KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
|
|
- Andrea Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Rakonczay Zoltán szerk. 1989: Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, p ) A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok alcímet viselő kötet megjelentetése sürgetően időszerű volt a magyar természetvédelemnek. Összeállítására az alábbi alkotóközösség vállalkozott: dr. Bankovics Attila, dr. Győry Jenő, dr. Kaszab Zoltán +, Nechay Gábor (a szerkesztő munkatársa), Németh Ferenc, dr. Papp Jenő, dr. Rajczy Miklós, Rakonczay Zoltán, dr. Sterbetz István, Temesi Ida (a szerkesztő munkatársa), dr. Varga Zoltán. Az előszót dr. Láng István készítette. A kötet első része a világszerte megjelentetett hasonló munkák rendeltetésével, a fajok pusztulásának okaival, a hazai Vörös Könyv ismeretanyagával és a magyar természetvédelem történetével foglalkozik, majd Nechay Gábor közöl használati útmutatót. A második rész a kipusztult és eltűnt, a közvetlenül veszélyeztetett, az aktuálisan veszélyeztetett, végül a potenciálisan veszélyeztetett állatfajok ismertetését tartalmazza. A felsorolt 110 gerinces állatból 20 emlős, 83 madár, 4 hüllő, 1 kétéltű és 2 hal. A 290 gerinctelen fajjal foglalkozó rész 18 csigát és 272 rovart tárgyal. 730 növénnyel 573 zárvatermő, 2 nyitvatermő, 35 haraszt és 120 mohafaj került a hazánkban veszélyeztetettek jegyzékébe. Az elhúzódó kiadói és nyomdai munkák miatt itt-ott károsodott a kézirat naprakész állapota. Ennek orvoslására a szerkesztő terjedelmes utószóval dolgozta be az időközben történt változásokat. A kötet egészében véve többet nyújt, mint a benne említett fajok lexikális ismertetése. Az általános rész, valamint a nagyobb rendszertani egységek elé írt bevezetések tömör áttekintéssel tárgyalják az élővilág természetvédelmi problémáit. A tudományos igénnyel népszerűsítő könyv így a hivatott szakember és a nagyközönség számára egyaránt hasznos forrásmunka. A tárgyalt fajok mindegyikét bemutató képanyag a fotót mellőzi. A rajzokat Anti-Szabó János, Fehérné Gyurkó Gizella, Fintha István, Muray Róbert, PálJános, Tóth Pál és dr. Varga Zoltán készítették. A könyv a kötött terjedelem miatt teljességre nem törekedhető irodalomjegyzékkel, angol és orosz nyelvű összefoglalóval és névmutatóval zárul. Dr. S. I. H. Prange, 1989: Der Graue Kranich (Die Neue Brehm Bücherei, H A. Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, p ) A darukutatás messzenéző múltjában évszázadunknak termékeny ismeretanyagát nehéz, de hálás feladat összefoglalni. E reprezentatív madárról ma is nyitott kérdések sokasodnak, ezért köszönettel tartozunk a szerzőnek, aki monográfiára vállalkozott. Saját vizsgálatainak ismertetését 11 ország 18 kutatójától bekért, társszerzői fejezetrészekkel egészítette ki, és 880 forrásmunka összegyűjtésével tette ezt még teljesebbé. A 169
2 darufajok neveinek, rendszertanának, morfológiájának, hangjának, vedlésének, érzékszerveinek leírása után kimerítően foglalkozik a magatartással, a szaporodásbiológiával, a táplálkozással, majd az elterjedési és mennyiségi viszonyokat tárgyalja. A kötet zömét a vonulási problémák tárgyalása meríti ki. Végül a darvak mezőgazdasági szerepével foglalkozik, felveti a légi közlekedésben okozott problémákat, majd a védelem kérdéseivel zárja tanulmányait. A kötet napjaink darukutatóinak nélkülözhetetlen forrásmunkája. Szövegét 108 igényes fénykép és rajz gazdagítja. Dr. S. I. A. Stiefel-H. Scheufler 1984: Der Rotschenkel (Die Neue Brehm Bücherei, H A. Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, p ) A piroslábú cankó egyike azoknak a hazai madárfajoknak, amelyek természetvédelmi szempontból állandó gondot jelentenek. A fészkelőállomány, mely korábban sem volt túl nagy, a természetes élőhelyek összezsugorodása, felszámolása miatt tovább fogyott. Fontos tehát egy olyan munka, amely a faj biológiáját, ökológiai igényét részletesen tárgyalja. Szerzők a kötetben behatóan foglalkoznak a piroslábú cankó szaporodásbiológiájával, viselkedési formáival, a vonulással és a telelőterületekkel. Természetvédelmi szempontból különösen fontos az a megállapítás, hogy ez a faj különösen érzékeny minden emberi eredetű zavarásra és a fészkelőhely környékének változásaira. A munkát olvasva a magyar észrevétel elsősorban az lehet, hogy ez a faj nálunk kissé mellőzött, ezért érdemes lenne a füzetben elmondottakat a magyar vonatkozásokkal egybevetni. A munkát gazdag irodalmi felsorolás és csaknem száz fotó teszi teljessé. Az ábrák közül kiemelésre érdemes a Väisänen (1977) nyomán készült összeállítás a piroslábú cankó fő tojásrakási idejének területenkénti eltéréséről. 5. E. W. Lübcke R. Furrer 1985: Die Wacholderdrossel (Die Neue Brehm Bücherei, H A. Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, p ) A kötet a sorozatban megszokott módon foglalkozik a faj ismertetésével, majd tárgyalja az élőhelyet, a költésbiológiát, a táplálkozást, a különböző hangadásformákat, a vedlést és történeti visszapillantásban mutatja be a hajdani fenyőrigó-vadászatot, illetve -fogást, majd ismerteti a jelenlegi helyzetet. Ma a fenyőrigót nagyobb mennyiségben Francia- és Olaszországban zsákmányolják. Éppen ott, ahol a faj legfontosabb telelőhelyei vannak. A kötet végén rövid fejezet foglalkozik a fenyőrigók tartásával, gondozásával, majd gazdag irodalmi áttekintést ad. A faj életmódját és expanzióját bemutató nagyon alapos szövegrészben azonban hiányosságok is vannak. Éppen, mert terjeszkedő fajról van szó, érdemes lett volna részletesen feldolgozni az érintett országok faunisztikai adatait. Csupán egyetlen példaként, a magyarországi helyzetnek nagyon is hiányos jellemzését emelném ki. Eltekintve attól, hogy hazánk kifejezetten közép-európai (nem dél-európai!) állam, Farkas 1967-ben megjelent, idézett munkája a fenyőrigó terjeszkedése szempontjából már teljesen meghaladott, hiszen a faj éppen a szerzők által is említett további megfigyeléseket követően (Fülöp és Tömösvári, 1977) kezdett pl. az Alföld északi részein megtelepedni. Egy esetleges újabb kiadás előtt célszerű lenne az újabb magyar, jugoszláv stb. költési (terjeszkedési) 170
3 adatokat is összegyűjteni. A hazai megfigyelők számára hasznos megállapítás, hogy a fenyőrigó, ellentétben a rokon fajokkal, röptében gyakran énekel, az észlelt nászrepülés tehát költést valószínűsít. A füzetben 87 fotó, ill. ábra szerepel, a tudományos eredményeket (pl. tojásméretek, táplálék-összetétel) részben táblázatok foglalják össze. S. E. H. Scheufler-A. Stiefel 1985: Der Kampfläufer (Die Neue Brehm Bücherei, H A. Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, p ) A pajzsos cankó hazánkban szórványos fészkelő, őszi és tavaszi vonuláskor viszont óriási tömegekben is jelentkezik, különösen az alföldi tocsogós réteken, lecsapolt halastavakon. A hazai olvasó számára így a faj költésbiológiájának nagyon részletes ismertetése éppen olyan hasznos lehet, mint azok az adatok, amelyek a pajzsos cankó ökológiájával, táplálékával foglalkoznak. Ami a költést illeti, a szerzők megállapítása szerint a kotló tojó adott esetben már akkor elhagyhatja a fészkét, ha egy ember mintegy 200 m-re közelíti meg. Ez a tény rendkívül fontos természetvédelmi szempontból, hiszen az őrizetlenül hagyott tojások tönkremennek. Mindebből az következik, hogy a ritka hazai költések számára messzemenő nyugalmat kell biztosítani. A pajzsos cankónak csupán mintegy 10%-a fészkel a kelést követő naptári évben. Eltekintve az északnyugat-európai hagyományos táplálkozóhelyektől, ahol a nem fészkelő példányok nagy csapatai töltik a nyarat, kisebb számban rendszeresen átnyaralnak Közép-Európában is. A szerzők ugyancsak a nyugati határaink közelében lévő Seewinkelt említik irodalmi adatokra hivatkozva, nem fészkelők láthatók nyáron a hazai vizeinken is. A kötet értékét növeli a gazdag irodalmi felsorolás és 83 ábra, ill. fotó és a két színes tábla. A viselkedésformákat ábrázoló fotók különösen figyelemreméltóak. S.E. H. Wawrzyniak-G. Sohns 1986: Die Bartmeise (Die Neue Brehm Bücherei, H. 553, A. Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, p.) A barkóscinege a hazai nádasokban gyakori fészkelő, a monográfia tehát a magyar olvasók számára is érdekelt. Részletesen tárgyalja a faj rendszertanát, általános elterjedését (ezen belül különösen az európai, ill. az Európán kívüli elterjedést), a morfológiai bélyegeket, a költésbiológiát, a táplálkozásmódot és a táplálék időszakos összetételét. Elemzi a pusztulások okait, majd külön fejezet foglalkozik a csapatképzéssel és annak funkciójával. A barkóscinege nem tartozik a vonuló madarak közé, az állomány egy része azonban őszi-téli időszakban elkóborolhat. Erre magyar adatok is vannak. Foglalkozik a jelölésekkel, ezzel kapcsolatban a fogási módokkal, a faj vedlésével és a gyakorlati védelmet elősegítő intézkedésekkel. A monográfiát gazdag irodalmi felsorolás zárja, 79 ábra, ill. fekete-fehér fotó illusztrálja. A munka különösen a vízi élőhelyekkel foglalkozó hazai kutatók könyvespolcára kívánkozik E.
4 P. Busse: Key to sexing and ageing of Europaean passerines (Beitrage zur Naturkunde Niedersachsens, 37. Jahrgang, Sonderheft 1984) Az évi greifswaldi EURING konferencia külön napirendi pontban foglalkozott Busse határozójával. (A szerző neve a lengyelországi Balti Akció szervezőjeként hazánkban is ismert.) E kötet megjelenéséig az EURING által valamennyi tagország számára ajánlott határozó a nálunk is jól ismert Svensson-féle kézikönyv volt, ezért az új határozó megjelenése felvetette a kérdést, melyiket ajánlja az EURING az európai gyűrűző országoknak. A lengyel Wojtek Kania referendumát a konferencia elfogadta. Eszerint Busse kézikönyve - jóllehet az EURING által szorgalmazott naptári korok helyett a kort tollazatban fejezi ki - kulcsos megoldása miatt igen könnyen kezelhető és sok fajnál jóval praktikusabb, mint Svensson hasonló műve. Nem tárgyalja viszont a kritikus fajok elkülönítő bélyegeit és néhány fajnál Svensson könnyebben felismerhető bélyegeket használ. Emiatt a két határozó kölcsönösen kiegészíti egymást, így a kettő egyidejű használatát javasolta az európai gyűrűzőközpontnak. Györgypál Zoltán fordításának és az MME Központjának köszönhetően a múlt év decemberében magyarul is megjelent az MME Könyvtára" sorozat 2. számaként, mellyel remélhetőleg a hazai határozások színvonala emelkedni fog. A határozó minden bizonnyal legértékesebb része a fajonként megadott vedlési diagramok. A nagy gyakorlottságot, önfegyelmet igénylő finom bélyegek (tollhegyesség, kopottság, kontraszt stb.) használata csak akkor lesz gyümölcsöző, ha gyűrűzőinket nem a mindenáron való határozásra, hanem az adatok megbízhatóságára való törekvés fogja vezérelni. Büki József 172
5 NÉVMUTATÓ - INDEX ALPHABETICUS AVIUM Accipiter nisus 120, Acrocephalus agricola , Anas crecca 25, Anas platyrhynchos 25, Anser albifrons 19-35, Anser anser 19-35, Anser brachyrhynchus 19-35, Anser erythropus 11-18, 19-35, Anser fabalis 19-35, Anser indicus 25, 33, Anthus cervinus 153, 157 Apus apus 120, Aquila crysaétos 29, 35, Arenaria interpres 65-80, Athene noctua 120, Aythya fuligula 149, 154, Bartramia longicauda 65-80, Branta bernicla 25, 27, 33, 34, Branta leucopsis 25, 33, Branta ruficollis 25, 33, Burhinus oedicnemus 65-80, Calidris alba 65-80, Calidris alpina 65-80, Calidris canutus 65-80, Calidris ferruginea 65-80, Calidris maritima 65-80, Calidris melanotos , Calidris minuta 65-80, Charadrius alexandrinus 65-80, Charadrius dubius 65-80, Charadrius hiaticula 65-80, Charadrius vociferus , Chettusia gregaria 65-80, Chlidonias hybrida 149, 157, Ciconia ciconia 150, 151, 154, 155, Coloeus monedula 120, 121, 122, Columba livia domestica 120, 121, 122, Emberiza leucocephala , Emberiza pusilla , Eudromias morinellus 65-80, Falco tinnunculus 120, 121, Gallinago gallinago 65-80, Gallinago media 65-80, Glareola nordmanni 65-80, Glareola pratincola 65-80, Glaucidium passerinum , Grus grus 91-96, Haematopus ostralegus 65-80, Himantopus himantopus 65-80, 149, 157, Hirundo rustica 120, 121, Lanius schach , Larus argentatus 25 Larus canus 24, 25,33 Larus melanocephalus 87-90, 149, 157, Larus marinus , Larus ridibundus 25, 87-90, Limicola falcinellus 65-80, Limosa lapponica 65 80, Limosa limosa 65-80, Lymnocryptes minimus 65-80, Melanitta fusca 37-63, Melanitta nigra Montifringilla nivalis 153, 157 Motacilla alba 153, 157 Motacilla citreola , , , Motacilla flava , , Nettarufína 149, 157, Numenius arquata 65 80, Numenius phaeopus 65-80, Numenius tenuirostris 65-80, Paruscyanus , Passer domesticus 120, 121, 122 Passer montanus 120, 121, Phalaropus fulicarius 65-80, 173
6 Phalaropus lobatus 65-80, Phasianus colchicus , Philomachus pugnax 65-80, Phoenicurus ochruros 120, 121, Phylloscopus bonelli , Phylloscopus inornatus , Pluvialis apricarius 65-80, Pluvialis squatarola 65-80, Podiceps nigricollis 149, 157, Recurvirostra avosetta 65-80, 149, 157 Saxicola rubetra 153, 157, Scolopax rusticola 65-80, 81-86, Sterna hirundo 87-90, 149, 157, Streptopelia decaocto 120, Streptopelia orientális , Strix aluco 120, 121, Sylvia melanocephala , Tringa cinerea 65-80, Tringa erythropus 65-80, Tringa glareola 65-80, Tringa hypoleucos Tringa nebularia 65-80, Tringa ochropus 65-80, Tringa stagnatilis 65-80, Tringa totanus 65-80, Tyto alba , Vanellus vanellus
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő
KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992
PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei
PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON Dr. Kovács Gábor Bevezetés A Hortobágy természeti viszonyai hazánkban egyedülálló élőhelyeket kínálnak az igen változatos madárvilág fészkeléséhez és
A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága
Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird
BEJELENTÉSEK REPORTINGS
BEJELENTÉSEK REPORTINGS 1. XIX Congressus Internationalis Ornithologicus. FIRST ANNOUNCEMENT At the XYLII International Ornithological Congress in Moscow the International Ornithological Committee accepted
FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
A MADÁRGYŰRŰZÉSI KÖZPONT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA módosítva: 2010. december 13.
A MADÁRGYŰRŰZÉSI KÖZPONT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA módosítva: 2010. december 13. A Madárgyűrűzési Központ alapfeladatai a magyarországi madárgyűrűzés kezdete óta fennmaradt és időközben folyamatosan felhalmozott
Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag
Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) 2009/0043 (COD) LEX 1113 PE-CONS 3681/1/09 REV 1 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok)
2010.1.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/7 IV (Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
MAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI. írta : f Dr. Vasvári Miklós 1
MAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI írta : f Dr. Vasvári Miklós 1 A Madártani Intézetbe rendszeresen küldött madarak méreteit mindig gondosan felvettem, és munkatársaimat is biztattam a méretek felvételére
ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI
A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI
Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12
NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és
MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN
AQUILA 1992. VOL.: 99 (155-161) MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Abstract Methods
Az MME Nomenclator Bizottság 2001. évi jelentése a Magyarországon ritka madárfajok előfordulásáról
Az MME Nomenclator Bizottság 2001. évi jelentése a Magyarországon ritka madárfajok előfordulásáról MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága (MME
SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum
\ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza
Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi
MADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L. Papp J. László
Aquila LXXVni-LXXIX. 1971-1972. MADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L Papp J. László A Pécstől DNy-ra, mintegy 4 km-re fekvő, mesterséges halastavakon eddig is számosan végeztek madártani megfigyeléseket.
Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget
ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának
Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with
BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE
BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA (Tanárképző Főiskola, Biológia Tanszék Móra Ferenc Múzeum, Szeged) Dr. Beretzk Péter MÁV- főorvos 1951-ben a Szegedi Állami Múzeumnak" ajándékozta méltán
Madártani megfigyelések a Cserhátból
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations
1979L0409 HU A TANÁCS IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK) (HL L 103., , 1. o.
1979L0409 HU 23.12.2008 007.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak
F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Udvardy Miklós
F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ Dr. Udvardy Miklós 1941-től, a Hortobágy madárvilágáról írott összefoglaló ökológiai és faunisztikai dolgozatom megjelenésétől, 1944 nyaráig
MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke
MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke MAGYAR GАbor H-1121 BUDAPEST, KЖltУ u. 21. Hungary ABSTRACT MAGYAR, G.: Checklist of the birds of Hungary PartimadАr 5: This is a list of the 365 different bird species
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998
1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME
Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon
Természettudomány Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon STERBETZ ISTVÁN (Budapest) A Szegedi-Fehértó (46 15 N 20 10 E) hajdan vadvizes szikes puszta, jelenleg halastórendszer alkotta élettere
CSIGÁT APLÁLÉK A. írta:
A M A D A R A K CSIGÁT APLÁLÉK A IV. írta: dr. Keve András Az állatgyógyászat és így a mezőgazdaságtan és vadgazdaságtan egyik fontos kérdése, hogy hogyan terjednek az állatbetegségek. A madarak szerepe
6. szám 1993. október
6. szám 1993. október A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület Soproni Csoportjának Lapja 1. Bevezetés A Fertő-táj hazai részén előforduló madarak névjegyzéke (1971-1992) A Fertő madártani kutatása
A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között
A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága 1990-2011 között Engi László MME Csongrád Megyei Csoport Bevezetés Jelen dolgozatban 21 év madármegfigyelés adatait dolgoztam fel 1990 és 2011 közötti időszakról.
A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI
A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI Dr. Legány András A tisza vas vári Fehér-sziken 16 éve végzek ornitológiai megfigyeléseket
A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról
Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)
KÖNYVISMERTETÉS. A harmadik fejezet témája az areográfia, vagyis az elterjedési területek tanulmányozása.
KÖNYVISMERTETÉS Udvardy M., 1970; Dynamic Zoogeography (D. Van Nostrand Co. Ltd., London, pp. 445, 174 ábra, 14 táblázat, 4 tábla) Udvardy Miklós, Intézetünk volt kutatója igen sokoldalú iskolát futott
A VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA
A VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA Nagy László The present Bird-Life of the drained Marsh-Land of Sárrét" in East-Hungary László Nagy A múlt század 60-as éveiben lecsapolásra ítélt híres Bihari
HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON:
HORTOBÁGY - HALASTAVI ÉVES MADARÁSZVERSENY 2017 TEREPNAPLÓ NÉV: LAKCÍM: TELEFON: E-MAIL : Címlapfotó: Tar János: Batla Hátlapfotó: Simay Gábor: Nyári lúd Szöveg: Koczka András Nyomdai szerkesztés: Kovács
Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt. LIFE 05NAT/HU/ számú projekt
1. Tevékenységek: Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Belsőbárándi löszvölgy projekt terület A vizsgálat elsődleges célja
Segédkezhetett. Míg BERETZK a szikes puszták igazi kepei tárta fel, és azok jelentősegére mutatott rá,
IN MEMÓRIÁM Beck Pál. 1911. június 3-án született Budapesten. Lakatos szakmát tanult. Intézetünkkel a negyvenes évek végén került kapcsolatba, és attól kezdve haláláig hűséges és lelkes gyűrűzőnk maradt.
I. MELLÉKLET. (a) Latin név Magyar név Haz. Vonatkozó hazai jogszabályok BÚVÁRFÉLÉK GAVIIDAE. Gavia stellata északi búvár +
A vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv mellékletein szereplő ok I. MELLÉKLET (a) Latin név Magyar név Haz ai előf ord. Vonatkozó hazai jogszabályok GAVIIFORMES GAVIIDAE BÚVÁRALAKÚAK BÚVÁRFÉLÉK
ORSZÁGOS NATURA 2000 PRIORIZÁLT INTÉZKEDÉSI TERV
A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről és Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről ORSZÁGOS
A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Sopron Kari Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett
XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország
Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the
PARTI MADARAK (LIMICOLAE SP.) TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLAT A A KARDOSKÚTI-FEHÉRTÓN, DÉ L-KELET MAGYARORSZÁG. Dr. Sterbetz István.
PARTI MADARAK (LIMICOLAE SP.) TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLAT A A KARDOSKÚTI-FEHÉRTÓN, DÉ L-KELET MAGYARORSZÁG Dr. Sterbetz István Madártani Intézet Bevezetés A magyar síkságok szíkestavainak ökológiai viszonyai
4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István
4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek
A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI 1996-2005 KÖZÖTT DR. KÓKAI KÁROLY, MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI
A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest
A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti
A madárvédelmi irányelv és az élôhelyvédelmi irányelv, valamint mellékleteik rövid ismertetése
121 MELLÉKLETEK 1. melléklet A madárvédelmi irányelv és az élôhelyvédelmi irányelv, valamint mellékleteik rövid ismertetése Az Európai Közösség elsô természetvédelmi irányelve, az 1979-ben kihirdetett
A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy
ÉS A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ írta : dr. Sághy Antal Megfigyeléseimet a Duna partján fekvő Lábatlan és Süttő községek közelében végeztem, így nemcsak a hegyi madarakról
Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3.
VÍZIMADARAK ÉS EGYES ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A DUNAKANYARBAN Selmeczi Kovács Ádám Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete 2600 Vác, Ilona u. 3. BEVEZETÉS A Dunakanyar, mint a fővároshoz
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom
A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának
A checklist of lice of Hungary (Insecta: Phthiraptera)
ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI Volume 104 Budapest, 2012 pp. 5 109 A checklist of lice of Hungary (Insecta: Phthiraptera) Z. VAS 1 *, J. RÉKÁSI 2 & L. RÓZSA 3 1 Hungarian Natural
Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT
TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. 1931
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. -ában, valamint
Adalékok a Mátra madáréletéhez
Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
Natura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)
Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura
A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
CHECKLIST OF BIRDS IN HUNGARY
CHECKLIST OF BIRDS IN HUNGARY Date(s): Place(s): www.hungarianbirdwatching.com Red-throated Diver Gavia stellata Északi búvár Black-throated Diver Gavia arctica Sarki búvár Little Grebe Tachybaptus ruficollis
Erdei szalonka. Grafikusok: Kókay Szabolcs, Matyikó Tibor, Zsoldos Márton
Szalonkák A szalonkák a lilealakúak (Charadriiformes) rendjének jellegzetes, hosszú csőrű képviselői. Két fajuk (az erdei szalonka és a sárszalonka) fészkel is Magyarországon, a nagy sárszalonka rendszeres
AQUILA VOL.: 99 ( ) IM MEMÓRIÁM
AQUILA 1992. VOL.: 99 (205-207) IM MEMÓRIÁM Fáy Aladár (1898-1963) Rajztanár és festőművész. Budapesten született 1898. április 11-én. Édesapja dr. Fáy Aladár a magyar közegészségügyi szolgálat egyik megszervezője,
AZ MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG ÉVI JELENTÉSE RITKA MADÁRFAJOK MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁRÓL. Abstract
AQUILA 1995. VOL.: 102 (199-208) AZ MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG 1994. ÉVI JELENTÉSE RITKA MADÁRFAJOK MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁRÓL Magyar Gábor Abstract Magyar, G. (1995): The 1994 Annual Report of the Hungárián
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
KÖNYVISMERTETÉS. Bauer, K. M. Glutz von Blotzheim, U. N : Handbuch der Vögel Mitteleuropas.
Aquila LXXVI LXXVII. 1909-1970. KÖNYVISMERTETÉS Bauer, K. M. Glutz von Blotzheim, U. N. 1968 1969: Handbuch der Vögel Mitteleuropas. II. III. (Akad. Verl., Frankfurt a. M., II. pp. 535; III. III. pp. 504)
XV. KÜLFÖLDI GYÜRÜS MADARAK KÉZRE KERÜLÉSEI XXXVII. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS. Records oí birds ringod abroad 37th report of bird-banding
XV. KÜLFÖLDI GYÜRÜS MADARAK KÉZRE KERÜLÉSEI XXXVII. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS Records oí birds ringod abroad 37th report of bird-banding László Haraszthy Egon Schmidt Podiceps ruficollis Ljubljana ad. 110 135
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.
KÖNYVISMERTETÉS. Aquila LXXX LXXX
KÖNYVISMERTETÉS Aquila LXXX LXXX1. 1073 1974. (ílutz von Stotzheim, U. N. Bauer, K. M. Bezzel, E. 1973: Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Bd. ő. (Akad. Verl., Frankfurt a. M. pp. 700.) A kézikönyv sorozat
Natura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több
Adatok az uhu (Bubo bubo) táplálkozásához. 98 Regionális védelem, felmérések / Regional protection and monitoring
Adatok az uhu (Bubo bubo) északkelet-magyarországi állományának táplálkozásához Petrovics Zoltán* & Solti Béla *Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafő, Tengerszem-oldal 1. Email: z.petrovics55@gmail.com
Adatok a Fertő madárvilágának ismeretéhez az 1994 és 1995 évekből
1999.1. 17 Adatok a Fertő madárvilágának ismeretéhez az 1994 és 1995 évekből Daten zur Kenntnis der Vogelwelt des Neusiedler Sees und der Soproner Umgebung aus den Jahren 1994 und 1995. Sarki búvár (Gavia
Heim de Balsac, H. Mayaud, N., Oiseaux du Nord-Ouest de FAfrique (Encyclopédie Ornithologique X., Éd. P. Lechevalier, Paris, 1962, pp. 487) A csinos,
KÖNYVISMERTETÉSEK Niethammer, G., Die Einbürgerung von Säugetieren und Vögeln in Europa (Verl. P. Parey, Hamburg und Berlin, 1963, pp. 319) Az Európába betelepített emlős- és madárfajok szétszórt irodalma
2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
Műszaki leírás. A Zala folyó Diási szigeti átmetszés felső vége s kehidai töltés közt terjedő szakaszának szabályozási szervezetéről.
Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez A Balaton és vidéke területéből madártani szempontból a legjobban kutatott Keszthely és környéke, bár meg kell azt is állapítani, hogy
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
1. B) számú melléklet Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok Tudományos név Magyar név BÚVÁRALAKÚAK
1. B) számú melléklet Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok Tudományos név Magyar név BÚVÁRALAKÚAK (GAVIIFORMES) Búvárfélék (Gaviidae) Gavia adamsii fehércsőrű
Megállapodás az Afrikai-Eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről
Megállapodás az Afrikai-Eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről A Szerződő Felek, emlékeztetve az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményre, amely a vándorló fajok
a madárvédelmi irányelv kapcsán tett nemzeti intézkedésekről a 2004. május 1-jei EU-csatlakozásától 2004. december 31-éig terjedő időszakban
A 79/409/EGK IRÁNYELV 12. CIKKE SZERINTI JELENTÉS a madárvédelmi irányelv kapcsán tett nemzeti intézkedésekről a 2004. május 1-jei EU-csatlakozásától 2004. december 31-éig terjedő időszakban Magyarország
Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés
Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés HUBN10007 Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel különleges rendeltetésű Natura 2000
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése
Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
Somogy megye madárfaunája (Aves)
Natura Somogyiensis 1 453-479 Kaposvár, 2001 Somogy megye madárfaunája (Aves) PURGER J. JENÕ & FENYÕSI LÁSZLÓ PURGER J. J. & FENYÕSI L.: The avian fauna of Somogy county, Hungary(Aves) Abstract: No comprehensive
A Dráva mente magyarországi szakaszának madárfaunája (Aves)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 44-463 Pécs, 998 A Dráva mente magyarországi szakaszának madárfaunája (Aves) PURGER J. Jenő PURGER, J. J.: Omithofauna (Aves) of the Dráva region in Hungary. Abstract.
A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN
Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár
A TAPOLCAI-MEDENCE MADÁRVILÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ CÖNOLÓGIAI ËS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA
A TAPOLCAI-MEDENCE MADÁRVILÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ CÖNOLÓGIAI ËS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA A feladat körvonalazása és a területegységre vonatkozó eddigi kutatások A Bakony hegység természettudományi szempontból
A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET
Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 257272 Pécs, 1992 BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) MAJER József MAJER, József: The vertebrates of BédaKarapancsa nature protection area,
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.5. COM(2018) 399 final 2018/0221 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás 2. és 3. melléklete módosítására
Natura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia: Podicipedidae - Vöcsökfélék
AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Északi búvár - Gavia stellata Sarki búvár - Gavia arctica Jeges búvár - Gavia immer Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia: