A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken"

Átírás

1 A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken Az akció elsődleges céljaként javaslat készült a mezőgazdasági elsősorban agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszer módosítására, amely a kerecsensólyom szempontjából kedvező élőhelyek kialakulását és megőrzését eredményezi a mezőgazdasági környezetben. A javaslat megalapozott elkészítéséhez először mintaterületeken meghatároztuk a madár által leginkább használt élőhely típusokat illetve növénykultúrákat. A sólymok pontosabb és időben eltérő előfordulási helyeit a mintaterületeken költő felnőtt madarak jeladós pontjai alapján állapítottuk meg. Előzőeket elemezve meghatároztuk a madár élőhely-preferenciáit, az egyes időszakokban leginkább kedvelt növénykultúrákat. Megnéztük a főbb zsákmányállatok legfontosabb előfordulási helyeit, felhasználtuk az élőhely igényeikre vonatkozó szakirodalmi adatokat. Figyelembe vettük az adott növénykultúrák jellemző művelési módszereit, agrotechnikai beavatkozásait és azok hatásait a főbb zsákmányállatokra illetve a vélt zsákmányolási lehetőségekre. Nyomon követtük a jelenlegi agrártámogatások és agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok alakulását, alkalmazásuk tapasztalatait. A fenti információk alapján kidolgoztuk a fontosabb művelési ágak kerecsensólyom szempontjából kedvező kezelési módszereit, konkrét agrár-környezetgazdálkodási célprogramok előírásaiként rögzítve. A kidolgozott célprogramokat javaslatként továbbítottuk az illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumba, kérve figyelembevételét a jelenlegi vidékfejlesztési program (ÚMVP) időközi módosításánál, illetve a soron következő program kidolgozásánál. Gazdálkodóknak szóló szórólapot készítettünk az agrár-környezetgazdálkodási programhoz kapcsolódó és időközben elindított nem termelő mezőgazdasági beruházások és gyep Natura 2000 támogatásokról, amelyek hozzájárulhatnak a kerecsensólyom számára kedvező mezőgazdasági élőhelyek kialakulásához Mellékletben csatolva (DVD: Szorolap_gazdalkodoknak). Final Report 1

2 ÉLŐHELYTÉRKÉPEK ELKÉSZÍTÉSE PREPARING LAND USE MAPS A munkához szükséges információk hatékony beszerzéséhez három olyan közel azonos nagyságú mintaterület került kiválasztásra, amelyek stabil költőhelyei a kerecsensólyomnak, de tájhasználatukban eltérőek és nem túl nagy méretűek. Így különböző mezőgazdasági kultúrák előfordulásánál és eltérő arányainál lehetett vizsgálni az egyes élőhelytípusok használatát, fontosságát. A három mintaterületen (Heves, Apaj, Csákvár) és évben hiperspektrális légifotók alapján, illetve egy kb. 50 revírt lefedő mintaterületen műholdkép alapján történt az élőhelytérképek elkészítése. A térképek elkészítésénél a pontosítás céljából terepi ellenőrzési pontokat vettek fel a helyi területfelelős szakemberek, amely pontos alapján megfelelően beazonosíthatók az egyes élőhelykategóriák a térképeken. Ezek mellett felhasználásra kerültek a mintaterületek MEPAR növénykultúrákat jelző táblahatáros feddvényei is, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bocsátott rendelkezésre. A 3 mintaterületre vonatkozó nyári és őszi hiperspektrális légifotók elkészítésének időpontjai: július 2., október 1. és 16.; május 28., szeptember 5. Az 50 revír területét lefedő műholdképek elkészítésének időpontjai: augusztus 8., május A Hevesi-sík, Apaj és Csákvár mintaterületek, illetve a műholdas mintaterület és évekre vonatkozó élőhelytérképei a Mellékletben csatolva (DVD: Kerecsen_2007, Kerecsen_2008, Területek lehatárolásai). Alkalmazott élőhelykategóriák Alábbi kategorizálás használata a légifotó és műholdkép terepi ellenőrzési pontjainak felvételénél történt. élőhelykategóriák altípus gyomosság megjegyzés gyep felhagyott kaszált legelt vegyes szikfoltos mentes gyengén közepesen erősen cserjék fák becsült kaszálási időpont, túl-alul legeltetett, vízállásos, kisült kalászos őszi tavaszi repce másodvetés tarló zöldtarló-árvakelés feketére művelt (tarlóhántás-szántásmagágy-vetés) egyéb növény:... mentes gyengén közepesen erősen becsült betakarítási időpont, belvizes Final Report 2

3 kapás kukorica napraforgó cukorrépa tarló zöldtarló-árvakelés feketére művelt (tarlóhántás-szántásmagágy-vetés) egyéb növény:... mentes gyengén közepesen erősen becsült betakarítási időpont, belvizes pillangós lucerna vöröshere egyéb pillangós: mentes gyengén közepesen erősen becsült kaszálási időpont zöldugar, parlag kiinduló növény mentes gyengén közepesen erősen becsült életkor gyepesedés mértéke, belvizes víz nádas, sásos erdő emberi létesítmény tó tározó árasztás belvíz patak csatorna árok álló levágott lombhullató tűlevelű tanya mg-i telep belterület gazos árokpart - becsült átlagos vízmélység - - becsült életkor - A légifotók és a műholdképek alapján készített élőhelytérképeknél a következő kategóriákat használtuk (egyes mintaterületeknél a megfelelőket alkalmazva, illetve elhagyva): - Osztályozatlan - Épített felszín, terület - Erdő, fa, facsoport - Felszíni víz; vízfelület, halastó - Feketére művelt, fedetlen talaj, kopott vegetáció - Gyep; gyepek (kaszálók, legelők) - Kalászos, kalászos tarló - Kapás, kapás tarló - Lucerna - Napraforgó - Ugar, zöldugar, pihentetett; zöldugar - Egyéb szántó - Egyéb vegetáció, vízálláson sás, vagy nád; nád - Cserjés, bokros, gazos terület - Gyomos terület; gyom vagy idegen kultúra, esetleg árvakelés - Gyümölcsös, ültetvény Final Report 3

4 Az élőhelytérképek élőhelyhasználati elemzéseinél (preferencia-vizsgálatok) a mezőgazdasági táblákat a rajtuk található kultúra alapján az alábbi növénykategóriákba soroltuk: - Kalászosok, őszi kalászosok - Kapások - Őszi káposztarepce - Évelő pillangósok - Tavaszi vetésű, nyár közepéig lekerülő növények (aprómagvasok, mustármag, tavaszi kalászos) - Pihentetett és ugar, zöldugar területek - Gyepek (legelők, kaszálók) Terepi ellenőrzési pontok field control points A légifotó és a műholdkép alapján készített élőhelytérképek pontosításához a 3 légifotós és a műholdas mintaterületen terepi ellenőrzési pontok kerültek felvételre 2007-ben és 2008-ban. A pontok helyszíni felvételét segítő kategória-lista és minta-adatalap, illetve az egyes felvett pontok adatai Mellékletben csatolva (DVD: Terepi ellenőrzési pontok). Összesítés a felvett pontok számáról (összesen 2007: 247 db, 2008: 362 db) Apaj 2007: 76 db, 2008: 92 db Csákvár 2007: 91 db, 2008: 98 db Heves: 2007: 80 db, 2008: 91 db Műhold: 2007: Hevessel átfedésben (80 db) 2008: Hevessel átfedésben (91 db), Jászság: 51 db, Hatvani-sík: 30 db Jeladós madarak pontjainak felhasználása use of GPS coordinates of PTT tagged birds Az egyes élőhelytípusok használatának, a madár általi kedveltségének minél pontosabb megállapításához kiemelkedő jelentőségű adatokat szolgáltattak a 3 mintaterületen költő párok hímjeire felhelyezett GPS jeladók. A jeladók által aránylag pontos képet lehetett kapni a területen költő illetve táplálkozó felnőtt sólymok mozgásáról, amelyeket megfelelőn lehetett használni az egyes élőhelytípusok kedveltségének meghatározásához. Jeladós madarak pontjainak előfordulása a 3 mintaterületen a Mellékletben csatolva (DVD: Elemzesek_terkepei) Final Report 4

5 ZSÁKMÁNYÁLLAT VIZSGÁLATOK PREY DENSITY ANALYSIS A kerecsensólyom szempontjából fontos élőhelytípusok, növénykultúrák megfelelő kezelési módszereinek megállapításához felhasználásra kerültek a mintaterületeken végzett zsákmányállat-felmérések eredményei is. Ezek alapvetően segítették az egyes művelési ágak legjobb mezőgazdasági művelési módszereinek kidolgozását. A sólyom legfontosabb, mezőgazdasági területeken előforduló zsákmányállatainak élőhely illetve táplálék szükségletei adják az egyik alapját a kívánatos művelési módszerek meghatározásának. Az egyes fajok elemzésénél figyelembe vettük a különböző szakirodalmi adatokat, megfigyeléseket is. Mintaterületeken vizsgált, agrár élőhelyekhez kötődő fontosabb zsákmányállat fajok: mezei pocok, hörcsög, madarak (fajlista), mezei nyúl, elütések A 3 mintaterületen és években végzett zsákmányállat felmérések csatolva a Mellékletben (DVD: Zsákmányállat) Mezőgazdasági területeken élő, fontosabb kisemlős és madár zsákmányfajokkal kapcsolatos főbb megállapítások (ürge: A2 akció keretében): Mezei pocok: - az állomány adott évben elért gradációs szintje alapvetően meghatározza az előfordulási sűrűségét és megjelenési területeit, a növénykultúrák fertőzöttségét : zsákmányolási lehetőségét, - legjobban a lucernát (évelő pillangósok) kedveli, alacsony növénymagasságnál (5-10 cm, lucernatarló) is gyakori a jelenléte, az év minden hónapjában megfigyelhető, aktivitása függ a hőmérséklettől és csapadéktól (hóborítás), növénymagasságtól is függ a zsákmányolhatósága (kaszálások), kaszálást követően a lassabban feljövő növedéknél (pl. nyár vége) időszakosan áthúzódhat szomszédos kultúrákba, - gyepeknél is sűrűn előfordul, a nagyobb kiterjedésű gyepek mellett különböző típusú és domborzatú illetve a sokszor kisebb foltszerű vagy szegélyszerű gyeprészeken is megtalálható (füves mezsgye, árokpart, töltés: ezekre főként vegetációs időn kívüli időszakban húzódik nagyobb számban), az év minden hónapjában előfordul (lucernánál leírtak: időjárás, növénymagasság), - gabona táblákat is kedveli, az alacsony növénymagasságú fenológiai fázisokban sűrűbben megfigyelhető (5-10 cm, tél-kora tavasz) ez az időszak a tavaszi vetésű gabonákkal későbbi hónapokra is kihúzódhat (zab, tavaszi árpa: március-április), a fedetlen gabonatarlókról a szomszédos területek függvényében elhúzódik, - különböző növénykultúrákban előfordulási aránya (növénykultúrában vizsgált transzektek száma és előfordulás hányadosa) pl. az apaji mintaterületen ( ): lucerna (42,5), gyep (17,2), gabona (7,5). Mezei nyúl: - kedveli a mozaikos szántóföldi környezetet, amely gyepekkel vegyes, illetve minél több füves-bokros-fás szegéllyel határos, - előnyös számára a kis-közepes táblaméret és a hosszúkás táblaalak (több a szegély felület), - kedvezőtlen számára az őszi szántás sokk, illetve a téli feketére művelt talajfelszín nagy aránya, Final Report 5

6 - nagyon hátrányos számára a monokultúra, minél több kultúrából álló vetésforgó (+ közeli gyepterületek) a kedvező számára, - leginkább az évelős pillangós (lucerna) állományokat kedveli, az őszi gabonákat, a parlagot és zöldugart, téli növényborítást adó kultúrákat (pl. zöldtrágyanövények), másodvetéseket, takarmánykeverékeket, vadföldeket és a gyepeket, kapásnövények meghagyott tarlóit (főleg a kukorica), - kifejezetten szereti a kiöregedő, foltosodó-gyomosodó lucernatáblákat, és az ebből illetve parlagból-ugarból spontán kialakuló gyepeket, - a talajművelések számának csökkentése előnyös (minimum- és direktművelési rendszerek), főleg a tavaszi talajmunkák veszélyesek, - az időben széthúzott betakarítás, a változatosabb szerkezetű (esetleg télire is megmaradó) tarlók visszahagyása kedvező, - a lucerna-gyep kaszálása során meghagyott levágatlan és a szélekkel érintkező sávokfoltok, a minél későbbi kaszálás és a vadriasztó lánc, a madárbarát kaszálási módszer alkalmazása segíti a túlélését, hasonlóan a gyepek szegélyein kint hagyott szénabálák is, valamint a magasabb tarlómagasság - a mezei nyúlra is veszélyes (egyes gyom- és rovarirtó szerek, pl. Thiodan, Aretit, Reglone) és magas kockázatú növényvédő szerek, hatóanyagok alkalmazását kerülni kell. Hörcsög: - gradáció tekintetében a mezei pocoknál leírtak a hörcsögre is vonatkoznak, - a Dunántúlról szinte teljesen eltűnt: az ott élő sólymoknak nem jelent potenciális táplálékot, - jellemzően gabonatáblákon található meg, nagyobb táblák esetében a széleken és az érintkező szomszédos kultúrákkal közös szegélyekben, illetve főleg aratástól tavaszig gyepes mezsgyéken, földutak mentén és töltéseken-árokpartokon, - mozaikos vetésszerkezetet kedveli, hasonlóan a füves szegélyeket és a meghagyott tarlókat, - fontos számára a sekély talajművelés (30 cm-nél sekélyebb szántás). Galamb: - mezőgazdasági szempontból elsősorban a gabonák, a napraforgó és egyes aprómagvas növények jelentenek neki táplálékforrást, ezek termesztése illetve szakaszos betakarítása és tarlóik minél hosszabb ideig történő meghagyása előnyös a számára, - közeli állattartó- és szárító telepek jelentősen meghatározhatják az előfordulását. Seregély: - mezőgazdasági élőhelyek szempontjából leginkább a rövidebb füvű gyepek, illetve időszakosan a bogyós ültetvények (pl. szőlő, bodza) jelentenek számára táplálkozó területet, - a gyepek időben és térben széthúzott kaszálása, illetve minél arányú legeltetése kedvező számára. Final Report 6

7 ÉLŐHELYHASZNÁLAT ELEMZÉSE, PREFERENCIÁK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF PREFERENCES IN LAND USE Az elkészült élőhelytérképekből, illetve a madarak jeladós pontjaiból kiindulva meghatároztuk az egyes élőhelytípusok előfordulási arányait, illetve a kerecsensólyom szempontjából legfontosabb élőhelytípusok preferencia értékeit. Külön vizsgáltuk a madár élőhelyhasználatát a kiemelt fontosságú költési és fiókanevelési időszakban, illetve elemeztük a fiatalok kirepülését követő időszakra, valamint a téli időszakra jellemző területhasználatot. Az élőhelyhasználatok-preferenciák részletes adatai, eredménytérképek, adatórák és grafikonok a Mellékletben csatolva (DVD: Elemzesek_terkepei) Élőhely-preferencia elemzés módszertana röviden Kivonat: Szekeres Balázs szakdolgozat 2010 (konzulens: dr. Belényesi Márta, Tóth László); a teljes anyag csatolva a Mellékletben (DVD: A kerecsensólyom (Falco cherrug) élőhelypreferencia-vizsgálata a Hevesi-sík mintaterületen) Az élőhelypreferencia-vizsgálathoz a mintaterületek elkészült élőhelytérképeit használtuk fel. A preferencia vizsgálathoz a terület vegetációja a következő 7 típusba került besorolásra: - erdő, fasor; - gyep; - kalászos; - kapás; - pillangós; - őszi káposztarepce; - ugar, zöldugar, pihentetett terület; - épített területek. Mivel az erdő és a fasor területi aránya a mintaterületen elhanyagolhatóan kicsi, elemzésünkben nem vettük figyelembe ezeket a kategóriákat, és így tettünk az épített területek kategóriájával is, valamint azon pontokkal, amelyek kívül estek a mintaterületen és így nem tudtunk hozzájuk felszínborítási adatot kapcsolni. A jeladós felnőtt madár mozgáskörzetének meghatározásához kétféle módszert, a Minimum Konvex Poligonmódszert és a Kernel Home Range-módszert alkalmaztunk, mely utóbbi jelen esetben alkalmasabbnak bizonyult. A KHR-módszer egy becslésen alapuló vizsgálati módszer, amely megmutatja, hogy a rendelkezésre álló pontsokaság eloszlása és sűrűsége alapján, simítási paraméter figyelembevételével, különböző valószínűségi szintek meghatározása mellett, hová eshet a vizsgált élőlény mozgáskörzetének határa. A KHR határokat 60%-os és 95%-os valószínűségi szint mellett határoztuk meg. A 60%-os szintet feleltettük meg a kerecsensólyom revír magterületének, és a 95%-os szintet a mozgásterületének. Az élőhelypreferencia-vizsgálatához szükség van a fent említett vegetációtípusok összterülethez vonatkoztatott területi arányára hektárban, valamint a GPS-pontok vegetációtípusonkénti területi arányára. Ezután preferenciaindexet számoltunk minden releváns élőhelytípusra az Ivlev-formula szerint (Ivlev, 1961). Az Ivlev-index gyakorlatilag normalizálva kezeli az adott élőhelytípus-kínálatból megállapítható keresletet. A számítás Final Report 7

8 során az Ivlev-index értéke (-1) és (+1) között lehet: a (-1) teljes elkerülést, (+1) teljes preferenciát jelent. A jeladós kerecsensólyomról érkező GPS-pontokat március 22-től október 31-ig vizsgáltuk. Időbeli elemzésünket erre a hét hónapra bontottuk szét. Egyes hónapokban több, másokban sokkal kevesebb pont érkezett. Az átláthatóság érdekében április, május, június, július, augusztus hónapokban érkezett jeleket kéthetes bontásban elemeztük és jelenítettük meg a térképeken, a többi hónapot (március, szeptember, október) kis pontsokasága miatt havi bontásban kezeltük. Az elemzésben azok a pontok vettek részt, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak: - csak egyszer érkezett jel az adott koordinátáról - a pont nem esik a fészek, illetve kedvelt pihenő és beülőhelyek (villanyoszlop, kedvelt fa, facsoport) 20 méteres pufferzónájába. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vizsgált időintervallum szűkítése a költési időszakra és a fiókanevelési időszak elejére, hogyan mozdítja el a szülőmadár szűkebb revírjének alakulását. Fontos tényező, hogy márciustól októberig az élőhely növénykínálati oldalának összetétele többször megváltozik, és az ebben az esetben számított Ivlev-index a teljes vizsgálati időszakról mutat egy általános képet. Pontosabb eredmény érdekében az időintervallum szűkítését a madár életmódjához igazítottuk. A következő 3 időszakra bontottuk a vizsgálatot (amelyek különböző környezeti és egyéb hatásokból kifolyólag változhatnak): - kotlás: március vége április vége, május eleje; - fiókák fészekben való nevelése: a fiókák 6 hét alatt lesznek röpképesek, így ez az időszak körülbelül június közepéig tart; - fiókák kirepülnek, vadászni tanulnak: 2-3 hetes időtartam, június közepe-július közepe. Mind a három időszakra külön végeztünk mozgáskörzet-meghatározást, valamint ezt a vizsgálatot elvégeztük a fennmaradó időtartamra, a fiatalok teljes kirepülés utáni időszakára (július közepe október eleje) is. Célunk volt az említett időintervallumok közül a költésifiókanevelési időszakra szűkebb élőhely-preferencia vizsgálatot végezni. Ezt az időbeli szűkítést március 24. június 15. között határoztuk meg. KHR módszerrel 60%-os valószínűségi szintnél húztuk meg a magterület határát és erre a területre számoltunk Ivlevindexet, majd ellenőriztük az eredmények megbízhatóságát a Bonferroni-intervallumok számításával. Az egyes időpontokban történő területhasználatot a havi és napi bontású adatórákon is bemutattuk. A körszeletek (centrális sávok) az év hónapjait jelölik, a körcikkek a hónapok napjait. Final Report 8

9 Az élőhelytérképezés és az élőhelypreferencia elemzés főbb megállapításai Results of lad use mapping and preference analysis Módszertani megállapítások A vizsgálatoknál alkalmazott módszerek lényegében megfeleltek az elvárható céloknak. Hangsúlyozni inkább a jövőbeli sikeresebb vizsgálatok érdekében figyelembe veendő lehetőségeket érdemes: A mintaterületek kijelölésénél megfelelő költségfedezet esetén! lehetőleg minél nagyobb és több aktív költő párt tartalmazó terület kijelölésére kell törekedni. A jeladó felhelyezésére kiválasztott fészkelő párok felnőtt egyedének megjelölése nagy szakértelmet igénylő feladat, ami sokszor külső körülmények miatt nem a terveknek megfelelően valósítható meg. A vizsgálatoknál problémaként jelentkeztek a különböző torzító tényezők (pl. mozgásterületet nem fedte az élőhelytérkép, jeladó adatainak időben megoszlása nem egyenletes, emberi tényező lecsökkentése műfészek, szomszédos párok hatásának ismerete, beülőhely nagyfeszültségű vezeték), amelyek kiküszöbölésével a vizsgálatok jövőbeli folytatása esetén pontosabb képet kaphatunk a madár élőhelyhasználatáról. Mintaterület kijelölése: a fészek elhelyezkedése jellemzően nem döntő a területhasználatot illetően a vizsgált időszakban, például az Apaji mintaterületnél a fészektől eltérő, több (4 db) foltban elhelyezkedő magterületet használt leginkább a madár, a költési-fiókanevelési időszakban is! Mintaterületek megállapításai - A Hevesi-sík mintaterületen a változatos és jellemzően szántóföldi táblák alkotta környezetben: o vizsgálatba bevont jeladós adatok érkezése (vizsgált időszak): , o a vizsgált 446 db jeladós adatból 379 db esik a magterületre (85%), o a mozgásterület 95%-os, a magterület 60%-os Kernel lehatárolású, o magterület becsült átlagos átmérője: ~ 4 km o a mintaterület élőhelytípusainak megoszlása: Hevesi-sík mintaterület, Növénykategória Magterület (ha) % Magterületen kívüli mozgásterület (ha) % Összesen (ha) % Nincs adat 17,93 1, ,68 37, ,61 29,1 Erdő, fasor 3,17 0,2 14,25 0,3 17,42 0,2 Gyep 118,98 6,8 533,78 9,4 652,76 8,8 Kalászos 714,79 41, ,52 23, ,31 27,3 Kapás 361,73 20,8 575,21 10,2 936,94 12,7 Final Report 9

10 Pillangós 119 6,8 168,21 3,0 287,21 3,9 Őszi káposztarepce 173,59 10,0 233,7 4,1 407,29 5,5 Ugar, zöldugar, pihentetett 228,73 13,2 675,49 11,9 904,22 12,2 Épített 0 0,0 17,22 0,3 17,22 0,2 Összesen 1.737,92 100, ,06 100, ,98 100,0 o a sólyom által tavasztól őszig leginkább használt magterületek fontosabb élőhelyeinek arányai: legnagyobb kiterjedésben kalászosok (41%) találhatók, jelentős a kapások (21%) aránya, majd az ugar-zöldugar-pihentetett következik (13%), őszi káposztarepce 10%-ban található, évelő pillangósból 7% van és a gyep is hasonlóan kisebb arányú (7%). o preferencia-vizsgálat eredményei egyes növénykultúrák tekintetében a leginkább használt magterületen: a teljes időszak (március-október) preferencia értékeit vizsgálva a gyepet elkerülték (-0,36), a pillangósokat (+0,28) és a pihentetett területeket (ugar-zöldugar: +0,12) pedig előnyben részesítették a madarak, a költési és fiókanevelési időszakban a szűkebb mozgásterületen más volt a növénykultúrák kínálata, ekkor az őszi káposztarepcét kerülték a leginkább (-0,28), de a pillangósokat továbbra is kedvelték (+0,10), az évelő pillangós kultúrákat kifejezetten kedvelték a június-júliusi időszakban (+0,62) és az augusztus-szeptemberi időszakban is (+0,54); hasonlóan preferálták az ugar-zöldugar részeket is (+0,06, +0,19 - bár ez utóbbi nem szignifikáns), a kalászosok, kapások preferencia értékei nem adtak kiugró eredményeket a fészkelési időszakban, így ekkor ezeket a kultúrákat általában a rendelkezésre álló területük arányában használták a madarak; viszont július közepétől októberig erősen kerülték a kapásokat (-0,42) o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek időbeli megoszlása egyes növénykultúrák esetében a teljes mintaterületen: a legnagyobb területen és a legtöbbször használt kalászosokat a kora tavaszi időszaktól kezdve a tarló állapotig közel egyenletesen használta a madár, kissé kiemelkedik az aratás környéki időszak, az aprómagvas növényeket és tavaszi kalászosokat jellemzően áprilisban és főleg májusban használta, a kapás kultúrákat az időszak első felében jobban, leginkább májusban használta, a pillangósokat döntően májustól júliusig használta, sűrűsödés figyelhető meg a vélhetően visszatérő időszakonként végzett kaszálásokat követő napokban, a gyepeket és az ugar-zöldugar területeket egyenletesebben vette igénybe, itt is megfigyelhető a vélhető kaszálások-szárzúzások környékén történő sűrűbb használat (június-július) Final Report 10

11 a repcénél szintén a vélhető aratást követő időszakban használta többet (július eleje). o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek megoszlása az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramokon tábláin a mintaterület vonatkozásában: legtöbbet a kiterjedésben is legnagyobb arányban megtalálható Integrált szántóföldi növénytermesztés horizontális célprogram területein jelent meg a madár, második gyakorisággal a Szántóföldi növénytermesztés/gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal zonális célprogram tábláin és annak szélein mutatkozott. - Az Apaji mintaterületen döntően gyepes területek találhatók és mellettük jellemzően kapás és kalászos szántóföldi táblák, illetve számos halastó található (a jeladós madár által használt 4 elkülönülő magterületből 2 db fekszik a mintaterületen, így a magterületi adatok csak ezekre vonatkoznak): o Az apaji mintaterület esetében a mozgáskörzet határa jóval meghaladta a mintaterület határait. A magterület 4 különálló helyre koncentrálódott, melyek közül kettő a mintaterületen található. Ezeket Magterület 1 és Magterület 2. jelzéssel láttuk el, és használatukat részletesebben is elemeztük, o vizsgálatba bevont jeladós adatok érkezése (vizsgált időszak): , o a vizsgált 159 db jeladós adatból 148 db (93%) esik a két magterületre (1: 119 db, 2: 29 db) o a mozgásterület 100%-os, a magterület 60%-os Kernel lehatárolású, o magterület becsült átlagos átmérője: 1.: ~ 4 km, 2.: ~ 2 km o a mintaterület élőhelytípusainak megoszlása: Apaji mintaterület Növénykategória Magterület (ha) % Magterületen kívüli mozgásterület (ha) % Összesen % Nincs adat 0 0,0 0,12 0,0 0,12 0,0 Erdő, facsoport 16,5 0,9 36,4 1,4 52,9 1,2 Gyep 900,82 47, ,38 55, ,2 52,4 Kalászos 202,7 10,8 154,5 5,8 357,2 7,8 Kapás 566,82 30,1 315,85 11,8 882,67 19,4 Pillangós 55,6 3,0 62,9 2,4 118,5 2,6 Pihentetett, ugar vagy zöldugar 0 0,0 74,33 2,8 74,33 1,6 Halastó 11,75 0,6 382,14 14,3 393,89 8,6 Nádas 5,78 0,3 8,71 0,3 14,49 0,3 Épített 122,13 6,5 151,54 5,7 273,67 6,0 Összesen 1.882,1 100, ,87 100, ,97 100,0 A madár közel hektáros (!) mozgásterülete jóval nagyobb volt a mintaterületnél (~4.600 ha). Final Report 11

12 o a sólyom által tavasztól nyár végéig leginkább használt magterületek (1., 2.) fontosabb élőhelyeinek arányai: legnagyobb kiterjedésben gyepek (1: 58%, 2: 19%) illetve kapások (2: 55%, 1: 21%) találhatók, jelentős a kalászosok (2: 13%, 1: 10%) aránya, igen kevés területen található évelő pillangós (2: 7%, 1: 2) és ugar-zöldugar-pihentetett terület pedig egyáltalán nem található a magterületen (!), van még kevés halastó (2: 2%) és erdő (1-2%) illetve több beépített terület (1: 8%, 2: 3%). o preferencia-vizsgálat eredményei egyes növénykultúrák tekintetében a leginkább használt magterületeken (1, 2.): a madár az 1. magterületen kiugró értékű erdő (+0,81) mellett a kapásokat (+0,20) és a kalászosokat (+0,1) kis mértékben preferálta nem szignifikánsak; viszont az összes többi kultúrát szignifikánsan nagymértékben kerülte, köztük a pillangóst is (-1,0)!, a halastó-nádast (-1,0) és a gyepet (-0,22) egyedi területi sajátosságok is torzíthatnak!, a 2. magterületen a sólyom viszont szignifikánsan kerülte az erdőt (- 1,0), szintén kerülte a gyepet és a kalászosokat (-0,3) utóbbi kettő nem szignifikáns; nem szignifikánsan preferálta a pillangóst és a halastavat (+0,18) és szignifikánsan nagymértékben preferálta a mesterséges felszínt (+0,56); a legnagyobb területen előforduló kapásokat az arányuknak megfelelő mértékben használta. o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek térbeli megoszlása egyes növénykultúrák esetében a teljes mozgásterületet nézve: a teljes mozgásterületet vizsgálva megállapítható, hogy a jelentős arányban (58,8%) előforduló szántókat használta a legtöbbet a madár az elemzett áprilistól augusztusig tartó időszakban, a mintaterületen kívül eső 3. és 4. magterületeket jellemzően júniustól kezdve augusztus használta nagyobb arányba. o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek időbeli megoszlása egyes növénykultúrák esetében az 1. magterületen: a madár a két magterületen a tavaszi hónapokban, illetve a nyár első felében tartózkodik inkább, illetve júniustól csak az 1. magterületen fordul elő a kettő közül, a legnagyobb területen és legtöbbször használt gyepeket a tavaszi - kora nyári időszakban (március-június) közel egyenletesen látogatta, elsősorban áprilisban kereste fel, a szintén nagy területű és sűrűn használt kapásokat a kora tavaszi időszaktól kezdve májusig használta, a hónapok közül itt is az április emelkedik ki, márciustól augusztusig végig jelen van az 1. magterületen, de leginkább áprilisban (gyep, kapás) majd márciusban használja, utána jelentősen visszaesik a terület látogatottsága. o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek időbeli megoszlása egyes növénykultúrák esetében a 2. magterületen: Final Report 12

13 értékelhető számú adat jóformán csak a legnagyobb arányban megtalálható és leginkább látogatott kapásokra érkezett (59%), amelynél az állapítható meg, hogy a kapás kultúrákat áprilistól májusig használta, közel egyenletesen, a kiugró arányú kapás használat mellett kisebb mértékben még előfordult gyepeken és pillangós területeken (10-10%) márciustól májusig, a madár csak márciustól májusig van jelen a 2. magterületen, leginkább ezen időszak első felében, júniustól pedig már nem látogatta a területet. o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek megoszlása az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok tábláin a mintaterület vonatkozásában: legtöbbet a kiterjedésben is legnagyobb arányban megtalálható Integrált szántóföldi növénytermesztés horizontális célprogram területein jelent meg a madár, második gyakorisággal a Szántóföldi növénytermesztés/gyepgazdálkodás/lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal zonális célprogram tábláin és annak szélein mutatkozott. - A Csákvári mintaterületen a változatos és jellemzően szántóföldi táblák és gyepek alkotta környezetben, közeli erdős területekkel: Növénykategória o A csákvári mintaterület esetében a mozgáskörzet határa jóval meghaladta a mintaterület határait. A magterület nagy részben a mintaterületre koncentrálódik, de csaknem 1/3-a kívül esik a mintaterületen. Ezt a tényt figyelembe kell az Ivlev-index értékeinek vizsgálatakor, mert emiatt az adatok mesterségesen torzítottak! o vizsgálatba bevont jeladós adatok érkezése (vizsgált időszak): , o a vizsgált 370 db jeladós adatból 337 db (91%) esik a magterületre, o a mozgásterület 95%-os, a magterület 60%-os Kernel lehatárolású, o magterület becsült átlagos átmérője: ~ 4 km o a mintaterület élőhelytípusainak megoszlása: Magterület (60%) mintaterületre eső része (ha) % A mintaterületre eső mozgásterület százalékában Csákvári mintaterület Mozgásterület mintaterületre eső része a magterületen kívül (95%) (ha) Final Report 13 % A mintaterületre eső mozgásterület százalékában Mozgásterület mintaterületre eső része (ha) Erdő, facsoport 46,25 6,03 0,28 140,01 9,82 6,39 186,26 8,49 Gyep 19,56 2,55 0,12 530,43 37,21 24,19 549,99 25,08 Kalászos 432,60 56,40 2,57 483,97 33,95 22,07 916,57 41,80 Kapás 51,32 6,69 0,31 49,41 3,47 2,25 100,73 4,59 Lucerna 100,77 13,14 0,60 40,56 2,84 1,85 141,33 6,45 Őszi káposztarepce 0,00 0,00 18,93 1,33 0,86 18,93 0,86 %

14 Parlag, zöldugar 2,12 0,28 0,01 3,15 0,22 0,14 5,27 0,24 Gyümölcsös 5,48 0,71 0,03 2,13 0,15 0,10 7,61 0,35 Ültetvény 34,50 4,50 0,21 0,00 0,00 34,50 1,57 Egyéb terület 74,37 9,70 0,44 157,09 11,02 7,16 231,46 10,56 Összesen 766,97 100,00 4, ,68 100,00 65, ,65 100,00 o a sólyom által tavasztól őszig leginkább használt magterület (mintaterületre eső részén!) fontosabb élőhelyeinek arányai: legnagyobb kiterjedésben kalászosok (56%) találhatók, jelentős az évelő pillangósok (lényegében lucerna) (13%) aránya, majd az egyéb területek (10%) és a kapások (7%) következnek, gyep kevés van a magterületen (3%), ugar-zöldugar-pihentetett 1%-ot sem ér el, illetve erdő-facsoport van még jelentősebben (6%). o preferencia-vizsgálat eredményei egyes növénykultúrák tekintetében a leginkább használt magterületen: a madár kimagaslóan nagy arányban használta a magterületen található évelő pillangós (lucerna) állományokat: az összes GPS jel 57%-a innen érkezett(!) a magterület jeleiből 62%, a mozgásterületet nézve egyéb pillangós tábláról nem is érkezett jel, nagy arányban használta még a magterület kalászos tábláit is, összes jeladós pont 25%-a(!), a magterületen kívül a legtöbb pont kalászosokból (33%), illetve gyepekről (27%) érkezett, a teljes időszak (március-október) preferencia értékeit vizsgálva a magterület szinte minden kultúráját elkerülte a madár, közülük legkevésbé kerülte a kalászosokat (-0,45) bár egyik sem nem szignifikáns(!); viszont az évelő pillangóst (lucerna) magas értékkel (+0,6) részesítette előnyben a területi arányához képest de ez sem szignifikáns érték o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek időbeli megoszlása egyes növénykultúrák esetében a teljes minta- és mozgásterületen: a madár a magterületen leginkább május közepétől július végéig tartózkodott, ami egybeesik a legsűrűbben látogatott lucernatáblák fő kaszálási időszakával, illetve még szeptember végéig nagyobb arányban előfordul, vélhetően az esetleges további lucernakaszálásokkal összefüggésben; a magterület pillangósait egész időszakban (márciustól októberig) látogatta, legsűrűbben azonban május-június-július hónapokban, ami még jobban besűrűsödik vélhetően a kaszálásokat követő napokban, a magterületen lévő kalászosokat ritkábban kereste fel, de márciustól októberig minden hónapban előfordult, talán sűrűbben a március-április (kisebb növénymagasság) és az augusztus-szeptember (tarló) időszakban illetve az augusztus eleji aratás környékén, Final Report 14

15 a magterületen kívüli, attól északabbra fekvő területeken a tavaszi hónapokban tartózkodott inkább, május második felétől kezdve aligalig tér oda vissza. o felnőtt madarakon lévő jeladók GPS jeleinek megoszlása az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok tábláin a mintaterület vonatkozásában: a legtöbb előfordulást felmutató magterületen sajnos kevés agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramba bevont terület található (most lehetett először pályázni a térségben!), néhány pont azonban megtalálható az Alapszintű szántóföldi célprogram tábláin. - Az 50 revíres mintaterület műholdképes élőhelytérképe: o Magyarország egyik legsűrűbb fészkelő kerecsensólyom állománnyal rendelkező tájegysége került kiválasztásra, ahol a megelőző évek adatai alapján a lehető legkisebb területen legalább 50 revír található (kijelöléskor 56 db volt). Ezek alapján az országon belül egy kedvező élőhely-struktúrát hordoz ez a mintaterület, amely jó kiindulási alap lehet egyéb területek potenciális kerecsensólyom élőhely lehetőségének meghatározásához, a kívánatos tájszerkezet meghatározását segítheti. o Erről a kijelölt területről készült és években műholdfelvétel, a rendelkezésre álló műholdképek miatt kissé eltérő területi lefedettséggel. Ezt terepi ellenőrzési pontokkal pontosítva és feldolgozva az alábbi élőhelykategóriák és azok hektárbeli kiterjedése, illetve %-os aránya figyelhető meg: Db (foltszám) Összterület (ha) Összterület (%) Átlagos foltméret Kapás ,5 6,9 Kalászos ,6 7,4 Egyéb mg-i terulet ,8 16,7 Gyep ,8 6,7 Pillangós ,4 4,1 Erdő ,3 31,6 Emberi létesítmény ,1 104,2 Víz, vizenyős terület ,6 40,4 Egyéb ,0 9,2 Zöldugar, parlag ,2 6,5 Ültetvény ,1 10,1 Nem osztályozott ,7 1,1 Összesen, ill. az egész terület átlaga , Db (foltszám) Összterület (ha) Összterület (%) Átlagos foltméret Kalászos ,8 5,9 Kapás ,9 7,2 Egyéb MG terulet ,6 18,9 Gyep ,6 10,7 Repce ,0 10,9 Final Report 15

16 Erdő ,9 33,0 Emberi létesítmény ,9 107,5 Vizenyős terület ,4 43,4 Egyéb ,3 9,5 Pillangós ,0 6,0 Zöldugar, parlag ,1 6,1 Ültetvény ,9 9,5 Víz ,4 18,6 Szántóföldi gyümölcs ,2 3,7 Nád 1 1 0,0 1,5 Összesen, ill. az egész terület átlaga ,5 o A felszínborítási adatok megfigyelve látható, hogy a mintaterületen a kalászos (átlagban 28%) illetve a kapás (átlagban 24%) növénykultúrák dominálnak. A gyep átlagban 11%-os aránnyal van jelen, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. Kiemelhető a pillangós országos átlagot meghaladó aránya (4%), és a repce nagyobb aránya (2008-ban 6%). o Jellemző még, hogy változatos felszínborítással rendelkezik a mintaterület, miszerint a meghatározó kultúrák mellett megtalálhatók a fás vegetációk, vizenyős területek (3%), egyéb mezőgazdasági kultúrák-kiskultúrák, ugarokparlagok (1%), amelyek fontosak lehetnek a kerecsensólyom zsákmányállatai szempontjából, időbeli és térbeli változatosságot nyújtva (mozaikosság!), o az egyes élőhelytípusok átlagos foltmérete azt mutatja, hogy még a szántóföldi főnövények (gabonák, kapások, pillangós) átlagos táblaméretei sem túl nagyok (6-7 hektár), a gyepek átlagos kiterjedése sem nagy (7-11 ha), a vizenyős területek viszont jobban összefüggőek (40-43%). Előzőek alapján megfelelő fragmentáltsággal rendelkezhetnek az egyes területrészek, változatos szegélyek alkothatnak az érintkező táblák. Ezek pedig alapvető fontosságúak a sólyom legtöbb zsákmányállata számára. Összességében elmondható, hogy a mintaterületeken a jelenlegi vegetációs struktúra a kerecsensólyom szempontjából jó élőhelynek tekinthető. Megállapítható, hogy a madár a mintaterületeken nem kifejezetten vegetációtípus specialista és jobbára egyenletesen használja a különböző mezőgazdasági táblák alkotta élőhelyé. (Hevesi-sík), illetve az egyedi területi adottságokat kihasználja (Apaj: távolabbi szántók, Csákvár: lucerna táblák). Tehát ahol fizikailag lehetősége nyílik rá, mert az adott növénykultúra olyan fenofázisban van, ott vadászik is. Erősíti ezt az a tény, hogy az általunk vizsgált kerecsensólyom párok már évek óta jelen vannak a mintaterületeken, tehát a faj számára megfelelő élőhelyet jelentenek. Final Report 16

17 Főbb élőhelyekre vonatkozó megállapítások Kivonat: Szekeres Balázs szakdolgozat 2010 (konzulens: dr. Belényesi Márta, Tóth László); a teljes anyag csatolva a Mellékletben (DVD: A kerecsensólyom (Falco cherrug) élőhelypreferencia-vizsgálata a Hevesi-sík mintaterületen), kiegészítésekkel: Gyep A 3 mintaterület eredményei alapján a szakirodalmi adatoktól eltérő adatokat kaptunk a gyepek jelentőségével kapcsolatban. Számításaink alapján a kerecsensólyom pl. a Hevesi-sík mintaterületen nem preferálja, inkább elkerüli a gyepterületeket, illetve a másik két mintaterületen sem preferálja. A gyep fenológiai szempontból folyamatos növekedést és ezért egyre sűrűbb takarást eredményez egészen június közepéig-végéig (Hevesi-síkon ig), amikor főként kaszálással hasznosítva újra nyílt (vadászatra alkalmas) területté válik. Fontos tényező amely a többi vegetáció-típussal kapcsolatban is lényeges, hogy 2008-ban erős pocok és hörcsög gradáció volt egyes területeken (pl. Hevesi-sík mintaterületen). A pockok rendszerint nem a nyílt gyepterületeken, hanem elsősorban a szántókon jelennek meg. Így ezek a fertőzött területek elvonják a madarakat a gyepektől, ez is okozhatja a negatív preferencia értékeket. Például a csákvári területen 2 hónapon keresztül döntően a pocokkal erősen fertőzött lucernatáblákon zsákmányolt a sólyom, elhanyagolva a környező gyepeket. A Hevesi-sík esetében Tóth László tájegységvezető közlése alapján tudjuk, hogy a terület északkeleti határán túl, nagy kiterjedésű gyepterületek találhatók, amelyek az élőhelykínálat arányát jelentősen megnövelnék, amennyiben lenne fedvényünk a mintaterületen túli területekről is. Tehát azt állítani, hogy a kerecsen kifejezetten elkerüli a gyepeket a Hevesi-sík mintaterületen, nem lehet, csak a torzító tényezők, valamint a 2008-as zsákmányállat-gradáció ennyivel vetették vissza eredményeinket. Gyepeknél az említett növénymagassági szempont miatt fontos tényező a szükséges állatlétszámmal legeltetett gyepterületek arányának növelése (megfelelő legelési nyomás), és a kaszálások időbeli és térbeli széthúzása: minél több területrészen és alkalommal találjon a madár rövid füvű részeket, ahol eredményesebben zsákmányolhat. Kalászosok A mintaterületeken jobbára őszi vetésű gabonákat termesztenek, kevesebb a tavaszi vetésű gabona. A Hevesi-síkon a teljes időre számolt Ivlev-index és a költési valamint fiókanevelési idő értékei között kis különbség fedezhető fel a pozitív preferencia irányába. Ez abból adódik, hogy tavasszal ezek a területek adják a nagy kiterjedésű, jól vadászható zöld területeket, majd pár hét alatt az élőhely megváltozik (magasabb növényállomány záródik) és kevésbé lesz vadászható a kerecsensólyom számára az év további részében. Érdemes lenne megvizsgálni a további időintervallumok Ivlev-indexeinek alakulását ezen a vegetációtípuson. Arányában sok kalászos területről érkezett jeladós pont, figyelembe véve persze ennek a növénykultúrának legtöbbször magas területi arányát és a leginkább kalászosokat érintő időszakonkénti pocokgradációt, elmondható, hogy a kalászosok fontos vadászterületei a kerecsensólyomnak költésének első időszakában főként. A tavaszi vetésű gabonák (tavaszi árpa, tavaszi búza, és főleg zab) arányának növelésével szélesebb időszakra kinyújtható a kora tavaszi kisebb növénymagasságú állományok elérhetősége, az ősziektől eltérő érési időszakuk miatt hasonlóan időben elhúzódik az aratás is, amikor a hosszabb időszakban rendelkezésre álló tarlókon újra eredményesebben vadászhat a sólyom. Kapásnövények Főként kukorica és napraforgó a jellemző kapásnövények a mintaterületeken. A mintaterületek legnagyobb részén a teljes vizsgálati időben jelentkező szignifikáns Final Report 17

18 elkerülésérték a nyár közepétől sűrű és nehezen átlátható kapás állománnyal magyarázható. Ezt igazolja a Hevesi-síkon a költési- és fiókanevelési időszak 0-hoz közeli érték, illetve kicsit e felett lévő érték amikor még az állomány alacsony és zsákmányolásra alkalmas fenológiai fázisban van (tavaszi-kora nyári hónapok). Arányuk túlzott lecsökkentése nem indokolt, mivel egyes tájegységeken (pl. nagykiterjedésű gyepes vagy vizes élőhelyek közelében) növelhetik a növényzeti struktúra változatosságát, a tájszerkezet mozaikosságát és a szomszédos kultúrák szegélyeit változatosabb élőhelyekké tehetik. A táplálkozó madár felkeresi ezeket a táblákat is, pl. a Csákvári mintaterületnél, vagy az Apaji mintaterületnél (+0,2 Ivlev-index!) Eltérő betakarítási idejük és sokszor kedvező tarlójuk (kukorica, napraforgó) miatt időszakosan megfelelő táplálékbázisai lehetnek a sólyom zsákmányállatainak (pocok, hörcsög, galamb, gerle, stb.). Pillangósok Egész évben folyamatos zöld borítást jelent a területeken. Agrotechnikailag a kaszálások törik meg a növényzet egyöntetűségét; erre első alkalommal május végén-június elején kerül sor. Majd a leggyakoribb lucerna esetén időjárástól és állománytól függően még évente 1-3 x levágják, ami újra alacsonyabb növénymagasságot eredményez az új növedék fejlődésének első 1-2 hetében. A pillangósok mindhárom mintaterületen meglévő magas preferenciaértékeit a zsákmányállatok (kisemlősök: főleg mezei pocok, földön fészkelő madárfajok) magas előfordulási aránya jelenti, így az időnkénti pocokgradációk egyik fontos magterületei is a lucernatáblák. A kaszálásokat követően egy sikeresen vadászható, kedvelt, magas zsákmányállat populációjú területté válnak a pillangós táblák, ez magyarázhatja az egész éves magas pozitív preferenciaértékeket. A kaszálások térben és időben minél szélesebbre nyújtása fokozhatja a zsákmányállatok elérhetőségét (hasonlóan a gyepnél ide vonatkozó részhez). Érdemes lehet próbálkozni a télire magas növényállománnyal (utolsó kaszálást elhagyva, bundában ) meghagyott lucernatáblák beillesztésével, amelyek terepi tapasztalatok alapján kiemelkedő mértékben vonzzák a ragadozó madarakat az ínséges téli időszakban. Őszi káposztarepce Nyár végi vetésű őszi káposztarepce tavasztól folyamatosan növekvő sűrű állományt alkot, amelyben a kerecsensólyom már nem tud vadászni. Aratása június második felében kezdődik, ez magyarázhatja az élőhely-típus markáns elkerülését a költési és fiókanevelési időben. Azonban pl. a Hevesi-síkon a teljes időintervallumban vizsgált repcetáblák preferenciája pozitív, tehát az aratást követő időszakban fontos táplálkozó területnek minősülnek ezek a repce-tarlók (mezei pocok, galamb, gerle, stb.). Illetve egyes térségekben a téli időszakban a zöld és alacsony növényborítottságuk vonzhatja az egyes zsákmányállatokat, így segíthetik a téli táplálékszerzést. Ugar, pihentetett területek Az ugaron lévő területek összességében nagyon heterogén képet mutatnak a főkeverékekből álló tarlóktól a felverődő gyomtársulásokig. A költési és fiókanevelési periódusban folyamatosan növekvő növényborítást adnak a területen, ezért jelentkezhet a negatív élőhelypreferencia érték (pl. Hevesi-sík). Ezt a folyamatos borítást július végén töri meg rendszerint egy szárzúzás vagy tárcsázás, amely munkálatok hatására a terület kicsit megnyílik és vadászatra alkalmas képet mutat. A teljes időintervallumban vizsgált élőhely-preferencia pozitív értéke a nyár második felére vadászterületet biztosító előbb említett agrotechnikai eljárásoknak tulajdonítható, illetve mozaikosságot növelő szegélyhatásának és zsákmányállatrefúgium hatásának. Final Report 18

19 JAVASLAT AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER MÓDOSÍTÁSÁRA PROPOSAL FOR AGRI-ENVIRONMENT SUBSIDIES A projekt időszaka alatt, 2009-ben indult el és jelenleg is fut Magyarországon az újabb agrár-környezetgazdálkodási célprogram rendszer, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében (alaprendelet: 61/2009. FVM). Ez a rendszer számos olyan agrár-környezetgazdálkodási célprogramot tartalmaz, amely megtalálható a 3 mintaterületen, illetve országos szinten is jelentős területeket fednek le. Másrészt vannak olyan zonális természetvédelmi célú célprogramok, amelyek előírásai kedvezőek a kerecsen számára (főként a zsákmányállatokra kifejtett kedvező hatásikon keresztül), illetve célfajai között megnevezetten szerepel a kerecsensólyom is (mint nappali ragadozómadár), pl. - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram végén és elején a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakembereinek felkérésére részt vettünk az előzőekben említett ÚMVP célprogramok, illetve a készülő agrár-környezetgazdálkodási rendelet teljes szövegezésének véleményezésében, valamint szakmai anyagok gyűjtésével és továbbításával, vélemények közvetítésével próbáltuk segíteni a jogszabályalkotók munkáját. A több fordulós külső szakértői munka során elsősorban általános természetvédelmi szempontokat, és különösen a gyepek és az azokon élő ürgék szükségleteit, illetve a kerecsensólyom és zsákmányállatainak igényeit igyekeztünk képviselni. Fontosnak tarjuk, hogy mindvégig a megvalósítható, aktív és kezdeményező gazdálkodói hozzáállást lehetővé tevő szabályozás kidolgozására törekedtünk javaslatételeinkkel. Úgy érezzük, hogy számos ponton elfogadták az érveléseinket, és beépítették a javaslatainkat, vagy a terepi szakember általunk közvetített véleményeit. Ezek a zonális célprogramok olyan előírásokat is tartalmaznak, amelyek részben vagy egészében megfelelnek a kerecsensólyom (illetve zsákmányállatai) igényeinek. A fenti célprogramokba több fontos kerecsensólyom élőhelyen is bekapcsolódtak a gazdálkodók, vagy megjelenhetnek a jövőben ezeken az élőhelyeken (ÚMVP módosítás, 2014-től új rendszer és célprogramok). Így ezen előírások felhasználása az általunk összeállított célprogram-javaslatban földrajzilag jóval nagyobb területekre (potenciális kerecsensólyom élőhelyekre, migrációs célterültekre!) is kiterjesztheti a sólyom számára kedvező gazdálkodási módszerek alkalmazását. Előzőekhez kapcsolódik a Nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (alaprendelet: 33/2008 FVM) rendszere is, melynek számos eleme segíti a főbb zsákmányállatfajok állományainak szaporodását (gyeptelepítés, mezsgye, sövény, fasor, bakhát). Szintén kedvező hatása lehet a gyepeken élő zsákmányállatfajokra a Natura 2000 gyepterületekre szóló kompenzácós támogatás, annak általános előírásai (alaprendelet: 128/2007. FVM, 269/2007. Kormány). Meg kell említeni a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerét (Cross Compliance), amely egységes szerkezetben többek között tartalmazza a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, A Final Report 19

20 vadon élő madarak védelme, A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme rendelkezéseit. Ezekben is számos, a kerecsensólyom (illetve zsákmányállatai) számára kedvező előírás megtalálható. Jelen vizsgálataink eredményei döntően alátámasztják a fent felsorolt kapcsolódó célprogramok legfontosabb idevágó előírásait. Az akció keretében eltérő mintaterületeken, jeladós madarak segítségével, preferencia vizsgálatok alkalmazásával megalapozzuk és tovább javítjuk a kerecsensólyom számára kedvező gazdálkodási módszerek megalkotását. A javasolt célprogramok a kerecsensólymon kívül más veszélyeztetett fajok szempontjából is előnyös hatású, így a zsákmányállatokra kifejtett kedvező hatásán keresztül segítheti pl. a parlagi sas, a kék vércse, a hamvas rétihéja és más nappali ragadozómadár fajok állományainak növekedését. A javaslat elkészítésének időszerűségét adja, hogy hamarosan (minisztériumi források alapján első felében) várható a jelenleg futó ÚMVP időközi módosítása, ennek keretében az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok újbóli megnyitása, alkalmazhatósági területeik felülvizsgálata. Illetve a következő programozási időszak 2014-es kezdetével időben fel lehet készülni és fokozottabban be lehet építeni a következő program agrár-környezetgazdálkodási rendszerébe a kerecsensólyom számára kedvező módszereket (pl. egyesített nappali ragadozómadár célprogram), megvizsgálni és időben kijelölni a potenciális alkalmazási területeket (MTÉT, tájegységeket, zónákat és prioritásokat). Fontos cél, hogy a sólyomnak kedvező agrár-környezetgazdálkodási célprogramok, illetve a kifejezetten kerecsensólyom élőhelyfejlesztési szántóföldi és gyep célprogramok minél hamarabb (2011, de legkésőbb 2014-től) és minél nagyobb területen fedjék le a jelenlegi és potenciális kerecsen élőhelyeket! Ehhez nem csak a célprogramok rendszerbe illesztésére és kihirdetésére van szükség, hanem emellett céltudatosabb tájékoztatást és szakmai tanácsadást kell nyújtani az érintett területek gazdálkodóinak, időben felkészítve őket a lehetőségekre. Valamint később sem szabad elengedni a kezüket, folyamatos háttértámogatást kell biztosítani nekik. Ebben kapcsolódni kell az agrár-szaktanácsadáshoz, illetve az állami és civil természetvédelmi szervezeteknek össze kell fogni (részletesebben az E2 akciónál!). Final Report 20

21 Szlovák partner javaslata az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer kiigazítására Slovak partner s proposal for adjustment of agri-environment system Javaslat a vidékfejlesztési program kiválasztott madárfajok élőhelyének védelme" agrár-környezetvédelmi alrendszerének a módosítására a kerecsen élőhelyek kedvező állapotának biztosítása érdekében A javaslat okai A 20. század második felétől a kerecsen állomány kritikus szintre csökkent a legtöbb európai országban. Szlovákiában a legnagyobb csökkenést között mérték tól a megmaradt állomány pár volt. Fokozatos növekedés volt feljegyezhető 2000-től az intenzív védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően, főleg az új költési lehetőségek megteremtése által a síkvidéken NY és K Szlovákiában. Az állomány többsége fokozatosan visszafoglalta a mezőgazdasági területeket a síkságon olyan mértékben, hogy ben a teljes szlovák állomány (35-40 pár) a síkságon költött. A szlovákiai és a magyarországi állomány kulcsfontosságú szerepet játszik a faj fennmaradásában az európai területeken. A kerecsensólyom költő állományra, akárcsak a más sztyeppei fajokra ható negatív hatás növekedett főleg a mezőgazdasági termelés intenzívé válása következtében, ami a legnagyobb veszély a szaporodó képesség és a kerecsensólyom költő és táplálkozó terület biológiai minőségét illetően. Extenzív és környezetileg kedvezőtlen mezőgazdasági gyakorlat a síkvidéki tájszerkezet feldarabolását és megzavarását jelentette ami az ökológiai stabilitás elvesztéséhez vezetett. Ez a gyakorlat a természetes költő és táplálkozóhelyek széleskörű degradálódásához vezetett, ami a kerecsen elterjedésének és költőterületének csökkenéséhez vezetett. Hasonlóan kedvezőtlen folyamat volt a kaszálók és legelők csökkenése a földkönyvi nyilvántartásban. A kerecsen állomány csökkenésének fő oka a az ürgében gazdag rétek felszántása volt. A rendelkezésnek a fenntartható mezőgazdálkodás támogatásáról a kerecsen élőhelyén alkalmazhatónak kell lennie a Natura 2000-es SPA-n kívül is tekintettel arra, hogy a kerecsensólyom állomány többsége az SPA-kon kívül a mezőgazdasági területeken található. Az agrár-környezetvédelmi alrendszerek SPA-n kívüli alkalmazását erősíti a faj globálisan veszélyeztetett státusza, ami világméretű védelmi intézkedéseket követel. Ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazása hozzájárul az extenzív mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásainak felszámolásához, különösen a vegyszerek használatának módszerét és kiterjedését illetően, valamint a költési időszakban a zavarás tekintetében. Továbbá, biztosítja a fő költési és táplálkozó területek védelmét a megfelelő gazdálkodási gyakorlat és vetésszerkezet megvalósításával és így fenntartja a kedvező helyzetét a kerecsen élőhelyeknek. A jelenleg ismert adatokat a költőpárok helyéről a terepi ornitológusok (legtöbb esetben RPS tagok) gyűjtötték egy hosszú időszakon keresztül. Az elmúlt 5 év koncentrált védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően egy mérsékelt növekedés volt megállapítható a kerecsenek számát illetően. Jelenleg az állomány párra tehető között a LIFE06 NAT/H/ projekt került megvalósításra. Final Report 21

22 RPS koordinálja a szisztematikus és hosszútávú monitoringját a kerecsen állománynak, ami az állomány helyzetére, trendjére, veszélyekre, költési sikerre, az élőhelyek állapotára, a human tevékenységekre és zavarásra terjed ki. Megállapítható, hogy ezek mindegyike fontos a kerecsensólyom állomány helyzete szempontjából. A kerecsen állományt hátrányosan érintő tényezők a mezőgazdasági területeken: a táplálkozó és költőhelyek leromlása környezetileg kedvezőtlen gazdasági tevékenység hatására a természetes költés lehetőségének elvesztése a ragadozómadarak illegális üldözése és a vadászok törekvése érdekeik érvényesítésére. A legelők és kaszálók leromlása és a táj növekvő feldarabolódása Fészekrablás kereskedelmi célból Magas egyedi elhullás: - illegális lelövés és mérgezés - áramütés - az intenzív dúvadirtás a vadászterületeken - Emberi zavarás a költés alatt Az al-intézkedések célja: a mezőgazdasági területek fenntartható kezelése, ami megfelel a táj fenntartásával és fejlesztésével illetve a környezet védelmével a táj természeti értékeinek fenntartása szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlat támogatás a kerecsen élőhely kedvező kezelése ami más fajoknak (parlagi sas, túzok, kékvércse) is kedvez a biológiai sokféleség fenntartása ill. növelése mezőgazdasági területeken A támogatás tárgya: A mezőgazdasági területek kezelése a kerecsen revírekben a Natura 2000 SPA-k területén és azon kívül a támogatási rendelkezéseknek megfelelően. A revírek a síkságokon és medencékban találhatóak Szlovákiában: Borská nížina, Chvojská pahorkatina, Podunajská rovina, Trnavská pahorkatina, Nitrianska pahorkatina, Žitavská pahorkatina, Hronská pahorkatina, Košická kotlina, Východoslovenská rovina, Východoslovenská pahorkatina, Slovenský kras és Rožňavská kotlina. A Vidékfejlesztési Terv és a 499/2008 korm.r. által az agrár-környezetvédelmi támogatások általános feltételeiként előírtakon felül a kerecsen élőhelyeken pályázóknak a következő feltételeknek kell megfelelniük: Final Report 22

23 A kerecsen élőhelyen szántóföldön gazdálkodóknak előírt feltételek a) a kerecsensólyom revírek beazonosítása a térképen és a terepen RPS és SNC (állami természetvédelem) közreműködésével b) a Kassai Állatorvosi Egyetem Növényvédőszer Nemzeti Referencia Laborja által az SPA-kről kitiltott növényvédőszereket nem használhatják a teljes támogatási időszak alatt c) április 15 és június 30 között nem lehet növényvédő szereket használni d) a kaszálás, betakarítás vagy szárzúzás csak a tábla közepétől kifelé illetve az egyik oldalról a másik felé haladva történhet riasztó alkalmazásával e) biztosítani kell a következő vetésszerkezetet a teljes támogatási időszakban: 30-40% gabona, amiből minimum 50% őszi vetés 5-10% évelő takarmány növény (évelő lucerna és lóhere) 10-20% gyepesített szántó 10-20% ugar 5-10% téli repce 10-20% egyéb (pl. kukorica, borsó, napraforgó) f) a szántóföldi évelő takarmány növényeket és gyepet a teljes szerződött területen fent kell tartani 5 évig g) a gabonafélék minimum 50%-nak a tarlóját nem szabad felszántani, azt ugarolni kell, legalább a következő naptári évben (ami azt jelenti, hogy az őszi vetésű gabona tarlóját ugarolni kell a következő tavaszi vetésig, a tavaszi vetések tarlóját pedig az őszi vetésig); erős gyomfelverődés esetén 1-2 szárzúzás megengedett a költési időn kívül h) a trágyázást április 15-ig be kell fejezni, a maximális nitrogén műtrágya mennyiség nem haladhatja meg a 120kg/ha-t i) nem lehet öntözni j) a terület minimum 5%-án és maximum 10%-án a szegélyekhez közel különböző helyeken kaszálatlan területeket kell hagyni; az első kaszálás június 15-e után történhet k) az utak és az erdősávok mentén 2 m-es sávot műveletlenül kell hagyni és nem szabad vegyszerezni l) a légi vegyszerezést és trágyázást mellőzni kell m) amennyiben fészket találnak, akkor a betakarítást vagy kaszálást azonnal abba kell hagyni és haladéktalanul értesíteni kell SNC-t és RPS-t, majd a továbbiakban az ő útmutatásuk szerint kell eljárni. n) korlátozni kell a gépek használatát és nem szabad éjszaka gépi munkát végezni március 1. és július 31. között. Final Report 23

24 o) az ürge lakta állandó gyepek mellett nem lehet magas növényeket (kukorica, napraforgó, stb.) vetni. Az olyan gyepek mellet, ahol nincsen ürge ez megengedett az e) pont betartásával. p) ha a szerződött terület két ürge lakta gyep között van, akkor a gazdálkodó köteles 2-4 m széles gyepet létesíteni a szántó területén a két gyep között (pl. földút mentén), hogy biztosítsa az ürge kolóniák kapcsolatát a felszabdalt gyepeken. A kerecsen élőhelyen állandó gyepeken gazdálkodóknak előírt feltételek a) a kerecsensólyom revírek beazonosítása a térképen és a terepen RPS és SNC (állami természetvédelem) közreműködésével b) a Kassai Állatorvosi Egyetem Növényvédőszer Nemzeti Referencia Laborja által az SPA-kről kitiltott növényvédőszereket nem használhatják a teljes támogatási időszak alatt c) a kaszálás, betakarítás vagy szárzúzás csak a tábla közepétől kifelé illetve az egyik oldalról a másik felé haladva történhet riasztó alkalmazásával d) nem használjon műtrágyát e) amennyiben fészket találnak, akkor a betakarítást vagy kaszálást azonnal abba kell hagyni és haladéktalanul értesíteni kell SNC-t és RPS-t, majd a továbbiakban az ő útmutatásuk szerint kell eljárni f) az első kaszálást az állandó gyepeken a Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírása szerinti időpontban kell végezni a terület 80%-án; a gyep maradék 20%-án augusztus 15. és szeptember 30. között. SNC-nek kell meghatároznia azokat a területeket, ahol a kaszálás elhalasztása szükséges. g) az ürgés élőhelyeket különlegesen kell kezelni kaszálással vagy legeltetéssel: - az ürgés élőhelyeken az első kaszálásnak május 31-ig meg kell történnie. A 2. és a további kaszálások időpontját SNC-nek kell meghatároznia. A legeltetés és az első kaszálás kombinációja megengedett. - az ürgés területeken a szárzúzást mellőzni kell, csak ott megengedett, ahol a le nem legelt magas gyomokat kell levágni. - mellőzni kell a szerves trágyázást (a legelő állat trágyája kivételével) - kerülni kell a változtatásokat a mesterséges létesítményeken amelyek megfelelő részei a területnek, és amelyek nem zavarják az ürge jelenlétét és szaporodását (így a tábla határok, töltések, csatornák, utak, füves sport területek, beton panelek, stb) ezeket továbbra is kaszálással vagy legeltetéssel kezelni kell. - az ürgés élőhelyeken nem szabad a terepet megváltoztatni semmilyen beépítéssel, gazdasági épülettel, ideiglenes épülettel, stb. Final Report 24

25 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM JAVASLAT AGRI ENVIRONMENT TARTEG PROGRAM PROPOSAL A gyepgazdálkodási célprogram javaslat az A2 akció keretében került kidolgozásra! A megfogalmazott célprogram javaslatot eljutattuk a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseihez, hogy azt mielőbb fel tudják használni. Lehetőség szerint felhasználhassák az ÚMVP időközi felülvizsgálatánál, illetve minél teljesebb tartalommal beépíthessék a következő programozási időszak 2014-től induló új agrár-környezetgazdálkodási rendszerébe. Az agrár-környezetgazdálkodás rendszerszintű javasolt fejlesztései - az MTÉT zónás rendszerének felülvizsgálata, pontosítása illetve újabb területek bevonása; - a területi-tájegységi sajátosságokhoz jobban illeszkedő modul rendszer bevezetése, vagy legalább eltérő mintaterületeken ( pilot-projektek keretében) kipróbálása (tervezők, jogszabályalkotók, intézményrendszerek, tanácsadók közös munkájával) hogy az eredmények alapján megalapozottan lehessen alkalmazni 2014-től; - a közgazdasági költség-haszon megközelítésű kvóta rendszer kipróbálása is javasolható a fentebb említett modul rendszerhez hasonlóan. Szántóföldi növénytermesztés kerecsensólyom élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram A program célja Extenzív szántóföldi gazdálkodás alkalmazása a nappali ragadozó madarak, kiemelten a kerecsensólyom élőhelyének, valamint életfeltételeinek biztosítása érdekében. Jogosultsági feltételek - legalább 1 hektár szántóterület, amely jogosult MTÉT zónában helyezkedik el - legkisebb támogatható parcella mérete 0,3 ha - a célprogramban szintén bent lévő parcellával/fizikai blokkal közvetlenül szomszédos parcella (és/vagy kijelölt zónák) bevonása esetében plusz pont jár az érintett, belépni szándékozó gazdálkodónak (elbírálásnál előnyben részesül) - egy parcella mérete nem lehet nagyobb 50 hektárnál - a célprogramba bevitt terület vagy széleivel érintkező saját tulajdonú földrészlet legalább 20%-án a Nem termelő mezőgazdasági beruházások programban való részvétel plusz pontot jelent (elbírálásnál előnyben részesül) Választható termesztési mód A célprogramba bevitt területen a belépéskor 5 évre előre ki kell választani az alkalmazni kívánt termesztési módot, amely parcella szinten adható meg és az 5 év alatt nem módosítható. Választható termesztési módok: - évelő pillangós takarmánynövények termesztése (30-50%-al nagyobb kifizetési összeg jár!) - vegyes szántóföldi növénytermesztés (alap célprogramra jutó kifizetési összeg jár) Célprogram előírásai mindkét termesztési módra vonatkozóan Final Report 25

26 1. a célprogram megkezdését megelőző gazdálkodási évben valamint az ötödik évben vett talajminta alapján bővített talajvizsgálatot kell végeztetni akkreditált laboratóriumban; 2. a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási, valamint vetéstervet kell készíteni/készíttetni; 3. hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos; 4. melioráció és öntözés nem végezhető; 5. rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos; cm-nél mélyebb szántás, talajlazítás és altalajlazítás az 5 év alatt csak egyszer engedélyezett; 7. kapcsolt szántáselmunkáló eszköz alkalmazása kötelező, 8. április 15. és augusztus 31. között a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett; 9. évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén: a. évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének lekaszálását az első kaszálás esetében május 20-ig, a második kaszálás esetében június 30-ig be kell fejezni, b. minden kaszálásnál két egyenlő részre kell osztani a táblát, az első 50 % kaszálásának befejezése után a másik 50 % kaszálását csak 10 nappal később szabad elkezdeni, c. több tábla esetén az egyes táblák kaszálását eltérő napokon kell megkezdeni, d. minden kaszálás esetén táblánként legalább 5, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően, e. madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni, f. kaszálásnál hatékony vadriasztó lánc használata kötelező; 10. fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén: a. haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát, b. a fészek körül kaszálatlan, műveletlen területet (legalább 70x70 méter) kell kialakítani (évelő szálas pillangós takarmánynövénynél ez a védőzóna beleszámít a 9/d. pont szerinti kaszálatlan területbe); 11. felszíni vízállások, belvizek elvezetése tilos; 12. meglévő fasorokat, facsoportokat, idős fákat meg kell őrizni. Évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztési mód esetén kiegészítő előírások 1. a program 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke illetve füves keveréke); 2. tápanyag-utánpótlás tilos, csak telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén-hatóanyag mennyiség kijuttatása; 3. növényvédő szerek a tábla teljes területén nem alkalmazhatók; 4. a 3. gazdálkodási év során lucerna felülvetés végezhető augusztus-szeptember hónapban, amennyiben ehhez az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott írásos véleményben hozzájárul. Vegyes szántóföldi növénytermesztési mód esetén kiegészítő előírások 1. vetésváltás szabályainak betartása kötelező; 2. monokultúra alkalmazása nem lehetséges; 3. következő vetésszerkezet betartása kötelező: Final Report 26

27 a. legalább 20% évelő szálas pillangós takarmánynövény (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke illetve füves keveréke), b. legalább 20% zöldugar, c. legfeljebb 30% kalászos gabona, d. legfeljebb 20% egyéb kultúra; 4. a program 5 éve alatt minden táblán egyszer kötelező zöldtrágyázás céljából másodvetésű növényt termeszteni; 5. kalászos gabona és repce aratása után a betakarított terület legalább 10% de legfeljebb 20%-án másodvetés vagy csak mechanikailag ápolt és legalább 30 napig meghagyott zöldtarló alkalmazása kötelező, 6. tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket; 7. csak a számú mellékletben megadott növényvédő szer hatóanyagok használhatók; 8. a tábla évente váltakozó 2 oldalán legalább 6 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni (kivéve repce rovarirtását), ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni; 9. zöldugar szárzúzása, kaszálása esetén: a. gyomirtás csak szárzúzással vagy kaszálással, és legkorábban után történhet, b. több tábla esetén a táblák szárzúzását, kaszálását különböző napon kell megkezdeni, c. minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni, d. madárbarát kaszálási, szárzúzási módszert kell alkalmazni, e. szárzúzásnál, kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező, f. zöldugart és között tilos feketére művelni vagy feltörni. Választható plusz intézkedések Az alábbi előírások választhatók plusz kifizetési összegekért (választható, sorrend szerint növekvő nagyságú plusz támogatásért, MTÉT zóna besorolás alapján): 1. vadföld sáv kialakítása (táblán belül sávos vetés meghatározott, apróvadnak kívánatos növényekkel, m széles és legalább 3 növény váltakozó sávjai, vegyszerhasználat tiltása, minden növényből legalább 5% de legfeljebb 10% egymással érintkező betakarítatlan sáv meghagyása legalább következő év február 28-ig (a célprogramba bevitt terület %-os arányában meghatározva a kifizetési összeg), 2. a célprogramba bevitt teljes területre számolva nem évelő növényeknél a főtermésből legalább 2% de legfeljebb 5% betakarítatlan, táblaszéllel érintkező sáv meghagyása télire, legalább következő év február 28-ig, 3. zöld tarló meghagyása télire, csak mechanikai kezelése (szárzúzás vagy kaszálás) engedélyezett legkésőbb szeptember 30-ig, feltörése leghamarabb február 28. után lehetséges, 4. kalászos gabona éves vetésterületén legalább két kalászos gabonafajt vagy eltérő tenyészidejű fajtát kell termeszteni, 5. a kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni az 5. év végéig. Final Report 27

28 SZÓRÓLAP GAZDÁLKODÓKNAK LIEFLETS FOR FARMERS Gazdálkodóknak szóló szórólap szakmai tartalmát elkészítettük az agrárkörnyezetgazdálkodási programhoz kapcsolódó és időközben elindított nem termelő mezőgazdasági beruházások és gyep Natura 2000 támogatásokról, amelyek hozzájárulhatnak a kerecsensólyom számára kedvező mezőgazdasági élőhelyek kialakulásához A szórólap minél eredményesebb terjesztését elősegítendő Útmutatót készítettünk a terjesztésben résztvevők számára, így hatékonyan és időben eljuthatott a célterületek gazdálkodóihoz az információ. Előzőek Mellékletben csatolva (DVD: Szórólap gazdálkodóknak). Final Report 28

29 KÜLÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK SEPARATED ANNEXES - DVD: o év: a 3 mintaterület (Heves, Apaj, Csákvár) hiperspektrális légifotók és MEPAR feddvények térinformatikai feldolgozása o év: a 3 mintaterület (Heves, Apaj, Csákvár) hiperspektrális légifotók és MEPAR feddvények térinformatikai feldolgozása o elemzési térképek és vizsgálati eredmények a 3 mintaterületen (Heves, Apaj, Csákvár): jeladós kerecsensólymok pontjai, hiperspektrális légifotók és MEPAR feddvények alapján o 3 mintaterület elemzési összefoglaló térképei és főbb vizsgálati eredmények, A/3 o Mintaterületek lehatárolásai 2007., o Terepi ellenőrzési pontok 2007., o A kerecsensólyom (Falco cherrug) élőhelypreferencia-vizsgálata a Hevesi-sík mintaterületen, Szekeres Balázs szakdolgozat, SZIE KTI, 2010 o Szlovák A1 jelentés o Zsákmányállat felmérések o Gazdálkodóknak készült szórólap - Nyomtatott színes térkép: o 3 mintaterület elemzési összefoglaló térképei és főbb vizsgálati eredmények, A/3 Final Report 29

30 PÉLDA TÉRKÉPEK, DIAGRAMMOK SAMPLE MAPS AND DIAGRAMES Hevesi-sík mintaterület: A mozgásterület mezőgazdasági növénykategóriáinak területi megoszlása a Kernel-vizsgálat kategóriái szerint Az egyes növénykategóriák területi megoszlása a mozgásterület egészéhez képest 35,0 30,0 28,9 17,7 25,0 % 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 7,2 2,3 3,2 9,7 0,2 4,9 0,2 1,6 0,0 1,6 2,3 3,1 Nincs adat Erdő, fasor Gyep Kalászos Kapás Pillangós Őszi Ugar, zöldugar, káposztarepce pihentetett 7,8 9,1 0,2 0,0 Épített A mozgásterület magterületen kívüli része Magterület Növénykategóriák területi megoszlása a magterületen belül 45,0 41,1 40,0 35,0 30,0 % 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1,0 0,2 6,8 Nincs adat Erdő, fasor Gyep Kalászos Kapás Pillangós Őszi káposztarepce Ugar, zöldugar, pihentetett 20,8 6,8 10,0 13,2 0,0 Épített Final Report 30

31 Elemzési eredménytérképek (Hevesi-sík mintaterületről, 2008) Final Report 31

32 Final Report 32

33 Final Report 33

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és

Részletesebben

MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ

MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ A MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ 12 PONTJA 1. Ismerjük meg a gazdaságunkban és környékén elôforduló madarak és más állatok életmódját, szokásait, igényeit! 2. Vegyszerek használata helyett segítsük a természetes

Részletesebben

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI Közvetlen Támogatások Igazgatósága EGYSÉGES KÉRELEM 2016. Általános tudnivalók BENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Egységes kérelem

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Az 1989-es év után, amikor Lengyelországban elkezdődtek a mély társadalmi, gazdasági és politikai változások,

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági termelők részére a vidéki területek fenntartható

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 1. aktív mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint) ÜZENET KFT. MÁRCIUS V É R T E S A C S A KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (2/2005 (I.11) KORMÁNYRENDELET SZERINT) Megrendelő:

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NTTI. GYEPGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN EGYETEMI JEGYZET Dr Szemán László Gödöllő 2006 Tartalomjegyzék SZENT ISTVÁN EGYETEM...

Részletesebben

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból 2007 2013 támogatott projekt

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból 2007 2013 támogatott projekt Megbízó: Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0801/047 Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának

Részletesebben

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Túzok ( Otis tarda )

Túzok ( Otis tarda ) Túzok (Otis tarda) Elterjedés Morocco (91-108 birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400-34,300 birds), Austria (199-216 birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany (114-116 birds), Slovakia (0-3 birds),

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára

Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Doktori (PhD) értekezés Tarnawa Ákos Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:

Részletesebben

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSÉNEK SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN I. - Az állatok viselkedésének

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

SZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE

SZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet SZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE Készítette: Szalay Péter Évfolyam: 4. évf. Belső

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

polgármester városi főépítész

polgármester városi főépítész Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Tájékoztató a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március március 4. március 12. CSILLAGDAI ESTÉK Hortobágy-Mátán található Fecskeház erdei iskola fényszennyezés-mentes környezetben áll, így kiválóan

Részletesebben

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 1. Vonatkozó rendelet: Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület,

Részletesebben

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő

Részletesebben

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők. Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

Felszíni vízrendezés

Felszíni vízrendezés Felszíni vízrendezés Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából optimális vízgazdálkodási helyzet kialakítása, ehhez

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés 2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS

Részletesebben

MEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA

MEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZ KÖZMŰ ÉS ENERGETIKAI TERVEZŐ KFT 2005 KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft 1016 Budapest Naphegy utca 26 Telefon : 202-76-63, 489-03-65, 489-03-66,

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai 1. példány Budapest, 2014. május 30. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Árvíz mentesítés. 2.2.7 Káros víztöbblet, és az ellene való védekezés. 2.2.8 Káros víztöbblet a síkvidéken

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Árvíz mentesítés. 2.2.7 Káros víztöbblet, és az ellene való védekezés. 2.2.8 Káros víztöbblet a síkvidéken ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai alapismeretek Hidraulikai

Részletesebben

A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. május 31. 2300/6/2005. GYŐR 2005. augusztus Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

A szőlő. növényvédelme

A szőlő. növényvédelme A szőlő növényvédelme 2016 Szőlő növényvédelme A sikeres növényvédelem komoly szakértelmet, jó gyakorlati érzéket és sokszor (főleg az időjárás miatt) szerencsét is igényel. A szőlő növényvédelmét az adott

Részletesebben

GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, 2016. (EGYÉNI GAZDASÁGOK)

GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, 2016. (EGYÉNI GAZDASÁGOK) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, 2016. (EGYÉNI GAZDASÁGOK) ÚTMUTATÓ az összeírás végrehajtásához Az összeíró feladatai BUDAPEST 2016 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Az összeírás eszmei

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Kisalföldi homokpuszta

Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben