A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében"

Átírás

1 A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton SÁRINGER-KENYERES Dóra 1, PAPRIKA Anikó 2, BENKE Szabolcs 3 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, H-94 Sopron, Ady Endre út Pannon Egyetem, Georgikon Kar, H-836 Keszthely, Deák F. u Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Zala megyei helyi Csoport, H- 836 A Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás a 8 nagy hazai gyűrűző állomás egyike, a Balaton-parton az egyedüli. Két nagy projekt fut: az Actio Hungarica (AH), valamint a CES (Állandó Ráfordítású gyűrűzés). A hálóállás merőlegesen lefedi a teljes parti nádast, így a vízszintváltozások is nyomon követhetők. Munkánk során a CES programra helyeztük a hangsúlyt. Az adatfeldolgozás időtartama a program indulásától számítva, 24-től 21 évig végeztük. A nádi énekesmadár közösségek vizsgálata során 1 fajjal foglalkoztunk: cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (A. arundinaceus), nádisármány (Emberiza schoeniclus), kékbegy (Luscinia svecica), fülemülesitke (A. melanopogon), énekes nádiposzáta (A. palustris), barkós cinege (Panurus biarmicus), függőcinege (Remiz pendulinus). A vízállást vizsgálva megállapítható, hogy az adatok, a mintavételezési 7 év alatt három csoportba oszthatók. 1 csoport: egy alacsony vízállást jelez üzemi vízszint alatt (24, 25), 2. csoport: üzemi vízszint körüli (27, 28, 29), 3. csoport: magas, üzemi vízszint feletti vízállások (26, 21). Eddigi eredményeink alapján a leggyakoribb fajok: cserregő és foltos nádiposzáta, nádirigó, nádi tücsökmadár. A kékbegy több éven át teljesen hiányzik, így olyan kevés adatot szolgáltat, hogy a vízszintváltozás terén nem értékelhető. Az énekes nádiposzáta a nádast a szárazföld felöl kísérő bokorfüzesek madara, vízszintváltozások kimutathatóan nem befolyásolják állományát. A foltos nádiposzáta a vízszintváltozásra nem reagált, mivel a Balaton parti nádas száraz szegély felé eső zónáit használja. Itt nagyobb egyedszámban csak olyan mélységig található ameddig cserregő nádiposzáta kihúzódik a part felé. Cserregő nádiposzáta az egész nádasra jellemző domináns faj, a vízszintemelkedésre csak kis mértékben reagál. Magas vízállásnál kijjebb húzódik. Nádirigó esetében egyértelmű mozgást tapasztaltunk a költő egyedek számában, alacsony vízállásnál a nyílt víz közvetlen közelében, míg magas vízállásnál a part felé szorult. Nádi tücsökmadárnál szintén sikerült kimutatnunk, hogy a költési időben megnövekedett vízszint hatására a költés sikeressége nagymértékben csökkent a vízbefulladt fészekaljak következtében. 1

2 Bevezetés A Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás a 8 nagy hazai gyűrűző állomás egyike, a Balaton-parton ez az egyedüli. A madárgyűrűzési munkát 1985 óta állandó hálófelületen, meghatározott időszakokban végzik. Az itt jelölt több mint 3. madár megfelelő alapot teremt a kérdések megválaszolására. Az állomáson két nagy projekt fut az Actio Hungarica (AH), valamint a CES (Állandó Ráfordítású gyűrűzés). Mindkét program meghatározott szabályok mellett működik, ugyanakkor a 24-ben indult CES program a költési időszakot fedi le, amit diplomadolgozatomban részletesebben elemzünk. A hely további előnye, hogy a hálóállás merőlegesen lefedi a teljes parti nádast, így a vízszintváltozások is nyomon követhetők. A Balaton-part e természetes, be nem épített tája december 1-től a Kis-Balatoni Tájvédelmi Körzet, november 1-től pedig a Balaton Felvidéki Nemzeti Park része. Anyag és módszer A vizsgálat során a legjellemzőbb nádi fajok közül 1 fajt emeltünk ki: cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), nádisármány (Emberiza schoeniclus), kékbegy (Luscinia svecica), fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), barkós cinege (Panurus biarmicus), függőcinege (Remiz pendulinus). A vizsgálati periódus ig terjedt, ahol a CES (állandó ráfordítású gyűrűzés) időszaka került fókuszpontba, mely IV.15-VII.13-ig tart. A madarak gyűjtése egy 12 db egyenként körülbelül 12 méter hosszú és 2,5 méter magas háló, mely megközelítőleg 144 méter hosszú (1/b. kép). A hálóállás egy másodrendű heterogén nádasban található, mely az élőhelyet teljesen lefedi: 1-2 háló bokros, 2-7-ig sásos-nádas, nádas; 8-9 sásos, sásos-nádas; míg a 1-12-es hálóállás már a nyílt víz mellett található, szinte állandó vízborítás mellett. Növényzete vízparti gyékényes, kákás (1/a. kép). Az adatelemzés során a gyűrűzési adatokat vettük alapul. Továbbá megvizsgáltuk ebben az időszakban a vízszintváltozást is. 1/a. kép. Hálósor vegetáció térképe (Forrás: Google Earth, Szerkesztés: Sáringer-Kenyeres Dóra) 2

3 Vízállás (cm) 1/b. kép. Kifeszített hálósor (Készítette: Sáringer-Kenyeres Dóra) Eredmények és kiértékelésük 1. Vízszintváltozás A vízálláshoz szükséges adatokat a székesfehérvári Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség biztosította számunkra. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a 9 gyűrűzési periódusban jól látható a vízszint fluktuálása. A legalacsonyabb vízállás a Balatonon 24-ben volt, ahol a 9 cm-t sem közelítette meg, azaz ig és a án 82 cm-et mértek, mely egyben az év legmagasabb vízállása volt. A 25-ös esztendőben a mérés elején hirtelen növekedés volt tapasztalható, majd május 25-től fokozatos vízszint csökkenés volt megfigyelhető között 1 cm és 124 cm közötti ingadozás volt tapasztalható. A 21-es évben cm között ingadozott a vízszint, mely a legmagasabb vízjárású év volt és egyben hatással is volt bizonyos madárfajok fészkelésére, költési sikerére. 13 A CES napokon mért vízállásadatok (24-21) ábra. CES napokon mért vízállás adatok (24-21) 3

4 A vízállást vizsgálva megállapítható, hogy az adatok, a mintavételezési 7 év alatt három csoportba oszthatók. 1 csoport: egy alacsony vízállást jelez üzemi vízszint alatt (24, 25), 2. csoport: üzemi vízszint körüli (27, 28, 29), 3. csoport: magas, üzemi vízszint feletti vízállások (26, 21). 2. A kiválasztott 1 faj 4 fajra szűkült A feldolgozás során arra a megállapításra jutottunk, hogy az általunk kiválasztott 1 legjellemzőbb nádi fajból 6 faj: a nádisármány, fülemülesitke, barkóscinege, kékbegy, függőcinege és az énekes nádiposzáta adatait a dolgozat során nem dolgoztuk fel, mivel 3 fajnál (kékbegy, függő cinege, énekes nádiposzáta) az adatok kevésnek bizonyultak, így nem értékelhetők ki, a barkós cinege esetében adattorzítást tapasztaltunk, a csapatos mozgása miatt. A 1 faj előfordulási egyedszámát mutatja be a 2. ábra, mely szemlélteti, hogy a két domináns faj: a cserregő- és foltos nádiposzáta. Vizsgált 1 faj egyedszám változása (24-21) ábra. A vizsgált 1 faj egyedszám változása (24-21) Indoklás: Barkós cinege példányszáma a vizsgált 7 év alatt meghaladta a 2 feletti egyedszámot, de nem ez a fő ok. HARASZTHY (2) szerint állandó madarunk, mely télen kisebb-nagyobb csapatokban kóborol a mocsarakban és más élőhelytípusok nádasaiban. A gyűrűzési adatokat vizsgálva megállapítottuk, mivel korán költő faj és költési időt követően csapatokban, családokban mozog, hogy egy adott fogási napokon egy-egy példány megfogását követően sokszor az egész csapatot behívja, így öreg madarak mellett nagyon sok fiatal azévi madár is a hálóba kerül, melyek jelentősen torzíthatják az adatokat. Kékbegy NATURA 2-es jelölő fajok közé tartozik. Jelenléte ezen a területen és a CES időszakban nagyon eseti. A vizsgálati periódusban oly kevés adatot szolgáltat, hogy adatelemzésre nem elegendő. Jelenlétét, költését a nádaratás is befolyásolja. Függőcinege elég gyakori fészkelő ártéri ligeterdőkben, tavak és mocsarak nádasait szegélyező füzesekben, fűzligetekben, ritkábban nádasokban. Zárt fészkét a fakoronában vékony hajtásokra szövi, onnan függ alá (HERMANN et al. 2). Kirepülése után csapatokban mozog. A kékbegyhez hasonlóan a 7 év során ennél a fajnál sem rendelkezünk annyi adattal, hogy értékelhető legyen. 4

5 % Fülemülesitke esetében nem beszélhetünk tipikus élőhelyről a Balaton parti nádas esetén, annak ellenére sem, hogy a fogott madarak száma (146 példány), ennek csupán kis része a költő madár (38 pld.), az is hálóállások tekintetében nagyon elszórtan helyezkednek el. 28- ban szinte teljesen hiányzik a fenékpusztai nádas részéről. Nádisármányt vizsgálva hasonló megállapításra jutottunk, mint a fülemülesitke esetében. A fogott idős egyedek száma magasabb ugyan, mint az előző fajnál, de számuk még így is alacsony. Hálóállások között elosztva található, így értékelhetően a vízszintváltozással számukat nem tudtuk kapcsolatban hozni. Énekes nádiposzáta esetében összehasonlítást végeztünk. Bár a cserregő és az énekes nádiposzáta a vizsgálati időben egyedszámuk nagymértékben eltér, mégis alapvető eltérés a két faj között a fészkelőhelyük. HERMANN (et al. 2) szerint bokros, magas, sűrű növényzetű területek, gyakran édesvizek közelében, gabonatáblák, kertek. Magas kórós növényzetben nálunk is elterjedt fészkelő. Míg a cserregő nádiposzáta: nádasokban, a kétszikű növényekkel kevert külső zóna kivételével mindenütt fészkel. Gyékényesben is költ, de leggyakoribb a vízben álló homogén nádasok (CSÖRGŐ 1982, BÁLDI 1995, BÁLDI és KISBENEDEK is press). A 3. ábra mutatja a két faj fészkelőhely specifikusságát, továbbá hogyan csökken, illetve nő egyedszámuk a nyílt víz felé. (A közölt adatokból a 24-es esztendő hiányzik - mikortól a CES program is indult mivel az alapadatokban a hálóállások alapján nem voltak feldolgozva.) Cserregő és az énekes nádiposzáta százalékos eloszlása a hálóban (25-21) Cserregő Énekes Cserregő Énekes hálóállás 3. ábra. Cserregő és az énekes nádiposzáta százalékos eloszlása a hálóban (25-21) Az ábrán látható, hogy az énekes nádiposzáta az 1, 2, 3 hálóban fordul elő legnagyobb arányban, ami azt jelenti, hogy a bokros, szárazföldhöz közeli helyeken találjuk fészkét. Egyedszámát tekintve a két faj között nagy eltérést tapasztaltunk. A cserregő nádiposzáta 173 egyede került hálóba és nyilvántartásba, míg az énekes esetében csak 46 egyedet számláltak. A fenti indoklások alapján a dolgozat további pontjaiban az alábbi 4 fajt: cserregő-, foltos nádiposzátát, nádirigót és a nádi tücsökmadarat fogjuk csak kiértékelni. 2. A feldolgozás két domináns fajának kiértékelése A dolgozat két domináns fajának bizonyult a foltos és a cserregő nádiposzáta. A fajok a vizsgált időszakban a kimutatások alapján meghaladták az 1-es egyedszámot. A foltos 5

6 Egyedszám (db) Egyedszám (db) nádiposzáta 1163, míg a cserregő nádiposzáta közel 2 adatát, pontosabban 1976 példányát vizsgáltuk. Az 4. ábra jól szemlélteti a különbséget és a dominanciát is. 5 4 Foltos (Acrsch) és cserregő nádiposzáta (Acrsci) egyedszáma éves bontásban a vizsgált CES időszakban (24-21) Acrsch Acrsci ábra. Foltos és cserregő nádiposzáta egyedszáma éves bontásban a vizsgált CES időszakban (24-21) Az ábra alapján elmondható, hogy az évek vizsgálata során a cserregő nádiposzáta fordult elő nagyobb egyedszámmal a foltos nádiposzátához képest, ami jól tükrözi, hogy az élőhely inkább a cserregő nádiposzáta igényeinek felel meg. A fajokat külön megvizsgálva (5. ábra), a foltos nádiposzáta egyértelműen a 2-3 hálóállás melletti élőhelyen dominál. Itt a vegetáció jellemzően a nádas állományokat szegélyező gyomtársulásokból áll, döntően magas aranyvessző (Solidago gigantea), nagy csalán (Urtica dioica) fajokkal (kétszikűekkel) kevert zóna. Cserregő nádiposzáta esetén a lineáris trendvonal szerint a víz felé haladva számuk kismértékű emelkedést mutat. A pontos adatokból ugyanakkor látszik, hogy a hálóállásban előfordulása lecsökken, ami a vízállásnak tudható be Az idős cserregő és foltos nádiposzáta egyedszámának eloszlása hálónként (25-21) Foltos Cserregő hálóállás 5. ábra. Az idős cserregő és foltos nádiposzáta egyedszámának eloszlása hálónként (25-21) 3. A nádirigó és a nádi tücsökmadár eredményeinek kiértékelése 6

7 Egyedszám (db) A két faj esetében vizsgáltuk részletesebben a vízszintváltozás hatását, mivel itt szemléletesek az eredmények, mert a fajok fészkelései helyeik speciálisnak mondható egy nádas élőhelyen. Nádirigó esetén azt jelenti, hogy a fészkelő helyét a nyílt víz felé találjuk, míg a nádi tücsökmadár esetében leggyakoribb fészkelőhelye a sás zsombékok alsó harmada, közel a vízszinthez (alacsonyan a vízszint felett). Ebből következik, hogy a vízszintváltozás hatására a fajok érzékenyen reagálnak. Nádirigó esetén feltevésünk az volt, hogy a magas vízállás esetén alacsonyabb hálószámok mellett jelenik meg. Nádi tücsökmadár esetében azt feltételeztük, hogy a magas vízszint hatására fészkelési helyét beljebb hozza a parti zónába. Mindkét faj esetén az eredmények szemléltetése miatt két kiemelt évet dolgoztunk fel. A 27 költési időben jelentősen csökkenő vízállású évet, valamint a 21 extrém csapadékos vízállású évet, mikor költési időben nőtt a víz Nádirigó eredményeinek kiértékelés A CES periódus alatt 43 db példány került a halóba, majd gyűrűzték meg. Egyedszáma a vizsgálati idő alatt növekedést mutatott (6. ábra). Legtöbbet 29-ben gyűrűztek: 67 darabot. A 27-es esztendőben is magas volt számuk, 56 db egyed volt. 7 év alatt a legkevesebb egyed 3 évben (25, 26, 28) is megfigyelhető volt, közel azonos egyedszámon Nádirigó egyedszám változása (24-21) Nádirigó Lineáris (Nádirigó) ábra. Nádirigó egyedszám változása (24-21) A nádirigó fészkelési hely választását nagymértékben befolyásolta a vízszintváltozás (7. ábra). 27 száraz, alacsony vízjárású évében legnagyobb egyedszámban a nyílt víz mellett lévő es hálóban kerültek legnagyobb számban befogásra az idős egyedek, ami azt bizonyítja, hogy fészkelési helyét is itt találta meg. 21 magas vízállású évében, az öreg egyedek befogása legnagyobb számban a 9-1-es hálóban történt, ami szintén bizonyítja, hogy költőhely választása mozog a vízszint emelkedés hatására. Ebben az évben a magas vízállás, szinte állandóan hullámzó víz, valamint a téli magas vízállásból adódó jegesedés miatt a part menti növényzet nagy károsodást szenvedett, kiritkult. Fészkelési lehetősége ezzel részben itt meg is szűnt. 7

8 Egyedszám (db) Egyedszám (db) Nádirigó költő egyedeinek eloszlása 27, 21 évi költési szezonba hálóállás 7. ábra. Nádirigó egyedeinek eloszlása 27, 21 évi költési szezonba 3.2. Nádi tücsökmadár eredményeinek kiértékelése A vizsgált periódusban 43 példány került befogásra és jelölésre. Egyedszáma a vizsgált 7 évben látványos növekedést mutatott (8. ábra), ennek ellenére koreloszlást vizsgálva az adatok többségét fiatal egyedek teszik ki, s nagyon kevés az idős, azaz költő példány. Az ábrán látható, hogy az első 4 évben fajszáma emelkedett, míg 28-ra elérte a 89 darabos példányszámot, mely egyben a vizsgált periódus legmagasabb egyedszámú évének is bizonyult. 29-ben és 21-ben továbbra is magas volt példányszámuk Fenékpusztán, 78 darabot, majd 69 db került nyilvántartásba Nádi tücsökmadár egyedszámának változása (24-21) Nádi tücsökmadár Lineáris (Nádi tücsökmadár) 8. ábra. Nádi tücsökmadár egyedszámának változása (24-21) Nádi tücsökmadárnál az öreg madarak fogási adatai alapján jól látszik a 9. ábrán, hogy fészkelőhely választása főleg sásos élőhelyekre koncentrálódik (7-8-9-es hálóállások melletti sások élőhely). Nádirigóhoz hasonlóan a tücsökmadárnál is megvizsgáltuk a két legszélsőségesebb évjáratot és költési szezonját. A vízszintváltozás hatását nem sikerült bizonyítani, mivel a 21-es esztendőben kétszer annyi volt az öreg egyedek száma (5 8

9 Egyedszám (db) Egyedszám (db) példány), ellentétben a 27-es évben, ahol csak 25 példány volt. Ez alapján arra következtetésre jutottunk, hogy az adatok jelentős mértékben torzultak volna. Ennek oka valószínű nem helyi hatás, ezért a költési sikerességét kezdtük vizsgálni. Az idős korú nádi tücsökmadarak eloszlása hálónként (25-21) hálóállás ábra. Az idős korú nádi tücsökmadarak eloszlása hálónként (25-21) A költés sikeressége, a kirepült fiókák száma összefüggésben lehet a vízszintváltozással. Ennek eredményeként költési időben bekövetkezett átlagostól eltérő vízszint emelkedés változás befolyásolta a költési sikert (1. ábra). 27 alacsony vízállása mellet a kirepült fiókákból többet fogtunk a CES időszak alatt, ellentétben, a 21 esztendőben, ahol magas volt az idősek száma, ugyanakkor a fiataloké rendkívül alacsony. 21-ben a költés kezdetén egy magas vízállásról a vízszint kismértékben csökken, majd az idő csapadékosra fordulásával 6 hét alatt 15 cm-t emelkedett. Ez az emelkedés arra az időpontra esett, mikor a tücsökmadarak már javában költöttek, esetleg fiókákat neveltek, így az első fészekalj nagy arányban megsemmisült. Ehhez a hatáshoz még hozzá adódott a kedvezőtlen időjárás, ami hideg hőmérsékletekkel és szinte állandó hullámzással párosult. A hullámzás és a magas vízállás miatt gyakorlatilag teljes hálószélességben a Balaton parti nádas víz alatt volt Nádi tücsökmadár koreloszlása a CES időszakban (24-21) ábra. Nádi tücsökmadár koreloszlása a CES időszakban (24-21)

10 Következtetések A foltos nádiposzáta a vízszintváltozásra nem reagált, mivel a Balaton parti nádas száraz szegély felé eső zónáit használja. Itt nagyobb egyedszámban csak olyan mélységig található, ameddig a cserregő nádiposzáta kihúzódik a part felé. Cserregő nádiposzáta az egész nádasra jellemző domináns faj, a vízszintemelkedésre csak kis mértékben reagál. Magas vízállásnál kijjebb húzódik. Nádirigó esetében egyértelmű mozgást tapasztaltunk a költő egyedek számában, alacsony vízállásnál a nyílt víz közvetlen közelében, míg magas vízállásnál a part felé szorult. Nádi tücsökmadárnál szintén sikerült kimutatnunk, hogy a költési időben megnövekedett vízszint hatására a költés sikeressége nagymértékben csökkent a vízbefulladt fészekaljak következtében. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Dr. Kalicz Péternek, Dr. Winkler Dánielnek. A téma választás elindulásában Kovács Gyulának és mindazoknak, akik munkám során segítségemre voltak. 1

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG iügyszám: 14/6430-3/2007. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: MME engedélykérelme Melléklet: lista H A T Á R O Z A T

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

2002 302 2003 254 (természetvédelmi különbözeti vizsga, új madárgyűrűzési vizsgák) 2004 268 2005 281 2006 303 (2006. szeptember 8.

2002 302 2003 254 (természetvédelmi különbözeti vizsga, új madárgyűrűzési vizsgák) 2004 268 2005 281 2006 303 (2006. szeptember 8. Az MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály beszámolója (2002-2006) SZO vezetőség: Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bagyura János, Benei Béla (2004-től, Palkó Sándor helyén), Dr. Gyurácz József, Kalocsa

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

HÁZI DOLGOZAT. Érmefeldobások eredményei és statisztikája. ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai)

HÁZI DOLGOZAT. Érmefeldobások eredményei és statisztikája. ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai) ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai) HÁZI DOLGOZAT Érmefeldobások eredményei és statisztikája Készítette: Babinszki Bence EHA-kód: BABSAET.ELTE E-mail cím: Törölve A jelentés

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

KISÚJFALU ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETI KINCSEI

KISÚJFALU ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETI KINCSEI KISÚJFALU ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETI KINCSEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KÓSA KÁROLY KERT ÉS TÁJÉPÍTÉSZ KISÚJFALU - BUDAİRS, 2006. MÁRCIUS Kisújfalu és környéke természeti értékeit képviseli a hozzávetıleg 184 ha kiterjedéső,

Részletesebben

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján Jogszabályi háttér 78/1997. (XI.4.) FM rendelet 13. (1) A jogosult vagy több jogosult együttesen a területi engedély adásával egyidejűleg

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS - 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.

Részletesebben

Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból)

Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból) Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból) 1. Gyűrűzés közben elpusztult színes gyűrűs kanalasgémet talál. A madár mindkét lábán színes gyűrű, az egyik lábán BUDAPEST feliratú

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Madárgyűrűzés. Az Ócsai Madárvártában. Biológia projektmunka. Borsi Gábor 12.b Felkészítő tanár : Schottné Márta Melinda

Madárgyűrűzés. Az Ócsai Madárvártában. Biológia projektmunka. Borsi Gábor 12.b Felkészítő tanár : Schottné Márta Melinda Madárgyűrűzés Az Ócsai Madárvártában Biológia projektmunka Borsi Gábor 12.b Felkészítő tanár : Schottné Márta Melinda 1. Bevezetés Azért a Madárvárta és a Madárgyűrűzés történetére esett a választásom,

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Pest Környéki Madarász Kör

Pest Környéki Madarász Kör A Pest Környéki Madarász Kör 2600 Vác Ilona u. 3. Tel.: 27/512-036 E-mail: pkmk@zpok.hu Web: www.pkmk.hu Közhasznúsági jelentése az 2003-as évről A Pest Környéki Madarász Kör (PKMK) a fővárosban és a környékén

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1.

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1. A CSÁD-TÓ Az 1. ábra az Észak-Afrika szaharai részén található Csád-tó vízszintjének változásait mutatja. A Csád-tó kb. i.e. 20 000-ben, az utolsó jégkorszak alatt teljesen eltűnt, majd i.e. 11 000 körül

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. 1931

Részletesebben

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei Az országos kompetenciamérésen minden tanévben iskolánk 10. évfolyamos diákjai vesznek részt. A 2013. évi mérésen

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel 2014.11.18 14:17 Árgyelán Ágnes A jelenlegi hozamsivatagban különösen felértékelődik egy-egy jó befektetési lehetőség. A pénzpiaci- és kötvényalapok

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró, számottevő hagyományokkal rendelkező gyógynövényünk,

Részletesebben

A fészekaljpredáció szegélyhatásának vizsgálata

A fészekaljpredáció szegélyhatásának vizsgálata A fészekaljpredáció szegélyhatásának vizsgálata (Study of edge effect on nest predation) Doktori (PhD) értekezés tézisei Batáry Péter Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debrecen, 2004. 1. BEVEZETÉS,

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról

Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról Uhu-madarász hírek Az MME 26.sz. Heves megyei csoportjának hírlevele 12. sz., 2009. december Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról Ragadozómadár-munkacsoport Kígyászölyv

Részletesebben