A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása közötti időszakban

Átírás

1 A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a dél-tiszántúl kiemelkedő jelentőségű madár élőhelye. Erre a tényre, már a 70-es években felfigyeltek a termzetvédelmi szakemberek, melynek eredményeképpen, 1989-ben, Pitvarosi-puszták Tájvédelmi Körzet néven oltalmat kapott től a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság rze. Kiemelkedő termzeti adottságai, számos botanikai, entomológiai érték mellett, mégis, elsősorban a ritka, veszélyeztetett, sérülékeny madárfajok jelenléte miatt, kiemelt fontosságú élőhely. Az első komolyabb tanulmányt, 1985-ben dr. Molnár Gyula publikálta, ebben, élesen rámutat a terület régióban betöltött szerepére. Hosszú idő elteltével, nemcsak alkalmi, hanem rendszeres, módszeres felmérek kezdődtek az élőhely, teljes ornitológiai feltárására, melynek eredményeképpen, több, messzemenőkig rzletes publikáció látott napvilágot. Az ehhez hasonló, hagyományteremtő dolgozat a Puszta című évkönyv 2004-es számában jelent meg, amely az 1999, a 2004 közötti időszak fzkelő állományának alakulásáról tudósít, amelynek, jelen publikáció, egyben folytatása is. Az említett anyag, rzletes tájékoztatást nyújt, a terület éghajlat, földtani, vízrajzi adottságairól, a kutatási területről, annak felmérének módszeréről, ezért, e tényezőkre teljes rzletességgel nem térek ki. Az elmúlt három évben eltérő módon alakult a lehullott csapadék mennyisége. 2005, csapadékbő, 2006, átlagos, míg a 2007-es év csapadékszegény vízrajzi állapotot hozott rzre. Ennek köszönhetően, különböző módon alakult, a termzetre gyakorolt hatása is. A kutatási terület A Csanádi-puszták területe 3 pusztafoltból áll, melynek nagysága 4057 Ha. A legnagyobb méretű / 2188 Ha / egység a Montág-puszta, amely Makó, Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti községek közigazgatási területén helyezkedik el. Rendkívül gazdag, változatos felszínforma jellemzi. Itt található a Dél-Tiszántúl legnagyobb összefüggő ecsetpázsitos kaszálója a Nagy-Zsombék, a régió egyik legkiterjedtebb ürmös-csenkeszes szikes pusztája a Közös-járás. Az É-i pusztarzt K-Ny irányban, a Zsombék-éri, mély meliorációs csatorna szeli át, mely 1997-ig belvízmentesítette a területet. A Körös-Maros Nemzeti Park 1997-ben rzleges vízügyi rekonstrukciót végzett a területen / zsiliprendszerek használhatóságának megszüntete /, majd 1999-ben elgátalásos módszerrel lefolyástalanná tette a csatorna jelentősen hosszú szakaszát, a teljes puszta nagy rzét. 1

2 A tavaszi belvizek visszatartása szembetűnően megváltoztatta a korábbi években gyorsan kiszáradó puszta arculatát, ezáltal megkezdődhetett a növénytársulások átrendeződe. A beavatkozás nemcsak a vízborítás kiterjedének növekedét eredményezte, hanem annak időtartamának kitolódását is. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság évben pályázatot nyújtott be a Gazdasági Közlekedi Minisztériumhoz, melynek célja a Natura 2000 hálózatban is szereplő Montág-puszta, termzetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú legeltetes használatának visszaállítása. A megvalósult beruházás során a Nemzeti Park Igazgatóság biztosította az állatok legeltetének feltételeit. Az első ütemben, 192 db szürkemarha üszőt helyeztek ki, melyet további 120 db követett. A legdélebbre található pusztafolt / 1011 Ha / a Királyhegyesi / korábban Blaskovics /- puszta. Csanádalberti, Csanádpalota, Királyhegyes települek közigazgatási zónáiban található. A területen intenzív állattartás, legeltet folyik. Löszpusztagyepek, szikerekkel gazdagon hálózott ürmös-csenkeszes szikesek, nedves kaszálók, mocsaras vízállások tarkítják felszínét. A terület középső rzén erősen sérült, degradált termzetes gyepek találhatóak, melyeken különböző technikájú gyepfelújításokat végeznek. A legzakabbra elterülő, legkisebb / 858 Ha / pusztafolt, a Béksámson, Tótkomlós települek közigazgatási területén található, Kopáncs-puszta. Valaha a legintenzívebben legeltetett egysége volt a Csanádi-pusztáknak, de a helyi termelőszövetkezet megszűne után, pár éve eltűntek a legelő állatok a területről. Élőhelyei hasonlítanak a Montág-pusztára, de löszgyep területei, mocsarai jóval szegényebbek. Padkás szikesei jól fejlettek, vakszikes társulásai nagy kiterjedűek. A terület közepén K-Ny-i irányban húzódó Székes-éri csatorna, a puszta nagy rzéről levezeti a vizet. A legeltet hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a növényvegetációt, melyekben egyre nagyobb méreteket ölt a gyomosodás, az adventív növényfajok megjelene. A puszta közelében, Csikóspuszta kistelepül határában terül el a Termzetvédelmi Terület. Parti zónáját homogén szikikákás övezi. Környékén fajgazdag löszpuszta gyepfoltok találhatóak. Csapadékosabb években rendszeresen kiönt, ilyenkor az öntterületen ecsetpázsitos nedves kaszáló alakul ki. Aszályosabb esztendőkben kiszárad. A tavat délről a Kápolnás-erdő, zakról pedig, nagykiterjedű szántó határolja. A területet, DNy-ÉK irányban szeli át a, melynek kanyargós vonulata, még termzetes állapotot tükröz. Belvizes években, medréből kilépve, kiszélesedő öbleiben kialakuló pangóvizek, újra mocsár jelleget képesek ölteni. Ezek a rzek a puszta É-i rzét határoló Fekete-mocsár, a Montág-puszta K-i oldalán húzódó ambrózfalvi szakasz. 2

3 A Csanádi-puszták 3

4 Csapadékviszonyok alakulása 2005-ben A 2004 őszén, a 2005 tavaszán, elsősorban az áprilisi hónapban lehullott bőséges csapadékmennyiség, az 1999, 2000-es év tavaszához, ill. a folyamszabályzások előtti időszakhoz hasonló ökológiai állapotot hozott létre. A nagy vízhozamú télvégi, tavaszi esőzek, nemcsak a mélyebb térszíneken alakítottak ki tartós vízborítást, hanem a magasabb fekvű padkahátas rzeket is víznyomottá tették. A változó vízmélység, az ennek hatására kialakuló növényvegetáció, eszményi élőhellyé varázsolta, az előző, szárazabb években, nagyrzt regenerálódott gyepeket. A legalkalmasabb költőterület, a Montág-puszta, Nagy-Zsombék, ill. Nagyéri-mocsár, a puszta, Nagy-Nyelv nevezetű rzén alakultak ki, de a kiöblösödő, sekélyebb kanyarulatainál létrejövő kiöntek is meghatározó fzkelő területekké váltak. A tartós vízborítás hatására kialakult táplálékbőség, mágnesként vonzotta, fzkelre csábította, a korábbi években csak elvétve előforduló / pl: törpe vízicsibe /, vagy csak ritka fzkelőként / pl: feketenyakú vöcsök / regisztrált madárfajokat csapadékmennyiség alakulása jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec ,5 75,8 64,7 148,8 51,3 33,8 100,6 154,3 4 2, ,5 4

5 Csapadékviszonyok alakulása 2006-ban: 2006 tavaszán, az előző év, hasonló időszakára kialakult állapot jött létre, de a tavaszi, heves széljárásnak, a magas léghőmérsékletnek köszönhetően, a gyepek, a szikerek vízborítása visszahúzódott. A legmélyebb rzeken, viszont tartós kedvező mélységű víznyomott állapot alakult ki. A 2005-ben megerősödött mocsári növényzet / csetkáka, zsióka, gyékény /, 2006 májusára tovább burjánzott, amely egyes fajokat / pl: gólyatöcs, goda / a mocsarak perifériájára kényszerített. A besűrűsödő növényvegetáció nem kedvezett a vöcsök, szerkő-fajoknak, viszont a sekély, gyors ütemben melegedő, vízben szaporodó táplálékállatoknak / pl: ezüst kárász, réti csík, béka-félék / igen, melynek következményeképpen a gémtelep tovább izmosodott májusában kialakult hirtelen, nagymennyiségű vízhozamot produkáló zivatarok, a földön fzkelő fajok esetében, nagy valószínűséggel, mind az első, mind a másodköltt tönkretette. A tojás, fióka veszteséget, nehezen enyhítették a kei pótköltek szaporulatai csapadékmennyiség alakulása jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec ,8 53,7 47,1 70, ,6 130,6 7,2 16,1 29,9 14,3 5

6 Csapadékviszonyok alakulása 2007-ben: A 2005, 2006-os években kialakult vízrajzi állapot, a 2006 őszén, telén lehullott szerény mennyiségű csapadéknak köszönhetően, gyökeresen megváltoztatta, a 2007 tavaszára kialakult ökológiai képet, melyet a tavasszal / főleg áprilisban /, az átlagostól jóval kevesebb vízhozam, tovább erősített. Rövid időtartamú vízborítás, csak a legmélyebb rzeken tudott kialakulni. A felnövő, mocsári növényvegetáció, gyorsan kiégett. A még, optimális körülmények között fzekrakó fajok / főleg partimadarak /, az esetek nagy százalékában, már tojásos, fiókás korban, fzküket elhagyni kényszerültek. A gémfélék a csatornákba / Zsombékéri-csatorna, Sámson-apátfalvi- főcsatorna, / visszahúzódó vizekből szerezték, erősen megcsappant mennyiségű táplálékukat. Nyilvánvalóan, az aszály nem kedvezett a vízi, parti madaraknak, viszont számos más, korábban a területről nem ismert / pl: füleskuvik, kékbegy, halvány geze / faj került elő fzkelőként, mely egyértelműen a száraz időszak gazdag rovarszaporulatának köszönheti sikeres megtelepedét csapadékmennyiség alakulása jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec , ,2 6,2 66,3 65, ,8 67,3 49,9 60,7 28,6 6

7 Fajok: Kis vöcsök / Tachybaptus ruficollis /: Rendkívül nehéz megbecsülni a fzkelő párok számát. A tavaszi időszakban, a mocsári növényvegetáció záródásáig jól számolhatóak az egymásnak udvarló párok, de leginkább az éjszakai, hajnali időszakban hallott, revírvédő, riasztó hímek hangja árulja el a jelenlétüket ben a becsült értéknek, akár a többszöröse is költhetett. Kivételes esetben / 2005 / egy alkalommal, sikerült rábukkanni 4 tojásos fzkére, amely tavikáka / Schoenoplectetum lacustris / foltban épült. A Csikóspusztai-tavon, a szikikákás / Bolboschoenetum maritimi / parti zónában fzkel. Montág-puszta Kopáncs-puszta I. kis vöcsök állomány alakulása Búbos vöcsök / Podiceps cristatus /: A faj számára, a legalkalmasabb fzkelőhely, leginkább a mélyebb, nagyobb vízfelületet övező, ritkás növényvegetációban alakult ki. Fzkét, 2005-ben a Nagy-Zsombék egy tavikákás foltjában / tojás /, míg 2006-ban, egy avas gyékényfoltban / tojás / találtuk. Montág-puszta Kopáncs-puszta II. búbos vöcsök állomány alakulása 7

8 Feketenyakú vöcsök / Podiceps nigricollis / : 2005-ben, már március végén / / megjelentek a Nagy-Zsombék összefüggő vízfelületén. A gyorsan felnövő mocsári növényzet miatt, nem sikerült pontos képet kapnunk a megtelepedett párok számáról án 9 párra becsültük a teljes állományt, ezért meglepődve tapasztaltuk, hogy én az első mocsár felmér alkalmával, 18 db, zömében 1 tojásos, épülő fzekre bukkantunk én, további 47, nagyrzt teljes / 4-5 tojásos /fzekalj került elő én én, a Nagy-Zsombék más rzein, újabb, több, kisebb kolóniát találtunk. Összesen 6 telepet sikerült regisztrálni, amelyek, szinte kivétel nélkül, szerkő kolóniák közvetlen közelében létesültek, nagyrzt csetkákás-tippanos, ritkábban ecsetpázsitos, tavikákás-zsiókás társulásban ban a gyors ütemben szűkülő vízborításnak köszönhetően, csak 2 laza telep alakult ki, hasonló növényvegetációban, de a költ sikeressége megkérdőjelezhető. Montág-puszta Kopáncs-puszta III. feketenyakú vöcsök állományalakulás Vörösnyakú vöcsök / Podiceps griseigena / : 2005 tavaszán / /, egy szorosan összetartó párt figyeltünk meg a Nagy-Zsombékon, amely a faj első adata a területről. A pár, 1 tojásos fzekalja / / meg is került. A meglehetősen mély vízre épült fzket, egy serkenő tippanos, avas, tavikáka foltban találtuk meg ban, már án zleltük, immáron 2 pár jelenlétét én már intenzíven udvarló szertartást végeztek, én pedig, aktívan hordták csőrükben a fzekanyagot. Montág-puszta Kopáncs-puszta IV. vörösnyakú vöcsök állományalakulása 8

9 Bölömbika / Botaurus stellaris /: Tradicionális fzkelőhelye, a pusztán levő, Liliomos nevű, 3 Ha kiterjedű mocsár, mely területének zömét, avas nádas borít, míg határát, jól fejlett tavikákás-zsiókás társulás övez. Rendszeres költőfaj a, homogén, zsiókás parti zónájában. A Nagy-Zsombék területén, a tavikákás foltokat, a gyakran 1,5 m-re felnövő ecsetpázsitos kaszálókat választja fzkelő helyéül. Montág-puszta Kopáncs-puszta V. bölömbika állományalakulása Szürkegém / Ardea cinerea / Üstökösgém / Ardeola ralloides / Bakcsó / Nycticorax nycticorax / Nagy kócsag / Egretta alba / Kis kócsag / Egretta garzetta/ Kanalasgém / Platalea leucorodia / A gémtelep, 2000-ben létesült a Montág-puszta határán / nem védett /, egy alig 1 hektáros, kocsányos tölgy, magyar kőris, keskenylevelű ezüstfűz alkotta, pusztai erdőfoltban. A gémfélék számára, táplálkozó területet, leginkább a Nagy-Zsombék nyújt, de szárazabb években, a közeli, Sámson-apátfalvi csatornát, ill. a Szárazeret, is előszeretettel látogatják. A kolónia domináns faja a bakcsó, amely a gémtelep kialakulása óta folyamatosan erősödik. Ugyanez mondható el, a kis kócsag, a szürkegém állományáról is ban betelepült az első nagy kócsag pár, mely 2 fiókát röptetett. 2007, aszályos időjárása rányomta bélyegét a gémtelep életére is, így ennek megfelelően, jelentős állománybeli visszaest tapasztaltunk. Ezért is meglepő volt, a kanalasgém, költő fajként való megjelene. A kanalasgém sikeresen költött, a fzekből két fióka repült ki. 9

10 A gémtelep állományalakulása a Csanádi-pusztákon faj szürkegém üstökösgém bakcsó nagy kócsag kis kócsag kanalasgém Kendermagos réce / Anas strepera /: Bár a fzkek rejtve maradtak előlünk, de a párban mozgó, tojót hajszoló gácsérok, majd sérült színlelő tojók megfigyele, sejtetni engedte, sikeres megtelepedüket. A kendermagos récének alkalmas fzkelő terület, a mocsár perifériáján található, ecsetpázsitos - csetkákás / Agrostio- alopecuratum pratensis /szikerekkel határolt padkahátak. Montág-puszta Kopáncs-puszta VI. kendermagos réce állományalakulása 10

11 Nyílfarkú réce / Anas acuta /: 2005-ben, már február végén / pd. / megjelentek az első példányok, április elejére / / 800 példányra duzzadt a vonuló állomány. A hatalmas kiterjedű vízborítás ellenére, a költ időszakára, alig néhány pár maradt a területen. A kendermagos récéhez hasonlóan, a padkahátak jelentették, a faj számára legideálisabb fzkelőhelyet tavaszára, az előző évet meghaladó vonuló állomány koncentrálódott a mocsáron. / pd pd. / A kevbé jelentős vízborításnak köszönhetően, a mocsár területén mozaikosabb vízfedettség alakult ki. így több, optimális fzekrakó hely jött létre. Így 2006 nyarán, háromszor annyi pár költött, mint 2005-ben én 9 tojásos fzekalját leltük. Montág-puszta Kopáncs-puszta VII. nyílfarkú réce állományalakulása Kanalas réce / Anas clypeata/: A vonuló állomány 2005 tavaszán, 500 pd. / /, 2006-ban / / 650 pd-os maximummal tetőzött, a Nagy-Zsombékon. A mocsár felmérek alkalmával, legfőképp a sekély vizű, vagy kiszáradt ecsetpázsitosból riasztottuk a féltő tojókat. A Nagy-Zsombékhoz hasonló fzkelőhely, a puszta, Nagy-Nyelv nevű rzén ill., a ambrózfalvi szakaszán. Montág-puszta Kopáncs-puszta VIII. kanalas réce állományalakulása 11

12 Cigányréce / Aythya nyroca /: 2005 tavaszán, soha nem látott mennyiségben jelentek meg a vonuló egyedek / pd. /, míg 2006-ban, ennek csak töredékét / pd. / figyeltük meg. A költi időszak kezdetére, már csak a nászrepülő,kergetőző párok, néhány magányos gácsér maradt a területen. Fzekféltő tojókat, más récefélékhez hasonlóan, a szárazabb, ürmös-csenkeszes padkahátakról / Artemisio festucetum pseudovinae / ugrasztottuk én a Zsombékéri csatorna gátjáról, egy tojó példányt riasztottunk, még tojás nélküli, de már pihetollakkal bélelt fzkéről. További fzekféltő, színlelő magatartást tanúsító tojókat, hasonló élőhelyen, a ambrózfalvi szakaszán figyeltünk meg. Montág-puszta Kopáncs-puszta IX. cigányréce állományalakulása Kékvércse / Falco vespertinus /: A veti varjú kolóniák pusztulásával, a legelő állatok számának erőteljes csökkenével a terület kék vércse állománya is komoly veszélybe került. A 80-as évek elejére, alig 15, szoliter pár fzkelt a területen / Molnár 1985 /. A termzetvédelmi szakemberek felismerték, a faj, mesterséges úton való telepítének lehetőségét, így a 90-es évek elejére, két műfzek-telepet hoztak létre a Montág-puszta K-i szélén ben, két újabb telepet alakítottunk ki, a potenciális fzkelő helyek számának növele céljából, melyek segítségével 2005-re egy lassan gyarapodó populációt sikerült stabilizálni január1.-től az Európai Unió támogatásával, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával komplex védelmi program / LIFE / indult, e veszélyeztetett faj állományának növele, hosszú távú fenntartása érdekében tavaszától, a már meglévő telepeket kibővítettük, ill. újak létesültek. Jelenleg a Csanádi-puszták területén, 5 telepen, összesen 132 költőláda van kihelyezve. A fzkelő helyek számának, az időközben megnövekedett mennyiségű legelő állat jelenlétének köszönhetően 2007-ben megduplázódott a fzkelő kék vércse párok száma. 12

13 Csanádi-puszták kékvércse állománya hely Montág -puszta Nagyér i-puszta Királyhe gyesi-puszta Kopánc si-puszta da költőlá /telep/ gallyfé szek /szoliter/ költőláda/t elep/ gallyf zek /telep/ gallyf zek /szoliter/ költőláda/t elep/ gallyf zek /telep/ gallyfé szek /szoliter/ KMN P / Life-s láda / összese n: 24 pár 24 pár 58 pár A LIFE program, egy másik, fontos tevékenységi köre, az őszi gyülekezők, szinkron megfigyele. A vonulás előtti időszakban használt gyülekezőhelyek felkutatása védelme kiemelt feladat. A gyülekezőhelyek fáira, facsoportjaiba éjszakázni behúzó madarak jól felmérhetők, megfigyelhetők. A területen jelenleg két, ilyen gyülekezőhely ismert. Gyülekező kékvércse / Falco vespertinus /állomány alakulása 2005 őszén a Kopáncs-pusztán pdsz ,

14 Kerecsen / Falco cherrug /: A terület perifériáján húzódó, magasfeszültségű traverz-sorra kihelyezett műfzekben költött ben kettő, 2006-ban három fiókát repítettek. Montág-puszta Kopáncs-puszta X. kerecsen állományalakulása Túzok / Otis tarda /: A terület egyik legértékesebb madárfaja. Ennek az elszigetelt, kisszámú populációnak a jelenléte, nagyban járult hozzá, a Csanádi-puszták oltalom alá helyezének. A 60-as évek végére, 40 pd körülire becsülték az állományát / Nemes /A hatvanas-hetvenes évek, a mezőgazdaság átszerveze után, számuk jelentős mértékben fogyni kezdett, ugyanis erőteljes fejlőd kezdődött a földterületek mezőgazdasági hasznosítása terén. Nagyságrendekkel emelték a szántóterületek arányát, így különböző kultúrákon zajló agrotechnikai növényvédelmi munkák a fzkek nagy rzét sodorták veszélybe, vagy pusztították el, melynek hatására a 80-as évekre a terület túzok állománya 18 pd-ra zsugorodott / Molnár 1985 /. Az ivar arányáról, sajnos nem került elő adat. A 90-es évek elejétől lassú gyarapodás tapasztalható. A 2000-es évek elejére, az állomány 50 pd-ra tehető / Mzáros 2004 /. Feltérképeztük a dürgő helyeket, a fiatal kakasok bandázó helyeit, azokat a táplálkozó területeket, ahol az őszi-téli időszakban koncentrálódó egyedek, szívesen tartózkodnak. Sajnos, ennek ellenére, leginkább az idő hiánya, ill. a terület mérete, erősen gátolja a faj állományának pontos megállapítását. Keveset tudunk a tyúkok számáról, még kevesebbet a költek sikerességéről. Jelentős mértékű, főleg a hidegebb, téli időszakban a rövidtávú migrálás. Ilyenkor, akár km-re / Székkutas, Mezőhegyes, Batida /is elmozdulhatnak a területről. Hozzávetőleges képet kapunk a tavaszi szinkron számlálások eredményeitől, a téli / repcén, lucernán / táplálkozó csapatok monitorozásától. Az elmúlt három év megfigyelei alapján, a Csanádi-puszták túzokállomány példányra becsülhető, melynek zömét / pd. /, serdülőkorú / éves / kakasok alkotják. A kifejlett, ivarérett kakasok száma pd, míg a tyúkoké, maximum 10 egyed. Fiatal éves példányok 14

15 ritkán kerülnek szem elé. / csibe /. A hazai termzetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt fektet a túzokos élőhelyek védelmére, mely rendkívül összetett. A Csanádi-pusztákon is megvalósuló intézkedeknek / pl. puszták területén a legeltet a kaszálás időben korlátozott, különös hangsúlyt fektet mindkét tápláléknövény (lucerna a repce), a madár tartózkodásának igényeinek megfelelő helyen, kellő területen való vetére./ köszönhetően a terület túzokállománya folyamatosan erősödik. Túzok / Otis tarda / állományalakulása a Csanádi-pusztákon 2005 Dátum Montág-puszta vonzás körzete puszta vonzáskörzete Kopáncs-puszta vonzáskörzete ad ad ad ad ad ad. + 7 imm ad ad ad juv ad. + 2 imm. 8 ad ad juv ad. + 2 imm ad ad. + 2 imm juv ad imm ad. 15 ad imm ad ad. + 2 imm. 15

16 Túzok / Otis tarda / állományalakulása a Csanádi-pusztákon 2006 dátum Montágpuszta vonzás körzete puszta vonzáskörzete ad/subad ad/subad ad/subad ad/subad ad/subad ad/subad.. Kopáncs-puszta vonzáskörzete ad ad. 19 imm./subad ad ad ad juv ad. 6 imm ad ad ad imm ad ad ad ad. 1 ad imm ad. Túzok / Otis tarda / állományalakulása a Csanádi-pusztákon 2007 dátum Montágpuszta vonzás körzete puszta vonzáskörzete Kopáncs-puszta vonzáskörzete ad. 9 ad. + 7 imm ad. + 6 imm ad ad ad ad ad ad ad. 2 ad ad ad. 11 ad. + 1 imm ad. + 1 imm. 9 ad ad ad. + 9 subad./imm. 16

17 Pettyes vízicsibe / Porzana porzana / : A pusztai mocsarak, egyik legjellemzőbb karakter faja. Megtelepedének sikere, egyértelműen a tartós vízborítástól, a megfelelő növényvegetáció kialakulásától függ. Ennek függvényében, csak a 2005-ben kialakult vízrajzi viszonyok tették lehetővé, egy magasabb egyedszámú állomány létrejöttét. A párok számának becslét, több alkalommal, az éjszakai órákban végeztük. A faj számára legalkalmasabb, legkiterjedtebb növényvegetáció / csetkákás-tippanos-ecsetpázsitos kaszáló /, a Nagy-Zsombék területén alakult ki. Montág-puszta Kopáncs-puszta XI. pettyes vízicsibe állományalakulása Törpevízicsibe / Porzana pusilla /: én, a Nagy-Zsombék mocsarán végzett költőállomány felmérekor, annak három különböző pontján, törpe vízicsibéket riasztottunk. A madarak, minden esetben, csetkákás-tippanos társulásban tartózkodtak, meglepően szelíden viselkedtek. 3-4 méterre is meg tudtuk közelíteni őket. Az arra tett kísérlet, hogy éjszaka, az éneklő hímek hangja alapján bemérjük a revíreket, nem sikerült, hiszen mindhárom zleli pont, sűrűn lakott szerkő telep közvetlen közelében volt, így, annak zavarása nélkül nem lehetett volna végrehajtani. Montág-puszta Kopáncs-puszta XII. törpe vízicsibe állományalakulása 17

18 Ugartyúk / Burhinus oedicnemus /: Több év kihagyás után, 2007-ben újra megpróbálkozott a költsel, a Kopáncs-puszta zaki, nem védett oldalán. A területen intenzív juhlegeltet folyik, melynek következményeképpen a faj számára, fzkelre alkalmas, erősen padkás, gyakorlatilag növényzetmentes talajfelszín alakult ki. Az optimális körülmények ellenére, fzküket elhagyták. Montág-puszta Kopáncs-puszta XIII. ugartyúk állományalakulása Gulipán / Recurvirostra avosetta / : A gulipán számára, a területen fzkelő, más partimadár fajoktól eltérően, a belvizek hatására elmocsarosodó gyepek, a gyorsan felnövő vegetáció, költ szempontjából kedvezőtlen ökológiai állapotot idéz elő. Ennek ellenére, 2005 tavaszán, a Nagy-Zsombék területén 8 pár kezdett költbe, de az esőzek miatt elhagyták / a fzekaljak megsemmisültek / a területet. Kőbb / tojásos fzekalj /, egy pár pótköltbe kezdett ugyanitt, de ez sem járt sikerrel. Csak a ambrózfalvi szakaszán, foltokban fellelhető, vakszikes, sziki mézpázsitos / Puccinellietum limosae / padkáin költő párok költe lett eredményes tavaszára, erősen felnőtt, avas mocsári növényvegetáció várta a madarakat, ezért meg sem próbálkoztak a megtelepedsel. Ezzel szemben, a belvizes szántók, növényzetmentes rzein megtalálták a számukra kedvező életfeltételeket. A puszta K-i oldala mellett húzódó szántón, én 3 repülős, 7, még röpképtelen fiatal figyeltünk meg. Montág-puszta Kopáncs-puszta XIV. gulipán állományalakulása 18

19 Gólyatöcs / Himantopus himantopus /: A faj, táplálkozási, leginkább a fzkeli igényeinek, a 2005, 2006 tavaszára kialakult ökológiai, vízrajzi állapot megfelelően alakult. A tartós vízborítás, az ennek köszönhetően kialakult ideális összetételű magasságú növényvegetáció, soha nem tapasztalt mennyiségben vonzotta a területre, a költeni vágyó párokat. Tavaszi hónapokban a Nagy-Zsombék mocsarát, nagy kiterjedű, mély víznyomás jellemezte. A gólyatöcs párok zöme, a mocsár magasabb fekvű peremére szorult. A vízborítás csökkene, a mocsár szűkülét, annak mozaikosodását idézte elő, így lassan, a korábban elöntött mocsárrzek is benépesültek, kisebb-nagyobb gólyatöcs kolóniák alakultak ki. A legszignifikánsabb élőhely, a vízzel körülvett, ürmös-csenkeszes padkahát szigetek voltak, de több fzek került meg, kiszáradó félben levő csetkákás-tippanos társulásból is. A Nagy-Zsombékhoz hasonló élőhely, csak a ambrózfalvi szakaszán alakult ki. Montág-puszta Kopáncs-puszta XV. gólyatöcs állományalakulása Nagy goda / Limosa limosa /: Élőhelyek tekintetében, a legtoleránsabb fajok egyike. A sekély vízborítású csetkákástippanoson, az ürmös-csenkeszes padkahátakon át, a szárazabb, degradált gyepeken, vagy akár a víznyomott belvizes szántókon is megtelepszik. Az első fzkelők, viszonylag korán, már április közepén lerakják tojásaikat, de az, ez időszakban jellemző, nagy vízhozamú esőzek, ezeket általában elöntik, tönkreteszik (2006). Szaporulatot többnyire a másod, vagy pótköltek eredményeznek, de a legaszályosabb években, az ebből származó költt is ritkán kíséri szerencse (2007). Montág-puszta Kopáncs-puszta XVI. nagy goda állományalakulása 19

20 Piroslábú cankó / Tringa totanus /: Élőhelye szorosan kötődik a mocsarak, az elöntött gyepterületekhez. Költ szempontjából a nagy godától eltérően, a magasabban fekvő, vízmentes élőhely típusokhoz ragaszkodik. Leggyakrabban a mocsarak peremén lévő padkahátakon találtuk fzkét, ahol az azt borító növényvegetáció cm közötti. Az előző fajhoz hasonlóan, az első költt a tavaszi esőzek tönkre teszik, a szárazföldi, ill. szárnyas predáció is komoly veszteséget okoz a szaporulatban. Montág-puszta Kopáncs-puszta XVII. piroslábú cankó állományalakulása Sárszalonka / Gallinago gallinago /: A faj számára legalkalmasabb élőhely, a puszta, Liliomos nevű mocsarát övező, foltokban föllelhető zsombéksásos, a Nagy Nyelv, széles, szikereit kísérő zsombékoló, tippanos társulások. Hasonló adottságú rzek a Nagy-Zsombék területén is megtaláhatóak. Az első nászrepülő, mekegő példányok, már április közepétől megfigyelhetőek án, a Nagy-Nyelvről, egy példány, még tojás nélküli fzekről riadt. Montág-puszta Kopáncs-puszta XVIII. sárszalonka állományalakulása 20

21 Dankasirály / Larus ridibundus / : 2005-ben, 2006-ban is, két laza sirálytelep alakult ki, a Nagy-Zsombék területén. A fzekaljak zöme előkerült. A kolóniák, három eltérő élőhely típusban jöttek létre. A domináns biotóp, a szikerektől ölelt, ürmös-csenkeszes padkahátak. Szívesen költött, a mélyebb vizek, tavikáka foltjaiban, de a sekély vizü, növényzetmentes vízfelszínen is találtunk, szélesen megalapozott, cm magas fzkeket. Montág-puszta Kopáncs-puszta XIX. dankasirály alakulása Fattyúszerkő /Chlydonias hybrida / : Az első példányok, már április / / elején megérkeztek a Nagy-Zsombék, közel 600 hektáros belvízzel elöntött rzére. Az egyre csak duzzadó egyedszám / pd., pd. /, sejtetni engedte, hogy a faj esetében, korábban, soha nem tapasztalt megtelepedi siker várható. Még a mocsári növényvegetáció megerősöde előtti időszakban, kirajzolódtak a kialakulófélben levő telepek körvonalai. A Nagy-Zsombék, a, ambrózfalvi szakaszának felmérekor 4 homogén, ill. 8 fehérszárnyú szerkővel vegyes telepet sikerült regisztrálni. A telepek zöme, általában a nyíltabb, ritkásabb csetkákás / Eleocharitetum palustris /, kis százalékban pedig, ecsetpázsitos-tippanos szikirét / Agrostio stolniferae- Alopecuretum pratensis / vegetációban épültek, ahol a víz mélysége legalább cm között alakult. Fzküket friss növényi szálakból építették, melyet széles keskenylevelű gyékény alapra helyezett, maréknyi csetkáka alkotott. A célirányos felmér eredményeképpen a fzekaljak nagy rze előkerült. Domináns volt a 3 tojásos fzek, de gyakori volt a 2 tojásos, sőt több 4 tojásost is találtunk. A fiatalok egyedek nagy rzének kirepüli ideje, a közötti időszakra tehető / ad juv. /. Az utolsó példányt án láttuk tavaszára, újra jelentős mennyiségű vonuló példány / pd. / jelent meg a területen, de a gyorsan csökkenő vízborításnak köszönhetően, csak néhány pár próbálkozott költsel, melyek a fzek megépíte után, elhagyták a területet. Montág-puszta Kopáncs-puszta XX. fattyúszerkő szerkő állományalakulása 21

22 Fehérszárnyú szerkő / Chlydonias leucopterus / : A fattyúszerkőhöz hasonlóan, már viszonylag korán / / megérkeztek a Montágpuszta, Nagy-Zsombék nevezetű rzére. Rövid időn belül, hatalmas egyedszámban / pd./ jelentek meg, mely május elejére tovább duzzadt / pd. / Erre az időszakra, már jól érzékelhető volt az a tény, hogy komoly költi szándék van kialakulófélben. A mocsár felmérekor 6 homogén, ill. 8, fattyúszerkővel vegyes telepre bukkantunk. A legkedveltebb fzkelő helyek az elöntött ecsetpázsitos társulások voltak, de nem ritkán / főleg a vegyes telepek esetében /, csetkákásban, csetkákás-szikikákásban is előfordultak kolóniák. A mocsarat borító víz mélysége, a fehérszárnyú szerkő esetében, nem volt annyira meghatározó, mint a fattyúszerkőnél. A kiszáradási folyamatnak köszönhetően, több fzekalj, még tojásos korban szárazra került, de ennek ellenére sikeresen folytatódott a költ. Maréknyi fzküket, elrothadt, avas, növényi szálakból kzítették, melynek tetejére helyeztek csak néhány, frissebb csetkáka szálat. A fehérszárnyú szerkő esetében is domináns volt a 3 tojásos fzekalj, ritkábban 2 tojásos, 4 tojásos is előkerült, sőt egy esetben, valószínűleg összetojásnak köszönhetően, egy 6 tojásos is előkerült. A fiatalak kirepüle közötti időszakra tehető. / ad.+350 juv. /. Az utolsó példányokat án láttuk tavaszára, az előző évet meghaladó vonuló egyed érkezett / pd. /, a Nagy-Zsombékra, de néhány nap alatt elhagyták a területet. Egy pár költe valószínűsíthető. / ad. + 2 frissen kirepült juv. /. Montág-puszta Kopáncs-puszta XXI. fehérszárnyú szerkő állományalakulása 22

23 Réti fülesbagoly / Asio flammeus / : Ritka, alkalmi költőfaj, bár az elmúlt három évben folyamatosan jelen volt a területen. Mezei pocok gradációs években / 2005 /, komolyabb állomány is megtelepedhet. Legkedveltebb élőhelytípusa, a magasabb, vízmentes térszínek, homogén növényvegetációja. / pl.: tarackbúza - Agropyron repens /, ecsetpázsitos kaszáló /, kivételes esetben a pusztafoltokat övező szántók, kalászos monokultúrájában is megtelepszik / 2007 /. Montág-puszta Kopáncs-puszta 1-2 XXII. réti fülesbagoly állományalakulása Füleskuvik / Otus scops /: A Montág-puszta, Külső-legelő, vagy Nagyéri-puszta nevű rzén, egy kék vércsének kialakított műfzek telepben, annak egyik költőládájában, bukkantunk 5 tojásos fzekaljára. A következő ellenőrzkor / /, már csak az elhagyott, kihűlt tojásokat találtuk. Ugyanazon a napon, a teleptől kb. 500 m-re levő szalakótának kihelyezett D-típusú odúban megtaláltuk a pótköltbe kezdett, immáron 2 tojást melengető füleskuvikot, majd én 2, jól táplált, fejlett, kb. 2 hetes fiókát. A fajnak, ez az első ismert adata a területről Montág-puszta Kopáncs-puszta XXIII. füleskuvik állományalakulása 23

24 Szalakóta / Garrulus glandarius / : Sajnos, a terület, nem bővelkedik fzkelre alkalmas, termzetes költő odúval, ezért mesterséges, D-típusú odúk kihelyezével próbáljuk, a szalakóta populáció fennmaradását elősegíteni. Szerencsére, a faj, szívesen foglalja el ezeket az odúkat, így jelenleg, stabilnak mondhatjuk a Csanádi-puszták szalakóta állományát. Szalakóta állományalakulása odúk száma helyszíne helye Települ határ UTM Kód költ eredmény kihelyez éve Csanádalberti / Zöldhalmi-út/ Feketehalomdűlő Csanádalberti / Zöldhalmi-út/ Montágpuszta Montágpuszta Montágpuszta Montágpuszta Montágpuszta Nagyéripuszta Nagyéripuszta Nagyéripuszta Nagyéripuszta Nagyéripuszta Nagyéripuszta Kopáncsipuszta Montágpuszta É-i oldal fasor /vércsetelep/ Királyhegyes DS72A seregély seregély szalakóta fasor /akác/ Csanádalberti DS72C szalakóta szalakóta villany oszlop / külső / villany oszlop / belső / É-i oldal magányos fa /kőris/ fasor K-i oldal / telep / Csanádalberti DC72C szalakóta szalakóta Csanádalberti DS72C seregély szalakóta szalakóta Makó DS73B szalakóta Csanádalberti DS72D szalakóta fasor K-i oldal Csanádalberti DS73D seregély seregély - fasor K-i oldal Ambrózfalva DS73D fasor K-i oldal Ambrózfalva DS73D seregély - - villany oszlop / külső / villany oszlop / belső / magányos fa /akáctelep/ mezei veréb Nagyér DS73C szalakóta csóka szalakóta Nagyér DS73C szalakóta szalakóta csóka Nagyér DS73C szalakóta fasor /akác/ Nagyér DS73C szalakóta szalakóta tojásmaradvány fasor /akác/ Nagyér DS73C szalakóta füleskuvik fasor /fehér nyár/ Nagyér DS73C szalakóta szalakóta gémeskút Tótkomlós DS73A Vörös vércse szalakóta facsoport /akác/ Makó DS73B szalakóta 18 Bogárzó villanyoszlop Makó DS63D szalakóta szalakóta szalakóta 19 / Zöld- villanyoszlop Csanádalberti DS72C szalakóta szalakóta szalakóta halom / 20 Kopáncsipuszta / nem villanyoszlop / külső / védett rz / Tótkomlós DS73A szalakóta szalakóta - 21 Kopáncsipuszta / nem villanyoszlop / belső / védett rz / Tótkomlós DS73A seregély - - Montágpuszta villanyoszlop / belső 22 É-i oldal / Makó DS73B szalakóta - Montágpuszta villanyoszlop / külső 23 É-i oldal / Makó DS73B Montágpuszta faoszlop Csanádalberti DS73B csóka - /Dália-téliszállás/ 25 Bogárzó magányos nyárfa Makó DS67D szalakóta 26 Bogárzó Komáromi-tanya / villanyoszlop / Makó DS67D

25 27 Bogárzó Csikóspuszta / Forgó-tó/ Mzáros-tanya / villanyoszlop / belső-erdősáv / tölgy / Makó DS67D Nagyér DS73C nyárfasor Csanádalberti DS73D fasor /akác/ Királyhegyes DS72A helyszíne helye Települ határ UTM Kód kihelyez éve Megszüntetett ill. áthelyezett odúk Csikóspuszta / Kápolnás-erdő/ Nagyéripuszta Csanádalberti / aszfaltút mellett / Csikóspuszta / Forgó-tó/ Montágpuszta Montágpuszta /Éoldal/ / kihelyez éve erdőszél /akác/ Királyhegyes DS72A seregély - fasor /akác/ Királyhegyes DS72A seregély fasor K-i oldal / telep Csanádalberti DS73D villanyoszlop Makó DS73B szalakóta összes költ Kihelyezett odúk száma 24 db Vörös vércse 25 db mezei veréb mezei veréb Vörös vércse 28 db faj szalakóta össz: seregély össz: mezei veréb össz: vörösvércse össz: füleskuvik össz: csóka össz:

26 Halvány geze / Hippolais pallida /: án, egy éneklő hím madarat hallottunk, s láttunk, a Montág-puszta, Külsőlegelő nevű rzén, egy a pusztafoltot átszelő fasor mellett húzódó gyalogakácosban. Valószínűleg ugyanezt az egyedet, én, újra megfigyeltük, a korábbi helytől 300 m-re, egy kb. 30 négyzetméter alapterületű, homogén 1, 5-2 m magas foltos bürkösben. A Montágpuszta déli rzén, a Dália elnevezű szarvasmarha tartó telep közvetlen közelében közötti időszakban, egy másik, kitartóan éneklő hímet figyeltünk meg. Ez a példány, egy 1 1,5 m magas csalánfoltban tartózkodott. Fzkét nem kerestük, hiszen, annak felkutatása, az élőhely komoly rombolásával járt volna, így fzkele nem egyértelműen bizonyított. A halvány gezének, ez az első ismert előfordulása a területen. Montág-puszta Kopáncs-puszta XXIV. halvány geze állományalakulása Kis őrgébics / Lanius minor / : Az állomány zöme, a védett területen kívül fzkel. Jellemző költőfaja, az aszfalt utakat, dűlőket kísérő fasoroknak, de rendszeresen költ, a mesterségesen kialakított vércsetelepekben, vagy azoknak közvetlen közelében. Montág-puszta Kopáncs-puszta XXV. kis őrgébics állományalakulása 26

27 Összefoglalás A dolgozatban a Dél-Tiszántúl egyik legjelentősebb madár élőhelyének, a Csanádi-puszták madáréletének, az élőhely változásának három éves ciklusát dolgoztam fel. Az eltérő csapadékviszonyok váltakozásának az ökoszisztémára gyakorolt hatása, jelentősen befolyással bír a terület élővilágára. Csapadékos években jelentősen átalakul a táj, felidézi az egykori, folyamszabályozási előtti időszak arculatát, míg a száraz, aszályos évek negatív hatással bírnak, mind a megteleped, mind a fióka nevel eredményére. Köszönetnyilvánítás: Köszönettel tartozom a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak a területen történő kutatás engedélyezéért. Hálával tartozom a Magyar Madártani Termzetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának néhány tagjának, nevezetesen, dr. Kókai Károlynak, Engi Lászlónak, akik számos alkalommal elkísértek terepbejárásaim alkalmával, a mesterséges vércsetelepek kialakításában, azok rendszeres karbantartásában, ellenőrzében aktívan rzt vettek. Köszönettel tartozom Kotymán László termzetvédelmi tájegység vezetőnek, aki szakmai tudásával, adatai átengedével támogatta, e publikáció megírását. Végül, de nem utolsósorban, Kovács János, csikóspusztai gazdálkodónak mondok köszönetet, aki a több naposra nyúló felméreinkkor, lehetőséget biztosított, hogy tanyáját éjszakára, pihen céljából igénybe vegyük. Irodalom: Magyar L. (1972): Az évi téli madármegfigyelek adatai. Puszta Nemes I. (1973): Néhány érdekesebb megfigyel az elmúlt ősz tél madárvilágáról. Puszta Molnár Gy. (1991): A Pitvarosi-puszták madárvilága között. A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Termzetvédelmi Egyesület Évkönyve 1. p Kotymán L.& Mzáros Cs. (2000): Az évi belvizek madártani vonatkozásai a Dél-Tiszántúlon. A Puszta /20.pp Kotymán L. (2003): Partimadarak ( Charadrii ) állománymozgalma 2003-ban a Dél- Tiszántúlon. A Puszta /20. pp Kotymán L.(2004): Gémtelepek a dél-tiszántúlon a Maros határszakaszán között. A Puszta /21.pp

28 Mzáros Cs.(2004): A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása közötti időszakban. A Puszta /21.pps Mzáros Cs. (2003): Faunisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi-puszták területi egységéről. A Puszta 18. p Molnár Zs. & Bíró M. (1994): A Pitvarosi-puszták Tájvédelmi Körzet környékük botanikai-termzetvédelmi értékele. MTA Ökológiai Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 58. Szeged, január