Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)

Átírás

1 Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető Előadó Sárospataki Miklós Bevezetés, alapfogalmak febr.. febr. 7. márc.. Egyéb gerinctelenek Ízeltlábúak Ízeltlábúak Nagy Péter Sárospataki Miklós Sárospataki Miklós dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék márc.. márc.. márc. 7. Halak Kétéltűek és hüllők Madarak és emlősök Kiss István Kiss István Mátrai Norbert Természetvédelmi mérnök BSc szak ápr.. ápr.. Beszámoló: gerinctelenek Beszámoló: gerincesek. A beszámolók helye az Állattani és Állatökológiai Tanszék Gyűjteménytára!!! Számonkérés: -Beszámolók (db): fajfelismerés (magyar-latin név); a fajok jellemzése (élőhely, elterjedés, veszélyeztetteség, stb.) április -én gerinctelenek (max pont) április -én gerincesek (max pont) Felkészülés a számonkérésre: - előadásanyagok (= jegyzet) - fajlista - képanyag a felismerendő fajokról Honlapra feltéve: (jelszó: ) Védett állatok Magyarországon (SMKALTN és SMKALTL) Ajánlott irodalom: - Juhász Lajos (szerk): Természetvédelmi állattan. 7, Mezőgazda Kiadó, Budapest - Fekete Gábor, Varga Zoltán (szerk): Magyarország tájainak növény és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ,, Budapest Tanulmányút: Kötelező, enélkül nincs félévaláírás! Pótlási lehetőség nincs! A tanulmányút május -én, pénteki napon kerül megtartásra. Ennek keretében a Kelet Cserhát TK egyes területeit látogatjuk meg annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten minél több tanult állatfajjal ismerkedhessünk meg a természetben. Az autóbusz :- kor indul az Aula előtti szökőkúttól. Mi az hogy védett állat? (99-as kormányrendelet) a listán szereplő fajok: jelenlegi lista október minden faj, alfaj és változat (hibridek is) minden élő és élettelen példány valamennyi fejlődési alak ezek tartása, bemutatása, hasznosítása engedélyhez kötött csak akkor engedélyezhető, ha összhangban áll a természetvédelmi érdekkel, nem jár az állat sérelmével, vagy ha közérdekből szükséges gyakorlatilag: tudományos v. egyéb közcélra lehet engedélyt kapni, de alaposan meg kell indokolni

2

3 Biodiverzitás (sokféleség) fenntartása Genetikai (fajok közötti és fajon belüli) Taxon (talán a legmegfoghatóbb, fajkihalás, stb.) Fajkihalás: Hogy is van ez??? Eddig keletkezett: - millió faj, ma kb. - millió faj van (ebbők kb., millió leírt az eddig keletkezett fajok 9-9%-a kihalt Ökológiai (populációk kapcsolatrendszere), pl. táplálékláncok Fajkihalás: Mit aggódunk, van egy csomó faj! És különben is, mindig pusztultak, majd keletkeznek újak

4 Fajkihalás: Hogy is van ez??? Eddig keletkezett: - millió faj, ma kb. - millió faj van (ebbők kb., millió leírt az eddig keletkezett fajok 9-9%-a kihalt Fajkihalás: Hogy is van ez??? Eddig keletkezett: - millió faj, ma kb. - millió faj van (ebbők kb., millió leírt az eddig keletkezett fajok 9-9%-a kihalt Csakhogy!!! Mindez milliárd év alatt!!! Csakhogy!!! Mindez milliárd év alatt!!! Úgynevezett gyors kihalások (pl. dínók): kb évente egy faj Ma: naponta egy faj v. évente kb faj Ugyanakkor a fajképződés: kb. - évente egy faj Úgynevezett gyors kihalások (pl. dínók): kb évente egy faj Ma: naponta egy faj v. évente kb faj Ugyanakkor a fajképződés: kb. - évente egy faj Egy kis matematika: Évente kihal év alatt faj hal ki évente egy keletkezik ugyanezen idő alatt faj keletkezik A következmények döbbenetesek lehetnek A következmények döbbenetesek lehetnek Mééér, mi ezzel a gond??!! A következmények döbbenetesek lehetnek Mééér, mi ezzel a gond??!!. Nincs jogunk a természetet ilyen mértékben pusztítani! A védelem szintjei: Lokális és regionális (nemzeti parkok, védett területek) Élőhelyek védelme Közösségek védelme Populációk (fajok) védelme. Ha a természet erőforrásai kimerülnek, abba mi is beledöglünk, és ilyen tempó mellett ez nincs messze!!

5 Populációk (fajok) védelme Miért nem elég a magasabb szintek védelme?. speciálisan veszélyeztetett illetve kulcsfajok. környezetpolitika: területértékeléskor számadatok kellenek: pl. hány értékes faj Állatfajokat veszélyeztető tényezők. Közvetlen, szándékos pusztítás: - élelem szerzés - ipari felhasználás - divat - dekoratív fajok - peszticidek. Közvetett pusztítás: - monokultúrás gazdálkodás - intenzív vadgazdálkodás - gyepterületek és vízterek túlzott kihasználása. Élőhely változások: - leromlás - területcsökkenés - izoláció, fragmentáció Állatfajokat veszélyeztető tényezők. Közvetlen, szándékos pusztítás: - élelem szerzés - ipari felhasználás - divat - dekoratív fajok - peszticidek. Közvetett pusztítás: - monokultúrás gazdálkodás - intenzív vadgazdálkodás - gyepterületek és vízterek túlzott kihasználása. Élőhely változások: - leromlás - területcsökkenés - izoláció, fragmentáció Hazai állatfaj védelem, történeti áttekintés 9. madár emlős 9-ig 9. további madár több kisebb lépcsőben kb 7 faj 97. még madár, összesen 9 madárfaj védett 97. hal kétéltű hüllő emlős 9. gerinctelen 9. újabb gerinctelen fajok 99. puhatestű. () 7 ízeltlábú (9) hal 7 (7) kétéltű () hüllő () () madár () (9) emlős (). a legutóbbi frissítés Jelenlegi védett lista Hazai állatfaj védelem, történeti áttekintés PUHATESTŰEK () ÍZELTLÁBÚAK RÁKOK SZÁZLÁBÚAK PÓKOK ROVAROK (össz.) () Kérészek () Álkérészek 9 () Szitakötők () Fogólábúak Egyenesszárnyúak () Poloskák Kabócák Pajzstetvek Csőrös rovarok Recésszárnyúak 9 () Tevenyakú fátyolkák Bogarak () Tegzesek () Lepkék 9 () Hártyásszárnyúak () + Fészeképítő hangyafajok védett fészkei (bolyok): Kétszárnyúak

6 Jelenlegi védett lista A védelem lehetséges szempontjai:. Őshonos fajok:. Bennszülött (endemikus) fajok GERINCESEK KÖRSZÁJÚAK () CSONTOSHALAK (7) KÉTÉLTŰEK () HÜLLŐK 7 () MADARAK 7 (9) EMLŐSÖK (). Maradvány (reliktum) fajok. Veszélyeztetett fajok (IUCN kategóriák) kihalt fajok (extinct; EX) erősen veszélyeztetett (critically endangered; CR) veszélyeztetett (endangered; EN) sérülékeny (vulnerable; VU) közvetlenül nem veszélyeztetett (lower risk; LR) ritkaság illetve létszámváltozási trend a két fő szempont. Egyéb pl. rendszeresen gyűjtött faj A védelem lehetséges szempontjai:. Őshonos fajok:. Bennszülött (endemikus) fajok. Maradvány (reliktum) fajok. Veszélyeztetett fajok (IUCN kategóriák) kihalt fajok (extinct; EX) erősen veszélyeztetett (critically endangered; CR) veszélyeztetett (endangered; EN) sérülékeny (vulnerable; VU) közvetlenül nem veszélyeztetett (lower risk; LR) ritkaság illetve létszámváltozási trend a két fő szempont. Egyéb pl. rendszeresen gyűjtött faj Gerinctelen állatok védelme: Jellegzetesség: faj és egyedszámok nagyok determinációs nehézségek kevésbé ismerjük a fajokat a ritkaság probléma még nehezebben megfogható a létszám változások is nehezebben követhetőek hiányoznak a rendszeres adatok népszerűtlen csoportok GERINCESEK (össz) Csontoshalak+ingolák Kétéltűek Hüllők 7 Madarak 7 9 Emlősök 7 GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) 9,

7 GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz), Puhatestűek Rákok,7 Pókok, Százlábúak Kérészek Álkérészek 9 Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák 7, Kabócák, Növénytetvek Recésszárnyúak 9 Tevenyakúak 7 Bogarak Tegzesek 7 Lepkék 9 Hártyásszárnyúak, Kétszárnyúak, GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz), Puhatestűek Rákok,7 Pókok, Százlábúak Kérészek Álkérészek 9 Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák 7, Kabócák, Növénytetvek Recésszárnyúak 9 Tevenyakúak 7 Bogarak Tegzesek 7 Lepkék 9 Hártyásszárnyúak, Kétszárnyúak, GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz), Puhatestűek Rákok,7 Pókok, Százlábúak Kérészek Álkérészek 9 Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák 7, Kabócák, Növénytetvek Recésszárnyúak 9 Tevenyakúak 7 Bogarak Tegzesek 7 Lepkék 9 Hártyásszárnyúak, Kétszárnyúak, GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz), Puhatestűek Rákok,7 Pókok, Százlábúak Kérészek Álkérészek 9 Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák 7, Kabócák, Növénytetvek Recésszárnyúak 9 Tevenyakúak 7 Bogarak Tegzesek 7 Lepkék 9 Hártyásszárnyúak, Kétszárnyúak, GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz), Puhatestűek Rákok,7 Pókok, Százlábúak Kérészek Álkérészek 9 Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák 7, Kabócák, Növénytetvek Recésszárnyúak 9 Tevenyakúak 7 Bogarak Tegzesek 7 Lepkék 9 Hártyásszárnyúak, Kétszárnyúak, Mindez a tudatlanságunk miatt van így!!! Mit lehetne mégis tenni, hogy a gerincteleneknél is fel lehessen deríteni, mely fajok lehetnek veszélyeztetettek??!! Esettanulmány: hazai poszméhfajok veszélyeztetettségének felmérése 7

8 Hogyan becsülhető a hazai poszméhfajok (Bombus spp.) veszélyeztetettsége? Poszméhek természetvédelmi jelentősége: Méhek: megporzás, csökkenő tendenciák Bombus argillaceus délvidéki poszméh Poszméhek: nagyok, feltűnőek, szépek Környezeti nevelésben felhasználhatóak Minössze egyetlen hazai védett faj (volt, amikor ) Teendők: a fajok veszélyeztetettségének meghatározása védelmi javaslatok A fajok előfordulási és elterjedési gyakoriságának becslése Az egyes fajok előfordulás- illetve elterjedésbeli változásainak feltérképezése Anyag és módszer: Adatforrások: A közvetlen adatgyűjtés nehéz, vagy nem is lehetséges: költséges csak a jelenlegi állapotot lehet közvetlen felmérni Védelmi akcióterv kidolgozása legalább néhány veszélyeztetett fajra. Anyag és módszer: Adatforrások: Múzeumok (MTM Állattár, Bakony Múzeum) Magángyűjtemények (Józan Zsolt, Benedek Pál) Publikációk Anyag és módszer: Adatforrások: Múzeumok (MTM Állattár, Bakony Múzeum) Magángyűjtemények (Józan Zsolt, Benedek Pál) Publikációk Adatbázis: lelőhely, dátum, fajnév, adat fellelhetősége, UTM kód Összesen kb adat, poszméh faj, %-os országos lefedettség

9 Anyag és módszer: Előfordulási és elterjedési gyakoriság: Előfordulás: az adott időszak kutatottságához viszonyítva (a gyűjtések hány %-ában fordult elő az adott faj) Elterjedés: az adott időszak összes, adatot tartalmazó UTM négyzetének hány százalékában található meg az illető faj Az előfordulás és elterjedés változásának trendje: (kb adat, faj) A gyakoriságok évtizedenként való változásából (nem mindig pontos évtized határok) A magyarországi poszméh fajok összesített előfordulási adatai. Európai veszélyeztetettség: Más európai országok védett- illetve vöröslistái alapján Eredmények: Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+++ faj) Fajnév UTM négyzetek száma Relatív gyakoriság (%) Gyakorisági kategóriák Bombus consobrinus, - Bombus distinguendus, - Bombus serrisquama, - Bombus. soroeensis,7 I. Bombus elegans 7,9 I. Bombus fragrans, I. Bombus haematurus 7,7 I. Bombus paradoxus 7,7 I. Bombus hypnorum, I. Bombus argillaceus 7, I. Bombus laesus, I. Bombus subterraneus 9, I. Bombus pomorum, II. Bombus lucorum, II. Bombus confusus 7,9 II. Bombus pratorum, II. Bombus ruderatus 77 7, II. Bombus muscorum 9,9 II. Bombus humilis,9 III. Bombus ruderarius 7, III. Bombus hortorum 7, III. Bombus silvarum 79,77 III. Bombus pascuorum 7, IV. Bombus lapidarius 7, IV. Bombus terrestris, IV. Gyakorisági kategóriák: Ritka: < % Mérsékelten ritka:-% között Gyakori: -% között Tömeges: > % Eredmények: Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+++ faj) Gyakoriság-változási trendek: négy fajról nincs elég adat vagy kihalt Nincs elég adat B. consobrinus: egyetlen adat pontos dátum nélkül B. distinguendus: egyetlen adat 9 előttről kihalt? B. elegans: hét adat 9 előttről kihalt! B. serrisquama: kettő adat 9 előttről kihalt! 9

10 Eredmények: Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+++ faj) Gyakoriság-változási trendek: négy fajról nincs elég adat vagy kihalt tíz faj egyértelműen csökken nyolc ingadozik ill. stagnál háromnál bizonytalan növekedés Előfordulási gyakoriság, % 9 7 N= A B. argillaceus előfordulási gyakoriságának változása évtizedenként Előfordulási gyakoriság, % 7 7 N=7 B. confusus N= B. fragrans N=.... N= B. laesus N=97 B. muscorum N= 9 7 N= B. pomorum N= B. ruderatus N= B. hortorum N= N= B. lapidarius N= N= B. pasquorum N=..... N= B. ruderarius N=7 B. subterraneus N= B. humilis B. paradoxus B. silvarum B. lucorum B. pratorum B. terrestris... N=9.. B. haematurus B. hypnorum N=.. B.soroeensis N= Eredmények: Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+++ faj) Gyakoriság-változási trendek: három faj kihalt + egyről nincs elég adat tíz faj egyértelműen csökken nyolc ingadozik ill. stagnál háromnál bizonytalan növekedés Más európai országok védett- ill. vörös listái: faj szerepel ilyen listákon Veszélyeztetettség - védettség: faj veszélyeztetett (7++) védelmi javaslat (még faj)

11 fajok Elterjedési gyakoriság (%) változás trendje európai országok vöröslistái IUCN kategória B. argillaceus r (7.) cs CR B. confusus mr (.9) cs CR B. fragrans r (.) cs CR B. laesus r (.) cs CR B. muscorum mr (9.9) cs CR B. paradoxus r (.7) cs CR B. pomorum mr (.) cs CR B. humilis gy (.9) cs EN B. ruderatus mr (7.) cs EN B. silvarum gy (.77) cs EN B. soroeensis r (.7) n VU B. subterraneus r (9.) s VU A védelemre javasolt poszméhfajok veszélyeztetettsége (r:ritka; mr:mérsékelten ritka; gy:gyakori; cs:csökkenő, n:növekvő; s:stagnáló; CR:fokozottan veszélyeztetett; EN:veszélyeztetett; VU: sebezhető) Összefoglalás: Nincs elég adat (DD): két faj Kipusztult (EX): két faj Erősen veszélyeztetett (CR): hét faj Veszélyeztetett (EN): három faj Sérülékeny (VU): két faj Közvetlenül nem veszélyeztetett (LR): kilenc faj A korábbi egy védett poszméhfaj mellett további tizenegy faj törvényi védelem alá vonása szükséges Összefoglalás: A -as listakiegészítés után ez meg is valósult Bársonyos poszméh - Bombus confusus Bogáncsposzméh - Bombus soroeensis Délvidéki poszméh - Bombus argillaceus Erdei poszméh - Bombus silvarum Ligeti poszméh - Bombus ruderatus Óriásposzméh - Bombus fragrans Ritka poszméh - Bombus paradoxus Rozsdasárga poszméh - Bombus laesus Rövidszőrű poszméh - Bombus subterraneus Sárga poszméh - Bombus muscorum Változékony poszméh - Bombus humilis Vörhenyes poszméh - Bombus pomorum