ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI"

Átírás

1 A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó /21. pp. madárfaunisztikai adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI CSOPORTJA 2005 BEVEZETÉS A évek közötti időszak csapadékszegény volt, ekkor még nagyobb jelentőséget kaptak a különböző mesterséges vizes élőhelyek, így a hígtrágyaszikkasztók is. Ezt figyelembe véve jártam néhány társammal a fent említett területet, és kísértük fokozott figyelemmel mind a fészkelő, mind a vonuló madárállományt. Elmondható, hogy egyes fajok esetében, mint a gulipán és a gólyatöcs, legalább olyan jó fészkelő állomány tartózkodott a szikkasztón, mint a környékbeli szikes pusztákon és mesterséges halastavakon. A költés eredményességét itt csak a tavaszi esők veszélyeztették, míg az utóbbi területen a tavaszi mederárasztások, tófeltöltések is. A TERÜLET BEMUTATÁSA A vizsgált területek Szeged-Kiskundorozsma és Szatymaz között elterülő szántóföldi környezetben helyezkednek el. Vonzáskörzetükben találjuk északi irányban a szegedi Fehér-tavat, kb. 1 km-nyire, déli irányban kb. 2-3 km-re pedig a Dorozsmai Nagyszék e lege területet. A közeli sertéstelep hígtrágya-szikkasztója (későbbiekben csak szikkasztó) szabálytalan alakú terület, melynek medrében, hosszanti irányban egy bakhát található, mely kb. 5 m széles és m hosszú. Magassága nem egyforma, így a víz több helyen ellepi, ezáltal 3 szigetet alkot. Valójában az egész egy 223

2 A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve sziget, mivel két tagtársam korábbi években 5 m széles szakaszon átvágta a bakhátat, így egy vizes árokkal védte meg a fészkelő madarakat a szőrmés ragadozóktól. A bakhát utolsó m-es szakasza, valamint a szigetek teljesen növénymentesek a fészkelési időszakban, mivel a téli csapadék miatt megemelkedő vízszint ellepi ezeket a részeket. A szikkasztó mellett keleti irányban egy mélyebb fekvésű területet találunk, mely a szikkasztó öntésterülete. Ez a terület egész évben mocsaras jellegű, a csapadékviszonyoknak megfelelően változik mérete és a vízmélysége, néhány cm-től a cm-es mélységig. A területet zömmel nád borítja, ideális élőhelyet teremtve a nádi énekeseknek, bölömbikának. A homokbánya a szikkasztótól nyugati irányban helyezkedik el. Itt a termelést sokáig szüneteltették, de az autópálya építkezések miatt most újra termelésbe vonták. A vizsgált területeket földúton, az ún. Hosszúhát dűlőn lehet megközelíteni. (De rövidesen autópályáról is látható lesz.) A megfigyeléseket ezeken a területeken általában heti rendszerességgel végeztem, ig. FÉSZKELÉSEK A sziget kopár részein figyeltem meg a küszvágó csérek 5-30 párból álló fészkelő telepeit 2003-ig, de itt költöttek a gulipánok is. A növényzettel sűrűn benőtt magasabb fekvésű területen a dankasirályok kolóniái alakultak ki évről-évre, számuk 2-80 pár között mozgott. A szikkasztó tavi részéhez két öböl is kapcsolódik, melyekben a trágyalé szikkadtabb állapotú. Ezt az öblöt részesíti előnyben a gólyatöcs, melynek fészkelő állományát javarészt ezen a részen találtam. Sajnos az autópálya nyomvonalát a szikkasztó szélesebbik részére jelölték ki. Az építkezést 2003-ban kezdték el, a szikkasztó egy részének betemetésével. Ez önmagában kiváltott egy nagy mértékű vízszintemelkedést. Ennek köszönhetően a három sziget és a bakhát teljes hosszúságában víz alá került, megszüntetve a csérek és gulipánok fészkelő területét, illetve nagyban befolyásolta a dankasirályok későbbi területválasztását. Ezek arra ösztönöztek, hogy a sziget (egészet nem is, de) egy részét pótoljam. Egy korábban másik tóra épített és kipróbált mesterséges sziget mintájára, erre a területre is építettem 2 db. úszószigetet. A sziget paraméterei a következők: 1m 2m-es deszkalap, melynek szélein 10 cm magas perem van. Az úszó képességet zsákba tett pillepalackokkal értem el, zsákonként 14 db 2 literes palackkal. Mind a két sziget alá 5-5 zsák került. A deszkalapra a helyszínről szerzett iszapot terítettem. A szigetek rögzítését lánccal, valamint 1-1 db. karóval oldottam meg úgy, hogy a két sziget egymástól függetlenül tudjon mozogni. Ennek előnye, hogy követik a vízszintingadozást, illetve ha az egyik karó elszabadul, attól csak az egyik sziget sodródik el, a másik a helyén marad. A két sziget együttes felülete 4 m 2. Még a sziget elkészítésének évében költött rajta 4 pár küszvágó csér, és repítette ki sikeresen fiókáit. Dankasirály (Larus ridibundus):. A ös tél és a 2005-ös év tavasza kiadós mennyiségű csapadékot hozott, ami jelentősen megemelte az egyébként is, az átlagosnál magasabb vízszintet. Mindezt fokozta az autópálya-építés miatti további mederbetemetés. Ennek következtében ez a félig természetes sziget is víz alá került. Ettől kezdve csak az úszószigetek maradtak. Ide épített egy hatalmas fészekkupacot 1 pár dankasirály. Az erősen megemelkedett vízszint miatt a szikkasztó több helyen is kiöntött, tocsogóssá téve a szélső m széles búzaföldet. Ez új lehetőségeket adott a dankasirályoknak, és ide építették a legtöbb fészket, így kialakult a legnagyobb fészekkolónia. A 2005-ös év volt az elmúlt 5 év második legjobb költési éve a fészkelő párok számát tekintve. Itt 40 madár költött laza telepet alkotva. Sajnos a hideg, esős időjárás katasztrofális következményekkel járt. Hiába voltak művészi módon felépí- 224

3 A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László tett fészkek, a nagy részük mégis tojásos állapotban tönkrement. A kirepült fiatalokból alig tudtam pld-t megfigyelni. Ugyanakkor ezzel egy időben láttam pótköltő madarakat. Küszvágó csér (Sterna hirundo): a magas vízszint miatt a teljes fészkelő állomány a mesterséges szigetre szorult. Meglepetésemre szolgált, hogy a madarak kitartottak a terület mellett és inkább összetömörültek. Így 2005-ben 9 pár fészkelt, az előző évi 4 párhoz képest. Az időjárás talán a küszvágó cséreket érintette a legrosszabbul. A csupasz földön lévő tojásaik a sok eső miatt szétgurultak, kihűltek. Egyetlen tojásból sem kelt ki fióka. Ezek után felhagytak a költéssel, és csak pihenni jártak vissza a szigetre. Július 17-én már öreg madár tartózkodott a sziget körül, de fiatal madár egy sem. A bakhát legmagasabb -félig szárazon maradt- részét, egy kb. 4-5 m 2 -es területet sikerült 2-3 cm-rel megemelni. A tavaszi csapadék miatt csak ez a megemelt szakasz maradt szárazon, a többi teljesen elmerült. Nagyon örültem, hogy itt is fészkelt 6 pár küszvágó csér. A gólyatöcsök (Himantopus himantopus) a szikkasztón maradtak, azon belül is az ingoványosabb részen. Sajnos a fészkelési időben történt folyamatos esőzések nem kedveztek számukra sem. A 2005-ös évben a gólyatöcs 2 párja fészkelt a területen, de csak a második pótköltése lett sikeres. Még a két fészekaljat is megtaláltam, melyeket egyértelműen az esővíz mosott el. A gulipánok (Recurvirostra avosetta) közül 2005-ben 2 pár maradt a szikkasztón, de a gólyatöcsökhöz hasonlóan csak a második pótköltésük lett sikeres. Valószínűleg szintén a megnövekedett vízszintnek köszönhető, hogy olyan fajok is megjelentek költő-fajként a területen, mint pl. a feketenyakú vöcsök 1 párral, ill. a cigányréce szintén 1 párral. Míg a szikkasztó területéből az autópálya-építés csak elvett területet, addig a régi homokbánya területénél újabb élőhelyek alakultak ki. Az egykori jó partifecske és gyurgyalag fészkelőhelyek most ismét felvirágoztak. A homokfal 2004-ben 1,5-2 m magas és m hosszú volt. Mára a bánya mérete elérte a kb m m-t, különböző hosszúságú és méretű falakkal. Ezen a hatalmas területen a kotrás mélységétől függően, különböző méretű és mélységű tavak is kialakultak, melyek kiváló fészkelőhelye a gulipánnak és kis lilének. A gulipánok (Recurvirostra avosetta) fel is fedezték a jobb fészkelő helyeket, ezért elhagyták a szikkasztó területét és a homokbányában két kisebb alapterületű szigeten kapartak maguknak fészekmélyedést. Ide rakták le 3-3 tojásukat, és nevelték fel fiókájukat. A kis lile (Charadrius dubius) költéséről pontos információm nincs, sem a fészket, sem pedig a kotló madarat nem sikerült megfigyelni. Először július 14-én találkoztam fiatal kis lilékkel, de ezek csapatba verődtek több öreg madárral. Először két pár volt a fiataljaikkal, majd később, augusztus közepére már 5-8 pár mozgott. Így nem lehet kizárni, hogy más területen fészkelő madarak keveredtek a bányába. A partifecskék (Riparia riparia) 2004-ben egy 190 párból álló telepet alakítottak ki. A később létrejött nagy méretű meredek partfal adta lehetőségeket kihasználták, és rekord mennyiségű, kb párra becsült fészekkolóniát hoztak létre. A kolónia felmérését költőüreg-számlálással végeztem, két hónapon keresztül, összesen négy alkalommal. Így a megsemmisült, illetve az időközben felhagyott fészkeket ki tudtam hagyni a számlálásból. A lyukak számlálásánál figyeltem föl arra, hogy július végén, augusztus elején újabb lyukak keletkeztek. Ezek azonban feltehetően pihenő helyként szolgáltak, ezekben fészkelés nem történt. Összesen kb ilyen pihenő üreget találtam. Augusztus 04-én tapasztaltam, hogy a bányát elkezdték betemetni. Egyelőre nem tudni, ez a munka mekkora területet fog érinteni. A gyurgyalagok (Merops apiaster) száma 2004-ben 1 pár volt, ami 2005-re, 5 párra bővült. 225

4 A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 1. Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 2. Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 1997.aug. 09-én(Kókai) Biztos fészkelési adata 2000-ben volt (1 pár), a szikkasztót övező 3. Bölömbika Botaurus stellaris nádasban, ezt azóta az autópálya kettévágta, a megmaradt rész az emelkedő vízszint miatt ritkul. 4. Bakcsó Nycticora nycticora A megfigyelt legnagyobb csapata 50 egyedből állt.(2005) Üstökösgém Ardeola ralloides 5. Kis kócsag Egretta garzetta 6. Nagy kócsag Egretta alba Főként a környező szántókon. 7. Szürke gém Ardea cinerea Főként a környező szántókon. 8. Vörös gém Ardea purpurea Fehér gólya Ciconia ciconia 9. Nagy lilik Anser albifrons 2005.ápr. 04-én. 10. Nyári lúd Anser anser 1997.márc. 15-én. (Kókai) 11. Bütykös ásólúd Tadorna tadorna 2005.jan., 6 pld. táplálkozott a szántón, majd a homokbánya befagyott vizére szálltak. 12. Fütyülő réce Anas penelope 13. Kendermagos réce Anas strepera 1997.márc. 15-én, 1 pár. (Kókai & Mészáros) 14. Csörgő réce Anas crecca A legnagyobb csapata 140 egyedből állt. 15. Nyílfarkú réce Anas acuta aug. 09-én, 1 pld. (Kókai & Mészáros) 16. Böjti réce Anas querquedula A legnagyobb csapata 60 egyedből állt. 17. Kanalas réce Anas clypeata 18. Barátréce Aythya ferina 19. Cigányréce Aythya nyroca Kókai 1 sérült példányt észlelt a szikkasztón aug. 09-én, majd 2005-ben 1 pár fészkelt. 20. Barna rétihéja Circus aeruginosus 21. Kékes rétihéja Circus cyaneus 22. Hamvas rétihéja Circus pygargus 1996.aug. 16-án, 1hím. (Kókai & Mészáros) 23. Héja Accipiter gentilis 226

5 A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 24. Karvaly Accipiter nisus 25. Egerészölyv Buteo buteo 26. Pusztai ölyv Buteo rufinus 1997.aug. 08-án, 1pld. (Kókai) 27. Vörös vércse Falco tinnunculus Szarkafészekben fészkel. 28. Kis sólyom Falco columbarius 29. Kabasólyom Falco subbuteo ben a közelben fészkelt. 30. Kerecsensólyom Falco cherrug 31. Vándorsólyom Falco peregrinus 32. Fürj Coturni coturni 33. Fácán Phasianus colchicus 34. Guvat Rallus aquaticus 35. Vízityúk Gallinula chloropus 1997.aug. 09-én, 1pld. (Kókai) 36. Szárcsa Fulica atra Rendszres költő faj. (ma. 50 pár) 37. Daru Grus grus Az őszi vonulás során a környező szántókon táplálkoznak. Legnagyobb csapatukat nov. 24-én láttam ekkor kb pld. volt a területen. 38. Gólyatöcs Himantopus himantopus 39. Gulipán Recurvirostra avosetta 40. Székicsér Glareola pratincola ben, (Domján) 41. Kis lile Charadrius dubius 1 fészkelési adata ismert (Mészáros) 42. Parti lile Charadrius hiaticula 43. Ezüstlile Pluvialis squatarola 44. Bíbic Vanellus vanellus 45. Apró partfutó Calidris minuta 46. Temminck-partfutó Calidris temminckii 2 alkalommal figyeltem meg, 2004.aug. 10-én 3 pld-t., Máj. 16-án 6 pld-t. 47. Sarlós partfutó Calidris ferruginea 2 alkalommal figyeltem meg, 2003.júl. 17-én 1 pld-t., júl. 27-án 1 pld-t. 48. Pajzsoscankó Philomachus pugna Legnagyobb csapata 2003-ban volt, ekkor 500 pld.-t figyeltem meg. 49. Sárszalonka Gallinago gallinago 50. Nagy goda Limosa limosa 51. Kis póling Numenius phaeopus Legnagyobb csapata 28 pld-ból állt. 52. Nagy póling Numenius arquata 53. Füstös cankó Tringa erythropus 54. Piroslábú cankó Tringa totanus Fészkét a gólyatöcsök közelébe rakja. 227

6 A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 55. Tavi cankó Tringa stagnatilis 56. Szürke cankó Tringa nebularia 57. Erdei cankó Tringa ochropus 58. Réti cankó Tringa glareola 59. Billegetőcankó Actitis hypoleucos 60. Szerecsensirály Larus melanocephalus 61. Kis sirály Larus minutus 62. Dankasirály Larus ridibundus 63. Sárgalábú sirály Larus michahellis 64. Küszvágó csér Sterna hirundo 65. Fattyúszerkő Chlidonias hybridus 66. Kormos szerkő Chlidonias niger 67. Fehérszárnyú szerkő Chlidonias leucopterus 68. Parlagi galamb Columba livia f. domestica 69. Örvös galamb Columba palumbus 70. Balkáni gerle Streptopelia decaocto 71. Vadgerle Streptopelia turtur 72. Kakukk Cuculus canorus 73. Erdei fülesbagoly Asio otus 74. Sarlósfecske Apus apus 75. Gyurgyalag Merops apiaster 76. Szalakóta Coracias garrulus 77. Búbosbanka Upupa epops 78. Mezei pacsirta Alauda arvensis 79. Partifecske Riparia riparia 80. Füsti fecske Hirundo rustica 81. Molnárfecske Delichon urbica 82. Parlagi pityer Anthus campestris 83. Réti pityer Anthus pratensis 84. Havasi pityer Anthus spinoletta 85. Sárga billegető Motacilla flava Legnagyobb csapata júl. 27- én volt, ekkor 19 pld.-t figyeltem meg máj. 27-én, (Kókai) Legnagyobb csapata szept. 12-én volt, ekkor 33 pld.-t figyeltem meg máj. 17-én, (Kókai & Mészáros) Legnagyobb csapata ápr. 1- én volt, ekkor 80 pld.-t figyeltem meg. A dorozsmai Nagy széken, ill. Zsombó külterületén kihelyezett "D" odúkban fészkelő madarak látogatják a területet. A területen megtalált alfajok: tuhnbergi, feldeggi, superciliaris. 228

7 A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 86. Kucsmás sárgabillegető Motacilla flava feldeggi 87. Barázdabillegető Motacilla alba 88. Ökörszem Troglodytes troglodytes 89. Vörösbegy Erithacus rubecula 90. Fülemüle Luscinia megarhynchos 91. Cigánycsuk Saicola torquata 92. Hantmadár Oenanthe oenanthe 93. Fekete rigó Turdus merula 94. Fenyőrigó Turdus pilaris 95. Énekes rigó Turdus philomelos 96. Nádi tücsökmadár Locustella luscinioides 97. Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus 98. Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris 99. Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus 100. Nádirigó Acrocephalus arundinaceus 101. Karvalyposzáta Sylvia nisoria 102. Kis poszáta Sylvia curruca 103. Mezei poszáta Sylvia communis 104. Barátposzáta Sylvia atricapilla 105. Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita 106. Kék cinege Parus caeruleus 107. Sárgarigó Oriolus oriolus 108. Tövisszúró gébics Lanius collurio 109. Kis őrgébics Lanius minor 110. Nagy őrgébics Lanius ecubitor 111. Szarka Pica pica 112. Csóka Corvus monedula 113. Vetési varjú Corvus frugilegus 114. Dolmányos varjú Corvus corni 115. Holló Corvus cora 116. Seregély Sturnus vulgaris 117. Házi veréb Passer domesticus 118. Mezei veréb Passer montanus 119. Erdei pinty Fringilla coelebs 120. Zöldike Carduelis chloris 121. Tengelic Carduelis carduelis 122. Süvöltő Pyrrhula pyrrhula A homokbánya területén lehetett megfigyelni júl. 17-én,2 ad. és 2 juv. 229

8 A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve költőfaj madárvendég Sorszám Magyar név Latin név ritka kóborló Megjegyzés 123. Meggyvágó Coccothraustes coccothraustes 124. Citromsármány Emberiza citrinella 125. Nádi sármány Emberiza schoeniclus 126. Sordély Miliaria calandra 2004 telén összeverődött csapata elérte az 50 pld.-t A dankasirály és küszvágó csér fészkelése ( ) Fészkelő párok száma dankasirály küszvágó csér 230

9 A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László Gyurgyalag és partifecske fészkelések a homokbánya területén ( ) Költő üregek száma gyurgyalag partifecske Gulipán és gólyatöcs fészkelése ( ) Fészkelő párok száma gulipán gólyatöcs 231

10 A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve BOTULIZMUS Nem volt célom a tavi bénulás részletes nyomon követése, bemutatása, de a 2005-ös évben bekövetkezett nagy mértékű madár elhullást látva, nem hagyhattam figyelmen kívül. A fertőzés mindkét területen megfigyelhető volt. A szikkasztó területén általában récéket, szárcsát találtam, ritkábban gólyatöcsöt. A homokbányában a limicola fajok voltak többségben. A homokbánya alacsony vize a nyári melegben gyorsan felmelegszik, így a baktériumok nagy számban tudnak elszaporodni. A területen két pár gulipán összesen 6 fiókát röptetett. Augusztus 04-én az elhullott gulipánok száma összesen elérte a 11 pld-t. Vegyes korú madarak hullottak el. Gyakorlatilag a teljes költés az öregekkel együtt megsemmisült. A gólyatöcspusztulás ugyanekkor 5 pld. volt. Július 14-e gólyatöcs: 8 pld., elhullás nincs gulipán: 8 pld., +5 tetem. Július 17-e gólyatöcs: 4 pld., elhullás nincs gulipán: 16 pld., 1 legyengült madár. Július 27-e gólyatöcs: 41 pld., +3 tetem gulipán: 22 pld., +4 tetem. Július 30-a gólyatöcs: 24 pld., 1 legyengült madár gulipán: 12 pld., +1 tetem. Augusztus 04-e gólyatöcs: 4 pld., 1 legyengült madár gulipán: 3 pld., elhullás nincs. Összesen augusztus 04-ig gólyatöcsből 5 pld. hullott el, míg a gulipánból függetlenül, hogy kevesebb mozgott a területen, 11 pld. Érdekes, hogy az egyik területbejárás során találtam egy ad. kőforgatót is, ezzel a fajjal ezen a területen még nem találkoztam. Vélhetőleg a táplálkozásbeli különbségek az okai az eltérő mortalitásnak. Míg az egyik faj a táplálékkal kevesebb, addig a másik több fertőzött vizet vesz fel. Ha a területen legyengült madarat találtam, akkor azt a Szegedi Vadasparkba vittem, vagy vitettem. Összesített táblázat a tavibénulásban elhullott madarakról (2005. júl.-szept.-ig) Sorszám Magyar név Latin név Tetem (db.) 1. Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 1 2. Csörgő réce Anas crecca 9 3. Tőkés réce Anas platyrhynchos Nyílfarkú réce Anas acuta 1 5. Böjti réce Anas querquedula Kanalas réce Anas clypeata 5 7. Szárcsa Fulica atra Gólyatöcs Himantopus himantopus Gulipán Recurvirostra avosetta Kis lile Charadrius dubius Bíbic Vanellus vanellus Pajzsoscankó Philomachus pugna Piroslábú cankó Tringa totanus Szürke cankó Tringa nebularia Réti cankó Tringa glareola Billegetőcankó Actitis hypoleucos Kőforgató Arenaria interpres Küszvágó csér Sterna hirundo Kormos szerkő Chlidonias niger 1 Összesen

11 A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó madárfaunisztikai adatai Engi László ÖSSZEGZÉS A vizsgált területek teljesen mesterségesek, folyamatosan változnak, ennek ellenére a madarak előszeretettel választják ki táplálkozó, illetve fészkelő helyükül. Úgy gondolom a megfigyelt madarak különösen a fészkelők- mennyisége érdemessé teszi a területet a további vizsgálatokra és újabb fészkelést segítő eszközök telepítésére. Célom, hogy egy másik úszószigetet is kihelyezek a szikkasztóra, így több madárnak nyílik majd lehetősége a fészkelésre. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm dr. Kókai Károlynak, Mészáros Csabának, Puskás Józsefnek és több MME tagnak a közreműködését, akik technikai segítséget nyújtottak, valamint hozzájárultak a megfigyelési adataik közzétételéhez. SUMMARY The addle-reservoir and sand-mine at the Hosszúhát near Dorozsma, are artificial, continuously changing areas, but birds use them as feeding- and breeding-sites. The observed birds, specially the breeding species, makes the area worthy for further surveys and for creating breeding opportunities for several species. The breeding population of bee-eater (Merops apiaster), sand martin (Riparia riparia), little ringed plover (Charadrius dubius), avocet (Recurvirostra avosetta), black-winged stilt (Himantopus himantopus), common tern (Sterna hirundo), black-headed gull (Larus ridibundus) was surveyed. 233

12 A Puszta 2004 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 234

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között

A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága 1990-2011 között Engi László MME Csongrád Megyei Csoport Bevezetés Jelen dolgozatban 21 év madármegfigyelés adatait dolgoztam fel 1990 és 2011 közötti időszakról.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

Madártani megfigyelések a Cserhátból

Madártani megfigyelések a Cserhátból Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken

Részletesebben

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti

Részletesebben

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103

Részletesebben

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( )

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( ) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 327 340 Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról (1956 1991) RÉTHY ZSIGMOND ABSTRACT: (Data to the avifauna of the Szarvasi Arborétum.) Author lets

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT DR. KÓKAI KÁROLY, MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Rakonczay Zoltán szerk. 1989: Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1-360.) A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok alcímet viselő kötet megjelentetése

Részletesebben

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. 1931

Részletesebben

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi

Részletesebben

Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt. LIFE 05NAT/HU/ számú projekt

Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt. LIFE 05NAT/HU/ számú projekt 1. Tevékenységek: Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Belsőbárándi löszvölgy projekt terület A vizsgálat elsődleges célja

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with

Részletesebben

France N W

France N W t A MADÁRTANI INTÉZET MADÁR JELÖLÉSEI XXXI. GYŰRŰZÉSI JELENTÉS BIRD-BANDING OFTHE HUNGÁRIÁN 0 RNITHOLO GIC AL INSTITUTE 31. REPORT ON BIRD-BANDING Egon Schmidt Ciconia ciconia Gólya V 938 puli. 06.07.77.

Részletesebben

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása 2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,

Részletesebben

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei

PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON Dr. Kovács Gábor Bevezetés A Hortobágy természeti viszonyai hazánkban egyedülálló élőhelyeket kínálnak az igen változatos madárvilág fészkeléséhez és

Részletesebben

A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei

A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Sopron Kari Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Dombóvári Kis-Konda-patak Utoljára módosítva: 2013-08-15 17:29:29 Megye: Tolna Községhatár: Dombóvár A terület kiterjedése: 17.0225 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON:

HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON: HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY 2017 TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON: E-MAIL : Címlapfotó: Tar János: Batla Hátlapfotó: Simay Gábor: Nyári lúd Szöveg: Koczka András Nyomdai szerkesztés: Kovács

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté

Részletesebben

6. szám 1993. október

6. szám 1993. október 6. szám 1993. október A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület Soproni Csoportjának Lapja 1. Bevezetés A Fertő-táj hazai részén előforduló madarak névjegyzéke (1971-1992) A Fertő madártani kutatása

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Merzse-mocsár Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:28:48 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVII. ker. A terület kiterjedése: 39.3424 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Madárgyűrűzési Központ 2011. évi és a Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály 5 éves (2007-2011.) beszámolója. Baja 2012. április 15.

A Madárgyűrűzési Központ 2011. évi és a Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály 5 éves (2007-2011.) beszámolója. Baja 2012. április 15. A Madárgyűrűzési Központ 2011. évi és a Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály 5 éves (2007-2011.) beszámolója. Baja 2012. április 15. A Madárgyűrűzési Központ részletes, szöveges 2011. évi beszámolója letölthető

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) 2009/0043 (COD) LEX 1113 PE-CONS 3681/1/09 REV 1 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Részletesebben

Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról

Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról Uhu-madarász hírek Az MME 26.sz. Heves megyei csoportjának hírlevele 12. sz., 2009. december Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról Ragadozómadár-munkacsoport Kígyászölyv

Részletesebben

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor 5. évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (FOT) 5. évi madárgyűrűzési munkája összesen 3 napon zajlott április 9. és november 4. között. A költési id szakban szokásosan

Részletesebben

(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok)

(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) 2010.1.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/7 IV (Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS

Részletesebben

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a

Részletesebben

Nycticorax nycticorax

Nycticorax nycticorax Állatok Magyar név Madarak Feketenyakú vöcsök Kis vöcsök Búbos vöcsök Kárókatona Kis kárókatona Bölömbika Törpegém Bakcsó Selyemgém Kiskócsag Nagy kócsag Szürke gém Vörös gém Fehér gólya Fekete gólya Kanalasgém

Részletesebben

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA A Puszta 2000. 1/17, pp. 15-25. A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, CSONGRÁD 2000. Bevezetés A zsombói ősláp-erdő, Szegedtől 15 km-re északnyugati

Részletesebben

Erdei szalonka. Grafikusok: Kókay Szabolcs, Matyikó Tibor, Zsoldos Márton

Erdei szalonka. Grafikusok: Kókay Szabolcs, Matyikó Tibor, Zsoldos Márton Szalonkák A szalonkák a lilealakúak (Charadriiformes) rendjének jellegzetes, hosszú csőrű képviselői. Két fajuk (az erdei szalonka és a sárszalonka) fészkel is Magyarországon, a nagy sárszalonka rendszeres

Részletesebben

A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy

A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy ÉS A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ írta : dr. Sághy Antal Megfigyeléseimet a Duna partján fekvő Lábatlan és Süttő községek közelében végeztem, így nemcsak a hegyi madarakról

Részletesebben

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat

Részletesebben

CHECKLIST OF BIRDS IN HUNGARY

CHECKLIST OF BIRDS IN HUNGARY CHECKLIST OF BIRDS IN HUNGARY Date(s): Place(s): www.hungarianbirdwatching.com Red-throated Diver Gavia stellata Északi búvár Black-throated Diver Gavia arctica Sarki búvár Little Grebe Tachybaptus ruficollis

Részletesebben

1. B) számú melléklet Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok Tudományos név Magyar név BÚVÁRALAKÚAK

1. B) számú melléklet Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok Tudományos név Magyar név BÚVÁRALAKÚAK 1. B) számú melléklet Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok Tudományos név Magyar név BÚVÁRALAKÚAK (GAVIIFORMES) Búvárfélék (Gaviidae) Gavia adamsii fehércsőrű

Részletesebben

Víztározók madártani és természetvédelmi jelentősége a Sinkár-tó példáján bemutatva

Víztározók madártani és természetvédelmi jelentősége a Sinkár-tó példáján bemutatva Aquila (2011), Vol. 118, p. 97 110 Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011 Víztározók madártani és természetvédelmi jelentősége a Sinkár-tó példáján bemutatva Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2 1 Budapesti

Részletesebben

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS

Részletesebben

MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke

MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke MAGYAR GАbor H-1121 BUDAPEST, KЖltУ u. 21. Hungary ABSTRACT MAGYAR, G.: Checklist of the birds of Hungary PartimadАr 5: This is a list of the 365 different bird species

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt

A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT A beruházás térség- és környezetspecifikus megítélése 02. változat Bécs, 2010. 06. 30. TERVEZŐ

Részletesebben

Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3.

Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. VÍZIMADARAK ÉS EGYES ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A DUNAKANYARBAN Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. BEVEZETÉS A Dunakanyar, mint a fővároshoz

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója március 27.

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója március 27. A Madárgyűrűzési Központ 216. évi beszámolója 217. március 27. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárgyűrűzési Központ 1121 Budapest, Költő u. 21. Tel.: (1) 275-6247 Fax: (1) 275-6267 E-mail:

Részletesebben

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in

Részletesebben

ORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV

ORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről és Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről ORSZÁGOS

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:

Részletesebben

természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei

természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei Kedves Látogató! Tápiógyörgye a Tápió-vidék déli peremén helyezkedik el. Határának döntõ része igazi alföldi rónaság,

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 12. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 12 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 12. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 12 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 12. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 12 th issue Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2007 2 Váradi Ferenc (1924-2002) emlékének

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia: Podicipedidae - Vöcsökfélék

AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia: Podicipedidae - Vöcsökfélék AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Északi búvár - Gavia stellata Sarki búvár - Gavia arctica Jeges búvár - Gavia immer Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia:

Részletesebben

F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Udvardy Miklós

F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Udvardy Miklós F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ Dr. Udvardy Miklós 1941-től, a Hortobágy madárvilágáról írott összefoglaló ökológiai és faunisztikai dolgozatom megjelenésétől, 1944 nyaráig

Részletesebben

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai Puhatestűek Magyar név Tudományos név Védettség Természetvédelmi érték (Ft) Ugarcsiga Helix lutescens Balogcsiga Vertigo angustior Nagy hasascsiga Vertigo

Részletesebben

A Bakony természettudományi kutatásának eredményei VII.

A Bakony természettudományi kutatásának eredményei VII. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei VII. BAKONYI VESZPRÉM MÚZEUM A Bakony természettudományi kutatásának eredményei VII. Resultationes inyestigationum rerum naturalium Montium Bakony VII.

Részletesebben

Az Egyek-Pusztakócsi tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai a madárvilágra

Az Egyek-Pusztakócsi tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai a madárvilágra Az Egyek-Pusztakócsi tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai a Nagy Gergő Gábor V. éves biológus/ökológus 2007 Témavezető: Dr. Lengyel Szabolcs Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv és az élôhelyvédelmi irányelv, valamint mellékleteik rövid ismertetése

A madárvédelmi irányelv és az élôhelyvédelmi irányelv, valamint mellékleteik rövid ismertetése 121 MELLÉKLETEK 1. melléklet A madárvédelmi irányelv és az élôhelyvédelmi irányelv, valamint mellékleteik rövid ismertetése Az Európai Közösség elsô természetvédelmi irányelve, az 1979-ben kihirdetett

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Sár-hegy madárvilága

A Sár-hegy madárvilága A Sár-hegy madárvilága Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 73-86, 1988 SOLTI Béla SZÁLAI Ferenc Gyöngyös, Mátra Múzeum Gyöngyöshalász ABSTRACT: (Avifauna of Sár-hegy) - Authors investigated the avifauna

Részletesebben

1. A Marcal halfaunája. A medence volt állatai

1. A Marcal halfaunája. A medence volt állatai A medence volt állatai nem szűnt az életterük. A Marcal állatvilágára vonatkozóan nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, ezért nagyrészt csak a környék növényvilágából és környezeti adottságaiból következtethetünk

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

A kurzussal kapcsolatos információk elérhetősége http://zeus.nyf.hu/~szept/kurzusok.htm Irodalom: Standovár T., Primack, R.B. 2001. A Természetvédelmi biológia alapjai. 35-57 oldal, 265-281 oldal Pásztor

Részletesebben

Artvill Kft., 1093 Budapest, Lónyay u. 29., e-mail: balazsgrg@gmail.com

Artvill Kft., 1093 Budapest, Lónyay u. 29., e-mail: balazsgrg@gmail.com Tájökológiai Lapok 10 (1): 17 24. (2012) 17 A Flight Safety Index alkalmazhatóságának VIZSGÁLATA a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földhasználat tervezésében, tekintettel a repülésbiztonságot veszélyeztető

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben