TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT
|
|
- Fanni Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába kora tavaszán meg is kezdtem bolyongásaimat a tónál, s igen hamar megállapítottam, hogy a tó madárvilágának mennyisége és minősége szempontjából lényeges elváltozások állottak be, mióta Chernél kutatta azt. Egy-kettőre teljesen tiszta kép alakult ki előttem, hogy melyik tórészlet mit ér, s így megállapítottam, hogy a legjobb a dinnyési rész. Dinnyés és Pákozd között elterülő kb. 6 km széles és kb. 4 km hosszú ősnádasban, ami évtizedek óta nem volt vágva, megtalálta fészkelési lehetőségét a kanalasgém, szürkegém, nyárilúd, vörösgém és az 1880-as évekig a nagykócsag is. Ez a gyönyörű madár azonban a múlt század 80-as éveiben évszázados fészkelőtelepét elhagyta, s még vonulási időben sem mutatkozott. Hogy a költőterületét elhagyta, ezt semmi mással nem tudom indokolni, mint azzal, hogy a fentemlített időben igen nagy méretű vízivadászatokat folytattak ott csónak is hajtotta Velencétől Dinnyésig a kacsákat, szárcsákat, vöcsköket, s egy-egy ilyen vadászaton eldörrent , sőt ennél is több lövés, ami március és április hónapokban zajlott le; ezt a zavarást a teljes nyugalomhoz szokott kócsag nem bírta, s elhagyta fészkelőhelyét. Mivel ezek a megrendezett vízivadászatok igen nagy kiadásokkal jártak, a változott viszonyok miatt az ilyen utolsó vízivadászatot a tó bérlői 1931-ben még megtartották, s ezzel ezt be is szüntették. A nyugalom tehát 1932-ben már helyreállt, de a kócsag még nem jött vissza. Vártam évről évre, hogy egyszer csak megjelenik, s várakozásomat siker koronázta, mivel 1936-ban megjelent és meg is telepedett 2 párban. Amíg azonban ide érkeznék, röviden felsorakoztatom azokat a megfigyeléseimet, melyeket ritkábban előforduló vagy teljes védelem alatt álló fajokon végeztem, részben pedig a székesfehérvári Múzeum vagy a Madártani Intézet gyűjteménye részére megszereztem néhány példányban Nyárilúd (A n s e r a n s e r L.) már II. végén, míg a kanalasgém (P 1 a - t a 1 e a 1. 1 e u c o r o d i a L.) csak III. 26-án jelent meg. Mindkét faj rendesen költ a dinnyés pákozdi ősnádasban, aminek határozottan vannak olyan részei is, amelyek méltán nevezhetők feneketlen mocsárnak. Itt van a gémtelep az avas nádban, melynek torzsáira és évről évre egymásra boruló letört száraz nádszálaira rakja fészkét a vörösgém (Ardea p. purpurea L.), a szürkegém (Ardea c. cinerea L.) és a kanalasgém, s ezeken a részeken fészkel a még" csónakkal is igen nehezen megközelíthető helyen a 189
2 nyárilúd is. Szép számmal költ a szakállascinege (P a n u r u s b i a r m i c, u s russicus Brehm), a náditücsökmadár (Locustella 1. luscinioides Savi), a kékbegy (Luscinia svecica cyanecula Wolf) és a fülemülesitka (Lusciniola m. melanopogon Temm.) is. A récék közül fészkel a tőkés (A n a s p. platyrhyncha L.), nyilas (Anas a. acuta L.), kanalas (Spatuja clypeata L.), cigány (Nyroca n. n y r o c a Güld.), böjti (Anas querquedula L.), kendermagos (Anas s. strepera L.Jés barátréce (Nyroca f. ferina L.) is. IV. 27-én törpevizicsibe (Porzana pusilla intermedia HER M.) került puskám elé. V. 25-ikén egy kisbukó (M e r g u s a 1 b e 1- lus L.) gácsért ejtettem el, amelyik párjával járt. A gácsérnak igen erősen duzzadt heréi voltak. Függőcinege (Remiz p. pendulinus L.) bár sok volt, sőt állandóan volt, de fészkét sohasem sikerült megtalálnom. Üstökösgém (A r d e- ola r. ralloides SCOP.) is állandóan mutatkozott tavasztól őszig, de ennek sem sikerült fészkére akadnom. VII. 13-án a Velencei-tó Fertő részletén a vizet gázolva 3 gémalakú fehér madarat vettem észre, amelyek egyenesen felém tartottak. Messziről üstökösgémnek néztem, s így nem sokat törődtem velük. Csak amikor már elhaladtak felettem s lőtávolon kívül voltak, akkor ismertem fel bennük a pásztorgémet (B u b u 1 c u s i. ibis L.). Reméltem, hogy sikerül őket becserkelnem újra, de többé nem kerültek szemem elé, elszálltak (v. ö. Porgányi egyidejű megfigyelése Mohácson). VIII. 26-án egy fiatal kiskócsagot (Egretta g. garzetta L.) figyeltem meg. Ugyanezen az őszön V-alakban repülve, nem magasabban mint 6 m-re a földtől, 8 kiskócsagot láttam még. IX. 15-én a hegyibillegető (M o t a c i 11 a c. cinerea Tunst.) fiatal példányát észleltem. X. 12-én megjelent a tavon a jégmadár (A 1 c e d o a f this i s p i d a L.) is, és kisebb csapatokban a havasipityer (Anthus s. spinoletta L.). Az év java részében látható volt a füstös- (T r i n g a erythropus Puli.), szürke (Tringa nebularia Gunn.), pajzsos (Philo m a c h u s ]) u g n a x L), piroslábú (Tringa t. totanus L.J, erdei (Tringa ochropus L.), réti (Tringa glareola L.) és billegetőcankó (T r inga hypoleucos L.), a kislile (Charadrius dubius c ií r o n i c u s GM.), a nagygoda (Limosa 1. limosa L.), a nagypóling (Numenius a. a rq u a t u s L.), a középsárszalonka (Capella g. gallina g o L.) ezen négy utóbbi faj állandóan költ a környéken a kormos (Chlidonias n. nigra L.) és fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucoptera Temm.), dankasirály (Larus r. ridibundus L.) és évenként egyszer-kétszer megjelenik a nagykárókatona (P h a 1 a- crocorax carbo sinensis Shaw et Nod) A Velencei-tó jellegzetes madarait, melyeket már 1931-ből ismertettem, a továbbiakban nem sorolom fel, hiszen ezek törzslakói a tónak, csupán további szemelvényeket közlök megfigyelési naplómból. V. 5. megérkezett a sárgabillegető (MotaciUa f. flava L.). V. 22-én széki csért (Glareola p. pratincola L.) találtam. Megemlítem, hogy a székicsér 1890 óta, amikor Chernél megállapította fészkelésüket Dinnyés határában, teljesen eltűnt erről a vidékről. Ezen a napon egy párt 190
3 láttam, de ezek sem voltak pár nap múlva találhatók, és azóta sem láttam székicséreket a Velencei-tónál * Semmi új fajt Nagy megemlítésre méltót nem találtam ebben az évben. Legfeljebb arról számolhatok be, hogy a nyárilúd örvendetes módon szaporodik. A költés után egy csapatba verődöttek száma megközelítette a 400 daráitól V. 6-án, 9-én és 15-én rozsdástorkú pityerekre (A n thus r u f o g u - laris Brehm) akadtam. V. 22-én a többszáz kormos és fehérszárnyú szerkő között feltűnt egyetlen példány, amiről bebizonyosodott, hogy fattyúszerkő (C hlidonias h. h y b r i d a Pali.). VI. 10-én egy teljes díszben lévő fütyülőréce (Anas penelope L.) gácsért ejtettem el, melynek heréi duzzadtak voltak VII. 1-én megjelent egy gödény (Pelecanus o. onocrotalus L.) s hol a Lángi tisztáson, hol a Fertő nyílt vizén tartózkodott. Kb. 2 heti ott-tartózkodás után eltűnt. IX. 9-én hamvas réti héját (C i r c u s pygargus L.) ejtettem el. Ezt a fajt sem láttam ott sem azelőtt, sem azóta. Kanalasgém, üstökösgém, kiskócsag évről évre több és több mutatkozott. A fészkelő kanalasgém-párok számát 10-re tehetem, a másik két faj azonban szerinteni nem fészkelt le A gémállomány szaporodása és minden évben kevesebb és kevesebb vadászati zavarás mellett jött el ez az esztendő. III. 15-i kintlétem alkalmával a dinnyési Fertő felett egy nagykócsagot (Egretta a. alba L.) figyeltem meg, mely egyenesen a gémtelep irányába tartott, s ott leereszkedett. III. 19-én már párban láttam őket, s ugyanezen hó 29-én 4 darab volt belőlük. Őrzésükre minden lehetőt megtettünk. Ennek meg is lett a látszata, mivel áprilisban Jourdain meg is találta fészkét 3 tojással, később megállapítottam, hogy 2 pár eredményesen költött, és 4 fiókát háborítatlanul fel is nevelt. Megfigyeléseimből arra következtetek, hogy egyik pár hamarabb érkezett, és hamarabb is végezte be költését III. 5-én egy csapat téli kenderikét (Carduelis f. flavirostis L.) találtam, melyből 3 példányt begyűjtöttem. III. 20-án jelentkeztek ebben az évben a nagykócsagok. Újból 2 pár fészkelt le, s zavartalanul felnevelték fiaikat. III. 20-án Vasvári Miklóssal a dinnyési Fertőben egy előttünk ismeretlen madárhang" ütötte meg fülünket, mely hang hasonlított egy kevéssé a nádisármány hangjához. A madarat sikerült lelőnöm; kézbevétel után tűnt fel rendkívül erős csőre, s így sikerült megszerezni a dalmát nádisármány (Emberiza schoeniclus intermedia Deejl.) első bizonyító példányát Magvarországról. 191
4 1938. Ebben az évben szokatlanul későn érkeztek meg a nagykócsagok. IV. 3-án jelent meg egyszerre 4 pár, és nyomban le is fészkelt. Az egyik fészekalj ismeretlen módon elpusztult; 3 tojás összetört, 1 maradt csak épen, de ezt elhagyta az anyamadár. Azonban a kócsagok úgy látszik, új fészket raktak, mivel a nagyszámú kirepült fióka erre engedett következtetni. VII. 25-én az előző napok igen kiadós esőzései következtében a kiszáradt laposabb részek a Fertőben annyira nedvesek lettek, hogy több helyen bokáig érő vizek is összegyűltek. Ezekre a részekre, mint terített asztalra özönlött a rengeteg vízimadár. Egy kb. 1 magyar holdnyi területen gágogott vagy 100 nyárilúd, hápogott vagy 300 réce, volt ott cankó, goda, vagy 20 nagykócsag és vagy 100 kanalasgém. A gémek s a kócsagok elkülönültek, s a kócsagok nem szívesen tűrtek meg társaságukban szürkegémeket sem. Megérkezett az ősz, s megindult a nagy madárvonulás. A dinnyési kócsagok száma a vonulókkal nagyon megszaporodott. így például örökké emlékezetes lesz számomra az a gyönyörű látvány, amihez szerencsém volt a Fertő részén IX. 13-án. Teljesen fe 1 üli, ragyogó napsütéses volt ez a nap. A Fertőn akkor bokáig érő vízben mászkálva, egy kirepülő barna rétihéját lőttem le, amint zsákmányáról, egy fiatal szárcsáról szállott fel. A lövés dörejére megelevenedett a mocsár. Tőlem kb. 100 lépésnyire az egyik tisztásról felszállott kb. 60 nagykócsag, kb. 20 kiskócsag és kb. 20 kanalasgém A nagykccssgok ebben az évben III. 22-én jelentek meg a Velencei-tó dinnyési részén. Számszerint 8 pár. Olyan nagy állomány volt ez, hogy abban az évben a Kisbalaton folyton csökkenő állománya nagyon lemaradt mögötte. Emlékezetem szerint 1939-ben a Kisbalatonban mindössze 3 pár jelent meg. Az előző évekhez hasonlóan a nyugodt fiókanevelést ekkor is sikerült biztosítani. Őszi vonuláson számuk a 100-at is meghaladta. IX. közepe táján az öreg kócsagok kezdtek tünedezni és csak a fiatalok maradtak. A fiatalok közül, ha enyhe volt az ősz, még október közepén is lehetett látni egyeseket, egyébként a szeptember vége, október eleje elvitte őket is A nagykócsagok ebben az évben is elég későn, IV. 2-án érkeztek. Megérkezésük napján mindjárt 8 pár jelentkezett, majd IV. 5-én újabb 7 pár jött, s így a költő-párok száma 15-re emelkedett. Miután folyton jöttekmentek, ritka perc volt az, hogy az ember a levegőben ne látott volna kócsagot. Miután semmiféle üldözésben nem volt részük, a velük született vadságukat levetkeztek annyira, hogy a dinnyési vasútállomás felett lépés magasságban húztak át, nem törődve a mozgásban lévő vonattal vagy az emberekkel. Az autót és kocsit éppen így megszokták. Azoktól sem féltek, ellenben leszállásuk után a gyalogos embert még 300 lépésre sem várták be. Őszi mozgalmukat már nem figyelhettem meg, mert IX. 1-én áthelyeztek Székesfehérvárról. Utólag említem meg egyik ritka csér-fajunkat, a kacagócsért (G e 1 o c h e- iidon n. nilotica GM.), amiből egy példányt láttam 1935 vagy 1936 nyarán. Pontosabban nem tudom megjelölni a dátumot, mivel feljegyzéseim 192
5 javarésze a háború alatt elpusztult, csak a vadásznaplóm maradt meg egészben. Meg kell még azt is említenem, hogy tíz év alatt rétisast (Haliaetus a. a 1 b i c i 11 a L.) csak egyetlenegyszer láttam. Parlagi (Aquila h. heliaca Sav.) és nagy békászósast (Aquila clanga Pali.) ellenben többször észleltem. Most, hogy a Velencei-tó egy része Állami Rezervátummá vált, megvan minden remény arra, hogy a tó madárvilága visszaállítódik az ősi állapotba, mint amilyen évvel ezelőtt lehetett. 13 Aquila - S-."i 193
A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága
Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird
RészletesebbenPápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és
RészletesebbenÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI
A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI
RészletesebbenNatura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag
Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2016. 3: 35-46. A KIS-BALATON VÍZI ÉS VIZES ÉLŐHELYEIHEZ KÖTŐDŐ FÉSZKELŐ MADÁRPOPULÁCIÓK VÁLTOZÁSA (2003 2007) Boros Emil*
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő
RészletesebbenÉnekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom
RészletesebbenA SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT DR. KÓKAI KÁROLY, MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenTartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12
NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942
RészletesebbenVIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN
VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)
Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura
RészletesebbenA SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,
RészletesebbenA VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI
A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi
RészletesebbenA Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése
Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
RészletesebbenA CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenKutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt. LIFE 05NAT/HU/ számú projekt
1. Tevékenységek: Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Belsőbárándi löszvölgy projekt terület A vizsgálat elsődleges célja
RészletesebbenA Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása
2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,
RészletesebbenA Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Sopron Kari Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett
RészletesebbenA fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében
A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenMESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN
AQUILA 1992. VOL.: 99 (155-161) MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Abstract Methods
RészletesebbenMolnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget
ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának
RészletesebbenVízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi
RészletesebbenA Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban
A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a
RészletesebbenAlsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés
Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés HUBN10007 Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel különleges rendeltetésű Natura 2000
RészletesebbenGÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT
Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN
RészletesebbenA VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA
A VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA Nagy László The present Bird-Life of the drained Marsh-Land of Sárrét" in East-Hungary László Nagy A múlt század 60-as éveiben lecsapolásra ítélt híres Bihari
RészletesebbenA kis kócsag (Egretta garzetta L.) újabb fészkelései a Kisbalatonon. 1. Neueres Nisten von Egretta garzetta L. auf Kisbalaton. 2
174 WARGA KÁLMÁN [Aquila A kis kócsag (Egretta garzetta L.) újabb fészkelései a Kisbalatonon. 1 6 eredeti fényképpel a II. táblán. Neueres Nisten von Egretta garzetta L. auf Kisbalaton. 2 dem Mit 6 Original-Photos,
RészletesebbenMűszaki leírás. A Zala folyó Diási szigeti átmetszés felső vége s kehidai töltés közt terjedő szakaszának szabályozási szervezetéről.
Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez A Balaton és vidéke területéből madártani szempontból a legjobban kutatott Keszthely és környéke, bár meg kell azt is állapítani, hogy
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenFAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
RészletesebbenEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi
RészletesebbenJELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL
Magyar Vízivad Közlemények 28. (216) Hungarian Waterfowl Publications 28. (216) DOI: 1.17242/MVvK_28.7 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 215. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI. írta : f Dr. Vasvári Miklós 1
MAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI írta : f Dr. Vasvári Miklós 1 A Madártani Intézetbe rendszeresen küldött madarak méreteit mindig gondosan felvettem, és munkatársaimat is biztattam a méretek felvételére
RészletesebbenSelmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3.
VÍZIMADARAK ÉS EGYES ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A DUNAKANYARBAN Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. BEVEZETÉS A Dunakanyar, mint a fővároshoz
RészletesebbenTáplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon
Természettudomány Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon STERBETZ ISTVÁN (Budapest) A Szegedi-Fehértó (46 15 N 20 10 E) hajdan vadvizes szikes puszta, jelenleg halastórendszer alkotta élettere
RészletesebbenA halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai
RészletesebbenA kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenJELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL
Magyar Vízivad Közlemények 3. (217) Hungarian Waterfowl Publications 3. (217) DOI: 1.17242/MVvK_3.4 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) 216. AUGUSZTUS 217. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR
RészletesebbenF A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Udvardy Miklós
F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ Dr. Udvardy Miklós 1941-től, a Hortobágy madárvilágáról írott összefoglaló ökológiai és faunisztikai dolgozatom megjelenésétől, 1944 nyaráig
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Rakonczay Zoltán szerk. 1989: Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1-360.) A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok alcímet viselő kötet megjelentetése
RészletesebbenPARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei
PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON Dr. Kovács Gábor Bevezetés A Hortobágy természeti viszonyai hazánkban egyedülálló élőhelyeket kínálnak az igen változatos madárvilág fészkeléséhez és
RészletesebbenA TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI
A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI Dr. Legány András A tisza vas vári Fehér-sziken 16 éve végzek ornitológiai megfigyeléseket
RészletesebbenSOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum
\ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza
RészletesebbenMagyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)
Magyar Vízivad Közlemények 26. (215) Hungarian Waterfowl Publications 26. (215) JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 213. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL REPORT
RészletesebbenMit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
RészletesebbenMADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L. Papp J. László
Aquila LXXVni-LXXIX. 1971-1972. MADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L Papp J. László A Pécstől DNy-ra, mintegy 4 km-re fekvő, mesterséges halastavakon eddig is számosan végeztek madártani megfigyeléseket.
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
RészletesebbenVadludak és vízimadarak Tatán
Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű
RészletesebbenA Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között
A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága 1990-2011 között Engi László MME Csongrád Megyei Csoport Bevezetés Jelen dolgozatban 21 év madármegfigyelés adatait dolgoztam fel 1990 és 2011 közötti időszakról.
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenVÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ
VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1 Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998)
RészletesebbenIV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE
IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE Dr. Bankovics Attila Magyar Madártani Intézet, Budapest A Nemzetközi Vízivad Kutató Iroda (IVVRB) 1981 őszén Magyarországon, Debrecenben
RészletesebbenORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV
A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről és Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről ORSZÁGOS
RészletesebbenCinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998
1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME
RészletesebbenBEJELENTÉSEK REPORTINGS
BEJELENTÉSEK REPORTINGS 1. XIX Congressus Internationalis Ornithologicus. FIRST ANNOUNCEMENT At the XYLII International Ornithological Congress in Moscow the International Ornithological Committee accepted
RészletesebbenHORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK
RészletesebbenTervezési fórum Balaton
Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Tervezési fórum Balaton Siófok, 2014. augusztus 12. Magyarfalvi Attila, projektmenedzser Balatoni Integrációs Kft. Petróczi Imre, szakmai igazgatóhelyettes
RészletesebbenVadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 http://madarhatarozo.lap.hu/ 1 Szárny felülről és alulról 1.Szélső
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
RészletesebbenMagyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)
Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) VONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIMADÁR ÁLLOMÁNYOK A SZIGETKÖZBEN (2012/2013 2014/2015) MIGRATING AND WINTERING WATERBIRD POPULATIONS
RészletesebbenA 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren
A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról
RészletesebbenNemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP
ng_040_053_cinege 2007.11.08 10:42 Page 40 Nemek harca avagy a függôcinegék viharos élete ÍRTA SZENTIRMAI ISTVÁN FÉNYKÉPEZTE DARÓCZI CSABA VÍZPARTOK KÖZELÉBEN JÁRVA bizonyára sokan láttak már a füzek vagy
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992
RészletesebbenBéda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 257272 Pécs, 1992 BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) MAJER József MAJER, József: The vertebrates of BédaKarapancsa nature protection area,
RészletesebbenAZ AKASZTÁSOK HATÁSA A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁRA. Dr. Kovács Gábor
AZ AKASZTÁSOK HATÁSA A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁRA Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Legnagyobb szikes pusztánkat, a Hortobágyot a köztudat egyben a legszárazabb vidékünknek tartja. Aszályos esztendőkben
RészletesebbenVERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat
RészletesebbenA megismételhetetlen űrutazás
A megismételhetetlen űrutazás 52 évvel ezelőtt, 1961 április 12-én a Bajkonurtól 300 km-re lévő Tyuratam kilövőbázisról rakéta emelkedett a magasba. Földkörüli pályára juttatta a Vosztok-1 űrhajót, fedélzetén
RészletesebbenMagyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)
DOI: 1.17242/MVvK_26.3 Magyar Vízivad Közlemények 26. (215) Hungarian Waterfowl Publications 26. (215) JELENTÉS A GÖNYÜ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL
RészletesebbenA kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ
2. FORDULÓ 1. Feladat: Madárismeret Nevezzétek meg a képen látható madárfajokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 4. 5. 6. a) Melyik madárfaj a kakukktojás? Miért? b) Ragadozó madarak között ritkaság,
RészletesebbenHORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON:
HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY 2017 TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON: E-MAIL : Címlapfotó: Tar János: Batla Hátlapfotó: Simay Gábor: Nyári lúd Szöveg: Koczka András Nyomdai szerkesztés: Kovács
RészletesebbenFOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ
FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ KÖZÖSSÉGEINEK ELŐFORDULÁSA A DÉVAVÁNYAI TÁJVÉDELMI KÖRZET TÉRSÉGÉBEN SZÉLL ANTAL DÉVAVÁNYA Dévaványa térségében állattani, főként pedig madártani
RészletesebbenA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SASÉR TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET MADÁRVILÁGA (1*» ÉVI MEGFIGYELESIK ALAPJÁN)
A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SASÉR TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET MADÁRVILÁGA (1*»48 54. ÉVI MEGFIGYELESIK ALAPJÁN) Sterbetz István Hódmezővásárhely környéke a folyószabályozások előtti időkben egyike volt az ország
Részletesebben6. szám 1993. október
6. szám 1993. október A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület Soproni Csoportjának Lapja 1. Bevezetés A Fertő-táj hazai részén előforduló madarak névjegyzéke (1971-1992) A Fertő madártani kutatása
RészletesebbenKüszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon
Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport
RészletesebbenSZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ
RészletesebbenDerogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében. Magyarország 2006
Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében Magyarország 2006 Derogáció száma: B/1/2006 Faj (tudományos név): Passer domesticus Engedélyezett
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenTERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET
1. Húzz nyilakat a megfelelő helyre és a térkép mellett számmal jelöld az európai világörökség helyszínek nevét! Minden helyszínről találsz egy állítást, párosítsd össze! Olvasd le a helyszínek földrajzi
RészletesebbenA környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt
A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT A beruházás térség- és környezetspecifikus megítélése 02. változat Bécs, 2010. 06. 30. TERVEZŐ
RészletesebbenVízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 446-456, 2009 Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén Ferenczi Márta 1, Pellinger Attila 2 és Csörgő Tibor 3 NYME, Vadgazdálkodási
Részletesebben4. Rally NOVI VINODOLSKI
4. Rally NOVI VINODOLSKI 2012. június 15-16. Horvátország, Novi Vinodolski Szilágyi János - Csányi Botond Mitsubishi Lancer EVO IX Reális második hely 4. Rally Novi Vinodolski 2012. június 15-16. - Horvátország,
RészletesebbenA kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai
A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS A KISBALATON MADÁRVILÁGÁNAK KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS A KISBALATON MADÁRVILÁGÁNAK KUTATÁSÁRÓL írta : Warga Kálmán Mikor 1923 június 15-én Cerva Frigyes és dr. Keller Oszkár társaságában elsőízben kerestem fel a Kisbalaton gémtelepeit, hogy
RészletesebbenCím: Krokodil Forrás: Programcsomag
Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére
Részletesebbenkonyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom
NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak
RészletesebbenCSIGÁT APLÁLÉK A. írta:
A M A D A R A K CSIGÁT APLÁLÉK A IV. írta: dr. Keve András Az állatgyógyászat és így a mezőgazdaságtan és vadgazdaságtan egyik fontos kérdése, hogy hogyan terjednek az állatbetegségek. A madarak szerepe
RészletesebbenTömösváry Tibor Hivatal Nándor Varga Adrienn
Somogy Természetvédelmi Szervezet Központja Kund-kastély 8708 Somogyfajsz, Kossuth u. 62. GPS koordináták: 46 502713, 17 568496 Telefon/Fax: +36 85 337-053 Tömösváry Tibor +36 20 979 0408 Hivatal Nándor
RészletesebbenBERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE
BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA (Tanárképző Főiskola, Biológia Tanszék Móra Ferenc Múzeum, Szeged) Dr. Beretzk Péter MÁV- főorvos 1951-ben a Szegedi Állami Múzeumnak" ajándékozta méltán
RészletesebbenKishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!
Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk
RészletesebbenEgy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer
Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk
RészletesebbenMOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ
MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési
Részletesebben4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István
4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek
RészletesebbenNATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ A BALATONFÜRED VIZES VILÁGBAJNOKSÁG MEDERKOTRÁSI ENGEDÉLYEZÉSEI TERVE KAPCSÁN A balatonfüredi hajóállomás a Tagore sétány felől nézve. Tartalom 1. Azonosító adatok...
Részletesebben