FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ"

Átírás

1 FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLAT ÉS VÉDETT NÖVÉNYFAJOK SZAPORODÓ KÖZÖSSÉGEINEK ELŐFORDULÁSA A DÉVAVÁNYAI TÁJVÉDELMI KÖRZET TÉRSÉGÉBEN SZÉLL ANTAL DÉVAVÁNYA Dévaványa térségében állattani, főként pedig madártani vizsgálataimat 1987-ben kezdtem el, amikor az akkor illetékes természetvédelmi hatóság természetvédelmi területkezelőjeként a Dévaványai Tájvédelmi Körzetbe kerültem. A kezdeti időszakban a terep megismerésében segítségemre voltak munkatársaim, a térségben tevékenykedő társadalmi szervezetek tagjai, valamint dr. Tóth Albert természetvédelmi tervjavaslata Ecsegpusztáról, mely számos olyan információt tartalmazott, amelyet alapnak tekintettem későbbi munkámhoz. A Dévaványai Tájvédelmi Körzet (továbbiakban DTK) területe már 1975-ben is mozaikolt volt, de az 1990-es bővítés után méginkább szétszóródva helyezkedett el a DTK tíz részegysége ha kiterjedéssel. Már az közötti években is vizsgáltam a térség nem védett tájainak élővilágát, az akkor még megyei jelentőségű Ecsegpusztai Természetvédelmi Területet, de később a bővítés kapcsán is mozaikból álló DTK területeinek más részeit is től a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság illetékességi területének elosztása kapcsán a térség nem védett területeiről is informálódni kellett. A védett területblokkok felkeresése csak jelentős területű nem védett tájon való áthaladással lehetséges. Mivel a Dévaványai Túzokvédelmi Program és nem védett területi, hanem térségi szemléletű, azt az adottságot hozta, hogy mintegy hatvanezer hektárról származik alkalmi, vagy rendszeres növénytani és állattani jellegű adatszolgáltatás. Ezt a területet mutatja be az 1. számú térképvázlat. A térség sokáig kiesett a különböző kutató műhelyek hatósugarából. Némi elmozdulás csak ben volt, amikor a nemzeti parki, vagy azzá tervezett területek állapot felvételezési jellegű kutató munkái indultak meg. Ezek azonban abba maradtak és ismét alább hagyott a térség növénytani és állattani vizsgálata. A jelenleg is folyó alapkutatás jellegű adatgyűjtéseket, vizsgálatokat a következők végeznek: dr. Tóth Albert (GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr) - állattan, növénytan, ökológia és kultúrtörténet. dr. Papp Gyula (Móricz Zsigmond Gimnázium, Kisújszállás) - állattan. dr. Szabóné dr. Danka Klára (Arany János Általános Iskola, Kisújszállás) - növénytan, ökológia. Kurpé István, Puskás László (Dévaványai Tájvédelmi Körzet) - állattan, növénytan, természetvédelmi kezelés. Sallai Zoltán (Haltenyésztesi Kutató Intézet, Szarvas) - állattan. Sallai Róbert Benedek (SÁRRÉT Természetvédelmi Szervezet, Túrkeve) - állattan. Kapocsi Judit (Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, Szarvas) - növénytan. Széllné Sándor Katalin (Ványai Ambrus Általános Iskola, Dévaványa) - növénytan. Deák Lajos (Mezőtúr) - állattan. VITUKI (Budapest) - hidrobiológia. Az alkalmi adatszolgáltatás szempontjából meg kell említeni a Gyomai Béla VT a túrkevei Kossuth Vadásztársaság, az ecsegfalvi Kunság Vadásztársaság, füzesgyarmati Vadásztársaság, dévaványai Vadásztársaság, a körösladányi Vadásztársaság, ezirányú tevékenységét, s ez utóbbi kettőnél aktív részvételét a vizes élőhelyek kialakításában.

2 Á LLATOK: Emlősök: Vidra (Lutra lutra): Állandó jelenlétére a nyomai és gátakon való közlekedés során kitaposott ösvényei utalnak. Több alkalommal megfigyelésre is került a Hortobágy-Berettyó folyó és Kenderesszigeti halastavak térségében. Madarak: Nagy kócsag (Casmerodius albus): Egy helyen fészkel, a Kenderesszigeti halastavak tóegységének keleti felében lévő összefüggő nádas zónában. Tartósan a térségben maradnak. Csak a havas téli időszakban hiányoznak, amikor a vizek is teljesen befagynak. Nyáron és ősszel rendszeresen megfigyelhetők lucerna földeken is, ahol kisemlősöket zsákmányolnak. Fészkelőlétszáma stabilnak mondható. Évente egy-hat pár költ. Őszi jelenlétekor nagyobb létszámban, például én 56 pld. időzött a Kenderesszigeti halastavakon pár pár pár pár pár pár Védelme: Az egyetlen ismert fészkelőhelye védett területre esik, ahol a természetvédelmi hatóság előírja a halastó terület használójának téli nádaratáskor az avas nádfoltok meghagyását. Ezzel biztosítható évente a nagy kócsagok és vörös gémek megfelelő fészkelőhelye. Kiskócsag (Egretta garzetta): A nyolcvanas évek elejétől vannak adatok arról, hogy a farkas-zugi gémtelepen a kiskócsag is költ. A 90-es évek közepére a fészkelő állomány lecsökkent. Ezzel párhuzamosan viszont nem csökkent a túrkevei, a kisújszállási, a bokrosi és a karcagi rizsföldek területe jelentősen ami esetleg részben magyarázta volna ezt a jelenséget. A fészkelő állomány fenntartását abban látom, hogy a telep területén, illetve száz méteres védőzónában semmiféle erdődazdálkodási tevékenység ne történjen. A szomszédos háromszáz, négyszáz méteres körzetben pedig márciusban, áprilisban ne legyen huzamosabb idejű emberi jelenlét. A nyugalom és a háborítatlanság ugyanis a kulcsa annak, hogy a kolónia alapító szürkegémek már korán területfoglalást tarthassanak és a létfeltétele annak, hogy később a kiskócsagok a telephez csatlakozhassanak pár pár pár pár pár pár pár

3 Üstökös gém (Ardeola ralloides): Jelentős számban sohasem találtam ezt a fajt fészkelve a telepen, de az utóbbi években már rendkívül kis számban van jelen. Az eltűnése bármelyik évben bekövetkezhet pár pár pár pár pár pár Parlagi sas (Aquila heliaca): ben egy körülbelül három éves példány kísérelte meg a költést Fudérban. A nyárfára rakott fészekben két fióka volt. A fiókák nagyon sírtak. A következő napokban feltűnt, hogy az egyik madár látható csak a térségben, de a fészekre nem megy rá. Újabb ellenőrzéskor a kollégáim (Puskás László, Tősze János) a fiókákat már nem találták a fészekben. Valószínűleg a szülők által nem védelmezett fiókákat héja rabolta el. Hónapokra rá, októberben, a TITÁSZ Rt. a térségben 350 darab védőpapucsot helyezett föl, a középfeszültségű légvezetékeket tartó oszlopok vasszerkezetére. A fészek közeléből ekkor került elő az egyik szülőmadár már mumifikálódott teteme. Hamvas rétihéja (Circus pygargus): A faj térségi élőhelyválasztására jellemző az agrár területeken való fészkelés. Erre a célra elsősorban gabonatáblákat, vagy elgyomosodott lucerna kultúrát választ. A védelme vagy előzetes fészek felderítéssel és védő zóna kijelöléssel, vagy a betakarítás során védő zóna meghagyásával történik. Egy fészket körbe kerítéssel is védtünk a ragadozók ellen pár - Csejtpuszta pár - Csejtpuszta pár - Fudér pár - Atyaszeg, 1 pár - Sziget, 1 pár - Sártó pár - Szarkalapos - Atyaszeg, 1 pár - Szilasok Kék vércse (Falco vespertinus): pár - Szilasok, 4 pár - Szarkalapos, Atyaszeg, 5 pár - Lukács, 2 pár - Telep pár - Csordajárás, 5 pár - Ecsegpuszta, 3 pár - Szilasok, 2 pár - Csejtpuszta pár 10 helyen pár 11 helyen Kuvik (Athene noctua): Használt, vagy használaton kívüli hodályok, melléképületek tetőszerkezetében költ. Állományadatai nem vonatatkoztathatóak növekedésre, csak a feltárt költőhelyek ismerete növekedett pár pár

4 pár pár Réti fülesbagoly (Asio flammeus): Jellemző a télidei koncentrációja példány, de egyes években költenek is. Kiemelten jó év volt e faj tekintetében az 1992-es esztendő. Ekkor egy fészket körbe kaszálással is védtünk. Téli állományadatok: pár - Szarkalapos 1 pár - Túri-tanya mellett 2 pár - Séli-zug 1 pár - Fudér 1 pár - Sártó 1 pár - Kérsziget Fészkelő állományadatok: pár - Szarkalapos pár - Borszeg Védelme: Az ismert fészkek védelme a természetes füvespusztai élőhelyeken a kaszálás, illetve legeltetés időpontjának eltolásával lehet eredményesebb, agrár területek esetében pedig azon védőzónás eljárások alkalmazásával, mint a túzok vagy a hamvas rétihéja esetében. Gyöngybagoly (Tyto alba): A régebbi felmérések (1985) alapján szinte minden faluban, főképp a templom toronyban, vagy a gabonaszárító torony tetejében fészkelt. Újabb részletes felmérések nem születtek a fészkelő állományok felméréséről, de 1996-ban praktikusnak látszik egy adat felvételezés. A legtöbb adat talán telelésről van. Egyik ilyen év 1991, amikor öt helyről származott 12 példánynak a telelési adata. Ezek a következők: 1 pld. - Gajz-Bala, Pásztorszállás 1 pld. - Sártó, hodály padlás 6 pld. - Ecsegfalva, Borzi hodály padlása 3 pld. - Külső-Atyaszeg hodály padlás 1 pld. - Mirhói szivattyútelep Fehér gólya (Ciconia ciconia): A térségben lévő települések fészkelő gólyapárai a Körös- Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság munkatársainak felvételezése alapján a következő képpen alakultak: 1995-ben: 6 pár - Dévaványa 9 pár - Körösladány 38 pár - Szeghalom 15 pár - Gyomaendrőd 3 pár - Ecsegfalva 6 pár - Bucsa 13 pár - Füzesgyarmat 1996-ban újabb műfészkek kerülnek kirakásra a Hortobágy-Berettyó folyó mellett Ecsegfalva és Túrkeve között. Nagyobb gyülekezések: pld. - Ecsegpuszta pld. - Kóré-zug

5 Gulipán (Recurvirostra avosetta): A korábbi évek csapadékosabb éveiben rendszeresen átvonult, de fészkelésre ritkán maradt vissza. Az állandó vízszint csökkenés miatt költési kísérletei Kérszigeten, a libák nagyszámú jelenléte miatt Kiritó-közén nem voltak sikeresek pár - Kérsziget 4 pár - Kiritó 1 pár - Kérszigeti rizsföld 2 pár - Varsányháti rizsföld pár - Kősziget pár - Túrkeve szeméttelep pár - Gyoma, Nagylapos Gólyatöcs (Himantopus himantopus): A térségben vonuláskor is rendkívül ritka, költése is csak egy alkalommal, 1992-ben maradt vissza, amikor a Kóré-zugi első árasztáskor két pár telepedett meg. Túzok (Otis tarda): A térség legjelentősebb természeti értéke, a közel négyszáz példányos túzok állomány. A térségi és az értékelhető adatok csak 1991-től tekinthetők, hiszen előtte csak a fontosabb és főként a védett, vagy védelemre tervezett területeken található állományt számláltak. Miként figyelembe véve a mintegy negyvenezer hektárt használó túzoknépesség ebben a térségben növekvő tendenciát mutat. Ez minden bizonnyal a következőknek tudható be: viszonylag nagy a védett terület aránya magas a saját tulajdonú területek aránya a védett területen belül a saját (állami) és az idegen tulajdonban lévő védett területeken túzokcentrikus gazdálkodás folyik változó, de eredményes a fészekvédelmi stratégia kiterjedt a túzokvédelmi propaganda Tavaszi dürgési időben való számlálás adatai (országos szinkron): pld pld pld pld pld pld. Dévaványa térségében 1975 óta védi az erre hivatott rezervátum a túzokot (Dévaványai TK) és alakít ki számára megfelelő életteret. Az úgynevezett dévaványai túzok populáció a dolgozatban tárgyalt térség ( ha) hektárján állandó vagy alkalmi megjelenő, illetve fészkelő. Az 1978 óta működő túzokkeltető- és nevelőállomás részben ideiglenesen keltet veszélyeztetett fészekaljakból származó tojásokat vagy állandó jelleggel, amikor a túzok tojó elhagyja a fészkét és nincs más mód a tojás elhelyezésére, mint a keltetőgép. Ezekből származnak a telepen kikelő és felnevelkedő félvad túzokok, melyek 1990-től a telepen telelnek át és a következő évben történik a repatriációjuk (önkéntes vagy kényszer). Kényszer repatriációra a következő években került sor: pld. - Mezőtúr, Csejtpuszta pld. - Kiskunsági Nemzeti Park, Apaj pld. - Hortobágyi Nemzeti Park, Nagyiván pld. - Hortobágyi Nemzeti Park, Karcag 3 pld. - Bükki Nemzeti Park, Dormánd 8 pld. - Mezőgyán

6 Védelme: A térségben folytatott intenzív propaganda munkának köszönhetően a túzokfészek megtalálásakor (90-95 %-ban) értesítik a Túzokrezervátumot és elvégzik a helyi fészekvédelem szempontjából legfontosabb védőzóna kialakítását. Egyre több esetben adnak elegendő időt a madárnak, hogy fészkére visszatérhessen és csak utána folytatják a megkezdett munkát. A sikeres fészekvédelem nagy mértékben függ a makroklimatikus tényezőktől is. Ha a tavaszi időszakban többször hullik csapadék, akkor a gyep- és a lucernakultúra hamarabb produkál a kaszáláshoz megfelelő vegetációs tömeget, így jórészt a fészkelés kezdetekor éri ez a munkafolyamat a túzok fészkelőhelyeket. Ilyen esetekben gyakrabban hagyja ott a fészkét a túzok, és ebből adódóan több tojás marad és kel ki a túzok telepen. Ha szárazabb a tavaszi periódus, a kaszáláshoz optimális vegetációs tömeg később fejlődik ki, s amikor a munka elkezdődik a túzoktojások már félidős vagy kétharmados kotlottságúak, ami a visszaülés szempontjából sokkal kedvezőbb. A madarak egy hosszabb ideje kotlott fészekaljra nagy általánosságban biztosabban visszatérnek, mint egy néhány napos vagy hetes kotlottságúra. A túzokállomány védelmének a következő sarokpontjai vannak: Szabadtéri állományvédelem: helyi fészekvédelem, túzokcentrikus gazdálkodás, térségi - struktúra, telelőhely kialakítása; Keltetés- és neveveléstechnológia: optimális kelési eredmények, növendékek takarmányozása, repatriáció (predáció, a madarak felkészítése a predáció kivédésére, dúvad gyérítés a térségben). Ugartyúk (Burhinus oedicnemus): A DTK térségében két élőhely típuson találhatjuk fészkelve. A legeltetett szikes pusztai környezetben, illetve agrár területen. Eme utóbbi közül elsősorban a kukorica és a napraforgó földeket használja, hiszen hasonlóan mint a székicsérnél, ez a növénykultúra a fészkelési idő kezdetén kedvező vegetációs borítottságot nyújt a faj számára pár - Sártó, 2 pár - Csejt pár - Sártó, 1 pár - Csejt pár - Szilasok pár - Sártó, 1 pár - Csejtpuszta, 1 pár - Őrhalom pár - Kérsziget, 1 pár - Csejtpuszta, 1 pár - Balla, 1 pár - Sziget pár - Sártó, 1pár - Sziget, 1 pár - Kérsziget pár - Sártó, 1 pár - Séli-zug, 1 pár - Balla, 1+1 pár - Kérsziget, 1 pár - Borszeg Székicsér (Glareola pratincola): A faj élőhely választását 1980 óta követem figyelemmel, ÉK-Csongrád, É-Békés és D-Jász- Nagykun-Szolnok megyében. Az egyébként jellegzetes szikespusztai költőfaj mindig is ismert volt agrár területeinken való fészkelése, de ezen területek fészkelő populációja az 1990-es években állandóan megmaradt, míg a szikespusztai, főként a hortobágyi költések visszaszorultak ben nem volt ismert hortobágyi szikespusztai költőhelye. Védelme: a székicsér agrárterületi fészkelésének a záloga annak a növényápolási munkának az elvégzésében, illetve az el nem végzésében van, amely a költési időben éri az élőhelyet. Ebből adódóan a következő praktikus és természetvédelem számára is legalább védelmi intézkedést javaslom:

7 a fészektelepek felkutatása a fészkek megkeresése és megjelölése a terület tulajdonos megkeresése a terület használó megkeresése a közös védelmi intézkedés (a fészek környékének művelésből való kihagyása) pár valószínű költése - Gyomaendrőd, Őzedmajor (Andrési Pál) pár - Ecsegfalva, Borz pár - Karcag, Magyarka pár - Borz, 1 pár - Kóré-zug pár - Karcag, Magyarka pár - Márialaka, 4 pár Karcag pár - Márialaka, 5 pár Karcag-puszta, 1 pár - Karcag II., 6 pár - Bokros Feketeszárnyú székicsér (Glaerola nordmanni): A Karcag-puszta Nagy-rét nevezetű rizsföldi száraz parcellák egyikében, melyben napraforgó vetés volt az itt kialakult székicsér telep szélén 1995 június másodikán 1 pár feketeszányú székicsér fészket találtam. Két öreg nordmanni mozgott a telepen. Két tojás volt a fészekcsészében, egy pedig mellette. Ezt a kigurult tojást visszatettem a csészébe június harmadikán hatalmas eső volt a térségben. A fészket június hatodikán néztem meg legközelebb. A harmadikai esőtől beleragadtak a tojások a talajba, ezeket kiszedtem, lemostam és visszatettem őket. Az egyik madár volt a telepen, az még ülte a korábban saras tojásokat. Június hetedikén délután ismét hatalmas mennyiségű csapadék hullott a telep térségére. Nyolcadikán kerestem fel a telepet. Minden úszott. Nagy kiterjedésű vízfelületek álltak a napraforgó táblán. Feketeszárnyú székicsért nem láttam, csak öt pratincolát, melyek közül néhány gyengén riasztott. A három leragadt tojás kivettem a csészéből és helyére egy vékony napraforgólevélbe egy már korábban bezápult pratincola tojást tettem, bár ekkor már nem nagyon volt várható, hogy valaha is erre a fészekre visszatér a madár. De hátha mégis... A három tojást tisztítás és fertőtlenítés után keltető gépbe kerül a Dévaványai Túzokrezervátumban. De harmincnapos keltetés után kiszedtem és megvizsgáltam őket. Kettőben viszonylag korai állapotban megállt az embrionális fejlődés. Körülbelül az esőzések időszakában, de az egyikben egy fejlettebb elhalt embriót lehetett látni. A három tojás méretei és súlya a következőek: 1./ 31,3 x 24,7 mm, 9,8 g 2./ 31,3 x 24,4 mm, 9,3 g 3./ 31,7 x 23,6 mm, 8,7 g Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida): Ez a telepesen fészkelő faj három költőhelyen ismert a térségben. A túrkevei és a kisújszállási halastavakon, melyek nem védettek és a Kenderesszigeti halastavakon, amely a DTK része. Mindenütt a vidrakeserűfű, az imbolygó békaszőlő, a baracklevelű keserűfű gyökerező hínártársulásban költ. A növényevő halakkal való túltelepítés miatt nem mindig szaporodik fel ez a növényzet, így az ilyen években a szerkők sem fészkelnek. A szerkők mellett ritkán feketenyakú vöcskök (Podiceps nigricollis) is költenek. Veszélyt jelenthet a költőtelep számára a költési időben végzett hínárvágás, vagy a ritkán észlelhető viharos erejű szél, amely 1990-ben a nádszegélyig kisodorta a vidrakeserűfű ritkás állományába épített fészkelőtelepet pár - Kenderessziget pár - csak 20 pár maradt meg

8 pár pár pár túrkevei halastó pár pár Szalakóta (Coracias garrulus): A természetes odúkban köl, 90 %-ban fűzfában ben két helyre lett kirakva a szalakótának is elfoglalható odú, de seregély és csóka költött benne. Tervezzük a szalakóta számára is kedvező mozaikoltságú élőhelyekre is a mesterséges fészekodúk kihelyezését. Úgy bővebb a fészkelőhely választék, a kihelyezésük pedig csak a szalakóták megérkezésekor fog megtörténni, hogy az előbb említett két korábban fészkelő faj nehogy elfoglalja addigra az odút pár pár - Szilasok, 1 pár - Csordajárás, 1 pár - Szarkalapos pár pár N ÖVÉNYEK: Agárkosbor (Orchis morio): Egyetlen tövét találtuk 1993-ban Kiri-tó közének gyepén, május 12-én ben és 1995-ben már nem volt libatartás a területen, de e növény nem került elő. Minden bizonnyal a szárazabbá váló tavaszi időszak miatt nem tudott kifejlődni. Gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium): Az első termőhelyet a kóréh-zugi gulyakútban találtam 1990 őszén. A másodikat Szőlőszugban, ugyanebben az évben. Kurpé István észlelte az egyik ecsegpusztai gulyakútban, ben. A növény fennmaradásának nem kedvez, hogy a kutakat már nem üzemeltetik. Így hiányzik a minden vödör alkalmával visszacsurgó víz párásító hatása, mely sajátos mikroklímát eredményez a gulyakútban, így kialakulhatnak mohapárnák és megtelepedhet az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) is. Macskahere (Phlomis tuberosa): A Ballai pusztát körülölelő Feneki ér partján találtam Kurpé Istvánnal e növény 210 töves virágzó állományát 1991 június 21-én. Azóta minden évben a kaszálástól mentesül, bár az állomány nagyságát a klimatikus adottságok is alapvetően meghatározzák ben 15 tő virágzott. Nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale): Sokfelé előfordul. Kiemelni érdemes azonban a Csejtpusztát illetve a vasúti töltés mellékét Dévaványa, Réhely és a kisújszállási erdő szakaszon. Itt 1995-ben mintegy tő virágzott. Réti őszirózsa (Aster sedifolius): A térség jellemző őszi virágos növénye. Több tízezer töves állománya stabilnak mondható. Igazán tömeges a Dévaványa, Ecsegfalva közötti régi vasúti töltés melletti sávban, különösen a túzoktelep térségében. Rucaöröm (Salvinia natans): A Hortobágy-Berettyó folyó vízterében, főleg állóvíz jellegű holtágakban, csatornákban fordul elő.

9 Sulyom (Trapa natans): A Hortobágy-Berettyó folyó vízterében tömegesen fordul elő. Elsősorban a medren kívüli állóvíz felszinén, vagy a holtágakon. Különösen sok van a Szőlős-zug két holtágában, a Bokroszug holtágában és a Bokrosi híd utáni nagy víztéren. Sziki kocsord (Peucedanum officinale): Öt jelentősebb termőhelyét sikerült feltárnom az elmúlt kilenc év során. Ezek közül sajnos csak kettő van védett területen. A társulás, melyben előfordul értékes, hiszen a régi mocsaras erdős puszták tisztásain, az úgynevezett szikierdős sztyepp rét társulásalkotóit találjuk itt. Fontosabb társulásalkotók, a sziki kocsord, a réti őszirózsa (Aster sedifolius) és a pontuszi üröm (Artemisia pontica). A Peucedanum fontos tápnövényét képezi a ritka és védett nagy sziki bagoly (Gortyna borelii lunata) hernyójának amely e növény gyökerében fejlődik. Mint magyarországi vörös könyves faj fontosnak tartom a mesterséges fénnyel becsalt példányainak adatait közölni. A tapasztalataim szerint + 9 Celsius fok és + 17 Celsius fok, valamint 19 és óra között repültek. Dévaványa térségében még nem mutatták ki ezt a fajt. Legközelebbi előfordulási helye a Bélmegyeri Erdőspuszta Természetvédelmi Terület. A Gortyna borelii lunata adatok: 1./ Szilasok, IX pld. 2./ Séli-zug, IX pld. 3./ Kecse tanya, IX pld. 4./ Szilasok, IX pld. 5./ Sziget IX pld. 6./ Kecse tanya, IX pld. A sziki kocsord jelenleg ismert jelentősebb állományai: 1./ Szilasok (több ezer tő) 2./ Kecse tanya mellett ( tő között) 3./ Szarkalapos ( tő között) 4./ Séli-zug ( tő között) 5./ Sziget ( tő között) Tündérfátyol (Nymphoides peltata): A Hortobágy-Berettyó folyó egyes szakaszain szórványos állományai vannak, különösen Bokros-zug, Templom-zug, és Tereh-zug térségében. Állománya jelentősen csökkent, mely részben a nagyobb árasztások elmaradásának tudható be. Minden bizonnyal a vízminőséggel is összefüggésbe hozható például a bokrosi víztér tündérfátyol mezőjének visszahúzódása. Vízitök (Nuphar lutea): Első előfordulását 1991-ben sikerült kimutatni a Hortobágy-Berettyó vízterében a kiri-tói szivattyútelep és az ecsegfalvi közúti híd közötti részén. Ekkor, és később is virágzó tő előfordulásáról van adatunk. THE DISTRIBUTION OF THE POPULATIONS OF THE STRICTLY PROTECTED ANIMAL AND THE PROTECTED PLANT SPECIES INTHE SURRONDINGS OF THE DÉVAVÁNYA LANDSCAPE PROTECTION AREA ANTAL SZÉLL DÉVAVÁNYA This study is about the important natural values of North-Békés county on ha ha is protected and it is the part of the Dévaványa Landscape Protection Area.

10 Besides the description of the main breeding places of the certain species the population. fluctuation and the way of protection is also mentioned. Among the animals only the strictly protected species are described, while the occurance of the protected plant species has a great importance. The population size of some species has an international importance and requires special nature conservational management. This is the first comprehensive study about this territory.

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről"

Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről "Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről" Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére Készítette: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete

Részletesebben

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban

A Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A SZALAKÓTA VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN -

A SZALAKÓTA VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - Fotó: Máté Bence A SZALAKÓTA VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - CONSERVATION OF THE EUROPEAN ROLLER IN THE CARPATHIAN BASIN - WORKSHOP Szatymaz 2014. november 8. 1 Az Európai Unió LIFE+ programjának támogatásával,

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

1. számú melléklet - Referencia munkák

1. számú melléklet - Referencia munkák 1. számú melléklet - Referencia munkák Munka megnevezése A munka elkészítésének ideje Környezetvédelmi felülvizsgálatok Kétegyháza Nagyközség szilárd és folyékony hulladék lerakó teljes körű Füzesgyarmat

Részletesebben

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése Tanner Tibor A Magyar Madártani és Természetv szetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart ntartó rendszerének nek fejlesztése se Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi

Részletesebben

Rendőrkapitányság Szeghalom Ügyszám: 489/2006. Tisztelt Rendőrkapitányság!

Rendőrkapitányság Szeghalom Ügyszám: 489/2006. Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNYALAKULÁSA 1999-2004 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNYALAKULÁSA 1999-2004 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Csanádi-pusztákon A fészkelő Puszta 2004 jelentősebb 1/21. pp. madárfajok 207-222. állományalakulása Mészáros Csaba A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNYALAKULÁSA 1999-2004 KÖZÖTTI

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

Természetvédelem és természeti gazdálkodás Kovászna megyében

Természetvédelem és természeti gazdálkodás Kovászna megyében Természetvédelem és természeti gazdálkodás Kovászna megyében Célkitűzés természeti értékek megóvása, ezekkel való harmonikus együttélés. a lakosság tájékoztatása: a természeti értékek megóvása hosszú távon

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Elszámoló lap, Pénzügyi és szakmai elszámolás, mellékletek) A NKA MÚZEUMI SZAKMAI KOLLÉGIUM 2311/1812 AZONOSÍTÓ SZÁMON NYILVÁNTARTOTT PÁLYÁZATI ANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009 NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Szarvas 1. oldal A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA A 2009-es tevékenységek rövid bemutatása pár szempont

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw. Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.hu 1. A szervezetre vonatkozó adatok: A szervezet neve: Alakulás éve:

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben