővé vált területen ipari-gazdasági területhasználat kialakítása tervezett. Az iparterületeken belül nagy kiterjedésű mintegy 5 ha védő zöldfelületek alakulnak ki beültetési kötelezettség kijelölésével. Jelenleg Tervezet Terület 3,71 ha 0,34 ha 3,71 ha 5,0 ha 0,34 ha TFH Má/gy Gip Gip védőzöld K/kö EÉ 6 0,4 0,4 6 1,5 BAÉ 22,26 0,136 1, ,51 20

21 9. jelű módosítás Az alábányászottsággal érintett területek határának pontosítása nem jár TFH változással, így a BAÉ változásával sem, ugyanakkor változik a beépítési és földmozgással járó beruházások szabályozása az érintett területeken. 10. jelű módosítás Külön eljárás során dokumentálva. 11. jelű módosítás Útkorrekció átvezetése szükséges a Margit-kapu területén. Az átvezetés nem jár BAÉ változással. 12. jelű módosítás A városi temető bővítése erdőterületek igénybevételével tervezett. Jelenleg Tervezet Terület 1,15 ha 1,15 ha TFH Ev K/Te EÉ 9 3 BAÉ 10,35 3,45 A BAÉ változások összefoglalása: Ssz. Jelenleg Tervezett Változás ,86 8, , ,644 27, , ,396 31, , ,35 5,13-10,26 : 56,25 72, ,23 8. Előzetes véleményezési eljárás A változtatási szándékok végrehajtásával összességében 16,23 értékponttal nő a biológiai aktivitásérték. Megnevezés Ügyintéző, Hsz. Vélemény B-AF/112-2/2011. Sólyom Margit 1. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Észak-Magyarországi Építésügyi Hivatal Állami Főépítész Véleményezésben részt kíván venni. Dokumentációt papíron is kéri. Módosítási célokkal egyetért, részletes véleményt kidolgozást követően ad. Vízgazdálkodási terület kijelöléséhez vízügyi szervvel külön egyeztetést kér. A HÉSZ felülvizsgálatát is el kell végezni, jogszabályszerkesztésről szóló törvényt be kell tartani. A tervnek koncepcióra kell épülnie. Az OTrT-t és MTrT-t figyelembe kell venni. Szükség esetén Tervtanáccsal véleményeztetni kell. A tervnek koncepción kell alapulnia. A dokumentáció jóváhagyandó és alátámasztó munkarészekből kell, hogy álljon. Véleményezési eljárás menetének ismertetése. 21

22 2. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. Polgárné Balajti Margit Vízvédelmi szempontok ismertetése. Levegőtisztaság-védelmi szempontok ismertetése. Zajvédelmi szempontok ismertetése. Véleményezésben részt kíván venni. 3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága I-308-2/2011. Farkas Roland 5. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 6. B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 7. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség 8. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 9. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatala /2011. Benke Istvánné /2011. László Antal EM/KA/NS/A/8 93/1/2011. Győri Zsuzsanna 470/0549/4/ Jenei A., Sárközy S /2011. Éliás Andrásné A módosítások közül a 6 jelű érinti a működési területét, a többi a BNPI területére esik. A módosítás ellen kifogást nem emel. A Gksz terület kialakításához biztosítani kell a közmű- és útkapcsolatokat. A temető bővítésére vonatkozóan be kell tartani a magasabb szintű előírásokat. Az 1, 6, 8, 9, 10, 12 jelű területre vonatkozó módosításokra vonatkozóan a véleményezési eljárásban részt kíván venni. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló jogszabályokat figyelembe kell venni. A vízigény számításánál az oltóvizet igényt is figyelembe kell venni. Sajószentpéter polgári védelmi besorolása I. A belvizes területeken történt kártalanítási ügyekben probléma: nincsenek vízelvezető árkok vagy kapacitásuk kicsi; vízelvezető árkok, aknaszemek nincsenek takarítva; mélyen fekvő területeken építési engedélyt adtak ki; meglévő víztározók tárolókapacitása kevés; település alacsony fekvése miatt lassú lefolyású; bizonyos településrészek terepszintje a folyó árvízi vízszintje alatt fekszik. Indokolt a mélyen fekvő területek felmérése és annak feltüntetése a szabályozási terven és a helyi építési szabályzatban az ott történő építés megtiltása. Véleményezésben részt kíván venni. A kialakítandó közlekedési létesítmény engedélyköteles. A szükséges telekalakítások során valamennyi ingatlan közúti kapcsolatát biztosítani kell. Műemléki szempontból a 12 jelű 081/22 és 081/227 ingatlanokat érintő temető bővítése érinti az 1 hrsz-ú műemléki védettségű ingatlan műemléki környezetét. A módosuló műemléki környezet határát jelölni kell. Régészeti szempontból a 7, 8, 11, 12 módosítás veszélyeztetheti a régészeti örökség védelmét. A területekre régészeti munkarész benyújtása szükséges. A belterületre tervezett módosításokra a Tfvt. Hatálya nem terjed ki, így ellenvéleménye nincs. Berente új bekötőút kialakításával kapcsolatosan külön eljárás keretében fog dönteni. A 11 jelű útkorrekció és 12 jelű temetőbővítés legelő művelési ágú földrészletet érint; mivel ezek helyhez kötött beruházások nem emel kifogást. A véleményezésben részt kíván venni. 22

23 10. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 11. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága N 968/1-05/2011. Bialkó Tibor 14.3/2556/1/ Kardos Gyöngyi Termőföld védelmére vonatkozó jogszabályok ismertetése. Véleményezésben részt kíván venni. Az ismertetett 12 módosítási szándék ellen kifogást nem emel. A 12. jelű temető terület bővítése a 081/227 hrsz 0,71 ha területű településvédelmi elsődleges rendeltetésű erdő tenyészik. A terület igénybevétele eljárás lefolytatásához kötött. 12. Miskolci Bányakapitányság Nemzeti Média- és Hírközlési TU/ Hatóság 2/2011. A település területére bejegyzett hírközlési szolgáltatók felsorolása. Vonatkozó jogszabályok ismertetése. Téglásné V. M. 14. B.-A.-Z. M. Önkormányzat Hiv Magyar Közút Nonprofit Zrt Kazincbarcika Rendőrkapitányság 05040/2929/2011 Észrevétele nincs. Sajószentpéter Rendőrőrs Szternai Tamás 17. Sajószentpéter Építési Hatóság Közbenső véleményezési eljárás Megnevezés Közbenső vélemény Tervezői válasz 1. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Észak- Étv. 9. (2) lefolytatásra került. A TRT-t jogosult tervező készítette. Magyarországi Építésügyi Hivatal Álla- Nem területi tervtanács köteles. mi Főépítész B-AF/112-4/2011. Sólyom Margit Kifogást nem emel kivéve a 7. jelű módosítás: Berente közig. területére Sajószentpéternek nincs kompetenciája ki kell venni a módosítások közül, mivel Berente TRT. 8. jelű esetén vízüggyel történő egyeztetést tart szükségesnek a Sajó folyó áradása miatt. Tisztázni kell az ültetési lehetőségeket. 12. jelű műemléki templom érintettsége miatt műemléki környezet nő, de a terven ez nem jelenik meg. HÉSZ 4. (1) hivatkozott jel rossz, javítani szükséges, jelmagyarázatban is. HÉSZ 5. övezeti kód magyarázat és 6. táblázat nem egyezik. Formai feldolgozottság megfelelő hibák javítása után. Magasabb szintű tervek vonatkozásait vizsgálja a terv. BAÉ igazoltan nő. Szükséges alátámasztó munkarészek elkészültek. Továbbtervezésre alkalmas. Eltérő vélemény esetén egyeztető tárgyalást kell összehívni. Berente bekötőútja és a Hársfa u. párhuzamosan fut egymás mellett, közigazgatási határ választja el őket egymástól. Sajószentpétert érintő változások: 1 szintbeni vasúti kereszteződés törlésre kerül, mert az a helyszíni bejárás és a nagyfelbontású légifotók alapján jelenleg is Berente területén van (korrekció). 2 a bekötőúttal párhuzamosan zöldsáv jellegű védelmi vonal kialakítása tervezett. Lásd. ÉVIZIG véleményét. Temető bővítési területeinek telekegyesítése nem tervezett, ezért a műemléki környezet határa sem változik. Javítva. Javítva, kiegészítve. 23

24 2. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. Dr. Szamorodjuk Katalin 3. Bükki Nemzeti Park Ig I-91/5/2011. Majoros Csilla 4. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága I-308-4/2011. Farkas Roland 5. B.-A.-Z. Népegészségügyi Szakig. Szerv /2011. Benke Istvánné 6. Katasztrófavédelmi Ig /2011. László Antal 7. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség BO/UO/NS/B/422/1/20 11; Győri Zsuzsanna 8. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda 470/549/7/2011. Paszternák István Zajvédelem: tervezett út nyomvonalánál közlekedési határértékeket javasolja figyelembe venni. Vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi szempontból kifogást nem emelünk. Előzetes véleményét továbbra is fenntartja. A 076, 079/3, 079/4, 079/7, 079/8, 054/1, 089/11 hrsz országos jelentőségű védett területet, Natura 2000-et nem érint, ökológiai hálózatnak nem része. A 3298, 3300/1 hrsz országos ökológiai hálózat pufferterület, 085 hrsz ökológiai folyosó. Tervezett módosítás ellen természet- és tájvédelmi szempontból nem emel kifogást. 1-7,9 módosításokkal egyetért. 8. ÉKÖTEVIFE véleményében foglaltak figyelembe vételével támogatja (081/225) ökológiai hálózat pufferterület, ezért évi XXVI. tv. az irányadó. Tervezett zöldfelületek kialakítása során csak nem invázív, őshonos fajokat javasol telepíteni. A 12 tervezési terület közül a 6. sz. érinti működési területét, a többi a BNPI-hez tartozik. A módosítást megvizsgálta, kifogást nem emel. A módosításhoz közegészségügyi szempontból hozzájárul. A tervet tűz- és polgári védelmi szempontból megvizsgálta, azt kikötés nélkül elfogadásra javasolja. A közlekedési létesítmények engedélykötelesek. Az utak átminősítéséhez engedélyt kell kérni. Valamennyi ingatlan közlekedési kapcsolatát biztosítani kell. Fenntartja előzetes véleményét. 2. jelű: kisebb alapterületet nem kifogásolja, de felhívja a figyelmet, hogy a Ronkay-kert további csonkolása városépítészeti szempontból nem kívánatos. 8. jelű: Sajó partot érintő védőerdő kialakítási szándék régészeti érdekű területen zajlik. Amennyiben lelőhely kerülne elő fásítás csak oly módon lehet, hogy ne károsítsa régészeti leletet. 10. jelű: az épített környezet védelme tekintetében több szempontból elhibázottnak és fölöslegesnek tartja. A barokk kori nyugati városrész utca- Az út Berente igazgatási területét érinti, Sajószentpéter területét a tervezett védő zöldsáv érinti. A 3298, 3300/1 és 085 hrsz terület nem része a jelen módosításnak. Figyelembe lett véve. A temető bővítése és erdőtelepítés nem veszélyezteti a táji értékeket. Javaslatban szerepel a fajokra vonatkozó észrevétel. BNPI-nek megküldésre került a TRTm. A Ronkay-kert nem érintett a jelen módosítás által. A kisebb kialakítható telekterület a 906/1-2; 907; 908 hrsz ú tömbre került. A régészeti érdekű területekre vonatkozó előírást a HÉSZ, ill. magasabb szintű előírások tartalmazzák. A kivonatot véleményezte a módosítás helyett. A kivonat 6 részre, a módosítás 2 részre osztja a tömböt. (A területre külön eljárás van folyamatban.) 24

25 9. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatala /2011. Éliás Andrásné 10. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 2606/1-05/2011. Bialkó Tibor 11. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 14.3/2556/3/2011. Kardos Gyöngyi hálózata őrzi a korszak nyomvonalait, ennek felszámolása, teljes átalakítása káros, megengedhetetlen. Egyetért a város főutcájának újbóli beépítésével. A sablonos, városszéli kereskedelmi területeken megjelenő megoldás helyett olyat javasol, amely illik egy kulturált városközpontba. 7, 8, 11, 12, tartalmaz olyan módosítás, amely régészeti örökséget érint. Az erre vonatkozó hatástanulmányt az önkormányzat nem készíttette el. A 11. jelű: Margit kapu fejlesztési szándékok az illegális földbánya területére szorítkoznak, ahol a régészeti leletek már megsemmisültek. A település ezen irányú terjeszkedését nem tartja elfogadhatónak. A 12. jelű: temető bővítés tévesen 144 hrsz r.k. plébániaházra is felkerült, ezt javítani kell. TSZT, SZT: jelölendők a régészeti lelőhelyek, HÉSZ: függelékben csatolandó a lelőhelyek jegyzéke elfogadás óta számos lelőhely került elő, KÖH nyilvántartási Irodától kell beszerezni. PM Hivatal (Kálvin tér 4.) műemlékként szerepel, de csak műemléki környezet, javítani szükséges. A történelmi belváros újjászervezése szervesen kapcsolódik a 27. főút elkerülő szakaszához. Ez fölöslegessé teszi az Edelény felől a belvárosba érkező Zalka M. utat egyenesen továbbvezető utat. Javasolja törölni a tervről, HÉSZ 4. mellékletéből kivenni. Javasolja a HÉSZ 10. mellékletében felsorolt helyi épített értékek védelmét kiterjeszteni. A TRTm 1-10 módosítások belterületre vonatkozónak, melyre nem terjed ki Tfvt., ezért ellenvéleménye nincs. A 11. jelű átlagostól gyengébb, így földvédelmi szempontból egyetért. A 12. legelő temető bővítésére helyhez kötött ezért kifogást nem emel. A talajvédelmi tervről szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet hivatkozását kéri törölni. Az 51. (1) bekezdésben foglaltakat kéri törölni. Javasolja a nitrát-szennyezéssel kapcsolatos jogszabályhelyek TRT-be illesztését. A módosítás erdőterületet érint. A 12. sz. terület a 2 hrsz-ú temető bővítésével érinti a 081/227 hrsz-ú védelmi erdőt, amely igénybevételéhez engedély szükséges. Nem TRT eleme, beépítési terv keretei között kell megoldást találni a felvetésre. Önkormányzat tudomásul vette, fedezetbiztosítást követően pótolja. A település nem terjeszkedik tovább a korábban tervezettnél. A KÖH Nyilvántartási Iroda adatszolgáltatása alapján (600/2818/2011) nem a területen, hanem a szomszédságában van ismert és nyilvántartott régészeti lelőhely. Javítva. Az adatok beszerzése megtörtént. Javítva. Jelen módosítással nem érintett a szóban forgó terület. Nevezett felvetésre nincs testületi felhatalmazás, közlekedési tanulmányterv készítése szükséges a tisztázásra. Jelen módosítással nem érintett a helyi értékvédelem. Környezeti értékelésben szerepel előzetes véleménye alapján. Törölve. Jogszabályhelyek nem illeszthetők HÉSZ-be, csak függelékbe, Egyeztető tárgyalás alapján a tulajdonos egyház, a FH és az erdészet együttesen elindították az ügy rendezését. Javítva. 25