Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba"

Henrik Szilágyi
5 évvel ezelőtt
Látták:

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010.

1 Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak végre egyesületünk búvárai a Malom- és a Kocka-tavakból. Célunk az volt, hogy a lehetı legtöbb kagylót még az iszapszivattyúzás elıtt kimenekítsük a vizekbıl. Összesen 308 db. ıshonos kagylót helyeztünk át ideiglenesen a szomszédos Ivacsi-tóba és a Hínáros-csatornába (ld. a térképmellékletet). Jelen kutatási jelentés a áprilisi visszatelepítés eredményeirıl ad számot. A tavaly nyári és az idei tavaszi munkákat is Veresegyház Város Önkormányzatának Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottsága támogatta. Eredmények április 19-én az Octopus Egyesület és gödöllıi társszervezetének 10 búvára délelıttıl késı délutánig egymást váltva több merülést hajtottak végre az Ivacsi-tavon. Fontosabb tapasztalataink: az Ivacsi-tó átlagos vízmélysége cm, a meder középvonalában cm, a fenékiszap vastagsága átlagosan cm volt, a meder nagyobb vízáramlású részén (a tó középvonalában) pedig cm. Utóbbi helyen a víz hidegebb is volt 2 C -kal (10 C ), mint a tó egyéb részein, a legtöbb kagylót a zsilip környékén és a kevésbé iszapos mederrészben találtuk, a tóban kevés szemét volt. Az Ivacsi-tóból 350 db. ıshonos és 72 db. idegenhonos (kínai eredető) kagylót és 200 db. kagylóhéjat győjtöttünk össze. Az egyedsőrőség így 211 db./ha, mely 48%-kal több mint a Malom- és Kockatavakban. Fontos megjegyezni, hogy az üres kagylóhéjakat nagyrészt nem lehet kézzel érezni, csak azokat melyeket iszap tölt ki, ezért elképzelhetı, hogy még sok héj van a fenéken (búvárkesztyőben egyébként is nehéz érzékelni, fıleg látótávolság nélkül). Búváraink az alábbi négy kagylófajt találták: nagy tavikagyló (Anodonta cygnea), festıkagyló (Unio pictorum), közönséges tavikagyló (Anodonta anatina), kínai tavikagyló vagy amuri kagyló (Sinanodonta woodiana). Utóbbi faj az ázsiai halak (amur, busa) betelepítésével jutott el hazai vizeinkbe. (A kagylófajok meghatározásában a Tavirózsa Egyesület segítette egyesületünket.) 1

2 1. ábra (Megjegyzés: a Malom-tó adataiban a Kocka-tó adatai is benne vannak.) Ahogy a fenti összehasonlító grafikonon látszik, a kínai tavikagylónak kisebb részesedése van az Ivacsi-tóban, mint a Malom- és Kocka-tóban, a közönséges tavikagyló pedig nagyobb arányban képviselteti magát (1. ábra). Ez alátámasztja azt a tavalyi malom-tavi megfigyelésünket, mely szerint a közönséges tavikagyló megfogyatkozásában közrejátszhat az idegenhonos kagyló terjeszkedése. A közönséges tavikagyló esetében az elpusztult kagylók aránya az élıkhöz képest nem volt olyan jelentıs az Ivacsi-tavon, mint a többi vízben (ld. a 3. ábrát). A legnagyobb egyedsőrőséget (az összes kagyló kb. 40%-át) az Ivacsi-tó zsilipjénél találtuk. A Malomtó esetében hasonlót tapasztaltunk. Valószínőleg ez részben annak köszönhetı, hogy a tavak vize nagyobb mennyiségben tartalmaz szerves lebegıanyagot (táplálékot) a kifolyóknál. A kínai tavikagyló a mélyebb iszapban könnyebben megmarad, mint a többi ıshonos kagylófaj (ld. a augusztusi jelentést). Ezt a versenyelınyét a sekélyebb iszappal rendelkezı Ivacsi-tóban nem tudja kihasználni, ezért lehet alacsonyabb itt az aránya. A vékonyabb iszapréteg annak köszönhetı, hogy az Ivacsi-tavat eddig kevesebb terhelés érte, mint a Malom-tavat (késıbb épült ki a környéke), e mellett fiatal víznek számít (mai formájára 1987-re kotorták ki.). Az Ivacsi-tóban arányában a legtöbb elpusztult kagylót (kagylóhéjat) a nagy tavikagylóból találtuk (2. ábra). 2. ábra (Megjegyzés: a Malom-tó adataiban a Kocka-tó adatai is benne vannak.) 2

3 Kagylóhéjak aránya az élı kagylókhoz képest Nagy tavikagyló Festıkagyló % Malom- és Kocka-tó Ivacsi-tó Közönséges tavikagyló Kínai tavikagyló 3. ábra Az egyes kagylófajok között több fiatal (9 cm alatti) egyed fordult elı, mint a Malom- és Kocka-tavon. Nagy tavikagylóból a legnagyobb mérető tekintélyesnek mutatkozott: hossza 17,8 cm volt. A kínai tavikagyló és a nagy tavikagyló esetében kisebb számban fordultak elı idıs példányok (>15 cm), mint a Malom- és Kocka-tóban. Az egyes kagylófajok átlagméreteit az alábbi táblázat foglalja össze: Élı egyedek átlagméretei (Malom- és Kockató/Ivacsi-tó) (cm) Megmért/összes egyed aránya (%) Nagy tavikagyló 14,0/13,5 18 Festıkagyló 9,9/7,5 11 Közönséges tavikagyló 9,1/10,3 80 Kínai tavikagyló 14,8/12,7 25 A kagylómentés ökológiai és természetvédelmi haszna: 1. A kagylók jelentıs szerepet játszanak a szivacsokkal és mohaállatokkal együtt a vizek öntisztulási folyamataiban. 2. A védett szivárványos ökle a nagy tavikagylóba és a festıkagylóba rakja ikráit, így ezen puhatestőek meg(át-)mentése a halfaj védelmét is szolgálta. Mivel az idegenhonos kínai tavikagyló úszó lárvája veszélyt jelent a halivadékokra, ezért ezeket a kagylókat a vidrák vadászútvonalában helyeztük el, a tóparti nádasban. A kagylókat a már kikotort medrekbe, a Kocka-tóba és a Malom-tó délnyugati részébe telepítettük vissza [még a szivárványos ökle ívási idıszakának kezdete (április vége) elıtt] május Pásztor Attila s.k. Octopus Búvár- és Vízisport Egyesület 3

4 Térképmelléklet (Megjegyzés: Tızeges-tó = Kocka-tó) 4

5 Fotómelléklet 5. Búvárok és felszerelésük szállítása a tó túloldalára 9. Nagy tavikagyló 6. Osztályozott kagylók 10. Kínai tavikagyló 7. Volt szemét is a tófenéken 11. Festıkagyló 1. Bevetéshez készülıdve 2. Búvárcsapat fele 3. Munka végeztével 8. A kagylók visszahelyezése a Kockatóba 12. Közönséges tavikagyló 4. Egy tekintélyes mérető nagy tavikagyló 5

Hasonló dokumentumok

Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon

Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon Veresegyház, 2009. augusztus 17-19. - kutatási jelentés - Bevezetés 2009. augusztus végén kezdődik meg a veresegyházi Malom-tó rehabilitációja jelentős (190 millió