Karancsi Zoltán 1 TANYÁS TÁJKARAKTER, MINT AZ ALFÖLD JELLEGZETES TÁJKÉPI ÉRTÉKE 2

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Karancsi Zoltán 1 TANYÁS TÁJKARAKTER, MINT AZ ALFÖLD JELLEGZETES TÁJKÉPI ÉRTÉKE 2"

Átírás

1 Karancsi Zoltán 1 TANYÁS TÁJKARAKTER, MINT AZ ALFÖLD JELLEGZETES TÁJKÉPI ÉRTÉKE 2 Bevezetés A környezet, amelyben élünk, ugyanúgy hatással van ránk, mint ahogy tevékenységével az ember is folyamatosan alakítja környezetét. A természeti környezet mellett így megkülönböztetünk ún. művi környezetet, amely az emberi tevékenység hatását tükrözi. A környezet vizuális észlelése a tájkép, melynek értékelése során a fő kérdés, hogy mennyiben tekinthető szépnek, esetleg csúnyának, avagy miként felel meg valamilyen objektív vagy szubjektív esztétikai mércének (Budai A. 2004). A tájkép megítélésében a természetes és mesterséges elemek aránya is szerepet játszik. Az Alföld sajátos településszerkezetét alapvetően meghatározzák a külterületi szórványtelepülésként jellemezhető tanyák, melyek lakófunkciójuk és tradicionálisan mezőgazdasági szerepük mellett, egyre erősödő turisztikai, rekreációs funkcióval rendelkeznek (OTK 97/2005. OGY határozat). Az alföldi pusztaságban facsoportokkal körülvett tanyák, a földművelés hagyományos módjához és a birtok nagyságához igazodó távolságban találhatók egymástól. A látványban nem koncentrálódó épületeket a táj képes befogadni, azok mintegy belesimulnak a látványba, ugyanakkor élénkíthetik is a tájképet. Éppen ezért a tájképben a természeti elemek dominanciája megmarad (Kubinszky M. 1995). Jelen tanulmányomban arra vállalkoztam, hogy e sajátos településformát, az azt körülvevő természeti környezettel együtt, környezetesztétikai szempontból jellemezzem, előkészítve egy későbbi, részletes felmérésen alapuló vizsgálatot. A tanya mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség részét képezi (49/2009. OGY határozat). Sok emberben ma is nosztalgiát vált ki a tanya, vágyódást valami természetes, nyugodt és egyben idillikus életforma iránt. Ugyanakkor a nagyvárosi élethez szokott ember számára ez egy elmaradott, hátrányos helyzetű, unalmas életformát jelent. Ez a kettősség máig megtalálható a véleményekben (Kiss A. 2005). A tanyáknak több típusa is elkülöníthető, így vannak ún. gazdálkodó tanyák, ahol a mezőgazdaság és az állattenyésztés ma is fontos része a paraszti gazdálkodásnak. Az üdülő- és lakófunkciójú tanyák esetében a mezőgazdaság már másodlagos szerepet tölt be (bár hobbikertek kialakítására zöldség, gyümölcs számos példával találkozhatunk). A városi ember ha teheti hétvégeken, vagy a szabadsága alatt menekül a zsúfolt városokból és tanyája a pihenés, feltöltődés céljait szolgálja. Ehhez a rohanó életünkből teljesen hiányzó csend, a nyugalom teremti meg a szükséges feltételeket. A vendéglátó tanyák kimondottan az idegenforgalom céljait szolgálják, amelyek a falusi- és ökoturizmus fontos objektumaiként említhetők meg. Végül a már funkciójukat vesztett, pusztuló, megszűnt tanyák, amelyeknél ha nincs lehetőség a fenntartásukra, megoldás lehet a terület művelésbe vonása. Ehhez forrásokat kell 1 SZTE JGYPK Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék 2 A tanulmány az OTKA (K 81374) támogatásával készült.

2 teremteni, ami hosszú időt vehet igénybe. Addig, bár az épületmaradványok gyakran életveszélyesek, mégis a végső pusztulásukig az omladozó falak felidézik a 18. századi Anglia romkultuszát (Karancsi Z. 2009) és egyben felfedezésre is csábítanak. 1. Tanyák a művészetben A morfológiai értelemben egyhangú alföldi területeken, ahol az emberi tevékenységnek köszönhetően hatalmas szántóföldi növénykultúrákat sikerült meghonosítani (a mezőgazdasági nagyüzemekhez kapcsolódva pl. Sándorfalva környékén), vagy a sűrűbben tanyásodott területeken, ahol elaprózott birtokok (mozaikos táj) jöttek létre (pl. Szentes környéke), a tájképi változatosság szempontjából is fontos szerepet töltenek be a fás vegetációval körülvett tanyák-tanyaudvarok. Ezek a horizontot végigpásztázó tekintetet meg-megállítják és éppen ez a horizontális és vertikális térelemek közötti kontraszt teremt sajátos vizuális élményt, amelyek nem kerülték el az alföld festőinek a figyelmét sem, ezért visszatérő téma az alföldi tanya ábrázolása művészetükben. A XX. század első felében tevékenykedő, úgynevezett alföldi festők Munkácsy Mihály realizmusát (1. kép) és a nagybányai iskola plein air stílusát követve festették meg az Alföldet olyannak, amilyennek ők látták. 1. kép. Munkácsy Mihály: Poros út II. (1883) Magyar Nemzeti Galéria (www.hung-art.hu) Közben különböző irányokban fejlődött stílusuk, realista, szimbolista kompozíciók mellett (2., 3. kép), expresszionista, posztimpresszionista művek is születtek (Végh J. 2006). A tanya motívum máig hálás téma a művészeknek (a gondozott tanyáktól a romos épületmaradványokig). Egyfelől megjeleníti a magányos (magára hagyott), alapvetően pesszimista magyar sorsot és ugyanakkor unikális magyar tájkarakterként egyre jelentősebb szerepet játszik az ökoturizmus (falusi turizmus) fejlesztésekben (4. kép). Sok külföldi ezzel azonosítja a magyar pusztát és egyfajta autentikus ajándékként viszik magukkal a tanyás képeket.

3 De nemcsak a festészetben válik divatossá, a XIX. század végétől megjelenik egy új médium, a képeslap, melynek fontos marketingfunkciója is volt; a tanyák megjelenítése, a békés, nyugodt környezet bemutatása a a táj eladásában, a turizmus vonzásában játszott fontos szerepet (5. kép). 2. kép. Mészöly Géza: Tanya (1880 körül) Magántulajdon (www.hung-art.hu) 3. kép. Tornyai János: Tanya gémeskúttal (1907) Magyar Nemzeti Galéria (www.hung-art.hu)

4 4. kép. Karancsi Zoltán: Romos tanya (2009) Magántulajdon 5. kép. A szentesi tanyavilág üdvözlőlapon (1914) OSZK

5 2. Tanyák a tájban Miután láthattuk, hogy milyen esztétikai szerepet tölt be a művészetben a tanya, megfogalmazódik a kérdés: miért szép ez a táj? A tanyák ahogy a mellékelt képeken is látható (2., 3., 4., 5. kép) nehezen választhatók szét környezetüktől. Mivel a tanyarendszer a természeti környezet lehetőségeit figyelembe véve együtt fejlődik a tájjal, ezért mondhatjuk, hogy a tanya szerves része az alföldi tájnak. Az egyre intenzívebb környezet-átalakítás miatt kialakuló kultúrtáj tájképi értéknek tekinthető, amely az élő és élettelen tájalkotó elemek mellett a hagyományos gazdálkodási kultúra együttes hatásának eredményeként jött létre. Emellett a tájban található tanyák építészeti örökségként is jellemezhetők (Kiss A. 2006). A tanyák, mint táji elemek fontos szerepet játszanak az Alföld sajátos településszerkezetének kialakításában, a tájfenntartásban és építészeti elemként nemzeti-, de akár európai értéket is képviselnek A tanyák és az ember kapcsolata Ahogy az ember hat a környezetre, ugyanúgy a környezet is visszahat az ember közérzetére. A minket körülvevő terek, tárgyak mérete, formája, színe érzelmet vált ki belőlünk, ami lehet akár az otthonosság érzése vagy válhat az adott környezet az elveszettség helyévé. A tanyasi környezet annak ellenére, hogy ismertek a külterületi élet nehézségei, a legtöbb emberben szimpátiát kelt. Mindez annak köszönhető, hogy a tanyás tájkarakter nagyfokú ingergazdagságával képes magára vonni a figyelmet, ami a kíváncsiság felkeltéséhez vezet. A természeti környezet (táj) nyitottsága és a tanyaszoba intimitása között ugyanis számos finom térbeli átmenet figyelhető meg. Amellett, hogy kívülről befelé egyre szűkülő, de ugyanakkor egyre intenzívebben művelt (gyep, szántó, gyümölcsös, zöldségkert) területekkel találkozunk, a tanyaudvaron belül egyre több titokzatosság marad rejtve. Egykor a táj-épület-ember harmóniájának megteremtésében fontos szerepet kaptak a tanyák. A természet anyagaiból épített épületek (szerves építészet) is sajátos harmóniában állnak környezetükkel. Nem szabad elfelejteni, hogy a táji környezetben való ember-centrikus építkezés megfelelő alázatot kíván. A teljes hármas harmónia kialakulása, ahol az ember nem az ura, hanem gazdája a természetnek és az épített környezetnek, ritka kivétel. Ebben az is szerepet játszik, hogy megváltozott a környezeti kultúra. Mára ez a harmónia leginkább a természet közelségében jut kifejezésre. Az itt élő emberek és a városokból kiszabaduló turisták élvezik a szabadságot, a csendet és a nyugalmat. Ezek vonzerőként is megjelennek a turisztikai kínálatban, de a hobby-tanyák megjelenése is ezzel magyarázható. A táji kötődés megnyilvánult abban is, hogy a tanyák építésénél figyelembe vették a földrajzi környezetet. A tájolásnál figyeltek az uralkodó szelek irányára, a kedvezőtlen mikroklimatikus folyamatokra (páralecsapódás) csakúgy, mint az aszályos nyarakon is biztosítható víznyerési lehetőségekre (Kiss. A. 2006) Tanyaépítészet, mint esztétikai minőség A helyben fellelhető anyagok, az építési technológia alapvetően meghatározták milyen módon készülhettek el a tanyaépületek. Mivel ezek az emberek nem voltak gazdagok, így az építkezésnél is az egyszerűségre, olcsóságra törekedtek, ami persze nem jelentett igénytelenséget. Ezek az épületek emberi arányokat tükröznek és éppen ebben rejlik esztétikájuk is (6. kép), ami megannyi művészt megihletett (1., 2., 3., 4. kép).

6 6. kép. Hagyományos szentesi tanyaépület (Karancsi Z. 2011) 2.3. A tanyás térségek növényzete, mint tájesztétikai elemek Az Alföld végtelen rónaságának növényzetét leginkább a hatalmas szántóföldi kultúrák jellemzik, amelyek között meg-megbújva egy-egy ligetes facsoporttal körülvett tanya élénkíti a tájképet. A szórványtelepülésként jellemzett tanyák elképzelhetetlenek fák nélkül, amelyek nem elsősorban esztétikai célból, hanem gyakorlati funkcióik miatt kerültek betelepítésre. A tanya körül kialakított akácos és a telepített nyáras elsődleges funkciója a szelek elleni védelem, illetve a nyári kellemes mikroklíma biztosítása volt, másodsorban a téli tüzelőt szolgáltatták a gyors vágásérettségű akácok. A fák között orgonabokrok is gyakran megjelentek. A tanya mellett alakították ki a konyhakertet, a bejáratnál pedig a virágoskertet, amelynek kimondottan esztétikai funkciója volt. A tanyaudvarok jellegzetes növénye a széles lombozattal rendelkező diófa, illetve eperfa, melynek árnyas lombkoronája alatt még a legnagyobb nyári melegben is kellemesen lehetett üldögélni. Mindez jól mutatja, hogy a tanya egész évben hasznos, változatos növényzete sokkal közelebb áll a természethez, mint más településformák esetében (7. kép). 7. kép. Szentes környéki tanya (Karancsi Z. 2011)

7 Elhagyva a tanyát a szántóföldek közötti bekötőút oldalát szegélyező fasoroknak elsődleges szerepe szintén az út, illetve az ott haladók védelme a széltől és a naptól. Ugyanakkor, mint ökológiai folyosók nagyon fontos szerepük van a természetes élővilág megőrzésében (fészkelő és búvóhelyek, táplálékforrások valamint migrációs útvonalakként funkcionál a természetes vegetáció). Ugyanezt a szerepet betöltheti egy bozótos, vagy például egy vizenyős területen magasabbra növő lágyszárúak tömege is. Tájesztétikai szempontból a horizontális térelemeket vertikális tájelemekkel kiegészítve az ember változatosságigényét elégítik ki (8., 9. kép). 8. kép. Bekötőút melletti fasor (Karancsi Z. 2011) 9. kép. Nádas által szegélyezett földút (Karancsi Z. 2011)

8 Tájesztétikai elemzésünket a mezőgazdasági területek között megmaradó, többnyire változatos vegetációval jellemezhető természetes területekre (védett területek, vízparti erdők) is kiterjesztve megállapítható, hogy ezek azok a területek, amelyek a tanyás térségek elsősorban ökoturisztikai hasznosításában kiemelt szerepet kaphatnak (10. kép). 10. kép. A Kurca-part (Karancsi Z. 2011) Végül ki kell térnünk arra is, hogy a szántóföldek milyen esztétikai értéket képviselnek? Kétségtelen, hogy az évszakos változás, a művelt és felhagyott területek arányának módosulása miatt folyamatosan változik a látvány. Ettől függetlenül valójában a színek és kisebb mértékben a formák (a ritmus) váltakozása határozza meg a tájkép esztétikai értékét (11., 12., 13. kép). 11. kép. Szántás után (Karancsi Z. 2011)

9 12. kép. Learatott kukoricatábla (Karancsi Z. 2011) 13. kép. Napraforgótábla (Karancsi Z. 2011) 3. A tájhasználat változása A mezőgazdaság visszaszorulásával egyre jelentősebb szerepe lesz a környezetvédelmi szempontok érvényesülésének, a táji-, környezeti értékek megőrzésének, illetve a környezettudatos területhasználat megvalósulásának. A hagyományos gazdálkodás revitalizációja ami nehezen képzelhető el a tanyák nélkül alkalmat teremthet a térség ökoturizmusának fellendítésére is.

10 Vannak olyan tanyás térségek is, ahol a területhasználat intenzitásának növekedése figyelhető meg, illetve várható. Ezeken a területeken a zöldségtermesztésre specializálódó tanyasi gazdaságokkal találkozhatunk, ahol a táj képe is alaposan megváltozott az utóbbi időben (Kiss A. 2006). Az új, gazdasági funkciójú épületek mellett a tanyák között fóliasátrak, üvegházak épültek (14. kép). Emellett az egyéb gazdasági (ipari) tevékenységet végző tanyák is megjelentek, amelyek elsősorban a túl hangos, vagy túl veszélyes tevékenységük miatt szorultak ki a településekről (15. kép). Ez a tájesztétikai szempontból kedvezőtlen folyamat a tanyás tájkarakter szempontjából szintén nem kívánatos, hiszen az új funkciók (pl. fóliasátrak, vagy ipartelepek) területfoglalása miatt az egykori szántóföldek eltűnnek a tanyák között és a beépítettség miatt inkább faluszerűvé válik a korábbi tanyás településszerkezet. 14. kép. Új típusú tanyás tájkarakter fóliasátrakkal (Karancsi Z. 2011) 15. kép. Ipari tevékenységet végző tanya (Karancsi Z. 2011)

11 A mezőgazdasági tevékenység megszűnése a tanyás tájkarakter devalválódását vonja maga után. A funkciójukat vesztett tanyák elnéptelenednek, pusztulnak (16. kép). Ugyanakkor egy új típusú, elszegényedő népesség megjelenése figyelhető meg a tanyákon. Ők szociális okokból kénytelenek elhagyni korábbi lakhelyüket és olcsóbb megoldásként választják a külterületi tanyát, remélve, hogy lakáshelyzetük megoldása mellett a háztáji gazdálkodással a család számára szükséges élelmiszert is meg tudják termelni, annak ellenére, hogy semmiféle termesztési tapasztalatuk nincs. Ekkor természetesen szó sincs hagyományos gazdálkodásról és szociális helyzetükből következően sokszor a tanyaépületek megfelelő karbantartásáról sem. Tehát ebben az esetben a lakófunkció nem jelenti azt, hogy gazdája lenne a tájnak, vagyis megszűnik a kapcsolat a tanya és az azt körülvevő földterületek között. A terület elveszti sajátos karakterét és maguk a tanyaépületek is egymástól és a környezetüktől is függetlenné válnak. 16. kép. Pusztuló tanya Szentes határában (Karancsi Z. 2011) Megfigyelhető még a tehetősek körében is egyfajta kiáramlás, akik a városokból kimenekülve a természetbe, újonnan építenek hatalmas palotákat a puszta közepén. A magas falakkal (kamerákkal) védett objektum semmiképpen nem nevezhető a tájba illeszkedőnek, többségük kimondottan tájképromboló hatású, ami nem veszi figyelembe a hagyományos tanyasi tájkaraktert (17. kép). Persze van középút, az újonnan épült, gondozott, tájba illeszkedő tanyára is találunk példát Szentes határában. Ez is lehet követendő példa arra, hogy megőrizhessük az alföldi táj hagyományos karakterét (18. kép). 4. Törvényi szabályozás, megvalósítandó feladatok Ahhoz, hogy a tájjelleg megváltozásának folyamatát megállítsuk, szükség van olyan törvények (jogszabályok) megalkotására, amelyek figyelembe veszik az épített környezet és a táj harmonikus kapcsolatát. A tanyás tájkarakter védelmét a következő védelmi kategóriák biztosíthatják:

12 17. kép. Alföldi szuburbán lakótanya (Hornyák S. 2010) 18. kép. Modern, gondozott tanya Szentes külterületén (Karancsi Z. 2011) Egyedi tájérték: az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az ember által létrehozott tájalkotó elem, amely természeti, történelmi, kultúrtörténeti, esztétikai szempontból jelentős (természetvédelemről szóló LIII. tv. 6. és 7. ). Tehát azok a tanyák, amelyeknek környezetükkel együtt esztétikai értéke van, egyedi tájértékként védelem alá vonhatók, csakúgy, mint egy út menti fasor, vagy kőkereszt.

13 Tájképvédelmi terület: Lehatárolásának célja a tájkarakter és a történetileg kialakult tájképi értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése (Országos Területrendezési terv XXVI. tv.). Ez a törvény előírja, hogy a rendezési tervekben szerepelnie kell az építmények tájba illesztése szabályainak (látványterv!), vagyis van lehetőség látványromboló, tájidegen építmények elhelyezésének tiltására. Előttünk álló feladatok: A terület egyedi tájérték-kataszterének (ezen belül a már meglévő tanyakataszter adatainak felülvizsgálata) elkészítése. Az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények tájba illesztéséről, valamint a használaton kívüli épületek, objektumok új funkcióval való ellátásáról vagy lebontásáról! Ki kell alakítani a tájképvédelmi területeket! Végül a kutatás eredményeinek tematikus térképeken való megjelenítése, magyarázóval való ellátása. Irodalom Budai A. 2004: Környezetesztétika, elmélet és gyakorlat. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Budapest Karancsi Z. 2009: Gondolatok a tájesztétikáról. Új utakon a Pedagógusképző Kar című konferencia előadásai. In: Tóth Sz. (szerk.) SZTE JGYPK Tudományos és művészeti műhelymunkák. Szeged, pp Kiss A A tanya épített környezete. Kiss A. 2006: Tanyák a tájban. A Falu XXI. évf. 2. pp Kubinszky M. 1995: Táj+építészet. A természeti környezet egy építész szemével. Mezőgazda Kiadó, Budapest Végh J. (szerk.) 2006: Művészeti Kislexikon. Alföldi iskola, Corvina, Budapest, p. 12. o. Országos Területfejlesztési Koncepció 97/2005. (XII: 25.) Országgyűlési Határozat 49/2009. (V. 27.) Országgyűlési határozat a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A Dél-Tiszántúl térségének egykori vízgazdálkodásáról számos információ található a vízügyi és a mezőgazdasági irodalomban, a helytörténeti

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének, a jövő nemzedékek szószólójának JAVASLATA A FATESTVÉR

Részletesebben

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2003 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ 1.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerérıl 1.2. A Szociális Szolgáltatástervezési

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

2006. Május 22. 23. FVM - Erdészeti Főosztály - Kalina István 1

2006. Május 22. 23. FVM - Erdészeti Főosztály - Kalina István 1 V. Katonai Építéshatósági Konferencia 2006. Május 22. 23. FVM - Erdészeti Főosztály - Kalina István 1 Az építésügyi hatósági eljárásokhoz kapcsolódó erdészeti hatósági eljárások FVM - Erdészeti Főosztály

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér. 40. E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér. 40. E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. JEGYZŐKÖNYV A Szatmár Leader Közhasznú Egyesület Elnökségének és Tervezői Munkacsoportjának együttes üléséről 2016. január 28. 10 00 TÁRGYSOROZAT: I. A beérkezett projektjavaslatok illeszkedésvizsgálata

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Bevezető rendelkezések Dévaványa Városi Önkormányzat

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

A kálváriák, mint tájalkotó elemek

A kálváriák, mint tájalkotó elemek Dollmayer Petra A kálváriák, mint tájalkotó elemek BCE, Tájépítészeti Kar, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Konzulens: Dr. J. Szikra Éva Molnár József László A kálváriák a

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 1 ÉRSEKHALMA KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/2000. (IV.11.) Ktr. sz. rendelete a helyi építési szabályokról.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

454/2008. (XI.27.) KT határozattal elfogadva

454/2008. (XI.27.) KT határozattal elfogadva GYOMAENDRŐD VÁROS Településfejlesztési koncepció I. kötet Helyzetelemzés 454/2008. (XI.27.) KT határozattal elfogadva Helyzetelemzés 2 KÉSZÍTETTE: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Demográfia,

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

PALLAS. Alátámasztó munkarészek. Té.T. Bt.

PALLAS. Alátámasztó munkarészek. Té.T. Bt. Törökszentmiklós város Településrendezési Terve 25. Alátámasztó munkarészek PALLAS Té.T. Bt. Településépítészeti és Térinformatikai Szolgáltató Betéti Társaság 358 Tiszaújváros, Szent István út 39. Tel./Fax:

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2016. (III.24.) számú határozatához É R D MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

ALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005. Szabó Roland Településmérnök

ALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005. Szabó Roland Településmérnök ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005 Szabó Roland Településmérnök.. Közlekedéstervező: Bogár Zsolt.. K-1-1/08-0014 Közműtervező: Kazó Pál..

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Bodnár Réka Kata Gondolatok a tájkép turisták célterület-kiválasztását befolyásoló hatásáról

Bodnár Réka Kata Gondolatok a tájkép turisták célterület-kiválasztását befolyásoló hatásáról BODNÁR R. K. (2008): Gondolatok a tájkép turisták célterület-kiválasztását befolyásoló hatásáról. In: Csorba P. Fazekas I. (szerk.): Tájkutatás Tájökológia. Rexpo Nyomdaipari Kft., Debrecen, ISBN 978-963-06-6003-7,

Részletesebben

TANKÖNYVET FOGTAM, NEM ENGED

TANKÖNYVET FOGTAM, NEM ENGED TANKÖNYVET FOGTAM, NEM ENGED A ZOK A VÁLTOZÁSOK, AMELYEK az elmúlt tíz évben zajlottak le a magyar tankönyvkiadás területén, igen jellemzőek a posztszocialista átmenet időszakára, mondhatni igen jellemző

Részletesebben

A tanyák értékei pályázat eredményei

A tanyák értékei pályázat eredményei név Tudomány os Faragó Melinda 1 település, ahol a pályázó él Kecskeméten él egyetem, főiskola a Budapesti Corvinus Egyetem Gere Csilla Zentán él a Szegedi Természettudomány i és Informatikai Kar a pályázó

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON

VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON Balogh András 1 A vidékről, általánosságban A hazai szakirodalomban évek óta folyik a vidék, a vidékiség fogalomkörének amely az Európai Unió államaiban évtizedek

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014.(XI.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014.(XI.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014.(XI.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a közterületek elnevezésének, az elnevezés megváltoztatásának, és a házszámozás szabályainak

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. SZÉPFALUSI ISTVÁN VÖRÖS OTTÓ BEREGSZÁSZI ANIKÓ KONTRA MIKLÓS, A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Budapest Alsóőr Lendva, Gondolat Kiadó, 2012. (351 lap) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában

Részletesebben

Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban

Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban Lennert József Kovács András Donát Farkas Jenő Zsolt Bódi Ferenc Tanulmány Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban Tanulmányunkban az alacsony státuszú népesség dél-alföldi városokra jellemző

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

A Szeghalmi Kistérség Kulturális Stratégiája (2011-2014)

A Szeghalmi Kistérség Kulturális Stratégiája (2011-2014) A Szeghalmi Kistérség Kulturális Stratégiája (2011-2014) 2011. Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 1 2. A stratégiát megalapozó dokumentumok... 2 3. A stratégia készítésében résztvevők köre... 3 4. A szeghalmi

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV

BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT 2005. december 1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti

Részletesebben

A Homokháti Kistérség Kulturális Stratégiája

A Homokháti Kistérség Kulturális Stratégiája A Homokháti Kistérség Kulturális Stratégiája (2009-2014) 2009. - 1 - Tartalom I. Bevezetés 1. Homokháti Kistérség Többcélú Társulása 1.1. Alapadatok 1.2. Tagok, célok, feladatok 2. A kistérség földrajzi

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Regionális Marketingstratégiát Megalapozó Felmérés Nyugat-Pannon (WESTPA) EU Régió Eredmények Budapest 00. augusztus Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1.1 Előzmények és célok... 1. Metodika.... Összefoglaló,

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Az EKOP és az ÁROP önkormányzatokat érintő területei

Az EKOP és az ÁROP önkormányzatokat érintő területei Az EKOP és az ÁROP önkormányzatokat érintő területei I. ÚMFT FORRÁSOK 2007-től új lendületet kaphat az elektronikus kormányzati szolgáltatások kiépítése a közigazgatás korszerűsítését megcélzó operatív

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság I. Területi Tervező és Kutató Iroda MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE KOMPLEX TERVÉNEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Jó gyakorlatok Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105 8. SZAKÁGI JAVASLATOK 105 8.1. TÁJRENDEZÉSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT 8.1.1 Természeti adottságok Szolnok a Közép-Tisza mentén, a Tisza és a Zagyva torkolatánál helyezkedik el. Természetföldrajzi

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

III. kötet Környezeti Vizsgálat és Értékelés

III. kötet Környezeti Vizsgálat és Értékelés PILISSZENTKERESZT - DOBOGÓKŐ KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS 1 PILISSZENTKERESZT - DOBOGÓKŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV III. kötet Környezeti Vizsgálat és Értékelés Megbízó: Pilisszentkereszt

Részletesebben

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben