A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI KÖZÖTT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT"

Átírás

1 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI KÖZÖTT DR. KÓKAI KÁROLY, MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI CSOPORT 200? BEVEZETÉS A szegedi Fehér-tó és Fertő a Dél-Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű és legjelentősebb vizes élőhelye. Sok neves kutató fordult meg, illetve dolgozott itt. A terület története: természetes szoloncsák típusú szikes tóból édesvízi mesterséges halastóvá alakulása rengeteg fontos (és néha keserű) tapasztalattal szolgált a honi természetvédelem számára. Mindezek ellenére, a Fehér-tó atyja, DR.BERETZK PÉTER után, nagyon kevés számszerű adatot tartalmazó publikáció jelent meg e vizes élőhelyről, bár leíró jellegű közlésekből több is van. Furcsamód éppen a fontosnak tartott vízi- és ragadozó madarak esetén van ez így. Velük szemben az énekesekről rendelkezünk számszerű adatokkal a FOT gyűrűzőtábor működése óta (LOVÁSZI PÉTER, DR.TOKODY BÉLA). Ezért is döntöttek a szerzők jelen dolgozat közreadásáról. Fontossá teszi ennek megtételét, hogy a szegedi Fehér-tó hazánk egyik első védett területe (1939), ramsari terület (1980) és a Natura 2000 hálózat része. 90

2 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba IRODALMI ÁTTEKINTÉS Néhány átutazó, sokszor külföldi kutatót leszámítva, a XIX. század utolsó évtizedében két vadászmadarász : LAKATOS KÁROLY és ZSÓTÉR LÁSZLÓ szolgáltatta az első részletes adatokat a területről. A Herman Ottó által szervezett országos madár szinkronszámlálásoknál is szerepelt a szegedi Fehér-tó. E korai kezdést leszámítva, a terület legelső és legjelentősebb kutatója DR.BERETZK PÉTER orvos. A harmincas évek elején kezdett el a területre járni, kutatásai 1973-ig, haláláig tartottak. Ez idő alatt nemcsak felmérte és vizsgálta a területet, hanem több száz publikációt is közölt a Fehér-tóról. Emellett az ő érdeme, hogy 1935-ben a tó egy része helyi, majd 1939-ben országos védelmet kapott. Ezenfelül gondoskodott a madár- és természetvédelem emberi utánpótlásának kineveléséről ben megalapította a TIT Madártani Szakkört, melyből később a MME Szegedi Helyi csoportja lett. Az ő tanítványai: DR.MARIÁN MIKLÓS, DR.TRASER GYÖRGY, DR.WOLLEMANN MÁRIA, URBÁN SÁNDOR, DR.MOLNÁR GYULA vitték tovább a kutatásokat. Külön ki kell emelni még PUSKÁS LAJOST, aki közel 60 évig figyelte a Fehér-tó madarait. A jelenlegi periódus ( ) adatszolgáltatói zömmel a 80-as években kezdtek el a területen madarászni (e cikk szerzői pl ben). A TERÜLET JELLEMZÉSE Jelenlegi formájában a terület Csongrád megyében: Szeged, Szatymaz, Sándorfalva, Algyő által határolt, mesterséges, ún. körgátas sekély vizű halastórendszer. Természetesen nem volt ez mindig így. A Fehér-tó eredetileg egy ún. deflációs, szél által kialakított mélyedésben elhelyezkedő szikes tó. Régente, tavasszal valóságos tengerré vált, majd nyár végére nagyobbrészt kiszáradt. A talajból kioldódott, Na, Ca, Mg sók a csapadékvízzel a felszínre kerültek, kiszáradáskor pedig fel is halmozódtak. Innen ered a Fehér-tó név. Nagyobb árvízkor a Tiszából is kapott vizet a terület. A vadvízi élőhely átváltozása tette mesterséges élőhellyé, és ennek főbb lépései viszonylag jól datálhatók. Az első lépés az 1870-es években a Tisza szabályozásának megindulása, és így a Fehér-tótól való elvágása jelentette. Ezt súlyosbította 1872-ben a Maty-ér-Fehér-tói csatorna megásása. A halastórendszer kiépítése négy szakaszban történt: egyre gyorsuló ütemben, ahogy a kézi erővel dolgozó talicskásokat fölváltották a munkagépek között készült el az 1. ütem, amely a Fehér-tó déli, Szegedhez közeli részét alakította át mesterséges halastóvá. A Fehér-tó két jelentős főcsatornáját 1942-ig kiásták. A természetvédelmi terület első korszakában tehát már ember által létrehozott mesterséges élőhely volt a természetes védett rész mellett. A második világháború után megszegve az addigi természetvédelmi rendelkezéseket, 1962-ig bezárólag elkészült a teljes fehér-tói halastórendszer. Már csak a csongrádi út keleti oldalán a Fertő volt az egyetlen nagyobb szikes lapos. Ezt a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején két egymást követő gyors ütemben kialakított Fertő halastórendszer követte. Az időszakos szikes tavat fölváltotta egy édesvizű mesterséges halastó, megjelent a nád és a fás növényzet. Jelenleg a tavak területe kb ha, ennek nagyjából 1/3-a, kb. 650 ha esik a Fertő halastavaira, a többi a Fehér-tóra. A teljes terület (gátakkal környező kisebb rétekkel) kb ha. A tavak sekély vizű ( cm-es mélységű), mérnökien tervezett: egyenes gátakkal, csatornákkal, zsilipekkel ellátott mesterséges területek. Tájképi értékét jórészt elvesztette! A két (de tulajdon jogilag egy) halastórendszer külön tárgyalását a két terület eltérő jellege indokolja. A Fehér-tó régebbi, 16 db nagyobb, köztük 3 (XI, XII, XIII) közel 200 ha-os, óriás tóegység alkotja. Sokkal több és idősebb a fás növényzete (fűz, nyár, kőris, ezüstfa). Általában vastagabb a nádszegély a gátak mentén. Több sziget (köztük a nevezetes Koromsziget) található a tavakban. Mindezek ellenére sokkal jobban bezárt a terület, gyakorlatilag emberi- 91

3 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve civilizációs létesítményekkel körülhatárolt. Ezek a három nagyobb közeli település, 2 közút 1 vonat és most már autópálya is. A Fertő tavai sokkal nyitottabbak, általában változatos: szántók, termőföldek és gyepek határolják. Közvetlen a kapcsolata a Tisza folyóval (kb. 2 km), az Atkai-holtággal (kb. 4 km) és a Sándorfalvi homokerdővel (4-5 km). Az egész Fertő jól átlátható, a tekintetet nem zárja le sem mesterséges, sem természetes tereptárgy. 8 (II ütem) és 4 (I ütem) nagyobb tóból és ivadék- és utónevelőkből, továbbá teleltető tavakból áll. Két nagyobb természetes gyepfolt van: az egyik a Fehér-tótól északra az ún. Sándorfalvi Székalj (adatai a Fehér-tónál szerepelnek) és a Gyevi-fertő rét a Fertő és a csongrádi út között (adatai a Fertőnél szerepelnek). A madármozgalmat jelentősen befolyásolják a tórendszer termelési tevékenységei: leeresztés, feltöltés, nádaratás, hínárkaszálás, gát felújítás. Legjelentősebb a tavak leeresztése és feltöltése. Ennek (bár évenként módosulhat némileg) van egy megszokott üteme a tavakon. Tél végén, az addig jórészt szárazon álló fehér-tavi nagy tóegységeket (XI, XII, XIII, IV, III) és a Fertő II ütem nagyobb tavait feltöltik (a halastórendszernek belvízvédelmi feladatai is vannak). Tavasszal csak egy-két kisebb tavat, főleg a Fertőn szoktak leengedni, illetve az apróbb ivadéknevelők és utónevelők szoktak feltöltve és leeresztve lenni. Nyár közepétől (bár elég változóan) már előfordul 1-1 közepes, nagyobb csapolás (Fehér-tó: I, XIV. Fertő: II/II, II/VIII). Augusztusban pedig már menetrendszerűen követik egymást a csapolások (Fehér-tó: I, II, XV, XVI. Fertő: I ütem+ II ütem néhány tó). A legnagyobb tóegységek (Fehér-tó) október-novemberben kerülnek sorra. Minden piaci illetve tenyészhalat tartalmazó tó szárazon marad télen, csak a növendékek tavai (közepes méretűek) és a teleltető tavak (kicsik, de mélyek) vannak vízzel feltöltve. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatunkra kijelölt 10 év alatt sok madarász mérte fel a területet, 1-2 héten belül akár több megfigyelési adatsor is van. Ugyanakkor a tórendszer kiterjedése hatalmas és a halgazdaság csak a gyalogos közlekedést engedi meg. Ezért nagyon sok megfigyelési nap csak a tórendszer bizonyos részére, nem az egészre vonatkozik. E két fontos tényező ismeretében értelmetlen és értelmezhetetlen lett volna bármiféle átlagolt adatsor feltüntetése. Emiatt választottuk azt a módszert, hogy minden hónapot 3 db tíznapos dekádra osztottunk, és ezen dekádokban külön-külön fajonként a maximum példányszámokat vettük alapul, külön a Fehér-tónál és külön a Fertőnél. Az évente így elkészített táblázatok közül szintén a legmagasabb értéket írtuk be a cikkünkhöz mellékelt 10 évet összefoglaló táblázatba. Így gyakorlatilag azt tudjuk megmutatni, hogy mire képes maximálisan a két terület. Mi az egyes fajok lehetséges leghosszabb idejű előfordulása, illetve milyen legnagyobb példányszámokat képes eltartani a két tórendszer. EREDMÉNYEK Az utóbbi kb. 40 évben 274 madárfaj fordult elő a területen, ebből 103 a költőfaj, 12 pedig az alkalmi fészkelő. Vízi- és ragadozó madarak közül 154 fajt figyeltek meg 40 év alatt, az általunk tárgyalt 10 éves időszakban pedig 138-at. 39 költő és 7 alkalmi költőfaj van közöttük. 92

4 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba A Fehér-tó, Fertő mind fészkelési területként mind vonuló, táplálkozó és éjszakázó helyként jelentős. Igaz, a tavak mesterséges jellege miatt elmondható, hogy vonuló helyként azért fontosabb szerepet tölt be. Mégis természetvédelmi szempontból fontos madárfajok költenek itt. Először a Fehér-tó tavain lévő 5 különálló, vegyes gémtelep említhető meg. Két legértékesebb faja, a kanalasgém (Platalea leucorodia), pár és az üstökösgém (Ardeola ralloides), 4-10 pár. Egy-két évben a batla (Plegadis falcinellus) költése is előfordulhatott a III. tó nádszegélyében lévő gémtelepen. Lúdalkatúak közül a cigányréce (Aythya nyroca) a legértékesebb költőfaj, évente változóan pár költ a tavakon, kedvenc fészekrakó helye a Korom-sziget. Kisszámú fészkelő récefaj a kanalas réce (Anas clypeata) és a kendermagos réce (Anas strepera), alkalmi pedig az üstökösréce (Netta rufina). A parti madarak az a csoport, melynek a költési sikere a legkérdésesebb a tavakon, és a legtöbb konfliktussal is jár a halgazdaság és a természetvédelem között. Tavasszal előszeretettel rakják le tojásaikat a még tocsogós, iszapos tófenékre a lile alkatúak, főleg a gulipánok (Recurvirostra avosetta). A hal betelepítését megelőző tófeltöltés természetesen elpusztíthatja a fészekaljakat. Akár ez a forgatókönyv zajlik, akár a feltöltés megakadályozása hatósági úton: mindenképpen kész a konfliktus a felek között. Az utóbbi években van két kijelölt madaras-tó (Fehér-tó X/2, Fertő II/I) melyet megegyezés alapján kisvizes tocsogós állapotban hagynak tavasszal. Sajnos, mivel ugyanazokról a tavakról van szó évek óta, a tófenéken felburjánzott növényzet nem kedvez a gulipán és a széki lile (Charadrius alexandrinus) költésének. A gólyatöcsök (Himantopus himantopus), piroslábú cankók (Tringa totanus), nagy godák (Limosa limosa) jobban viselik ezeket, a körülményeket. Ha mégis sikerül egyszer-egyszer egy új még kopár aljú tavat tocsogósan hagyatni, a nagy predációs nyomás (róka, sárgalábú sirály) rontja le a költési eredményeket. Általában pár gulipán, 5-20 pár gólyatöcs, 1-2 pár széki lile és kis lile (Charadrius dubius), pár piroslábú cankó próbálkozik évente a halastavakon való költéssel. Kisebb számúak, de sokszor eredményesebbek a halastavak határain lévő vizes gyepeken történő költések. Főleg a sándorfalvi Székalj és a mellette lévő ló legelő jelentős. Kedvező vízállású években 1-4 pár széki lile, 6-10 pár gólyatöcs, 2-5 pár gulipán és ugyanennyi nagy goda tud fészkelni itt. A Korom-sziget fészkelő állományában is inkább negatívok a változások: az évtizedekig stabil párból álló dankasirály (Larus ridibundus) állomány némileg csökkent. A kilencvenes években 150 párt elérő szerecsen sirályok (Larus melanocephalus) többsége pedig a Csaj-tó sirályszigetére költözött át. A Korom-sziget növényzetének fejlődésével a küszvágó csérek (Sterna hirundo) is gyakran kénytelenek más helyet (pl. kiskundorozsmai Hosszúhát szikkasztó) keresni maguknak. Ragadozók közül a tavak nádszegélyében költ 5-10 pár barna rétihéja (Circus aeruginosus). A peremterületeken pedig néhány pár egerészölyv (Buteo buteo), vörös vércse (Falco tinnunculus), kabasólyom (Falco subbuteo) és karvaly (Accipiter nisus). Bár a cikkünknek nem témája, megemlíthetők a vizes élőhelyhez kapcsolódó fontosabb énekesmadár fajok: fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon), kékbegy (Luscinia svecica), réti tücsökmadár (Locustella naevia). A Fehér-tó Fertő halastavai lényegesen jelentősebbek, mint a vonuló madarak táplálkozó, pihenő és éjszakázó helyei. Az őszi vonulás általában kiszámíthatóbb stabilabb, nem változik annyira évről évre. Ennek okai általában a stabilabb tó lecsapolási időpontok, a haltakarmányozás kiszámíthatósága és az, hogy a természetes vizes élőhelyek (a puszták) zömmel, erre az időszakra kiszáradnak. Tavasszal viszont sok függ a körülményektől. Ha sok volt a téli csapadék, vízzel telítettek a Dél-Alföld nagy füves pusztái, sok vízimadár választja inkább azokat és nem a halastavakat. Ha gyorsan feltöltötték a télen, szárazon álló nagyobb tóegységeket, és nincs a tavasz második felében friss csapolás, szintén gyengébb (főleg a parti madár) a vonulás. Ha ugyanekkor a szintén jelentős Csongrád megyében lévő Csaj-tavon friss tóleeresztés van, sok madár pártol át inkább oda. A jégolvadást az úszórécék (fütyülő, nyílfarkú, csörgő) tömegei követik, a bukórécék faj és egyedszáma nem túlzottan jelentős más ekkora méretű területhez képest. A kora tavaszt még a nagy godák (max pd) vonulási csúcsa és valamivel később a pajzsoscankók (Philomachus pugnax) (max 5000 pd) mozgalma jellem- 93

5 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve zi. Két vízimadár magas vonulási egyedszáma emelhető még ki a területen: a kanalas réce (tavasszal és ősszel is max 3000 pd) és a füstös cankó (Tringa erythropus), inkább csak ősszel max pd. Egyik legjelentősebb és mindenképpen a leglátványosabb a daruvonulás (Grus grus) a Fehér-tavon. A tavaszi daru mozgalom nem jelentős, általában nincs is nagy tóegység üresen a leszállásra. Annál jelentősebb az őszi gyülekezésük: október közepén-végén kezd nőni a számuk, novemberre már több évben elérte a t az itt éjszakázó darvak száma. Ezzel a Hortobágy után a második legjelentősebb daru pihenőhely lett az országban. Fő táplálkozó területük Az Atkai-holtág és a Dóci-legelő körüli földek. A hetvenes években még es vonuló vadlúd sereg viszont lecsökkent re. Legnagyobb a fogyás a fő tömeget adó nagy liliknél (Anser albifrons), de érdekes módon a vonuló nyári ludak (Anser anser) mennyisége nőtt a tavakon. Egyre jelentősebb, főleg késő ősszel a kis kárókatonák (Phalacrocorax pygmeus) mozgalma, többször meghaladja a 100-as példányszámot. Ragadozók közül megemlíthetők a telelő réti sasok (Haliaetus albicilla) akár 4-7 példányszámban, és az átvonuló halászsasok (Pandion haliaetus) 3-5 pd. A terület méretéből, jellegéből és kutatottságából adódóan sok országos ritkaság is előfordult már a tavakon ( sivatagi lile,sarki csér, sárgalábú cankó, nagy halfarkas, vándorpartfutó stb.), ezeknek a szórvány madaraknak természetesen nincs kihatásuk a tavak összességének madáréletére. ÖSSZEFOGALALÁS A hajdani természetes szikestóból, a szegedi Fehér-tóból között 4 ütemben alakítottak ki édes vizű mesterséges halastavat. A megváltozott táj és madárvilág azért így is jelentős értéket képvisel. A vizsgált időszakban ( ) 138 vízi- és ragadozó madár fordult elő a területen, melyből 39 faj költ a tavakon 7 fajnak alkalmi fészkelései, vannak (lehetnek). A fészkelők közül az 5 vegyes gémtelep és a cigányréce páros állománya a legértékesebb. A partimadarak (gulipán, gólyatöcs, széki lile, nagy goda, piroslábú cankó) költései gyakran sikertelenek a tómedrekben. A madárvonulásban jelentősebb a halastavak szerepe. Kiemelhető a daruvonulás (max pd.). A szerzők minden hónapot 3 dekádra osztottak, és minden dekádban, minden madárfajnál a megfigyelt maximális példányszámot vették be a táblázatokba, külön a Fehér-tó és külön a Fertő halastavainál. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsősorban köszönetet szeretnénk mondani a területre való bejutásért és a kutatások végzéséért a Kiskunsági Nemzeti Parknak (ezen évek alatt még ők gyakorolták a természetvédelmi hatósági jogkört) és a Szegedfish KFT-nek (halgazdaság). Köszönjük a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei Helyi Csoport azon tagjainak az adatait, akik a vizsgált időszakban megfigyeléseket végeztek a tavakon. Nevezetesen: Barkóczi Csaba, Bérdi Gergely, Domján András, Engi László, dr.kasza Ferenc, Kerényi Zoltán, dr.keresztes Gábor, Lovászi Péter, Nagy Tamás, Puskás Lajos, Puskás József, és dr.tokody Béla. 94

6 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba SUMMARY From 1928 till 1982 the former natural salty lake, the lake Fehér near Szeged had been formed to an artificial fresh-watered fish pond in four times. The changed region and the changed birds are still representing great value. 138 species of waterbirds and raptors were detected in lake Fehér and Fertő from 1996 till 2005, 39 species of them are nesting and 7 bird species are nesting only occasionally here. The five mixed herons colonies and the breeding pairs og the ferruginous duck (Aythya nyroca) are the most valuable. The nestings of the shorebirds: the avocets (Recurvirostra avosette), the black-winged stilts (Himantopus himantopus), the kentish plovers (Charadrius alexandrinus), the blacktailed godvits (Limosa limosa) and the redshanks (Tringa totanus) are often unsuccessful int he fishponds. The migratory of the birds is more important int he fishponds than the nestings. We like to point out the migratory of the cranes (Grus grus) (25000 cranes in one time). The authors have divided every month into three ten-days periods and they have write the highest numbers of the specimens into the tables of Fehér-tó and into the tables of Fertő. IRODALOMJEGYZÉK CSIZMAZIA GYÖRGY: Fehér-tói madarak. Szeged 1991 DR.MARIÁN MIKLÓS (szerk.): A Dél-Alföld madárvilága. Szeged 1980 TARDY JÁNOS (szerk.): A magyarországi vadvizek világa. Pécs 2007 VEPRIK RÓBERT, BAKACSI GÁBOR: A szerecsensirály (Larus melanocephalus) védelmének lehetőségei halastavi környezetben. Puszta p.116. MELLÉKLETEK Jelmagyarázat: VT = vonuló, téli vendég faj Fé = fészkelő faj Vo = tavaszi, őszi rendszeres vonuló faj Rv = ritka, rendszertelenül megfigyelt faj Af = alkalmi fészkelő R = rendszeresen, az év bármely időszakában megfigyelhető faj T = csak táplálkozás céljából látogatja a területet / általában a Fehér-tavon költ / 95

7 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 96

8 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 97

9 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 98

10 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 99

11 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 100

12 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 101

13 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 102

14 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 103

15 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 104

16 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 105

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon

A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 26 109-116 Ka pos vár, 2015 A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Kovács Gyula 1,2, Szinai

Részletesebben

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. 1931

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Erdei szalonka. Grafikusok: Kókay Szabolcs, Matyikó Tibor, Zsoldos Márton

Erdei szalonka. Grafikusok: Kókay Szabolcs, Matyikó Tibor, Zsoldos Márton Szalonkák A szalonkák a lilealakúak (Charadriiformes) rendjének jellegzetes, hosszú csőrű képviselői. Két fajuk (az erdei szalonka és a sárszalonka) fészkel is Magyarországon, a nagy sárszalonka rendszeres

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei

A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Sopron Kari Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

Hortobágy-halastavi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park

Hortobágy-halastavi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágy-halastavi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2013. Debrecen 1 Bevezetőül néhány gondolat a Hortobágyi-halastavakról: A Tiszának a XIX. században történt szabályozása

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Crisicum 2. pp.215-219. Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Zalai Tamás Abstract Biharugra - A migration route of wild geese independent of Hortobágy: The pattern of occurrences of

Részletesebben

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) VONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIMADÁR ÁLLOMÁNYOK A SZIGETKÖZBEN (2012/2013 2014/2015) MIGRATING AND WINTERING WATERBIRD POPULATIONS

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter 6/2014. (IX. 1.) FM rendelete a Szelidi-tó természetvédelmi terület bővítéséről és határainak módosításáról

A földművelésügyi miniszter 6/2014. (IX. 1.) FM rendelete a Szelidi-tó természetvédelmi terület bővítéséről és határainak módosításáról 12890 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 119. szám 3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak 3.2.1. Gyepek kezelése 3.2.1.1. A területen található gyepek hasznosítása

Részletesebben

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton

Részletesebben

BARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016

BARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016 BARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016 SZIKES PUSZTÁK, HOMOKBUCKÁK, VADREGÉNYES VÍZI VILÁG Alföldi séta 7-8. osztályosok feladatai 1. JÁTÉK A FÖLDRAJZI NEVEKKEL Alföldi barangolásunk kezdetén játsszunk a földrajzi

Részletesebben

ORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV

ORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről és Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről ORSZÁGOS

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK http://www.eupolisz.hu/pics/utak/140/fokep.jpg http://www.ceglokator.hu/map.php http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s06s01.html A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában TÚRAVEZETÉS Csoportok, iskolai osztályok elõre egyeztetett, írásban megrendelt idõpontokban vehetnek részt a túravezetéseinken. Ünnep- és vasárnapokon a csoportvezetés szünetel. Csoportos látogatóink a

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005 Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében Magyarország 2005 Derogáció No.: B/1/2005 Elejtett egyedek száma: nem ismert Riasztás gázágyúval, illetve

Részletesebben

HIMANTOPUS 1999. január-december

HIMANTOPUS 1999. január-december HIMANTOPUS 1999. HIMANTOPUS 1999. január-december A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Csoportjának hírlevele Szeged 1999. HIMANTOPUS Kedves Olvasó! Nehéz évnek bizonyult az

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

Fészkelő- és vonuló madárfajok élőhelyválasztása, valamint ennek természetvédelmi vonatkozásai a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Fészkelő- és vonuló madárfajok élőhelyválasztása, valamint ennek természetvédelmi vonatkozásai a Hortobágyi Nemzeti Parkban Fészkelő- és vonuló madárfajok élőhelyválasztása, valamint ennek természetvédelmi vonatkozásai a Hortobágyi Nemzeti Parkban Doktori (PhD) értekezés Végvári Zsolt Debreceni Egyetem TTK Debrecen, 2000 1

Részletesebben

KÜLÖNLENYOMAT A MÓRA FERENC MÚZEUM ÉVKÖNYVE 1984/85 1. ÉVI KÖTETÉBŐL CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA. Beretzk Péter örökléte

KÜLÖNLENYOMAT A MÓRA FERENC MÚZEUM ÉVKÖNYVE 1984/85 1. ÉVI KÖTETÉBŐL CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA. Beretzk Péter örökléte KÜLÖNLENYOMAT A MÓRA FERENC MÚZEUM ÉVKÖNYVE CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA Beretzk Péter örökléte Szeged 1986 BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA (Tanárképző Főiskola, Biológia Tanszék Móra

Részletesebben

Téli SAS szinkron. Programismertető

Téli SAS szinkron. Programismertető Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március március 4. március 12. CSILLAGDAI ESTÉK Hortobágy-Mátán található Fecskeház erdei iskola fényszennyezés-mentes környezetben áll, így kiválóan

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992

Részletesebben

Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból)

Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból) Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból) 1. Gyűrűzés közben elpusztult színes gyűrűs kanalasgémet talál. A madár mindkét lábán színes gyűrű, az egyik lábán BUDAPEST feliratú

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

2. Itató és porfürdő

2. Itató és porfürdő Gyakorlati madárvédelem a ház körül 2. Itató és porfürdő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. A legegyszerűbb itató a 40-60 cm átmérőjű műanyag virágalátét: - ez nem törik el könnyen

Részletesebben

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK Aquila. Vol. 105-106, p. 59-69 Természetvédelmi Hivatal. 2000 RAGADOZÓMADÁR-FAJOK ÉS A HOLLÓ (CORVUS CORAX) ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A BÖRZSÖNY-HEGYSÉGBEN 1983-94 KÖZÖTT Varga

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 94.016-1-10/2013. Tárgy: Everka Kft. Ea: dr. Hofszang Brigitta el zetes vizsgálat Berényi Anita Filakné Enyedi

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

Nyíregyházi Városi Bíróság. N y í r e g y h á z a Bocskai u. 2. 4400. Tisztelt Városi Bíróság!

Nyíregyházi Városi Bíróság. N y í r e g y h á z a Bocskai u. 2. 4400. Tisztelt Városi Bíróság! Nyíregyházi Városi Bíróság N y í r e g y h á z a Bocskai u. 2. 4400 Tisztelt Városi Bíróság! A Belföld-München Berlin Felvásárlási és Értékesítési Kft. (4551 Nyíregyháza-Oros, Vezér út 67) alperes a Hortobágyi

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programajánló 2015. március

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programajánló 2015. március Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programajánló 2015. március március 14-15. Kikelet a Hortobágyon Március közepén már megérkeznek téli szálláshelyükről a gólyák. A hortobágyi kiállító- és bemutatóhelyek

Részletesebben

Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3.

Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. VÍZIMADARAK ÉS EGYES ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A DUNAKANYARBAN Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. BEVEZETÉS A Dunakanyar, mint a fővároshoz

Részletesebben

Madárfajok előfordulásának modellezése a Fontos Madárélőhelyek és a CORINE Felszínborítás 50 000 alapján előzetes eredmények

Madárfajok előfordulásának modellezése a Fontos Madárélőhelyek és a CORINE Felszínborítás 50 000 alapján előzetes eredmények Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 439 447, 2004 Madárfajok előfordulásának modellezése a Fontos Madárélőhelyek és a CORINE Felszínborítás 50 000 alapján előzetes eredmények Báldi András 1, Nagy Károly

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Hortobágyi programok 2014. november

Hortobágyi programok 2014. november Hortobágyi programok 2014. november Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9. A létesítmény számos lehetőséget kínál a nemzeti parkba érkező turisták számára: teljes körű információt

Részletesebben

madarai A Fertő A Fertő madarai KÓCSAGVÁRI FÜZETEK aaa A Fertő-Hanság Nemzeti Park madárvilága NATIONALPARK Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság

madarai A Fertő A Fertő madarai KÓCSAGVÁRI FÜZETEK aaa A Fertő-Hanság Nemzeti Park madárvilága NATIONALPARK Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság NATIONALPARK Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság NEMZETI PARK A Fertő madarai aaa KÓCSAGVÁRI FÜZETEK 1 Tartalomjegyzék Bevezető................3 Madárélőhelyek víz és nádas..4 Madárélőhelyek szikesek....

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 1 Ragadozómadarak röpképe Ragadozómadarak röpképe Ölyvek Széles

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

A VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN

A VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN A VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN Prof. Dr. Frgó Sándor NYME, Vdgzdálkodási és Gerinces Állttni Intézet, Sopron A NAGY LILIK FELÉTELEZETT VONULÁSI ÚTVONALAI A WÜRM ELJEGESEDÉS IDEJÉN

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. június

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. június Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. június június 3. BEMUTATKOZIK A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK TISZAKÜRTÖN Helyszín: Tiszakürt Az év végi osztálykirándulásokhoz alkalmazkodva, bemutatkozik

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

Spring Trip. Tavaszi kirándulás. The day of the beginner fowlers in Fertőújlak. Kezdő madarászok napja Fertőújlak

Spring Trip. Tavaszi kirándulás. The day of the beginner fowlers in Fertőújlak. Kezdő madarászok napja Fertőújlak Spring Trip Tavaszi kirándulás The day of the beginner fowlers in Fertőújlak Kezdő madarászok napja Fertőújlak Április 5-én, egy napsütéses tavaszi vasárnapon vettünk részt a Kezdő madarászok napján Fertőújlakon.

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ

NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ 1 NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ TATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ Készült a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet alapján 2012. november www.oko-design.hu

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI SZENNYVIZEK UTÓTISZTÍTÁSA ÉS AZ

A TELEPÜLÉSI SZENNYVIZEK UTÓTISZTÍTÁSA ÉS AZ A TELEPÜLÉSI SZENNYVIZEK UTÓTISZTÍTÁSA ÉS AZ ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓ KAPCSOLATA NÁDAS ÉS TAVAS ÖKOLÓGIAI RENDSZERBEN IFJ. KAPOCSI ISTVÁN KARCAG Bevezetés... a legnagyobb feladat megoldását is kezdeni kell

Részletesebben