Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Átírás

1 Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI

2 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe ANP Aggteleki Tájegység ZTK TBTK Zempléni Tájegység (2007-től) Összterület: ha 1 Nemzeti Park 2 Tájvédelmi Körzet 16 Természetvédelmi terület (6 db Aggteleki Tájegység 10 db Zempléni Tájegység

3 Az Aggteleki NPI megbízásából megvalósult Lepidoptera kutatások Aggteleki Tájegység K+F, KAC pályázatok: Feltáró jellegű felmérések adathiányos területeken a) az Aggteleki NP alapállapot felmérése ( , Gyulai P.) b) alapállapot felmérések tervezett védetté nyilvánításokkal kapcsolatban 1. Cserehát ( , Gyulai P.) 2. Sajóládi-erdő (2001, Gyulai P.) 3. Hernád-völgy (2002), 4. Szuha-völgy (2003) NBmR keretében végzett kutatások V. Erdőrezervátumok: Kelemér-Serényfalva Erdőrezervátum, Quercetum-petraeae Carpinetum (2002, 2005 Máté A.) IX. Száraz gyepek monitorozása: Aggteleki-karszt, Seslerietum-heuflerianae (Máté A. 2001, 2007, Gyulai P., 2005), Festucetum pallentis Brometum pannonici (Gyulai P , 2006), X. Hegyi rétek monitorozása: Aggteleki-karszt, Luzulo-Callunetum (Máté A. 2001, 2007), Polygalo-Brachipodietum (Gyulai P., 2007)

4 Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása Natura 2000 területek kijelölésének időszaka -Aggteleki Tájegység: a legtöbb faj elterjedéséről nagyon hiányos ismeretek, állománynagyságról nincs adat -Zempléni Tájegység: a Natura 2000 területeket a Bükki NPI jelölte ki, 2007-ben csatolták az ANPI működési területéhez előtt még feltáró jellegű Lepidoptera kutatás is alig volt. Natura 2000 területek kijelölése utáni időszak Közösségi jelentőségű lepkefajok élőhelyeinek feltérképezésére irányuló kutatások Interreg pályázatok: Aggteleki-karszt: Euphydryas maturna, Erannis ankeraria, Dioszeghyana schmidti Zempléni Tájegység: Gortyna borelii lunata (Baranyi, Korompai, 2007) NBmR kutatások: I. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése (Nedves élőhelyek veszélyeztetett nappali lepkéinek monitorozása) -Lycaena dispar: Gömörszőlős, transzekt menti számlálás (2010, 2011, 2014, 2015) -Maculinea teleius: Zubogy, jelölés-visszafogás (2010, 2011, 2014, 2015) XI. Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek monitorozása Leptidea morsei (Ilonczay Z., 2005), Catopta thrips (Korompai T., 2013), Lopinga achine (Sum Sz., 2015), Euphydryas maturna, E. catax, D. schmidti, E. ankeraria

5 Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása EMVA forrás és kártalanítási keret (2013-): -Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez kapcsolódó felmérések (összesen 15 fenntartási terv készült el eddig, 4 folyamatban van) ANPI munkatársai által végzett felmérések (2010-) -egyes jelölő lepkefajok célzott, szisztematikus felmérése -kollégák fajismeretének fejlesztése -Természetmegőrzési osztály, Természetvédelmi őrszolgálat -angol önkéntesek bevonása (European Conservation Action Network ( ) -főbb célfajok: Eriogaster catax, Erannis ankeraria, Lycaena dispar, Maculinea teleius, Euphydryas maturna, Lopinga achine

6 Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Natura 2000 területek kijelölése előtti időszak (2003 előtt): -Csak szórványadatok, őszi lámpázásokból Natura 2000 területek kijelölése utáni időszak (2003 után): -Előtérbe kerül a hernyófészek keresés, mint felmérési módszer - ANPI megbízásából: Gyulai Péter, Korompai Tamás (2007, Aggteleki-karszt, Putnoki-dombság) -ANPI munkatársai által végzett szisztematikus felmérések a teljes működési területen, Natura 2000 területekre koncentrálva (2012-)

7 Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) kutatási eredmények ( ) Eredmény: 2003 óta 5 újabb SCI területen nevesítve jelölő fajként, illetve 10 újabb területen jelen levő, de nem jelölő fajként

8 Anker-araszoló (Erannis ankeraria) -Natura 2000 területek kijelölési előtti időszak (2003 előtt): nem volt ismert adata az ANPI működési területéről -Első példánya 2006-ban került elő az Aggteleki-karszton -2007: kutatás az ANPI megbízásából (Gyulai Péter, a faj nem került elő) -2013: első élőhelyének megtalálása a karszton (Jósvafő, Szelcei-oldal, Korompai Tamás) : ANPI munkatársai által végzett szisztematikus felmérés (hernyókeresés kopogtatással) az Aggteleki-karszton Eredmények: több erős állomány került elő az Aggteleki-karszton, a HUAN20001 kódszámú Natura 2000 területen nevesítettük jelölő fajként

9 Anker-araszoló (Erannis ankeraria) kutatási eredmények ( )

10 Magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidti) Natura 2000 területek kijelölése előtti időszak előtti időszak (2003 előtt): -Csak szórványadatok (Tohonya-völgyi fénycsapda, Kelemér-Serényfalva erdőrezervátum) Natura 2000 területek kijelölése utáni időszak (2003 után): -kutatások az ANPI megbízásából (Gyulai Péter, Korompai Tamás, Sum Szabolcs, Szabadfalvi András) Eredmények: -Putnoki-dombság, Aggteleki-karszt (2007, 2008): csak szórványosan, kis számban került elő -D-Zemplén (2007, 2008): nem került elő -Cserehát (2008, 2010, 2013): sok helyen előkerült, helyenként jelentős állományok élnek

11 Magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidti) kutatási eredmények ( ) -Az új élőhelyek többsége a Cserehát területén, Natura 2000 területen kívül van

12 Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) -Sok állománya volt ismert már a Natura 2000 területek kijelölése időszakában is, főleg az Aggteleki tájegységben (8 Natura 2000 területen volt nevesítve jelölő fajként) -Kutatások: NBmR keretében jelölés-visszafogás (2010-től, Zubogy, Korompai Tamás) -ANPI munkatársainak felmérései (2010-től): Cél: 1. a faj élőhelyeinek szisztematikus felmérésére, pontos lehatárolására Natura 2000 területeken 2. A rajzáscsúcson repülő egyedek számának becslése transzekt menti számlálás alapján (fenntartási tervek készítése során) Eredmények: 1. Aggteleki tájegység: számos új élőhely vált ismertté, SCI területeken gyakorlatilag befejeződött az élőhelyeinek lehatárolása 2. Zempléni tájegység: számos új élőhely vált ismertté, 3 SCI területen befejeződött az élőhelyek lehatárolása, más SCI területeken még sok élőhely vár lehatárolásra (2003 óta 4 újabb SCI területen nevesítettük jelölő fajként, illetve 1 újabb területen jelen levő, de nem jelölő fajként)

13 Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) Kutatási eredmények ( ) Jelentős kiterjedésű élőhelyek: É-Cserehát, Putnoki-dombság (Szuha-völgy, Csörgős-patak völgye), Hegyköz

14 Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) élőhelyek lehatárolása Kezelési tervek, fenntartási tervek készítése, Natura 2000 kaszálási bejelentők elbírálása

15 Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) Natura 2000 területek kijelölése előtti időszak előtti időszak (2003 előtt): -Egyetlen erős állomány (Sajóládi-erdő) + néhány kicsiny állomány Natura 2000 területek kijelölése utáni időszak (2003 után): -ANPI saját felmérései (új, de kicsiny állományok az Aggteleki-karszt, a Putnoki-dombság és a Cserehát területén)

16 A sajóládi állomány eltűnése : Sajóládi-erdő idősebb részeinek kivágása (kötelezettségszegési eljárás) ANPI megbízásából: - Sajóládi-erdő, Girincsi-erdő, Kemelyi-erdő E. maturna állományának monitorozása ( , Varga Zoltán, Örvössy Noémi, Korompai Tamás) - Potenciális élőhelyek felmérése: Hernád-völgy és Sajóládi-erdő SCI, Révleányvári-erdő, Long-erdő közötti tarvágások Eredmények: - Sajóládi-erdő (4 év alatt 1 megfigyelt példány), Girincsi-erdő: eltűnt - Kemelyi-erdő: stabil, erősnek mondható állomány került elő - Révleányvári-erdő, Long-erdő: nem került elő

17 A díszes tarkalepke felmérésének eredményei (Sajóládi-erdő, 2014) -transzektek menti számlálás (Sum Szabolcs) -mintegy 30 példány megfigyelése

18 A díszes tarkalepke felmérésének eredményei (Sajóládi-erdő, 2016) -ANPI munkatársai -Erdőszegélyek, erdei utak szisztematikus bejárása -több mint 60 egyed megfigyelése

19 Köszönjük a figyelmet!