Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei"

Átírás

1 Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012.

2 Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és lelkes munkájának eredményeként született: Aczél Gergely, Benedek Veronika, Hencz Péter, Kovács Attila, Somogyi Csaba, Turny Zoltán. A tanulmány főbb fejezeteinek szerkesztői: Marcal-medence - Aczél Gergely Celldömölk környéke - Somogyi Csaba Köszönet illet mindenkit, aki a kutatásokban részt vett, vagy segítette azokat! Cságoly Imre (Bakonyerdő Zrt.), Falaki Máté, Pethő Zoltán (Agroprodukt Zrt.), Primusz József és Zábrák Károly (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság), Varga Ferenc Fényképek a borítón: felső sor balról: középső kép: Életkép a Marcal folyóról (fotó: Aczél Gergely) Sárgarigó (Oriolus oriolus) (fotó: Aczél Gergely) Vörösiszap katasztrófa utáni Marcal folyó (fotó: Hencz Péter) Hamvas rétihéja hím (Circus pygargus) (fotó: Hencz Péter) 2

3 Tartalomjegyzék I. Kutatásaink célkitűzése... 5 II. Marcal-medence Terület lehatárolása Kiemelt fajvédelmi tevékenységek... 5 Hamvas rétihéja védelem... 5 Fehér gólya felmérés Madárgyűrűzések eredménye Terepi bejárások eredménye Külsővat-Bánhalmapusztai láperdő Szélmezői horgásztavak Nagypiriti mocsárrét Odútelepítések Vörösiszap katasztrófa hatásainak felmérése Összefoglaló III. Celldömölk környéke IV. Melléklet Marcal-medence madárfajainak jegyzéke Marcal-medence lecsapolás előtti vízrajza (Rekonstrukció Aczél Gergely) Hamvas rétihéják potenciális fészkelő területei a Marcal-medencébenHiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Vörösiszap katasztrófa utáni Ph adatok a Marcal-medencéből Fészkelő kékbegyállományok elhelyezkedése a Marcal-medencében Galéria Hamvas rétihéja védelem

4 Madárgyűrűzések Terepi bejárások Odútelepítések Vörösiszap katasztrófa

5 I. Kutatásaink célkitűzése A természeti és környezeti problémákra érzékeny természetbarátok felismerve az egységben rejlő lehetőségeket összefogtak, és 2006-ban megalakították a Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesületet (PKTE). Az addig egymástól független és elkülönülten folytatott felmérések és terepi bejárások ezt követően már egyre inkább közös programok keretében megvalósult és egyre nagyobb területet érintett célzott kutatásokká váltak. Az Egyesület tevékenységének elsődlegesen céljaként tűzte ki a Pápa környéki és a Marcal-medence természeti értékeinek minél alaposabb és pontosabb feltérképezését, valamint az ismert természeti értékek megőrzését és változásainak nyomon követését. Ennek eléréséhez az Egyesület rendszeresen szervez terepbejárásokat és többnapos táborokat. A felmérések és kutatások eredményeiről az illetékes nemzeti park igazgatóságokat minden esetben tájékoztatja így segítve a természetvédelem munkáját, és sürgetve a szükséges természetvédelmi munkák megkezdését. Jelen dolgozat is ennek eredményeként született és mutatja be az elmúlt évek alatt végzett kutatásokat. II. Marcal-medence 1. Terület lehatárolása A Marcal-medencében folytatott kutatások a Marcal folyó Kamondtól Egyházaskeszőig terjedő szakaszán található lápréteket és egykori árterületeket, valamint a határoló településeket érintik (Kamond, Boba, Nagypirit, Kispirit, Nemeskocs, Csögle, Egeralja, Adorjánháza, Külsővat-Bánhalmapuszta, Külsővat, Mersevát, Marcalgergelyi, Vinár, Szergény, Kemeneshőgyész). A Marcalgergelyitől Bobáig terjedő szakasza az Egyesület tagjai által legrégebben kutatott területe, ezért a legtöbb adat ebből a térségből áll rendelkezésre. 2. Kiemelt fajvédelmi tevékenységek Két fokozottan védett madárfajnak a fészkelését már több éven keresztül folyamatosan nyomon követjük a Marcal-medencében, ezáltal az állománynagyságukról és annak változásairól is pontos képet tudunk alkotni. A felmérések a fajok populációdinamikáján túl fontos információval szolgálnak a Marcal-medencének a fajok fennmaradásában betöltött szerepéről. Ezeknek a felméréseknek a jövőbeni megismétlésére mindenképp törekedni kell. Hamvas rétihéja védelem A hamvas rétihéja (Circus pygargus) Európában, és azon belül Magyarországon is eredetileg a nagy füves térségek, nedves rétek fészkelő madara volt. Jelenlegi állományai is olyan helyeken élnek, ahol nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területek, üde kaszálók, legelők találhatóak. Az utóbbi két évszázadban bekövetkezett tájátalakítások miatt ma már szigetszerű előfordulású, ami jelzi különleges igényeit bizonyos élőhely típusok, speciális környezeti tényezők iránt. A Marcal-medence a Marcal nagy árterének köszönhetően valószínűleg mindig is élőhelye volt a hamvas rétihéjáknak. 5

6 A Marcal-medencei hamvas rétihéja populáció speciális viselkedést mutat a többi hazai populációhoz képest is. Ez elsősorban a kis területegységre vonatkoztatható állománysűrűségben, és a fészkelőhelyként leginkább preferált aranyvessző (Solidago sp.) állomány választásában mutatkozik. A hamvas rétihéja eredetileg a turjánosok fészkelő madara volt, az itteni magassásos magaskórós társulásokban fészkelt. Ezeknek a fészkelőhelyeknek az eltűnése az állomány csökkenése mellett az alternatív fészkelőhelyek választásához vezetett. Amíg sokfelé az országban ezek a gabona- és lucernatáblák lettek, addig a Marcal- medencében az aranyvesszős degradált gyep és parlagterületek, illetve a holtmedrek alján megmaradt bokrosodó, degradálódó sásrétek. Ilyen élőhelyváltás több más ritka, talajon fészkelő madárfaj esetében is megfigyelhető, mint az ugartyúk, a széki lile, a széki csér, a túzok stb. Az eredeti pusztai, vagy nedves élőhelyekről a mezőgazdasági területekre történő áttelepedését ezeknek a fajoknak az ökológiai csapda fogalmával szokták illetni. Ennek az élőhelyváltásnak az lehet az oka, hogy ezek a talajon költő madárfajok a fészkelőhely megválasztásához a mikroklimatikus viszonyokat is figyelembe veszik, hiszen nem mindegy hogy a nedves talaj miatt kihűlnek, vagy éppen a nagyon felmelegedő felszínen megfőnek a tojások. Az eredeti fészkelőhelyek eltűnése után a mezőgazdasági területek mikroklimatikai viszonyai gyakran jobban megfelelnek a fészkelésre, mint más, természetesebb állományok. Viszont a mezőgazdasági területeken gyakrabban esnek áldozatul a tojások és fiókák a művelésnek, jobban láthatóak a ragadozók számára, beleragadnak a sárba stb. A hamvas rétihéja szerencsésebb volt ebből a szempontból a Marcal mentén, mivel itt az aranyvesszős parlagterületek biztosíthatták a párok sikeres költéseit. Korabeli feljegyzésekről nincs tudomásunk, amik a Marcal-medencében költő hamvas rétihéjákról számolna be, csak az 1990-es évektől tudunk kevés adatot felsorolni Erdélyi Gyula feljegyzéseiből, továbbá egy-két fészkelésre utaló megfigyelést Turny Zoltán beszámolóiból ismerünk a 2000-es évekből Csögle és Egeralja határából. Egyetlen a fajra vonatkozó adat állt 2007-ig a rendelkezésünkre, ami egy 2003-ban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által készített, a Marcal-medence élővilágáról szóló tanulmányban található. E szerint 2001-ben két pár költött a területen. A későbbi években a faj jelenlétét kérdésesnek tartották. Ilyen csekély és nem túl reménykeltő adatokkal indult el 2007 májusában az első hamvas rétihéja védelmi tábor. Felméréseink módszere A táborainkban végzett felméréseinket szinkron módszerrel végezzük, amely során a megfigyelési pontokat úgy jelöljük ki, hogy egy időben lehetőleg minél nagyobb összefüggő területet lássunk be. Egymással nagy hatótávolságú walkie-talkie készülékekkel tartjuk a kapcsolatot, így folyamatosan tudjuk, hogy kinek a területén milyen mozgások figyelhetőek meg, és figyelmeztethetjük is egymást egy közeledő hamvas rétihéja érkezésére. Ezzel a módszerrel nagy területeket tudunk folyamatosan megfigyelés alatt tartani, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontosan lássuk rejt-e a terület fészket, vagy használják-e a madarak táplálékszerzésre. Egy-egy területen tapasztalataink alapján minimum három órát kell eltölteni ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük, hogy van-e hamvas revír, vagy nincs. A fészkek helyét a tojók sokszori egy helyre való berepülésével és ott tartózkodásával határozzuk meg, de a fészkekre semmilyen körülmények között nem megyünk rá. Ez mindenképp elkerülendő egy olyan homogén növényzetben, amibe behatolva a nyomunkkal a ragadozókat a fészekhez vezetnénk. 6

7 Évenkénti táboraink eredménye június Fatér Imre kezdeményezésével az MME által meghirdetett, majd a Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület által átvett tábor tíz napig tartott, ami alatt bejártunk és felmértünk a Marcal-medencéből 2500 hektárnyi területet Kamondtól Külsővatig. Munkánk ekkor nem várt sikert hozott, mivel a területen sejtett két fészkelésen túl további négy fészkelő hamvas rétihéja párt találtunk. Érdekességként írható le, hogy a megtalált hat fészekből három egy 50 méteres sugarú körön belül helyezkedett el, egy negyedik, pedig ezektől a fészkektől alig 200 méterre. A rétihéjáknak ez a kolóniaszerű fészkelése eléggé megnehezítette a munkánkat, mert a levegőben, egy időben mozgó gyakran öt-hat madár szinte lehetetlenné tette a párok pontos követését. Munkánk végeztével a megtalált rétihéja fészkek adatait a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak átadtuk, aki kivonta a területeket a gazdálkodás alól, így védve a fészkeket az elkaszálástól. A 2007-ben elért eredmények arra buzdítottak minket, hogy a további években is rendszeresen visszatérjünk a területre és nyomonkövessük a hamvas rétihéják fészkelését és megóvjuk a fészküket az esetleges elkaszálásoktól június vége Sajnos idő hiányában csak június végén tudtuk elkezdeni kutató munkánkat, ami mint később kiderült hiba volt. Ebben az évben a Marcal-medencében 17 példány hamvas rétihéját figyeltünk meg, de ebből csak négy pár fészkelt, három pár nászrepült, a maradék három madár, pedig magányosan tartózkodott a területen. Az hogy a medencében talált hamvasok magas száma ellenére is csak három párnak sikerült elkezdenie a fészkelést június végére és további három pár csak a nászrepülésig jutott el, egy komoly problémára irányította rá a figyelmünket. Az elkésett felmérésünk alatt a kaszálások már olyan mértéket öltöttek, amelyek potenciális fészkelő területeket is érintettek és a három nászrepülő párnak feltételezhetően lekaszálták az első fészkét. Ezek most megcsúszva próbálkoztak az újbóli fészekrakással. A valószínűleg elpusztult három fészekalj olyan tanulság volt számunkra, ami felismertette velünk a felmérés időpontja gondos megválasztásának fontosságát. Ezután már minden felmérésünket szigorúan május végére, június elejére időzítünk a következő három okból kifolyólag: 1. A hamvas rétihéják vonulása május végére ér véget így az átvonuló egyedek már nem nehezítik a fészkelő párok megszámolását. 2. Május végére az itt maradt fészkelő párok már aktívan védelmezik a revírjeiket és a tojók többsége, megkezdi a fészeképítést, ill. a tojásokon való kotlást. Ezek alapján a madarak viselkedéséből pontosan kiolvashatóak a fészkek helyei. 3. A kaszálások nem öltenek még akkora mértéket, ami komolyan veszélyeztetné a rétihéják fészkeit május vége A Marcal-medence eddig felmért területétől északra számunkra ismeretlen hamvas fészkelésekről kaptunk hírt, ezért északi irányba 1500 hektárral kibővítettük a kutatásunk határait, 4000 hektárra növelve így a munkaterületünket. Ezt követően már a Marcal Kamondtól Békásig terjedő szakaszán jártuk végig a folyó valamikori mederterületeit. A 7

8 felmérésünk jó időzítésének, és a kitartó munkánknak köszönhetően sikerült pontos képet kapnunk a területen költő hamvas rétihéjákról és így ebben az évben a Marcal-medencéből hét fészkelő párt jelenthettünk le a nemzeti park igazgatóságnak ben fordult elő először, hogy a medencében megtalált összes hamvas rétihéja sikeresen párba állt és fészkelt a területen május vége A korábbi évekhez képest ebben az évben kevesebb hamvas rétihéjával találkoztunk. A felmérésünk alatt három pár fészkelését figyeltük meg, egy pár fészek nélkül volt, míg egy tojó magányosan vadászgatott a területen. A fészek nélküli párnál a hím rendszeresen hordta a táplálékot a tojóhoz, amely nem sok aktivitást mutatott. Javarészt csak egy szántóföld szélén ücsörgött június eleje A június első napjaira szervezett akciónk három napig tartott, ami alatt bejártuk a Marcal folyó km-es szakaszát övező területeket. Az előző évek felmérései után, már tudtuk hol vannak azok a jellemzően sásos, aranyvesszős, kiszáradó félben lévő láprétek, ahol a rétihéják a fészkelésükhöz alkalmas területeket találnak, ezért figyelmünk elsősorban ezekre a területekre összpontosult. Munkánk során hat fészkelő hamvas rétihéja párt találtunk, valamint plusz egyet, amelyik a későbbi felméréseink során már nem jelent meg a területen, így ennek a párnak a fészkelése kérdéses május vége A 2012-es évben a hamvas rétihéjákra nézve több kedvezőtlen esemény is történt. Tavasszal a Marcal-medencében hatalmas területek égtek le, köztük a rétihéják potenciális fészkelőhelyei, ennélfogva ezeken az élőhelyeken a fészkelés kezdetéig a növényzet már nem tudott kellően regenerálódni. Az égetéseken túl az év eleji szárazság lehetővé tette, hogy a korábban víz alatt lévő tradicionális hamvas rétihéja fészkelőhelyek is lekaszálásra, vagy beszántásra kerüljenek, amik így szintén alkalmatlanná váltak a fokozottan védett madarak fészkelésére. Valószínűsíthetően e területek kiesése következtében fordulhatott elő, hogy a hatodik éve tartó felméréseink alatt első ízben nem találtunk egyetlen hamvas rétihéját sem a medence Külsővat és Kamond közti szakaszán. Annak lehetőségét sem lehet azonban teljes mértékben kizárni, hogy a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap katasztrófa érezteti most a hatását valamilyen számunkra ismeretlen tényező megváltoztatásával. A hamvas rétihéják rendszerint ragaszkodnak a korábbi területeikhez, ezért tovább folytattuk a kutatást északi irányba a folyó mentén és bíztunk benne, hogy valahol a közelben rájuk bukkanunk. Mihályháza község határában a Marcal egykori medrében végül megtaláltuk a rétihéjákat, ahol a 2007-es évhez hasonlóan kolóniaszerűen öt pár költött egy méteres sugarú körben. A megtalált kolónián kívül még két párt észleltünk a Szélmezői horgásztavak körül, amiből az egyik párnak a fészkelése megcsúszott és még nem épített fészket. A párba állt madarakon kívül a területen mozgott egy átszíneződő fiatal hím és egy magányos tojó is. A megtalált hamvas rétihéják fészkeinek helyeit közöltük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreivel, akik pár nappal később már helyszíni szemlét tartottak az Egyesület elnökével közösen. Ekkor látták, hogy a kaszálások nagy iramban megkezdődtek a veszélyeztetett területen és az öt fészekből már egy a kaszálások áldozatául is 8

9 esett. Mint kiderült a fészkeket rejtő területet épp szárzúzni készültek a következő napokban. Az elkaszált fészek hamvas rétihéja párját a későbbiekben már nem lehetett megfigyelni, valószínűleg elhagyták a területet. A nemzeti park igazgatóság munkatársai azonnal leállították a kaszálást és értesítették a terület tulajdonosát ill. a vadásztársaságot a fokozottan védett madarak fészkeléséről és megtiltották a területen való bármi nemű további tevékenység végzését. Június közepén, egy ellenőrzés alkalmával örömmel tapasztaltuk, hogy egy újabb revír alakult ki a területen (feltehetőleg a május végén a Szélmezői horgásztavak környékén még csak fészkelőhelyet kereső pár). Így újra öt hamvas rétihéja revírt regisztrálhattunk a mihályházi kolóniánál. A mezőgazdasági munkák tiltásának ellenére azonban a vadásztársaság pár nap múlva a terület közepén lévő lestől csillag alakban bekaszált a növényzetbe és csak pár méterre haladtak el az egyik - éppen a legfrissebben kialakult - fészektől. Ennek hatására ez a fészkelő pár is abbahagyta a költést és eltűnt a területről, így az öt párból ismét csak négy maradt. Azonban ha pontosan fogalmazunk, akkor valószínűleg hat pár hamvas rétihéja sikeres költését is regisztrálhattuk volna, ha nem történik meg semmi nemű kaszálás a területen. Ezt követően rendszeresen figyeltük a madarak fészkelési eredményességét és ennek köszönhetően a négy fészekből 12 kirepült fiatalt sikerült megszámolnunk. A felméréseink alatt ez volt az első olyan alkalom, mikor lehetőségünk nyílt a kirepülő fiatalokat is megfigyelnünk így a munkánk tényleges eredményéről is már pontos adatokkal rendelkeztünk. Sajnos ez az előző években a kapacitásunk hiányában elmaradt. A kitartó és sokszor küzdelmes felméréseinknek eredménye ez a 12 fiatal madár, amelyek most újabb reménnyel töltenek el minket, hogy lesz még hamvas rétihéja a Marcal-medencében. Ez az eset is ékesen bizonyítja, hogy mennyire fontosak az egyesület által szervezett fészekfelmérések, mert ezek hiányában a mihályházi öt - vagy ha teljes a siker, akkor hat - fészkelő pár mindegyikét elkaszálták volna anélkül, hogy bárki is tudott volna róluk. Az idei év tapasztalata után fokozottan figyelni kell arra, hogy a május végi felmérések alatt megtalált fészkeket haladéktalanul levédjük és felvegyük a területen gazdálkodókkal a kapcsolatot, mert mint látjuk pár nap késlekedés is súlyos veszteségekkel járhat. Ezek után szorgalmazzuk egy olyan adatbázisnak a mielőbbi összeállítását, ami magábafoglalja a potenciális hamvas rétihéja fészkelő helyek területi és tulajdonosi adatait. Ennek megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy szükség esetén azonnal értesíteni lehessen a területileg illetékest a munkálatok leállításáról. Összegzés, értékelés A hatodik éve tartó felméréseink után elmondható, hogy a Marcal-medencében fészkelő hamvas rétihéja állomány négy és hét pár között ingadozik. Megfigyeléseink szerint legtöbb esetben a leromlott mocsarakat, gyomosodó mocsári sásos területeket részesítik előnyben, amely kellő magasságú, elég sűrű, és több éve nem történt rajta semmiféle beavatkozás (általában az aranyvessző dominanciája a jellemző). Az ilyen fészkelőhelyek azonban évről évre fogynak, mint annak tanúi is lehettünk. További probléma, hogy a Natura 2000-es területek gazdálkodásait szabályozó jogszabályokban az aranyvessző invazív fajként szerepel, és ezért az irtását szorgalmazzák. A leírt feltételeknek megfelelő viszonylag nagyobb összefüggő homogén növényzet a medencében kizárólag a Marcal folyó lecsapolás előtti főmedrének területén található. Itt rendszerint a talajvíz a felszín közelében van, de nem éri el azt. Ez csapadékosabb években néha azt is eredményezi, hogy a fészket rejtő területen nem kell kaszálástól tartani, mert a nehéz munkagépekkel ezekre a mélyen fekvő, laza talajú földekre nem tudnak rámenni, így biztonsággal kirepíthetik fiókáikat a madarak. Ezeknek az élőhelyeknek a mezőgazdaságba való bevonása sok problémával jár a mély fekvésük, a magas talajvíz és a mély és laza tőzegréteg miatt ezért számottevő gazdasági hasznot nem lehet tőlük 9

10 remélni. Indokolt volna tehát a hamvas rétihéják potenciális fészkelőhelyeit külön gazdálkodási szabályozás alá vetni és ennek a fokozottan védett madárnak a fennmaradását valamint a területen való megmaradását ezekkel a területekkel biztosítani. Megfontolandó volna továbbá a medence besorolása a Különleges Madárvédelmi Területek közé. (A Marcal-medencében található és védelemre indokoltnak tartott potenciális hamvas rétihéja fészkelőhelyeket a Melléklet 3. ábrája részletezi.) A leírtak feltétlen szükségességét az is indokolja, hogy jelenleg nincs tudomásunk az országban hasonló példányszámú hamvas rétihéja fészkelésről, így elmondhatjuk, hogy jelenlegi ismereteink szerint hazánkban a hamvas rétihéják a Marcal-medencében fészkelnek a legsűrűbben. Ennek felismerése tovább növeli a felelősségünket abban, hogy megőrizzük e ritka és fokozottan védett madár költőterületeit a medencében. Céljaink eléréséhez olyan gazdálkodási módok kedveznének, mint az extenzív szántóföldi művelés, a legeltetéses, vagy madár és rovarbarát kaszálásos gyephasználat. A fészkeléshez, pedig a megfelelő növényfoltok megőrzéséhez lehetőséget adhatnak a területen működő Natura 2000, és Agrár - Környezetgazdálkodási (AKG) programok, hiszen ezeket a területeket, ha kaszálják, akkor a terület tíz százalékát minden kaszáláskor lábon kell hagyni a támogatásra való jogosultság megszerzése érdekében is. Bár a támogatást meghatározó szabályozásban ezeket a részeket minden kaszáláskor új helyen kell kijelölni. Gyakorlatban szerzett tapasztalataink alapján azt javasoljuk, hogy a kaszálástól kímélt területek a madarak érdekében ugyanott legyenek meghagyva, így évekig megőrizhető egy egy fészkelőhely. Ezek az intézkedések biztosíthatják a hamvas rétihéják sikeres költését a Marcal-medencében. Összességében elmondhatjuk, hogy az eltelt hat év alatt sikerült feltérképeznünk és megvédenünk a költő hamvas rétihéják fő fészkelési területeit, és fészkelő párjait, valamint bizonyítottuk a Marcal-medence jelentős szerepét a faj fennmaradásában. Fehér gólya felmérés 1999 óta kerülnek rendszeresen felmérésre a Marcal-medence körül található települések fehér gólya (Ciconia ciconia) fészkei. Az összegyűjtött adatokból leolvasható, hogy 2012-ben a költés az előző évekhez képest jónak mondható, hisz utoljára 2008-ban sikerült 40 feletti fiatalt kiröptetniük a gólyaszülőknek. Azonban, ha áttekintjük a 14 év adatait (I. ábra), akkor a gólyák állományváltozásában észrevehető egyfajta ciklikusság. A jó éveket két-három gyengébb év követi, majd ismét csúcsot ér el a területen megtalálható gólyák száma. Aggodalomra adhat okot azonban az, hogy a jó évek csúcsai egyre alacsonyabbak és a mély pontok egyre mélyebbek. Míg 2001-ben 66 öreg gólyát számoltunk meg, addig 2012-ben már csak 44-et. Az állománycsökkenésben valószínűleg a gólyák vonulás alatt elszenvedett veszteségeik játszhatnak döntő szerepet és csak kisebb befolyásoló tényező lehet a Marcalmedence táplálékbősége valamint a táplálkozó területeinek változása. 10

11 I. ábra Marcal-medencében fészkelő fehér gólyák egyedszám változását bemutató diagram 1999 és 2012 közötti időszakban. 3. Madárgyűrűzések eredménye A Marcal-medencéből 2004 óta vannak madárgyűrűzésből származó adatok, Aczél Gergely gyűrűzéseinek köszönhetően. A gyűrűzések a kezdeti években Külsővat település környékére korlátozódtak, majd a későbbi években már Csögle határából is származtak adatok augusztusában megtartottuk a Marcal-medence csöglei szakaszán az első többnapos gyűrűző táborunkat a Marcal egykori medrében. Ezt követően már rendszeresen minden év augusztusában megszervezzük az öt-tíz napig tartó nomád sátortáborunkat, aminek elsődleges célja a területen vonuló és táplálkozó madarak meggyűrűzése és ezáltal a terület madárvonulásban betöltött szerepének felmérése volt ig a tábort mindig a Csöglei lápréten tartottuk, majd 2010-ben a gyakori szelek miatt otthagytuk a területet, és a tábort beköltöztettük a Külsővat-Bánhalmapusztától nyugatra fekvő égeres füzes láperdős területre től 2012-ig 44 napot töltöttünk madárgyűrűzéssel, ami alatt 58 faj 1502 egyedére került gyűrű. A gyűrűzések alatt idegen gyűrűs madarat nem fogtunk és az itt gyűrűzött madarakról sem kaptunk más területről származó visszafogási jelentést. A gyűrűzésre használt hálók száma évről évre nőtt, 2012-re 17db. többségében 12 méteres hálókat használtunk. Marcal-medencében gyűrűzött madarak listája 2007-től 2012-ig. Magyar név Latin név Példányszám 1. Barátcinege Parus palustris Barátposzáta Sylvia atricapilla Berki tücsökmadár Locustella fluviatilis 4 4. Cigánycsuk Saxicola torquata 5 11

12 5. Citromsármány Emberiza citrinella Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita Csuszka Sitta europaea 3 9. Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris Énekesrigó Turdus philomelos Erdei pinty Fringilla coelebs Erdei pityer Anthus trivialis Erdei szürkebegy Prunella modularis Feketerigó Turdus merula Fitiszfüzike Phylloscopus trochilus Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus Függőcinege Remiz pendulinus Fülemüle Luscinia megarhynchos Füsti fecske Hirundo rustica Gyurgyalag Merops apiaster Haris Crex crex Kakukk Cuculus canorus Karvalyposzáta Sylvia nisoria Kékbegy Luscinia svecica Kékcinege Parus caeruleus Kenderike Carduelis cannabina Kerti geze Hippolais icterina Kerti rozsdafarkú Phoenicurus phoenicurus Kertiposzáta Sylvia borin

13 30. Kisfakopáncs Dendrocopos minor Kisposzáta Sylvia curruca Kormos légykapó Ficedula hypoleuca Közép fakopáncs Dendrocopos medius Mezei pacsirta Alauda arvensis Mezei poszáta Sylvia communis Mezei veréb Passer montanus Nádi tücsökmadár Locustella luscinioides Nádirigó Acrocephalus arundinaceus Nádisármány Emberiza schoeniclus Nagy fakopáncs Dendrocopos major Nagyfülemüle Luscinia luscinia Nyaktekercs Jynx torquilla Örvös légykapó Ficedula albicollis Őszapó Aegithalos caudatus Réti tücsökmadár Locustella naevia Rozsdás csuk Saxicola rubetra Sárga billegető Motacilla flava Sárgarigó Oriolus oriolus Seregély Sturnus vulgaris Sisegő füzike Phylloscopus sibilatrix Szajkó Garrulus glandarius Széncinege Parus maior Szürke légykapó Muscicapa striata Tövisszúró gébics Lanius collurio 39 13

14 55. Vadgerle Streptopelia turtur Vörösbegy Erithacus rubecula Zöldike Carduelis chloris Zöldküllő Picus viridis 1 Összesen: Terepi bejárások eredménye Minden egyes terepbejárás során pontos fajlistát készítettünk a hallott és látott madarakról, valamint megfigyeltük az élőhelyben történt változásokat. Ennek következtében szomorúan tapasztaltuk, hogy a Marcal-medencéből, mint Natura 2000-es területről is fokozatosan tűnnek el a védett madárfajok fészkelésére szolgáló élőhelyek. Többször tapasztaltuk már, hogy szűz gyepterületeket szántottak fel, és vetették be kultúrnövényekkel, nádasokat égettek fel, vagy kaszáltak le, ill. potenciális hamvas rétihéja fészkelőterületeket szüntettek meg. Ezeket a folyamatokat mielőbb meg kellene fékezni, hisz ezek következtében értékes fajok tűnnek el a területről. Erre intő példa a hamvas rétihéják kiköltözése a Marcal-medence legnagyobb részéről, de ilyen sorsa juthat a területen még szép számban költő kékbegyek állománya is. Ennek a folyamatnak a megállítása és az állapotok folyamatos nyomon követése az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság feladata, ezért sürgetjük, hogy mielőbb tegyen lépéseket a helyzet rendezésére! Terepi bejárásaink egyik legnagyobb eredménye, hogy a kékbegyeknek (Luscinia svecica) viszonylag stabil fészkelő állományait találtuk meg a medence Külsővat és Nagypirit közötti szakaszán. Első adatunk a fajról még 1999 júniusából van Aczél Gergely felméréseiből a Marcal celldömölki oldaláról. Ezt követően azonban hosszú évekig senki nem találkozott kékbeggyel, pedig valószínűleg már ekkor is megtalálhatóak voltak a medence területén, csak eldugott foltszerű előfordulási helyeikre nehéz rábukkanni. Újbóli megfigyelésük már ben volt Egeralja határában egy véletlennek köszönhetően. Ettől kezdve azonban már célirányosan kerestük a fajt a medencében és meglepetésünkre több helyen is megtaláltuk. Stabil fészkelő párokat találunk minden évben Adorjánháza és Egeralja náddal tarkított legelőin, vagy árokpartjain és a csöglei mozaikosabb élőhelyeken. (V. Melléklet) A csöglei gyűrűző táboraink alkalmával több madarat is sikerült megfognunk és meggyűrűznünk. A Marcal-medencében fészkelő teljes állományt nem tudjuk pontosan megbecsülni, mert ahhoz egy átfogó felmérés volna szükséges, mivel szigetszerű fészkelésük bárhol előfordulhat, ahol megfelelő nádfoltokkal tarkított lápréteket vagy legelőket, kaszálókat találnak. Az eddigi felméréseink alatt hat-nyolc fészkelő párt találtunk, de fontos megjegyezni, hogy ezek csak rendszertelen felmérésekből adódó eredmények, bár ebből is látszik, hogy a kékbegyek a medencében stabil fészkelőként vannak jelen. Célirányos védelmük sajnos ennek a fajnak is sürgető feladat volna, mert a fészkelésre használt élőhelyeik rohamos mértékben tűnnek el a kaszálások miatt, ill. esetenként a túllegeltetés következtében. Szomorú példa erre a csöglei kékbegyállományok eltűnése az élőhelyeik felszámolása következtében ben ugyanis ezeken a sásos lápréteken még számottevő nádborítással találkozhattunk, amik mozaikos elhelyezkedésüknek köszönhetően változatos élőhelyet biztosítottak több nádi madárfajnak és a kékbegyeknek is. A területen ekkor még többször tartottunk madárgyűrűzést, amelyek alatt 14

15 32 faj 354 egyedére került gyűrű, köztük hat kékbegyre, ill. egy harisra is. Rendszeres fészkelőként voltak jelen még a foltos-, a cserregő-, az énekes nádiposzáta fajok, a nádi sármányok, a nádi- és a réti tücsökmadarak, de az egész környéken talán itt voltak jelen legsűrűbben a rozsdás csukok is (A gyűrűzéssel eltöltött összesen 15 nap alatt 21 rozsdás csukot sikerült fognunk!). Néhány madarat minden évben ugyanott fogtunk vissza, ami jelezte az élőhelyhez való ragaszkodásukat re ezeken a területeken a nádfoltokat teljesen kikaszálták és az út menti nádsáv is, mi korábban négy-öt méter szélességben övezte a földutat és számos madár fészkelését figyeltük meg már benne, mára már alig egy méter keskenyre lett kaszálva. A láprétből kimagasló szűz gyepterülettel borított kis hordalékkúpot, amin a korábbi táboraink alatt a sátrainkat állítottuk fel, és a rozsdás csukok fő táplálkozó és fészkelő helye volt, szintén felszántották. Ezek a beavatkozások drasztikus mértékben tűntették el végleg a szemünk láttára számos védett természeti értékeinket. A jelenlegi lekaszált és beleszántott lápréten már semmilyen fészkelő madárfaj megjelenésére nem lehet számítani, mivel az élőhely teljesen elveszítette az addigi sokszínűségét, és az állandó kaszálások és zavarások miatt, már szinte az is csoda, ha a területen madárral találkozik az ember. Többször felhívtuk az illetékes nemzeti park igazgatóság figyelmét a Marcalmedencében zajló káros folyamatokra remélve, hogy sikerül elkerülni ezeknek a szomorú eseteknek a megismétlődését. Terepbejárásaink alatt szerzett tapasztalatok alapján a Marcal-medencén belül három területet emelnénk ki: Külsővat-Bánhalmapusztai láperdő, Szélmezői horgásztavak, Nagypiriti mocsárrét. Külsővat-Bánhalmapusztai láperdő A Külsővat-Bánhalmapusztai almást nyugatról határoló erdőtömb fontos eleme a Marcalmedence ökológiai hálózatának. A Csögle vonalában kiszélesedő völgytalp itt szűkül ismét össze és ennek, valamint a domborzati változatosságának köszönhetően viszonylag kis területeken számos élőhelytípus található. Itt találkozhatunk egyedül az egykori folyómederben kialakult füzes láperdővel, ami összeér a délebbre fekvő kisebb nádfoltokkal, láprétekkel vagy a magasabb térszíneken megjelenő bokrosokkal, telepített erdőkkel. Ez a sokszínű élőhely rengeteg madárnak nyújt fészkelőhelyet és a gyűrűzéseknek köszönhetően már a késő nyári madárvonulás alatt a területen átvonuló fajokról és azok egyedszámáról is némi fogalmat alkothatunk. Ezekből az adatokból kiolvasható, hogy a gyűrűzés ideje alatt a vonuló füzikék és a poszáták használják legintenzívebben a területet. Kora reggeli órákban nem ritka látvány az példányos füzike és poszáta csapatok táplálkozása a lombkoronaszintben. A gyűrűzések során a barátposzáták után a kerti poszátákból fogunk a legtöbbet és figyelemre méltó lehet, hogy 2012-ben a megfogott madarak 13%-át a kerti poszáták tették ki, azaz minden második megfogott barátposzátára jutott szinte egy kerti poszáta. Az itt fészkelő sokszínű madárvilágból, talán a harkályfélék számos képviselője érdemel még figyelmet, mivel az összes harkályfajunkról rendelkezünk adatokkal erről a területről, fészkelőként pedig a fehérhátú harkály és a hamvas küllőn kívül mindegyik megfigyelhető. A terület egyik legnagyobb értéke az évtizedek óta tartó zavartalansága. A lecsapolást követő munkálatokat és erdőtelepítéseket követően jelentős emberi beavatkozás nem történt. Ennek köszönhetően több helyen természetközeli állapotokban megmaradtak fűzláptöredékek. A csapadékosabb években gyakran vízben áll az egész egykori meder és az 15

16 ott található égeres. Ezekben az erőkben nem ritka a gyökereiken álló lábas éger sem. Az egykori mederben még kisebb mocsári nőszirom állományok fedezhetőek fel. Meggyőződésünk, hogy ennek a területnek egyetlen ésszerű hasznosítása, ha biztosítjuk a kellő vízutánpótlását és elősegítjük a természetes állapotok visszarendeződését. Mivel a lecsapolási munkák óta eltelt több mint 100 év sem volt elegendő, hogy ezt a gyakran lefolyástalan területet bevonjuk a művelésbe, ezért teljesen haszontalannak tartunk minden arra mutató törekvést, hogy ezt a természetes élőhelyet gazdasági szempontok szerint alakítsuk át. Az évezredeken át víz uralta területet a természeti értékek megőrzésére kell biztosítani. A szóban forgó kb. 100 hektáros területet részben természetes és részben mesterséges gátak veszik körül, így a víz visszatartásához csak az elvezető csatornákra telepített bukógátakra volna szükség és ezáltal a természetes állapotok elindulásához nélkülözhetetlen vízmennyiség máris biztosítható lenne. Ennek létrejöttével megőrizhető volna a Marcal-medence lecsapolás óta még megmaradt természeti értékeinek jó része, ezért sürgetjük a terület ilyen jellegű felhasználásának átgondolását és rekonstrukciójának előremozdítását. Külsővat-Bánhalmapusztai láperdőben gyűrűzött madarak listája 2007-től 2012-ig. Magyarnév Latin név Példányszám 1. Barátcinege Parus palustris Barátposzáta Sylvia atricapilla Berki tücsökmadár Locustella fluviatilis 1 4. Cigánycsuk Saxicola torquata 2 5. Citromsármány Emberiza citrinella Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita Csuszka Sitta europaea 3 9. Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris Énekesrigó Turdus philomelos Erdei pinty Fringilla coelebs Feketerigó Turdus merula Fitiszfüzike Phylloscopus trochilus Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus Fülemüle Luscinia megarhynchos 3 16

17 16. Gyurgyalag Merops apiaster Kakukk Cuculus canorus Karvalyposzáta Sylvia nisoria Kékcinege Parus caeruleus Kerti geze Hippolais icterina Kerti rozsdafarkú Phoenicurus phoenicurus Kertiposzáta Sylvia borin Kisfakopáncs Dendrocopos minor Kisposzáta Sylvia curruca Kormos légykapó Ficedula hypoleuca Közép fakopáncs Dendrocopos medius Mezei poszáta Sylvia communis Mezei veréb Passer montanus Nagyfülemüle Luscinia luscinia Nádi tücsökmadár Locustella luscinioides Nádirigó Acrocephalus arundinaceus Nagyfakopáncs Dendrocopos major Nyaktekercs Jynx torquilla Örvös légykapó Ficedula albicollis Őszapó Aegithalos caudatus Réti tücsökmadár Locustella naevia Sárgarigó Oriolus oriolus Seregély Sturnus vulgaris Sisegő füzike Phylloscopus sibilatrix Szajkó Garrulus glandarius Széncinege Parus maior 73 17

18 42. Szürke légykapó Muscicapa striata Tövisszúró gébics Lanius collurio Vadgerle Streptopelia turtur Vörösbegy Erithacus rubecula Zöldike Carduelis chloris Zöldküllő Picus viridis 1 Összesen: 1118 Gyűrűzésre fordított idő: 24 nap Szélmezői horgásztavak A Békás település határában lévő horgásztó a tőzegbányászás következtében alakult ki az 1980-as években. A bányászás a Marcal folyószabályozás előtti kanyarodó medrét követte és most ennek a helyét egy összefüggő tórendszer és nádas borítja. A természet olyan szinten hódította vissza az egykori birodalmát, hogy az egész medencére nézve egyedülálló madárfajokkal gazdagítja a térség faunáját. A tórendszer és környéke még általunk kevésbé kutatott, de kevés vizsgálódás után is már szembetűnő a vízimadarak népes száma és a medencében itt található az egyetlen gémtelep. Egyedül itt jelenik meg fészkelőként a fokozottan védett nagy kócsag, a vörösgém és a cigányréce, valamint a védett üstökösréce, a kis vízicsibe és a barkóscinege. A terület körül található a fokozottan védett hamvas rétihéják egyik potenciális fészkelőterülete, valamint több védett madárfajnak a költőhelye. Ezeknek a fajoknak a fészkelését veszélyezteti az esetleges horgászlétesítmények további terjeszkedése és újabb horgászbeállások kiépítése. Ahhoz, hogy a terület természeti jelentőségét pontosan meghatározhassuk további felmérések szükségesek, de az itt költő és táplálkozó fokozottan védett fajoknak a védelmében mindenképp indokolt lenne a horgásztavak természetvédelmi oltalom alá helyezése. A tavak horgászati célra való továbbfejlesztését ezt követően csak a természetvédelmi szempontok figyelembevételével szabadna engedélyezni. Szélmezői horgásztavaknál megfigyelt madarak jegyzéke Magyar név Latin név 1. Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 2. Búbos vöcsök Podiceps cristatus 3. Kárókatona Phalacrocorax carbo 4. Böblömbika Botaurus stellaris 5. Törpegém Ixobrychus minutus 6. Bakcsó Nycticorax nycticorax 7. Üstökösgém Ardeola ralloides 18

19 8. Kis kócsag Egretta garzetta 9. Nagy kócsag Egretta alba 10. Vörös gém Ardea purpurea 11. Fehér gólya Ciconia ciconia 12. Fekete gólya Ciconia nigra 13. Bütykös hattyú Cygnus olor 14. Nagy lilik Anser albifrons 15. Vetési lód Anser fabalis 16. Nyári lúd Anser anser 17. Tőkés réce Anas platyrhynchos 18. Kendermagos réce Anas strepera 19. Nyílfarkú réce Anas acuta 20. Kanalas réce Anas clypeata 21. Fütyülő réce Anas penelope 22. Csörgő réce Anas crecca 23. Böjti réce Anas querquedula 24. Barátréce Aythya ferina 25. Üstökösréce Netta rufina 26. Cigányréce Aythya nyroca 27. Kontyos réce Aythya fuligula 28. Kis vízicsibe Porzana parva 29. Vízityúk Gallinula chloropus 30. Szárcsa Fulica atra 31. Kis lile Charadrius dubius 32. Bíbic Vanellus vanellus 33. Réti cankó Tringa glareola 34. Erdei cankó Tringa ochropus 35. Billegető cankó Actitis hypoleucos 36. Piroslábú cankó Tringa totanus 37. Szürke cankó Tringa nebularia 38. Nagy póling Numenius arquata 39. Sárszalonka Gallinago gallinago 40. Pajzsos cankó Philomachus pugnax 41. Dankasirály Larus ridibundus 19

20 42. Sárgalábú sirály Larus cachinnans 43. Küszvágó csér Sterna hirundo 44. Kormos szerkő Chlidonias niger 45. Fehérszárnyú szerkő Chlidonias leucopterus Nagypiriti mocsárrét A Nagypirit települést nyugatról határoló mocsárrét talán az egyik legveszélyeztetettebb természetes élőhelye a Marcal-medencének. A medence legjellemzőbb természetközeli élőhelyei a mocsárrétek, amiből itt található a legegybefüggőbb ilyen területe. Természetesen, mint az egész medencében jellemzően ez az értékes élőhely is a Marcal egykori medrében található. Erre a mocsárrétnek jelenleg a legnagyobb veszélyt a kiszáradás jelenti, ami a területen keresztbe húzott csatorna miatt történik. További mocsárréti karaktervesztést okozhat a szárazabb években a nehéz munkagépekkel történő kaszálás. Vonulási időben, ha víz borítja a területet, akkor szinte bármilyen vízimadár előfordulhat, ami jól bizonyítja, hogy a különféle madarak mind a mai napig vonulási útvonaluknak használják a medencét. Fészkelés alatt a guvatfélék jelenléte érdemel komolyabb figyelmet, hisz megfelelő növényzet és vízborítás esetén egyedül itt van jelen fészkelőként a pettyes vízicsibe. Az egész medencéből csak ezekről a területekről vannak nagy póling fészkelési adatok Kárpáti Borbálának köszönhetően. (Utolsó adataink a fajról 2007-ből származnak, mikor májusban Adorjánháza alatt barnarétihéját hajtó nagy pólingot láttunk, valamint április végén a nagypiriti réteknél revírt tartó pólingot figyeltünk meg.) Sajnos mára már eltűnt, mint fészkelő faj a területről, de vonuláskor még rendszeresen előfordul. Az itt felvázoltak tükrében indokolt lenne a terület megőrzésének biztosítása a megfelelő vízszint fenntartásával, továbbá természetvédelmi szempontokat is betartó gazdálkodásra való átállással. Nagypiriti mocsárréten megfigyelt vízimadarak jegyzéke Magyar név Latin név 1. Bölömbika Botaurus stellaris 2. Kis kócsag Egretta garzetta 3. Nagy kócsag Egretta alba 4. Szürke gém Ardea cinerea 5. Fehér gólya Ciconia ciconia 6. Fekete gólya Ciconia nigra 7. Bütykös hattyú Cygnus olor 8. Tőkés réce Anas platyrhynchos 9. Nyílfarkú réce Anas acuta 10. Kendermagos réce Anas strepera 20

21 11. Kanalas réce Anas clypeata 12. Csörgő réce Anas crecca 13. Fütyülő réce Anas penelope 14. Böjti réce Anas querquedula 15. Barát réce Aythya ferina 16. Haris Crex crex 17. Guvat Rallus aquaticus 18. Pettyes vízicsibe Porzana porzana 19. Gólyatöcs Himantopus himantopus 20. Bíbic Vanellus vanellus 21. Réti cankó Tringa glareola 22. Erdei cankó Tringa ochropus 23. Billegetőcankó Actitis hypoleucos 24. Szürke cankó Tringa nebularia 25. Nagy goda Limosa limosa 26. Nagy póling Numenius arquata 27. Sárszalonka Gallinago gallinago 28. Pajzsos cankó Philomachus pugnax 5. Odútelepítések Az első ládatelepítés 2002 áprilisában történt Egyházaskesző és Nemesgörzsöny között, mikor két vörös vércse költőláda került egy már nem használt villanyvezeték oszlopaira. Ezt követően további 10 láda talált helyet Külsővat és Nagypirit közti területeken, valamint egy későbbi akció keretében négy láda és négy tálca került kihelyezésre Nemeskocs és Iszkáz között húzódó nagyfeszültségű villanyoszlopsorra. A ládatelepítéseket megelőző időkben csak szórványosan voltak megfigyelhetőek a vörös vércsék a medencében és megfelelő gallyfészkek hiányában fészkelésük is csak elvétve volt tapasztalható. A ládatelepítéseket követően azonban a madarak szinte azonnal elfoglalták a mesterséges fészkelőhelyeket és a vörös vércsék jelenléte a medencében ettől kezdve általánossá vált. A ládákat rendszeresen ellenőrizzük és karbantartjuk. Ezzel kapcsolatban csak egy negatív esemény történt Nagypirit határában, mikor az egyik nyárfára felhelyezett ládába sörétes puskával belelőttek és ezt követően teljesen szétverték. A vércseládák telepítésével párhuzamosan a fokozottan védett gyöngybaglyoknak is készítettünk költőládákat. Ennek szükségességét az is indokolta, hogy számos faluban a templomfelújítások során az addig nyitott és a baglyok által lakott templomtornyokat a madarak számára zárttá alakították át. Ezáltal több bagolytanya teljesen megszűnt és csak a ládák kihelyezése következtében váltak ismét lakottá. Ennek a munkáknak köszönhetően került költőláda Külsővaton az általános iskola padlásterébe, Adorjánházán, Egeralján és 21

22 Csöglén pedig a települések templomtornyaiba. A Marcal-medence településeinek templomtornyainak lakottságát néhány évente újból ellenőrizzük és a kihelyezett ládák állapotát is felülvizsgáljuk ben további mesterséges költőládákkal, ill. odúkkal gazdagodott a terület. Ezúttal már a kisebb termetű fajoknak kedvezve kuvik láda és D típusú szalakóta odúk kerültek kihelyezésre kísérleti jelleggel. A tárgyévi első ellenőrzésekkor kettő D odúban mezei verebek költöttek. 6. Vörösiszap katasztrófa hatásainak felmérése október 4-én az ajkai Magyar Alumínium Zrt. egyik iszaptárolójának gátja átszakad és a Torna patakon keresztül erősen lúgos vörösiszappal szennyezte a Marcal folyót. A vörösiszap a Marcal Kamond és Marcalgergelyi közti szakaszán több helyen kijutott a mederből és értékes lápréteket öntött el. Ezek a területek a következőek: Kamond és Boba közti láprétek Csöglei láprét kis kiterjedésben érintett Külsővat - Bánhalmapusztától Marcalgergelyiig szinte egybefüggő területek sérültek a folyó mind két partján. A katasztrófa bekövetkezése után rendszeresen mértük az árterületre kikerülő lúgos víz kémhatását. Felméréseinket térképen rögzítettük. A kémhatás több helyen elérte, vagy meghaladta a 9-es ph-t, de egyes helyeken 10-es vagy annál nagyobb értéket is mértünk. Azokon a helyeken, ahol a víz megrekedt és nem tudott friss vízzel hígulni, ott a lúg még sokáig mérhető volt és nagyobb kárt okozott, mint azokon a helyeken, ahol pl. egy csatorna vize folyamatosan új vízzel keverte a szennyezett területet. Ezt jól szemlélteti a Külsővat határában lévő két különböző lefolyású terület. A külsővati vasútállomás és Mersevát között található Marcal egykori folyómedrének, a Hunyor-patak állandóan friss vízutánpótlást biztosít. Az iszap kiömlést követően október 9-én, ezeken a földeken 8.7 ill. 9.7-es phjú vizet mértünk, míg április 23-án már egy élettel teli kiöntést figyelhettünk meg 9 vízi madárfajjal és 3 kétéltűfajjal. Ezzel a területtel ellentétben a Külsővat alatti legelők, láprétek, már rosszabb helyzetben voltak. A Marcal gátján átbukó árvíz által a vörösiszap is kijutott a mederből és iszappal borította be tájat. Az ár levonultával azonban a víz nem tudott visszajutni a mederbe és megállt a földeken. Itt október 16-án akár es ph-t is mértünk április 23-án a víz továbbra is talajszint felett, vagy annak határán mozog, de kétéltűeket csak elvétve lehet találni és madarak sem mozognak a területen a növényzet pedig foltokban kopasz maradt. A vörösiszap ömlést megelőzően egy hódcsalád költözött a Marcal külsővati szakaszára, majd a katasztrófát követően is a területen maradtak. Felméréseink alatt több hódrágást is megfigyeltünk, majd az egyik felmérésünk során a hódvárat is sikerült megtalálnunk. Ekkorra a folyó már erősen szennyeződött a vörösiszappal, amit a hódok váruk építéséhez is felhasználtak. Érdekes volt a vörösiszappal betapasztott vár látványa a folyóparton. Értesítettük a megfigyelésünkről a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot és a WWF magyarországi szervezetét. A hódvár a mederkotrás során elpusztult és a hódok a nyomok alapján a folyó lejjebbi szakaszára húzódtak vissza. Az vörösiszap élőhelyre gyakorolt hatását két madárfaj állományváltozásán keresztül vizsgálhatjuk. Az egyik faj a nádirigó, mely a Marcal menti nádasokban való fészkelésével a 22

23 szennyezéshez legközelebb költő madarak egyike. A másik vizsgált faj a csúcsragadozónak számító hamvas rétihéja, ami a Marcalhoz szorosan kapcsolódó, de már távolabbi árterületekről szerzi be a táplálékát. Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) A fajjal kapcsolatban két alkalommal történt felmérés a Marcal mentén május 9-én és április 30-án. A korábbi felmérés a Marcal 2.5 km-es külsővati szakaszán történt, míg a későbbi a Marcal vasúti hídja és a Merseváti hídja közti szakaszát érintette. Mindkét felmérés ugyan azt eredményezte, azaz a Marcalon kb. 300 méterenként volt hallható egy-egy hím nádirigó, vagyis kb. 300 méterenként költött egy-egy nádirigópár. A vörösiszap erősen érintette a nádirigók fészkelési területeit és az iszapszennyeződés miatt szükségessé vált mederkotrás pedig teljesen eltüntette a faj fészkelésre alkalmas élőhelyét április 23-án történt felmérésünkön a Marcal mentén nem, csak a folyótól távolabbi csatornákból hallottunk éneklő nádirigót. Hamvas rétihéja (Circus pygargus) 2007 óta kutatjuk célirányosan a hamvas rétihéjákat a területen, de korábbról is vannak adataink a fajról. A faj minden évben stabilan jelen van a területen és a felméréseink alapján kijelenthető, hogy a Marcal-medence kiemelt szerepet játszik a hamvas rétihéják fészkelésében, mivel országos szinten itt fészkel a legtöbb. A madarak kivétel nélkül a Marcalt övező leromlott mocsarakat, gyomosodó mocsári sásos területeket részesítik előnybe a fészkeléshez. A vörösiszap szennyezés érintette a hamvas rétihéják fészkelő területeit Kamond és Boba közt, Külsővat és Marcalgergelyi közt, de sérültek a faj táplálkozó területei is. A szennyezést követő első évben észrevehető változást az állományban nem tapasztaltunk, viszont 2012-ben a madarak a Marcal-medence szennyezéssel érintett Kamond-Marcalgergelyi szakaszáról teljesen eltűntek és az északabbi sértetlenül maradt területekre húzódtak. Ennek oka magyarázható az év tavaszán történt égetésekkel, beszántásokkal és kaszálásokkal, amik a hamvas rétihéják fészkelő területeit néhány kivétellel lényegében felszámolták. Azáltal viszont, hogy az említett szakaszon megmaradt néhány fészkelőterületeken sem próbálkoztak fészkeléssel, felvetheti egy esetleges másik tényezőnek a befolyását is. 7. Összefoglaló A Marcal-medence a folyószabályozási munkákat megelőzően egy változatos és gazdag vízi világnak adott otthont, számtalan természeti értéket hordozva magában. Ezt a világot tette tönkre az emberi nagyravágyás és pusztító tevékenységét folytatja mind a mai napig is. Ezeknek a természeti értékeknek a megóvásáért a 2000-es évekig számottevő erőfeszítés nem történt, igaz a medence egy része Natura 2000 terület lett, de külön védelem alá egy nem exlege terület sem került és sem faj-, sem pedig élőhelyszintű védelmi munkákról nem tudunk beszámolni. Ennek oka származhat a terület határterület mivoltából is, hiszen szinte egy olyan hivatalos szervezet, vagy közigazgatási egység sincs a környéken, aminek a határa ne a Marcal mentén húzódna. Ennél fogva legyen szó települési, megyei, régiói, vagy akár természetvédelmi problémáról egyik sem tudja maradéktalanul a medence teljes egészét 23

24 képviselni, vagy a felmerülő feladatokat magáénak érezni. Ennek ismeretében a teljes medencét magába foglaló koncepciótervre nem is lehet számítani, hanem csak elszigetelt területeket érintő védelmi tevékenységekre. Mindezek ellenére a medencében zajló folyamatos és egyre nagyobb mértéket öltő értékvesztések miatti felelősség az illetékes nemzeti park igazgatóságok terhére megállapítható. A Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület tevékenységével ezeket a hiányosságokat próbálja enyhíteni és segíteni a Marcal-medence természeti értékeinek minél részletesebb felmérését és sikeresebb megóvását a jövő nemzedékeinek számára. Ennek a munkánknak az eddig elért legnagyobb eredménye a területen költő hamvas rétihéják fészkelő állományainak a felkutatása, a több éven keresztüli felmérése és a fészkelő területeinek a megvédése volt. Ez a munka segített fényt deríteni arra, hogy olyan jelentős számú hamvas rétihéja pár fészkel a medencében, amilyenre az egész országból nem tudunk hasonló példát. Az Egyesület védelmi tevékenységeinek köszönhetően egyre nagyobb esély nyílt arra, hogy az itt fészkelő hamvas rétihéják minden évben sikeresen kiröpíthessék fiókáikat, és konkrét adatokkal tudunk már szolgálni egy jövőbeni komolyabb védelmi akcióhoz, vagy a potenciális fészkelőhelyek levédéséhez ezzel segítve az illetékes hatóságok munkáját is. Az Egyesület tevékenységének további eredményeként olyan sikereket sorolhatunk fel, mint a kékbegyek fészkelő állományainak a felmérése, a fészkelő fehérgólyák állományváltozásának nyomon követése, valamint sikerült az egész Marcal-medencére nézve pontos és részletes képet alkotnunk az itt fészkelő, vagy átvonuló madárfajokról. Ezek olyan eredmények, amelyek hiánypótlóak a területre nézve és e nélkül lehetetlen volna a Marcalmedence természeti jelentőségének pontos megítélése is. A Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület a jövőben is törekedni fog az elkezdett munkák folytatására és újabb célok kitűzésével a Marcal-medence természeti értékeinek minél sikeresebb megvédésére. 24

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor 5. évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (FOT) 5. évi madárgyűrűzési munkája összesen 3 napon zajlott április 9. és november 4. között. A költési id szakban szokásosan

Részletesebben

Madártani megfigyelések a Cserhátból

Madártani megfigyelések a Cserhátból Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992

Részletesebben

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 MODERN KERTVÁROS 2009. október 1 Összefoglaló Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a kerület kiemelkedő

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti

Részletesebben

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in

Részletesebben

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI

Részletesebben

A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy

A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy ÉS A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ írta : dr. Sághy Antal Megfigyeléseimet a Duna partján fekvő Lábatlan és Süttő községek közelében végeztem, így nemcsak a hegyi madarakról

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) VONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIMADÁR ÁLLOMÁNYOK A SZIGETKÖZBEN (2012/2013 2014/2015) MIGRATING AND WINTERING WATERBIRD POPULATIONS

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai Puhatestűek Magyar név Tudományos név Védettség Természetvédelmi érték (Ft) Ugarcsiga Helix lutescens Balogcsiga Vertigo angustior Nagy hasascsiga Vertigo

Részletesebben

MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke

MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke MAGYAR GАbor H-1121 BUDAPEST, KЖltУ u. 21. Hungary ABSTRACT MAGYAR, G.: Checklist of the birds of Hungary PartimadАr 5: This is a list of the 365 different bird species

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2006 2 Keve András (1909-1984) emlékének

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX) A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN -1972. IX) A Zirci Arborétum (továbbiakban arborétum) növekvő látogatottsága egyre inkább szükségessé tette, hogy minél előbb rendelkezésünkre

Részletesebben

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991) MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2015 2 Chernel István (1865-1922) emlékének

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

6. szám 1993. október

6. szám 1993. október 6. szám 1993. október A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület Soproni Csoportjának Lapja 1. Bevezetés A Fertő-táj hazai részén előforduló madarak névjegyzéke (1971-1992) A Fertő madártani kutatása

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány

Örökségvédelmi hatástanulmány DOMBÓVÁR TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Örökségvédelmi hatástanulmány Készítette: Beleznay Éva Somogyi Krisztina Terra Studio Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. 2 Dombóvár Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok)

(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) 2010.1.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/7 IV (Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) 2009/0043 (COD) LEX 1113 PE-CONS 3681/1/09 REV 1 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Merzse-mocsár Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:28:48 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVII. ker. A terület kiterjedése: 39.3424 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

XV. KÜLFÖLDI GYÜRÜS MADARAK KÉZRE KERÜLÉSEI XXXVII. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS. Records oí birds ringod abroad 37th report of bird-banding

XV. KÜLFÖLDI GYÜRÜS MADARAK KÉZRE KERÜLÉSEI XXXVII. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS. Records oí birds ringod abroad 37th report of bird-banding XV. KÜLFÖLDI GYÜRÜS MADARAK KÉZRE KERÜLÉSEI XXXVII. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS Records oí birds ringod abroad 37th report of bird-banding László Haraszthy Egon Schmidt Podiceps ruficollis Ljubljana ad. 110 135

Részletesebben

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H. Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H. Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE

A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE Abstract Soós Gergő 1 - Varga János 2 - Dobos Anna 1 In this article we present the analysis of biotic and antropogenic factors in case of Gólyaorr situated

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Rudabánya Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 04-én, du. 15,00 órai kezdettel tartott nyílt testületi üléséről. Az ülés helye: Művelődési Ház Rudabánya

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

France N W

France N W t A MADÁRTANI INTÉZET MADÁR JELÖLÉSEI XXXI. GYŰRŰZÉSI JELENTÉS BIRD-BANDING OFTHE HUNGÁRIÁN 0 RNITHOLO GIC AL INSTITUTE 31. REPORT ON BIRD-BANDING Egon Schmidt Ciconia ciconia Gólya V 938 puli. 06.07.77.

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. 1931

Részletesebben