AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA
|
|
- Elemér Botond Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 09 15, 2012 AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BENKŐ-KISS ÁRPÁD 1 FERINCZ ÁRPÁD 2 KOVÁTS NÓRA 2 PAULOVITS GÁBOR 3 1 SZTE MGK Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út PE MK, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg K. u. 3. DISTRIBUTION OF THE CHINESE POND MUSSEL (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1839) IN LAKE BALATON Á. BENKŐ-KISS 1 Á. FERINCZ 2, * N. KOVÁTS 2 G. PAULOVITS 3 1 University of Szeged, Faculty of Agriculture, Institute of Farming and Rural Development, H-6800 Hódmezővásárhely, Andrássy str University of Pannonia, Department of Limnology, H-8200 Veszprém, Egyetem str Balaton Limnological Institute, Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences, H-8237 Tihany, Klebelsberg K. str. 3. *Corresponding author, ferincz@almos.uni-pannon.hu KIVONAT: Az idegenhonos amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) Európa legnagyobb méretű kagylója, a Balatonban legelőször 2006-ban figyelték meg nyarán végzett munkánk során 21 mintavételi helyen mértük fel az amuri kagyló relatív gyakoriságát, valamint felvettük az egyes példányok méretét és biomasszáját. A mintavételi pontok helyét GPS-el rögzítettük, az adatokat térképen ábrázolva az alábbi következtetések vonhatók le: a faj magas abundanciával és biomasszával a Balaton északi partja mentén, a Keszthely- Örvényes közötti szakaszon fordul elő, a Tihanyi-medencét még szemlátomást nem érte el. A Keszthelyi-medencében biomasszája az összes Unionidae biomassza %-át is elérheti. A biomassza és abundancia világos térbeli eloszlást mutatott, ezzel szemben az egyes mintavételi pontokon vizsgált populációk méreteloszlásában nem volt felfedezhető hasonlóan értelmezhető mintázat. Kulcsszavak: Balaton, Sinanodonta woodiana, biodiverzitás, biológiai invázió ABSTRACT: The exotic Chinese pond mussel (Sinanodonta woodiana) is the biggest bivalve in Europe, it was first observed in Lake Balaton in In 2011 summer relative abundance of S. woodiana was recorded at 21 sampling sites, body measures and biomass of each specimen were also taken. GPS coordinates of the sampling sites were recorded, spatial distribution of the data
2 10 shows that high abundancies and biomass are characteristic along the northern shore of the lake, between Keszthely and Örvényes, the mussel has not reached Tihany yet. In the Keszthely Basin, its biomass may amount to as much as 50 80% of the total Unionid biomass. Biomass and abundance did show a clear spatial pattern, whilst no similar pattern could be observed in the size structure of the populations as measured at each sampling site. Key words: Lake Balaton, Sinanodonta woodiana, biodiversity, biological invasion Bevezetés Világszerte számos kagylófaj sorolható a legnagyobb ökológiai kockázatot jelentő egzóták közé (HIGGINS és VAN DER ZANDEN 2010), közülük a vándorkagyló (Dreissena polymorpha (Van Benden, 1835)) a Balatonban is problémát okozó, agresszív idegenhonos fajnak tekinthető. Ökológiai kárukat kompetíció, illetve az élőhely alapparamétereinek megváltoztatása révén fejtik ki (WARD és RICCIARDI 2007; SOUSA et al. 2009). Az amuri kagyló, Sinanodonta (Anodonta) woodiana (Lea, 1834) inváziója viszonylag új probléma, világméretű terjedésének kezdete a XX. század második felére tehető (DOUDA et al. 2011). A faj Délkelet-Ázsiában, illetve Oroszország keleti részén, az Amur vidékén őshonos (WATTERS 1997; GRAF 2007). Európába feltehetőleg a távol-keleti növényevő halak (Hypophthalmichtys nobilis (Richardson, 1845), H. molitrix (Valenciennes, 1844), Ctenopharyngodon idella (Valenciennes, 1844)) állományokkal került, hazánkba is hasonló módon jutott el feltehetően az 1960-as években, de első leírására csak 1984-ben került sor a gyulai csónakázótóból (PETRÓ 1984). Sikeres inváziója elsősorban szaporodási módjának köszönhető: parazita életmódú glochidium lárvái halakon megtapadva viszonylag nagy távolságokat is megtehetnek. A nőstény a glochidiumokat júniustól augusztusig terjedő időszakban bocsátja ki, ezek általában 7 10 napot töltenek a gazdaszervezeten. Kimutatták, hogy gazdaként az európai vizekben előforduló, őshonos halak is megfelelnek, tovább növelve a terjedés valószínűségét (DOUDA et al. 2011). A Balatonban először 2006-ban figyelték meg (MAJOROS 2006) nyarán történt mintavételezésünk alapján jelenlegi előfordulásának térbeli mintázatát, ill. terjeszkedését elemeztük. Anyag és módszer Összesen 21 mintavételi hely került kijelölésre (1. ábra). A mintavételezés kézzel, könnyűbúvár felszereléssel történt. Egy lemerüléssel egy cm-es kvadrátot mintáztunk meg. Ezzel a módszerrel a négyzetméterre vonatkoztatott kagylódenzitás is becsülhető. A kvadrátról valamennyi Unio példányt begyűjtöttük, meghatározás után egyedenként a következő paramétereket rögzítettük: hossz, szélesség, magasság (0,1 mm-es pontossággal), élő tömeg, nedves tömeg, héjtömeg (0,1 g pontosság), ivar, érett glochidiumok jelenléte/hiánya, ezen kívül megszámoltuk a növekedési gyűrűket. Az adatelemzéshez az IBM SPSS 20.0, az MS-EXCEL 2010 programcsomagokat, a méreteloszlások összevetéséhez Kruskal- Wallis tesztet használtunk.
3 11 1. ábra. Mintavételi helyek a Balatonon. Eredmények A tóból gyűjtött összesen 775 élő kagylóból 110 egyed volt amuri kagyló (14,2 %). Az egyedsűrűség a Keszthelyi medencében, átlagosan 4 10 egyed/m 2 ez keleti irányban haladva fokozatosan csökken 1 2 egyed/m 2 -re, illetve a homokos aljzaton 0 0,1 egyed/m 2 -re. A 2. és 3. ábra mintavételi helyenként mutatja az egyes fajok biomasszájának arányait, illetve relatív gyakoriságát. A 2. ábra alapján elmondható, hogy az amuri kagyló relatív biomasszája a legmagasabb a 6. (Balatongyörök) mintavételi ponton volt (84,3%), ezt követte a 11. (Gyenesdiás, strand) és a 12. (Keszthely, kemping) mintavételi pont, 61,9 és 68%-os értékekkel. Relatív abundanciát tekintve (3. ábra), szintén a 6. mintavételi pont tekinthető a legfertőzöttebbnek, 51,6%-os értékkel. Viszonylag magas értékek fordultak elő a 11. (Gyenesdiás) 12. (Keszthely, strand) és 13. (Keszthely2, nyílt víz) mintavételi pontokon: 38,0%, 31,5% és 28,6%. Az amuri kagyló testhossz eloszlása a mintavételi helyek között szignifikánsan különbözőnek mutatkozott (Kruskal-Wallis ANOVA: H=18,488; df=7; P=0,01) (4. ábra).
4 12 1. táblázat. Az egyes mintavételi pontokon regisztrált kagyló egyedszámok. Anodonta anatina (Held, 1836) Anodonta cygnea (Held, 1839) Sinanodonta woodiana (Lea, 1834) Pseudanodonta complanata (Rossmasler, 1835) Unio pictorum (Küstler, 1853) Unio tumidus (Zelebor, 1851) 1. Ábrahámhegy N46, , E17, Alsóörs N46, , E17, Badacsonytomaj N46, , E17, Balatonakali N46, , E17, Balatonberény N46, , E17, Balatongyörök N46, , E17, Balatonkenese N47, , E18, Balatonszárszó N46, , E17, Balatonszéplak N46, , E18, Fövenyes N46, , E17, Gyenesdiás N46, , E17, Keszthely N46, , E17, Keszthely 2 N46, , E17, Örvényes N46, , E17, Szántód N46, , E17, Szigliget N46, , E17, Tihany N46, , E17, Szepezd N46, , E17, Zala-torok N46, , E17, Zánka N46, , E17, Révfülöp N46, , E17, Összes
5 13 2. ábra. A gyűjtött kagylófajok relatív biomasszája a mintavételi helyeken. 3. ábra. A gyűjtött kagylófajok relatív abundanciája a mintavételi helyeken. 4. ábra. Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) héjméret eloszlásai a mintavételi helyeken (ahol n>2).
6 14 Értékelés Invázióbiológiai szempontból a Sió-zsilip megépítése (1863) komoly kockázati tényezőt jelentett a Balatonra nézve, hiszen a tó addig elszigetelt vízgyűjtőjét összekötötte a Duna vízgyűjtőjével. A mára már tömegesen elszaporodott vándorkagyló (Dreissena polymorpha) is így került a Balatonba, az 1930-as években (SEBESTYÉN 1934; 1938) között részletes elemzés készült annak megállapítására, az amuri kagyló bekerülhet-e a Balatonba a Sió-csatornán keresztül (KISS 1997). Bár magában a csatornában előfordult a kagyló, bejutását a Balatonba meggátolta a Sió-csatorna környékén jellemző üledékszerkezet. Az eloszlás térbeli mintázatának elemzése arra következtet, hogy a fertőzési centrum a tó nyugati részén, a Keszthelyi-medence környékén lehetett. Nagy valószínűséggel halastavakból, fertőzött halállománnyal kerülhetett a Balatonba. Fertőzött halállományok, elsősorban pontyfélék telepítését tartják az amuri kagyló terjedését elősegítő elsődleges vektornak (WATTERS 1997). A korosztályok eloszlása is jellegzetes térbeli mintázatot mutat. A Keszthelyimedencében jellemző az idősebb korosztályok előfordulása, itt figyeltük meg a legnagyobb méretű egyedet is (130 mm). Ugyanakkor az a tény, hogy Örvényesnél (14. mintavételi pont), Keszthelytől kb. 50 km távolságra is találtunk egy 117 mm-es egyedet arra következtet, hogy a faj a Balatonban igen magas terjedési potenciállal rendelkezik. Megtelepedése, illetve dominanciájának további növekedése várható mindazon területeken, ahol számára az aljzat megfelelő. Ezek főleg a mélyebb iszaposabb északi parti részek lehetnek, a déli part laza sekély és mobil homokpadja kevéssé alkalmasak az Unionidae-k megtelepedésének, mert a juvenilis kagylókat a homok mozgása könnyen betemeti. Köszönetnyilvánítás: A szerzők köszönettel tartoznak Dobos Géza hajóvezetőnek a terepi mintavételezésben való közreműködésért. Kutatásainkat az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló EuLakes projekt támogatta. Felhasznált irodalom DOUDA, K. VRTÍLEK, M. SLAVÍK, O. REICHARD, M. (2011): The role of host specificity in explaining the invasion success of the freshwater mussel Anodonta woodiana in Europe. Biological Invasions 14: GRAF, D.L. (2007): Palearctic freshwater mussel (Mollusca: Bivalvia: Unionoida) diversity and the comparatory method as a species concept. Proceedings of the Academy of Natural Sciences Philaadelphia 156: HIGGINS, S.N. VAN DER ZANDEN, M.J. (2010): What a difference a species makes: a meta-analysis of dreissenid mussel impacts on freshwater ecosystems. Ecological Monographs 80: KISS, Á. (1997): Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana Lea, 1834) balatoni behatolásának nyomon követése a Sió-csatornán keresztül ( között). A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott pályázat eredménye, 30 pp. MAJOROS, G. (2006): Az amuri kagyló [Anodonta (Sinanodonta) woodiana (Lea, 1834)] megtelepedése a Balatonban és elszaporodásának várható következményei. Halászat 99:
7 15 PETRÓ, E. (1984): The occurrence of Anodonta woodiana woodiana in Hungary. Állattani Közlemények 84: SEBESTYÉN, O. (1934): A vándorkagyló (Dreissensia polymorpha Pall.) és a szövőbolharák (Corophium curvispinum G.O.Sars forma devium Wundsch) megjelenése és rohamos térfoglalása a Balatonban. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 7: SEBESTYÉN, O. (1938): Colonization of two new fauna-elements of Pontus-origin (Dreissensia polymorpha Pall. and Corophium curvispinum G. O. Sars forma devium Wundsch) in Lake Balaton. Verhandlungen Internationale Vereinigung theoretische und angewandte Limnologie 8: SOUSA, R. GUTIERREZ, J.L. Aldridge, D.C. (2009): Non-indigenous invasive bivalves as ecosystem engineers. - Biological Invasions, 11: WARD, J.M. RICCIARDI, A. (2007): Impacts of Dreissena invasions on benthic macroinvertebrate communities: a meta-analysis. Diversity and Distributions 13: WATTERS, G.T. (1997): A synthesis and review of the expanding range of the Asian freshwater mussel Anodonta woodiana (Lea, 1834) (Bivalvia: Unionidae). Veliger 40:
8 16
SZTE MGK Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Hódmezővásárhely 3. Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana Lea, 1834) inváziója a Balatonban
Kováts Nóra 1 Ferincz Árpád 1 Horváth Eszter 1 Eck-Varanka Bettina 1 Benkő-Kiss Árpád 2 Paulovits Gábor 3 1 PE MK, Limnológia Intézeti Tanszék, Veszprém 2 SZTE MGK Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet,
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenA najádok (Bivalvia: Unionidae) elterjedésének vizsgálata a Balaton-vízgyűjtő déli oldalán
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 81 86 Ka pos vár, 2014 A najádok (Bivalvia: Unionidae) elterjedésének vizsgálata a Balaton-vízgyűjtő déli oldalán Eck-Varanka Bettina 1, Kováts Nóra 1, Benkő-Kiss
RészletesebbenTársadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói
Act Sci Soc 39 (2013): 67 74 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói Balogh Csilla, * G.-Tóth László * Abstract
RészletesebbenSPIRIT OF BALATON. 24 órás kerékpáros élmény- és teljesítménytúra július 2. szombat, 8:00. Nyomtatványok
24 órás kerékpáros élmény- és teljesítménytúra szombat, 8:00 Nyomtatványok Ez a file az alábbi nyomtatványokat tartalmazza: - pecsétkönyv - ellenőrzőlapok - rajttábla (A4 és 2xA5) - plakát - matricák Név:
RészletesebbenTEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN
207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1
RészletesebbenA Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás
A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton
RészletesebbenAz amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) Mollusca, Unionidae balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül
Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) Mollusca, Unionidae balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül Anodonta woodiana woodian LEA, 1834 Készült a Balatonkutatási
RészletesebbenKagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba
Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010. április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak
RészletesebbenHazai kagyló bibliográfia Hungarian Mussel Bibliography Összeállította/ Compiled by Bódis, E. Version: 2006.07.10.
Hazai kagyló bibliográfia Hungarian Mussel Bibliography Összeállította/ Compiled by Bódis, E. Version: 2006.07.10. B. MUSKÓ, I. BAKÓ, B. (2002): A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) denzitása, biomasszája
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2014. 2(1): 43-50. AZ AMURI KAGYLÓ, MINT AZ INVAZÍV KAGYLÓK MEGTELEPEDÉSÉRE ALKALMAS FELÜLET (ELŐZETES EREDMÉNYEK) Balogh
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,
Részletesebben2-3. melléklet: Természetes fürdőhelyek
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 0 -. melléklet: Természetes fürdőhelyek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 0 -. melléklet: Természetes fürdőhelyek A /00 (IV..) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdőhelyek listája,,
RészletesebbenŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax
217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z
RészletesebbenA százhalombattai 12-es tóban lévõ Anodonta woodiana populáció elemzése. Dr. Kiss Árpád
A százhalombattai 12-es tóban lévõ Anodonta woodiana populáció elemzése Bevezetés: Dr. Kiss Árpád Az amuri kagyló (A. woodiana woodiana LEA 1834) szinte az egész ország területén terjedõben van. Különösen
RészletesebbenKey words: toxicity testing, Anodonta anatina, Unio tumidus, Pseudanodonta complanata
9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 09 14, 2010 TOXICITÁSI TESZTEK ALKALMAZÁSA HAZAI KAGYLÓFAJOKRA NASSR-ALLAH ABDEL-HAMEID 1 KOVÁTS NÓRA 1 KOVÁCS KATA 1 ÁCS ANDRÁS 1 PAULOVITS GÁBOR 2 1 Pannon Egyetem,
RészletesebbenKagylófajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján II. (Mollusca Bivalvia)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 347 367 Kagylófajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján II. (Mollusca Bivalvia) VARGA ANDRÁS
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2014. 2(1): 51-61. A BALATONI AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA) ÉS A KIS TAVI KAGYLÓ (ANODONTA ANATINA) SZŰRÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
RészletesebbenA szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon
Natura Somogyiensis 26 109-116 Ka pos vár, 2015 A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Kovács Gyula 1,2, Szinai
RészletesebbenInvazív kagylófajok terjeszkedése a Balatonban: esetismertetés és a probléma felvetése. Majoros Gábor. SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Budapest
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:57-64 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 Invazív kagylófajok terjeszkedése a Balatonban: esetismertetés és a probléma felvetése Majoros
RészletesebbenA BALATONI KAGYLÓK NÖVEKEDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ UNIO PICTORUM ÉS UNIO TUMIDUS FAJRA (BIVALVIA: Unionacea)
A BALATONI KAGYLÓK NÖVEKEDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ UNIO PICTORUM ÉS UNIO TUMIDUS FAJRA (BIVALVIA: Unionacea) Kiss Árpád 675 Szeged, Kálvária sgt. 53. Ponyi Jenő MTA Limnológiai Kutató Intézet Tihany
RészletesebbenA ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?
A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenMelléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek. Aggteleki-karszt (HUAN10001)
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek Aggteleki-karszt (HUAN10001) Aggtelek 010, 0100, 0101, 0102/7, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/6, 0103/7,
RészletesebbenHasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)
Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenI. Magyar Közlekedési Konferencia III./B Szekció
I. Magyar Közlekedési Konferencia III./B Szekció KIEMELT KERÉKPÁROS ÚTVONALAK FEJLESZTÉSE A NIF ZRT-NÉL Juhász Zoltán László Igazgató-helyettes 2017. Október 18-20. Tokaj - Nyíregyháza BEVEZETŐ, TARTALOM
RészletesebbenPUHATESTŰ KÖZÖSSÉGEK TÉRBELI MINTÁZATA ÉS DIVERZITÁSA ELTÉRŐ VÍZTEREK MENTÉN
9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 31: 09 20, 2013 PUHATESTŰ KÖZÖSSÉGEK TÉRBELI MINTÁZATA ÉS DIVERZITÁSA ELTÉRŐ VÍZTEREK MENTÉN BÓDIS ERIKA 1 TÓTH BENCE 1 POHNER ZSUZSANNA 2 SZEKERES JÓZSEF 1 BÍRÓ PÉTER 3
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenPTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
RészletesebbenMagyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)
Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) BÜTYKÖS HATTYÚ FÉSZKELŐÁLLOMÁNY-FELMÉRÉS A BALATONON BREEDING POPULATION SURVEY OF MUTE SWAN ON LAKE BALATON 1, 2 Kovács
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenA Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,
RészletesebbenBALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink
RészletesebbenACTA BIOLOGICA DEBRECINA
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, I. MÉSZÁROS, S.A. NAGY, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 28, 2012 ADIUVANTIBUS
RészletesebbenA klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben
Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenIdegenhonos halak helye és szerepe a Balatonvízgyűjtő. Tézisek
Idegenhonos halak helye és szerepe a Balatonvízgyűjtő ökoszisztémájában Tézisek Ferincz Árpád Témavezetők: Dr. Kováts Nóra, egyetemi docens Limnológia Intézeti Tanszék Pannon Egyetem Mérnöki Kar Dr. Paulovits
RészletesebbenA balatoni nádasok halállományának szerkezete
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenÍrta: megyei.szerkeszto augusztus 26. szerda, 12:23 - Módosítás: augusztus 26. szerda, 12:33
SAJTÓKÖZLEMÉNY Gyerekek sérültek meg leggyakrabban a Balatonnál Balaton, 2015. július 21. Közel 3500 esetben volt szükség a vöröskeresztes elsősegélynyújtókra a Balatonnál. A strandolók slágersérülései
RészletesebbenRole of invasive and non-native fish species in the Balaton-catchment. PhD. theses
Role of invasive and non-native fish species in the Balaton-catchment PhD. theses Árpád Ferincz Supervisors: Dr. Nóra Kováts, associate professor Department of Limnology, University of Pannonia Veszprém
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenOszvald Tamás Sycons Kft.
PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú
RészletesebbenKagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon
Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon Veresegyház, 2009. augusztus 17-19. - kutatási jelentés - Bevezetés 2009. augusztus végén kezdődik meg a veresegyházi Malom-tó rehabilitációja jelentős (190 millió
RészletesebbenBIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON
BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON Puky Miklós 1, Ács Éva, Bódis Erika, Borza Péter, Kiss Keve Tihamér és Tóth Adrienn Kivonat A Duna fontos szerepet játszik a vízi élôlények hazai inváziójában.
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
Részletesebben31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről
31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenA halivadék-élőhelyek tér- és időbeli változása a Duna gödi partszakaszán (1671-1669 fkm)
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 457-466, 2009 A halivadék-élőhelyek tér- és időbeli változása a Duna gödi partszakaszán (1671-1669 fkm) Gaebele Tibor és Guti Gábor MTA Magyar Dunakutató Állomás, 2131
RészletesebbenÚj Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 261 265 Új Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae) ID. KOVÁCS TIBOR KOVÁCS TIBOR ABSTRACT: (New Pauesia Quilis,
RészletesebbenKisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenAlkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?
Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Trábert Zsuzsa Kiss K. Tihamér, Tóth Bence, Ács Éva XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenA PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN
169 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 169 176, 2015 A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN FÜLEP TEOFIL Holocén Természetvédelmi
RészletesebbenCsonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL
RészletesebbenKommunikációs tevékenység a projektek megvalósítása során
Tartalomjegyzék Kommunikációs tevékenység a projektek megvalósítása során...2 Területi áttekintés...6 1. Mogyorós-hegy HUBF20022...7 2. Bogaras HUBF20026...7 3. Szentkirályszabadja HUBF20031...7 4. Balatonkenesei
RészletesebbenPaks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok
Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenKóválygó bolygó. Adószámunk: 19002457-2-42 MESTERSÉGES SSEJTEK CÁPAÉVGY R BALATONI BETOLAKODÓK BABABESZÉD. LXX. évfolyam 15. szám 2015. április 10.
MESTERSÉGES SSEJTEK CÁPAÉVGY R BALATONI BETOLAKODÓK BABABESZÉD LXX. évfolyam 15. szám 2015. április 10. Ára: 350 Ft El fizet knek: 300 Ft ÉLET estudomány Adószámunk: 19002457-2-42 Kóválygó bolygó ÉLET
RészletesebbenIndividuális viselkedés versus. szociális rovaroknál. Markó Bálint Taxonómiai és Ökológiai Tanszék
Individuális viselkedés versus kollektív mintázatok a szociális rovaroknál Markó Bálint Taxonómiai és Ökológiai Tanszék BBTE Szociális rovarok: hangyák, bizonyos méh- és darázscsoportok, termeszek, néhány
RészletesebbenA domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján
Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
RészletesebbenA hínarak biodiverzitásának vizsgálata
A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak
RészletesebbenA ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
RészletesebbenCOOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.
COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength
RészletesebbenACTA BIOLOGICA DEBRECINA
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, I. MÉSZÁROS, I. MIKLÓS S.A. NAGY, I. PÓCSI, ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 32, 2014 ADIUVANTIBUS
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenA klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában
XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN
A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenVáltozó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50
Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Klímaváltozás Klímaváltozás area-eltolódások (6,1 km/évtized) Parmesan C, Yohe G 2003. A
RészletesebbenAz agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?)
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 232 242, 2015 Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?) Marticsek József 1, Molnár Dániel
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenOdúlakó madarak légyegyüttesei
Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi
RészletesebbenElőterjesztés a Mozdulj Balaton! strandi szabadidős sportprogram-sorozat évi megvalósításáról
Előterjesztés a Mozdulj Balaton! strandi szabadidős sportprogram-sorozat 2018. évi megvalósításáról A Balaton Fejlesztési Tanács (továbbiakban: BFT) 2017. december 8-i ülésén tárgyalta a programsorozat
RészletesebbenD9- Deliverable 9. Publications (scientific papers: estimation of soil biodiversity in space and time by using the EDAPHOLOG System)
D9- Deliverable 9. Publications (scientific papers: estimation of soil biodiversity in space and time by using the EDAPHOLOG System) 1 LIFE08 ENV/H/000292 Monitoring Soil Biological Activity by using a
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenA Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998)
Crisicum 3. pp.79-109. A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Domokos Tamás - Lennert József Abstract Molluscs of the Körös and Berettyó Rivers (1902-1998): The authors presents the mollusc fauna
RészletesebbenA holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1
Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in
RészletesebbenHullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén
Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenTárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.
A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely
Részletesebben