Védett állatok Magyarországon. Védett ízeltlábúak II. természetesen a teljesség igénye nélkül. A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban
|
|
- Orsolya Szabóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Védett állatok Magyarországon Védett ízeltlábúak II. természetesen a teljesség igénye nélkül dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék Természetvédelmi mérnök BSc szak A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) védett fajok védett fajok száma (db) aránya (%) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) ,6 Puhatestűek Rákok ,7 Pókok ,6 Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák ,5 Kabócák ,3 Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak ,2 Kétszárnyúak ,01 Fogólábú fátyolka Mantispa styriaca Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető Főleg melegkedvelő tölgyesekben Az imágó ragadozó a lárvaalakok éltemódja változó lehet A második stádiumú lárvák pókok kokonjában Igazi recésszárnyúak Neuroptera Fogólábú fátyolka Mantispa styriaca Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető Főleg melegkedvelő tölgyesekben Az imágó ragadozó a lárvaalakok éltmódja változó lehet A második stádiumú lárvák pókok kokonjában Igazi recésszárnyúak Neuroptera Fogólábú fátyolka Mantispa styriaca Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető Főleg melegkedvelő tölgyesekben Az imágó ragadozó a lárvaalakok éltmódja változó lehet A második stádiumú lárvák pókok kokonjában Igazi recésszárnyúak Neuroptera Keleti rablópille Libelloides (Ascalaphus) macaronius Igazi recésszárnyúak Neuroptera Mediterrán jellegű faj, nagyon szép, könnyen felismerhető Ritka, főleg erdei tisztásokon, szárazabb gyepeken Csak meleg, napsütéses időben repül 1
2 Keleti rablópille Libelloides (Ascalaphus) macaronius Igazi recésszárnyúak Neuroptera Mediterrán jellegű faj, nagyon szép, könnyen felismerhető Ritka, főleg erdei tisztásokon, szárazabb gyepeken Csak meleg, napsütéses időben repül Június augusztus Budai-hg Pilis Őrség Pusztai hangyaleső Acanthaclisis occitanica Igen nagy méretű hangyaleső (8-10 cm) Alföldi homokterületeken Júniusaugusztusban repül Igazi recésszárnyúak Neuroptera Pusztai hangyaleső Acanthaclisis occitanica Igen nagy méretű hangyaleső (8-10 cm) Alföldi homokterületeken Júniusaugusztusban repül Igazi recésszárnyúak Neuroptera A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) védett fajok védett fajok száma (db) aránya (%) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) ,6 Puhatestűek Rákok ,7 Pókok ,6 Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák ,5 Kabócák ,3 Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak ,2 Kétszárnyúak ,01 Óriás tőrösdarázs Megascolia flavifrons A legnagyobb termetű hazai hártyásszárnyú Hártyásszárnyúak Hymenoptera Tőrősdarazsak Scoliidae Délvidéki poszméh Bombus argillaceus Korábban az egyetlen védett hazai poszméhfaj Hártyásszárnyúak Hymenoptera Méhek Apidae Négy nagy sárga folt a potrohon és sárga fej Könnyen felismerhető a színezet alapján Orrszarvú bogár lárvájának parazitoidja a lárva 2
3 Délvidéki poszméh Bombus argillaceus Főleg a déli országrészben bár korábban máshol is Hártyásszárnyúak Hymenoptera Méhek Apidae Óriás poszméh Bombus fragrans Hártyásszárnyúak Hymenoptera Méhek Apidae A Vörös Könyv szerint kihalt Mo-ról Az utóbbi években megint előkerült Óriás poszméh Bombus fragrans Hártyásszárnyúak Hymenoptera Méhek Apidae Sárga poszméh Bombus muscorum Hártyásszárnyúak Hymenoptera Méhek Apidae Kunpeszér és környéke az az élőhely, ahol előkerült az állat Mozaikos alföldi gyepek (turjános, homokgyep, stb.) nagyon erősen visszaszorulóban es 50-es 60-as 70-es es Egyéb poszméh fajok Hártyásszárnyúak Hymenoptera Méhek Apidae Bársonyos poszméh - Bombus confusus Bogáncsposzméh - Bombus soroeensis Délvidéki poszméh - Bombus argillaceus Erdei poszméh - Bombus silvarum Ligeti poszméh - Bombus ruderatus Óriásposzméh - Bombus fragrans Ritka poszméh - Bombus paradoxus Rozsdasárga poszméh - Bombus laesus Rövidszőrű poszméh - Bombus subterraneus Sárga poszméh - Bombus muscorum Változékony poszméh - Bombus humilis B. confusus és B. pomorum Vörhenyes poszméh - Bombus pomorum
4 Fészeképítő hangyafajok bolyai: Erdei vöröshangya Kis erdei-vöröshangya Kis nyomottfejű-hangya Nagy nyomottfejű-hangya Pirosfejű vöröshangya Réti vöröshangya Formica rufa Hártyásszárnyúak Hymenoptera Formica polyctenarufa Hangyák Formicidae Formica pressilabris Formica execta Formica truncorum Formica pratensis A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) védett fajok védett fajok száma (db) aránya (%) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) ,6 Puhatestűek Rákok ,7 Pókok ,6 Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák ,5 Kabócák ,3 Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak ,2 Kétszárnyúak ,01 Drávai tegzes Platyphylax frauenfeldi: Tegzesek Trychoptera mm. Sokszor egészen áttetsző, halvány füstszürke szárny, sötétebb erekkel Nyugat- és Dél Dunántúlról került elő A Dráva vízgyűjtőjéről ismert Lomha lápipozdorján Oligotricha striata: mm. Piszkos szalmasárga vagy sárgásszürke szárny Tőzeglápi faj, főleg Észak-Európában elterjedt Magyarországon csak mintegy 20 éve ismert Zempléni-hegység, Nyírség, Bükk, Zala és Vas- megye Május-júniusban repül Tegzesek Trychoptera A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) védett fajok védett fajok száma (db) aránya (%) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) ,6 Puhatestűek Rákok ,7 Pókok ,6 Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák ,5 Kabócák ,3 Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak ,2 Kétszárnyúak ,01 Budai szakállasmoly Glyphipterix loricatella Magyarországról írták le 1833-ban Szakállasmolyok Glyphipterigidae Később előkerült néhány példány a Tordai-hasadékban, és Albániában Hernyóját és tápnövényét azóta sem ismerjük, életmódjáról alig tudunk Lankás hegyoldalak tisztásain, lágyszárúakon pihenve figyelték meg a Budai hegyek több pontján 4
5 Budai szakállasmoly Glyphipterix loricatella Az imágó májusban repül; a talaj felszíne fölött általában cm-el egy felszállásnál nem repül többet 5-10 méternél Az MTM gyűjteményében 45 példány 1971-től a kilencvenes évek végéig nem gyűjtötték A 90-es évek végén újra előkerült: Fenyőgyöngye, Újlaki-hegy, Mátyás-hegy, Nagy-Kevély Az új helyeken is veszélyeztetett!!! Farontólepkék Cossidae Budai szakállasmoly Glyphipterix loricatella Az imágó májusban repül; a talaj felszíne fölött általában cm-el egy felszállásnál nem repül többet 5-10 méternél Az MTM gyűjteményében 45 példány 1971-től a kilencvenes évek végéig nem gyűjtötték A 90-es évek végén újra előkerült: Fenyőgyöngye, Újlaki-hegy, Mátyás-hegy, Nagy-Kevély Az új helyeken is veszélyeztetett!!! Farontólepkék Cossidae Sztyeplepke Catopta thrips Pontomediterrán-pontokaszpi faj Farontólepkék Cossidae Európai populációi mára szinte teljesen kipusztultak Nyílt és félig nyílt, száraz gyepekben Az imágók július-augusztusban, alkonyatkor és éjjel repülnek A hernyók tápnövénye talán a sziki üröm (de ez nem biztos) Posztglaciális reliktum Magyarországi populációi európai jelentőségűek Mátra Pitvarosi puszták Csanádi puszták Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax A nőstény világos bordóbarna, a hím élénk narancssárga Pohókok Lasiocampidae Nyugat-, Közép- és Dél-Európa, nyugaton a kipusztulás szélére került. Élőhelyül erdőszegélyek; meleg, déli domb- és hegyoldalak cserjései Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax Egyetlen nemzedéke ősszel Pohókok Lasiocampidae Petecsomó kökény és galagonyabokrokra, riasztó szőrzetével beburkolja idősebb hernyók fűz, nyár és tölgyféléken is hernyófészkek keresése: hazai lelőhelyek száma megsokszorozódott. Magyarországon elterjedt, főleg: Beregi-sík, Északi-Középhegység déli előtere, Mecsek, Villány, Zselic Közepes éjjelipávaszem Eudia spini Éjjeli pávaszemek Saturnidae Meglehetősen ritka, bár korábban elterjedt volt, az útmenti szegélycserjések felszámolása illetve elszennyeződése tett be neki Hernyója elsősorban kökényen 5
6 Nagy éjjelipávaszem Saturnia pyri Éjjeli pávaszemek Saturnidae Régebben gyakori, de egyre ritkább, legnagyobb hazai lepkefajunk A hernyója általában gyümölcsfákon, az imágó májusban rajzik Nagy éjjelipávaszem Saturnia piri Éjjeli pávaszemek Saturnidae Régebben gyakori, de egyre ritkább, legnagyobb hazai lepkefajunk A hernyója általában gyümölcsfákon, az imágó májusban rajzik Dongószender Hemaris tityus Szenderek Sphingidae Főleg nyílt, gyepes területeken, manapság a Kiskunságban viszonylag gyakori még Hernyója lágyszárúakon fejlődik Törpeszender Proserpinus proserpina Európában mindenütt csökken a létszáma és elterjedése Szenderek Sphingidae Elkülönítés a többi szendertől: méret, első szárnya zöldes alapszínű és csipkés szélű, hátsó szárnya sárgás alapszínű, széles fekete szegéllyel A Palearktikum nyugati felében szélesen elterjedt, de mindenütt szórványos. Törpeszender Proserpinus proserpina A korábbi jelentős hazai állományai az utóbbi években jelentősen megcsappantak Szenderek Sphingidae Egyetlen nemzedéke májustól július elejéig rajzik. kora szürkülettől kezdve az este első óráiban aktívak Két fő élőhely típus, két tápnövény: a) sík- és dombvidéki vízeket menti magaskórós bokorfüzesek; Epilobium. b) száraz, elgyomosodó erdőszegélyek; Oenothera biennis Halálfejes lepke Acherontia atropos Szenderek Sphingidae A Fölközi-tenger környékéről vándorol ide Kaptárakban élősködik 6
7 Halálfejes lepke Acherontia atropos Pillangók - Papilionidae Szenderek Sphingidae Pillangók Papilionidae A Fölközi-tenger környékéről vándorol ide Nagyon feltűnő, és szép, általában világos alapszínű fajok Kaptárakban élősködik Sokan ismerik, a gyűjtésük is veszélyeztető tényező A négy hazai faj mind védett Farkasalma lepke Zerynthia polixena Jellegzetes mintázat, más fajjal össze nem keverhető Pillangók Papilionidae Száraz és meleg, sík- és dombvidéki, középhegységi erdőszegélyeken, magaskórósokban. Pillangók Papilionidae A hernyók gyakorlatilag monofágok a farkasalmán (Aristolochia clematitis), nem igazán ritka, ahol a tápnövény, ott az állat is A hazai populációk igen fontosak a faj európai megőrzésének tekintetében A hernyó is nagyon jellegzetes, riasztó szaganyag Pontomediterrán, elterjedésének nyugati határa a Bécsi medence, és a Szlovák alföld Fecskefarkú lepke Papilio machaon Farkasalma lepke Zerynthia polixena Pillangók Papilionidae Fecskefarkú lepke Papilio machaon Elég gyakori, gyakran vitorlázva repül Hegy és dombvidéki réteken, de az alföldön is, 2-3 nemzedék Pillangók Papilionidae Tápnövény: ernyősök 7
8 Kardos lepke Iphiclides podalirius Szintén elég gyakori, gyakran vitorlázik Márciustól szeptemberig, két nemzedék Tápnövény: kökény gyümölcsfák Pillangók Papilionidae Fecskefarkú lepke Papilio machaon Kardos lepke Iphiclides podalirius Ki apollólepke Parnassius mnemosine Ez már kicsit ritkább Szárnyai fehérek, kevés fekete rajzolattal Pillangók Papilionidae Ki apollólepke Parnassius mnemosine Pontomediterrán faj, Európától Nyugat- Szibériáig Európai szinten erős csökkenő tendenciát mutat. Pillangók Papilionidae Elsősorban hegy és dombvidéken, Évi egy nemzedéke áprilistól júliusig repül. A hernyó keltikéken táplálkozik Hazánkban még sok helyen,és elég nagy populációkban. Dolomit kéneslepke Colias chrysotheme Ritka, elterjedésének keleti határa nálunk Főleg meleg, kopár sztyepplejtőkön Május-júniusban illetve július-augusztusban repül Fehérlepkék Pieridae Narancslepke Colias myrmidone Közép-Európától a Kaukázusig és Szibéria nyugati részéig terjed Fehérlepkék Pieridae Sztyep és erdősztyep területek, dolomit sziklagyepek, és más, száraz gyepek Május-júniusban illetve július-augusztusban repül lárvák tápnövényei csüdfű és zanót fajok lárvák és a bábok telelnek át Őrségi Nemzeti Park területén 8
9 Narancslepke Colias myrmidone Keleti mustárlepke Leptidea morsei A szárny a színén fehér, fonákján szürkés-piszkosfehér Fehérlepkék Pieridae Kontinentális elterjedésű, Közép-Kelet- Európától Japánig, de mindenütt szórványos előfordulású. Dolomit kéneslepke Colias chrysotheme Jellegzetes élőhelyei a nedvesebb rétek, ritkás erdők és erdőszéli területek Imágók két generációban: április-májusban, és július-augusztusban Keleti mustárlepke Leptidea morsei Fehérlepkék Pieridae A lárvák júniustól augusztusig: tápnövényeik lednek fajok (Lathyrus vernus és L. niger) Hazánkban elsősorban dombvidéki területek mérsékelten száraz tölgyeseiben és gyertyános tölgyeseiben fordul elő, szórványosan. Nagy tűzlepke Lycaena dispar Széles európai elterjedés, de Ny-Eu-ban megritkult, sokfelé ki is pusztult Nálunk sem túl gyakori, nedves réteken 2-3 nemzedék, májustól szeptemberig Hernyója lósóskán él Kis tűzlepke Lycaena thersamon Ritkább Csak Kelet-Európában és Ázsiában Lejtőkön, sztyeppréteken Hangyaboglárkák 9
10 Hangyaboglárkák Nagyfoltú hangyaboglárka Maculinea arion Zanótboglárka Maculinea nausithous Vérfűboglárka Maculinea teleius Szürkés hangyaboglárka Maculinea alcon Zanótboglárka (Sötét aljú hangyaboglárka) Maculinea nausithous Csokoládébarna fonák, redukálódott szegély melletti szemfoltsor Euroszibériai elterjedésű, erdős sztyep faj Ritka, Dunántúlon, őszi vérfüves, nedves kaszálókon (pl. Őrségben) A helytelen kaszálás, illetve az ilyen jellegű élőhelyek szűkülése, eltűnése veszélyezteti NbdMR nappalilepke monitorozás Vérfűboglárka Maculinea teleius Euroszibériai elterjedésű, lápréti faj Nyugat-Európától Nyugat-Szibériáig, areája az utóbbi évtizedekben jelentősen beszűkült, különösen Nyugat-Európában Ritka, ez is őszi vérfüves réteken, de az egész országban előkerült Imágói július közepétől augusztus közepéig repülnek Petéket az őszi vérfűre. A hernyó a magkezdeményekkel táplálkozik majd a talajra hangyaboly Szintén NBdMR, Szürkés hangyaboglárka Maculinea alcon Lápréteken, kornis tárnics a tápnövény ritka, de kis területeken tömeges lehet Szintén NBdMR Nagyfoltú hangyaboglárka Maculinea arion szárnyának színe kék, feketés oldalszegéllyel, fonákja szürkés-kékes Európa nagy részén elterjedt, de globálisan veszélyeztetett szárazabb gyeptársulásokhoz kötődik, tápnövény a kakukkfű, első három stádium itt, aztán talaj hangyaboly elég erős hazai populációk: Bakony, Bükk, Mecsek, 10
11 Fóti boglárka (zefír plebejusboglárka) Plebejus sephirus! Korábban csak a Fóti Somlyó-hegyről Ma már ismerjük más populációit is: Szentendrei sziget, Sződliget, tokaji Nagy-Kopasz-hegy Tápnövény: szártalan csüdfű A lárvák hangyákkal szimbiózisban Csíkos boglárka Polyommatus damon! Az Altáj-hegységtől az Ibériai-félszigetig, nagyon sporadikus Magyarországon: Budai- és Dunazug-hg. ma már csak a Normafa környéki populáció Nagyon veszélyeztetett: beépülés, beerdősülés Tápnövény: homoki baltacim (Onobrychis arenaria) (O. viciifolia, O. montana) Akcióterv: területőrzés élőhelykezelés (bokrosodás visszaszorítása) új potenciális élőhelyek keresése a Pilisben áttelepítéssel új populációk létrehozása Csíkos boglárka Polyommatus damon Csíkos boglárka Polyommatus damon Csíkos boglárka Polyommatus damon Csíkos boglárka Polyommatus damon A monitorozás, jelölés visszafogás továbbra is zajlik (dr. Bálint Zsolt) 11
12 Nappali pávaszem Inachis io Nappali pávaszem Inachis io Gyakori, szinte bárhol megtalálható, más fajjal össze nem téveszthető, az imágó áttelel Gyakori, szinte bárhol megtalálható, más fajjal össze nem téveszthető, az imágó áttelel Két nemzedék Két nemzedék Imágó: kerti virágokon Imágó: kerti virágokon Hernyó: csalánon Hernyó: csalánon Admirálislepke Vanessa atalanta Nagy színjátszólepke Apatura iris Nem túl gyakori, mm Gyakori, tavasztól őszig repül, az imágó néha áttelel Hegyvidéki elterjedésű Hernyója: csalánon és bogáncson Hernyója fűzféléken Kis színjátszólepke Apatura ilia Közepesen gyakori, mm Patakvölgyekben, majdnem az egész országban elterjedt Hernyója nyár- és fűzfán Magyar színjátszólepke Apatura metis Haloványabb irizálás szélesebb fehér szalag a fonákon 12
13 Magyar színjátszólepke Apatura metis Bicentrikus elterjedés K-Ázsiában külön alfaj Nagy fehérsávoslepke Neptis rivularis Viszonylag gyakori, főleg hegyvidéken Hernyó: gyöngyvesszőn Folyóvölgyi galériaerdők, ártéri ligeterdők, Magyarországon évente két nemzedék, Imágók június elejétől augusztus végéig A hernyók fűzféléken (Salix) táplálkoznak. A nagy folyók völgyeiben (Duna, Tisza), főleg az ország déli részén Kis fehérsávoslepke Neptis sappho Szintén főként hegyvidéki Kis fehérsávoslepke Neptis sappho Szintén főként hegyvidéki Május-június illetve július-augusztus Május-június illetve július-augusztus Zöldes gyöngyházlepke Pandoriana pandora Június-júliusban meleg domboldalakon nem ritka Hernyója ibolyaféléken Zöldes gyöngyházlepke Pandoriana pandora Június-júliusban meleg domboldalakon nem ritka Hernyója ibolyaféléken 13
14 Fakó gyöngyházlepke Boloria selene Áprilistól augusztusig, napfényes irtásokon, hegyi réteken repül Nem gyakori Fakó gyöngyházlepke Boloria selene Áprilistól augusztusig, napfényes irtásokon, hegyi réteken repül Nem gyakori Nagy rókalepke Nymphalis polychloros Elég gyakori, főleg erdőkben, az imágó áttelel A hernyók fűz- vagy szilfákon fejlődnek Nagy rókalepke Nymphalis polychloros Elég gyakori, főleg erdőkben, az imágó áttelel A hernyók fűz- vagy szilfákon fejlődnek Nagy rókalepke Nymphalis polychloros Elég gyakori, főleg erdőkben, az imágó áttelel A hernyók fűz- vagy szilfákon fejlődnek Nagy rókalepke Nymphalis polychloros Elég gyakori, főleg erdőkben, az imágó áttelel A hernyók fűz- vagy szilfákon fejlődnek 14
15 Vörös rókalepke Nymphalis xanthomelas Nem túl gyakori, vízparti füzesekben Az imágó áttelel L-betűs rókalepke Nymphalis vaualbum Vörös rókalepke Nymphalis xanthomelas Nem túl gyakori, vízparti füzesekben Az imágó áttelel L-betűs rókalepke Nymphalis vaualbum Szárnyai erősen csipkézettek, elülső szegélyén fehér folt, a hátulsó szárnya fonákján L-betűre emlékeztető fehér rajzolat Elsősorban alföldi erdei élőhelyeken, ártéri erdőkben, szegélyein. Európai állományai nagyon megritkultak Az imágók május-júniusban repülnek. A lárvák főbb tápnövényei: Salix-, Populus-, Betula-, Ulmus-fajok. Biztos hazai lelőhelyadatunk kevés: pl. Szentendrei-sziget A hazai populációk erősen fluktuálnak Lápi tarkalepke Euphydryas aurinia Széles elterjedésű, cirkumboreálisan Eurázsia nagy részéről, valamint Európa és Ázsia magashegységi területeinek számos pontjáról ismert. Lápi tarkalepke Euphydryas aurinia tőzegesedő, vagy tőzeges láprétek, illetve dús lágyszárú vegetációval rendelkező láperdei tisztások és mocsárerdők. Az imágók májusjúliusban rajzanak. A lárvák tápnövénye az ördögharaptafű (Succisa pratensis). A hazai populációk mérete erősen fluktuáló: Őrség, Tapolcaimedence, Bakonyalja 15
16 Díszes tarkalepke Hypodryas (Euphydryas) maturna Vöröses narancssárgás fonák. Euroszibériai elterjedésű,de nagyon visszaszorulóban Erdőszegélyek és laza erdők lakója, két ökotípus: a) síkvidéki keményfa ligeterdők b) karsztbokorerdők Kőrisekhez (F. ornus F. angustifolia) kötődik Díszes tarkalepke Hypodryas (Euphydryas) maturna Az imágó májusban röpül Jellegzetes hernyók fészekben, fákon, cserjéken, majd a gyepszinten A hernyó áttelel, majd kora tavasszal apró lágyszárúakat (főleg Veronica-féléket) fogyaszt, végül fák törzsén bábozódik. Díszes tarkalepke Hypodryas (Euphydryas) maturna Magyarországon a karsztbokorerdei ökotípus a kipusztulás szélére került; A sík vidéki keményfaligeterdőkre jellemző, folyóvölgyi alakja még nagy, stabil populációkat alkot (Szatmár-Beregi sík, Körösvidék, Nyírség). Sajátos, bonyolult fejlődési ciklusú faj, védelme csak élőhelyeinek területi védelmével oldható meg. Ezüstsávos szénalepke Coenonympha oedippus Szemeslepkék Satyridae Európa egyik legveszélyeztetettebb lepkefaja Nyár derekán rajzanak, égeres lápok sásos szegélyén, turjánréteken, mocsárréteken. Az imágó gyenge repülő. Ócsán még jelentős populációi élnek a turjánoson Ezüstsávos szénalepke Coenonympha oedippus A hernyók tápnövényei fűfélék (Poa, Carex spp.) lehetnek Szintén az NBdMR lepkemonitorozó programjának egyik kiemelt faja Szemeslepkék Satyridae Sápadt szemeslepke Lopinga achine Európában sok helyen, de mindenütt csökkenő populációk. Szemeslepkék Satyridae Tölgyes, gyertyános erdők keskeny szegélysávjában jellegzetes Petéket a talajra rakják, valószínű tápnövény a Carex montana Magyarországon még sokfelé, az európai állomány védelme szempontjából a hazai populációk nagy jelentősséggel bírnak. 16
17 Anker araszoló Erannis ankeraria Araszolók Geometridae Igazi hungarikum, Magyarországról írták le (Budapest, Farkasrét, 1861) Anker araszoló Erannis ankeraria Régebbi adatok: Mecsek, Bükk, Vértes Újabbak: Vértes, Gerecse, Mátra, Mecsek, Balatonfelvidék Általában késő szürkülettől 1-2 órát aktívak, valószínűleg késő éjjel is van egy rajzáscsúcs Karsztbokorerdők tölgy-kőrises bokorerdők Nem tudni pontosan, miért ilyen sporadikus elterjedésű hiszen potenciális élőhelyei még sokhelyütt megtalálhatók Tápnövények: virágos kőris (Fraxinus ornus) molyhos tölgy (Quercus pubescens) További kutatások publicitás élőhelyek és populációk pontos felmérése (pénz kéne rá) Rajzás: febr. ápr. Nemzetközileg is kevés adat áll rendelkezésre Magyar ősziaraszoló Chondrosoma fiduciarium Jelenlegi elterjedése alig ismert Araszolók Geometridae az elmúlt száz évben csak a Kárpát-medencében, a Dél-Orosz sztyepterületeken és Turkesztánban találták meg Magyar ősziaraszoló Chondrosoma fiduciarium Kis termetű, hamuszürke alapszínen halvány rajzolatú, erős ivari kétalakúságot mutató faj. A nőstények röpképtelenek, hímek késő ősszel, napközben repülve keresik fel a nőstényeket. Araszolók Geometridae Ismert tápnövényei ernyős virágzatúak, elsősorban cickafark fajok Ismert élőhelyei zárt dolomitgyepek, magasabb füvű pusztagyepek, homokpuszta rétek, szikes puszták. Magyarországon három lelőhely: Tétényi-fennsík, Ásotthalmi erdő, Peszér környéke ( ). Füstös ősziaraszoló Lignyoptera fumidaria Araszolók Geometridae A hímek keresik föl a röpképtelen nőstényeket Araszolók Geometridae Jellegzetes megjelenés, erős ivari kétalakúság Reliktum jellegű sztyepfaj, a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulása A Kelet-európai sztyepvidéken is csak szórványos előfordulás. Dolomit sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, pusztagyepekben ( a Fertőzugban szikes réteken is) Füstös ősziaraszoló Lignyoptera fumidaria Araszolók Geometridae Rajzás nov.-dec.: hím lassú, gyönge röptű a nőstény röpképtelen, fűszálakon, a talajhoz közel ülnek. A lárva tápnövényei cickafark fajok lehetnek Budaörs (Farkas-hegy, Huszonnégyökrös-hegy) Vértes (Csákvár, Gánt) 17
18 Csüngőaraszoló Phyllometra culminaria Jellegzetes megjelenés, erős ivari kétalakúság Reliktum jellegű sztyepfaj Szaggatott elterjedés, Európában szinte csak Magyarországról ismert (meg még az Ural lábánál) Görgeteges, sziklakibúvásos, nyílt gyepekben Araszolók Geometridae Csüngőaraszoló Phyllometra culminaria Rajzási idő: május elejétől június közepéig hím: csapongva repül, talajon-növényeken szaladgál A petéket nyílt felszínekre (kövekre) rakják A fiatal hernyók zuzmókkal táplálkoznak Araszolók Geometridae nőstény: szárnyas, röpképtelen de mozgékony Pilis, Vértes, Bakony: elszigetelt populációk Becserjésedés, fásítás, gyepek záródása veszélyezteti Díszes medvelepke Arctia festiva Medvelepkék Arctiidae Az ország nagy részéről eltűnt, szintén a Kiskunságban található még viszonylag szép számban Fő tápnövénye a pusztai kutyatej Csíkos medvelepke Callimorpha quadripunctaria Medvelepkék Arctiidae Első pár szárnyán fémes fekete alapon fehér harántsávok vannak. Hátsó pár szárnya élénkpiros, fekete foltokkal Európa nagy részén és Észak-Afrikában is elterjedt, de európai populációi egyre veszélyeztetettebbek. Elsősorban cserjésekben és xerophil dolomitlejtőkön Csíkos medvelepke Callimorpha quadripunctaria Medvelepkék Arctiidae Az imágók főként július-augusztusban repülnek. Az áttelelő hernyók ősszel főleg az árvacsalán vagy a csalán levelein, tavasszal viszont többnyire a szedren, vagy málnán Buckabagoly Staurophora celsia Bagolylepkék Noctuidae Szibériai faunakör, nem túl ritka, de elég feltűnő, ezért védett Főleg homokterületek, zárt homokgyepekben illetve homoki erdők tisztásain Magyarországon még viszonylag sokfelé elterjedt. -es státusza miatt védett 18
19 Keleti lápibagoly Arytrura musculus Bagolylepkék Noctuidae Szürkés alapszín, jellegtelennek tűnő rajzolat A hernyó nyárfalevélen rág Keleti lápibagoly Arytrura musculus Bagolylepkék Noctuidae Elterjedése szaggatott: Kelet-Ázsia, Fekete-tenger melléke, Kárpát-medence Dobrudzsa A lepke nyár derekán repül. Valószínűleg elsősorban jó természetességű rekettyefűz-lápok, és kiszáradó fűzlápok környékén él Hazai lelőhelyei: Kis-Balaton: ritka Nyírségi láperdők Magyar fésűsbagoly Dioszeghyana schmidtii Bagolylepkék Noctuidae Posztglaciális reliktum faj A Kárpát-m-ből írták le, szinte csak itt él (+Bulgária, Észak Görögo.) Erdőssztyep tölgyesekhez kötődik, elsősorban alföldi és dombvidékihegylábi területeken Tápnövénye a tatárjuhar és a mezei juhar, esetenként egyes tölgy fajok A lepke április elejétől végéig repül Elsősorban az Magyar-középhegység alacsonyabb, hegylábi területein, illetve az Alföldön, a Körösök mentén található. Vértesi csuklyásbagoly Cucullia mixta barnásszürke színezetű a tőéren feltűnő, világos krémsárga ékfolt Bagolylepkék Noctuidae Kárpát-medencétől a Tiensan keleti vonulatáig A hazai alfaj kizárólag a Kárpát-medencében fellelhető Élőhelyei igen meleg és száraz dolomitsziklagyepek és pusztafüves lejtők Az imágók májusban és július- augusztusban a koraesti órákban repülnek A hernyó tápnövénye az aranyfürt (Aster linosyris), száraz sztyeprétek és sziklagyepek ritka faja Vértesben rendszeresen, de gyér egyedszámban néhány példány a Budai-hegységben Villányi télibagoly Polymixis rufocincta isolata Bagolylepkék Noctuidae elterjedési területe: a Földközi-tenger medencéje, Kis-Ázsia és az Ural déli része A nemrégiben leírt endemikus alfaj kizárólag a Szársomlyó sziklagyepeiből és ritkás karsztbokor erdeiből ismert, fejlődési alakjai nem ismertek Élőhelye nagyrészt védelem alatt áll, de mivel csak néhány négyzetkilométer kiterjedésű, a Szársomlyón működő kőbánya, illetve annak bővítése közvetlenül veszélyeztetheti. Nagy szikibagoly Gortyna borelii lunata szinte egész Európában, de igen szaggatottan elterjedt Bagolylepkék Noctuidae A Kárpát-medencén kívül csak kicsi, elszigetelt populációk 19
20 Nagy szikibagoly Gortyna borelii lunata Bagolylepkék Noctuidae Szikespusztai tölgyesek tisztásainak enyhén szikes rétjein Alföldi nagyobb folyók egykori árterének elszikesedő rétjei. De nem csak sziken, a tápnövényhez kötődik nagyon tápnövény: kocsord (sziki) kocsordos réteken érdemes keresni Nagy szikibagoly Gortyna borelii lunata szinte egész Európában, de igen szaggatottan elterjedt Bagolylepkék Noctuidae A Kárpát-medencén kívül csak kicsi, elszigetelt populációk Szikespusztai tölgyesek tisztásainak enyhén szikes rétjein Alföldi nagyobb folyók egykori árterének elszikesedő rétjei. De nem csak sziken, a tápnövényhez kötődik nagyon tápnövény: kocsord (sziki) kocsordos réteken érdemes keresni Nagy szikibagoly Gortyna borelii lunata Őszi rajzás (szept. okt.) petéket pázsitfüvek levélhüvelyébe. Peték áttelelnek, a fiatal hernyók a tápnövényen tavasszal, majd endofágok a gyökérzetben Az ürüléküket a tápnövény töve mellett a felszínre lökik Bagolylepkék Noctuidae Élőhelyeinek beszántása, rossz időben való kaszálása veszélyeztetheti A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) védett fajok védett fajok száma (db) aránya (%) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) ,6 Puhatestűek Rákok ,7 Pókok ,6 Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák ,5 Kabócák ,3 Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak ,2 Kétszárnyúak ,01 Európai nyelesszemű légy Sphyrocephyala europea Paulovics Péter Papp és mtsai Eurórára új faj és család Kétszárnyúak Diptera Nyelesszemű legyek Diopsidae Európai nyelesszemű légy Sphyrocephyala europea Paulovics Péter Papp és mtsai Eurórára új faj és család Maros ártér Kétszárnyúak Diptera Nyelesszemű legyek Diopsidae 20
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park
RészletesebbenVédett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)
Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető
RészletesebbenSzárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)
Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE) Előadás felépítése Alapvetés, a téma meghatározása Védelmi célú kutatások, lepkészeti szempontú természetvédelmi kezelés helyzete
RészletesebbenAz általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP
Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért 2015/2016-os tanév 2015. október 21. VERSENYLAP Kedves Versenyző! Mielőtt válaszolnál a kérdésekre, figyelmesen olvasd
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenHáztűznéző a bogaraknál
Háztűznéző a bogaraknál A tücsök A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara"
RészletesebbenÚj és ritka fajok adatai a Mátra lepke-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 247 251 Új és ritka fajok adatai a Mátra lepke-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera) KOROMPAI TAMÁS & KOZMA PÉTER ABSTRACT: (New and rare Lepidoptera
RészletesebbenAgrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma
Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/
RészletesebbenLepidoptera ordo. Familia: Üvegszárnyú lepkék Sesiidae
Lepidoptera ordo Két pár, pikkelyekkel borított szárnyuk van. Szájszervüket, mely egy órarugószerően felcsavarodó, két részbıl álló henger, pödörnyelvnek nevezzük. Mőködését tekintve szívó típusú szájszerv.
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenVédett szomszédaink. Természeti kincsek védelme három Kolozs megyei Natura 2000-es területen. Mocsári teknős (fotó: Sos Tibor)
Védett szomszédaink Természeti kincsek védelme három Kolozs megyei Natura 2000-es területen Mocsári teknős (fotó: Sos Tibor) Apáthy István Egyesület Kolozsvár 2013 2 Az Apáthy István Egyesület 2013-ban
RészletesebbenAz I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)
Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter, Szinetár Csaba és Eichardt János X. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt Biodiverzitás/diverzitás=Sokféleség
RészletesebbenORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS
ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS C`mlap fotók: Ilonczai Zoltán Alföldi mocsárrét tavasszal Fotó: Ilonczai Zoltán Kiadja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala, 1121 Budapest,
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenA nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben. László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16.
A nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16. FOGY AZ ÉLŐVILÁG CSÖKKEN A BIODIVERZITÁS WF Living Planet Report (Élő Bolygó Jelentés) 2014:
RészletesebbenNövényvédelmi állattan gyakorlatok
Növényvédelmi állattan gyakorlatok 5. gyakorlat Lepidoptera II. Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007 Familia: Tortricidae sodrómolyok Lobesia botrana tarka szőlőmoly Jell.: 6-8
RészletesebbenPioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):
Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Fertő-tó Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Fertő-tó HUFH20002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 11298,9 ha Pioritás
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenA Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET
A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016 Készítette: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak,
RészletesebbenI~~ , Kedves Természetbúvár Barátunk!
~~----------------------------------------------------, KÉPES LEPKE KALAUZ l az Aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez Kedves Természetbúvár Barátunk! Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni,
RészletesebbenA sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel
2010. május 6. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Öko-club A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel Ambrus András Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Az élőhelyvédelmi
RészletesebbenVédett és közösségi jelentőségű nagylepkék (Rhopalocera, Macroheterocera) a Beregi-sík kárpátaljai részén
Szanyi Szabolcs Védett és közösségi jelentőségű nagylepkék (Rhopalocera, Macroheterocera) a Beregi-sík kárpátaljai részén Bevezetés Az egykori Bereg-vármegye területén a természeti viszonyok egyaránt kedvezőek
RészletesebbenA Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság pályázatai
A pályázatai Komplex védelem: pályázatok 11 pályázat van folyamatban. LIFE Nature Szénások rekonstrukciója - főpályázóként Nagykőrösi tölgyesek rekonstrukciója - főpályázóként Rákosi vipera védelme - partnerként
RészletesebbenVíztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész
Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1
RészletesebbenTiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza
Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.
RészletesebbenÍme, a 2019-es év fajai!
Íme, a 2019-es év fajai! Az év madara: a gólyatöcs A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta
RészletesebbenCivil fórum november 28.
Civil fórum 2006. november 28. Beszámoló a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság folyamatban lévő természetvédelmi pályázatairól A bemutatót összeállította: Sipos Katalin (Természetmegőrzési Osztály) 1.
RészletesebbenPioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):
Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Soproni-hegység Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Soproni-hegység HUFH20012 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5264,5
RészletesebbenA KörösMaros Nemzeti Park fokozottan védett és védett gerinctelen állatfajainak listája *
A KörösMaros Nemzeti Park fokozottan védett és védett gerinctelen állatfajainak listája * 1. A KörösMaros Nemzeti Park fokozottan védett gerinctelen állatfajai 1. dobozi pikkelyescsiga Hygromia kovacsi
RészletesebbenR. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék
R. Lepidoptera - lepkék Két pár hártyás, de pikkelyekkel (lepis) fedett szárny Hiányozhat: Pikkely Szárny Kapcsolókészülék fogja össze (kivéve néhány nappali lepke) Kapcsolókaréj (jugum) Kapcsolótüske
RészletesebbenANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS
ANNEX. OF DECREE N O 0/00. (X..) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS DELINEATION OF THE FOR TREE SPECIES REFERRED TO IN ANNEX In case of species not listed in Annexes A, B or C, the entire area of
RészletesebbenKözösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon
T E R M É S Z E T V É D E L E M Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon Dr. Varga Ildikó Vidékfejlesztési Minisztérium Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése.
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
RészletesebbenA keleti rablópille - Libelloides macaronius (Scopoli, 1763) az Alföldön
Crisicum 9.: 165-169. (2016) A keleti rablópille - Libelloides macaronius (Scopoli, 1763) az Alföldön Ábrahám Levente - Deli Tamás Jakab Gusztáv - Danyik Tibor Abstract Libelloides macaronius (Scopoli,
RészletesebbenA Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.
A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenPioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):
Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Rábaköz Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Rábaköz HUFH20001 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5973 ha Pioritás (SDF
RészletesebbenA kaszálás szempontjai természetvédő szemmel
A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,
RészletesebbenA Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2014 Aggteleki Nemzeti
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenREGIONS DE PROVENANCE
ANNEXE. DU DECRET N O 0/00 (X..) SUR LES MATERIELS FORESTIERS DE REPRODUCTION Délimitation des principales régions de provenance des espèces de l annexe I Pour les espèces non mentionnées dans les annexes
RészletesebbenJavaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására
Javaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására A Tétényi-fennsík a Budai-hegység előterében elhelyezkedő, környezetéből mintegy 100-150m magasan kiemelkedő, nagyrészt
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenZuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)
Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben370 SÁFIÁN SZABOLCS MALGAY VIKTOR A mintavételezések zöme Barcs környékén történt. Itt a Dráva Völgye Középiskola rovarász szakköre óta kisebb-n
Újabb elõfordulási adatok Somogy megye nagylepke fauna ismeretéhez (Lepidoptera: Macrolepidoptera) 1 SÁFIÁN SZABOLCS 2 MALGAY VIKTOR 1 Szalkay József Hungarian Lepidopterological Society, H-1158 Budapest,
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenA Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2014 Aggteleki Nemzeti
RészletesebbenI. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése
I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) 1. A monitorozás célja
RészletesebbenNEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER VII. Lepkék
NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER VII. Lepkék NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER kézikönyvsorozat kötetei A sorozat szerkesztőbizottsága: Horváth Ferenc Korsós Zoltán Kovácsné Láng Edit
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2006. ÉVI ADATOK A TISZÁNTÚL ÉS A TISZA- MENTE LEPIDOPTERA-FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ (LEPIDOPTERA)
2006. évi adatok a Tiszántúl és a A Tisza-mente Puszta 2005 Lepidoptera-faunájának 1/22. pp. 29-112. ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 2006. ÉVI ADATOK A TISZÁNTÚL ÉS A TISZA-MENTE 2006. ÉVI ADATOK
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenHVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség
1. Melléklet: A helyi közösségek számára rendelkezésre álló ok (összes ) Megjegyzés: 1. Az alábbi táblázatban szereplő összegek Euro-ban értendők. 2. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a helyi
RészletesebbenA Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius
RészletesebbenARTHROPODA ÍZELTLÁBÚAK ALTÖRZS: HEXAPODA HATLÁBÚAK
TÖRZS: ARTHROPODA ÍZELTLÁBÚAK ALTÖRZS: HEXAPODA HATLÁBÚAK Osztály: Rend: Alrend: Öcs.: Család: Insecta Rovarok Coleoptera Bogarak Polyphaga Mindenevő bogarak Rhyncophora Ormányosbogarak Curculionidae Ormányosbogarak
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté
RészletesebbenBálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók
Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfairtás a Fóti Somlyó Természetvédelmi Területen (1996-2006) Ronkayné Tóth Mária Biológus toth.maria@gmail.com A fóti Somlyó-hegy
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenVédett állatok Magyarországon. Védett ízeltlábúak I. természetesen a teljesség igénye nélkül. Scolopendra cingulata
Védett állatok Magyarországon Öves scolopendra Soklábúak Miriapoda Százlábúak Chilopoda Scolopendra cingulata Scolopendrák Scolopendridae 10-15 cm hosszú, ujjnyi vastag is lehet, mediterrán elterjedésű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA Tarpa-Tákos (HUHN20048) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Tarpa-Tákos (HUHN20048) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató
RészletesebbenII. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció
II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves
Részletesebben(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia
(ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással
RészletesebbenHazai poszméhfajok (Bombus spp.) veszélyeztetettsége és védelmük szükségessége
SÁROSPATAKI M., NOVÁK J. & MOLNÁR V. HAZAI POSZMÉHFAJOK VESZÉLYEZTETETTSÉGE Természetvédelmi Közlemények 11, pp...., 2004 Hazai poszméhfajok (Bombus spp.) veszélyeztetettsége és védelmük szükségessége
RészletesebbenKiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: László M. Gyula és dr. Ronkay László Borítófotó: dr. Szerényi Gábor Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál:
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben331-339-SZAB.qxd 2007.10.29. 13:37 Page 331
331-339-SZAB.qxd 2007.10.29. 13:37 Page 331 Natura Somogyiensis 10 331-339 Kaposvár, 2007 Adatok a Dunántúli-dombság nagylepke faunájához (Lepidoptera: Macrolepidoptera) SZABÓ GERGELY H-7400 Kaposvár,
RészletesebbenRovarvilág Lepkék. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság. Rovarvilág NEMZETI PARK. Lepkék KÓCSAGVÁRI FÜZETEK.
N AT I O N A L PA R K Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság Rovarvilág NEMZETI PARK Lepkék aaa KÓCSAGVÁRI FÜZETEK 1 Tartalomjegyzék Bevezető................ 3 Élőhelyek szerinti ismertető és élőhelyi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898
RészletesebbenMagyarország zonális növényzeti övei
Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök
RészletesebbenFEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam
FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIIOLÓGIIA 10. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: dr. Bálint Zsolt, Máté András Borítófotó: Máté András Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál: Schmidt
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Részletesebben