TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT"

Átírás

1 TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába kora tavaszán meg is kezdtem bolyongásaimat a tónál, s igen hamar megállapítottam, hogy a tó madárvilágának mennyisége és minősége szempontjából lényeges elváltozások állottak be, mióta Chernél kutatta azt. Egy-kettőre teljesen tiszta kép alakult ki előttem, hogy melyik tórészlet mit ér, s így megállapítottam, hogy a legjobb a dinnyési rész. Dinnyés és Pákozd között elterülő kb. 6 km széles és kb. 4 km hosszú ősnádasban, ami évtizedek óta nem volt vágva, megtalálta fészkelési lehetőségét a kanalasgém, szürkegém, nyárilúd, vörösgém és az 1880-as évekig a nagykócsag is. Ez a gyönyörű madár azonban a múlt század 80-as éveiben évszázados fészkelőtelepét elhagyta, s még vonulási időben sem mutatkozott. Hogy a költőterületét elhagyta, ezt semmi mással nem tudom indokolni, mint azzal, hogy a fentemlített időben igen nagy méretű vízivadászatokat folytattak ott csónak is hajtotta Velencétől Dinnyésig a kacsákat, szárcsákat, vöcsköket, s egy-egy ilyen vadászaton eldörrent , sőt ennél is több lövés, ami március és április hónapokban zajlott le; ezt a zavarást a teljes nyugalomhoz szokott kócsag nem bírta, s elhagyta fészkelőhelyét. Mivel ezek a megrendezett vízivadászatok igen nagy kiadásokkal jártak, a változott viszonyok miatt az ilyen utolsó vízivadászatot a tó bérlői 1931-ben még megtartották, s ezzel ezt be is szüntették. A nyugalom tehát 1932-ben már helyreállt, de a kócsag még nem jött vissza. Vártam évről évre, hogy egyszer csak megjelenik, s várakozásomat siker koronázta, mivel 1936-ban megjelent és meg is telepedett 2 párban. Amíg azonban ide érkeznék, röviden felsorakoztatom azokat a megfigyeléseimet, melyeket ritkábban előforduló vagy teljes védelem alatt álló fajokon végeztem, részben pedig a székesfehérvári Múzeum vagy a Madártani Intézet gyűjteménye részére megszereztem néhány példányban Nyárilúd (A n s e r a n s e r L.) már II. végén, míg a kanalasgém (P 1 a - t a 1 e a 1. 1 e u c o r o d i a L.) csak III. 26-án jelent meg. Mindkét faj rendesen költ a dinnyés pákozdi ősnádasban, aminek határozottan vannak olyan részei is, amelyek méltán nevezhetők feneketlen mocsárnak. Itt van a gémtelep az avas nádban, melynek torzsáira és évről évre egymásra boruló letört száraz nádszálaira rakja fészkét a vörösgém (Ardea p. purpurea L.), a szürkegém (Ardea c. cinerea L.) és a kanalasgém, s ezeken a részeken fészkel a még" csónakkal is igen nehezen megközelíthető helyen a 189

2 nyárilúd is. Szép számmal költ a szakállascinege (P a n u r u s b i a r m i c, u s russicus Brehm), a náditücsökmadár (Locustella 1. luscinioides Savi), a kékbegy (Luscinia svecica cyanecula Wolf) és a fülemülesitka (Lusciniola m. melanopogon Temm.) is. A récék közül fészkel a tőkés (A n a s p. platyrhyncha L.), nyilas (Anas a. acuta L.), kanalas (Spatuja clypeata L.), cigány (Nyroca n. n y r o c a Güld.), böjti (Anas querquedula L.), kendermagos (Anas s. strepera L.Jés barátréce (Nyroca f. ferina L.) is. IV. 27-én törpevizicsibe (Porzana pusilla intermedia HER M.) került puskám elé. V. 25-ikén egy kisbukó (M e r g u s a 1 b e 1- lus L.) gácsért ejtettem el, amelyik párjával járt. A gácsérnak igen erősen duzzadt heréi voltak. Függőcinege (Remiz p. pendulinus L.) bár sok volt, sőt állandóan volt, de fészkét sohasem sikerült megtalálnom. Üstökösgém (A r d e- ola r. ralloides SCOP.) is állandóan mutatkozott tavasztól őszig, de ennek sem sikerült fészkére akadnom. VII. 13-án a Velencei-tó Fertő részletén a vizet gázolva 3 gémalakú fehér madarat vettem észre, amelyek egyenesen felém tartottak. Messziről üstökösgémnek néztem, s így nem sokat törődtem velük. Csak amikor már elhaladtak felettem s lőtávolon kívül voltak, akkor ismertem fel bennük a pásztorgémet (B u b u 1 c u s i. ibis L.). Reméltem, hogy sikerül őket becserkelnem újra, de többé nem kerültek szemem elé, elszálltak (v. ö. Porgányi egyidejű megfigyelése Mohácson). VIII. 26-án egy fiatal kiskócsagot (Egretta g. garzetta L.) figyeltem meg. Ugyanezen az őszön V-alakban repülve, nem magasabban mint 6 m-re a földtől, 8 kiskócsagot láttam még. IX. 15-én a hegyibillegető (M o t a c i 11 a c. cinerea Tunst.) fiatal példányát észleltem. X. 12-én megjelent a tavon a jégmadár (A 1 c e d o a f this i s p i d a L.) is, és kisebb csapatokban a havasipityer (Anthus s. spinoletta L.). Az év java részében látható volt a füstös- (T r i n g a erythropus Puli.), szürke (Tringa nebularia Gunn.), pajzsos (Philo m a c h u s ]) u g n a x L), piroslábú (Tringa t. totanus L.J, erdei (Tringa ochropus L.), réti (Tringa glareola L.) és billegetőcankó (T r inga hypoleucos L.), a kislile (Charadrius dubius c ií r o n i c u s GM.), a nagygoda (Limosa 1. limosa L.), a nagypóling (Numenius a. a rq u a t u s L.), a középsárszalonka (Capella g. gallina g o L.) ezen négy utóbbi faj állandóan költ a környéken a kormos (Chlidonias n. nigra L.) és fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucoptera Temm.), dankasirály (Larus r. ridibundus L.) és évenként egyszer-kétszer megjelenik a nagykárókatona (P h a 1 a- crocorax carbo sinensis Shaw et Nod) A Velencei-tó jellegzetes madarait, melyeket már 1931-ből ismertettem, a továbbiakban nem sorolom fel, hiszen ezek törzslakói a tónak, csupán további szemelvényeket közlök megfigyelési naplómból. V. 5. megérkezett a sárgabillegető (MotaciUa f. flava L.). V. 22-én széki csért (Glareola p. pratincola L.) találtam. Megemlítem, hogy a székicsér 1890 óta, amikor Chernél megállapította fészkelésüket Dinnyés határában, teljesen eltűnt erről a vidékről. Ezen a napon egy párt 190

3 láttam, de ezek sem voltak pár nap múlva találhatók, és azóta sem láttam székicséreket a Velencei-tónál * Semmi új fajt Nagy megemlítésre méltót nem találtam ebben az évben. Legfeljebb arról számolhatok be, hogy a nyárilúd örvendetes módon szaporodik. A költés után egy csapatba verődöttek száma megközelítette a 400 daráitól V. 6-án, 9-én és 15-én rozsdástorkú pityerekre (A n thus r u f o g u - laris Brehm) akadtam. V. 22-én a többszáz kormos és fehérszárnyú szerkő között feltűnt egyetlen példány, amiről bebizonyosodott, hogy fattyúszerkő (C hlidonias h. h y b r i d a Pali.). VI. 10-én egy teljes díszben lévő fütyülőréce (Anas penelope L.) gácsért ejtettem el, melynek heréi duzzadtak voltak VII. 1-én megjelent egy gödény (Pelecanus o. onocrotalus L.) s hol a Lángi tisztáson, hol a Fertő nyílt vizén tartózkodott. Kb. 2 heti ott-tartózkodás után eltűnt. IX. 9-én hamvas réti héját (C i r c u s pygargus L.) ejtettem el. Ezt a fajt sem láttam ott sem azelőtt, sem azóta. Kanalasgém, üstökösgém, kiskócsag évről évre több és több mutatkozott. A fészkelő kanalasgém-párok számát 10-re tehetem, a másik két faj azonban szerinteni nem fészkelt le A gémállomány szaporodása és minden évben kevesebb és kevesebb vadászati zavarás mellett jött el ez az esztendő. III. 15-i kintlétem alkalmával a dinnyési Fertő felett egy nagykócsagot (Egretta a. alba L.) figyeltem meg, mely egyenesen a gémtelep irányába tartott, s ott leereszkedett. III. 19-én már párban láttam őket, s ugyanezen hó 29-én 4 darab volt belőlük. Őrzésükre minden lehetőt megtettünk. Ennek meg is lett a látszata, mivel áprilisban Jourdain meg is találta fészkét 3 tojással, később megállapítottam, hogy 2 pár eredményesen költött, és 4 fiókát háborítatlanul fel is nevelt. Megfigyeléseimből arra következtetek, hogy egyik pár hamarabb érkezett, és hamarabb is végezte be költését III. 5-én egy csapat téli kenderikét (Carduelis f. flavirostis L.) találtam, melyből 3 példányt begyűjtöttem. III. 20-án jelentkeztek ebben az évben a nagykócsagok. Újból 2 pár fészkelt le, s zavartalanul felnevelték fiaikat. III. 20-án Vasvári Miklóssal a dinnyési Fertőben egy előttünk ismeretlen madárhang" ütötte meg fülünket, mely hang hasonlított egy kevéssé a nádisármány hangjához. A madarat sikerült lelőnöm; kézbevétel után tűnt fel rendkívül erős csőre, s így sikerült megszerezni a dalmát nádisármány (Emberiza schoeniclus intermedia Deejl.) első bizonyító példányát Magvarországról. 191

4 1938. Ebben az évben szokatlanul későn érkeztek meg a nagykócsagok. IV. 3-án jelent meg egyszerre 4 pár, és nyomban le is fészkelt. Az egyik fészekalj ismeretlen módon elpusztult; 3 tojás összetört, 1 maradt csak épen, de ezt elhagyta az anyamadár. Azonban a kócsagok úgy látszik, új fészket raktak, mivel a nagyszámú kirepült fióka erre engedett következtetni. VII. 25-én az előző napok igen kiadós esőzései következtében a kiszáradt laposabb részek a Fertőben annyira nedvesek lettek, hogy több helyen bokáig érő vizek is összegyűltek. Ezekre a részekre, mint terített asztalra özönlött a rengeteg vízimadár. Egy kb. 1 magyar holdnyi területen gágogott vagy 100 nyárilúd, hápogott vagy 300 réce, volt ott cankó, goda, vagy 20 nagykócsag és vagy 100 kanalasgém. A gémek s a kócsagok elkülönültek, s a kócsagok nem szívesen tűrtek meg társaságukban szürkegémeket sem. Megérkezett az ősz, s megindult a nagy madárvonulás. A dinnyési kócsagok száma a vonulókkal nagyon megszaporodott. így például örökké emlékezetes lesz számomra az a gyönyörű látvány, amihez szerencsém volt a Fertő részén IX. 13-án. Teljesen fe 1 üli, ragyogó napsütéses volt ez a nap. A Fertőn akkor bokáig érő vízben mászkálva, egy kirepülő barna rétihéját lőttem le, amint zsákmányáról, egy fiatal szárcsáról szállott fel. A lövés dörejére megelevenedett a mocsár. Tőlem kb. 100 lépésnyire az egyik tisztásról felszállott kb. 60 nagykócsag, kb. 20 kiskócsag és kb. 20 kanalasgém A nagykccssgok ebben az évben III. 22-én jelentek meg a Velencei-tó dinnyési részén. Számszerint 8 pár. Olyan nagy állomány volt ez, hogy abban az évben a Kisbalaton folyton csökkenő állománya nagyon lemaradt mögötte. Emlékezetem szerint 1939-ben a Kisbalatonban mindössze 3 pár jelent meg. Az előző évekhez hasonlóan a nyugodt fiókanevelést ekkor is sikerült biztosítani. Őszi vonuláson számuk a 100-at is meghaladta. IX. közepe táján az öreg kócsagok kezdtek tünedezni és csak a fiatalok maradtak. A fiatalok közül, ha enyhe volt az ősz, még október közepén is lehetett látni egyeseket, egyébként a szeptember vége, október eleje elvitte őket is A nagykócsagok ebben az évben is elég későn, IV. 2-án érkeztek. Megérkezésük napján mindjárt 8 pár jelentkezett, majd IV. 5-én újabb 7 pár jött, s így a költő-párok száma 15-re emelkedett. Miután folyton jöttekmentek, ritka perc volt az, hogy az ember a levegőben ne látott volna kócsagot. Miután semmiféle üldözésben nem volt részük, a velük született vadságukat levetkeztek annyira, hogy a dinnyési vasútállomás felett lépés magasságban húztak át, nem törődve a mozgásban lévő vonattal vagy az emberekkel. Az autót és kocsit éppen így megszokták. Azoktól sem féltek, ellenben leszállásuk után a gyalogos embert még 300 lépésre sem várták be. Őszi mozgalmukat már nem figyelhettem meg, mert IX. 1-én áthelyeztek Székesfehérvárról. Utólag említem meg egyik ritka csér-fajunkat, a kacagócsért (G e 1 o c h e- iidon n. nilotica GM.), amiből egy példányt láttam 1935 vagy 1936 nyarán. Pontosabban nem tudom megjelölni a dátumot, mivel feljegyzéseim 192

5 javarésze a háború alatt elpusztult, csak a vadásznaplóm maradt meg egészben. Meg kell még azt is említenem, hogy tíz év alatt rétisast (Haliaetus a. a 1 b i c i 11 a L.) csak egyetlenegyszer láttam. Parlagi (Aquila h. heliaca Sav.) és nagy békászósast (Aquila clanga Pali.) ellenben többször észleltem. Most, hogy a Velencei-tó egy része Állami Rezervátummá vált, megvan minden remény arra, hogy a tó madárvilága visszaállítódik az ősi állapotba, mint amilyen évvel ezelőtt lehetett. 13 Aquila - S-."i 193

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2016. 3: 35-46. A KIS-BALATON VÍZI ÉS VIZES ÉLŐHELYEIHEZ KÖTŐDŐ FÉSZKELŐ MADÁRPOPULÁCIÓK VÁLTOZÁSA (2003 2007) Boros Emil*

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT DR. KÓKAI KÁROLY, MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)

Natura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura

Részletesebben

A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt. LIFE 05NAT/HU/ számú projekt

Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt. LIFE 05NAT/HU/ számú projekt 1. Tevékenységek: Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Belsőbárándi löszvölgy projekt terület A vizsgálat elsődleges célja

Részletesebben

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása 2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,

Részletesebben

A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei

A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Sopron Kari Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett

Részletesebben

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN

MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN AQUILA 1992. VOL.: 99 (155-161) MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Abstract Methods

Részletesebben

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának

Részletesebben

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi

Részletesebben

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a

Részletesebben

Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés

Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés HUBN10007 Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel különleges rendeltetésű Natura 2000

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

A VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA

A VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA A VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA Nagy László The present Bird-Life of the drained Marsh-Land of Sárrét" in East-Hungary László Nagy A múlt század 60-as éveiben lecsapolásra ítélt híres Bihari

Részletesebben

A kis kócsag (Egretta garzetta L.) újabb fészkelései a Kisbalatonon. 1. Neueres Nisten von Egretta garzetta L. auf Kisbalaton. 2

A kis kócsag (Egretta garzetta L.) újabb fészkelései a Kisbalatonon. 1. Neueres Nisten von Egretta garzetta L. auf Kisbalaton. 2 174 WARGA KÁLMÁN [Aquila A kis kócsag (Egretta garzetta L.) újabb fészkelései a Kisbalatonon. 1 6 eredeti fényképpel a II. táblán. Neueres Nisten von Egretta garzetta L. auf Kisbalaton. 2 dem Mit 6 Original-Photos,

Részletesebben

Műszaki leírás. A Zala folyó Diási szigeti átmetszés felső vége s kehidai töltés közt terjedő szakaszának szabályozási szervezetéről.

Műszaki leírás. A Zala folyó Diási szigeti átmetszés felső vége s kehidai töltés közt terjedő szakaszának szabályozási szervezetéről. Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez A Balaton és vidéke területéből madártani szempontból a legjobban kutatott Keszthely és környéke, bár meg kell azt is állapítani, hogy

Részletesebben

Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre

Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL Magyar Vízivad Közlemények 28. (216) Hungarian Waterfowl Publications 28. (216) DOI: 1.17242/MVvK_28.7 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 215. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI. írta : f Dr. Vasvári Miklós 1

MAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI. írta : f Dr. Vasvári Miklós 1 MAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI írta : f Dr. Vasvári Miklós 1 A Madártani Intézetbe rendszeresen küldött madarak méreteit mindig gondosan felvettem, és munkatársaimat is biztattam a méretek felvételére

Részletesebben

Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3.

Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. VÍZIMADARAK ÉS EGYES ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A DUNAKANYARBAN Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. BEVEZETÉS A Dunakanyar, mint a fővároshoz

Részletesebben

Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon

Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon Természettudomány Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon STERBETZ ISTVÁN (Budapest) A Szegedi-Fehértó (46 15 N 20 10 E) hajdan vadvizes szikes puszta, jelenleg halastórendszer alkotta élettere

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL Magyar Vízivad Közlemények 3. (217) Hungarian Waterfowl Publications 3. (217) DOI: 1.17242/MVvK_3.4 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) 216. AUGUSZTUS 217. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR

Részletesebben

F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Udvardy Miklós

F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Udvardy Miklós F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ Dr. Udvardy Miklós 1941-től, a Hortobágy madárvilágáról írott összefoglaló ökológiai és faunisztikai dolgozatom megjelenésétől, 1944 nyaráig

Részletesebben

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Rakonczay Zoltán szerk. 1989: Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1-360.) A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok alcímet viselő kötet megjelentetése

Részletesebben

PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei

PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON Dr. Kovács Gábor Bevezetés A Hortobágy természeti viszonyai hazánkban egyedülálló élőhelyeket kínálnak az igen változatos madárvilág fészkeléséhez és

Részletesebben

A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI

A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI Dr. Legány András A tisza vas vári Fehér-sziken 16 éve végzek ornitológiai megfigyeléseket

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (215) Hungarian Waterfowl Publications 26. (215) JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 213. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL REPORT

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

MADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L. Papp J. László

MADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L. Papp J. László Aquila LXXVni-LXXIX. 1971-1972. MADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L Papp J. László A Pécstől DNy-ra, mintegy 4 km-re fekvő, mesterséges halastavakon eddig is számosan végeztek madártani megfigyeléseket.

Részletesebben

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között

A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága 1990-2011 között Engi László MME Csongrád Megyei Csoport Bevezetés Jelen dolgozatban 21 év madármegfigyelés adatait dolgoztam fel 1990 és 2011 közötti időszakról.

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)

Részletesebben

VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ

VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1 Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998)

Részletesebben

IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE

IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE Dr. Bankovics Attila Magyar Madártani Intézet, Budapest A Nemzetközi Vízivad Kutató Iroda (IVVRB) 1981 őszén Magyarországon, Debrecenben

Részletesebben

ORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV

ORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről és Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről ORSZÁGOS

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

BEJELENTÉSEK REPORTINGS

BEJELENTÉSEK REPORTINGS BEJELENTÉSEK REPORTINGS 1. XIX Congressus Internationalis Ornithologicus. FIRST ANNOUNCEMENT At the XYLII International Ornithological Congress in Moscow the International Ornithological Committee accepted

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

Tervezési fórum Balaton

Tervezési fórum Balaton Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Tervezési fórum Balaton Siófok, 2014. augusztus 12. Magyarfalvi Attila, projektmenedzser Balatoni Integrációs Kft. Petróczi Imre, szakmai igazgatóhelyettes

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 http://madarhatarozo.lap.hu/ 1 Szárny felülről és alulról 1.Szélső

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) VONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIMADÁR ÁLLOMÁNYOK A SZIGETKÖZBEN (2012/2013 2014/2015) MIGRATING AND WINTERING WATERBIRD POPULATIONS

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

Nemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP

Nemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP ng_040_053_cinege 2007.11.08 10:42 Page 40 Nemek harca avagy a függôcinegék viharos élete ÍRTA SZENTIRMAI ISTVÁN FÉNYKÉPEZTE DARÓCZI CSABA VÍZPARTOK KÖZELÉBEN JÁRVA bizonyára sokan láttak már a füzek vagy

Részletesebben

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992

Részletesebben

Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata)

Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 257272 Pécs, 1992 BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) MAJER József MAJER, József: The vertebrates of BédaKarapancsa nature protection area,

Részletesebben

AZ AKASZTÁSOK HATÁSA A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁRA. Dr. Kovács Gábor

AZ AKASZTÁSOK HATÁSA A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁRA. Dr. Kovács Gábor AZ AKASZTÁSOK HATÁSA A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁRA Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Legnagyobb szikes pusztánkat, a Hortobágyot a köztudat egyben a legszárazabb vidékünknek tartja. Aszályos esztendőkben

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

A megismételhetetlen űrutazás

A megismételhetetlen űrutazás A megismételhetetlen űrutazás 52 évvel ezelőtt, 1961 április 12-én a Bajkonurtól 300 km-re lévő Tyuratam kilövőbázisról rakéta emelkedett a magasba. Földkörüli pályára juttatta a Vosztok-1 űrhajót, fedélzetén

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) DOI: 1.17242/MVvK_26.3 Magyar Vízivad Közlemények 26. (215) Hungarian Waterfowl Publications 26. (215) JELENTÉS A GÖNYÜ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ 2. FORDULÓ 1. Feladat: Madárismeret Nevezzétek meg a képen látható madárfajokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 4. 5. 6. a) Melyik madárfaj a kakukktojás? Miért? b) Ragadozó madarak között ritkaság,

Részletesebben

HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON:

HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON: HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY 2017 TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON: E-MAIL : Címlapfotó: Tar János: Batla Hátlapfotó: Simay Gábor: Nyári lúd Szöveg: Koczka András Nyomdai szerkesztés: Kovács

Részletesebben

FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ

FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ KÖZÖSSÉGEINEK ELŐFORDULÁSA A DÉVAVÁNYAI TÁJVÉDELMI KÖRZET TÉRSÉGÉBEN SZÉLL ANTAL DÉVAVÁNYA Dévaványa térségében állattani, főként pedig madártani

Részletesebben

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SASÉR TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET MADÁRVILÁGA (1*» ÉVI MEGFIGYELESIK ALAPJÁN)

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SASÉR TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET MADÁRVILÁGA (1*» ÉVI MEGFIGYELESIK ALAPJÁN) A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SASÉR TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET MADÁRVILÁGA (1*»48 54. ÉVI MEGFIGYELESIK ALAPJÁN) Sterbetz István Hódmezővásárhely környéke a folyószabályozások előtti időkben egyike volt az ország

Részletesebben

6. szám 1993. október

6. szám 1993. október 6. szám 1993. október A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület Soproni Csoportjának Lapja 1. Bevezetés A Fertő-táj hazai részén előforduló madarak névjegyzéke (1971-1992) A Fertő madártani kutatása

Részletesebben

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......

SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:...... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében. Magyarország 2006

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében. Magyarország 2006 Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében Magyarország 2006 Derogáció száma: B/1/2006 Faj (tudományos név): Passer domesticus Engedélyezett

Részletesebben

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő

Részletesebben

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET 1. Húzz nyilakat a megfelelő helyre és a térkép mellett számmal jelöld az európai világörökség helyszínek nevét! Minden helyszínről találsz egy állítást, párosítsd össze! Olvasd le a helyszínek földrajzi

Részletesebben

A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt

A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT A beruházás térség- és környezetspecifikus megítélése 02. változat Bécs, 2010. 06. 30. TERVEZŐ

Részletesebben

Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén

Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 446-456, 2009 Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén Ferenczi Márta 1, Pellinger Attila 2 és Csörgő Tibor 3 NYME, Vadgazdálkodási

Részletesebben

4. Rally NOVI VINODOLSKI

4. Rally NOVI VINODOLSKI 4. Rally NOVI VINODOLSKI 2012. június 15-16. Horvátország, Novi Vinodolski Szilágyi János - Csányi Botond Mitsubishi Lancer EVO IX Reális második hely 4. Rally Novi Vinodolski 2012. június 15-16. - Horvátország,

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS A KISBALATON MADÁRVILÁGÁNAK KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS A KISBALATON MADÁRVILÁGÁNAK KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS A KISBALATON MADÁRVILÁGÁNAK KUTATÁSÁRÓL írta : Warga Kálmán Mikor 1923 június 15-én Cerva Frigyes és dr. Keller Oszkár társaságában elsőízben kerestem fel a Kisbalaton gémtelepeit, hogy

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak

Részletesebben

CSIGÁT APLÁLÉK A. írta:

CSIGÁT APLÁLÉK A. írta: A M A D A R A K CSIGÁT APLÁLÉK A IV. írta: dr. Keve András Az állatgyógyászat és így a mezőgazdaságtan és vadgazdaságtan egyik fontos kérdése, hogy hogyan terjednek az állatbetegségek. A madarak szerepe

Részletesebben

Tömösváry Tibor Hivatal Nándor Varga Adrienn

Tömösváry Tibor Hivatal Nándor Varga Adrienn Somogy Természetvédelmi Szervezet Központja Kund-kastély 8708 Somogyfajsz, Kossuth u. 62. GPS koordináták: 46 502713, 17 568496 Telefon/Fax: +36 85 337-053 Tömösváry Tibor +36 20 979 0408 Hivatal Nándor

Részletesebben

BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE

BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA (Tanárképző Főiskola, Biológia Tanszék Móra Ferenc Múzeum, Szeged) Dr. Beretzk Péter MÁV- főorvos 1951-ben a Szegedi Állami Múzeumnak" ajándékozta méltán

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ

NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ A BALATONFÜRED VIZES VILÁGBAJNOKSÁG MEDERKOTRÁSI ENGEDÉLYEZÉSEI TERVE KAPCSÁN A balatonfüredi hajóállomás a Tagore sétány felől nézve. Tartalom 1. Azonosító adatok...

Részletesebben