ÚJLÉTAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1

Átírás

1 ÚJLÉTAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1 Készült: szeptember 15. Elfogadta: az óvoda nevelőtestülete Jóváhagyta: Szabóné Kiss Zsuzsanna intézményvezető Egyetértési jogot gyakorolt: Újléta Község Önkormányzata képviselő-testülete Véleményezte: Szülői munkaközösség 1

2 AZ INTÉZMÉNYMŰKÖDÉS JOGSZABÁLYI ALAPJAI: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1/1999. (X:13.) OM rendelet a pedagógus szakvizsga képesítési követelményeiről évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 32/1997 (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 255/2009 (XI.20) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogram módosítása Óvodánk a Komplex Prevenciós óvodai Programot adaptálta az évi Közoktatási Törvény és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján. 2

3 I. BEVEZETÉS 1. Az óvoda adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése: Újlétai Napsugár Óvoda OM azonosító: Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 4288 Újléta, Magyar u. 16. Tel: 52/ Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Újléta Község Önkormányzata Újléta, Kossuth u. 20. Tel: 52/ Az óvodai csoportok száma: 2 Férőhelyek száma: 60 fő 2. Az óvodánk bemutatása, helyzetkép Újléta a bihari rész legészakibb települése, kb lakosa van. Egy óvoda üzemel, melyet 1963-ban építettek. Óvodánkat 2006-ban egy nyertes pályázatnak köszönhetően elkezdték bővíteni és felújítani. A régi épületben kicserélték a nyílászárókat a mosdóban a padló burkolatot, valamint újrafedték a tetőt. Utána elkezdődött a tornaszoba, a személyzeti öltöző és mosdó, a mozgáskorlátozott mosdó, fejlesztő szoba, orvosi szoba valamint a nevelői szoba építése nyarán egy felújított és bővített óvodát adtak át. A fejlesztésből egyedül a tálaló konyha helyisége maradt ki, amely rossz állapota miatt teljes felújításra szorul. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően a 2018/2019-es nevelési évben a felújítás megvalósul, az udvari játékok cseréje megtörténik, valamint a régi épület hőszigetelése is megtörténik. Az intézményben részben osztott csoportok működnek, a középső csoportosok vannak életkor szerint szétbontva. A csoportok szervezésénél gondot fordítunk arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek elosztása arányos legyen. (az eltérés ne haladja meg a 25%-ot) Az etnikai hovatartozás, anyagi lehetőségek és kulturáltság tekintetében igen sokszínűség jellemzi az óvodába érkező gyerekeket. 3

4 Óvodai nevelésünk helyi sajátosságainak kialakítását nagyban befolyásolja, hogy gyermeklétszámunk elég magas %-a a cigánysághoz tartozik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szüleit személyesen felkeressük és felajánljuk számukra az óvodai nevelés lehetőségét. Az óvodába lépéskor igyekszünk felmérni a gyermekek szociális hátterét, hogy minél hatékonyabban tudjunk velük foglalkozni, egyéni sajátosságaiknak megfelelő, differenciált foglalkoztatási módszereket alkalmazzunk minden gyermeknél külön-külön. A halmozottan hátrányos helyzetbe sorolás szempontjai: - mindkét szülő iskolai végzettsége legfeljebb 8 osztály - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult - tartós nevelésbe vétel II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekképünk: A 3-7 éves életkori szakasz a gyermek fejlődésében, személyisége alakulásában az egész életre meghatározó, megismételhetetlen lehetőséget rejt. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei valamint a környezeti hatások. Az óvodás gyermeknek életkori sajátosságai és egyéni igényei alapján testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Jellemzője a sokirányú érdeklődés a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája. A társadalmi, illetve a közoktatási rendszer új kihívásai: az inkluzív-, az integrált-, a migráns (multikulturális, vagy ahogy Európában nevezik interkulturális) gyermekek nevelését támogató szemlélet, az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűd a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elvek. 4

5 Az élmény gazdag mindennapok megteremtésével, az óvodáskor végére olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akikre jellemző: - az összerendezett, harmonikus mozgás, - a nyitott érdeklődés, - a differenciált érdeklődés és észlelés, - a kialakult testséma, én-tudat és téri tájékozottság, - a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás, és feladattudat, - együttműködés a társakkal, felnőttekkel. 2. Óvodaképünk: A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden estben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekei óvodai éltébe, szülői értekezletek, fogadó órák, közös programok, nyílt ünnepek alkalmával. Óvodánk az Alapító Okiratában és az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását valósítja meg, melyek a következők - óvó, védő, - szociális, nevelő és személyiségfejlesztő funkciók. 3. Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógus, akit a gyermekszereteten alapuló pedagógiai optimizmus, humanizmus jellemez, aki megértő, segítőkész. Hisz a gyermekek fejlődésében, elfogadja a különbözőségeket, érvényesíti a diszkrimináció tilalmát. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, megújulásra kész. Lehetőségünk van az önállóságra, kezdeményezésre. Az egy csoportban dolgozók elfogadják és erősítik egymás értékeit. 5

6 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI 1. Óvodánk alapvető célja A családi nevelést kiegészítve, a településen élő különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, gyermeki személyiségük kibontakoztatása, az iskolai beilleszkedés közvetlen elősegítése, egyéni, élettani sajátosságok figyelembevételével. Alkotó, családias légkörben megfelelő eszközök és módszerek alkalmazásával minden gyermek önmaga képességeihez mérten legoptimálisabban fejlődjön. Testi, szociális, értelmi fejlettségük által alkalmassá váljanak a következő életszakasz feladatainak teljesítéséra. 2. Alapelveink: Az óvodai nevelés a családi nevelést segíti és kiegészíti, a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Szeretetteljes, nyugodt légkört biztosítunk a napirend folyamán. Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a másságot (sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése), ápoljuk a multikulturális, interkulturális értékeket. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek egyéni fejlesztésére. Fontosnak tartjuk az óvónők és közvetlen segítőik részéről a példamutatást. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodunk. Feladatunk közé tartozik a differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás, tehetséggondozás és a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása, tiszteletben tartva szabadságot. a gyermeki Az alapelvek megvalósulása érdekében valamennyi tevékenység során a mással nem helyettesíthető játékra építünk. 6

7 3. Az óvodai nevelés feladatai: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. - magatartásalakítás - szocializáció - beilleszkedés - tisztasági igény kialakítása - beszédkészség, önkifejezés alakítása - harmonikus gyermekközösség kialakítása, amelyben minden gyermek biztonságban érzi magát Első évben a különböző fejlettségi szintek egymáshoz közelítését tartjuk fontosnak, s ez a gyermekek egyéni tulajdonságait tiszteletben tartva történik. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére. 4. Az óvoda személyi feltételei 4 óvodapedagógus (az üres óvodapedagógusi álláshelyek betöltéséig pedagógiai asszisztens) 2 dajka A csoportonként 2 fő óvodapedagógus is célként szerepel fejlesztési tervünkben, az üres óvodapedagógusi álláshelyek folyamatosan hirdetve vannak a közigallas.hu oldalon. A pedagógusok rendszeres továbbképzésében, önképzésében segítenek a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek sikeres nevelését elősegítő továbbképzéseket részesítjük előnyben. A beiskolázási terv készítésénél ezt mindenkor figyelembe vesszük. Programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mivel a dajka a pedagógiai munka közvetlen segítője. Tudatosítjuk, hogy magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyerekekre. Ahhoz, hogy közvetlenül és tevékenyen részt vehessen a nevelési folyamatban, megfelelő szinten tájékoztatnunk kell az óvoda, az adott óvodapedagógus elképzeléseiről, módszereiről. Tudnia kell, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyerekcsoport fejlesztését megvalósítani. Biztosítjuk az optimális együttműködést: - a szülőkkel - egészségügyi szolgálattal - szociális, családsegítő kollégával - pedagógiai szakszolgálattal 7

8 5. Az óvoda tárgyi feltételei A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai fejlesztésére jutatott támogatás segítségével igyekszünk gyerekbarát csoportszobákat kialakítani, valamint a fejlesztő játékok számát bővíteni. Tárgyi feltételeink a több nyertes pályázatnak köszönhetően jelentősen javultak és javulnak a jövőben is. A Komplex Prevenciós Óvodai Program indítása speciális eszközöket nem igényelt, csak a meglévő eszközök tudatosabb, célszerűbb felhasználása szükséges. A meglévő eszközeinket kellett kiegészítenünk, hogy az eredményességét, hatását erősítsük. Egész alakot láttató tükör A testséma fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sok lehetőséget hordoz magában. Segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, testéről, fejlődik én tudata. Lateralitást jelző karszalagok A kéz, később a test jobb-bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelés foglalkozásokon a jobb csukón viselhető színes szalag, gumipánt. Mozgást fejlesztő tornaszerek napi játékos használatra A testnevelés foglalkozásokon alkalmazott eszközöket időszakonként, alkalmanként a csoportszobában, is felhasználjuk. Állandóan rendelkezésükre állnak a füles labdák, az óvoda hagyományos játékai, a berendezési tárgyak, Greiswald fal elemei, az udvaron a játékok ( csúszda, mászóka, famászás, stb.). Fejlesztőjátékok A csoportokban szükséges eszközök, játékok beszerzése az óvodapedagógusok feladata. Igyekszünk olyan játékokat vásárolni, melyek a program alkalmazása során jól hasznosíthatóak, s ezért odafigyelünk arra, hogy melyik játék milyen részképességet fejleszt felhasználáskor. Összegzés: Az előzőekből kiderül, hogy az egyes nevelési területek eszközellátottsága jónak mondható. A rendszeres használat következtében az eszközök állapota romlik, javításuk, karbantartásuk folyamatos. Pótlásuk, bővítésük a költségvetésből, jótékonysági rendezvény bevételéből, pályázatokból történik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai fejlesztésére juttatott támogatás segítségével igyekszünk gyerekbarát csoportszobákat kialakítani, valamint a fejlesztő játékok számát is bővíteni. 8

9 6. Szervezeti keretek Az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége a játék, ebből következik, hogy legtöbb időt erre fordítunk. A csoportok szervezésénél gondot fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek elosztása arányos legyen. Napirend: Időtartam Tevékenység Játék a csoportszobában 8: Folyamatos tízórai, testápolási teendők Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek Mozgás Mindennapos testnevelés Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Képességek fejlesztése Játék a szabadban Csoportos séta, szabad mozgás Ebéd, testápolási teendők Pihenés mesével, altatóval Testápolási teendők, uzsonna Játék szabad, tevékenység Házirend: A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő. A szokásrendszer segítségével lehetőséget nyújt a gyerekek napi életének megszervezéséhez. 7. Óvodai nevelésünk rendszere 7.1. Az egészséges életmód kialakítása, egészségfejlesztési program Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen-zsír tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása 9

10 Cél: Olyan készségek, képességek kialakítása a gyerekben, melyek feltételei az egészséges testi- lelki- és szellemi fejlődésüknek. Feladat: - a gyermek testi szükségleteinek kielégítése - az egészséges táplálkozás szokásainak megerősítése - a helyes életritmus kialakítása - a gyermek gondozása, az egészséges fejlődés feltételeinek biztosítása - mozgásfejlődésének elősegítése - az egészségvédő képességek fejlesztése az egészségmegőrzés, az egészséget veszélyeztető dolgok és helyzetek elkerülését szolgáló szokások, szabályok tapasztalati utón történő kialakítása. Az egészséges életmód kialakításának lehetőségei: Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás-edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Gondozás közben jó lehetőség nyílik a kapcsolatépítésre (összehangolt, sürgetésmentes munka, nyugodt kommunikáció, érzelmi kinyilvánítás) Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek egyéni sajátosságait, speciális igényeit. A gyermekek fejlettségi szintjének megismerése lehetőséget nyújt a megelőzésre. A felismert problémák megoldására egyéni korrekciós tervet készítünk. Különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek egészségvédő képességeinek fejlesztésére. Amennyiben sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésére kerül sor a megfelelő szakemberek bevonásával biztosítjuk a korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását. Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermekek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálkozása. Az óvodai étkeztetés napjainkban- minden igyekezet ellenére- sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. 10

11 A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer- csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az alapélelmiszer- csoportok között a következőket tartjuk számon: - (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs - (2) gyümölcs, zöldség - (3) hús, hal, tojás - (4) tej és tejtermék - (5) olaj, margarin, vaj, zsír Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer- csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként legalább egy gyümölcs vagy zöldségnapot. - Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros, ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartalmú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi, barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás) - A nevelési év során legalább két alkalommal legyen az egészséges táplálkozást népszerűsítő tevékenység, az 5-7 évesek körében. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot e tevékenységeknek. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során,, mindezeket 11

12 versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvónők. A legvonzóbbak a kóstolók és a salátakészítések. - Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Beszélgessenek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A helyes életritmus: A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek (pihenés,étkezés,egyéb tevékenységek) visszahatnak az életfolyamatokra. A gyermekek az óvodában eltöltött idejét tudatosan, élettani szükségleteinek megfelelően tervezzük, ehhez a család együttműködését igényeljük. Javítani próbáljuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szüleivel való kapcsolatot. Testápolás: A gyermek egészséges fejlődésének alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A testápolásalkalmával megismertetjük a tisztálkodási eszközök használatát. Az óvodába kerüléskor a kisgyermekek szívesen veszik a nekik nyújtott segítséget, később elsajátítják a műveletek technikáját. Fokozatosan eljutnak odáig, hogy önmagukkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal kapcsolatban is igénylik a rendet, tisztaságot. Segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek személyi higiéniájának megteremtését, alapvető igény kialakítását. Öltözködés: Öltözködésük, ruházatuk a csoportszobában és a szabadban egyaránt egészségi állapotukhoz, edzettségükhöz igazodjék. Az öltözködésben szükség szerint segítséget nyújtunk, fokozatosan törekszünk az önállóságra. Mozgás-edzés: A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Gyermekeink edzését, mozgásigényének kielégítését, mozgáskoordinációjuk fejlődését a csoportszobai tornaszereken túl az udvari fa játékeszközök biztosítják. Az eszközökön korlátozás nélkül engedjük őket fejlettségük, bátorságuk szerint mozogni. A szabadlevegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet. Esős időben a tornaszobában mozoghatnak. Pihenés-alvás: A gyermek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket: levegőcsere, az alvás hangulatához illő mese, dal, halk zene. Az óvodapedagógus feladata: - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. 12

13 - A napirend optimális megszervezése, a helyes életritmus kialakulásához. - Öltözködésével, külső megjelenésével tudatos mintaadás. - Mozgás megszerettetése, mozgásigény kielégítése. - A nyugodt pihenéshez szükséges feltételek megteremtése. - Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, védőnővel a gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése érdekében. - A szülővel való szoros kapcsolattartás kialakítása (különösen a 3H) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A fejlődés során kialakul a gyermekek helyes életritmusa. Készség szintjén használják az evőeszközöket, kialakulnak a kulturált étkezési szokások. Önállóan, egyéni igényüknek megfelelően, kellő mennyiségű ételt szednek, isznak folyadékot. Igénylik az esztétikus terítést, vigyáznak környezetük tisztaságára. Önállóan tisztálkodnak, öltözködnek, és helyesen használják a tisztálkodási eszközöket (szappan, törülköző, fogkefe, zsebkendő stb.) Igénylik a szabad levegőn való tartózkodást. Pihenés alatt a kisebb alvásigényű gyerekek nem zavarják társaikat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a hátrányból fakadó hiányokat leküzdik. Harmonikus testi, lelki, szociális érettségük lehetővé teszi a sikeres iskolai teljesítményüket Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A befogadás Célja: Olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot és nyugalmat ad. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. Az óvodapedagógus feladata: - A gyermekiek érzelmi biztonságának kialakítása, folyamatos befogadás. - Annak biztosítása, hogy a gyermekek érzelmi világa, tapasztalatai változatos tevékenységformák közben gazdagodjanak, az őket körülvevő világra rácsodálkozhassanak. - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív töltésű kapcsolatának kialakítása, az óvoda dolgozóinak modellértékű szerepére építve. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő-és megtartó képességek formálása, erősítés a társas 13

14 kapcsolatok létrehozása érdekében (együttérzés, bizalom, segítőkészség, részvét, öröm, bánat felismerése, átélése). - Az esztétikai érzelmek fejlesztése, a művészi élmények iránti fogékonyság kialakítása közös élmények biztosításával. - Erkölcsi érzelmek fejlesztése által alakuljon ki az igazságosság, őszinteség, felelősségérzet képessége. - Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésén túl a szokás és normarendszer megalapozása. A nevelés tartalma: Az együttműködés, a szociális magatartás alapvető formája, mely létrejötte már széleskörű ismereteket kíván a gyermektől, ezek az ismeretek az együtt tevékenykedés, együttműködés során tovább pontosodnak, finomodnak. Az óvodában a gyermekek személyiség-fejlődése és ezen belül is az érzelmi beállítottság széles tevékenység bázison nyugszik. E sokrétű tevékenység során a gyermek tapasztalatokat gyűjt, széleskörű, spontán és szervezett ismeretekre tesz szert. Megismeri önmagát, az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezetet. Egyre biztonságosabban mozog életterében és egyre gazdagabb kapcsolatrendszert alakít ki a körülötte élő gyermekekkel és felnőttekkel. Az óvoda folytatja és kiegészíti a családban megkezdett nevelési folyamatot. Az első találkozás, az emberi, érzelmi és tárgyi környezet alapvetően befolyásolja a gyermektársaihoz és az óvoda dolgozóihoz fűződő későbbi kapcsolatát. Az értékrend megalapozása érdekében biztosítjuk az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák fejlődését. Figyelembe vesszük azt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családból érkezett gyerekek különböző érzelmi, szociális háttérrel rendelkeznek és eszerint segítjük éntudatának alakulását, szociális érzékenységének fejlődését, teret engedünk énérvényesítő törekvéseinek. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása a sztereotípiák merevségének oldása segíti az előítéletesség elkerülését. A beiratkozás alkalmával informálódunk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól, elsődlegesen az anya-gyermek kapcsolatáról. Fokozatosan szoktatjuk be az újonnan érkezőket, törekszünk arra, hogy azt érezzék, hogy itt nagyon várják őket. A beszokatás ideje alatt a gyermekek kedvenc tárgyaikat, játékaikat magukkal hozhatják, mert ez biztonságérzetüket fokozza. Bármely életkorban történik a beszokatás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás feléjük az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. A gyermek társaival való kapcsolatában tudja saját akaratát alávetni másoknak és belátásból, érzelmi elfogadásból- ne pedig külső ráhatásra- oldják meg a konfliktusokat. Tulajdonképpen ebben a folyamatban fejlődik legjobban felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk-ugyanis hozzászoknak ahhoz, hogy egymáshoz türelmesek legyenek a számukra kellemetlen helyzetben is. 14

15 Fontos a modellértékű, befogadó attitűd a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. Törekszünk arra, hogy a gyermeket kedvező hatások érjék, olyan légkört teremtünk, melyben ötleteiket, elképzeléseiket érvényesíthetik. A közösség olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. A tevékenységek közben fejlesztjük akaratukat, ezen belül önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodapedagógus modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, ő szervezi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt folyamatos együttműködése, összehangolt munkája, befogadó szellemisége szükséges az inkluzív nevelés kialakításához. Az értékelés és jutalmazás: Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két alkalommal a gyermekekként vezetett személyiségi lapon, méréseik alapján. Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés, a gyermeki tevékenységek és produktumok vizsgálata. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretet megvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéli el és nem a gyermeket. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt, ha tudják közlik a hiányzás okát. 15

16 - Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. - A közös tevékenységekben aktívan, érdeklődéssel és örömmel vesznek részt. Alakul közösségi jellemvonásuk, elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. - Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzései: nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság. Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják, keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit, egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, bátorságot mutatnak, bíznak önmagukban és társaikban. - Fejlődik tűrőképességük, konfliktushelyzeteikben egyre inkább képesk egymás között igazságosan elrendezni. - Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés, a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikernek, szükségessé válik a közös tevékenység. - Az óvónő vagy társaik kérésére és saját kezdeményezésükre a közösség számára hasznos feladatot végeznek. A megkezdett munkát felszólítás nélkül elvégzik még akkor is, ha nehézséget jelent vagy érdeklődésüket már nem köti le. A vállalt feladatért felelősséget éreznek, képesek együttműködni annak elvégzése érdekében, elfogadják a tennivalóktól függő alá-fölé és mellérendelési viszonyokat. - Az énkép, önismeret fejlődése révén képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, véleményalkotásra, de képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani ha erre-számukra belátható okból- szükség van. - Igazat mondanak, szociálisan éretté válnak. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek is tapasztalatokat gyűjtenek a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz. - Mentálisan alkalmassá válnak az iskolai feladatok teljesítésére. 7.3 Értelmi nevelés Cél: Olyan gyermekek nevelése, akik érdeklődéssel figyelnek környezetükre, az abban bekövetkező változásokra, szívesen vesznek részt a különböző tevékenységekben, melyek során tapasztalatokat gyűjtenek. Feladat: - A gyerekek tapasztalatainak bővítése, értelmi képességeik, kreativitásuk fejlesztése. - Beszédkedvük fenntartása, beszédkészségük fejlesztése, a beszédgátlások feloldása. - A kommunikáció különböző formáinak alakítása. 16

17 IV. A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM FEJLESZTÉSI TERÜLETEI 1. A program célja: - Egészséges, sokoldalú, harmonikus személyiségű gyermeket neveljünk, akik rendelkeznek a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettséggel - Egyéni és életkori sajátosságaik figyelembe vételével az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése az óvodai nevelési feltételek sajátos, egyénre szabott, differenciált megszervezésével. A program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre (Óvodai Nevelés Országos Alapprogram, óvodakép-gyermekkép) ötvözve azokat a korszerű fejlődés és nevelés lélektani, gyógypedagógiai eredményekkel. A Komplex Prevenciós óvodai Program fejlődés és nevelés lélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek fejlesztését életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával. 2. Feladata: - interperszonális kapcsolatok új formáinak kialakítása: gyermek - gyermek, gyermek - felnőtt, szülő - pedagógus - az énkép önismeret fejlesztése - új attitűdök, értékek, normák kialakítása - erkölcsi értékek kialakítása - az ingerszegény környezetből érkező halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára lehetőséget biztosítunk sokrétű tapasztalatszerzésre. - a fejlesztés színtere a játék, amelyben a gyermek jól érzi magát és az ismereteket észrevétlenül sajátítja el. 3. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése prevenciója A Komplex Prevenciós óvodai Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. E pszichikus funkciók az észlelés és finommotoros struktúrákat érintik, melyek intenzívfejlődése 3-7 éves korra jellemző, így kibontakoztatásukhoz és begyakoroltatásukhoz is e szakasz a szenzitív periódus, itt nyílik mód optimális támogatásukra. A Komplex Prevenciós óvodai Program a fő nevelési területen végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermek spontán aktivitására épít. 17

18 4. A fejlesztés alapja: A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk. A 3-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítő módja a mozgás. a.) A sikeresen elvégzett mozgásos feladat: - növeli a hatékonyság érzését - erősíti - az én-kontroll funkciókat - az összpontosítás a figyelemkoncentrációt, kitartást b.) A feladat elvégzése visszajelzést ad: - értelmi műveletekre - testséma- én-kép alakulására - szocializációs hatás alakulására - társas együttmozgás alakulására Mozgásfejlesztés: Nagymozgások fejlesztése - célzott testmozgások - járás, futás, ugrás - kúszás, csúszás, mászás - egyensúlygyakorlatok - szem-kéz koordináció fejlesztése - szem-láb koordináció fejlesztése - finommotorika fejlesztése Testséma fejlesztés A testrészek ismerete - önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal (önkép) - tevékenységek a testrészek megismerésére - meghatározott testrészekre koncentrálás A test személyi zónájának alakítása - oldaliság tanítása - test elülső és hátulsó részeinek megismertetése - test függőleges zónájának megtanítása - adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásai Testfogalom 18

19 - a testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak ismerete nagyobb hangsúlyt adva a nyelvi megfogalmazásoknak Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások - fej - törzs - ujjak - lábak - lábak és lábujjak Észlelésfejlesztés 3-4 éveseknél a mozgás és testséma fejlesztésen keresztül, az éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés, lehetőségünk nyílik a nyelvi kifejezések megtanítására, a szókészlet bővítésére; s a tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi és motoros tevékenységgel. Vizuális fejlesztés - szemmozgás kontrollja - szem fixációs működésének erősítése - vizuális ritmus fejlesztése - vizuális memória fejlesztése Alaklátás és formaállandóság fejlesztése - alak, forma, méret kialakítása - ezek felismertetése, kirakása Tapintásos (taktikus csatorna ) fejlesztése Mozgásos ( kinesztetikus ) észlelés fejlesztése Térészlelés, térbeli viszonyok felismertetésének fejlesztése Hallási észlelés fejlesztése - hangzási analízis-szintézis fejlesztése Keresztcsatornák fejlesztése - vizuális tapintásos - vizuális auditív - vizuális kinesztetikus - hallási tapintásos - szem kéz koordináción Verbális fejlesztés 19

20 Tárgyak megnevezése - ruházat, testrészek, cselekvések, stb. Térbeli viszonyok megnevezése - irányok, helyzet, idő, névutók helyes használata Osztályozás - alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétes Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsük a zökkenőmentes iskolai beilleszkedésre. V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI A Komplex Prevenciós óvodai Program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és főtevékenységi formájára a mozgásra és a játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. Az adaptált programot, egyfelől a gyermekek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó tevékenységének együttes rendszere, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. Természetes gyermeki megnyilvánulások: Mozgás Játék 1.Mozgás Prevenciós programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, segítésének. A folyamatos gyakorlás során a gyermek mozgása fejlődik, minőségi változásokon megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egész napi tevékenységében megfigyelhetők. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermek fejlődésében. Leginkább a mozgás, a tevékenység által szerezhetnek információt a környezetükről. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti, kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló játékok ajánlásával történik. Hatása az értelmi képességek fejlődésére - fejlődik a vizuális memória 20

21 - fejlődik térészlelésük - gyarapodik szókincsük - fejlődnek a keresztcsatornák Hatása a szociális képességek fejlődésére - segíti az éntudat fejlődését - segíti a szociális én erősödését - fejlődik a társakhoz való alkalmazkodás közben az önfegyelmük, kialakul a kooperációs képességük - viselkedésmintákat tanulnak - siker és kudarcélményt egyaránt átélnek A mozgásfejlesztés fő feladatai - a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése - a rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása - a mozgástapasztalatok bővítése - mozgáskészség kialakítása - testi képességek fejlesztése - fizikai erőnlét fejlesztése ( kondicionális és koordinációs ) - értelmi struktúrák fejlesztése - szociális képességek fejlesztése A mozgás sokoldalú tevékenység, és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Jelen van a testnevelési foglalkozások mellett a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelésben valamint a gondozási és önkiszolgálási tevékenységben is. A mozgásfejlesztés területei: 1. Mozgásfejlesztés a szabadban 2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon 3. Mozgásfejlesztés a mindennapi frissítő torna alkalmával Mozgás fejlesztése a szabadban Az óvodába kerülő egészséges gyerekek szeretnek ugrándozni, futkározni, vagyis mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e ez a természetes mozgáskedvük. Feladatunknak tartjuk, hogy megőrizzük, s ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá. 21

22 Lényegesnek tartjuk óvodánkban a megfelelő motivációt, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítását, a mozgástevékenységek pozitív megerősítését. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosíthassuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és szabadban egyaránt. A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, kúszáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk a csoportszobában is ( Greisswald egy-egy eleme, asztalok, székek ). A 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. Ezt szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs játékok is. egyensúly fejlesztése a különböző hintázó, ringató, pörgő mozgások közben fejleszthetőek. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése folyamatosan történik. Az 5-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt. A játék során nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére Pl.: ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés. Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével biztosítjuk. Bútoraink, kiegészítő eszközeink könnyen mozgathatóak. Az udvaron kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. A testnevelés foglalkozásokon használt eszközöket is kivisszük az udvarra ( labdák, ugrókötelek ). A sokoldalú mozgást segítő eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. Az eszközök beszerzése folyamatosan történik, anyagi lehetőségeinket is figyelembe véve. Célunk: - Minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet A gyermekek mozgásigénye különböző. Fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. - meg kell ismerkedniük a játékeszközök tulajdonságaival, használatával - fel kell hívni a figyelmüket a balesetveszélyekre - be kell tartani a kulturált viselkedési szabályokat - legyenek egymással toleránsak - aktívan vegyenek részt a tevékenység befejezése után az eszközök elrakásában Megfelelő mennyiségű szabályozásra a gyermekeknek szükségük van. Ha túl vannak szabályozva, nem tudnak szelektálni, és a legfontosabbakat sem tudják betartani. 22

23 Hitünk és meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységben a gyermekek örömmel vesznek részt. Számukra pozitív élményt nyújt, újabb cselekvésre készteti őket, így a mozgás természetesen épül be a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, értelmi, szociális képességei, s ezek eredményeként egészségesebb lesz. Mozásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon A foglalkozások anyaga: - atlétika - torna - játék A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. Egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, hol mint eszköz, hol mint módszer. A testnevelési foglalkozásokon alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testi, mozgásszervi deformitások megelőzésére is. A testnevelés mozgásanyagának éves elrendezési szempontjai: - didaktikai szempontok - pszichológiai szempontok - életkori sajátosságok (korcsoport) - helyi adottságok - időjárás Az atlétikai gyakorlatokat főként a szabadban végeztetjük. Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe vesszük a csoport, ill. az egyes gyerekek fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva döntjük el az egyes gyakorlatok ismétlésének számát. A mozgássort úgy állítjuk össze, hogy annak anyaga igazodjék az adaptált program fejlesztési feladataihoz. Az eltérő nehézségű, differenciált feladatok adásával elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb feladatot. A helyesen kiválasztott feladat nemcsak a gyermek mozgásos képességét fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtatásánál elsődleges célunk, hogy olyan készségeket, képességeket alakítsunk ki, amelyek elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését később. A kézi szerek használata jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket, változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat (labda, babzsák, szalag, egyéb játékszerek). A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladatát beépítjük a testnevelési foglalkozásokba. Észlelés: 23

24 - alaklátás, formaállandóság fejlesztése - kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése - térészlelés fejlesztése Verbális fejlesztés - testrészek, helyzetek, mozgások, térirányok megnevezése A foglalkozások megtervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudjuk, hogy a gyermekek fejlődését csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységet végeztetjük velük. A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat pl.: különböző járások, futások, mászások, csúszások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, stb. Az egészséges személyiségfejlődéshez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozásokon a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások végrehajtása közben az spontán fejlődik. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésben már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, mikor a mozgás iránya és térformája különböző pl.: futás, jelre irányváltoztatás; szökdelés hullámvonalban. A mozgásfejlesztésnél előtérbe kerül: - egyensúlyérzék fejlesztése - szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok Testséma fejlesztés - oldaliság tanítása A kicsiknél még csak az egyik-másik megkülönböztetést használjuk, a nagyobbaknál már a jobb-bal kifejezést is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Pl.: Emeljétek fel a szalagos jobb kezeteket! A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontosnak tartjuk, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Észlelés fejlesztése: megjelenik már itt is, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-7 éveseknél azonban az észlelés fejlesztésére fordítunk nagyobb figyelmet. Ebben az életkorban az alaklátás, a formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők ( labdagurítása test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is ) 24

25 Célunk, hogy ebben az életkorban a finommotorika fejlesztése, ez az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozásokon ez természetes módon, a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejleszthetjük. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok fogása marokkal, alulról, felülről, két ujjal. A foglalkozásokon lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését, és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Mindennapi frissítő torna Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer 10 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését minden óvodapedagógus maga végzi el. Jó gyakorlatnak bizonyult a délelőtti játék utáni időszak, mielőtt a gyermekek kimennek levegőzni. Ha lehetőség van rá, ezt is a szabad levegőn tartjuk. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Célunk, hogy a gyermekek mindig szívesen és örömmel vegyenek részt benne, így igényükké és szokásukká válik a mindennapi mozgás. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztőprogram egy-egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához is (futó-fogó játékokkal a nagymozgások és térészlelés fejlesztése, labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordinációt és a finommotorikát fejlesztjük). A játékok, térformák felidézésével lehetőségünk van a vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására. A mozgásfejlesztésben meghatározó: - a spontán érzelmi motivációkra építünk - az egyéni fejlettséget vesszük figyelembe - a foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt - biztosítjuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával - a fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is. 2. A játék A játék szerepe a fejlődésben A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. A játék teszi megfigyelhetővé azokat a minőségi ugrásokat, amelyek egy bizonyos fejlődési folyamatosság elemei. A mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás azon belül a fogalmi gondolkodás -, a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése, mind-mind a játékba ágyazottan valósul meg. 25

26 A játék mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. Az egyidejűségben rejlik a játék színességének titka: lehet valami nagymozgásos, tűnhet gyakorlónak, de ugyanakkor szimbolikus, de szabály által vezérelt is egyszerre. A játék a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint is: semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. Az óvodai nevelés tartalmának a játékra építettség az egyik legfontosabb sajátossága. Ennek szellemében a játék az óvodai nevelés rendszerén belül fundamentális, mindent átható jelentőséggel bír. A Komplex Prevenciós óvodai Program elvei szerint a mozgás, a játék, és a kultúraátadás hármas keretében elrendezhető az óvodai nevelés teljes cél-és feladatrendszere, megvalósul a törvény által kitűzött elvek összessége, és segíti abban a gyermek fejlődését, hogy sikeresen indulhasson az iskolai életbe. A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében A tudomány jelenlegi állása szerint bizonyított, hogy a magasan szervezett idegrendszer fejlődésének a játék feltétele, szervező (organizáló), és összerendező (integráló) funkciója van. Ennek bizonyítékai nemcsak elvi jelentőségűek, hanem az óvodai élet napjaiban is meghatározóak. A neurológiai hátrányokkal rendelkező gyermekek olyan segítséget kapnak szükség esetén megfelelő szakember segítségét kérve -, hogy saját problémáikhoz mérten korrekció, kompenzáció történjen, tehát a veszélyeztetettség csökkenjen, valamint a későbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük. Ennek értelmében beszélünk a játék prevencióban betöltött szerepéről. Mind a fejlődésnek, mind a fejlesztésnek feltétele a gyermek saját, aktív tevékenysége. Önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formáiban kreatív ötleteinek szabad kipróbálási lehetőségeket biztosítunk. A játék öröme saját elhatározásból ered, azzal, hogy mindenki saját kedve szerint vesz részt benne. A fejlődő idegrendszer egészséges megnyilvánulása a játék, ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azonnal jelzik a fejlődés bármely problémáját. Az óvodai nevelésnek 3-4 éves időtartamban van lehetőségünk van arra, hogy észrevegyük a veleszületett, szerzett, kombinált problémákat, és úgy segítsük a kisgyermek fejlődését, hogy indirekt és kevésbé direkt eszközökkel tudjuk befolyásolni a fejlődés folyamatát, úgy tudjuk fejleszteni a gyermeket, hogy a kisgyermeknevelés elveit ne sértsük, és a gyermeki jogok se boruljanak. Az óvodai élet minden elemében komplex helyzetekkel találkozunk. Óriási jelentőséggel bír ennek szociális vetületeiben is, ahol a gyermekek egymásra figyelnek, emlékeznek és igazodnak a másik által vitt szerep sajátosságaihoz, a kimondott, megformált figurához, fejlődik kitartásuk, toleranciájuk, több szempontú gondolkodású. A játék szerepe a nevelési folyamatban 26