FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ
|
|
- Henrik Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ KÖZÖSSÉGEINEK ELŐFORDULÁSA A DÉVAVÁNYAI TÁJVÉDELMI KÖRZET TÉRSÉGÉBEN SZÉLL ANTAL DÉVAVÁNYA Dévaványa térségében állattani, főként pedig madártani vizsgálataimat 1987-ben kezdtem el, amikor az akkor illetékes természetvédelmi hatóság természetvédelmi területkezelőjeként a Dévaványai Tájvédelmi Körzetbe kerültem. A kezdeti időszakban a terep megismerésében segítségemre voltak munkatársaim, a térségben tevékenykedő társadalmi szervezetek tagjai, valamint dr. Tóth Albert természetvédelmi tervjavaslata Ecsegpusztáról, mely számos olyan információt tartalmazott, amelyet alapnak tekintettem későbbi munkámhoz. A Dévaványai Tájvédelmi Körzet (továbbiakban DTK) területe már 1975-ben is mozaikolt volt, de az 1990-es bővítés után méginkább szétszóródva helyezkedett el a DTK tíz részegysége ha kiterjedéssel. Már az közötti években is vizsgáltam a térség nem védett tájainak élővilágát, az akkor még megyei jelentőségű Ecsegpusztai Természetvédelmi Területet, de később a bővítés kapcsán is mozaikból álló DTK területeinek más részeit is től a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság illetékességi területének elosztása kapcsán a térség nem védett területeiről is informálódni kellett. A védett területblokkok felkeresése csak jelentős területű nem védett tájon való áthaladással lehetséges. Mivel a Dévaványai Túzokvédelmi Program és nem védett területi, hanem térségi szemléletű, azt az adottságot hozta, hogy mintegy hatvanezer hektárról származik alkalmi, vagy rendszeres növénytani és állattani jellegű adatszolgáltatás. Ezt a területet mutatja be az 1. számú térképvázlat. A térség sokáig kiesett a különböző kutató műhelyek hatósugarából. Némi elmozdulás csak ben volt, amikor a nemzeti parki, vagy azzá tervezett területek állapot felvételezési jellegű kutató munkái indultak meg. Ezek azonban abba maradtak és ismét alább hagyott a térség növénytani és állattani vizsgálata. A jelenleg is folyó alapkutatás jellegű adatgyűjtéseket, vizsgálatokat a következők végeznek: dr. Tóth Albert (GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr) - állattan, növénytan, ökológia és kultúrtörténet. dr. Papp Gyula (Móricz Zsigmond Gimnázium, Kisújszállás) - állattan. dr. Szabóné dr. Danka Klára (Arany János Általános Iskola, Kisújszállás) - növénytan, ökológia. Kurpé István, Puskás László (Dévaványai Tájvédelmi Körzet) - állattan, növénytan, természetvédelmi kezelés. Sallai Zoltán (Haltenyésztesi Kutató Intézet, Szarvas) - állattan. Sallai Róbert Benedek (SÁRRÉT Természetvédelmi Szervezet, Túrkeve) - állattan. Kapocsi Judit (Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, Szarvas) - növénytan. Széllné Sándor Katalin (Ványai Ambrus Általános Iskola, Dévaványa) - növénytan. Deák Lajos (Mezőtúr) - állattan. VITUKI (Budapest) - hidrobiológia. Az alkalmi adatszolgáltatás szempontjából meg kell említeni a Gyomai Béla VT a túrkevei Kossuth Vadásztársaság, az ecsegfalvi Kunság Vadásztársaság, füzesgyarmati Vadásztársaság, dévaványai Vadásztársaság, a körösladányi Vadásztársaság, ezirányú tevékenységét, s ez utóbbi kettőnél aktív részvételét a vizes élőhelyek kialakításában.
2 Á LLATOK: Emlősök: Vidra (Lutra lutra): Állandó jelenlétére a nyomai és gátakon való közlekedés során kitaposott ösvényei utalnak. Több alkalommal megfigyelésre is került a Hortobágy-Berettyó folyó és Kenderesszigeti halastavak térségében. Madarak: Nagy kócsag (Casmerodius albus): Egy helyen fészkel, a Kenderesszigeti halastavak tóegységének keleti felében lévő összefüggő nádas zónában. Tartósan a térségben maradnak. Csak a havas téli időszakban hiányoznak, amikor a vizek is teljesen befagynak. Nyáron és ősszel rendszeresen megfigyelhetők lucerna földeken is, ahol kisemlősöket zsákmányolnak. Fészkelőlétszáma stabilnak mondható. Évente egy-hat pár költ. Őszi jelenlétekor nagyobb létszámban, például én 56 pld. időzött a Kenderesszigeti halastavakon pár pár pár pár pár pár Védelme: Az egyetlen ismert fészkelőhelye védett területre esik, ahol a természetvédelmi hatóság előírja a halastó terület használójának téli nádaratáskor az avas nádfoltok meghagyását. Ezzel biztosítható évente a nagy kócsagok és vörös gémek megfelelő fészkelőhelye. Kiskócsag (Egretta garzetta): A nyolcvanas évek elejétől vannak adatok arról, hogy a farkas-zugi gémtelepen a kiskócsag is költ. A 90-es évek közepére a fészkelő állomány lecsökkent. Ezzel párhuzamosan viszont nem csökkent a túrkevei, a kisújszállási, a bokrosi és a karcagi rizsföldek területe jelentősen ami esetleg részben magyarázta volna ezt a jelenséget. A fészkelő állomány fenntartását abban látom, hogy a telep területén, illetve száz méteres védőzónában semmiféle erdődazdálkodási tevékenység ne történjen. A szomszédos háromszáz, négyszáz méteres körzetben pedig márciusban, áprilisban ne legyen huzamosabb idejű emberi jelenlét. A nyugalom és a háborítatlanság ugyanis a kulcsa annak, hogy a kolónia alapító szürkegémek már korán területfoglalást tarthassanak és a létfeltétele annak, hogy később a kiskócsagok a telephez csatlakozhassanak pár pár pár pár pár pár pár
3 Üstökös gém (Ardeola ralloides): Jelentős számban sohasem találtam ezt a fajt fészkelve a telepen, de az utóbbi években már rendkívül kis számban van jelen. Az eltűnése bármelyik évben bekövetkezhet pár pár pár pár pár pár Parlagi sas (Aquila heliaca): ben egy körülbelül három éves példány kísérelte meg a költést Fudérban. A nyárfára rakott fészekben két fióka volt. A fiókák nagyon sírtak. A következő napokban feltűnt, hogy az egyik madár látható csak a térségben, de a fészekre nem megy rá. Újabb ellenőrzéskor a kollégáim (Puskás László, Tősze János) a fiókákat már nem találták a fészekben. Valószínűleg a szülők által nem védelmezett fiókákat héja rabolta el. Hónapokra rá, októberben, a TITÁSZ Rt. a térségben 350 darab védőpapucsot helyezett föl, a középfeszültségű légvezetékeket tartó oszlopok vasszerkezetére. A fészek közeléből ekkor került elő az egyik szülőmadár már mumifikálódott teteme. Hamvas rétihéja (Circus pygargus): A faj térségi élőhelyválasztására jellemző az agrár területeken való fészkelés. Erre a célra elsősorban gabonatáblákat, vagy elgyomosodott lucerna kultúrát választ. A védelme vagy előzetes fészek felderítéssel és védő zóna kijelöléssel, vagy a betakarítás során védő zóna meghagyásával történik. Egy fészket körbe kerítéssel is védtünk a ragadozók ellen pár - Csejtpuszta pár - Csejtpuszta pár - Fudér pár - Atyaszeg, 1 pár - Sziget, 1 pár - Sártó pár - Szarkalapos - Atyaszeg, 1 pár - Szilasok Kék vércse (Falco vespertinus): pár - Szilasok, 4 pár - Szarkalapos, Atyaszeg, 5 pár - Lukács, 2 pár - Telep pár - Csordajárás, 5 pár - Ecsegpuszta, 3 pár - Szilasok, 2 pár - Csejtpuszta pár 10 helyen pár 11 helyen Kuvik (Athene noctua): Használt, vagy használaton kívüli hodályok, melléképületek tetőszerkezetében költ. Állományadatai nem vonatatkoztathatóak növekedésre, csak a feltárt költőhelyek ismerete növekedett pár pár
4 pár pár Réti fülesbagoly (Asio flammeus): Jellemző a télidei koncentrációja példány, de egyes években költenek is. Kiemelten jó év volt e faj tekintetében az 1992-es esztendő. Ekkor egy fészket körbe kaszálással is védtünk. Téli állományadatok: pár - Szarkalapos 1 pár - Túri-tanya mellett 2 pár - Séli-zug 1 pár - Fudér 1 pár - Sártó 1 pár - Kérsziget Fészkelő állományadatok: pár - Szarkalapos pár - Borszeg Védelme: Az ismert fészkek védelme a természetes füvespusztai élőhelyeken a kaszálás, illetve legeltetés időpontjának eltolásával lehet eredményesebb, agrár területek esetében pedig azon védőzónás eljárások alkalmazásával, mint a túzok vagy a hamvas rétihéja esetében. Gyöngybagoly (Tyto alba): A régebbi felmérések (1985) alapján szinte minden faluban, főképp a templom toronyban, vagy a gabonaszárító torony tetejében fészkelt. Újabb részletes felmérések nem születtek a fészkelő állományok felméréséről, de 1996-ban praktikusnak látszik egy adat felvételezés. A legtöbb adat talán telelésről van. Egyik ilyen év 1991, amikor öt helyről származott 12 példánynak a telelési adata. Ezek a következők: 1 pld. - Gajz-Bala, Pásztorszállás 1 pld. - Sártó, hodály padlás 6 pld. - Ecsegfalva, Borzi hodály padlása 3 pld. - Külső-Atyaszeg hodály padlás 1 pld. - Mirhói szivattyútelep Fehér gólya (Ciconia ciconia): A térségben lévő települések fészkelő gólyapárai a Körös- Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság munkatársainak felvételezése alapján a következő képpen alakultak: 1995-ben: 6 pár - Dévaványa 9 pár - Körösladány 38 pár - Szeghalom 15 pár - Gyomaendrőd 3 pár - Ecsegfalva 6 pár - Bucsa 13 pár - Füzesgyarmat 1996-ban újabb műfészkek kerülnek kirakásra a Hortobágy-Berettyó folyó mellett Ecsegfalva és Túrkeve között. Nagyobb gyülekezések: pld. - Ecsegpuszta pld. - Kóré-zug
5 Gulipán (Recurvirostra avosetta): A korábbi évek csapadékosabb éveiben rendszeresen átvonult, de fészkelésre ritkán maradt vissza. Az állandó vízszint csökkenés miatt költési kísérletei Kérszigeten, a libák nagyszámú jelenléte miatt Kiritó-közén nem voltak sikeresek pár - Kérsziget 4 pár - Kiritó 1 pár - Kérszigeti rizsföld 2 pár - Varsányháti rizsföld pár - Kősziget pár - Túrkeve szeméttelep pár - Gyoma, Nagylapos Gólyatöcs (Himantopus himantopus): A térségben vonuláskor is rendkívül ritka, költése is csak egy alkalommal, 1992-ben maradt vissza, amikor a Kóré-zugi első árasztáskor két pár telepedett meg. Túzok (Otis tarda): A térség legjelentősebb természeti értéke, a közel négyszáz példányos túzok állomány. A térségi és az értékelhető adatok csak 1991-től tekinthetők, hiszen előtte csak a fontosabb és főként a védett, vagy védelemre tervezett területeken található állományt számláltak. Miként figyelembe véve a mintegy negyvenezer hektárt használó túzoknépesség ebben a térségben növekvő tendenciát mutat. Ez minden bizonnyal a következőknek tudható be: viszonylag nagy a védett terület aránya magas a saját tulajdonú területek aránya a védett területen belül a saját (állami) és az idegen tulajdonban lévő védett területeken túzokcentrikus gazdálkodás folyik változó, de eredményes a fészekvédelmi stratégia kiterjedt a túzokvédelmi propaganda Tavaszi dürgési időben való számlálás adatai (országos szinkron): pld pld pld pld pld pld. Dévaványa térségében 1975 óta védi az erre hivatott rezervátum a túzokot (Dévaványai TK) és alakít ki számára megfelelő életteret. Az úgynevezett dévaványai túzok populáció a dolgozatban tárgyalt térség ( ha) hektárján állandó vagy alkalmi megjelenő, illetve fészkelő. Az 1978 óta működő túzokkeltető- és nevelőállomás részben ideiglenesen keltet veszélyeztetett fészekaljakból származó tojásokat vagy állandó jelleggel, amikor a túzok tojó elhagyja a fészkét és nincs más mód a tojás elhelyezésére, mint a keltetőgép. Ezekből származnak a telepen kikelő és felnevelkedő félvad túzokok, melyek 1990-től a telepen telelnek át és a következő évben történik a repatriációjuk (önkéntes vagy kényszer). Kényszer repatriációra a következő években került sor: pld. - Mezőtúr, Csejtpuszta pld. - Kiskunsági Nemzeti Park, Apaj pld. - Hortobágyi Nemzeti Park, Nagyiván pld. - Hortobágyi Nemzeti Park, Karcag 3 pld. - Bükki Nemzeti Park, Dormánd 8 pld. - Mezőgyán
6 Védelme: A térségben folytatott intenzív propaganda munkának köszönhetően a túzokfészek megtalálásakor (90-95 %-ban) értesítik a Túzokrezervátumot és elvégzik a helyi fészekvédelem szempontjából legfontosabb védőzóna kialakítását. Egyre több esetben adnak elegendő időt a madárnak, hogy fészkére visszatérhessen és csak utána folytatják a megkezdett munkát. A sikeres fészekvédelem nagy mértékben függ a makroklimatikus tényezőktől is. Ha a tavaszi időszakban többször hullik csapadék, akkor a gyep- és a lucernakultúra hamarabb produkál a kaszáláshoz megfelelő vegetációs tömeget, így jórészt a fészkelés kezdetekor éri ez a munkafolyamat a túzok fészkelőhelyeket. Ilyen esetekben gyakrabban hagyja ott a fészkét a túzok, és ebből adódóan több tojás marad és kel ki a túzok telepen. Ha szárazabb a tavaszi periódus, a kaszáláshoz optimális vegetációs tömeg később fejlődik ki, s amikor a munka elkezdődik a túzoktojások már félidős vagy kétharmados kotlottságúak, ami a visszaülés szempontjából sokkal kedvezőbb. A madarak egy hosszabb ideje kotlott fészekaljra nagy általánosságban biztosabban visszatérnek, mint egy néhány napos vagy hetes kotlottságúra. A túzokállomány védelmének a következő sarokpontjai vannak: Szabadtéri állományvédelem: helyi fészekvédelem, túzokcentrikus gazdálkodás, térségi - struktúra, telelőhely kialakítása; Keltetés- és neveveléstechnológia: optimális kelési eredmények, növendékek takarmányozása, repatriáció (predáció, a madarak felkészítése a predáció kivédésére, dúvad gyérítés a térségben). Ugartyúk (Burhinus oedicnemus): A DTK térségében két élőhely típuson találhatjuk fészkelve. A legeltetett szikes pusztai környezetben, illetve agrár területen. Eme utóbbi közül elsősorban a kukorica és a napraforgó földeket használja, hiszen hasonlóan mint a székicsérnél, ez a növénykultúra a fészkelési idő kezdetén kedvező vegetációs borítottságot nyújt a faj számára pár - Sártó, 2 pár - Csejt pár - Sártó, 1 pár - Csejt pár - Szilasok pár - Sártó, 1 pár - Csejtpuszta, 1 pár - Őrhalom pár - Kérsziget, 1 pár - Csejtpuszta, 1 pár - Balla, 1 pár - Sziget pár - Sártó, 1pár - Sziget, 1 pár - Kérsziget pár - Sártó, 1 pár - Séli-zug, 1 pár - Balla, 1+1 pár - Kérsziget, 1 pár - Borszeg Székicsér (Glareola pratincola): A faj élőhely választását 1980 óta követem figyelemmel, ÉK-Csongrád, É-Békés és D-Jász- Nagykun-Szolnok megyében. Az egyébként jellegzetes szikespusztai költőfaj mindig is ismert volt agrár területeinken való fészkelése, de ezen területek fészkelő populációja az 1990-es években állandóan megmaradt, míg a szikespusztai, főként a hortobágyi költések visszaszorultak ben nem volt ismert hortobágyi szikespusztai költőhelye. Védelme: a székicsér agrárterületi fészkelésének a záloga annak a növényápolási munkának az elvégzésében, illetve az el nem végzésében van, amely a költési időben éri az élőhelyet. Ebből adódóan a következő praktikus és természetvédelem számára is legalább védelmi intézkedést javaslom:
7 a fészektelepek felkutatása a fészkek megkeresése és megjelölése a terület tulajdonos megkeresése a terület használó megkeresése a közös védelmi intézkedés (a fészek környékének művelésből való kihagyása) pár valószínű költése - Gyomaendrőd, Őzedmajor (Andrési Pál) pár - Ecsegfalva, Borz pár - Karcag, Magyarka pár - Borz, 1 pár - Kóré-zug pár - Karcag, Magyarka pár - Márialaka, 4 pár Karcag pár - Márialaka, 5 pár Karcag-puszta, 1 pár - Karcag II., 6 pár - Bokros Feketeszárnyú székicsér (Glaerola nordmanni): A Karcag-puszta Nagy-rét nevezetű rizsföldi száraz parcellák egyikében, melyben napraforgó vetés volt az itt kialakult székicsér telep szélén 1995 június másodikán 1 pár feketeszányú székicsér fészket találtam. Két öreg nordmanni mozgott a telepen. Két tojás volt a fészekcsészében, egy pedig mellette. Ezt a kigurult tojást visszatettem a csészébe június harmadikán hatalmas eső volt a térségben. A fészket június hatodikán néztem meg legközelebb. A harmadikai esőtől beleragadtak a tojások a talajba, ezeket kiszedtem, lemostam és visszatettem őket. Az egyik madár volt a telepen, az még ülte a korábban saras tojásokat. Június hetedikén délután ismét hatalmas mennyiségű csapadék hullott a telep térségére. Nyolcadikán kerestem fel a telepet. Minden úszott. Nagy kiterjedésű vízfelületek álltak a napraforgó táblán. Feketeszárnyú székicsért nem láttam, csak öt pratincolát, melyek közül néhány gyengén riasztott. A három leragadt tojás kivettem a csészéből és helyére egy vékony napraforgólevélbe egy már korábban bezápult pratincola tojást tettem, bár ekkor már nem nagyon volt várható, hogy valaha is erre a fészekre visszatér a madár. De hátha mégis... A három tojást tisztítás és fertőtlenítés után keltető gépbe kerül a Dévaványai Túzokrezervátumban. De harmincnapos keltetés után kiszedtem és megvizsgáltam őket. Kettőben viszonylag korai állapotban megállt az embrionális fejlődés. Körülbelül az esőzések időszakában, de az egyikben egy fejlettebb elhalt embriót lehetett látni. A három tojás méretei és súlya a következőek: 1./ 31,3 x 24,7 mm, 9,8 g 2./ 31,3 x 24,4 mm, 9,3 g 3./ 31,7 x 23,6 mm, 8,7 g Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida): Ez a telepesen fészkelő faj három költőhelyen ismert a térségben. A túrkevei és a kisújszállási halastavakon, melyek nem védettek és a Kenderesszigeti halastavakon, amely a DTK része. Mindenütt a vidrakeserűfű, az imbolygó békaszőlő, a baracklevelű keserűfű gyökerező hínártársulásban költ. A növényevő halakkal való túltelepítés miatt nem mindig szaporodik fel ez a növényzet, így az ilyen években a szerkők sem fészkelnek. A szerkők mellett ritkán feketenyakú vöcskök (Podiceps nigricollis) is költenek. Veszélyt jelenthet a költőtelep számára a költési időben végzett hínárvágás, vagy a ritkán észlelhető viharos erejű szél, amely 1990-ben a nádszegélyig kisodorta a vidrakeserűfű ritkás állományába épített fészkelőtelepet pár - Kenderessziget pár - csak 20 pár maradt meg
8 pár pár pár túrkevei halastó pár pár Szalakóta (Coracias garrulus): A természetes odúkban köl, 90 %-ban fűzfában ben két helyre lett kirakva a szalakótának is elfoglalható odú, de seregély és csóka költött benne. Tervezzük a szalakóta számára is kedvező mozaikoltságú élőhelyekre is a mesterséges fészekodúk kihelyezését. Úgy bővebb a fészkelőhely választék, a kihelyezésük pedig csak a szalakóták megérkezésekor fog megtörténni, hogy az előbb említett két korábban fészkelő faj nehogy elfoglalja addigra az odút pár pár - Szilasok, 1 pár - Csordajárás, 1 pár - Szarkalapos pár pár N ÖVÉNYEK: Agárkosbor (Orchis morio): Egyetlen tövét találtuk 1993-ban Kiri-tó közének gyepén, május 12-én ben és 1995-ben már nem volt libatartás a területen, de e növény nem került elő. Minden bizonnyal a szárazabbá váló tavaszi időszak miatt nem tudott kifejlődni. Gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium): Az első termőhelyet a kóréh-zugi gulyakútban találtam 1990 őszén. A másodikat Szőlőszugban, ugyanebben az évben. Kurpé István észlelte az egyik ecsegpusztai gulyakútban, ben. A növény fennmaradásának nem kedvez, hogy a kutakat már nem üzemeltetik. Így hiányzik a minden vödör alkalmával visszacsurgó víz párásító hatása, mely sajátos mikroklímát eredményez a gulyakútban, így kialakulhatnak mohapárnák és megtelepedhet az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) is. Macskahere (Phlomis tuberosa): A Ballai pusztát körülölelő Feneki ér partján találtam Kurpé Istvánnal e növény 210 töves virágzó állományát 1991 június 21-én. Azóta minden évben a kaszálástól mentesül, bár az állomány nagyságát a klimatikus adottságok is alapvetően meghatározzák ben 15 tő virágzott. Nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale): Sokfelé előfordul. Kiemelni érdemes azonban a Csejtpusztát illetve a vasúti töltés mellékét Dévaványa, Réhely és a kisújszállási erdő szakaszon. Itt 1995-ben mintegy tő virágzott. Réti őszirózsa (Aster sedifolius): A térség jellemző őszi virágos növénye. Több tízezer töves állománya stabilnak mondható. Igazán tömeges a Dévaványa, Ecsegfalva közötti régi vasúti töltés melletti sávban, különösen a túzoktelep térségében. Rucaöröm (Salvinia natans): A Hortobágy-Berettyó folyó vízterében, főleg állóvíz jellegű holtágakban, csatornákban fordul elő.
9 Sulyom (Trapa natans): A Hortobágy-Berettyó folyó vízterében tömegesen fordul elő. Elsősorban a medren kívüli állóvíz felszinén, vagy a holtágakon. Különösen sok van a Szőlős-zug két holtágában, a Bokroszug holtágában és a Bokrosi híd utáni nagy víztéren. Sziki kocsord (Peucedanum officinale): Öt jelentősebb termőhelyét sikerült feltárnom az elmúlt kilenc év során. Ezek közül sajnos csak kettő van védett területen. A társulás, melyben előfordul értékes, hiszen a régi mocsaras erdős puszták tisztásain, az úgynevezett szikierdős sztyepp rét társulásalkotóit találjuk itt. Fontosabb társulásalkotók, a sziki kocsord, a réti őszirózsa (Aster sedifolius) és a pontuszi üröm (Artemisia pontica). A Peucedanum fontos tápnövényét képezi a ritka és védett nagy sziki bagoly (Gortyna borelii lunata) hernyójának amely e növény gyökerében fejlődik. Mint magyarországi vörös könyves faj fontosnak tartom a mesterséges fénnyel becsalt példányainak adatait közölni. A tapasztalataim szerint + 9 Celsius fok és + 17 Celsius fok, valamint 19 és óra között repültek. Dévaványa térségében még nem mutatták ki ezt a fajt. Legközelebbi előfordulási helye a Bélmegyeri Erdőspuszta Természetvédelmi Terület. A Gortyna borelii lunata adatok: 1./ Szilasok, IX pld. 2./ Séli-zug, IX pld. 3./ Kecse tanya, IX pld. 4./ Szilasok, IX pld. 5./ Sziget IX pld. 6./ Kecse tanya, IX pld. A sziki kocsord jelenleg ismert jelentősebb állományai: 1./ Szilasok (több ezer tő) 2./ Kecse tanya mellett ( tő között) 3./ Szarkalapos ( tő között) 4./ Séli-zug ( tő között) 5./ Sziget ( tő között) Tündérfátyol (Nymphoides peltata): A Hortobágy-Berettyó folyó egyes szakaszain szórványos állományai vannak, különösen Bokros-zug, Templom-zug, és Tereh-zug térségében. Állománya jelentősen csökkent, mely részben a nagyobb árasztások elmaradásának tudható be. Minden bizonnyal a vízminőséggel is összefüggésbe hozható például a bokrosi víztér tündérfátyol mezőjének visszahúzódása. Vízitök (Nuphar lutea): Első előfordulását 1991-ben sikerült kimutatni a Hortobágy-Berettyó vízterében a kiri-tói szivattyútelep és az ecsegfalvi közúti híd közötti részén. Ekkor, és később is virágzó tő előfordulásáról van adatunk. THE DISTRIBUTION OF THE POPULATIONS OF THE STRICTLY PROTECTED ANIMAL AND THE PROTECTED PLANT SPECIES INTHE SURRONDINGS OF THE DÉVAVÁNYA LANDSCAPE PROTECTION AREA ANTAL SZÉLL DÉVAVÁNYA This study is about the important natural values of North-Békés county on ha ha is protected and it is the part of the Dévaványa Landscape Protection Area.
10 Besides the description of the main breeding places of the certain species the population. fluctuation and the way of protection is also mentioned. Among the animals only the strictly protected species are described, while the occurance of the protected plant species has a great importance. The population size of some species has an international importance and requires special nature conservational management. This is the first comprehensive study about this territory.
HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenA kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai
A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi
RészletesebbenFAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK Füzes Tiszaparttól Biharig egy róna, Mintha sebes árvíz meggyalulta volna; S ha Belényes ormán fülkel a nap reggel: Végignézhet rajta, még álmos szemekkel. Arany János: Tájkép
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenAz Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro
RészletesebbenTisztelt Rendőrkapitányság!
Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
Részletesebbenfenntartási tervének bemutatása
ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
RészletesebbenNemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken
Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenMadárvédelem Vásárhelyen
Madárvédelem Vásárhelyen Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület Egyesületünket azért alakítottuk meg, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) karöltve megóvjuk Vásárhely természeti
RészletesebbenTERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL
TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1808/2007. TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenA Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebben30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI
30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14
RészletesebbenA Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua
RészletesebbenKotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenGÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT
Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN
RészletesebbenA SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,
RészletesebbenKözösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenA CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenFenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)
Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ
2. FORDULÓ 1. Feladat: Madárismeret Nevezzétek meg a képen látható madárfajokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 4. 5. 6. a) Melyik madárfaj a kakukktojás? Miért? b) Ragadozó madarak között ritkaság,
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv
LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenTÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN
TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:
RészletesebbenRekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra
Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
RészletesebbenNatura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag
Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható
RészletesebbenA1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken
A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
RészletesebbenKörös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA I. forduló FELADATLAP
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2016 I. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei Túzok Tusa I. fordulójában, mely hagyománnyá vált verseny elnevezését
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenKÉK VÉRCSE (Falco vespertinus)
KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjúkolóniákban
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN
VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenKörös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020
Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020
RészletesebbenA Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius
RészletesebbenIndul a Túzok Tusa I. fordulója!
ndul a Túzok Tusa. fordulója! A Körös-Maros Nemzeti Park gazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja idén is meghirdeti természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára.
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenBiodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.
Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)
Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura
RészletesebbenJavaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenDévaványa Város Egészségterve 2008-2018
Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,
RészletesebbenKedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
RészletesebbenTerülettel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
Részletesebben39/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Bihari-legelő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
39/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Bihari-legelő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII.
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
RészletesebbenNATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK
NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi
RészletesebbenTömösváry Tibor Hivatal Nándor Varga Adrienn
Somogy Természetvédelmi Szervezet Központja Kund-kastély 8708 Somogyfajsz, Kossuth u. 62. GPS koordináták: 46 502713, 17 568496 Telefon/Fax: +36 85 337-053 Tömösváry Tibor +36 20 979 0408 Hivatal Nándor
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenA Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei
Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenCsortos Csaba Hámori Dániel
a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel
RészletesebbenA LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője
A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben3. Felhasználói szerepkörökkel és felhasználói jogosultsági szintekkel kapcsolatos követelmények
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 12. szám 665 3. Felhasználói szerepkörökkel és felhasználói jogosultsági szintekkel kapcsolatos követelmények 5. Az informatikai rendszernek elkülönítetten kell kezelnie
RészletesebbenRendőrkapitányság Szeghalom Ügyszám: 489/2006. Tisztelt Rendőrkapitányság!
Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu
RészletesebbenA Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása
2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,
RészletesebbenVP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden
LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenSZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ
RészletesebbenI. forduló Megoldás. 1. Mozizzunk együtt!
I. forduló Megoldás 1. Mozizzunk együtt! Tekintsétek meg figyelmesen a következő linken található rövid video filmet, https://www.youtube.com/watch?v=n5w1ogf_be0, majd ismerjétek fel a kisfilm szereplőit,
RészletesebbenAz idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei,
Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, tekintettel arra, hogy az egyesület 2014-ben ünnepli
RészletesebbenKERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról
KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
Részletesebben