A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

Átírás

1 A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin

2 Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország kb. 12 %-át borítják, melynek megközelítően 60 %-a természetközeli gyep (Kelemen 1997). Gyepek védelme több szempontból indokolt: a természetes fajösszetételű, szerkezetű, állapotú gyepek önmagukban, növény, állat és gombafajaik összességével értékesek - EU szinten is; kiemelt figyelmet érdemelnek a gyepekben élő kritikusan veszélyeztetett fajok; még a kevésbé természetes állapotú gyepek is értékes ökológiai funkciókat töltenek be: fészkelőhely, táplálkozóhely, ökológiai folyosó, védőzóna, stb.. Dolomit sziklagyep a Szénásokon

3 Természetes gyeptípusok Magyarországon megközelítően 140 Vörös Könyves gyeptársulás van. Ezek egyedi értékként nemzeti védelem alatt nem állnak. Az EU Natura 2000 hálózata 48 hazai élőhelytípus védelmét célozza, melyek közel fele gyep jellegű. pannon szikes sztyeppek és mocsarak szubpannon sztyeppek kékperjés láprétek

4 Természetes gyeptípusok 1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak 2340 * Pannon kilúgozódott dűnék 6110 * Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi) 6190 * Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (* fontos orchidea-lelőhelyek) 6230 * Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein 6260 * Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6520 Hegyi kaszálórétek 7110 * Dagadólápok 7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok 7210 * Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7220 * Mésztufás források (Cratoneurion) 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 8150 Közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők 8160 * Közép-Európa domb- és hegyvidéki mészkő-törmeléklejtői 8210 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel 8230 Szilikátsziklák a Sedo-Scleranthion vagy a Sedo-albi-Veronicion dillenii pionír növényzetével pannon homoki gyepek

5 Gyepeink ritka növényfajai összes védett növényfaj: 633 összes fokozottan védett növényfaj: 63 Magyarországot érintő EU növényfaj: 40 kisfészkű aszat szarvasbangó szibériai nőszirom piros kígyószisz tátorján

6 Gyepeink ritka állatfajai összes védett állatfaj: 828 és a hangyabolyok összes fokozottan védett állatfaj: 137 Magyarországot érintő EU állatfajok: 191 zöld gyík magyar futrinka csíkos boglárkalepke magyar tarsza zöld levelibéka

7 Területi védelem országos védett területek kb. 820 ezer ha (piros) Natura 2000 hálózat psci kb ezer ha (kék) SPA kb ezer ha (sárga) összesen kb ezer ha

8 Gyepek és kaszálás A kaszálás alapvetően drasztikus beavatkozás, melynek számos károsító hatása lehet: állatfajok egyedeinek (lárva, adult) pusztulása, termésérlelés és talajmenti fészkek megsemmisítése, talajszerkezet és mikrodomborzat (pl.: hangyabolyok) megváltoztatása, homogenizálás. Ezek mértéke függ az alkalmazott technológiától. A természetes gyepek egyes típusai nem igénylik és nem is viselik el a kaszálást (pl.: sziklagyepek, árvalányhajas homoki gyepek), de több gyeptípusban tradicionális területhasználatot jelent (láprétek, mocsárrétek, hegyi kaszálók). A kaszálás több esetben nem kényszerű kompromisszum a gazdálkodó érdekekkel, hanem a természeti értékek fenntartásához szükséges kezelési is: szukcesszió, invazív fajok és degradáció elleni védekezés.

9 Kaszálás, mint természetvédelmi 1. Szukcesszió lassítása a szukcesszió spontán átalakulási folyamat, mely az élőhelytípus megváltozását, a fajkészlet kicserélődését eredményezi; számos gyepterület erdők irtásával jött létre, ezeken erősen cserjésednek; a rendszeres avarfelhalmozódás fajszegényedéshez vezethet (pionír fajok); a szukcesszió oka lehet környezeti tényező megváltozása is (pl.:lecsapolás). kezelés

10 Kaszálás, mint természetvédelmi kezelés A visszaerdőülést, becserjésedést a természetes vegetáció feldarabolódása és területi csökkenése, számos növény- és állatfaj megritkulása miatt kell megakadályozni. kékperjés láprét füzesedése pusztafüves lejtősztyep cserjésedése

11 Kaszálás, mint természetvédelmi kezelés 2. invazív fajok terjedése elleni védelem idegenhonos, agresszíven terjedő fajok terjedésének lassítása, mennyiségük szinten tartása, a termésérlelés megakadályozása; 3. degradációs folyamatok ellensúlyozása (gyomosodás) többféle ok miatt alakulhat ki: legeltetés mellékhatása, szegélyhatás, környezetszennyezés (tápanyag bemosódás, vegyszer), stb.. A kaszálás fontos a bolygatott területek helyreállításakor is (pl.: szántók visszagyepesítése, bányarekultiváció, stb..). aranyvessző a Szentendrei-szigeten

12 Milyen a jó kaszálás - a természetvédő szemével? Optimális a kaszálás, ha az az élőhely megőrzése szempontjából szükséges, ugyanakkor károsító hatása a módszer-időpont-mintázat helyes megválasztásával minimálisra csökkentett. A kaszálás helyes módszerének meghatározásához figyelembe kell venni a gyep sajátos jellegét (pl.: gyepszerkezet), fajösszetételét, meg kell határozni a védendő értékek körét és sorrendjét is (pl.: kritikusan veszélyeztetett fajok). A természetes gyep életközösségének egészét kell lehetőség szerint megőrizni (ami több száz faj). Sok faj ökológiai igényeit nem ismerjük, de minél változatosabb egy gyep szerkezete, mintázata, annál nagyobb az esély rá, hogy minden élőlény megtalálja létfeltételeit. Egyes fajok (pl.: túzok, széki csér) védelme érdekében nemcsak természetes gyepeken, de mesterséges gyepeken és szántóföldi kultúrákban is szükséges a kaszálás szabályozása.

13 Milyen a jó kaszálás - a természetvédő szemével? A kaszálás károkozásának csökkentését szolgálják az alábbiak: állatok pusztulásának minimálizálása: vadriasztó lánc, magas tarló, kizáró (és nem bekerítő) kaszálási rend, időben széthúzott (szakaszos és lassú) kaszálás, figyelmes munkavégzés reprodukció védelme (fészkelés, magérlelés, lárvastádiumok): késői első kaszálás (június), változatos gyepkép kialakítása mozaikos kaszálással (fészkek-bolyok kihagyása, tartósan fennmaradó foltok az ízeltlábúaknak) minimális környezetszennyezés: jó karban lévő gépek, hulladékok maradéktalan elszállítása minimális felületi bolygatás: megfelelően száraz talajviszonyok melletti munkavégzés, széna gyors leszállítása, magas tarló, megfelelő kaszatípus választás

14 Működőképes védelem EU tendencia a természetvédelem, vidékfejlesztés és agrár használat szerves összehangolása, egymásra építése. A természetvédelem érdeke, hogy az agrár használat környezetkímélő és fenntartható módon működjön, megalapozza a természeti értékek védelmét. Ehhez: mind a természetvédelmi, mind a gazdálkodási célokat az egyes területek adottságaihoz illesztve kell meghatározni; kompromisszum szükséges a gazdasági és a környezeti/természetvédelmi kívánalmak között - ráfizetéses kezelések hosszú távon nem fenntarthatók; támogatási rendszer bevezetése szükséges, hogy a gazdasági szempontból (egyelőre) nem működőképes, de környezeti szempontból szükséges használatok is megvalósulhassanak; az érintett ágazatok közötti szakmai párbeszéd, a közös területhasználati tervezés és hatékony lobbitevékenység kell.

15 Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: dinpi@dinpi.hu