A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében
|
|
- Réka Klaudia Vassné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton SÁRINGER-KENYERES Dóra 1, PAPRIKA Anikó 2, BENKE Szabolcs 3 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, H-94 Sopron, Ady Endre út 5. dora87@vipmail.hu 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, H-836 Keszthely, Deák F. u Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Zala megyei helyi Csoport, H- 836 A Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás a 8 nagy hazai gyűrűző állomás egyike, a Balaton-parton az egyedüli. Két nagy projekt fut: az Actio Hungarica (AH), valamint a CES (Állandó Ráfordítású gyűrűzés). A hálóállás merőlegesen lefedi a teljes parti nádast, így a vízszintváltozások is nyomon követhetők. Munkánk során a CES programra helyeztük a hangsúlyt. Az adatfeldolgozás időtartama a program indulásától számítva, 24-től 21 évig végeztük. A nádi énekesmadár közösségek vizsgálata során 1 fajjal foglalkoztunk: cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (A. arundinaceus), nádisármány (Emberiza schoeniclus), kékbegy (Luscinia svecica), fülemülesitke (A. melanopogon), énekes nádiposzáta (A. palustris), barkós cinege (Panurus biarmicus), függőcinege (Remiz pendulinus). A vízállást vizsgálva megállapítható, hogy az adatok, a mintavételezési 7 év alatt három csoportba oszthatók. 1 csoport: egy alacsony vízállást jelez üzemi vízszint alatt (24, 25), 2. csoport: üzemi vízszint körüli (27, 28, 29), 3. csoport: magas, üzemi vízszint feletti vízállások (26, 21). Eddigi eredményeink alapján a leggyakoribb fajok: cserregő és foltos nádiposzáta, nádirigó, nádi tücsökmadár. A kékbegy több éven át teljesen hiányzik, így olyan kevés adatot szolgáltat, hogy a vízszintváltozás terén nem értékelhető. Az énekes nádiposzáta a nádast a szárazföld felöl kísérő bokorfüzesek madara, vízszintváltozások kimutathatóan nem befolyásolják állományát. A foltos nádiposzáta a vízszintváltozásra nem reagált, mivel a Balaton parti nádas száraz szegély felé eső zónáit használja. Itt nagyobb egyedszámban csak olyan mélységig található ameddig cserregő nádiposzáta kihúzódik a part felé. Cserregő nádiposzáta az egész nádasra jellemző domináns faj, a vízszintemelkedésre csak kis mértékben reagál. Magas vízállásnál kijjebb húzódik. Nádirigó esetében egyértelmű mozgást tapasztaltunk a költő egyedek számában, alacsony vízállásnál a nyílt víz közvetlen közelében, míg magas vízállásnál a part felé szorult. Nádi tücsökmadárnál szintén sikerült kimutatnunk, hogy a költési időben megnövekedett vízszint hatására a költés sikeressége nagymértékben csökkent a vízbefulladt fészekaljak következtében. 1
2 Bevezetés A Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás a 8 nagy hazai gyűrűző állomás egyike, a Balaton-parton ez az egyedüli. A madárgyűrűzési munkát 1985 óta állandó hálófelületen, meghatározott időszakokban végzik. Az itt jelölt több mint 3. madár megfelelő alapot teremt a kérdések megválaszolására. Az állomáson két nagy projekt fut az Actio Hungarica (AH), valamint a CES (Állandó Ráfordítású gyűrűzés). Mindkét program meghatározott szabályok mellett működik, ugyanakkor a 24-ben indult CES program a költési időszakot fedi le, amit diplomadolgozatomban részletesebben elemzünk. A hely további előnye, hogy a hálóállás merőlegesen lefedi a teljes parti nádast, így a vízszintváltozások is nyomon követhetők. A Balaton-part e természetes, be nem épített tája december 1-től a Kis-Balatoni Tájvédelmi Körzet, november 1-től pedig a Balaton Felvidéki Nemzeti Park része. Anyag és módszer A vizsgálat során a legjellemzőbb nádi fajok közül 1 fajt emeltünk ki: cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), nádisármány (Emberiza schoeniclus), kékbegy (Luscinia svecica), fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), barkós cinege (Panurus biarmicus), függőcinege (Remiz pendulinus). A vizsgálati periódus ig terjedt, ahol a CES (állandó ráfordítású gyűrűzés) időszaka került fókuszpontba, mely IV.15-VII.13-ig tart. A madarak gyűjtése egy 12 db egyenként körülbelül 12 méter hosszú és 2,5 méter magas háló, mely megközelítőleg 144 méter hosszú (1/b. kép). A hálóállás egy másodrendű heterogén nádasban található, mely az élőhelyet teljesen lefedi: 1-2 háló bokros, 2-7-ig sásos-nádas, nádas; 8-9 sásos, sásos-nádas; míg a 1-12-es hálóállás már a nyílt víz mellett található, szinte állandó vízborítás mellett. Növényzete vízparti gyékényes, kákás (1/a. kép). Az adatelemzés során a gyűrűzési adatokat vettük alapul. Továbbá megvizsgáltuk ebben az időszakban a vízszintváltozást is. 1/a. kép. Hálósor vegetáció térképe (Forrás: Google Earth, Szerkesztés: Sáringer-Kenyeres Dóra) 2
3 Vízállás (cm) 1/b. kép. Kifeszített hálósor (Készítette: Sáringer-Kenyeres Dóra) Eredmények és kiértékelésük 1. Vízszintváltozás A vízálláshoz szükséges adatokat a székesfehérvári Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség biztosította számunkra. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a 9 gyűrűzési periódusban jól látható a vízszint fluktuálása. A legalacsonyabb vízállás a Balatonon 24-ben volt, ahol a 9 cm-t sem közelítette meg, azaz ig és a án 82 cm-et mértek, mely egyben az év legmagasabb vízállása volt. A 25-ös esztendőben a mérés elején hirtelen növekedés volt tapasztalható, majd május 25-től fokozatos vízszint csökkenés volt megfigyelhető között 1 cm és 124 cm közötti ingadozás volt tapasztalható. A 21-es évben cm között ingadozott a vízszint, mely a legmagasabb vízjárású év volt és egyben hatással is volt bizonyos madárfajok fészkelésére, költési sikerére. 13 A CES napokon mért vízállásadatok (24-21) ábra. CES napokon mért vízállás adatok (24-21) 3
4 A vízállást vizsgálva megállapítható, hogy az adatok, a mintavételezési 7 év alatt három csoportba oszthatók. 1 csoport: egy alacsony vízállást jelez üzemi vízszint alatt (24, 25), 2. csoport: üzemi vízszint körüli (27, 28, 29), 3. csoport: magas, üzemi vízszint feletti vízállások (26, 21). 2. A kiválasztott 1 faj 4 fajra szűkült A feldolgozás során arra a megállapításra jutottunk, hogy az általunk kiválasztott 1 legjellemzőbb nádi fajból 6 faj: a nádisármány, fülemülesitke, barkóscinege, kékbegy, függőcinege és az énekes nádiposzáta adatait a dolgozat során nem dolgoztuk fel, mivel 3 fajnál (kékbegy, függő cinege, énekes nádiposzáta) az adatok kevésnek bizonyultak, így nem értékelhetők ki, a barkós cinege esetében adattorzítást tapasztaltunk, a csapatos mozgása miatt. A 1 faj előfordulási egyedszámát mutatja be a 2. ábra, mely szemlélteti, hogy a két domináns faj: a cserregő- és foltos nádiposzáta. Vizsgált 1 faj egyedszám változása (24-21) ábra. A vizsgált 1 faj egyedszám változása (24-21) Indoklás: Barkós cinege példányszáma a vizsgált 7 év alatt meghaladta a 2 feletti egyedszámot, de nem ez a fő ok. HARASZTHY (2) szerint állandó madarunk, mely télen kisebb-nagyobb csapatokban kóborol a mocsarakban és más élőhelytípusok nádasaiban. A gyűrűzési adatokat vizsgálva megállapítottuk, mivel korán költő faj és költési időt követően csapatokban, családokban mozog, hogy egy adott fogási napokon egy-egy példány megfogását követően sokszor az egész csapatot behívja, így öreg madarak mellett nagyon sok fiatal azévi madár is a hálóba kerül, melyek jelentősen torzíthatják az adatokat. Kékbegy NATURA 2-es jelölő fajok közé tartozik. Jelenléte ezen a területen és a CES időszakban nagyon eseti. A vizsgálati periódusban oly kevés adatot szolgáltat, hogy adatelemzésre nem elegendő. Jelenlétét, költését a nádaratás is befolyásolja. Függőcinege elég gyakori fészkelő ártéri ligeterdőkben, tavak és mocsarak nádasait szegélyező füzesekben, fűzligetekben, ritkábban nádasokban. Zárt fészkét a fakoronában vékony hajtásokra szövi, onnan függ alá (HERMANN et al. 2). Kirepülése után csapatokban mozog. A kékbegyhez hasonlóan a 7 év során ennél a fajnál sem rendelkezünk annyi adattal, hogy értékelhető legyen. 4
5 % Fülemülesitke esetében nem beszélhetünk tipikus élőhelyről a Balaton parti nádas esetén, annak ellenére sem, hogy a fogott madarak száma (146 példány), ennek csupán kis része a költő madár (38 pld.), az is hálóállások tekintetében nagyon elszórtan helyezkednek el. 28- ban szinte teljesen hiányzik a fenékpusztai nádas részéről. Nádisármányt vizsgálva hasonló megállapításra jutottunk, mint a fülemülesitke esetében. A fogott idős egyedek száma magasabb ugyan, mint az előző fajnál, de számuk még így is alacsony. Hálóállások között elosztva található, így értékelhetően a vízszintváltozással számukat nem tudtuk kapcsolatban hozni. Énekes nádiposzáta esetében összehasonlítást végeztünk. Bár a cserregő és az énekes nádiposzáta a vizsgálati időben egyedszámuk nagymértékben eltér, mégis alapvető eltérés a két faj között a fészkelőhelyük. HERMANN (et al. 2) szerint bokros, magas, sűrű növényzetű területek, gyakran édesvizek közelében, gabonatáblák, kertek. Magas kórós növényzetben nálunk is elterjedt fészkelő. Míg a cserregő nádiposzáta: nádasokban, a kétszikű növényekkel kevert külső zóna kivételével mindenütt fészkel. Gyékényesben is költ, de leggyakoribb a vízben álló homogén nádasok (CSÖRGŐ 1982, BÁLDI 1995, BÁLDI és KISBENEDEK is press). A 3. ábra mutatja a két faj fészkelőhely specifikusságát, továbbá hogyan csökken, illetve nő egyedszámuk a nyílt víz felé. (A közölt adatokból a 24-es esztendő hiányzik - mikortól a CES program is indult mivel az alapadatokban a hálóállások alapján nem voltak feldolgozva.) Cserregő és az énekes nádiposzáta százalékos eloszlása a hálóban (25-21) Cserregő Énekes Cserregő Énekes hálóállás 3. ábra. Cserregő és az énekes nádiposzáta százalékos eloszlása a hálóban (25-21) Az ábrán látható, hogy az énekes nádiposzáta az 1, 2, 3 hálóban fordul elő legnagyobb arányban, ami azt jelenti, hogy a bokros, szárazföldhöz közeli helyeken találjuk fészkét. Egyedszámát tekintve a két faj között nagy eltérést tapasztaltunk. A cserregő nádiposzáta 173 egyede került hálóba és nyilvántartásba, míg az énekes esetében csak 46 egyedet számláltak. A fenti indoklások alapján a dolgozat további pontjaiban az alábbi 4 fajt: cserregő-, foltos nádiposzátát, nádirigót és a nádi tücsökmadarat fogjuk csak kiértékelni. 2. A feldolgozás két domináns fajának kiértékelése A dolgozat két domináns fajának bizonyult a foltos és a cserregő nádiposzáta. A fajok a vizsgált időszakban a kimutatások alapján meghaladták az 1-es egyedszámot. A foltos 5
6 Egyedszám (db) Egyedszám (db) nádiposzáta 1163, míg a cserregő nádiposzáta közel 2 adatát, pontosabban 1976 példányát vizsgáltuk. Az 4. ábra jól szemlélteti a különbséget és a dominanciát is. 5 4 Foltos (Acrsch) és cserregő nádiposzáta (Acrsci) egyedszáma éves bontásban a vizsgált CES időszakban (24-21) Acrsch Acrsci ábra. Foltos és cserregő nádiposzáta egyedszáma éves bontásban a vizsgált CES időszakban (24-21) Az ábra alapján elmondható, hogy az évek vizsgálata során a cserregő nádiposzáta fordult elő nagyobb egyedszámmal a foltos nádiposzátához képest, ami jól tükrözi, hogy az élőhely inkább a cserregő nádiposzáta igényeinek felel meg. A fajokat külön megvizsgálva (5. ábra), a foltos nádiposzáta egyértelműen a 2-3 hálóállás melletti élőhelyen dominál. Itt a vegetáció jellemzően a nádas állományokat szegélyező gyomtársulásokból áll, döntően magas aranyvessző (Solidago gigantea), nagy csalán (Urtica dioica) fajokkal (kétszikűekkel) kevert zóna. Cserregő nádiposzáta esetén a lineáris trendvonal szerint a víz felé haladva számuk kismértékű emelkedést mutat. A pontos adatokból ugyanakkor látszik, hogy a hálóállásban előfordulása lecsökken, ami a vízállásnak tudható be Az idős cserregő és foltos nádiposzáta egyedszámának eloszlása hálónként (25-21) Foltos Cserregő hálóállás 5. ábra. Az idős cserregő és foltos nádiposzáta egyedszámának eloszlása hálónként (25-21) 3. A nádirigó és a nádi tücsökmadár eredményeinek kiértékelése 6
7 Egyedszám (db) A két faj esetében vizsgáltuk részletesebben a vízszintváltozás hatását, mivel itt szemléletesek az eredmények, mert a fajok fészkelései helyeik speciálisnak mondható egy nádas élőhelyen. Nádirigó esetén azt jelenti, hogy a fészkelő helyét a nyílt víz felé találjuk, míg a nádi tücsökmadár esetében leggyakoribb fészkelőhelye a sás zsombékok alsó harmada, közel a vízszinthez (alacsonyan a vízszint felett). Ebből következik, hogy a vízszintváltozás hatására a fajok érzékenyen reagálnak. Nádirigó esetén feltevésünk az volt, hogy a magas vízállás esetén alacsonyabb hálószámok mellett jelenik meg. Nádi tücsökmadár esetében azt feltételeztük, hogy a magas vízszint hatására fészkelési helyét beljebb hozza a parti zónába. Mindkét faj esetén az eredmények szemléltetése miatt két kiemelt évet dolgoztunk fel. A 27 költési időben jelentősen csökkenő vízállású évet, valamint a 21 extrém csapadékos vízállású évet, mikor költési időben nőtt a víz Nádirigó eredményeinek kiértékelés A CES periódus alatt 43 db példány került a halóba, majd gyűrűzték meg. Egyedszáma a vizsgálati idő alatt növekedést mutatott (6. ábra). Legtöbbet 29-ben gyűrűztek: 67 darabot. A 27-es esztendőben is magas volt számuk, 56 db egyed volt. 7 év alatt a legkevesebb egyed 3 évben (25, 26, 28) is megfigyelhető volt, közel azonos egyedszámon Nádirigó egyedszám változása (24-21) Nádirigó Lineáris (Nádirigó) ábra. Nádirigó egyedszám változása (24-21) A nádirigó fészkelési hely választását nagymértékben befolyásolta a vízszintváltozás (7. ábra). 27 száraz, alacsony vízjárású évében legnagyobb egyedszámban a nyílt víz mellett lévő es hálóban kerültek legnagyobb számban befogásra az idős egyedek, ami azt bizonyítja, hogy fészkelési helyét is itt találta meg. 21 magas vízállású évében, az öreg egyedek befogása legnagyobb számban a 9-1-es hálóban történt, ami szintén bizonyítja, hogy költőhely választása mozog a vízszint emelkedés hatására. Ebben az évben a magas vízállás, szinte állandóan hullámzó víz, valamint a téli magas vízállásból adódó jegesedés miatt a part menti növényzet nagy károsodást szenvedett, kiritkult. Fészkelési lehetősége ezzel részben itt meg is szűnt. 7
8 Egyedszám (db) Egyedszám (db) Nádirigó költő egyedeinek eloszlása 27, 21 évi költési szezonba hálóállás 7. ábra. Nádirigó egyedeinek eloszlása 27, 21 évi költési szezonba 3.2. Nádi tücsökmadár eredményeinek kiértékelése A vizsgált periódusban 43 példány került befogásra és jelölésre. Egyedszáma a vizsgált 7 évben látványos növekedést mutatott (8. ábra), ennek ellenére koreloszlást vizsgálva az adatok többségét fiatal egyedek teszik ki, s nagyon kevés az idős, azaz költő példány. Az ábrán látható, hogy az első 4 évben fajszáma emelkedett, míg 28-ra elérte a 89 darabos példányszámot, mely egyben a vizsgált periódus legmagasabb egyedszámú évének is bizonyult. 29-ben és 21-ben továbbra is magas volt példányszámuk Fenékpusztán, 78 darabot, majd 69 db került nyilvántartásba Nádi tücsökmadár egyedszámának változása (24-21) Nádi tücsökmadár Lineáris (Nádi tücsökmadár) 8. ábra. Nádi tücsökmadár egyedszámának változása (24-21) Nádi tücsökmadárnál az öreg madarak fogási adatai alapján jól látszik a 9. ábrán, hogy fészkelőhely választása főleg sásos élőhelyekre koncentrálódik (7-8-9-es hálóállások melletti sások élőhely). Nádirigóhoz hasonlóan a tücsökmadárnál is megvizsgáltuk a két legszélsőségesebb évjáratot és költési szezonját. A vízszintváltozás hatását nem sikerült bizonyítani, mivel a 21-es esztendőben kétszer annyi volt az öreg egyedek száma (5 8
9 Egyedszám (db) Egyedszám (db) példány), ellentétben a 27-es évben, ahol csak 25 példány volt. Ez alapján arra következtetésre jutottunk, hogy az adatok jelentős mértékben torzultak volna. Ennek oka valószínű nem helyi hatás, ezért a költési sikerességét kezdtük vizsgálni. Az idős korú nádi tücsökmadarak eloszlása hálónként (25-21) hálóállás ábra. Az idős korú nádi tücsökmadarak eloszlása hálónként (25-21) A költés sikeressége, a kirepült fiókák száma összefüggésben lehet a vízszintváltozással. Ennek eredményeként költési időben bekövetkezett átlagostól eltérő vízszint emelkedés változás befolyásolta a költési sikert (1. ábra). 27 alacsony vízállása mellet a kirepült fiókákból többet fogtunk a CES időszak alatt, ellentétben, a 21 esztendőben, ahol magas volt az idősek száma, ugyanakkor a fiataloké rendkívül alacsony. 21-ben a költés kezdetén egy magas vízállásról a vízszint kismértékben csökken, majd az idő csapadékosra fordulásával 6 hét alatt 15 cm-t emelkedett. Ez az emelkedés arra az időpontra esett, mikor a tücsökmadarak már javában költöttek, esetleg fiókákat neveltek, így az első fészekalj nagy arányban megsemmisült. Ehhez a hatáshoz még hozzá adódott a kedvezőtlen időjárás, ami hideg hőmérsékletekkel és szinte állandó hullámzással párosult. A hullámzás és a magas vízállás miatt gyakorlatilag teljes hálószélességben a Balaton parti nádas víz alatt volt Nádi tücsökmadár koreloszlása a CES időszakban (24-21) ábra. Nádi tücsökmadár koreloszlása a CES időszakban (24-21)
10 Következtetések A foltos nádiposzáta a vízszintváltozásra nem reagált, mivel a Balaton parti nádas száraz szegély felé eső zónáit használja. Itt nagyobb egyedszámban csak olyan mélységig található, ameddig a cserregő nádiposzáta kihúzódik a part felé. Cserregő nádiposzáta az egész nádasra jellemző domináns faj, a vízszintemelkedésre csak kis mértékben reagál. Magas vízállásnál kijjebb húzódik. Nádirigó esetében egyértelmű mozgást tapasztaltunk a költő egyedek számában, alacsony vízállásnál a nyílt víz közvetlen közelében, míg magas vízállásnál a part felé szorult. Nádi tücsökmadárnál szintén sikerült kimutatnunk, hogy a költési időben megnövekedett vízszint hatására a költés sikeressége nagymértékben csökkent a vízbefulladt fészekaljak következtében. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Dr. Kalicz Péternek, Dr. Winkler Dánielnek. A téma választás elindulásában Kovács Gyulának és mindazoknak, akik munkám során segítségemre voltak. 1
Féléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenPOPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN
Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán
RészletesebbenÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN
ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi
RészletesebbenA klímaváltozás hatása a madarakra
A klímaváltozás hatása a madarakra Csörgő Tibor ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Szent László Gimnázium 2011. október 27. Lehetséges változások (Lokális) kihalás Fenotípusos plaszticitás
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenA vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága?
A vízparti növények Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága? Ennek vagy ennek? Jellemzően milyen növények lehetnek a vízparton? A NÁD: és a GYÉKÉNY: Mi jellemző a nádasra? hozzájárul a vizek öntisztulásához
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG iügyszám: 14/6430-3/2007. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: MME engedélykérelme Melléklet: lista H A T Á R O Z A T
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot
RészletesebbenSzürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *
Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenA SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenMagyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 2. oldal (5)1 Aki a rendelet hatálya alá tartozó nádast károsítj
Magyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 1. oldal 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenMásodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér
Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai értékelés
Éves hidrometeorológiai értékelés A 2015-ös évben igazgatóságunk területén leesett csapadék területi átlaga 507,3 mm, ami a sokéves átlag 98%-a. Az elmúlt évben a csapadék havi eloszlása igen változatos
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés
Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató július
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenVIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN
VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenTesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)
Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?
RészletesebbenXXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenHÁZI DOLGOZAT. Érmefeldobások eredményei és statisztikája. ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai)
ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai) HÁZI DOLGOZAT Érmefeldobások eredményei és statisztikája Készítette: Babinszki Bence EHA-kód: BABSAET.ELTE E-mail cím: Törölve A jelentés
RészletesebbenVadász Csaba 1 és Csörgő Tibor 2. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt F. u
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 235-245, 2009 Az agrár-környezetgazdálkodás nádgazdálkodási célprogramjában szereplő előírások értékelése a nádban költő énekesmadár fajokra gyakorolt hatásuk alapján
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 212 Hidrometeorológia: A 212-es év hasonlóan az előző évhez rendkívül száraz volt. Az országos átlaghőmérséklet mintegy 1,4 C-al haladta meg a sokéves átlagot. Az év
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenJELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: Az elmúlt esztendőben térségünkre az átlagot valamelyest meghaladó csapadék hullott le Az Igazgatóság csapadékállomásai közül a legkevesebb csapadékot
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai értékelés
Éves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2017. január hónapjában az átlagosnál némileg több csapadék áztatta a KÖTIVIZIG működési területét. A sokéves, januári csapadékátlag 29,2 mm, ezzel szemben a
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. Június Meteorológiai értékelés Júniusban a havi átlaghőmérséklet jelentősen, mintegy 3-4 C-al volt magasabb az átlagtól. A gyakori és intenzív zivatar tevékenyég
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenA Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése
Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
RészletesebbenA 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben
RészletesebbenA SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2002 302 2003 254 (természetvédelmi különbözeti vizsga, új madárgyűrűzési vizsgák) 2004 268 2005 281 2006 303 (2006. szeptember 8.
Az MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály beszámolója (2002-2006) SZO vezetőség: Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bagyura János, Benei Béla (2004-től, Palkó Sándor helyén), Dr. Gyurácz József, Kalocsa
RészletesebbenA KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE
SZÉKESFEHÉRVÁRI SZC HUNYADI MÁTYÁS SZAKGIMNÁZIUMA OM azonosító: 203053/012 Telefon: 22/312-428 8000 Székesfehérvár, Várkörút 35. titkarsag@hunyadim.hu www.hunyadim.hu A KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 9. Csökken az influenzaszerű megbetegedések száma A 9. naptári en folytatódott az influenzaszerű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ ADÓEGYSZÁZALÉKOK HARMADÁT
A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ ADÓEGYSZÁZALÉKOK HARMADÁT A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2017.05.17. www.nezopontintezet.hu +36 1 269 1843 info@nezopontintezet.hu A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ
RészletesebbenAmit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA NÁDGAZDÁLKODÁS HATÁSA A NÁDASOK ÉNEKESMADÁR
Doktori értekezés A NÁDGAZDÁLKODÁS HATÁSA A NÁDASOK ÉNEKESMADÁR KÖLTİÁLLOMÁNYÁRA Vadász Csaba, okleveles biológia-kémia tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 2009.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft
441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
Részletesebben