Rovarvilág Lepkék. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság. Rovarvilág NEMZETI PARK. Lepkék KÓCSAGVÁRI FÜZETEK.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rovarvilág Lepkék. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság. Rovarvilág NEMZETI PARK. Lepkék KÓCSAGVÁRI FÜZETEK."

Átírás

1 N AT I O N A L PA R K Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság Rovarvilág NEMZETI PARK Lepkék aaa KÓCSAGVÁRI FÜZETEK 1

2 Tartalomjegyzék Bevezető Élőhelyek szerinti ismertető és élőhelyi igényeik 4 Fertő-táj: hangyaboglárkák Nagy tűzlepke Hanság: ezüstsávos szénalepke Hangyaboglárkák, tükrös busalepke Lápos, mocsaras és nádas területek éjszakai lepkéi 18 Fertő Hanság Éjszakai lepkék a hansági láperdőkben Száraz gyepek, sztyepprétek (dongószender, törpeszender) 24 Töviskesek, cserjés mezsgyék, legelők 25 Sárga és barna gyapjasszövő Nagy pávaszem Egyéb tulajdonságok szerint kiemelt fajok Pillangók 29 Farkasalmalepke, kis Apollólepke Nagytestű áttelelő nappali lepkék 31 Gyászlepke, nagy rókalepke, nappali pávaszem Vándorlepkék 32 Térkép Impresszum Kiadó: Reischl Gábor igazgató, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Szerző: Dr. Ambrus András Fotó: Dr. Ambrus András Szerkesztés: Bariska Tamás, info@bariska.hu Nyomdai produkció: Printing Solutions Bt., 6000 Kecskemét, Géza fejedelem krt. 5. Felelős vezető: Szöllősi Ádám Fertő-Hanság Nemzeti Park 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/ , Fax: 99/ fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel 7142 Illmitz, Hauswiese Tel.: 02175/3442 info@nationalpark-neusiedlersee-seewinkel.at Miért éppen a lepkék? Noha a Fertő környékének természeti értékei közül leginkább a nádas és a környező gyepek madárvilága ragadja meg az ide érkező látogatók, szakemberek és természet iránt érdeklődő turisták figyelmét, jó tudni azt, hogy már a nemzeti park megalakításakor is komolyan számba vették a gerinctelen állatvilág által képviselt természeti gazdagságot is. Ebben a kötetben szeretnénk bemutatni a Fertő és Hanság rovarvilágából a lepkék néhány ritka, védett, illetve jellegzetes képviselőjét. Ahol azt különösen fontosnak tartjuk, a lepkék élőhelyi igényeinek megfelelő terület kezelési munkáinak célkitűzéseit és megvalósítását is leírjuk, hogy az alkalmazott beavatkozások érthetővé váljanak és lepkéinket megőrizhessük. 2 Tartalomjegyzék Bevezető 3

3 Láprétek, mocsárrétek nappali lepkéi és élőhelyi igényeik Hangyaboglárkák A hangyaboglárkák a boglárkalepkék egy különleges és a szakmai érdeklődésnek méltán középpontjában álló csoportját alkotják, sajátos életmódjuk miatt. Hernyóik nem a szokványosnak mondható növényi eledelt fogyasztják, hanem életük egy szakaszában ettől jelentősen eltérő táplálkozást folytatnak. Nevezetesen, bizonyos hangyakolóniák fészekparazitáiként különleges étrendre térnek át: vagy a hangya lárvákat fogyasztják, vagy pedig a dolgozók etetik őket, jórészt állati eredetű táplálékkal. Ennek előzményeként, már a növényzeten folytatott fejlődésük során is szoktatják magukat a későbbi táplálékváltáshoz, magas fehérjetartalmú magvakat fogyasztanak. A nálunk élő lápréti fajok az őszi vérfű (Sanguissorba officinalis), illetőleg a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) magján tengődnek. Az első három lárva stádium során alig néhány milliméterre nőnek a kis hernyók (hiszen a virágzatban, illetve a magtokban vannak), majd a negyedik stádiumot a hangyabolyban töltve az állatvilágban tapasztalható egyik legnagyobb mértékű megnyúlást produkálják. A kis hernyók nem tudják befejezni fejlődésüket hangyagazda nélkül, obligát parazitái fajra jellemző Myrmica genusba tartozó hangyáknak. (Myrmica rubra és M. scabrinodis a Maculinea nausithous és M.alcon esetében, csak Myrmica scabrinodis a Maculinea teleiusnál). A hernyók életének legkritikusabb pontja, amikor a tápnövényükön való táplálkozásukat befejezve a földre pottyannak, hogy ott potenciális hangyagazdájukkal találkozzanak és az adoptálja őket. A hernyócskák ebben a fejlődési stádiumukban méretüket és kültakarójukat tekintve erősen hasonlítanak az adott hangyafajok lárváira, ez azonban messze nem elegendő az örökbe fogadásukhoz. A földre pottyanásuknak a hangyadolgozók napi aktivitási csúcsára való időzítése csak növelni képes a hernyócskák megtalálásának esélyét, azonban a speciális mirigyeikben termelt illatanyagok, az érintett hangya fajokszámára kívánatos feromonok már nagyban elősegítik a létfontosságú találkozás létrejöttét. A találkozáskor különleges rituálé és további, ingerlésre kibocsátott illatanyagok, sőt, zörejek segítségével győzi meg a hernyó az őt megtaláló hangyadolgozót arról, hogy adoptálja őt és cipelje be a hangyabolyba, a többi hangyalárvát tartalmazó nevelőkamrákba. Ezt követően a hernyó átveszi az adott kolónia egyedi illatanyagát és viszonylag védett körülmények között folytatja táplálkozását, ami lehet a hangyalárvák fogyasztása (ragadozó életmód: Maculinea teleius és M.nausithous), vagy a dolgozók által való etetés (kakukkfióka életmód: Maculinea alcon). Legalább egy (olykor kettő) telet eltöltenek a hangyabolyban, majd mikor testtömegük nagyjából az adoptáláskor mért tömeg 100-szorosát eléri, júniusban bebábozódnak. A kikelő imágóknak sietve el kell hagyniuk az addig védelmet jelentő fészket és szárnyuk erezetét felpumpálva megkezdik átlagosan 4-5 napig tartó, pompás lepkeéletüket. 4 5

4 Noha úgy gondolnánk, hogy a jól fölfegyverzett, agresszív hangyák lakta fészekben fejlődő hernyókra semmiféle veszedelem nem leselkedik, a valóságban ez messze nem így van. A hangyagazdák csak bőséges táplálék esetén látják szívesen a csellel betolakodó hernyókat, amint szűkösebb idők járnak, addigi gondozóik könnyen a hóhérukká válhatnak. Egyik legkritikusabb mozzanat a kényes örökbe fogadási rituálé, azonban a már a bolyba befogadott kis hernyók számára sem fenékig tejföl az élet. A kolóniába bekerülés idején a normális méretű dolgozók lárváinak megfelelő a méretük, még elég sérülékenyek. Ennél nagyobb méretet elérve már a megerősödő kültakarójuk komolyabb védelmet nyújt számukra, azonban még mindig nincs teljesen biztosítva a felnevelkedésük. A korai stádiumú hernyók, noha viszonylag védett helyen fejlődnek, a külvilág elől rejtve, mégis akad olyan fürkészdarázs faj, mely megtalálja őket akár a vérfű virágzatában is. Többnyire fajspecifikus Neotypus fürkészdarazsak tartoznak ebbe a csoportba. Akad azonban még ennél is specializáltabb parazitoidjuk a hangyaboglárka-hernyóknak. Bizonyos Ichneumon fajok képesek arra, hogy feltehetően illatanyagaik alapján megállapítsák azt, hogy egy Myrmica fészekben lakik-e általuk parazitálható Maculinea hernyó. Amennyiben a darázs úgy találja, hogy a fészek hernyó által lakott, behatol a hangyabolyba, ami rendkívül kockázatos dolog, hiszen minden más betolakodót azonnal legyűrnének, ízekre szednének a hangyák, ha ilyesmire vetemedne. A fürkészdarázsnak azonban van olyan vegyi fegyvere, melyet támadóira permetezve zavart kelt soraikban, egymásnak esnek az addigi bajtársak, a darázs pedig, a zavart kihasználva felkeresi a kakukkfiókát, és tojását elhelyezi benne, majd sietve távozik, mentve a bőrét. A fészekparazita-hernyóban pedig kifejlődik szépen a benne élősködő parazitoid (azért nevezzük parazitoidnak ezt az életformát, mert a gazdaszervezet pusztulását okozza az ő kifejlődése, míg a parazita életmód legfeljebb legyengülést okoz a gazdának), majd a lepkebábból nem színpompás lepke, hanem fürkészdarázs kel ki, ha eljön az ideje. Noha igen keveset tudunk ezekről a fürkészfajokról, azt le lehet szögezni, hogy az ide tartozó fajok még inkább veszélyeztetettek, mint maguk a lepkék! Jól érzékelhető, hogy a hangyaboglárkák lápréti fajai csakis úgy maradhatnak fenn, ha tenyészésükhöz szükséges minden feltétel egyszerre teljesül. Ráadásul mivel térségünkben vannak olyan állományok, ahol egyszerre kettő, sőt három faj is együttesen fordul elő az egyes fajok kissé eltérő ökológiai igényei egy azon élőhelyen egyszerre kell, hogy teljesüljenek! Életciklusuk beteljesedéséhez így nem elégséges feltétel pusztán a hernyó kezdeti tápnövényének jelenléte, de a fajra jellemző 1-2 hangyagazda kolóniáinak (jellemzően Myrmica fajok) is elérhető távolságon belül meg kell lenni, az élőhelynek kellő mértékben mozaikosnak kell lenni, eltérő virágzási stádiumú tápnövényekkel, menedékterületekkel, mikrodomborzati és mikroklimatikus változatossággal (pl. árnyékoló állományfoltok). Tudjuk, hogy két vagy több faj nem tud tartósan együtt élni teljesen azonos ökológiai igényekkel, vagy kölcsönösen kizárják egymást, vagy a niche szegregáció értelmezés szerint némileg eltérő az ökológiai optimumuk, így van ez a két, vérfüvön élő Maculinea faj esetében is, és a helyzetet csak tovább bonyolítja a harmadik, kornis tárnicson élő faj jelenléte. Vérfűboglárka Maculinea teleius Országos szinten a legelterjedtebb hazai lápréti hangyaboglárka, az alkalmas vérfüves réteken, olykor elég jelentős egyedsűrűséggel előfordul. A nagy teljesítményű kaszálógépekkel, egy-egy rosszul időzített kaszálással viszont komoly állományokat is fel lehet számolni egyetlen beavatkozással. Az imágó megjelenése július elejére tehető, de a rajzás elhúzódik és folyamatosan tapasztalható friss kelés augusztus végéig is. A nőstények számára a fiatal, még friss, ki nem nyílott vérfűvirágzatok az alkalmas helyek a peterakásra. Ezek a fejecskék különösen a virágba szökkenés első időszakában vannak bőségben, de a rajzás vége Vérfűboglárka aberráció: a fonák pöt tyeinek megnyúlt elváltozása felé is folyamatosan rendelkezésre állnak. A mi klímánkon a stabil és abundáns M. teleius állományok fennmaradásához a rendszeresen kaszált, nagyjából homogén, július közepére már erőteljesen virágzásba fordult vérfűállományok az optimálisak, ahol a tápnövény nagy egyedsűrűséggel fordul elő, a rét vöröslik a vérfűvirágtól. Az állomány népessége és a populácó dinamikája jórészt az adott év időjárási feltételeitől és a Myrmica scabrinodis hangyakolóniák kondíciójától függ. Megfigyelhető, hogy egymást követő években más és más élőhelyfoltokban lehet tapasztalni az erősebb lepkeállomány-kikelést, a túlságosan igénybe vett területek a következő évre, évekre kimerülnek, kevesebb lepkét képesek kinevelni. Így a hangyakolóniák és fészekparazitáik közt egyfajta dinamikus egyensúlyi állapot alakul ki, melyben az erősebb és gyengébb lepkenépességű foltok időszakonként váltják egymást, míg az össznépesség többékevésbé állandó szinten mozog. Noha a lepkék meglehetősen aktívak, sokat mozognak, de az élőhelyüket nem nagyon hagyják el, kisebb akadályok könnyen útjukat állják (cserjesor, szegély, nádas foltok, stb.), ezért fontos az egyes, elszigetelődött élőhelyfoltok közti átjárás biztosítása, ha az adott terület tenyészésre alkalmas és alkalmatlan foltok mozaikkomplexumából tevődik össze. 6 7

5 Veszélyeztető tényezők: későn végzett kaszálás (június 10. után már nem célszerű), korán végzett tisztító kaszálás (szeptember vége előtt általában nem szabad), nehéz gépekkel túl nedves talajon való mozgás (talajtömörödés, hangyafészkek sérülése, egyéb taposási károk), lecsapolás, meliorációs árkok létesítése és fenntartása (kiszáradás, elgyomosodás), becserjésedés, elnádasodás. Zanót boglárka Maculinea nausithous Hazánkban csak a Dunántúl láprétjein fordul elő, többnyire együtt az előző fajjal és általában alacsonyabb egyedszámban találkozhatunk vele. A lepkék nagyobb arányú megjelenésére zömében a M. teleius rajzásának kezdetéhez képest kicsit később, 1-2 hét csúszással várható, azonban akadnak korábbi példányok is és még szeptemberben is akadhatnak frissen kelt egyedek. A lepkék nektárforrásul is előszeretettel használják a vérfű már teljesen kinyílt, kiszínesedett virágait, melyeken többnyire összecsukott szárnyakkal látjuk őket ücsörögni. A szárny fonákjának sötét, vöröses vagy kávébarna színe is az idősebb virágzat színével harmonizál, a nőstények petéiket is a már teljesen kiszíneződött fejecskékbe rakják. A nausithous a mi klímánkon az előző fajjal szemben a nyíltabb, összefüggő, homogén vérfüves foltok helyett a szegélyeket, árnyékosabb foltokat részesíti előnyben, még akkor is, ha csak néhány szál virágzó vérfű található meg. Elsődleges hangyagazdája, a Myrmica rubra ugyancsak az árnyékosabb, növényzettel sűrűbben benőtt, több szintes borítottságú gyepterületeket kedveli, így nem csoda, ha a lepke is főleg ilyen foltokon tartózkodik. Ezek tipikusan olyan helyeken alakulnak ki, ahol nincs rendszeres kaszálás és a későn felvirágzó vérfű nem tud nagyobb dominanciára jutni, inkább fűfélék, kékperje, gyepes sédbúza alkot társulást, olykor zsombékolva. Rekettyefűzbokrok védelmében és árnyékában érzik biztonságban magukat. Noha a lepkék sokkal kevésbé tűnnek aktívnak, mint a teleiusok és kedvelt élőhelyfoltjaikhoz ragaszkodónak tűnnek, röptük gyors, energikus és kitartó is tud lenni, nádasszegély, cserjesor nem állja útjukat, ha nekilendültek. Állományaik olykor egészen alacsony egyedszámmal is képesek stabilan fennmaradni, de van arra is példa, hogy egy évről évre csökkenő populáció végül teljesen összeomlik. Veszélyeztető tényezők: kiszáradás (lecsapolórendszer), szegélyterületek megnyitása, felmelegedése (cserjeirtás, szintezettség megszüntetése kaszálással, szárzúzással nyári időszakban), menedékterületek fennhagyása nélkül történő kaszálás. Szürkés hangyaboglárka Maculinea alcon A Dunántúl láprétjein a szürkés hangyaboglárka kornistárnicshoz mint kezdeti tápnövényhez kötődő ökotípusa fordul elő, a Szent László tárnicshoz kapcsolt (korábbi rajzási idejű és más hangyagazdájú) xerophila ökotípus a középhegység déli lejtőin tenyészik. A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) kékperjés láprétek, mocsárrétek egykor elterjedt és helyenként gyakori, enciánkék színű virága volt, mára meglehetősen viszszaszorult és ahol van, ott sem éri el korábbi tömegességét. Július végétől kezd el virágot hozni, addig csak lappanganak hajtásai, a sűrű növényzetben azt gondolnánk, meg se lehet találni, azonban a szürkés hangyaboglárka nőstényei csalhatatlanul fölismerik tápnövényüket virágzás előtt is. A virágzási időszakban és közvetlenül előtte végzett kaszálást az egyébként hosszú életű tövek nagyon megsínylik, rosszul időzített kaszálással egy-egy állományt akár teljesen ki is lehet irtani, főleg, ha ismételten a virágzásba kaszálnak bele. A lepkék rajzási ideje a három lápréti hangyaboglárka közül a legkorábbi szokott lenni, de július első felétől elhúzódhat augusztusra is. Nektárforrásul számos, az adott időszakban a réten megtalálható virágot elfogadnak, kedvelt például a réti füzény, mely esetenként nagyobb tömegben is megtalálható láp- és mocsárréteken, a tárnicsok csak a rajzás közepétől nyílnak, úgy tűnik, nem is játszanak komolyabb szerepet a lepkék táplálkozásában. A nőstények a hajtáscsúcsokra, illetőleg a bimbók, vagy virágok tövébe helyezik el petéiket, melyből kikelve a fiatal hernyók befúrják magukat és a magkezdeményeken táplálkoznak. A lepkék meglehetősen jó röpképességűek, viszonylag aktívak, de az adott élőhelyen jobbára a tápnövényfoltok közelében mozognak. Ezek a foltok esetenként csak egy-egy keskeny szegélyre korlátozódnak, mivel a jelenlegi technológiák (nagy teljesítményű traktorok és kaszálógépek) használatával a kaszált lápréteken csak kivételesen ritkán, nagy odafigyeléssel lehetett megőrizni azt a finom mozaikos szerkezet, amit a korábbi időszakokat jellemezte, így a szegélyekre, vagy lecsapolóárkok szélére szorultak ki a maradék tárnicsos állományok. A megközelíthetetlen, gépekkel nem kaszálható, esetleg legeltetett területeken, illetve a kifejezetten ilyen szempontú kezeléssel érintett területeken maradtak fenn erőteljesebb állományok. Jelenleg a szürkés hangyaboglárka noha nem kevésbé veszélyeztetett, mint a másik két tárgyalt faj nem szerepel az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének védett 8 9

6 fajai között, mivel taxonómiai helyzete még nem teljesen tisztázott. Noha a hazai fajok közül a legtöbb hangyagazdával rendelkezik, népességei a Nyugat-Dunántúlon éppen tápnövénye jelentős mértékű visszaszorulása miatt komoly veszélynek vannak kitéve. Több olyan helyről is hiányzik, ahol tápnövénye megtalálható és a többi rokon hangyaboglárka legalább egyike jelen van (tehát megvan a szükséges hangyagazda is). Veszélyeztető tényezők: nem megfelelő kaszálás, kiszáradás (lecsapolás). Hangyaboglárka népességek a Fertő térségben és környezetében Mintegy 10 éve folyamatosan figyelemmel követett és intenzíven (jelölés-visszafogásos módszerrel) vizsgált teleius és nausithous vegyes állomány él a Hidegség és Fertőhomok közti vérfüves réteken. Ennek fenntartása és ökológiai állapotának javítása érdekében az utóbbi években kifejezetten a lepkék és tápnövényük érdekében zajlanak időben és térben, szakértői vezetéssel a mozaikosan végzett kaszálások, egyebek közt a terjedő nád visszaszorítását is megcélozva. Az állomány védelme érdekében jelölik ki a fennhagyandó (menedék) területeket. A terület kiszáradásának megállítására, az egykor kiépített lecsapolóárok és csatornarendszer működésének blokkolására kisebb víz visszatartó küszöbök épültek. Az egyes mozaikfoltok közti átjárást az elválasztó erdő- és cserjesávokon vágott átjárók kialakítása teszi lehetővé. A fenntartási munkák és vizsgálatok végzésében a nemzeti park dolgozói mellett gyakorlatos diákok, szakdolgozók és önkéntesek is részt vettek, még Angliából is érkezett segítség ide. A területen a szárazabb időszak ellenére is ezres nagyságrendű teleius- és százas egyedszámú nausithous-populáció tenyészik. Nem a nemzeti park szerves részét képezi, de számos botanikai és rovartani ritkasága miatt az utóbbi években alaposabb vizsgálatok alá került az ebergőci láprét, mely kevesebb, mint 10 km távolságra van a Fertőtől. Ez a láprét évek óta nagyjából zavartalan, számos orchideafaj mellett jelentős állomány szibériai nőszirom és kornistárnics is díszlik rajta. A láprét ugyan egyes részein erősen nádasodik, máshol bokorfüzek borítanak jelentősebb foltokat, azonban a kékperjés láprét, zsombékos szerkezettel még mindig jelentős területeket foglal el. Egész Győr-Moson-Sopron megye legjelentősebb, három lápréti hangyaboglárkából álló kevert populációja itt található. A teleius enyhe dominanciája mellett viszonylag kiegyenlített a nausithous és az alcon aránya is, ami azt mutatja, hogy a terület, beavatkozások nélkül is egyelőre igen változatos, nagy élőhelyi gazdagságot mutat. Az eddigi vizsgálatok során csak a megjelölt egyedek száma évente elérte vagy meghaladta az ezret. A Fertőtől kicsit távolabb, Sopron irányában Harkán volt még ismert teleiusés nausithous kevert népesség, itt kornistárnics is volt, jelenleg nincs számottevő hangyaboglárka népesség a réten. Teleius-állomány van még Ágfalván az Ikva mentén és az Arbesz-réten. A Répce mentén, Csáfordjánosfa térségében vannak jelentős vérfüves mocsárrétek és láprétek, azonban az utóbbi időben csak teleius-állományról vannak szórványos megfigyelések. A Hanságban az eddig vizsgált tárnicsos réteken sehol sem sikerült alcont, vagy (a sokkal egyszerűbben vizsgálható) petét megtalálni, teleius és nausithous szórványosan előfordul, a Kapi-réten a nausithous-állomány elég jelentősnek tűnik. A Szigetközben a Vörös-rétről ismert jelentős kevert nausithous- és teleiusállományok, de szórványosan kisebb népességek a csatornák, árkok mentén megtalálhatóak. Alcon nem került elő, noha van néhány kornistárnics lelőhely (többek között a Vörös-réten is). A nemzeti park területeitől távolabb, Gyóró és Himód határában ismerünk még egy kisebb 3 lápréti maculineás rétet, ennek feltárása még folyamatban van. Nagy tűzlepke Lycaena dispar A nagy tűzlepke törzsalakját Angliában írták le, de már a múlt századra kipusztult. A kontinensen két további alfaja él, melyből hazánkban a L. d. rutilus fordul elő országszerte

7 A faj a boglárkalepkék azon csoportjába tartozik, melyek nem mutatnak szorosabb kapcsolatot hangyákkal, hernyóik nem igénylik hangyagazda jelenlétét kifejlődésükhöz, teljesen szokványos, növényi táplálékon fejlődnek. Fő táplálékuk a lórum (lósóka) fajok közül kerülnek ki, főként a vízközeli, vízenyős területeken élő tavi lórum (Rumex hydrolapathum). A lepke is a láprétek és mocsárrétek mélyebb területein, vízpartokon és időszakos vízborítású területek környezetében érzi otthon magát. Nálunk évente 2 nemzedékben tenyészik, olykor részleges harmadik generációja is lehet. Hernyóalakban telel át, finom kis szövedékben, többnyire a tápnövény levelén, különleges tulajdonsága, hogy így, diapauzában hosszabb ideig tartó elöntést is el tud viselni, nem fullad meg, a vizes élőhelyeken várható időszakos vízborítású állapothoz teljesen jól alkalmazkodott. Az adult példányok májust-júniusban jelennek meg, majd a következő generáció olykor szinte egybe mosódva július-augusztusban röpül, de rendszeresen lehet találkozni szeptemberben is példányokkal. Az előbb megismert hangyaboglárkákhoz képest nemcsak a lárvális fejlődésük mutat jelentős eltérést, hanem a kifejlettlepkealakban töltött időszak is. Az adult példányok élettartama lepkeviszonylatban nem túl rövid, 2-3 hétig is el tudnak élni. A hímek a megfelelőnek ítélt szaporodásra alkalmas helyeken területet foglalnak és territoriális viselkedést mutatnak,vagyis védik azt a betolakodó fajtárs hímektől. (Természetesen a nőstényeket örömmel fogadják.) A boglárkalepkéhez képest a repülésük igen erőteljes, időnként energikusan körbejárják birtokukat, éppen elég szemmel követni őket, bár a hímek pompás, ragyogó piros színe és hamuszürke fonákja még messziről is elég jól szembetűnik. Táplálkozást folyamatosan végeznek, nektárforrásul bármilyen nektárral rendelkező virág megteszi, de ők is előszeretettel látogatják például a nedves réteken gyakori réti füzényt. Territoriális viselkedésükkel és hosszabb élettartamukkal összefüggésben nagyobb egyedsűrűségű populációik ritkán találhatók, a Fertő-térségben, egy-egy bejárás alkalmával, alkalmas élőhelyeken is csak 4 5 példánnyal találkozhatunk, egy-egy 100 m-es partszakasz, vagy 1 2 hektár terület vizsgálata során. Persze ha az ember célirányosan, az ismert tenyészőhelyeket keresi fel, látszólag nagyobb abundancia mutatkozhat. Kedvelt élőhelyei egy nagyobb, nedves rét esetében a legmélyebb foltok, melyeken akár időszakos vízborítás is lehet, álló- és folyóvizek esetében pedig a vízpart olyan szakaszai, ahol a tápnövény és valamilyen nektárforrás is megtalálható. Veszélyeztető tényezők elsősorban az élőhelyeket ért veszteségek: Nagy tűzlepke, hím lecsapolás, kiszáradás, rossz időpontban végzett kaszálás. Ugyanígy káros lehet a mély fekvésű területek nedves időszakban való összecsapázása, valamint főként kisvízfolyások esetében a parti növényzet egyszerre, teljes mértékben való lekaszálása. Megoldásként mindenképp a láprétek, mocsárrétek legmélyebb (esetenként akár vízállásos) helyein is érdemes fennhagyandó területeket kijelölni, hiszen a nagy tűzlepkének éppen ezek a tenyészőhelyei, valamint nektárforrásul szolgáló foltok is mindenképp ki kell jelölni (ellenkező esetben a tűzlepkék elhagyják az alkalmatlanná vált területet). Az így fennmaradt foltokat szárazabb időszakban (nem is feltétlenül minden évben), illetve amikor már a szomszédos lekaszált területek kisarjadtak, a nagy tűzlepkék fejlődéséhez igazodva lehet letakarítani. Legjobb azonban a régi, mozaikos kaszálás volt, amit persze ma már csak igen nagy odafigyeléssel lehet imitálni, annak érdekében, hogy a haris és egyéb földön fészkelő madarak, az ott tenyésző orchideák, gyapjúsások és más botanikai ritkaságok, valamint a hangyaboglárkák, tarszák és más gyeplakó rovarok is mind megtalálják létfeltételeiket, tápnövényeiket, nektárforrásaikat, valamint a lekaszált széna is hasznos legyen a jószág számára. Nagy tűzlepkét a Fertő térségben a hangyaboglárkás lápréteken, mocsárréteken, a csatornák partján, mezsgyék vízállásos, mély fekvésű foltjain figyelhetünk meg legkönnyebben. Távolabb a harkai lápréten, Ebergőcön, Ágfalván, a Répce, Kardos-ér, Ikva és más patakok mentén, a Hanságban szintén egyes lápréteken, a beömlő vízfolyásokat kísérő vízparti állományokban, továbbá a Szigetköz vízparti területein szórványosan sokfelé megtalálhatjuk. Ezüstsávos szénalepke Coenonympha oedippus Az ezüstsávos szénalepke az EU Élőhelyvédelmi Irányelv II. és IV. Függelékein szereplő, illetve a hazai fokozottan védett fajok között Ft eszmei értékkel jegyzett, nem különösebben feltűnő megjelenésű, nagyjából közepes boglárkalepke méretű szemeslepke. Európai populációi szinte mindenütt lokálisak és aktuálisan veszélyeztetettek. Hazánkban ismert természetes előfordulása pár évvel ezelőttig már csak egyetlen területre, Ócsa környékére korlátozódott, bár vannak sikeresnek ígérkező próbálkozások korábban ismert, illetve alkalmasnak ítélt területekre való be- és visszatelepítésre a Kiskunságban. A faj hansági előfordulására vonatkozó adatok utoljára mintegy 70, illetve 100 évvel korábbi időszakra 12 13

8 vonatkoztak, így jogosan tekintettük a fajt kipusztultnak a területről. A korábban eltűntnek tekintett lepke helyzetének felderítésére az eredetileg ismert élőhelyeken korábban is történtek próbálkozások, azonban a jelentős mértékű tájképi átalakulás (lecsapolás, erdősítés) miatt a vizsgálatok nem hoztak pozitív eredményt. A felkutatására vonatkozó legutóbbi kísérletre az adott indíttatást, hogy a vele kapcsolatos visszatelepítési kezdeményezések körül heves vita alakult ki a hazai szakemberek között. Az eredményhez vezető intenzív, célirányos vizsgálatok kiindulását a keresett élőhely típus(ok) beazonosítása képezte: a megcélzott állományok zöme a kékperjés láprétek tőzeges talajon díszlő, több szintes, zsombékoló szerkezetű (nem gépi kaszálású, vagy kaszálatlan) formációiból kerültek ki. Az utolsó ismert adattól, 1939-től számítva (Graeser, 1940) épp 70 év telt el, hogy az első recens előfordulás igazolta a faj hansági túlélését. Az első példány megkerüléséhez némi szerencse is kellett, hiszen az ún. Háromszögletű-rét lelőhelyen már korábban is történtek bejárások, eredménytelenül. Az első példány megpillantását számos további követte és ez elvezetett a faj itteni előfordulási helyeinek, majd pedig kedvelt élőhelytípusainak a feltérképezéséhez. A megtalált populáció egy viszonylag lehatárolt terület részén az abundancia becslésére azonnal elindult egy jelölés-visszafogásos vizsgálat, valamint több kutató aktív közreműködésével a térség további alkalmasnak látszó élőhelyein is történtek felmérések, a faj elterjedésének megállapítására (jelenlét-hiány). A vizsgálat során jelentős állományok előfordulásáról sikerült megbizonyosodni a Háromszögletű-rét közelében és annak néhány km sugarú környezetében. A legkedveltebb élőhelyek a következő típusokba voltak sorolhatók: a Háromszögletű-réthez hasonló, kaszálatlan, több szintes, zsombékoló sásos kékperjés láprétek, némi cserje, főleg kutyabenge (Frangula alnus) és kevés nyír-, fűz- (Betula pendula, Salix sp.) borítással, bőséges (időnként tocsogós) vízellátással sikertelenül erdősített, valamikor mélyszántott, bakhátas művelésű, gyepes borítású területek, kevés fásszárúval fiatalosok, kiritkult állományok tisztásfoltjai és szegélyei. A lepkék június első harmadában jelennek meg, repülési idejük nagyjából egy hónapig tart. Egyöntetű kávébarna szárnyfelszínüket viszonylag ritkán mutatják, a pihenő példányok többnyire csukott szárnnyal ülnek. A fonák a hímek esetében vörösesbarna, a nőstényeknél világosabb szürkésbarna, egy sor szemfolttal, ami a nőstényeknél egy kis fehéres folttal van díszítve. Magyar nevét a szárnyak szegélyében húzódó nagyon finom, keskeny, ezüstös-bronzos fémfényű sávról kapta. Először a hímek bukkannak fel, majd durván egy hétre rá kelnek ki az első nőstények is. Az imágók nem látogatnak virágokat, nincs szükségük nektárra, azonban előszeretettel szívogatják a nyers talajfelszínről és bomló szerves anyagokról a nedvességet és a benne oldott anyagokat, kivált száraz, meleg napokon. Repülésük nem túl erőteljes, de kitartó, viszonylag ritkán ülnek le pihenni a hímek napsütésben. Nagyon jól alkalmazkodnak a magassásosban való navigáláshoz, többnyire a növényzet középső szintjében mozognak, nagy biztonsággal. Önként nem is hagyják el a rejteket adó sásost, de ha megzavarják őket, komolyabb sebességre is tudnak kapcsolni. A nőstények természetesen lomhábbak, kevesebbet mozognak, de azok is ügyesen tudnak lavírozni a sűrű levelek és ágak között. Mint a szemeslepkék általában, az ezüstsávos szénalepke is jól hall, roppanásra, neszezésre elbújik a megfigyelő szeme elől, vagy odébb áll. A nőstények egyenként rakják le petéiket, szétszórtan, főleg egyszikű növények levelére ragasztva. Tápnövényük közé sásfélék tartoznak, de nem mutatnak különösebb specializációt, több, más pázsitfűfélét is elfogyasztanak, ami a lápréteken előfordulhat. A fiatal hernyók telelnek át, majd tavasszal folytatják táplálkozásukat. Az elöntést nem viselik el az áttelelő hernyók, megfulladnak, ezért is fontos számukra a zsombékos szerkezet, mely magas vízállás esetén is menedéket biztosít a hernyóknak. Évente egy generációja van. Állománynagyság: A Háromszögletű-rét mintegy 10 ha-os területéből egy nagyjából fizikailag, úttal, csatornával és nádas, vagy cserjés szegéllyel lehatárolt 1 ha-os mintaterületen történt a jelölés-visszafogásos denzitásbecslés

9 A vizsgált időszakra az adatok alapján Manly-Parr módszerrel körüli maximális napi populációméretet lehetett becsülni, amiből a teljes repülési időszakra százas nagyságrendű teljes populációméret valószínűsíthető. A mintaterületnél tízszer nagyobb Háromszögletű-rét teljes területére így az ezres populációméret becsülhető, ami a teljes repülési időszakra, a további, abundáns állományokkal együtt mindenképp több ezres populációméretet tesz valószínűvé a vizsgálat évében. Az előfordulási helyek jellegéből és azon helyekből, melyek alkalmasnak tűnnek, ám nem sikerült kimutatni a faj jelenlétét, világosan látszik, hogy ez a lepke nem viseli el sem a gépi kaszálást, sem a területen a nádas-, az erdő-, vagy a bokorfüzesállományok záródását. Érzékenyen reagál továbbá a kiszáradásra és nem kedveli ezzel összefüggésben az invázív fajok (itt főként Solidago) térhódítását. Problémák: Vízelvezetés: a terület kiszáradását okozza, a zsombékoló jelleg megszűnik, záródik az állomány, a lepke számára bezárulnak a védett közlekedési útvonalak. Gépi kaszálás, szárzúzás: tönkre teszi a gyep mikrodomborzati strukturáltságát, zsombékos szerkezetét, szintezettségét, homogenizálja a gyep szerkezetét, ami nem kedvező a lepke és a hernyó számára sem. Cserjésedés (kaszálás felhagyása): alacsony borítású árnyékoló cserje elegyet (Frangula alnus) menedékül, pihenőterületként használ az imágó, nagyobb mértékű borítás, záródás esetében azonban kiszorul a területről, nem is repül bele. Nádasodás: ritkás nádasszegély nem okoz problémát, azonban sűrűbb nádas mellett átalakul a gyepszerkezet is, és a lepke sem hatol be a számára otthonul nem szolgáló közegbe. Solidago terjedés (+egyéb invázív): vízgazdálkodás romlása miatt beálló változás, ami a honos gyep faji összetételét és struktúráját változtatja meg, alkalmatlanná téve azt a faj számára. Erdősítési kötelezettség: a beerdősítéssel akár sikertelen, akár nem jelentős mértékű zavarás következik be, mely (az egykor alkalmazott bakhátas előkészítés kivételével) többnyire nagyban lerontja a faj túlélésének esélyeit. A meglévő állomány fennmaradását és további megerősödését a következő intézkedések segíthetnék elő: A gyep művelési ágban levő, ismert Coenonympha oedippus élőhelyeken az agrártámogatási rendszer által előírt évi egyszeri (N 2000) vagy kétszeri kaszálási kötelezettséget föl kell oldani, mert az az állomány kipusztulásához vezethet. Az erdő művelési ágban lévő élőhelyeken az erdősítési kötelezettség alól mentesíteni kell a területet, mivel az is nagyban károsítja az élőhelyet, sikeres telepítés esetén kipusztul a faj a beerdősített területről. A cserjésedés, nádasodás és egyéb, invázív fajok előretörése elleni védekezésül kisebb sávokban, függesztett adapterrel való szárzúzás javasolható, bizonyos mértékű kézi munkával megsegítve (motoros kasza). További vízelvezetés, lecsapolás nem engedhető meg a területeken, törekedni kell az olvadásból és csapadékból származó többletvizek visszatartására. Tükrös busalepke Heteropterus morpheus A hansági láprétek egyik gyakran szem elé kerülő, védett lepkéje a tükrös busalepke, mely szintén az ezüstsávos szénalepke által is lakott réteket kedveli. Imágói akkor jelennek meg, amikor az oedippus rajzása már vége felé jár, szinte váltja az előzőt. Szárnyainak felszíne ennek a fajnak is sötétbarna, némi világos mintázattal, méretre is hasonló, fonákja azonban feltűnő, világos ovális foltokkal van tarkítva. Leginkább mégis a szaggatott, szökellő repülése alapján ismerhető fel. Előszeretettel látogatja a láprét virágait, réti füzény, ajakosak, bogáncs, stb. tartoznak fő nektárforrásai közé. A hernyó tápnövénye szintén a fűfélék közül kerül ki. Rajzási ideje június végétől július-augusztus hónapokig tart. A legnépesebb állomány a hansági réteken él, itt helyenként nagyobb egyedsűrűséget is elérhet. Ezenkívül a térség más, lápréti hangyaboglárkák által benépesített területein is előfordul, de jóval alacsonyabb számban. Az ezüstsávos szénalepke által kedvelt területeken úgy tűnik, hogy a tükrös busalepke és a nagy tűzlepke mellett még a két, vérfüvön élő hangyaboglárka is előfordul, nagyobb arányban a nausithous, így a térség nappali lepke szempontból rendkívül értékes területének tekinthetjük. Mindehhez még számos ritka és védett éjszakai lepke is felsorakoztatható. A nagylepkeközösség további értékes elemeinek feltárására éjszakai lámpázások történtek

10 Lápos, mocsaras területek éjszakai nagylepkéi Xestia sexstrigata Fertő A Fertő környezetének egyik leginkább meghatározó, domináns eleme a nádas és a náddal elegyes télisásos, gyékényes, illetve magassásos társulások sorozata, melyeket láp- és mocsárrétek öveznek ott, ahol fásszárú növényzet, vagy szántóföld nem ékelődik be. Míg a nappali lepkék között nem találunk olyan fajokat, melyek számára a nádas jelentene alkalmas élőhelyet, az éjszakai fajok és a molylepkék között már jócskán akadnak ilyenek is. A nád régtől fogva kedvelt építőanyag, melynek üreges, csöves szerkezete miatt kitűnő mechanikai tulajdonságai és hőszigetelő képessége van. A fertői nádat különösen kedvelték, még nagyobb távolságra, a tengeren túlra is eljutott. A nádas állomány és maga a nád növény is élőhelyi és táplálékforrás szempontból a természetes életközösségek számára persze lényegesen elemibb szerepet játszik, mint ipari nyersanyagként, azonban éppen ez utóbbi tulajdonság miatt ismertek a nád minőségét rontó, vagy rajta, benne élő gerinctelenek (egykor karantén kártevőként is nyilván tartották némelyiket). A nádasokhoz, gyékényesekhez, láprétekhez, mocsárrétekhez és láperdőkhöz, valamint egyéb vízhatású élőhelyekhez kötődő lepkefajok zöme euroszibériai-szibériai elterjedési típusba tartozik és táplálkozási módjától, tápnövényétől függetlenül kedveli a hűvösebb, párásabb mikroklímát. Ezt a nyári időszakban is gyakorta megtapasztalható éjszakai pára (olykor köd) képződése is jól megmutatja. Ennek köszönhetően az ilyen élőhelyek képesek megőrizni számos faunisztikai ritkaságot, esetenként korábbi időszakokból itt maradt fajokat is, de lepke fajegyüttesük a gyakori fajokat tekintve is egészen sajátos lehet. A Fertő térségének nádasaiban általánosan elterjedt és gyakori faj a nádrontólepke (Phragmatoecia castanea), mely az ősinek számító farontó lepkék közé tartozik. Hernyója a nád szárában él és belülről rágja azt, csakúgy, mint sok más egyéb lepke hernyója. Ilyen fajokat találunk még a nádibaglyok között és néhány molylepke is hasonló életmódot folytat. Egyik leggyakoribb, nádhoz mint tápnövényhez kötődő bagolylepkénk a Mythimna obsoleta. Jellegzetes és szép, nádban élő lepke a Senta flammea, valamint az egykor faunisztikai ritkaságként, az országban az elsők közt Fertőrákosról előkerült Arenostola phragmitidis. Ősszel gyakori a Rhizedra lutosa és a Sedina buettneri, valamint találkozhatunk az év során néhány ritkább Archanara fajjal is. Nádiszövő hernyó A nád levelét fogyasztja előszeretettel a nádiszövő (Laelia coenosa) és olykor a szomjas pohók (Philudoria potatoria) is. A nádas zónát övező lápréteknek, mocsárréteknek és bokorfüzesnek, valamint láperdei társulásoknak ugyancsak megvannak a maguk jellegzetes éjszakai nagylepkéi, melyek közül több tipikus faj is előfordul az elszigetelt ebergőci lápréten is. A lápréti elemek közül feltűnő, dekoratív fémfényű színezete miatt is érdemes Diachrysia zosimi 18 Lápos, mocsaras területek éjszakai nagylepkéi Lápos, mocsaras területek éjszakai nagylepkéi 19

11 megemlíteni két aranybaglyot, a Plusia festucae és a védett Diachrysia zosimi fajokat. Míg az előbbi általánosan elterjedt, bár nem túl gyakori láp- és mocsárréti faj, az utóbbi kimondottan csak a vérfüves réteken fordul elő, kétnemzedékes, így ahol tudjuk, hogy él, különösen kell ügyelni rá, hogy kaszáláskor maradjanak fent érintetlen foltok, menedékterületek a hernyó számára is. Pázsitfüveken fejlődik a meglehetősen szórványos előfordulású, elegáns megjelenésű Unca uncula nevű kis bagolylepke. Jelenkori terjedését tapasztalhatjuk egy korábban igen ritkának ismert bagolylepkének, a Xestia sextrigata fajnak, mely ma jó helyen akár 4-5 példányban is jöhet a lámpára egy este. További jellegzetes, említésre érdemes fajok még a Mythimna straminea és Mythimna impura, melyek a Fertő egyes részein jelentősebb egyedszámban is megfigyelhetőek. Tephronia sepiaria Lápos, mocsaras területeken, de már inkább cserjés és láperdei mozaik foltok jelenléte mellett találkozhatunk néhány olyan fajjal, melyek hernyói zúzmókon, korhadó faanyagon, algákon táplálkoznak. Közülük a Pelosia muscerda zúzmószövő viszonylag elterjedt, gyakori faj, azonban a Pelosia obtusa és a Tephronia sepiaria araszolólepke csak elvétve kerül szem elé, akkor is legfeljebb egy-egy példányban. Cerura vinula Kimondottan a láperdőkhöz, fűz, nyár, éger, nyír tápnövényekhez ragaszkodik több, itt előforduló faj. Közöttük találhatunk gyakoribb és ritkább púposszövőket (Cerura vinula, C.erminea, Harpyia bicuspis, Gluphisia crenata), szövőlepkéket sárga pohók (Gastropacha populifolia), baglyokat (Ipimorpha subtusa, Agrochola lota), szórványosan éger szigonyosbagoly (Apatele alni), sötétszürke szigonyosbagoly (Apatele cuspis) és fehér fűzbagoly (Apatele leporina) is megjelenik, és araszolókat (Stegania dilectaria, Chloroclysta siterata) egyaránt. Az araszolók egyik ritka képviselője került elő Ebergőcről, a Lygris testata, egy másik, szintén elég ritkának számító faj, az Acasis viretata Kópházáról. Hansági láprétek és láperdők A Fertő térségéhez képest a Hanságban jóval változatosabb, elegyesebb, erdős területekben gazdagabb élőhelymozaik komplexumot találunk, még akkor is, ha számolunk a jelentős területeket elfoglaló nemesnyárültetvényekkel. Ezzel szemben viszont hiányoznak a nagy, összefüggő nádasok, gyékényesek, télisásosok, melyek a Fertő esetében a terület meghatározó karakterét adták. Kiterjedésük itt a csatornahálózat parti zónájára, illetve egyes mélyebb fekvésű és kevéssé művelt gyepterületre korlátozódik, de elegyként mindenütt megtalálhatók. Az Észak-Hanság rétjeinek vizsgálata során éppen ezért meglepő volt az, hogy az egyébként meglehetősen ritkának ismert Arenostola phragmitidis nádibagoly helyenként szinte domináns fajnak bizonyult, egy-egy lámpázás alkalmával százra becsülhető egyedszámban is jött a fényre! Ezen túl, gyakorta lehetett vele nappal is találkozni. Egy másik, igencsak lokális előfordulású, a védett erdei nádibagoly (Phragmitiphila nexa) noha csak néhány példányban érkezett szintén értékes adalékkal szolgált a terület fajgazdagságához. Természetesen nem hiányoztak a gyakoribb és ritkább Archanara fajok, a nádrontó lepke (Phragmatoecia castanea) és a nádiszövő (Laelia coenosa) sem. A szomjas pohók igen gyakori, mind hernyójával, mind pedig a napközben sebesen, zegzugosan röpködő hím lepkével mindenütt, nagy számban lehetett találkozni. Ennomos alniaria Lygris testata 20 Lápos, mocsaras területek éjszakai nagylepkéi Hansági láprétek és láperdők 21

12 A galajszender (Hyles galii) feltűnő, dekoratív hernyója alapján könnyen azonosítható, de fénycsapdás vizsgálatok során imágója is megkerült már korábban a területről. További, főként tömegesnek mondható és módfelett dekoratív megjelenéséve okozott meglepő faunisztikai eredményt a Chariaspilates formosaria nevű araszoló faj, melynek utolsó itteni előfordulási adata szintén 1939-ből származott. Ehhez képest meglepő számban szintén százas nagyságrendet közelítő menynyiségben jött a mesterséges fényre és napközben is lehetett vele találkozni. Üde magaskórós társulásokhoz kötődő fajok közül néhány ritkább aranybaglyot érdemes kiemelni, közülük szépségével és ritkaságával mindenképp figyelemre érdemes a c-betűs aranybagoly (Chrysoptera c-aureum). A hernyója borkóró (Thalictrum) fajokon él, itteni tápnövénye a sárga borkóró (Thalictrum flavum), mely feltűnő sárga virágzatával a viráglátogató rovarok számára fontos táplálékforrás a nyár derekán. Ugyanezen a tápnövényen fejlődik az öblösszárnyú csipkésbagoly (Calyptria thalictri) lepke is, mely szintén nem túl gyakori. Másik érdekes és szép aranybagoly innen a nagyfoltú aranybagoly (Diachrysia chryson), mely inkább az ország hegy- és dombvidékeiről ismert, síkvidéki előfordulása úgy, hogy nincs is a közelben magasabb fekvésű terület elgondolkodtató. Ez a pompás éjszakai lepke több alkalommal felbukkant nappal is. A vérfű-aranybagoly (Diachrysia zosimi) és a kockás ezüstbagoly (Plusia festucae) is megkerült már korábban. A medvelepkék gyakoribb, általános elterjedésű, illetve mezofil, nagyobb nedvességigényű fajai találhatók csak meg a területen, kivéve a dombvidéki xeroterm lejtőkre jellemző jakablepkét (Tyria jacobaeae), mely több területről is előkerült, feltűnő színezetű hernyóival is lehetett találkozni. Sajnos az újabb kutatások során az egykor innen ismert Metelka medvelepke (Rhyparioides metelkana) eddig még nem került elő. Ez nem jelenti azt, hogy teljes bizonyossággal kipusztult amint azt az ezüstsávos szénalepke és a Chariaspilates formosaria példája is mutatja érdemes folytatni a keresést olyan elzárt, szűk területeken, melyek bizonyosan nem száradhattak ki az elmúlt közel bő fél évszázadban. Apatele cuspis Éjszakai lepkék a hansági láperdőkben Az éjszakai lepkefauna tekintélyes részét teszik ki a fűz-nyár és éger-nyír tápnövényhez és a rajtuk lévő zúzmókhoz kötődő láperdei fajok, továbbá közéjük bekeveredő tölgyes elemek. Ezek sok esetben nagy egyedszámmal és feltűnő színezettel is gazdagítják, egészítik ki a láprétek gyepszintjéhez kötődő, sok esetben halványabb színezetű lepkekomponensek által megrajzolt összképét. Igen jellemző szinte minden időszakban a lomberdei kötődésű púposszövők nagy egyedszáma és fajgazdagsága, néhány kivételtől eltekintve szinte az egész hazai fauna megtalálható itt. Néhány jellegzetes faj közülük a Cerura erminea, Cerura vinula, Furcula bicuspis. A szintén lomberdőkhöz kötődő sarlósszövők fajai is jól reprezentálják kis csoportjukat, közülük a nyírfa sarlósszövő (Drepana lacertinaria), mint hazai viszonyok között nem jellemzően síkvidéki faj, érdemel említést. A korábbi fénycsapdás vizsgálatok során a zúzmószövők is tekintélyes fajgazdagsággal és egyedszámmal kerültek elő, a Lithosia griseola szinte minden alkalommal bejött a mesterséges fényre, ami nem meglepő, hiszen leginkább égeresekhez kötődik, azonban több más, ritkább faj is megkerült. Az égerfa pihésszövő (Ochropacha duplaris) szintén a kiterjedtebb égeresekhez kötődik, jelenléte nem meglepő. A térségben általánosan elterjedt a sárgapohók (Gastropacha populifolia) és a tölgylevél pohók (Gastropacha quercifolia) is, látványos, nagytestű szenderek is bőséggel akadnak, nyárfaszender (Laothoe populi) és esti pávaszem (Smerinthus ocellata) leginkább. Ritkább lombfogyasztó fajok közül főként a rendszeres megjelenés miatt érdemes kiemelni az éger szigonyosbagoly (Apatele alni), a sötétszürke szigonyosbagoly (Apatele cuspis) és a fehér fűzbagoly (Apatele leporina) fajokat, melyek olykor több példányban is képviseltetik magukat a lámpánál. Néhány, kimondottan ritka araszolólepke is előkerült az elmúlt évek vizsgálatai során, közülük a fehér fűzfaaraszoló (Eilicrinia cordiaria) valószínűleg rekettyefűzön, a Lygris testata nyíren, rezgőnyáron, a Plemyra rubiginata és az Ennomos alniaria pedig égeren fejlődik. Míg az első három faj csak néhány példányban jelent meg, az utolsó talán a legritkábbnak tekinthető több példányban is mutatkozott. Inkább csak faunisztikai ritkaságként említhető a nagy gyökérrágó lepke (Hepialus humuli) előkerülése a terület több pontjáról is. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évszázad során lezajlott, jelentős mértékű változás, szárazodás és átalakulás ellenére a lepkefauna igen gazdag lápréti és láperdei elemekben még mindig, faunisztikai ritkaságok is kerülnek elő bőséggel. 22 Hansági láprétek és láperdők Éjszakai lepkék a hansági láperdőkben 23

13 Száraz gyepek, sztyepp rétek (dongószender, törpeszender) A Fertőt nyugat felől övező Balfidombsor, valamint osztrák részen a Lajta-hegység száraz, meleg, lajta mészkövön kialakult lejtősztyep, sziklagyep és xeroterm erdős, cserjés területei egészen lehúzódnak Fertőrákos-Balf- Fertőboz határában a Fertő üde, nedves part menti társulásaihoz. Törpeszender Köztük átmeneti zónák, agrárterületek, települések húzódnak, ám így is számos érdekes keveredés figyelhető meg a xeroterm (meleg, száraz mezoklímát, élőhely típusokat kedvelő) és a nedves, hűvösebb lápi élőhelyekhez kötődő fajok között. Ezen túl még a Soproni-hegység közelségét is jelzi néhány mozgékonyabb, nálunk főként hegyvidékekre, üde erdőtársulásokra és gyepekre jellemző faj megjelenése. A Fertő parti zónáját nyugat felől helyenként gyenge vízgazdálkodású, időszakosan kiszáradó szikes foltok övezik nagyobb részt az osztrák oldalon, ahol néhány jellegzetesen szikes gyepekre jellemző faj is megtalálható. A dombsor száraz, meleg gyepterületein rendszeresen, bár kis egyedszámban felbukkan az Eremobia ochroleuca és Hadena filigrama nevű bagolylepke, valamint a Nyssia zonaria araszoló. Jellegzetes és látványos, nappal megfigyelhető, a kacsafarkú lepkéhez hasonlóan, a virágok fölött lebegve táplálkozó faj a dongószender (Hemaris tityus), mely a sztyeppréteken és helyenként a GYSEV vasútvonal mentén is fel-felbukkan, a dombsor vonalában. Bokorerdők, száraz cserjés területek jelenlétét mutatja a Triphosa dubitata, Rheumaptera cervinalis, Philereme vetulata és Philereme transversata araszoló faj, valamint a védett barna gyapjasszövő (Eriogaster lanestris) és a Natur 2000 jelölő faj sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) is. Utóbbiról még később esik szó. Melegkedvelő tölgyes, molyhos tölgyes elemnek tekinthető itt a Boarmia viertlii, Ocneira rubea, Polyploca ruficollis és Roeselia kolbi. Szintén melegkedvelő tölgyes elem a tölgyfaszender (Marumba quercus), a pergamen púposszövő (Hoplitis milhauseri) és a szilfa púposszövő (Exaereta ulmi). Érdekes színezőelemként jelenik meg a részben mezofil gyepekhez, részben inkább xeroterm lejtőkhöz is kötődő, ám itt főleg a fertőrákosi kőbánya törmeléklejtőin tenyésző, hazai és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló törpeszender (Proserpinus proserpina), melynek hernyója deréceféléken (itt vízparti d., Epilobium / Chamaenerion/ dodonaei) táplálkozik. Sáfián Szabolcs és munkatársai ugyanerről a területről mutattak ki egy hazánk faunáján újnak bizonyuló lepkét, a denevérszárnyú szendert (Hyles vespertilio), mindkét faj hernyói is előkerültek a tápnövényükről. A Fertőzug szikeseiről, eddig csak az osztrák oldalról került elő a Hadena christophi, melyet Magyarországról még nem mutattak ki, Sarródról pedig egy rendkívül érdekes, atlantikus elterjedésű, seprőzanóthoz kötődő faj, a Chesias legatella egy példánya került elő, mely ennek a fajnak a második hazai adata volt. Dongószender A Soproni-hegység közelségét jelzi néhány olyan elem megjelenése, mely inkább a hegyvidékre jellemző, így a boreális elterjedésű Chloroclysta truncata, a hegyvidéki fenyvesekhez általában ragaszkodó Puengeleria capreolaria, a nyíresekhez kötődő, védett Leucodonta bicoloria érdekes színező elemet képeznek a dombvidék és a Fertő-térség faunájában. Töviskesek, cserjés mezsgyék, legelők szegélyei (Eriogaster catax és E. lanestris) Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax A sárga gyapjasszövő Eriogaster catax (Linnaeus, 1758) európai közösségi jelentőségű (Natura 2000), a Berni Konvenció II. függelékében is szereplő lepkefaj, amely hazánkban is védett. Szintén szerepel az IUCN vörös listáján mint adathiányos faj. A faj életmódjának alaposabb megismerését célzó vizsgálatok kimutatták, hogy a faj jelenlétének detektálására sokkal alkalmasabb a korai fejlődési alakok keresése, mint az imágó mesterséges fénnyel való gyűjtése, ezt felismerve indult el egy egész Magyarországra kiterjedő monitorozó program, amely az E. catax hernyófészkeinek keresésével hivatott a faj elterjedését feltérképezni a megfelelő élőhelyeken. 24 Száraz gyepek, sztyepp rétek Töviskesek, cserjés mezsgyék, legelők szegélyei 25

14 Korábbi ismereteink szerint az E. catax európai faunaelem, tipikus erdőszegélyekhez kötődő faj, mely különböző tölgyesek (cseres tölgyesek, keményfaligeterdők) természetközeli kökényes-galagonyás cserjés szegélyeiben él, de erdőssztyepp tölgyesekben is előfordul. Sajnos a változatos, gazdag cserjés erdőszegélyek nagyon megfogyatkoztak az intenzíven művelt gazdasági erdők térhódításával, ezért a faj Nyugat-Európában a kipusztulás közvetlen veszélyébe került. Az 1980-as, 1990-es évekig hazánkból is kevés helyről volt ismert és meglehetősen ritkának tartottuk. Az újabb, hernyóstádiumra vonatkozó vizsgálati módszerek elterjedésével egyre több új adata vált ismertté, kiderült, hogy egyes tájakon egyáltalán nem ritka. A becserjésedő fás legelők is fontos élőhelyeknek bizonyultak. Kiderült továbbá, hogy ennél a fajnál a sajátos életciklus következtében igen jelentős évenkénti egyedszámingadozások lehetnek. Hernyójának fő tápnövényei a kökény (Prunus spinosa), a galagonya (Crataegus), és a vadkörte (Pyrus pyraster), de a kifejlett hernyók fűz- (Salix), nyár- (Populus) és tölgyféléket (Quercus) is elfogyasztanak. A hernyók a nemezszerű szőrzettel bevont petecsomókból március végén kelnek ki, amely a kökényvirágzás kezdetéhez köthető. A hernyó kb. egy hónap alatt éri el a teljes fejlettséget. A korai stádiumban (L1, L2, L3) közös szövedékben (hernyófészekben) élnek, majd az L3 korú hernyók szétszélednek és már csak egyesével láthatók, általában tápnövényt váltanak, vagy legalább másik bokorra költöznek, illetve szétmásznak. A korábbi elképzelésekkel szemben - zárt erdők (tölgyesek) és erdőssztyeppállományok stabil szegélynövényzetéhez kötődő faja, mely szélsőséges populációdinamikát mutat az újabb vizsgálatok a faj ettől eltérő életstratégiájára utalnak. Úgy tűnik, inkább a dinamikusan változó, átalakulásban lévő cserjések (felnyíló erdő: lék; becserjésedő gyep, legelő, vadrágta szegély) opportunista faja, mely jól alkalmazkodik a változó táplálék-ellátottsághoz és a fogyó készletekhez egyaránt. stabil, zárt, egészséges, cserjés szegélybe ritkán telepszik be, s ha igen, akkor is csak alacsony népességű felnövekvő, záródott cserjésből kiszorul, csak addig marad meg, amíg a nap körbe tudja sütni a bokrokat kedveli a növényzetet ért zavarásokat, kivált a vadrágást, szarvasmarha- és/vagy juhegeltetést egyéb módon sínylődő növényzetet szintén előnyben részesíti (félig vízben álló kökényes, stb.). Ezek értelmében népessége a következők szerint alakul: valahol megtelepszik a faj (elsodródó, szatellit nőstény) kedvező esetben népes utódnemzedéket hoz létre, mely amíg a források tartanak magas denzitást ér el (kedvezőtlen esetben eltűnik) a nagy denzitású népességből szatellitek terjednek szét a környező területekre (bár a nőstény röpképessége elég gyenge lehet), a fészket elhagyó, szétmászó hernyók jelentős terjeszkedőképességgel rendelkeznek belső (éhezés okozta stressz, legyengülés, paraziták és parazitoidok) és külső okok (növényzet záródása, források kimerülése, allelokémiai anyagok fokozott termelése a tápnövényben, stb.) miatt a népesség összeomlik, a röpképtelen nőstényű fajokra jellemző szélsőséges populációdinamikai hullámgörbét produkál a népesség, időben és térben eltolódó csúcsokkal a szatellit nőstények és szétmászott hernyók által alapított kolóniák tovább élnek, új, kedvező helyeken. Elterjedés a Fertő-Hanság térségében: A faj kisebb állományai megtalálhatóak a Balfi-dombsor Fertőrákos Balf közti területein, azonban a nagy állományok Vitnyéd, Hövej, Csapod, Pusztacsalád, Iván, Csáfordjánosfa, Cirák, Gyóró felhagyott cserjésedő legelőin, jórészt nem védett, Natura 2000 területeken vannak, életterük évről évre fogy. A faj megőrzéséhez fontosak a diszturbanciák, a szegélyek zavarása (cserjés felnyílása: vadrágás pl.), záródó cserjések felnyílása (felnyitása: legeltetés, ritkítás, nagyobb egyedek eltávolítása, kivágása), mozaikos kezelés, eltérő korú cserjés területek fenntartása, megőrzése, fontos élőhelyként való kezelése. Igen fontos az agrártámogatási rendszerbe beépített követelmények (legelők teljes cserjétlenítési kötelezettsége) igazítása a Natura 2000 jelölő fajok igényeihez, mivel a legjobb cserjés élőhelyek teljes tönkretételéhez vezet ez az intézkedés. Szakember által kijelölt menedék területek fennhagyása szükséges a faj jelentősebb állományainak megőrzése érdekében. Ezek a cserjésedő, felhagyott legelők a sárga gyapjasszövő és a barna gyapjasszövő mellett számos más védett, vagy ritka lepkefaj és egyéb rovarfaj számára is kiváló élőhelyet nyújtanak, ezen túl azonban feltűnően sok énekesmadár is fészkelő és táplálkozó területet is talál rajtuk, a hernyófészkek számlálása során fellelt fészkek számából kiindulva. 26 Töviskesek, cserjés mezsgyék, legelők szegélyei Töviskesek, cserjés mezsgyék, legelők szegélyei 27

A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel

A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel 2010. május 6. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Öko-club A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel Ambrus András Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Az élőhelyvédelmi

Részletesebben

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park

Részletesebben

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért 2015/2016-os tanév 2015. október 21. VERSENYLAP Kedves Versenyző! Mielőtt válaszolnál a kérdésekre, figyelmesen olvasd

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Fertő-tó Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Fertő-tó HUFH20002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 11298,9 ha Pioritás

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Háztűznéző a bogaraknál

Háztűznéző a bogaraknál Háztűznéző a bogaraknál A tücsök A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara"

Részletesebben

Élőhely Vegetáció Myr alc reb tel nau ari Neo Ich Mic Ric Aggtelek 48º26' N; 20º30' E 340 m a.s.l. gal 17 sab 19 sca 86 sch 3 van 1 2 (7)

Élőhely Vegetáció Myr alc reb tel nau ari Neo Ich Mic Ric Aggtelek 48º26' N; 20º30' E 340 m a.s.l. gal 17 sab 19 sca 86 sch 3 van 1 2 (7) Függelék Tartally András: A Maculinea boglárkalepkék Kárpát-medencébõl ismert hangyagazdái, parazitoidjai és a hangyagazdák egyéb szociálparazitái című cikkhez (Természetvédelmi Közlemények, 2009). Aggtelek

Részletesebben

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak

Részletesebben

ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS

ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS C`mlap fotók: Ilonczai Zoltán Alföldi mocsárrét tavasszal Fotó: Ilonczai Zoltán Kiadja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala, 1121 Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.

Részletesebben

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének

Részletesebben

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22. A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Kisalföldi homokpuszta

Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Rábaköz Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Rábaköz HUFH20001 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5973 ha Pioritás (SDF

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

29/2006. (V. 22.) KvVM rendelet

29/2006. (V. 22.) KvVM rendelet 29/2006. (V. 22.) KvVM rendelet a Kőszegi-tőzegmohás láp Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításáról szóló 4/1993. (II. 17.) KTM rendelet módosításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló

Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Környezetismeret-környezetvédelem

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai

A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban

Részletesebben

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia (ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk

Részletesebben

A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2014 Aggteleki Nemzeti

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu

Részletesebben

Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)

Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE) Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE) Előadás felépítése Alapvetés, a téma meghatározása Védelmi célú kutatások, lepkészeti szempontú természetvédelmi kezelés helyzete

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Természetbarát gyepgazdálkodás. Útmutató gazdák részére

Természetbarát gyepgazdálkodás. Útmutató gazdák részére Természetbarát gyepgazdálkodás Útmutató gazdák részére 1 2 3 Milyen természeti értékek élnek a réteken? A szlovén-magyar határrégió gyepeinek élővilága egyedülállóan gazdag, bennük sok olyan növény- és

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.

Részletesebben

7/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről

7/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről 7/2012. (II. 21.) VM rendelet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG

Részletesebben

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi

Részletesebben

Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz. ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor

Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz. ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor Elemi populációs kölcsönhatások Fajok közötti kapcsolatok A + v.- jelölés azt mutatja, hogy a kölcsönhatás eredményeként

Részletesebben

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el. Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Soproni-hegység Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Soproni-hegység HUFH20012 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5264,5

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19.

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19. Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében Bad Sauerbrunn 2010. november 19. A Fertő-Hanság Nemzeti park és a Nationalpark Neusiedler See- Seewinkel védett területei Fertő-tó

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

Honvédelem és természetvédelem a Kisalföldön

Honvédelem és természetvédelem a Kisalföldön Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése

I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) 1. A monitorozás célja

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

JELENTÉS A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Összeállították: Dr. Kárpáti László igazgató Dr. Jakál Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Fersch Attila általános igazgatóhelyettes

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben