PARTI MADARAK (LIMICOLAE SP.) TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLAT A A KARDOSKÚTI-FEHÉRTÓN, DÉ L-KELET MAGYARORSZÁG. Dr. Sterbetz István.
|
|
- Donát Pap
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PARTI MADARAK (LIMICOLAE SP.) TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLAT A A KARDOSKÚTI-FEHÉRTÓN, DÉ L-KELET MAGYARORSZÁG Dr. Sterbetz István Madártani Intézet Bevezetés A magyar síkságok szíkestavainak ökológiai viszonyai az európai tengerpartokhoz hasonlítanak. Megyeri (959, 96) kimutatta, hogy limnológiai karakterük a belső-ázsiai és iráni sósatavakéhoz áll közel. A natronofil, apró gerinctelen állatokból táplálkozó partimadarak számára ezért vonzó ez a környezet. Az 979-ben a Ramsari-Konvenció Jegyzék-ébe felvett Kardoskúti-Fehértó is jellegzetes szikes víz, a Kárpát-medencének egyik legsajátosabb, legjelentősebb vízimadárélőhelye. A Grus grus és északi vadlúdfajok tradicionális gyülekezése mellett Limicola-faunája fajokban gazdag. A tóval szomszédos szántóföldek változó agrotechnikája azonban közvetve veszélyezteti a tó természetes ökológiai állapotát, ezért ott a Charadriidae-Scolpacidae-Recurvirostridae famíliákba tartozó madárfajok is egyre nehezebben találják meg a táplálékukat (Sterbetz, 978). A problémák orvoslása exact tájékozottságot kíván. Elsősorban a vízben és az iszapban élő madártáplálék összetétele érdekű a természetvédelmi gyakorlatot. Ennek mintavételszerű megismerésére a Magyar Madártani Intézetnek időközében végzett, kardoskúti gyűjtései adnak lehetőséget, amikor a muzeális célokra lőtt madarak gyomortartalmainak determinálására is sor került. Ennek az anyagnak további értékelése és közlése azért is kívánatos, mert a jelenben érvényes természetvédelmi jogszabályok miatt nem lehetne megismételni ezt a vizsgálatot. A vizsgálati terület A délkelet-magyarországi, Kardoskúti-pusztán (6.0 N 0.8 E) 966-ban létesült a 88 ha kiterjedésű természetvédelmi terület. A rezervátum sztyeppvegetáció és primitíven művelt szántóföldek mozaikja. Közepét szeli át egy km hosszú, 0, 0,5 km szélességű, sekély tómeder. A tó a Maros folyó egyik postglaciaüs mellékágának maradványa, amelyet a holocénben a talajvíz vertikális mozgása sókkal telített, és a szikes talajok két jellegzetes típusát alakította ki. A meder szerkezet nélküü, kolloid állapotú szoloncsák", a partoldal oszlopos szerkezetű, a vizet át nem eresztő,,szolonyec". A lefolyástalan tómeder vízének nagyobbik hányadát a csapadék szolgáltatja, de szivárgó források csekély mértékben felszínre hozzák a több rétegben elhelyezkedő talajvizet is (Sümeghy 9, Kiss 96). A maximális vízállás kora tavasszal 0 60 cm között alakul. Ez a vízmennyiség nyár elejére rendszerint már elpárolog. A kiszáradt meder nyár végétől fokozatosan ismét sekély vízborítást kap az esős, őszi periódusban. A nyári kiszáradás és az őszi telítődés lassú folyamata terjedelmes iszapzátonyokkal kínál a vízimadarak számára vonzó táplálkozóterületet. A Kardoskúti-Fehértó vízének ph értéke a kiszáradással folyamatosan emelkedik, szélső értékei 8 0 között alakulnak. A víz kémiai összetételét Szépfalusi (in
2 Megyeri; 96) az alábbiakkal jellemezte: Ca 5,, Mg 9,, Na 69,0," K 5,5, Cl 0,0, S0 99,9, HC0 5,8, C0 0,0, Si0,, HN,9, N0 0,, N0 0,9 mg/l. A tó kémiailag Natrium-Magnézium-Hydrocarbonat-Chlorid karakterű szikes víz. Az éghajlat szubkontinentális, 00 év átlagában 500 mm körüli, 0 90 szélső értékek között váltakozó csapadékkal. Kardoskúton a C-os évi izotherma vonul át. Ez nyáron +, télen C-os izothermát jelent. A tómeder fekvése K Ny irányú. Keleti harmadát Phragmites foltok borítják, nagyobbik része azonban kopár, legfeljebb néhány Bolboschoenus folt képviseli a magasabb növényzetet. Nyári kiszáradás idején alacsony, halophil növényzet lepi el a medret. Bodrogközy (966) az alábbi növénytársulásokat írta le a tómederből: Bolboschoenetum phragmitetosum, Bolboschoenetum phragmitetosum Aster fac, Bolboschoenetum puccinellietosum, Agrosti caricetum distantis asterotosum, Agrosti caricetum distantis Plantago maritima fac, Camphoros-metum annuae, Puccinellietum limosae typicum, Puccinellietum limosae Salsola soda fac, Puccinellietum limosae asterotosum, Suaedetum maritimae typicum, Suaedetum maritimae Crypsis fac, Crypsidetum aculeatae Suaeda maritima fac, Crypsidetum aculeatae fragmentum, Acorelletum pannoniae. A vizsgálati anyag gyűjtésének időszakából a tómeder mikrovegetációjáról Kiss (959), Zooplankton és benthos faunájáról Megyeri (96) és Ferencz (965), herpetofaunájáról Marián (966), hal, emlős és madárfaunájáról Sterbetz (966, 975) közöltek összefoglaló tanulmányokat. A vizsgálat anyaga és módszere A vizsgálat célja azoknak az alsóbbrendű állatoknak és növényeknek megismerése, amelyekből a Kardoskúti-Fehértó Limicola faunája táplálkozik, hogy a természetvédelmi gyakorlatban azok fennmaradásáról gondoskodjunk. Ennek érdekében a Magyar Madártani Intézet gyűjtéseiből 7 Limicola-faj 7 gyomortartalmát vizsgáltuk. A táplálékmaradványok meghatározásában Dr. Ferencz Magdolna, Dr. Horváth Andor, (József Attila Tudományegyetem, Szeged) és Dr. Kaszab Zoltán (Természettudományi Múzeum, Budapest) nyújtottak értékes segítséget. Az eredményeket bemutató táblázatokban nem rendszertanhoz igazodva, hanem az egyes tápláléknemek dominanciájának sorrendjében tüntettem fel a vizsgált anyagot. Csak a tómederben gyűjtött madarakat vizsgáltam. Ennek ellenére számos olyan faj is előkerült a gyomortartalmakból, amelyeket a madarak a környező réteken, vagy szántóföldeken zsákmányolhattak. Ezeket az eredményeket összesítő, 9. sz. táblázatban nem vettem figyelembe. Ilyen, biztosan nem a vizsgált területről származó fajok: Zabrus tenebrioides, Gryllus sp., Carabidae sp., Orthoptera sp., Rhyzotrogus aequinoctialis, Scarabidae sp., Pelobates fuscus, Dorcadion sp., Calliptamus italicus, Curculinoidae sp., Histeridae sp., Aphodius sp., Bothynoderes punctiventris, Pisces sp., Graminea sp., Festuca pseudovina, Ruppia maritima, Cyperaceae sp. Az őrlőanyagok felsorolásában gyakran szereplő " sp. a tómederben nagy tömegben jelenlevő subfossilis kagylók és csigák meghatározhatatlanul morzsalékos törmeléke, amelyet a madarak apró kavicsok hiánya miatt gyakran felvesznek a zúzógyomruk számára. A vizsgált gyomortartalmak havonkénti megoszlását az. sz. táblázat mutatja be.
3 . táblázat Az anyag hónapos eloszlása Fajok hónap III. IV. v. VI. VII. vm. IX. X. XI. XII. Teljes Vanellus vanellus 9 Pluvialis squatarola 6 Pluvialis apricarius Charadrius hiaticula Charadrius dubius Charadrius alexandrinus Endromias morinellus Numenius phaeopus 5 6 Numenius arquata Limosa limosa 9 9 Tringa erythropus 5 Tringa totanus Tringa stagnatilis Tringa nebularia 6 7 Tringa ochropus Tringa glareola Tringa hypoleuca Gallinago media Gallinago gallinago 5 Lymnocryptes minimus Calidris minuta 5 Calidris temminckii 5 Calidris alpina 6 5 Calidris ferruginea 6 Limicola falcinellus Philomachus pugnax Recurvirostra avosetta puli. Vanellus vanellus (L.), 758 Eredmények A vizsált időszakban mintegy pár fészkelt a védett területen. 975 után a költőállománynak már legfeljebb a negyedét találjuk itt. Vonuláskor ez a faj tömeges. Különösen kiemelkedő mennyiségek: 968. X. l-jén két napon át Legmagasabb tavaszi érték: 969. III Nyári kóborláskor a tetőző szám: 969. VI. hóban 700. Február közepe és november vége között a tavon és környékén átlag példány táplálkozik. A gyomortartalomvizsgálatok eredményét a. sz. táblázat mutatja be. Pluvialis squatarola (L.), 758 IV XI időközében egyes példányok és kis csapatok rendszeresen előfordulnak. Legnagyobb példányszám: 965. VII.. 0, 965. X. -9. között 8 és 968. X példány. Táplálkozási képüket a. sz. táblázat mutatja be. Pluvialis apricarius L, 758 III, IV, V, VIII, IX, X, XI hónapokban kis csapatok fordulnak elő. Legné-
4 pesebb tavaszi csapata: 96. IV. 5. 0, ősszel: 959. XI , 960. X._l. 99, 966. X példány. A. sz. táblázat ismerteti a táplálkozás vizsgálati eredményét. Charadrius hiaticula L., 758 IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII hónapokból évente átlag 0-0 példány fordul elő. Legnépesebb csapat: 965. IX.. 50 példány. Az 5. sz. táblázat mutatja be vizsgálatát. Charadrius dubius Scop., ben l-l pár költött, egyébként nagyon ritkán kerülnek szem elé egyes példányok. Vizsgálatát a 6. sz. táblázat közli. Charadrius alexandrinus L., előtt 0-60 pár között váltakozott a fészkelőállománya, 97 után 5-6 párra esett az évi költőátlaga. Vonulásidőben sem látható több, mint az itt fészkelők és azok szaporulata. A 7. sz. táblázat tanúskodik táplálkozásáról.. táblázat. Vanellus vanellus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Zabrus tenebrioides Carabidae sp. Scarabeidae sp. Helophorus sp. Bothynoderes punctiventris Opatrum sabulosum Calliptamus italicus Octhebius sp. larvae Chironomus sp. larvae Otiorrchynchus ligustrici Sigara sp. Berosus sp. Corixa sp. Curculinoidae sp. Helophorus sp. Coleoptera sp Mag Echinochloa crus galli Oriza sativa. Emészthetetlen anyag Chitin Kavics és homok t 5
5 . táblázat 6. Pluvialis squatarola gyomortartalmának analízise Padányszám. Állati eredetű táplálék Helophorus sp. 0 + Hydrophylidae sp. Haliplus larvae sp. 56 Branchinecta orientális 6 Gryllus campestris Dolichopus sp. Berosus spinosus, Carabussp. Sigara hieroglyphica Odonata lárva Diptera lárva Copepoda sp. Lestes sp.. Mag Ruppia maritima. Emészthetetlen anyag Chitin Homok Charadrius morinellus Scop., 786 II, IV, V, VI, VIII, IX, X, XI, XII hónapokban évente átlag - alkalommal kerül szem elé. Őszi vonulása VIII X időközében kulminál. Legnépesebb előfordulásai: 965. IV. 5. 0, 969. X. 7. 8, 97. X.. 80, 97. IX.. 56 példány. A 8. sz. táblázat mutatja be gyomortartalom-analízisét. Numenius phaeopus (L.), 758 Késő tavasszal a tó legjellemzőbb, tömeges átvonulója. Kisebb csapatok és egyes példányok gyakran átnyaralnak. Ősszel ritkaság. Legnagyobb, tavaszszal megfigyelt mennyiség: 958. IV , ősszel a tetőzés: 969. VIII.. 50 példány. 970 óta a korábban több ezres tavaszi tömegek néhány százra estek vissza. A 9. sz. táblázatból kitűnik, hogy ez a faj a tómederben csak gyülekezik, de táplálékának zöme a rétek és szántóföldek rovarfaunájából kerül ki. Numenius arquata (L.), 758 Az év minden hónapjában előfordul, tavaszi vonulása III-ban, ősszel X-ben tetőzik. Tavaszi rekordja: 95. IV.. 000, ősszel: 96. X példány. Tömeges nyári előfordulásai: 965. VI , VII.. 500, 966. VI.. 00, 969. VII példány. A nyári és koraőszi példányok többsége a N.a.arquata (L.), 758 és N.a.orientális Ch.L.Brehm, 8 hybridjeiből kerül ki (Keve-Sterbetz 968, 970). A 0. sz. táblázat a N.phaeopuséhoz hasonló táplálékösszetételre utal. 6
6 . táblázat. Pluvialis apricarius gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Carabus sp. Opatrum sabulosum Zabrus tenebrioides Gryllus sp. Sigára sp. Berosus sp. lárva Lestes sp. lárva Nemotelus uliginosus lárva Rotatoria sp.. Emészthetetlen anyagok Chitin 5. táblázat. Charadrius hiaticula gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Sigara hieroglyphica 5 Corixa sp. Branchinecta orientális Chironomus sp. lárva Diptera sp. lárva Leste sp. Leste sp. Tabánus sp. Nemotelus sp. Brachycerasp. Phyllopoda sp.. Emészthetetlen anyagok 6. táblázat. Charadrius dubius gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Sigara sp. Corixa sp. Oligochaeta sp.
7 7. táblázat. Charadrius alexandrinus gyomortartalmának analízise Táplálék tipusa. Állati eredetű táplálék Berosus spinosus 9 Helophorus sp. 6 Lestes sp. Ochthebius sp. Hydrochus sp. Ephidridae sp. Diptera lárva. Emészthetetlen anyag 8. táblázat. End romi as morinellus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Carabidae sp. Plan orbis spirorbis. Emészthetetlen anyag Kavics 6 9. táblázat 6. Numenius phaeopus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Cryllus sp. 8 9 Rhyzotrogus aequinoctialis 0 6 Dorcadion cervae Zabrus tenebrioides 9 Scarabeidae sp. 5 + Opatrum sabulosum fi Carabidae sp.. Emészthetetlen anyagok Chitin 6
8 0. táblázat. Numenius arquata gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Calliptamus italicus Pelobates fuscus Zabrus tenebrioides Scaiabeidae sp. Carabidae sp. Hydrophilidae sp. Gryllus sp. Histeridae sp. Rhyzotrogus aequinoctialis Leptinotarsa decemlineata. Növényi eredetű táplálék Festuca pseudovina Gramineae sp Emészthetetlen anyagok Chitin Kavics 5. táblázat 9. Limosa limosa gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Lestes virens Berosus spinosus Crustacea sp. Lecane sp. Ephidra sp. Copepoda sp. Sigara sp. Diptera lárva sp. Helophorus sp. Arctodiaptomus sp. Keratella sp Emészthetetlen anyagok Chitin
9 Limosa limosa (L.), 758 Költőállománya a vizsgálat időszakában átlag 0 5 pár. 97-ben 50 pár volt a legkiemelkedőbb. Tavasszal ősszel több ezer példány vonul át a területen. Egy tömegben látott, legnépesebb csapatai: 97. VIII.. 000, 969. II példány. A. sz. táblázat mutatja be táplálkozásvizsgálatát. Tringa erythropus (Pali.), 76 Későtavaszi és koraőszi, tömeges átvonuló. Legkimagaslóbb mennyisége: 97. VIII A. sz. táblázat ismerteti a megvizsgált gyomortartalmakat. Tringa totanus (L.), 758 Évente átlag 6 8 pár költött a vizsgálati időszakban, jelenleg (980 óta) nem fészkel már. Vonuláskor sohasem tömeges, 0 0-as csapatokban lehet megfigyelni fagymentes időszakban. A. sz. táblázat mutatja be kardoskúti táplálkozását. Tringa stagnatiüs (Bechst.), 80 IV IX időközében egyesével, vagy kisebb csapatokban rendszeres vonuló volt a vizsgálat időszakában. Feltűnőbb gyülekezései: 96. VII.. 50, 96. VI , 966. VIII , 967. VII.. 00, 968. IV , 96. VIII.. 00 példány. A hetvenes évek közepe óta csak elvétve fordul már elő. A. sz. táblázat tartalmazza táplálkozási adatait.. táblázat. Tringa erythropus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Sigara sp. Diptera sp. larcae Berosus spinosus Ephydridae sp. larvae Ostracoda sp. Lestes virens Oligochaeta sp. Laccobius sp. Chironomus larvae Odonata lárva Nepa rubra Crustacea sp. Planorbis spirorbis Mag Bolboschoenus maritimus 8. Emészthetetlen anyagok 50
10 . táblázat. Tringa totanus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Chironomus sp. larvae 5 Odonata sp. larvae Ephydra sp. lárva. Mag Schoenoplectus spl.. Emészthetetlen anyag. táblázat. Tringa stagnatilis gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Culicoides salinarius Lestes virens Berosus spinosus Dolichopus ungulatus Ephydra sp. lárva Diptera sp. lárva 5. táblázat 7. Tringa nebularia gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális 7 55 Culicoides salinarius Lestes virens Diptera sp. larvae Ephydridae sp. Helophorus sp. Berosus sp. Coruxa sp. Hydrophylidae sp. Dytiseidae sp. Pisces sp. bones. Emészthetetlen anyagok Chitin
11 Tringa nebularia (Gunn.), 767 V VIII IX hónapokban magányos példányokkal, vagy kisebb csapatokkal rendszeres. Feltűnőbb mennyiségek: 968. V , 969. VIII példány. A 5. sz. táblázat kardoskúti táplálkozását mutatja be. Tringa ochropus L., 758 IV-X időközében egyes példányok képviselik ezt a fajt. Egy alkalommal észlelt, legnagyobb mennyiség: 97. VIII.. 0 példány. A 6. sz. táblázat tartalmazza táplálkozásvizsgálatát. 6. táblázat. Tringa ochropus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Ephydridae sp. 6 Octhebius sp. Culicoides salinarius 7. táblázat. Tringa glareola gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Oligochaeta sp. 6 Octhebius sp. Berosus sp. Ephydridae sp. 8. táblázat. Tringa hypoleucos gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális 6 Octhebius sp. Lestes virens Oligochaeta sp. 5
12 Tringa glareola L., 758 IV és VII VIII az átvonulási ideje. Jelentősebb mennyiségek: 96. IV , 96. VII , 969. VIII.. 00, 97. VIII.. 00 példány. A hetvenes évek vége óta e mennyiségek ét figyelik meg itt. Táplálkozásvizsgálatáról a 7. sz. táblázat tanúskodik. Tringa hypoleucos L., 758 V IX időközében egyes példányok folyamatosan megfigyelhetők. Legnagyobb mennyiség: 959. VIII.. példány. A 8. sz. táblázat ismerteti táplálékösszetételét. Gallinago media (Lath.), 787 A vizsgálati időszakban 0 alkalommal fordult elő, IV, VIII és IX hónapokban. A 9. sz. táblázat foglalkozik táplálkozásával. Gallinago gallinago (L.), 758 Tavaszi-őszi vonuláskor közönséges. Az év minden hónapjából van adata. Legnagyobb mennyiségek: 966. IX , 97. VIII.. 80 példány. A 0. sz. táblázat ismerteti táplálékát. Lymnocryptes minimus (Brünn.), 76 A vizsgálati időszakban nyolc esetben fordult elő, III, VIII, IX, X és XI hónapokban. Legnagyobb mennyiség: 95. III.. 5 példány. Táplálkozását a. sz. táblázat ismerteti. Calidris minuta (Leisl.), 8 V X időközökben kis csapatokban vonul át. Legnagyobb mennyiségek: 965. VI.. 60, 969. IX.. 0 példány. Táplálkozási képe a. sz. táblázaton látható. 9. táblázat. Gallinago media gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Larvae sp.? Helophorus sp. Corixa sp. Odonata sp. lárva 6. Mag Carex sp.. Emészthetetlen anyag Chitin 5
13 Calidris temminckii (Leisl.), 8 Mozgalma a C.minutáéhoz hasonlóan alakul. 96. IV. 7-én 0, 97. VIII. -én 0 volt a legnagyobb mennyiség. A. sz. táblázat tanúsítja táplálékát. Calidris alpina (L.), 758 Az év minden hónapjában előfordult, vonulása VIII IX-ben a legdinamikusabb. A megfigyelt maximális mennyiségek: 957. VIII.. 800, 970. VI , 965. IX , 97. VIII.. 00 példány. A. sz. táblázat mutatja be gyomortartalom-vizsgálatát. 0. táblázat. Gallinago gallinago gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Lumbricidae sp. Helophorus sp. Berosus sp. Sigara sp. Odonata lárva Hydrophyüdae sp. +. Növényi eredetű táplálék Graminea sp.. Mag Atriplex sp. 66. Emészthetetlen anyagok Homok Chitin Kavics. táblázat. Lymnocryptes minimus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Gastropoda sp.. Növényi eredetű táplálék Graminea sp.. Mag Schoenoplectus sp. Cyperaceae sp.. Emészthetetlen anyagok Homok Kavics
14 . táblázat 5. Calidris minuta gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális 0 Culicoides salinarius 6 Sigara sp. Berosus spinosus Lestes virens Crustacea sp.. Emészthetetlen anyag 5. táblázat 5. Calidris temminckii gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális 9 Larva sp.? 8 Lestes virens Diptera lárva sp. Helophorus sp. Berosus spinosus Laccobius sp. Ephidridae sp. Chironomus sp. lárva Tipulidae sp. lárva Ostracoda sp.. Emészthetetlen anyag Homok Calidris ferruginea (Pont.), 76 IV V és VII IX időközében rendszeresen előfordul. A Kardoskúti-Fehértó e fajnak tradicionális vedlőállomása. Legnagyobb mennyiségek: 95. VI.. 5, 95. IX. 0. példány. A 5. sz. táblázat foglalkozik táplálékvizsgálatával. Limicola falcinellus (Pont.), 76 VII VIII és X hónapokból adata ismert, kisebb csapatokban. A 6. sz. táblázat foglalkozik táplálkozásával. 55
15 . táblázat. Calidris alpina gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Helophorus sp. Lestes virens Berosus spinosus Haliplus sp. Corixa sp. Ephidra sp. Ceratopogonidae sp. Crustacea sp. Odonata lárva Oligochaeta sp. Sigara sp. Dolichopus undulatus Culicoides salinarius Hydrophylidae sp. Dytiscidae sp. Vermes sp Növények levelesrészei. Mag Carex sp. Schoenoplectus sp. Camphorosma sp. Polygonum sp.. Emészthetetlen anyag Homok Philomachus pugnax (L.), 758 A Kardoskúti-Fehértó legjellegzetesebb és legtömegesebb partimadara. A fagyos és havas napok kivételével mindenkor megfigyelhető. Maximális mennyiségek: 968. IV , 969. VIII , VIII , IX , 97. IV példány. E hozzávetőlegesen számlált mennyiségeknél azonban kétségtelenül jelentősebb tömegek fordultak elő. A Ph.pugnax mennyisége 970 óta feltűnően ére sorvadt, s ez a jelenség állandósult. A 7. sz. táblázatban bemutatott táplálkozási képe feltűnően sok szántóföldi és száraz, vagy vízállásos réti tápláléknemet tartalmaz. Recurvirostra avosetta L., 758 A vizsgált időszakban és 6 pár között alakult a fészkelőállománya. A tavon csak az itt szaporodó példányok s azok ivadékai figyelhetők meg, idegenből származó vonulók elkerülik ezt a területet. A 8. sz. táblázat pullus példány táplálkozását ismerteti. 56
16 5. táblázat. Calidris ferruginea gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Lestes virens Corixa sp. Sigara sp. Chironomus sp. lárva Diptera sp. lárva Sigara sp. lárva Anthomyiidae sp. lárva Octhebius sp. Berosus spinosus Culicoides salinarius Dytiscidae sp. lárva Odonata sp. lárva Ephydrydae sp. lárva Ostracoda sp Növényei leveles részeinek e. Mag Atriplex sp. Carex sp. Suaeda maritima. Emészthetetlen anyag Chitin Homok 8 6. táblázat. Limicola fálcinellus gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Paracymus aeneus Helophorus sp. 0 Haliplus sp. lárva * Chironomus sp. lárva. Növények leveles részei. Mag Atriplex sp. 6. Emészthetetlen anyagok
17 7. táblázat 7. Philomachus pugnax gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Zabrus tenebrioides Helophorus sp. Orthoptera sp. Haliplus sp. Hydrophylidae sp. Leptinotarsa decemlineata Planorbis sp. Carabidae sp. Scarabeidae sp. Chironomus sp. lárva Rhyzotrogus aequinoctialis Aphodius sp. Curculinoidae sp. Octhebius sp. Pisces sp. bones. Mag Triticum vulgare Polygonum sp. Setaria viridis. Emészthetetlen anyag Chitin Kavics táblázat. Recurvirostra avosetta puli. gyomortartalmának analízise. Állati eredetű táplálék Paracymus aeneus Branchinecta orientális Helophorus sp. 6
18 9. táblázat Gyomortartalmak analízise. Állati eredetű táplálék Branchinecta orientális Helophorus sp Berosus sp Lestes virens 9 Sigara sp Haliplus sp. 5 0 Hydrophylidae sp. 0 Ephydridae sp. 0 Chironomidae sp. lárva 75 + Corixa sp. 0 + Diptera sp. lárva 8 Odonata lárva 9 0 Octhobius sp. 7 Oligochaeta sp. 7 Paracymus aeneus 6 5 Culicoides salinarius 6 5 Crustacea sp. 6 + Dytiscidae sp. Ostracoda sp. + Larvae sp.? Harpalus sp. 57 Dolychorus sp. Laccobius sp. Planorbidae sp. + Copepoda sp. + Rotatoria sp. Lecane sp. 8 Anthomyiidae sp. 5 Hydrochous sp. Trochosa sp. Tipulidae sp. lárva Tabanidae sp. lárva Nepa rubra Vermes sp. Brachycera sp. Keratella sp. Gastropoda sp. Arctodiaptomus sp.. Leveles növényi részek Crypsis aculeata. Mag Carex sp. 6 Polygonum sp. Camphorosma annua. Emészthetetlen anyagok 68 Chitin Homok 5
19 A vizsgálat értékelése A tápláléknemek értékelésénél hibaforrás lehet a plankton és a Vermes-ek csoportja, mert mire a vizsgálati anyag laboratóriumba kerül, ezek jelentős hányada a felismerhetetlenségig elroncsolódik. A 9. táblázat kimutatja, hogy a Kardoskúti-Fehértó iszapjában és vízében levő limicola-táplálék domináns elemei, így pl. a Branchinecta orientális, Berosus spinosus, Culicoides salinarius, Octhebius sp., Paracymus aeneus a magyar szikesek halofil jellemzői, és megszerzésüket a kolloidos állapotú iszap megkönnyíti. Ezért ornithológiai szempontból is arra kell törekedni, hogy a tónak ez a természetes körülmények között kialakult, sós állapota megmaradjon. Meg kell akadályozni, hogy medrébe a csapadékon, vagy a feltörő talajforrásokon kívül egyéb víz is bekerüljön. Amennyire lehetséges, ki kell küszöbölni, hogy a szomszédos szántóföldekre kiszórt műtrágya és növényvédőszer a talaj- Víz közvetítésével a tó vízébe jusson. A nyári hónapokban gyakori, teljes kiszáradás természetes jelenség, és számos apró élőlény számára ez szükséges is. így hiba lenne a vízmentes periódusokat mesterséges beavatkozással kiküszöbölni. Kardoskút és egyéb, védett szikes tavak esetében az utóbbi években felmerült a mesterséges vízutánpótlás igénye, hogy ilymódon fokozzák a területek madárgazdagságát. Hangsúlyoznunk kell az ilyen beavatkozás veszélyét, amely kezdetben fokozza a látványosságot, de később jóvátehetetlenül megváltoztatja az ökoszisztéma karakterét! A magyarországi szikestavak sajátos ökológiai adottságaikkal kontinentális jelentőségűek, ezért természetes állapotuk fenntartása minden egyéb szempontnál fontosabb! Irodalomjegyzék Bodrogközy, Gy. (966): Ecology of the halophilic Vegetation of the Pannonicum. V. Results of the Investigation of the Fehértó of Orosháza. Acta Botanica Acad. Scienc. Hungáriáé.. p Ferencz, M. (965): Beitrage zum Zoobenthos des Weissen-Teiches (Fehértó) bei Kardoskút. Acta Biologica Szegediensis. Tom. XI. Fase.. Szeged, p Keve, A. Sterbetz, I. (968): Zugverschiebung beim Grossen Brachvogel, Numenius arquata in Ungarn. Vogelwarte,. p Keve, A. Sterbetz, I. (970): Taxonomie im Dienste der Vogelforschung. Zool. Abhandlungen, Leipzig, Bd.. Nr.. p Kiss, I. (959): Die Mikrovegetation des Fehértó vom Kardoskút. Szegedi Tanárképző Főiskola Évk. p. -7. Kiss, I. (96): Untersuchungen über Wasseraufbruche der Sodaböden in der Umgebung von Orosháza, mit besonderer Rücksicht auf die Änderungen des Bodenzustandes und der Pflanzenwelt. Szeged Tanárképző Fó'isk. Tudományos Közleményei, Szeged, p. 8. Marián, M. (966): The Herpetofauna of the Fehértó near Kardoskút, Hungary. Vertebrata Hungarica, Tom. VIII. Fase. -. p Megyeri, J. (959): Vergleichende hydrobiologische Untersuchungen der Natrongewasser der Ungarischen Tiefebene. Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, Szeged, p Megyeri, J. (96): Vergleichende hydrofaunistische Untersuchungen an zwei Natrongewassem. Acta Biologica, Szegediensis. Tom. IX. p Sterbetz, I. (966): Date to the Mammalian and Fish-Faunas of the Kardoskút Reservation. Vertebrata Hungarica, Tom. VIII. fasc. -. p Sterbetz, I. (975): Die Vogelwelt des Naturschutzgebiets Kardoskút in Zeitraum 95 bis 97. Aquila Vol p
20 Sterbetz, I. (978): Einfluss der Veränderungen der Agrarumwelt auf Tierwelt des Naturschutzgebiets Kardoskut. Aquila 977, Vol. 8. p Sümeghy, J. (9): Der geologische Aufbau des Alföld und der Aufbruch des Binnegewasser. Hidrológiai Közlöny,. p Author's Address: Dr. I. Sterbetz H Budapest Fivér u. /a 6
Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon
Természettudomány Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon STERBETZ ISTVÁN (Budapest) A Szegedi-Fehértó (46 15 N 20 10 E) hajdan vadvizes szikes puszta, jelenleg halastórendszer alkotta élettere
RészletesebbenA szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
RészletesebbenDATA ON THE FEEDING OF THE WOODCOCK (SCOLOPAX KL STI (OL A)
DATA ON THE FEEDING OF THE WOODCOCK (SCOLOPAX KL STI (OL A) Kiss J. Botond Dr. Sterbetz István Tulcea, Románia Magyar Madártani Intézet, Budapest In the mentioned study (Kiss STERBETZ, 1973) the analysis
RészletesebbenMEGFIGYELÉSEK A VÉKONYCSŐRŰ PÓLING (NUMENIUS TENUIROSTRIS VIEILL., 1817) MAGYARORSZÁGI VONULÁSÁRÓL
MEGFIGYELÉSEK A VÉKONYCSŐRŰ PÓLING (NUMENIUS TENUIROSTRIS VIEILL., 1817) MAGYARORSZÁGI VONULÁSÁRÓL Dr. Sterbetz István Dr. Beretzk Péter emlékének Kivonat A szerző a vékonycsőrű pólingról 47 év alatt gyűjtött
RészletesebbenPARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei
PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON Dr. Kovács Gábor Bevezetés A Hortobágy természeti viszonyai hazánkban egyedülálló élőhelyeket kínálnak az igen változatos madárvilág fészkeléséhez és
RészletesebbenFOODS OF DUNLIN (CALIDRIS ALPIN A) IN HUNGARY. Dr. István Sterbetz. Abstract. Introduction. Materials and Methods
AQUILA 1992. VOL.: 99 (49-57) FOODS OF DUNLIN (CALIDRIS ALPIN A) IN HUNGARY Dr. István Sterbetz Abstract Foods of Dunlin (Calidris alpina) in Hungary Foods of the Dunlin in Hungary are presented here on
RészletesebbenFAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
RészletesebbenA Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága
Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Rakonczay Zoltán szerk. 1989: Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1-360.) A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok alcímet viselő kötet megjelentetése
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenVizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg
RészletesebbenB) A kardoskűti Fehértó
i A védett terület természetvédelmi törzskönyvi száma 378, az ősgyep és védőövezetének együttes kiterjedése 1 kat. h. 114 -öl (0,56 ha), s tulajdonosa a magyar állam. A Nagytatársánc ősgyepjének védelme
RészletesebbenMESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN
AQUILA 1992. VOL.: 99 (155-161) MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Abstract Methods
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenSzikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992
RészletesebbenPartimadarak állományváltozása és potenciális táplálékbázisa a balmazújvárosi Nagy-sziken (előzetes eredmények)
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 315-325, 2012 Partimadarak állományváltozása és potenciális táplálékbázisa a balmazújvárosi Nagy-sziken (előzetes eredmények) Lisztes Anna¹, Végvári Zsolt², Varga Márta¹,
RészletesebbenVízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi
RészletesebbenA fény hatása. A fény hatása a növényekre
A fény hatása Napsugárzás mennyisége (szoláris koefficiens) Összetétele Reflexiós koefficiens; albedo Beesési szög évszakok A fény hatása a növényekre A fotoszintetikus aktivitás fényfüggése fotoszintézis
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenA TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI
A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI Dr. Legány András A tisza vas vári Fehér-sziken 16 éve végzek ornitológiai megfigyeléseket
RészletesebbenA BALATONON TELELŐ ÉSZAKI VADLÚDTÖMEGEK EXKRÉTUMPRODUKCIÓJA. Dr. Sterbetz István. Abstract
AQUILA 1992. VOL.: 99 (33-40) A BALATONON TELELŐ ÉSZAKI VADLÚDTÖMEGEK EXKRÉTUMPRODUKCIÓJA Dr. Sterbetz István Abstract The excretum production of northern wild goose masses wintering on the Lake Balato
RészletesebbenPlankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)
Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenTócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban
Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése és s trofikus szerepe a KárpK rpát- medencei asztatikus szikes tavakban Horváth Zsófia ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Vörös Lajos MTA Balatoni
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenF O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. A Dorcadion fulvum cervae J. Friv. ökológiai alfaj új változatai (Coleoptera: Cerambycidae)
F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) XXVII. 1. 1974. p. 183-186 Dr. Szelényi Gusztáv 70. születésnapjára A cervae J. Friv. ökológiai
RészletesebbenDaruvonulás a szegedi Fehér-tavon
Daruvonulás a szegedi Fehér-tavon Bakacsi Gábor természetvédelmi őrkerületvezető Az 1980-as évek közepén még a szegedi Fehér-tó alig pár száz darut vonzott. Akkor még a kardoskúti Fehér-tó 10-15 ezres
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbena változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is
2001. szeptember 17-én, Zágrábban az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény alkalmazásának aktuális kérdéseiről szóló magyar-horvát szakértői találkozón megállapodás
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenMakroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke
Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenStenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.
Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
Részletesebben1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok
RészletesebbenSZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP
SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenVIII. AZ ARANYLILE (PLUVIALIS APRICARIA L.) A HORTOBÁGYON ( )
VIII. AZ ARANYLILE (PLUVIALIS APRICARIA L.) A HORTOBÁGYON (975-984) Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park 975 óta rendszeresen kutatom a Hortobágy száraz szikeseit. Megfigyelőútjaim során igen gyakran
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenA Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)
A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBiharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal
Crisicum 2. pp.215-219. Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Zalai Tamás Abstract Biharugra - A migration route of wild geese independent of Hortobágy: The pattern of occurrences of
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,
RészletesebbenKagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba
Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010. április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI
A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
Részletesebben3. Sziki gyepek. + Időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó öntésterületeken.
3. Sziki gyepek Általában sztyeppklímán Tavasszal átnedvesedő talaj nyáron kiszárad Talaj mélyéről kioldott sók párolgás miatt felszínre fsz-i sókiválások Sókoncentráció, humusztartalom alapján osztályozható
RészletesebbenA GODA(LIMOSALIMOSAL) ÖKOLÓGIAI PROBLÉMÁI AMAGYARORSZÁGITÁJVÁLTOZÁSOKTÜKRÉBEN
A GODA(LIMOSALIMOSAL) ÖKOLÓGIAI PROBLÉMÁI AMAGYARORSZÁGITÁJVÁLTOZÁSOKTÜKRÉBEN Az a mélyreható kulturális átalakulás, mely a múlt században lejátszódó, hatalmas arányú ármentesítések óta a magyar tájnak
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenNéhány adat a bükki töbrök mikroklímájához
1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu
RészletesebbenF A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Udvardy Miklós
F A U M S Z T I K A I KIEGÉSZÍTÉSEK A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGÁHOZ Dr. Udvardy Miklós 1941-től, a Hortobágy madárvilágáról írott összefoglaló ökológiai és faunisztikai dolgozatom megjelenésétől, 1944 nyaráig
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA DARVAK (GRUS GRUS L., 1758) MOZGALMA A SZEGEDI FEHÉR-TAVON 1986 ŐSZÉN
A DARVAK (GRUS GRUS L., 1758) MOZGALMA A SZEGEDI FEHÉR-TAVON 1986 ŐSZÉN Széli Antal Az 1600 ha-os természetvédelmi terület madárvilágát 1977 óta rendszeresen vizsgálom. A szegedi Fehér-tó mai környezete
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenNatura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag
Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
Részletesebben