2006. ÉVI ADATOK A TISZÁNTÚL ÉS A TISZA- MENTE LEPIDOPTERA-FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ (LEPIDOPTERA)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2006. ÉVI ADATOK A TISZÁNTÚL ÉS A TISZA- MENTE LEPIDOPTERA-FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ (LEPIDOPTERA)"

Átírás

1 2006. évi adatok a Tiszántúl és a A Tisza-mente Puszta 2005 Lepidoptera-faunájának 1/22. pp ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás ÉVI ADATOK A TISZÁNTÚL ÉS A TISZA-MENTE ÉVI ADATOK A TISZÁNTÚL ÉS A TISZA- LEPIDOPTERA-FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ MENTE LEPIDOPTERA-FAUNÁJÁNAK (LEPIDOPTERA) ISMERETÉHEZ (LEPIDOPTERA) BARANYI TAMÁS 1, JÓZSA ÁRPÁD CSABA 2, KOROMPAI TAMÁS 3 DEBRECENI EGYETEM 2005 BEVEZETÉS ANYAG ÉS MÓDSZER 2006 során számos program keretében nyílt lehetőségünk az Észak-Alföld régió nagylepkéinek vizsgálatára. A programok lezárásaként külön-külön kutatási beszámolókat készítettünk, eredményeinket azonban először itt, ebben a tanulmányban összesítjük. Az alábbi programokban vettünk részt: 2006: a vizes élőhelyekhez kötődő veszélyeztetett lepkefajok Maculinea alcon, Maculinea teleius, Lycaena dispar rutila monitorozása a Tiszántúlon ( ; KvVM megbízás, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében) 2006: élőhelytérképezés a Tiszántúlon Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa az ún. MÉTA program keretében (, ; MTA ÖBKI megbízás) 2006: Natura 2000 lepkefajok monitoringjának megindítása, illetve védett, veszélyeztetett lepkefajok kutatása a HNP Igazgatóság működési területén ( ; a Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi Egyesület K C számú Kövi programja keretében) 2006: a keleti lápibagoly (Arytrura musculus) 2006-os monitorozása ( Józsa Árpád; KvVM megbízás, a Natura 2000 fajok monitorozása keretében) 1 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem. H Debrecen, Poroszlay út 103. baranyid@yahoo.com 2 egyetemi hallgató, Debreceni Egyetem. H Debrecen, Bartók B. u Phd-hallgató, Debreceni Egyetem. H Verpelét, Zrínyi M. u. 2. ecatax@gmail.com 29

2 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 2006: a magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) 2006-os monitorozása (Korompai Tamás, ; KvVM megbízás, a Natura 2000 fajok monitorozása keretében) 2006: a Natura 2000-es nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) élőhelyeinek kutatása ( ; a Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi Egyesület K K számú Kövi programja keretében) 2006: a Beregdaróc-Vásárosnamény között létesítendő gázvezeték-nyomvonal nagylepkefaunájának vizsgálata ( ; az Aquapro Kft. megbízásából) 2006: a Szamos-hullámtér nagylepkefaunájának kutatása ( ; INTERREG program, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet- és Környezetvédelmi Kulturális Értékőrző Alapítvány megbízásából) 2006: a Túr-mentén tervezett vésztározók nagylepkefaunájának vizsgálata ( ; az Aquapro Kft. megbízásából) A felmérések, kutatások során számtalan terepi napot töltöttünk 2006-ban az Észak-Alföld régió természetes élőhelyein. A régió tájegységeit persze nem egyenlő mértékben vizsgáltuk, a kutatásaink túlnyomó része a Bereg-Szatmári-síkra és a Nyírségre irányult; ezekből a tájegységekből származik az adataink döntő többsége is. A nagylepklefauna vizsgálatához igénybe vettük korunk minden számításba jöhető vizsgálati ét. A lepkéket és a nappal is megfigyelhető éjszakai lepkéket a legegyszerűbb rel kutattuk; lepkehálóval fogtuk meg, majd a határozás után szabadon engedtük. A kiemelt természetvédelmi értékű lepkefajok (pl. Gortyna borelii lunata, Eriogaster catax, Zerynthia polyxena, Maculinea alcon, Maculinea teleius) kutatása esetében először a tápnövényét kerestük a vizsgált területeken. Az éjjeli lepkéket egyrészt az ún. egyéni (másnéven lepedőzés) segítségével kutattuk, amely során egy 2,5*2 méteres fehér lepedőt világítottunk meg egy 125W teljesítményű Hgli higanygőz égővel, illetve egy 160W teljesítményű HWL égővel. Az áramforrást egy 950W csúcsteljesítményű aggregátor szolgáltatta. Az odarepülő éjszakai lepkéket meghatároztuk, majd élve elengedtük. Az éjjeli lepkék kutatására másrészt az ún. UVvödörcsapdát használtuk, amelynek begyűjtött anyagát másnap reggel határoztuk meg. A kutatásainkból származó adatok közül 538 faunisztikai adatot teszünk közzé, amelyek az alábbi sorrendben a következő fajokra vonatkoznak: Lasiocampidae pohókok Trichiura crataegi (LINNAEUS, 1758) galagonyaszövő Poecilocampa populi (LINNAEUS, 1758) nyárfaszövő Eriogaster catax (LINNAEUS, 1758) sárga gyapjasszövő V, N2000 (II., IV.) Eriogaster lanestris (LINNAEUS, 1758) barna gyapjasszövő V Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) szomjas pohók Gastropacha populifolia ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) sárga pohók Lemoniidae sárgaszövők Lemonia dumi (LINNAEUS, 1761) sávos pohók V Sphingidae szenderek Marumba quercus ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) tölgyfaszender V Mimas tiliae (LINNAEUS, 1758) hársfaszender Hyles livornica (ESPER, 1779) (= lineata (FABRICIUS, 1775)) sávosszender Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) galajszender 30

3 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Saturniidae pávaszemes szövők Saturnia pyri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) nagy pávaszem V Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) kis pávaszem V Hesperiidae busalepkék Heteropterus morpheus (PALLAS, 1771) tükrös busalepke Carterocephalus palaemon (PALLAS, 1771) kockás busalepke Papilionidae pillangók Zerynthia polyxena ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= hypsyphyle (FABRICIUS, 1777)) farkasalmalepke V, N2000 (IV.) Lycaenidae boglárkalepkék Thecla betulae (LINNAEUS, 1758) nyírfa-csücsköslepke Satyrium acaciae (FABRICIUS, 1787) törpe-farkincáslepke Satyrium ilicis (ESPER, 1779) cserfa-farkincáslepke V Satyrium pruni (LINNAEUS, 1758) szilva-farkincáslepke Callophrys rubi (LINNAEUS, 1758) zöldfonákú angyallepke Lycaena dispar rutila WERNEBURG, 1864 nagy tűzlepke V, N2000 (II., IV.) Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) ibolyás tűzlepke V Lycaena thersamon (ESPER, 1784) kis tűzlepke V Maculinea alcon ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= rebeli (HIRSCHKE, 1904); = xerophila (Berger, 1946)) szürkés hangyaboglárka V, VK Maculinea arion ligurica (WAGNER, 1904) (= punctifera Gozmány, 1968) türkiz-hangyaboglárka V, N2000 (IV.) Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) (= euphemus (HÜBNER, 1800)) vérfű- hangyaboglárka V, N2000 (II., IV.) Nymphalidae tarkalepkék Apatura ilia ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) kis színjátszólepke V Neptis sappho (PALLAS, 1771) (= hylas (LINNAEUS, 1758)) kis fehérsávoslepke V Euphydryas maturna (LINNAEUS, 1758) díszes tarkalepke V, N2000 (II., IV.) Nymphalis polychloros (LINNAEUS, 1758) nagy rókalepke V Nymphalis xanthomelas (ESPER, 1781) vörös rókalepke V Aglais urticae (LINNAEUS, 1758) kis rókalepke V Boloria selene ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) fakó gyöngyházlepke V Brenthis ino (ROTTEMBURG, 1775) lápi gyöngyházlepke V, VK Geometridae araszolók Archiearis notha (HÜBNER, [1803]) vörhenyes tavaszi-araszoló Archiearis puella (ESPER, 1787) kis tavaszi-araszoló V Calospilos sylvata (SCOPOLI, 1763) sárgafoltos araszoló Narraga tessularia (METZNER, 1845) sziki tarkaaraszoló Petrophora chlorosata (SCOPOLI, 1763) páfrányaraszoló Chariaspilates formosaria (EVERSMANN, 1837) lápi tarkaaraszoló V, VK Notodontidae púposszövők Clostera anachoreta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) tarka levélszövő Drymonia dodonea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= trimacula (Esper, 1785)) bélyeges púposszövő Drymonia ruficornis (HUFNAGEL, 1766) (=chaonia ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER],1775)) cserfa-púposszövő Drymonia velitaris (HUFNAGEL, 1766) (= austera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775)) hegyi púposszövő Pheosia gnoma (FABRICIUS, 1776) (= dictaeoides (ESPER, 1789)) nyírfa-púposszövő V, VK Ptilodon cucullina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= cuculla (ESPER, 1786)) csuklyás púposszövő 31

4 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Cerura erminea (ESPER, [1783]) hermelin púposszövő Peridea anceps (GOEZE, 1781) (= trepida (Esper, 1786)) füstös púposszövő Harpyia milhauseri (FABRICIUS, 1775) pergament púposszövő Arctiidae medvelepkék Diaphora mendica (CLERCK, 1759) felemás medvelepke Rhyparioides metelkana (LEDERER, 1861) (= R. flavidus metelkanus) Metelka-medvelepke FV, VK, NBmR Callimorpha dominula (LINNAEUS, 1758) fémes medvelepke Euplagia quadripunctaria (PODA, 1761) (= hera (LINNAEUS, 1767)) csíkos medvelepke N2000 (II.) Coscinia cribraria (LINNAEUS, 1758) (= cribrum (LINNAEUS, 1761)) pettyes molyszövő V, VK Lymantriidae gyapjaslepkék Arctornis l-nigrum (MÜLLER, 1764) (= nivosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775)) l-betűs szövő Laelia coenosa (HÜBNER, [1808]) nádi-szövő Erebidae Parascotia fuliginaria (LINNAEUS, 1761) (= carbonaria ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) kéményseprőlepke Macrochilo cribrumalis (HÜBNER, 1793) csontszínű karcsúbagoly Trisateles emortualis ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) fehérsávos karcsúbagoly Calyptra thalictri (BORKHAUSEN, 1790) (= capucina (ESPER, 1789)) öblösszárnyú bagoly Arytrura musculus (MÉNÉTRIÉS, 1859) keleti lápibagoly FV, N2000 (II., IV.), VK Catephia alchymista ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) fekete övesbagoly Minucia lunaris ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) nagy foltosbagoly Dysgonia algira (LINNAEUS, 1767) ibolyásbarna vándorbagoly Catocala fraxini (LINNAEUS, 1758) kéköves bagoly V Noctuidae bagolylepkék Trichoplusia ni (HÜBNER, [1803]) vándor aranybagoly Diachrysia zosimi (HÜBNER, [1822]) vérfű-aranybagoly Lamprotes c-aureum (KNOCH, 1781) c-betűs aranybagoly V, VK Deltote uncula (CLERCK, 1759) lápi apróbagoly Acronicta strigosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) kis szigonyosbagoly Simyra albovenosa (GOEZE, 1781) halvány lápibagoly Cucullia fraudatrix EVERSMANN, 1837 tarka csuklyásbagoly Cucullia absinthii (LINNAEUS, 1761) fehérüröm-csuklyásbagoly Cucullia artemisiae (HUFNAGEL, 1766) feketeüröm-csuklyásbagoly Cucullia xeranthemi BOISDUVAL, 1840 vasvirág-csuklyásbagoly V, VK Cucullia lactucae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) saláta-csuklyásbagoly Cucullia balsamitae BOISDUVAL, 1840 homoki csuklyásbagoly Cucullia chamomillae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) székfű-csuklyásbagoly Cucullia asteris ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) őszirózsa-csuklyásbagoly Cucullia scrophulariae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) tavaszi görvélyfű-csuklyásbagoly Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) ametisztbagoly Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1835) mocsári bíborbagoly Callopistria juventina (STOLL, 1782) (= purpureofasciata (PILLER & MITTERPACHER, 1783)) csipkésszárnyú bíborbagoly Cryphia raptricula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) palaszínű zuzmóbagoly Charanyca trigrammica (HUFNAGEL, 1766) háromsávos fűbagoly Ipimorpha retusa (LINNAEUS, 1761) vörösbarna mocsáribagoly Ipimorpha subtusa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) barnásszürke mocsáribagoly 32

5 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Cosmia diffinis (LINNAEUS, 1767) szilfa-lombbagoly Helotropha leucostigma (HÜBNER, [1808]) sötétbarna nádibagoly Gortyna borelii lunata (FREYER, 1838) (= leucographa (BORKHAUSEN, 1792)) nagy szikibagoly FV, N2000 (II., IV.), VK, NBmR Archanara neurica (HÜBNER, [1808]) apró nádibagoly Archanara dissoluta (TREITSCHKE, 1825) kis nádibagoly Photedes minima (HAWORTH, 1809) hullámcsíkos apróbagoly Photedes extrema (HÜBNER, [1809]) sárgás sásbagoly Apamea epomidion (HAWORTH, 1809) (= characterea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775)) hússzínű dudvabagoly Apamea scolopacina (ESPER, [1788]) szürkéssárga dudvabagoly Lateroligia ophiogramma (ESPER, [1794]) mocsári dudvabagoly Parastichtis suspecta (HÜBNER, [1817]) (= iners (GERMAR, 1817)) rozsdás lápibagoly Apterogenum ypsillon ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= fissipuncta (HAWORTH, 1809)) ipszilonbagoly Xanthia togata (ESPER, [1788]) (= lutea (STRÖM, 1783)) barnamintás őszibagoly Agrochola humilis ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) olajbarna őszibagoly Agrochola lota (CLERCK, 1759) kecskefűz-őszibagoly Xylena exsoleta (LINNAEUS, 1758) szürke fabagoly Xylena vetusta (HÜBNER, [1813]) vörhenyes fabagoly Orthosia miniosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) sárgás fésűsbagoly Anarta dianthi (TAUSCHER 1809) (= Hadula /Discestra/ dianthi hungarica (WAGNER, 1913)) sziki szegfűbagoly Lacanobia splendens (HÜBNER, [1808]) mocsári dudvabagoly Sideridis turbida (ESPER, 1790) (= albicolon (Hübner, [1813]) szürke kertibagoly Hadena irregularis (HUFNAGEL, 1766) homoki szegfűbagoly Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) barnás rétibagoly Mythimna straminea (TREITSCHKE, 1825) világos rétibagoly Senta flammea (CURTIS, 1828) (= stenoptera (Staudinger, 1892)) lándzsás lápibagoly Peridroma saucia (HÜBNER, [1808]) nagy földibagoly Jelmagyarázat: V=védett; FV=fokozottan védett; N2000= Natura 2000-es faj (a zárójelben található II. és/vagy IV. azt jelenti, hogy a Natura 2000 irányelv II. és/vagy IV. mellékletén szerepel a faj); VK=Vörös Könyves faj; NBmR=Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programjába ajánlott faj EREDMÉNYEINK Trichiura crataegi (LINNAEUS, 1758) galagonyaszövő Mediterrán Nyugat-ázsai faunaelem, erdőszegély-faj. A Palearktikum nyugati részén Közép- és Észak-Európában, Kisázsiában egészen Örményországig elterjedt faj Magyarországon sokfelé megtalálható, azonban az Alföld nagy részén és hűvösebb hegyvidékeinken hiányzik. Hernyója különböző cserjéken, illetve lombosfákon társasan él, például kökényen (Prunus spinosa), galagonyán (Crataegus), mogyorón (Corylus) és fűzön (Salix). Az imágók ősz elején, augusztus végétől szeptember végéig, éjszaka repülnek. A faj rajzási ideje meglehetősen rövid. Az Észak-Alföld régióban a Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt és gyakori lepke. 33

6 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve szeptember 16. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében X= Y= Poecilocampa populi (LINNAEUS, 1758) nyárfaszövő Boreo-montán-szubalpin faunaelem, erdőszegély-faj. A Palearktikumban Dél-Európa kivételével széles körben elterjedt faj Magyarországon általánosan elterjedt és gyakori, de az Alföld nagy részéről nem ismert. Hernyója különböző lombosfákon él, főképpen nyár (Populus), fűz (Salix), kőris (Fraxinus) és éger (Alnus) fajokon, de néha gyümölcsfákon is. Az egyik legkésőbb megjelenő szövőlepkénk, az imágók október végétől november közepéig, éjszaka rajzanak. Az Észak-Alföld régióban a Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt és gyakori lepke október 21. Beregi-sík Márokpapi belterület, E-missziós ház X= Y= Eriogaster catax (LINNAEUS, 1758) sárga gyapjasszövő Európai faunaelem, cserjésekhez (galagonyához, kökényhez) kötődő faj. Elterjedése Nyugat-, Közép- és Dél-Európára korlátozódik, ám mostanra már sajnos az EU nyugati országaiban a kipusztulás szélére került. Magyarországon szerencsére még széltében elterjedt, ám nagyobb egyedszámban inkább az Északi-középhegység déli előterében, az Aggteleki-karszt száraz tölgyeseinek szegélyében, a Bereg-Szatmári-sík erdeinek szegélyében, valamint a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, a Villányi-hegység, a Zselic déli vagy nyugati fekvésű lejtőin él. A lepkefaj élőhelyéül erdőszegélyek, meleg, déli kitettségű domb- és hegyoldalak cserjései, cserjésedő rétjei, cserjésedő legelők, illetve mezsgyék szolgálnak. Mivel az imágó a fényre kevéssé érzékeny, illetve a lárvák nagy mértékű parazitáltsága miatt már eleve kevés imágó kel ki, a hagyományos kutatási ekkel (éjszakai, automata fénycsapda) eddig viszonylag kevés helyről sikerült kimutatni hazánkban. A fészkek keresésével a faj sokkal könnyebben kimutatható egy-egy területről, így az elmúlt években ismert hazai lelőhelyeinek száma megsokszorozódott. A faj hosszútávú megőrzése szempontjából hazai populációi világviszonylatban is jelentősek, ám a faj hazai kutatottsága még mind a mai napig alacsony szintű, sem országos, sem regionális elterjedése pontosan nem ismert. Hernyójának fő tápnövényei a kökény (Prunus spinosa) és a galagonya (Crataegus), de ritkábban fűz- (Salix), nyár- (Populus) és tölgyféléket (Quercus) is elfogyaszt. A k március legvégén, hűvösebb területeken vagy elhúzódó tél esetén április elején-közepén kelnek ki, amely a "természet óráján" (növényzeti fenofázis szerint) leginkább a kökényvirágzás kezdetéhez köthető. A gyorsan fejlődik, kb. egy hónap alatt éri el a teljes fejlettséget. A fiatal (L2-L3), és az idős (L4-L5) k színben hasonlóak, az utolsó stádiumú k dúsabb és hosszabb szőrzetűek. A k korai stádiumban (L1, L2, L3) közös szövedékben (fészekben) élnek, majd az L3 korú k szétszélednek, és már csak egyesével láthatók. Az L3 stádiumú k mindaddig nem táplálkoznak tovább, amíg egy újabb tápnövényt nem találnak még akkor is így viselkednek, ha kökényről kökényre másznak át (nevelése, otthoni 34

7 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás tenyésztése éppen ezért némi gyakorlatot igényel). A kifejlett k május-június folyamán lemásznak a talajra, ahol sötétbarna, ovális-gömbölyded alakú kb. 1,5 cm hosszúságó gubóban bábozódnak. Az imágók ősszel, szeptember végétől október végéig, éjszaka rajzanak. Az Észak-Alföld régióban végzett kutatások során az elmúlt évtizedben csak a Bereg- területéről került elő. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott május 21. Beregi-sík Barabás május 21. Beregi-sík Barabás október 08. Beregi-sík Tiszakerecseny Baton-hát HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Baton-hát HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny a Csaronda hídján HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny X= Y= X= Y= X= Y= Eriogaster lanestris (LINNAEUS, 1758) barna (vagy tavaszi) gyapjasszövő Euroszibérirai faunaelem, erdőszegély-faj. Palearktikus faj, amely hazánkban elterjedt, de általában ritka; az Alföld nagy részéről hiányzik, de a Beregi-Szatmári síkon viszonylag gyakori. Az imágó kora tavasszal rajzik, bokros erdőszéleken, cserjésekben és cserjésedő legelőkön látható. Hernyója késő tavasszal, nyár elején közös szövedékben él főként kökényen (Prunus spinosa) és galagonyán (Crataegus), ritkábban szilvafán (Prunus domestica), hárs fajokon (Tilia). Fejlődésmenete, biológiája hasonlít a sárga gyapjasszövőhöz (Eriogaster catax). Az Észak-Alföld régió több tájegységében is észlelték már a ját, fészkeit; így például 2004-ben Berekböszörmény külterületén, egy kökénybokrokból álló cserjesávban, 2006 májusában (a hónap második felében) pedig Létavértes és Pocsaj között található löszgyepben (galagonyán), valamint a Lónyai-erdőben galagonyán és kökényen is. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft május 18. Érmellék Létavértes május 21. Beregi-sík Mátyus május 21. Beregi-sík Lónya Partalja (löszletörés) HUHN20010 Pocsaji-kapu Lónyai-erdő (Bódé-hajtás) HUHN20049 Lónya-Tiszakerecseny Lónyai-erdő (Csaronda gátján) HUHN20049 Lónya-Tiszakerecseny X= Y= X= Y= X= Y= fészek -fészek -fészek 35

8 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) szomjas pohók Boreo-kontinentális faunaelem, arundifil faj. A Palearktikum mérsékeltövi részében gyakori, Magyarországon is sokfelé előfordul. Erősen nedvességigényes faj, fő élőhelyei lápok, mocsarak, nedves rétek, mocsárerdők és nádasok. A zárt erdőségeinket és a magasabb hegyeket nem kedveli. Hernyójának tápnövényei sás (Carex), perjeszittyó (Luzula), különböző fűfélék (Poaceae) és nád (Phragmites australis); külföldi szakirodalmak az Alopecurus-, Deschampsia-, Dactylis-, Molinia-, Elytrigia-fajokat és más Graminea-féléket említenek még. A a nedvességet különösen igényli, régóta köztudott, hogy a füveken található harmatcseppeket issza. A Nyírségben és a Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt, egyes élőhelyein (pl. Álmosd: Daruláp) nagyobb egyedszámban jelent meg a fényen június 17. Nyírség Bátorliget július 06. Nyírség Hajdúsámson július 08. Nyírség Létavértes július 10. Nyírség Debrecen- (Haláp) július 10. Nyírség Vámospércs július 11. Nyírség Bátorliget július 11. Nyírség Bátorliget Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti-láp Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkai-legelő Falu-rét HUHN20029 Létavértesi Falu-rét fűzláp menti láprét a Kati-patak mellett (a műúttól délre) a nyírábrányi műúttól északra, egy fűzláp mellett Hajdúsági TK Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp július 19. Nyírség Hosszúpályi Forrás-hegytől délre július 31. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében HUHN20054 Csaholc augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján augusztus 01. Szatmári-sík Olcsvaapáti Tisza-Szamos hullámtér (Tót-lapos) HUHN20001 Felső-Tisza X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csapda UV-csapda UV-csapda, Gastropacha populifolia ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) sárga pohók Euroszibériai faunaelem, nyárfogyasztó faj. A Palearktikumban szórványosan elterjedt, hazánkban országszerte előfordul, de lokális és ritka. Fő élőhelyei az árterek, ligeterdők, ültetett nyárasok. Hernyója nyár (Populus) és fűz (Salix) fajokon él; a külföldi szakirodalom említi még a kőrist (Fraxinus) is. A Nyírségben és a Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt, gyakori faj. 36

9 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás június 21. Nyírség Nyírlugos- (Szabadságtelep) június 24. Szatmári-sík Túrricse június 30. Nyírség Álmosd július 03. Nyírség Álmosd Ős-nyáras Hajdúsági TK (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék- Kálló-völgye Daru-láp (kerítésen kívül) Hajdúsági TK HUHN20016 Kék- Kálló-völgye augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Kádár Mihály, Törjék Tamás Szabó Dorottya,, Lemonia dumi (LINNAEUS, 1761) sávos pohók Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, mezofil faj. A Palearktikum nyugati részén Skandináviától a Balkánig, illetve kelet felé az Urálig elterjedt faj sehol sem gyakori. Magyarországon szórványosan fordul elő, ismert a Dunántúlról, Budapest környékéről, az Alföldről valamint az Északi-középhegység néhány pontjáról. Az imágó októberben főleg nappal repül. Hernyója különböző fészkesvirágzatúakon (Compositae), elsősorban gyermekláncfű (Taraxacum), oroszlánfog (Leontodon) és hölgymál (Hieracium) fajokon él; a szakirodalom említi még a cickafarkot (Achillea millefolium). Az elmúlt tíz évben az Észak-Alföld régióban végzett kutatásaink során először fedezte fel a nyírségi kertjében, gyomlálás közben. Ezt követően egy nyírségi rekettyefűzláp közelében láttuk, amint elrepült mellettünk ben a Bihari-síkon, egy kiemelkedően szép állapotban lévő sziki gyepben észleltük. Ugyancsak 2005-ben Kormpai Tamás egy cserjésedő birkalegelőn észlelte Tiszakerecseny mellett a Beregi-síkon. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft október 21. Beregi-sík Lónya Dibicse (a műút mellett) HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny X= Y= Marumba quercus ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) tölgyfaszender Pontomediterrán faunaelem, quercetális (tölgyes) faj. Európa déli és középső részein, Kisázsiában és Iránban előforduló faj Magyarországon a hegy- és dombvidékek száraz, meleg tölgyeseiben él. Hernyójának tápnövényei különböző tölgy fajok (Quercus), elsősorban a molyhos tölgy (Quercus pubescens). Ez a nagytermetű, tetszetős külsejű szenderfaj az Észak-Alföld régióban ritka és lokális. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. 37

10 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve június 24. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében; X= Y= Mimas tiliae (LINNAEUS, 1758) hársfaszender Euroszibériai faunaelem, silvicol (általános erdei) faj. A Palearktikum nagy részén elterjedt faj, hazánkban országszerte előfordul, helyenként gyakori. Hernyója elsősorban hárs (Tilia), illetve szil (Ulmus), tölgy (Quercus), fűz (Salix) és más lombosfa fajokon él; a szakirodalom emíti még a Prunus-, Betula-fajokat és az Alnus glutinosa, Alnus incana, Ulmus glabra fajt május 20. Beregi-sík Tiszakerecseny június 19. Nyírség Hajdúsámson július 03. Nyírség Bagamér július 11. Nyírség Bátorliget Zsidó-ház (Lónyai-erdő) HUHN20049 Lónya- Tiszaszalka Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Hyles livornica (ESPER, 1779) (= lineata (FABRICIUS, 1775)) sávosszender Paleotrópusi-szubtrópusi faunaelem, vándor faj. Az Óvilág trópusain elterjedt és gyakori faj rendszeresen vándorol, így egyes években hazánkban is megjelennek májusban-júniusban bevándorolt példányai, amelyekből a nyár folyamán kifejlődik egy hazai nemzedék. Hernyójának hazai tápnövénye legtöbbször galaj (Galium), de egyébként polifág, lágyszárúakon és cserjéken is élhet; a szakirodalom említi még a Vitis-, Parthenocissus-, Euphorbia-, Linaria-, Epilobium-, Antirrhinum-, Rumex-, Scabiosa-, Linum-, Fuchsia-, Asphodelus- és a Gossypium-fajokat július 01. Nyírség Hajdúsámson Sámsoni-kert ( kertje) X= Y= Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) galajszender Euroszibériai faunaelem, lápréti faj. Holarktikus elterjedésű, amely az utóbbi évtizedekben nagy mértékben megritkult Magyarországon. Korábban az ország számos pontján találták. Réteken, nedves erdőnyiladékokban, ligetes helyeken él. Hernyójának tápnövénye különböző lágyszárúak, főleg galaj (Galium), müge (Asperula) és füzike (Epilobium) fajok; a szakirodalom említi még a Clarkia-, Fuchsia- és Circaea-fajokat, illetve a Galium 38

11 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás aparine, Galium mollugo, Galium verum, Epilobium montanum, Chamaenerion angustifolium, Godetia amoena, Plantago major fajt. A Hortobágyon kifejezetten gyakorinak találtuk, de az Észak-Alföld régió többi részén is gyakran előfordult kutatásaink során július 31. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében HUHN20054 Csaholc augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján X= Y= X= Y=306900, Saturnia pyri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) nagy pávaszem Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, silvicol faj. A Földközi-tenger európai és afrikai partjai mentén, egészen Iránig elterjedt, nálunk országszerte előfordul, helyenként és időnként gyakori. Hernyója tavasz végétől nyár végéig elsősorban gyümölcsfákon, főképpen szilván (Prunus domestica), körtén (Pyrus communis), almán (Malus domestica) és dión (Juglans regia) él; a szakirodalom említi még a kőris (Fraxinus) és a nyár (Populus) fajokat; de kökényen (Prunus spinosa) is észlelték. Az imágók általában késő éjszaka rajzanak, éjfél után jelennek meg a mesterséges fényforrások körül. Ennél a fajnál is megfigyelhető az a pozitív jelenség, miszerint a gyömölcsfákon fejlődő lepkefajok az utóbbi időszakban kezdenek egyre gyakoribbá válni. Ennek oka minden valőszínűség szerint az, hogy az as évek intenzív vegyszeres rovarirtó időszaka után, a 90-es években kevesebb kemikáliát használtak, amelynek pozitív hatása az utóbbi években jelentkezik. Az Észak-Alföld régióban szórványosan elterjedt, egyes helyeken gyakori (Nyírábrány: Keszlertagnál egy óra alatt példány érkezett fényre). A Nyírségben a fő tápnövénye valószínűleg nem az almafa, hiszen a repülési idejében gyakran próbálkoztunk öreg, már régóta nem kezelt almafásokban, de sohasem találkoztunk ezzel a lepkével, ugyanakkor pár kilométerrel arrébb jó néhány egyedet észleltünk természetes élőhelyek közelében. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft május 04. Nyírség Hajdúsámson május 06. Nyírség Hajdúsámson május 16. Nyírség Monostorpályi május 20. Beregi-sík Tiszakerecseny június 27. Nyírség Hajdúsámson Sámsoni-kert ( kertje) Sámsoni-kert ( kertje) Monostorpályi-legelő HUHN20020 Monostorpályi-legelő Zsidó-ház (Lónyaierdő) HUHN20049 Lónya-Tiszaszalka Sámsoni-kert ( kertje) X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=

12 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) kis pávaszem Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, xerotherm cserjés faj. A Palearktikum csaknem egész területén elterjedt, Magyarországon is sokfelé megtalálható. Az Alföld nagy részén ugyan hiányzik, de a Dunántúl és az Északi-középhegység jó részén előfordul. A hím napsütéses, enyhe tavaszi délelőttökön, a nőstény viszont az alkonyati és esti órákban repül. Hernyójának tápnövényei főleg a kökény (Prunus spinosa) és a galagonya (Crataegus monogyna), de rózsa (Rosa), szeder (Rubus), sőt fűz fajokon (Salix) is megélhet; a szakirodalom említi még a Betula-, Rhamnus-, Vaccinium- és Alchemilla-fajokat, illetve az Alnus incana, Quercus robur, Populus tremula, Fragaria ananassa, Potentilla palustris, Filipendula ulmaria, Malus domestica, Sorbus aucuparia és a Calluna vulgaris fajt. A fiatal k május folyamán kelnek ki a tojásból; ekkor még fekete színűek, amely a hőháztartásukat javítja. Fejlődésük során az alapszínük zöldre változik; az utolsó stádiumban pedig légzőnyílásai élénk, feltűnő narancsszínűek lesznek. Az Észak-Alföld régióban lokálisan fordul elő; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag gyakori, míg a Nyírségben jóval ritkább. Csak egyes években található. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft június 06. Nyírség Nyíracsád Buzita (Jónás-rész északi területe) HUHN20025 Kőrises-Jónás-rész X= Y= Heteropterus morpheus (PALLAS, 1771) tükrös busalepke Mandzsúriai dél-szibériai faunaelem, erdőszél-, erdőssztyepp-faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Magyarországon hegy- és dombvidékeinken csaknem mindenütt előfordul, az Alföldön ritka, főként az északkeleti részén található nedves, hűvös mikroklímájú lápréteken, mocsárréteken. Hernyója különböző fűféléken él, így például Calamagrostis- és Phragmites-fajokon; a szakirodalom a Calamagrostis canescens, Brachypodium sylvaticum, Molinia caerulea és a Phragmites australis fajt említi. Az Észak-Alföld régióban lokális; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori, míg a Nyírségben viszonylag ritka június 28. Nyírség Piricse Kacsavár július 07. Beregi-sík Gelénes július 11. Beregi-sík Gelénes július 11. Nyírség Bátorliget július 11. Nyírség Bátorliget Búzás-rekesz HUHN20047 Vámosatya- Csaroda Pendes HUHN20046 Gelénes- Beregdaróc az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp Fényi-erdő szegélye Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyierdő és Fényi-erdő X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=

13 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás július 12. Nyírség Bátorliget Újtanyai-földek HUHN20038 Újtanyai lápok július 12. Nyírség Nyírpilis Vulger-tag július 17. Nyírség Fülöp Káplár-hegytől északnyugatra július 17. Nyírség Nyírlugos Konyár-Kállótól nem meszsze, a település déli határánál X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=257190, Carterocephalus palaemon (PALLAS, 1771) kockás busalepke Holarktikus faunaelem, nemorális (ligeterdei) faj. A holarktikumban elterjedt faj, amely Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig található. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon fordul elő, de megtalálható még a Budai-hegyvidéken, az Északi- Középhegységben, valamint szórványosan az Alföldön is. Hazánkban fő élőhelyei hegy- és dombvidéki erdők tisztásai, napsütötte erdőszegélyek, erdőirtások; illetőleg egyes nyírségi, szatmár-beregi keményfa ligeterdők. Hernyója fűfélék (Poaceae) csőszerűen összesodort levelei között él; a szakirodalom a Molinia-, Calamagrostis-, Brachypodium-, Dactylis-, Alopecurus-, Phleum-fajok és a Bromus ramosus fajt említi. Az Észak-Alföld régióban lokálisan fordul elő május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Bátorliget Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Fényi-erdő Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő X= Y= X= Y= Zerynthia polyxena ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) farkasalmalepke Ponto-mediterrán faunaelem, sztyepp-silvicol (erdőssztyepp) faj. Délkelet-Európától Kisázsiáig és a Fekete-tengerig elterjedt, melegkedvelő faj, amelynek Kárpátmedencei populációi képviselik legészakibb és egyben legnyugatibb kolóniáit. Magyarországon foltszerűen az egész országban megtalálható; a Tisza és mellékfolyói teljes hullámterében; a Középhegységben, a száraz, meleg sík- és dombvidéki erdőszegélyekben, cserjések szélén, magaskórósokban, felhagyott szőlőkben, ültetett nemesnyarasok nitrofizált területén még gyakori, de az utóbbi években jelentősen megritkult, különösen a Dunántúlon. Hernyója monofág, hazánkban kizárólag a farkasalmán (Aristolochia clematitis) él; de az elterjedési területének más részein a szakirodalom szerint más Aristolachia-fajokon is megél (így pl. A. pistolochia, A. rotunda és A. pallida). Az Észak-Alföld régióban széles körben elterjedt, különösen a Tisza-hullámterében. A Nyírségben nagy állományai vannak (pl. Nyíracsád: Öreg-szőlőskertben több millió tő farkasalmán, elképesztő menynyiségű t észleltünk), ám ezek semmilyen természetvédelmi oltalmat nem élveznek, így megőrzésük nem biztosított. A debreceni Nagyerdőben már csak 4-5 kis folton sínylődik. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott. 41

14 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve május 21. Beregi-sík Tiszakerecseny május 26. Hajdúság Nyírség határán Hajdúhadház június 06. Nyírség Nyírábrány június június június június június június június június június június június 14. a Szamos hullámterében, egy almafás mezsgyéjében a Szamos mellett húzódó puhafásban (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) (Ásott)-Túr gát oldalán Kovács-tag (fasor) Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos (Ásott)-Túr töltése és a Ricsei-erdő szegélye Szamosszeg Szamosszeg Szamosszeg Szamosszeg Nagyhódos Tisztaberek Kishódos június 15. Beregi-sík Márokpapi június június 25. Túrricse Szamosbecs június 24. Beregi-sík Tákos június 24. Beregi-sík Tákos Nagy-erdő nyiladéka HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Keszlertag (Papp-tanya) Hajdúsági TK a Szamos gát mellett a Szamos gát mellett a Szamos gátján Báró-tagtól keletre Szipa-főcsatorna partja X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=318845, 42

15 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás június 24. Beregi-sík Tákos június 24. Beregi-sík Tákos június 24. Beregi-sík Gelénes Szipa-főcsatorna partja Kis-Mogyorós dűlő Bockereki-erdőtől délkeletre HUHN20047 Vámosatya- Csaroda X= Y= X= Y= X= Y= Thecla betulae (LINNAEUS, 1758) nyírfa-csücsköslepke Euroszibériai faunaelem, silvicol faj. Közép- és Dél-Európától Kelet-Szibériáig elterjedt, amely Magyarországon mindenütt megtalálható, de általában egyesével. Régi adatok alapján általánosan elterjedt és gyakori faj volt, mára azonban megritkult. Élőhelyei azok a meleg, de enyhén párás erdőszegélyek, ligeterdők, felhagyott gyümölcsösök, ahol az utak mentén bőven található kökény és galagonya. Mivel kóborlásra hajlamosak (főleg a nőstények), az élőhelyétől távol is feltűnhet egy-egy példánya. Hernyójának tápnövénye elsősorban a kökény (Prunus spinosa) és ringlószilva (Prunus domestica), ritkán más kerti csonthéjasok is. Az Észak-Alföld régióban lokális; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori, míg a Nyírségben ritka augusztus 02. Szatmári-sík Magosliget augusztus 02. Szatmári-sík Uszka augusztus 02. Szatmári-sík Tiszabecs Kenderesi-tag HUHN20053 Magosligeti-erdő és gyepek Cser-hát HUHN20053 Magosligeti-erdő és gyepek Erdő-tag szegélye HUHN20053 Magosligeti-erdő és gyepek X= Y= X= Y= X= Y= Satyrium acaciae (FABRICIUS, 1787) törpe-farkincáslepke Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, mezofil-silvicol faj. Spanyolországtól kezdve egész Európán át Dél-Oroszországig és Kis-Ázsiáig terjedt el. Jellegzetes élőhelyei a kökény- és galagonyabokros homokpusztai legelők, tölgyesek szegélyei és tisztásai, ritkás karsztbokorerdők. Egy nemzedékes faj, május végétől július közepéig repül. Az imágót gyakran látni fehér színű fészkesvirágzatú növényeken (pl. seprencén, cickafarkon) táplálkozni. Hernyójának tápnövénye a kökény (Prunus spinosa). Az Észak-Alföld régióban lokálisan fordul elő; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori június 24. Beregi-sík Vásárosnamény Kerek-tag június 24. Beregi-sík Vásárosnamény Kerek-tag június 24. Beregi-sík Gelénes Bockereki-erdőtől délkeletre HUHN20047 Vámosatya-Csaroda X= Y= X= Y= X= Y=

16 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve június 25. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése június 25. Szatmári-sík Szamossályi a Szamos gátján július 07. Beregi-sík Gelénes Búzás-rekesz HUHN20047 Vámosatya-Csaroda X= Y= X= Y= X= Y= Satyrium ilicis (ESPER, 1779) cserfa-farkincáslepke Holomediterrán faunaelem, quercetális-erdőszegély faj. Európa nyugati részétől a Balkán-félszigetet érintve Kis-Ázsiáig, majd délen Libanonig terjedt el. Hazánk területén (az Alföld déli, délkeleti része kivételével) szinte mindenütt megtalálható lepkefaj, ám általában nem gyakori. Hazai élőhelyei főként meleg, száraz tölgyesek, bokorerdők, sziklás bozótosok, illetve síkvidéki erdőssztyepp területek. Egy nemzedékes faj, június-júliusban repül. Hernyójának tápnövényei fiatal tölgy fajok (Quercus). VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Az Észak-Alföld régióban lokálisan fordul elő, a Bereg-Szatmári-síkon keményfa ligeterdeinek szegélyében viszonylag gyakoribb június 24. Beregi-sík Tákos Kis-Mogyorós dűlő X= Y= Satyrium pruni (LINNAEUS, 1758) szilva-farkincáslepke Euroszibériai faunaelem, mezofil-silvicol-erdőszegély faj. Anglia déli és Spanyolország északi részétől Eurázsián át a Csendes-óceán partvidékéig terjedt el. Hazánk területén (az Alföld déli, délkeleti része kivételével) szinte mindenütt megtalálható, viszonylag ritkább lepkefaj. Élőhelyei bokros erdőszegélyek, cserjés domboldalak, felhagyott (vegyszerrel nem kezelt) gyümölcsösök, illetve síkvidéki erdőssztyepp területek. Egy nemzedékes faj, május végétől július végéig repül. Hernyójának tápnövényei Prunus-félék. A Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt és gyakori, míg az Észak-Alföld régió többi részén szórványos. Az Észak-Alföld régióban lokális június 06. Nyírség Nyíracsád június 13. Szatmári-sík Buzita (Jónás-rész északi területe) Hajdúsági TK HUHN20025 Kőrises- Jónás-rész (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) június 15. Beregi-sík Beregdaróc Seregély X= Y= X= Y= X= Y=

17 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Callophrys rubi (LINNAEUS, 1758) zöldfonákú angyallepke Euroszibériai faunaelem, mezofil faj. A Brit-szigetektől egészen az Amur-vidékig elterjedt lepke Magyarországon a teljesen beépített és intenzív mezőgazdasági művelés alá vont területek kivételével szinte mindenütt megtalálható. A faj nagyon változatos élőhelyeken fordul elő, a sziklagyepektől kezdve a felhagyott gyümölcsösökön át a löszgyepekig. Két nemzedékes faj; április végétől júniusig repül az első nemzedéke, majd augusztus-szeptember folyamán a második. Az imágók megfigyelése némi gyakorlatot igényel, mivel a zöld színű fonákának és a barna felszínének köszönhetően nagyon jól beleolvad a környezetébe; ha a lepke szárnyra kel, szinte lehetetlen szemmel követni útját. Hernyója polifág (Cytisus, Genista, Onobrychis, Helianthemum, Rubus, Cornus, Vaccinium). Az Észak-Alföld régióban lokális május 18. Érmellék Létavértes Partalja (löszletörés) HUHN20010 Pocsajikapu X= Y= Lycaena dispar rutila WERNEBURG, 1864 nagy tűzlepke Euroszibériai faunaelem, mezofil réti és mocsárréti faj. A zonális erdőssztyeppet kísérő nedves réteken, mocsár- és lápréteken korábban egész Európában számos helyen gyakori volt. Az élőhelyeinek lecsapolása, mezőgazdasági művelésbe vonása miatt Nyugat-Európában mindenütt erősen megritkult, sőt az angliai törzsalak a Lycaeana dispar dispar kipusztult már a XIX. század közepén. Magyarország vizes élőhelyein (így pl. láp-, mocsár- és turjánréteken, ártéri nedves réteken, patak- és folyóvölgyek mentén, csatornaparton) még általánosan elterjedt, gyakori lepke. Hernyójának tápnövényei különböző lórom-fajok (Rumex), elsősorban a tavi lórom (Rumex hydrolapathum), ritkábban a vízi lórom (Rumex aquaticus). Az Észak-Alföld régió nedvesebb élőhelyein általánosan elterjedt, de általában csak egyesével vagy kis számban található. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berniegyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben nem szerepel. A Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott június 01. Hortobágy Görbeháza- (Bagota) június 06. Nyírség Nyíracsád június 06. Nyírség Nyíracsád Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Buzita (Jónás-rész északi területe) HUHN20025 Kőrises-Jónásrész Buzita (Jónás-rész északi területe) HUHN20025 Kőrises-Jónásrész június 11. Bihari-sík Kismarja Kettős (a műúttól délre) X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, 45

18 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve június 11. Bihari-sík Hencida június június június június június 14. Vásárosnamény Szamosszeg Tisztaberek június 14. Beregi-sík Hetefejércse június 14. Beregi-sík Hetefejércse június 15. Beregi-sík Márokpapi június 15. Beregi-sík Márokpapi június 15. Beregi-sík Gelénes Nagy-Cseres Hencidai Csere-erdő TT HUHN20011 Hencidai Csere-erdő a Szamos hullámterében, egy puhafás szegélyében a Szamos gátján Nagy-szeg (Hármashatár) Nagy-szeg (Hármashatár) Berki-erdő Börcsök-gacsa Szatmár-Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár-Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Pendes Szatmár-B. TK HUHN20046 Gelénes- Beregdaróc június 15. Beregi-sík Beregdaróc Seregély június 17. Nyírség Terem Nádas-tó június 17. Nyírség Bátorliget Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti-láp június 24. Beregi-sík Vásárosnamény Tisza-gát június 24. Beregi-sík Tákos június 24. Beregi-sík Gelénes június 24. Beregi-sík Gelénes június 25. Tisztaberek Báró-tag Ösvény-háti-rész HUHN20047 Vámosatya- Csaroda Búzás-rekesz HUHN20047 Vámosatya- Csaroda (Ásott)-Túr töltése X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, június 25. Szamosbecs a Szamos gátján X= Y= június 29. Nyírség Nyírpilis július 07. Beregi-sík Gelénes Dudás-rét HUHN20038 Újtanyai lápok Búzás-rekesz HUHN20047 Vámosatya- Csaroda X= Y= X= Y=

19 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás július 07. Beregi-sík Gelénes augusztus augusztus augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember 30. Búzás-rekesz HUHN20047 Vámosatya- Csaroda Tárnicsok-rétje Szatmár- Beregi TK HUHN20050 Kömörő- Fülesd a Szamos partján (puhafa ligeterdő) Kaszonyi-hegy Kaszonyi-hegy TT HUHN20045 Kaszonyi-hegy Dédai-erdő Forduló Forduló Beregi-sík Fülesd Cégénydányád Barabás Tisztaberek Tisztaberek Nyírség Apagy Haraszt-dűlő Nábrád Kispalád a Szamos gát oldalában Hollós X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) ibolyás tűzlepke Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, mezo-xerofil faj. Palearktikus faj, amely Közép-Európától Ukrajna és Oroszország sztyeppvidékein az Altájig és a mongóliai füves pusztákig terjedt el. Magyarország egész területén megtalálható, ám igen lokális. Élőhelyei száraz, meleg rétek, homokpuszták, löszgyepek, dolomit-sziklagyepek, bozótos és déli kitettségű hegyoldalak. Az ország legerősebb állománya a Nyírségben él, ahol a homokgyepekben gyakran lehet látni, amint a gyors röptű lepkék szegfű- és kakukkfű fajokon, főleg homoki pipitéren szívogatnak. A tápnövényei különböző lóromfajok (Rumex), főleg a Rumex acetosella. Az Észak-Alföld régióban csak a Nyírségben általánosan elterjedt, gyakori faj, ahol június közepétől általában a száraz, nyíltabb területeken láthatjuk ezt a lepkét. Egyszer megfigyelték, amint mezei sóskára (Rumex acetosa) petézik. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft május 05. Nyírség Hajdúsámson május 19. Hajdúság Hajdúbagos Sámsoni-kert ( kertje) Nagy-nyomás Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosi-legelő X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Lycaena thersamon (ESPER, 1784) kis tűzlepke Ponto-kaszpi dél-szibériai faunaelem, sztyepp faj. Közép-Ázsia és Kelet-Európa sztyeppvidékén terjedt el. A Kárpát-medencétől nyugatra már csak szórványosan és alkalmilag telepszik meg. Hazánk területén általánosan elterjedt, széles ökológiai toleran- 47

20 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve ciát mutat, mivel vízfolyások mentén, árokpartokon, tocsogós kaszálókon éppúgy megtalálható, mint karsztbokorerdők tisztásain, homokpusztákon vagy szikes legelőkön. Hernyójának tápnövényei különböző lórom-fajok (Rumex), elsősorban a mezei sóska (Rumex acetosa), valamint Polygonum-fajok, különösen Polygonum bistorta és P. aviculare. Az Észak-Alföld régióban általánosan elterjedt faj, amelyet érdekes módon a Nyírségben eddig még nem észleltünk. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft május 21. Beregi-sík Lónya július 11. Beregi-sík Gelénes Lónyai-erdő (Csaronda gátján) HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Pendes HUHN20046 Gelénes- Beregdaróc augusztus 17. Szatmári-sík Cégénydányád a Szamos gátján szeptember szeptember szeptember szeptember 10. Szatmári-sík Szamosszeg a Szamos gát melletti félcserjésben Szatmári-sík Szamosszeg a Szamos gátján Szatmári-sík Tunyogmatolcs a Szamos gát oldalában Szatmári-sík Nábrád a Szamos gát oldalában X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Szabó Dorottya Szabó Dorottya, Szabó Dorottya, Maculinea alcon alcon ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= rebeli (HIRSCHKE, 1904); = xerophila (BERGER, 1946)) szürkés hangyaboglárka Dél-szibériai faunaelem, higrofil faj. Euroszibériai elterjedésű faj, amely az erdőssztyepp-zóna edafikusan meghatározott foltjain és az ázsiai nagy hegységrendszerek bizonyos pontjain fordul elő. Areája az utóbbi évtizedekben jelentősen beszűkült, különösen Nyugat-Európában, ahol sok helyen kipusztult vagy a kipusztulás szélére került. Magyarországon két ökotípusa él, a lápréti (amely elsősorban Gentiana pneumonanthe-ra petézik), illetve az üde hegyvidéki rétekhez kötődő (amely elsősorban a Gentiana cruciata-ra petézik). Mivel az Észak-Alföld régióban csak a lápréti ökotípus él, ezért az alábbiakban a faj jellemzése erre korlátozódik. Hazai populációi szórványosan az egész ország területén megtalálhatók, amelyek között még mindig vannak nagy egyedszámú, stabil állományok (pl. a gyöngyösi Sár-hegyen). Élőhelyei láp- és mocsárrétek, ahol tápnövénye, a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nagyobb számban előfordul. A lepkefaj speciális életmódja miatt került aktuálisan veszélyeztetett helyzetbe. Egyrészt speciális tápnövényigénye következtében elterjedését meghatározza tápnövényének, a kornistárnicsnak az elterjedése. (A kornistárnics védett növény a faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke Ft, amely inkább mészkerülő; kiszáradó láprétek, hegyi rétek, szörfűgyepek növénye, de előfordul mocsárréteken, nádasokban, fűzlápokban, erdeifenyvesekben és gesztenyésekben is.) Másrészt a fajra jellemző obligát mirmekofilia miatt fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges bizonyos hangyafajok jelenléte az élőhelyen. A lepkék imágói július közepétől augusztus első harmadának a végéig repülnek, a rajzáscsúcs júliusaugusztus fordulójára esik. A megtermékenyített nőstény a petéket a kornistárnicsok virágbimbójára helyezi július utolsó harmadában, augusztus első harmadában (a fehér peték jól láthatók a sötétlila virágok 48

21 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás külső részén). Az imágók erősen territoriális viselkedésűek, kis mozgáskörzetűek. A k kikelésük után belerágják magukat a tárnics virágába és a lédús, még éretlen magkezdeményekkel táplálkoznak, majd a harmadik lárvastádiumban kirágják magukat a magházból, és lepotyognak a talajra (augusztus folyamán). A kihullott kat hangyadolgozók (Myrmica-fajok, főleg a Myrmica scabrinodis) a bolyba viszik, és ott kakukkfiókaként nevelik tovább. Ez azt jelenti, hogy a lepkek a hangyalárvák viselkedését utánozva, a hangya-dolgozókkal neveltetik fel magukat. A lepke ja a hangyabolyban bábozódik, majd a következő év júliusának végén újból imágóként kel szárnyra. Mindezekből következően ez a lepkefaj egyrészt igényli, hogy július közepétől augusztus végéig virágzó kornistárnicsok legyenek a réten; másrészt fejlődésük elképzelhetetlen a megfelelő gazda nélkül. Az Észak-Alföld régióban nagyon ritka lepke, csak a Bereg-Szatmári-síkról ismerjük. A legnagyobb (fülesdi) populációját egy nemrégen autóbalesetben elhunyt, svájci biológus, Walter Wettstein fedezte fel. Itt ezres nagyságrendű az állomány. A Bereg-Szatmári-sík populációi egymástól teljesen izoláltak. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer minimális programjába ajánlott július 31- augusztus 04. Szatmári-sík Fülesd augusztus 04. Beregi-sík Márokpapi Tárnicsok-rétje Szatmár- Beregi TK HUHN20050 Kömörő- Fülesd Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa- Tákos X= Y= X= Y= Szőke Zsuzsa, Maculinea arion ligurica (WAGNER, 1904) türkiz hangyaboglárka Adriato-mediterrán faunaelem, erdőszegély-faj. Taxonómiai helyzete még nem teljesen tisztázott. Ebből eredően általános elterjedéséről sincs megbízható információnk. Fiatal, posztglaciális terjedésű, balkáni kapcsolatú faj, amely a balkáni refugiumterületéről két irányból terjedt be Magyarország területére, egyrészt az Alpok keleti peremén a Bécsi-medence irányából, illetve a Dunántúl déli- délnyugati-dombságain át a Dunántúli-középhegység felé, másrészt a Vaskapu és a Bánát hegyei felől, az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén át Kárpátalja irányából. Az Északi-középhegység melegebb lejtősztyepprétjein korábban elterjedt és gyakori volt (az 1990-es évek megfigyelései alapján), az elmúlt néhány évben ( ) azonban az élőhelyeinek nagy részéről eltűnt (pl. gyöngyösi Sár-hegy, Baskó). Hernyójának tápnövénye a szurokfű (Origanum vulgare). Szintén obligát mirmekofil fejlődésű faj. Az Észak-Alföld régióban nagy valószínűség szerint egyetlen helyen, a barabási Kaszonyi-hegyen él. A populáció állatföldrajzi okból kulcsfontosságú, megőrzése a faj szempontjából létkérdés. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben nem szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programjába nem ajánlott augusztus 03. Beregi-sík Barabás Kaszonyi-hegy Kaszonyi-hegy TT HUHN20045 Kaszonyihegy Dédai-erdő X= Y=

22 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) vérfű-hangyaboglárka Dél-szibériai faunaelem, lápréti faj. Euroszibériai elterjedésű faj, amely a zonális erdőssztyepp nedves edafikus társulásaihoz kapcsolódóan Nyugat-Európától Nyugat-Szibériáig egy hosszabb sávban fordul elő. Areája az utóbbi évtizedekben jelentősen beszűkült, különösen Nyugat-Európában, ahol sok helyen kipusztult vagy a kipusztulás közvetlen közelébe került. Hazánkban még szerencsére sokkal jobb a helyzete, hiszen az ország területén szórványosan elterjedt és gyakori faj. Populációi láp- és mocsárréteken találhatók, ahol tápnövénye, az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) tenyészik. A vérfű-hangyaboglárka speciális életmódja folytán került potenciálisan veszélyeztetett helyzetbe. Tápnövény-specializáltsága következtében elterjedését már eleve meghatározza tápnövényének, az őszi vérfűnek az elterjedése. Az őszi vérfű Magyarország nagy részén megtalálható, általánosan elterjedt azonban a vérfű-hangyaboglárka nem, ennek oka a lepke obligát mirmekofil életmódjában keresendő, amely tovább szűkíti a lepkefaj potenciális életterét. A valóságban a potenciális életterénél sokkal kisebb területen található meg ez a lepkefaj, amelynek fő okai a helytelenül megválasztott kaszálási időpont és a hagyományos gazdálkodási formák feledésbe merülése. A lepkék imágói július közepétől augusztus közepéig repülnek, a rajzáscsúcs augusztus elejére esik. A megtermékenyített nőstény a petéket az őszi vérfű bordó virágzatára rakják. A k kikelésük után először az éretlen magkezdeményekkel táplálkoznak, majd a fiatal lárva selyemszálon függve leereszkedik a talajra (augusztus folyamán egészen szeptember elejéig), ahol a hangyagazda megtalálja és a bolyába cipeli. A hangyagazda kutatások eredménye alapján úgy tűnik, hogy igen sok Myrmica-faj megjelenhet hangyagazdaként: eddig négy Myrmica faj (M. gallienii, M. salina, M. scabrinodis és M. specioides) fészkében találtak vérfű-hangyaboglárka t. A k a bolyban élősködő életmódot folytatnak: hangyatojásokon és lárvákon nevelkednek. A hangyák ezt eltűrik, mivel cserébe cukros váladékkal táplálják őket. A a hangyabolyban telel, később ott is bábozódik be, hogy aztán a következő év júliusában újból imágóként keljen szárnyra. Mindezekből következően ez a lepkefaj több okból is veszélyeztetett: egyrészt igényli, hogy július közepétől szeptember közepéig virágzó őszi vérfüvek legyenek a réten; másrészt fejlődésük elképzelhetetlen a megfelelő gazda nélkül. Az Észak-Alföld régióban a Nyírségben és a Bereg-Szatmári-síkon szórványosan elterjedt, nagy egyedszámú populációi nincsenek. A Nyírségben található populációk eléggé fragmentáltak (bár itt a populációk közötti kapcsolat még esetleg megvan), így tulajdonképpen mindegyik önálló, védelemre érdemes értéket képvisel. Talán a Daru-láp láprétjén élő populáció kiemelt védelmet kellene hogy élvezzen, hiszen itt él a legerősebb népessége. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berniegyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott július 31- augusztus 04. Szatmári-sík Fülesd augusztus 02. Szatmári-sík Magosliget augusztus 07. Szatmári-sík Tisztaberek Tárnicsok-rétje Szatmár- Beregi TK HUHN20050 Kömörő- Fülesd Batár-hullámtér HUHN20001 Felső-Tisza Forduló X= Y= X= Y= X= Y=

23 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás augusztus 07. Szatmári-sík Tisztaberek Forduló augusztus 07. Szatmári-sík Tiszakóród (Ásott)-Túr-gát aljában augusztus Nyírség Álmosd Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye augusztus 17. Nyírség Apagy Haraszt-dűlő X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Apatura ilia ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) kis színjátszólepke Európai kelet-ázsiai diszjunkt ( Sybilla ) faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. Euroszibériai (bicentrikus) elterjedésű faj, amely hazánkban elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul. A Tisza-mentén, főleg a hullámtérben széltében elterjedt, gyakori faj. Magyarországi állományuk egész Európában az egyik leggazdagabb, védelmükre és megőrzésükre fokozattan ügyelnünk kellene. A hímet (amely irizál) könnyű megfigyelni, amint a nedves vízparti homokon, vagy a földutak pocsolyái szélén szívogat. Polifág faj, jának tápnövénye különböző fűz (Salix) és nyár (Populus) fajok, különösen a rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a kecskefűz (Salix caprea). Az Észak-Alföld régióban szórványosan fordul elő; elsősorban a Tisza és mellékfolyói hullámterében, valamint nyírségi lápok menti földutakon figyeltük meg. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel június 12. Szatmári-sík Olcsva a Szamos komp-átkelőjénél június 13. Szatmári-sík június 13. Szatmári-sík június 14. Szatmári-sík Tisztaberek június 25. Szatmári-sík Túrricse Nagy-szeg (Hármashatár) (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) Forduló (a műúton vadürüléken szívogatott) (Ásott)-Túr töltése és a Ricseierdő szegélye június 28. Nyírség Piricse Kacsavártól északra június 29. Nyírség Piricse Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlialiget X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=

24 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve június 29. Nyírség Nyírpilis Piricse települések határvonalán július 12. Nyírség Nyírpilis a Gánástól keletre lévő földúton Vulger-tagtól délre húzódó földúton július 12. Nyírség Nyírpilis Vulger-tag augusztus augusztus 16. Szatmári-sík Cégénydányád a Szamos partján (puhafa ligeterdő) Szatmári-sík Fehérgyarmat a Szamos gátján X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=297325,, Neptis sappho (PALLAS, 1771) kis fehérsávoslepke Dél-(nyugat-) szibériai faunaelem, nemorális faj. A Palearktikum középső és keleti részén elterjedt faj, amely nyugati areahatárát a Kárpátmedencében éri el. Hazánkban a jobb vízellátottságú erdőkben sokfelé előfordul, a középhegységek egyes, klimatikusan kedvező völgyeiben, a Dráva-sík keményfaligeterdeiben és gyertyánostölgyeseiben jelentős egyedszámot érhet el. Hernyójának tápnövénye a fekete lednek (Lathyrus niger) és tavaszi lednek (Lathyrus vernus). A hegyvidéki élőhelyeinek egy részéről (pl. a Bükk-hegységből) erősen visszaszorult, amely valószínűleg a számára kedvező üde mikroklímájú völgyek szárazodásával függ össze. A Nyírségben viszont újabban kifejezetten gyakorivá vált. Három generációban, nagy egyedszámban (!) lehet megfigyelni szinte minden elképzelhető élőhelyen, vizes élőhelyek (különösen lápok) szélén, akácosok földútjain, stb. Ezt többen azzal magyarázzák, hogy a lepkefaj ja rászokott az akácra (Robinia pseudo-acacia), bár ezt még senki nem bizonyította megbízhatóan. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel május 07. Nyírség Nyírpilis Vulger-tag május 07. Nyírség Nyírvasvári Pócsa-tiszta május 07. Nyírség Nyírvasvári Pócsa-tiszta május 14. Nyírség Nyírbéltek Loger-tagtól délre május 14. Nyírség Nyírbéltek Loger-tag május 14. Nyírség Nyírbéltek május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Bátorliget Halományi-csatornától északra Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyierdő és Fényi-erdő Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyierdő és Fényi-erdő Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyierdő és Fényi-erdő Fényi-erdő Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=

25 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás június 29. Nyírség Nyírpilis Piricse települések határvonalán július 07. Nyírség Vámospércs július 12. Nyírség Bátorliget a Gánástól keletre lévő földúton Bolya dűlő (a Villongó-értől északra) Újtanyai-földek HUHN20038 Újtanyai lápok július 12. Nyírség Nyírpilis Vulger-tag július 17. Nyírség Fülöp Windics-résztől északra július 17. Nyírség Fülöp Windics-résztől északra július 17. Nyírség Fülöp július 17. Nyírség Nyírlugos július 18. Nyírség Vámospércs augusztus 02. Magosliget augusztus 09. Nyírség Bagamér Káplár-hegytől északnyugatra Konyár-Kállótól nem meszsze, a település déli határánál Kővágó-dűlőtől nyugatra fekvő akácosban Fischer-erdő Szatmár-Beregi TK HUHN20053 Magosligeti-erdő és gyepek a vámospércsi műút mellett, egy akácos szélén augusztus 09. Nyírség Álmosd Daru-láptól északra augusztus 10. Nyírség Álmosd Daru-láptól északra X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=238620, Euphydryas maturna (LINNAEUS, 1758) díszes tarkalepke Dél-(nyugat-) szibériai faunaelem, nemorális faj. Euroszibériai elterjedésű faj, ám korábbi európai és nyugat-ázsiai élőhelyéről rohamosan szorul viszsza, jelenleg Európa-szerte a kipusztulás által fenyegetett fajként tartják számon. A lepkefaj a természetközeli erdőszegélyek és a hagyományos gazdálkodás révén kialakult laza erdőstruktúrák lakója. Kipusztulásáért, állományainak regressziójáért részben a ligeterdők kiirtása vagy intenzív erdőgazdasággá való átalakítása, részben a megfelelő élőhelyek felszámolása a felelős. Magyarországon is hasonló a helyzet, hiszen a karsztbokorerdei ökotípus mindenütt a kipusztulás szélére került; szerencsére a síkvidéki keményfa-ligeterdőkre jellemző, folyóvölgyi alakja hazánkban még nagy, stabil populációkat alkot (Bereg-Szatmári-sík, Körös-vidék, Nyírség). Sajátos, bonyolult fejlődési ciklusú faj, amely miatt védelme csak élőhelyeinek területi védelmével oldható meg. Az imágó májusban repül, erdőszegélyekben, erdei utakon figyelhető meg. A nőstény vagy a közönséges fagyalra (Ligustrum vulgare) vagy pedig a magyar körisre (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) petézik. A ezeken társasan, szövedékben, ún. fészekben kezd el táplálkozni a nyár elején (a fészket kisebb gyakorlattal könnyen észrevehetünk az élőhelyén). A nyár melegebb időszakára már a nedves gyepszintbe húzódik el a, itt áttelel, majd kora tavasszal apró lágyszárúakat (főleg Veronica-féléket) fogyaszt, végül fák törzsén bábozódik. Az Észak-Alföld régióban szórványosan elterjedt, egyes élőhelyein (pl. Bocskaikerttől nyugatra lévő gyöngyvirágos tölgyesben), időnként hatalmas egyedszámban léphet fel. A Bereg-Szatmári-sík és a Nyírség nagyobb kiterjedésű nedvesebb keményfa-ligeterdeiben, üdébb kocsányos tölgyeseiben gyakori. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berniegyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer minimális programjába ajánlott. 53

26 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve május 13. Hajdúság Nyírség határán Hajdúhadház május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Ömböly május 14. Nyírség Bátorliget május 14. Nyírség Bátorliget május 14. Nyírség Bátorliget május május május május május május május május május május május 26. Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház május 21. Beregi-sík Barabás május 21. Beregi-sík Barabás május 21. Beregi-sík Tiszakerecseny Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Ömbölyi-erdő HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Fényi-erdő Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Fényi-erdő Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Fényi-erdő Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Nagy-erdő szegélye HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Nagy-erdő szegélye HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Nagy-erdő szegélye HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X=89200 Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya 54

27 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás május 21. Beregi-sík Tiszakerecseny május 21. Beregi-sík Tiszakerecseny május 21. Beregi-sík Tiszakerecseny május 21. Beregi-sík Tiszakerecseny június 06. Nyírség Nyíracsád Nagy-erdő szegélye HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Nagy-erdő egyik földútja mentén HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Nagy-erdő egyik földútja mentén HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Nagy-erdő egyik földútja mentén HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny Buzita (Jónás-rész északi területe) Hajdúsági TK HUHN20025 Kőrises-Jónásrész X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Nymphalis polychloros (LINNAEUS, 1758) nagy rókalepke Pontomediterrán-iráni-turkesztáni faunaelem, nemorális faj. Euroszibériai, korábban nagy elterjedésű faj, amely a 20. század második felében számos nagy Nymphalidae-fajhoz hasonlóan feltűnő, rohamos egyedszámcsökkenést és area-visszahúzódást mutat. Magyarországon az 1960-as évek végéig az erdőterületeken az Alföldön is még gyakori volt, a 90-es évekre azonban országszerte nagyon megritkult, csak a középhegységi erdős területeken (pl. Aggtelekikarszt, Zempléni-hegység) maradtak stabil állományai. Ez a negatív tendencia az utóbbi években szerencsére pozitív irányban változott; olyannyira, hogy manapság a kora tavaszi időszakban a pávaszem (Inachis io) és a c-betűs lepke (Polygonia c- album) után az egyik leggyakrabban látható áttelelő lepkefajunk lett. Ennek hátterében is akárcsak a nagy pávaszem (Saturnia pyri) esetében az erős rovarirtó szerek csökkenő felhasználása áll. Hernyójának tápnövényei fűz (Salix), szil (Ulmus), nyár (Populus) és vadkörte (Pyrus) fajok; a szakirodalom említi még a Malus-, Prunus-, Sorbus- és a Crataegus-fajokat. A szakkönyvekben található határozókulcsok alapján terepen nem lehet biztosan elkülöníteni a vörös rókalepkétől (Nymphalis xanthomelas), mivel ezeket a határozóbélyegeket csak kifeszített preparált lepkéken lehet jól látni. Minden egyes esetben meg kell hálóval fogni a lepkét, és meg kell határozni, különben félrevezető adatokhoz jutunk. Az Észak-Alföld régióban ritkán főként kora tavasszal, egyenként látható. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben nem szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer maximális programjába ajánlott március március május 16. Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Debrecen Debrecen Hajdúhadház Nagyerdő Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Nagyerdő Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Csere-erdő HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek X= Y= X= Y= X= Y=

28 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve június 28. Nyírség Piricse Kacsavártól északra X= Y= Nymphalis xanthomelas (ESPER, 1781) vörös rókalepke Dél-(nyugat-) szibériai faunaelem, nemorális faj. A Palearktikum középső és keleti részén elterjedt faj, a Kárpát-medencében nyugati areahatárát éri el. Magyarországon jelenleg igen ritka és lokális. Az 1970-es éveket megelőzően még elterjedt és gyakori fajnak számított a hazai patakvölgyekben, ám az 1980-as években teljesen eltűnt. Hernyójának tápnövényei különböző fűz (Salix) és nyár (Populus) fajok; a k társasan élnek, főleg víz fölé hajló fűzfélék gallyain. A szakkönyvekben található határozókulcsok alapján terepen nem lehet biztosan elkülöníteni a nagy rókalepkétől (Nymphalis polychloros), mivel ezeket a határozóbélyegeket csak kifeszített preparált lepkéken lehet jól látni. Minden egyes esetben meg kell hálóval fogni a lepkét, és meg kell határozni, különben csak félrevezető adatokhoz jutunk. Az Észak-Alföld régióban (és az egész országban évtizedek után) először Máté András találta meg ezt a lepkét az 1990-es évek végén egy beregi lápban (szóbeli közlés). Ezt követően a Zempléni-hegységben észlelte 1998 és 2002-ben, majd fellelte a Bihari-sík és az Érmellék határán lévő bokorfüzes mellett is 2004-ben tavaszán több helyen is észleltük a Nyírség déli részén, mindig rekettyefüzesek környékén júniusában a Beregi-sík több pontjáról is előkerült. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben a kipusztulás közvetlen veszélyébe került fajként szerepel június 15. Beregi-sík Hetefejércse június 15. Beregi-sík Gelénes Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa- Tákos Zsid-tó HUHN20046 Gelénes- Beregdaróc június 24. Beregi-sík Vásárosnamény MOL-ház kerítésénél június 24. Beregi-sík Gelénes Bockereki-erdőtől délkeletre HUHN20047 Vámosatya-Csaroda X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Aglais urticae (LINNAEUS, 1758) kis rókalepke Euroszibériai faunaelem, nemorális faj. Az egész Palearktikumban elterjedt faj, egykor hazánkban is általánosan elterjedt, közönséges faj volt, amely mindenhol még a városokban is nagy egyedszámban volt látható. Jelenleg csupán a domb- és hegyvidékeinken nevezhető valamelyest gyakorinak. Az Alföldön csak nagyon ritkán figyelhető meg egy-egy példánya. Hernyójának tápnövényei különböző csalán fajok (Urtica), főleg a nagy csalán (Urtica dioica). Gyermekkorunk gyakori lepkéje már a múlté. Hol van már az az idő, amikor a Nyírségben közönséges volt ez a csodálatos lepke Sajnos most már azt állapíthatjuk meg, hogy jelenleg ez a faj az Észak- Alföld régióban is kifejezetten ritka, egyesével látható. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. 56

29 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás június 12. Szatmári-sík Szamosszeg június 13. Szatmári-sík Szamosszeg június 17. Nyírség Bátorliget június 24. Beregi-sík Vásárosnamény június 25. Szatmári-sík Szamosbecs június 25. Szatmári-sík Szamossályi július 04. Szatmári-sík Fehérgyarmat július 11. Szatmári-sík Panyola szeptember 10. Szatmári-sík Szamosszeg a Szamos hullámterében a Szamos gátján Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti-láp Tisza-part HUHN20001 Felső-Tisza a Szamos gátján a Szamos gátján a Szamos gátján a Szamos gátján a Szamos hullámterében X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Boloria selene ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) fakó gyöngyházlepke Boreo-kontinentális faunaelem, mezofil faj. Holarktikus faj, amely hazánkban mérsékelten meleg, nedves erdei tisztásokon, vágásterületeken, dombvidéki réteken, esetleg nyíltabb fenyvesekben fordul elő. Az Alföldön lokális. Hernyójának tápnövényei különböző ibolya fajok (Viola), különösen a szőrös ibolya (Viola hirta) és a sovány ibolya (Viola canina). A Bihari-sík és a Bereg-Szatmári-sík természetes élőhelyein szórványosan megtalálható ez a faj, helyenként gyakori (pl. Beregi-sík, Kismarja, Nagyhódos mellett). A Nyírségben nem észleltük. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft május 21. Beregi-sík Barabás június 13. Szatmári-sík június 13. Szatmári-sík június 14. Szatmári-sík Tisztaberek június 15. Beregi-sík Márokpapi június 15. Beregi-sík Gelénes június 24. Beregi-sík Tákos Baton-hát HUHN20049 Lónya- Tiszakerecseny (Ásott)-Túr-hullámtér (Hármashatár) Nagy-szeg (Hármashatár) Forduló Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Pendes HUHN20046 Gelénes- Beregdaróc Kis-Mogyorós dűlő X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=

30 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve augusztus 01. Szatmári-sík Fülesd július 07. Beregi-sík Gelénes július 07. Beregi-sík Gelénes augusztus 07. Szatmári-sík Tisztaberek augusztus 07. Szatmári-sík Tisztaberek Tárnicsok-rétje Szatmár- Beregi TK HUHN20050 Kömörő- Fülesd Búzás-rekesz HUHN20047 Vámosatya- Csaroda Bockereki-erdőtől délkeletre HUHN20047 Vámosatya- Csaroda Forduló Forduló X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Archiearis notha (HÜBNER, [1803]) vörhenyes tavaszi-araszoló Boreo-kontinentális faunaelem, nyár-fűz faj. Hazánkban országszerte elterjedt, viszonylag gyakori faj (különösen a hegy- és dombvidékeken). Március közepétől április elejéig repül, a kis -araszolóval (Archiearis puella) együtt az egyik legkorábban megjelenő aktivitású lepkefajunk. Napfényes, enyhe időben a nedves talajon szívogat. Hernyója rezgőnyáron (Populus tremula) és fehér nyáron (Populus alba) él március 25. Hajdúság Nyírség határán Debrecen Nagyerdő (vasúti átkelő előtt) Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek X= Y= Archiearis puella (ESPER, 1787) kis tavaszi-araszoló Ponto-kaszpi dél-szibériai faunaelem, nyár-fogyasztó faj. Hazánkban sík- és dombvidéki elterjedésű faj, amely kötődik a homokos területeken tenyésző idősebb fehér nyarasokhoz. Február elejétől április elejéig repül, egyik legkorábban megjelenő aktivitású lepkefajunk. Napfényes, enyhe időben öregebb nyárfák körül repked vagy a nedves talajon szívogat. Hűvös, borús időben általában fatörzseken ül, ilyenkor szinte lehetetlen észrevenni. Hernyója fehér nyáron (Populus alba) él. A Nyírség déli részén általánosan elterjedt, gyakori. A Dél-Nyírség karakterfaja. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft március március 25. Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Debrecen Debrecen Nagyerdő (vasúti átkelő után) Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Nagyerdő (Kartács utcai kereszteződés) Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek X= Y= X= Y=

31 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás március március március március 25. Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Hajdúság Nyírség határán Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Nagyerdő (földúton a volt FEFAG telephely előtt) Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Nagyerdő (földúton, az első öreg tölgyes előtt) Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Nagyerdő (vasúti átkelő után) Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek Nagyerdő Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecenihajdúböszörményi tölgyesek X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Calospilos sylvata (SCOPOLI, 1763) sárgafoltos araszoló Boreo-kontinentális faunaelem, nemorális faj. Hegyvidéki üde erdőkhöz kötődik, az Alföldről nagyon kevés adata ismert, csak az idősebb állományú, üde alföldi gyertyános tölgyesekben és keményfaligeterdőkben maradtak fenn populációi. Hernyója fásszárú növényeken él, többek között szil (Ulmus), (Prunus), mogyoró (Corylus), nyír (Betula), gyertyán (Carpinus) fajokon. Az Észak-Alföld régióban lokális; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori július 01. Nyírség Hajdúsámson július 06. Nyírség Hajdúsámson július 07. Szatmári-sík Cégénydányád július 11. Nyírség Bátorliget Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő a Szamos partján (puhafa ligeterdő) Hámfai-rész Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyierdő és Fényi-erdő X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csapda Chariaspilates formosaria (EVERSMANN, 1837) lápi tarkaaraszoló Mandzsúriai-pontokászpi-pannon diszjunkt faunaelem, láperdei faj. Faunánk állatföldrajzi szempontból jelentős faja, diszjunkt elterjedésű, amely Közép- és Kelet- Európa egyes lápvidékein szórványosan és a Távol-Keleten fordul elő. A Kárpát-medencei populáció talán önálló alfajt képvisel (ssp. pannonicus). Hazánkban néhány dunántúli és Duna-Tisza közi lápvidéken és a Tiszántúlon (nyírségi lápok környékén) észlelték. A legtöbb élőhelyéről csak néhány példány kerül elő, de az Orgovány körüli vizek mentén, illetőleg a Bátorliget, Piricse környéki lápokban gyakoribb. Hernyójának tápnövényei elsősorban a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) és a fenyérmirtusz (Myrica gale). VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke Ft. A Vörös Könyv szerint potenciálisan veszélyeztetett. 59

32 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve időpont tájegység település Hely június 28. Nyírség Piricse július 11. Nyírség Bátorliget Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp X= Y= X= Y= Clostera anachoreta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) tarka levélszövő Euroszibériai faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. A Palearktikum északi és déli részén hiányzó faj, Magyarországon széltében elterjedt, de általában ritka. Ligeterdőkben, ártereken, erdőszegélyekben él. Hernyójának tápnövényei különböző fűz (Salix) és nyár (Populus) fajok. A Bereg-Szatmári-síkon, különösen a hullámterekben általánosan elterjedt és gyakori faj, egyébként az Észak-Alföld régió más részein (így a Nyírségben) nagyon ritka június 24. Túrricse június 28. Nyírség Piricse július 03. Nyírség Álmosd július július augusztus 16. (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlialiget Daru-láp (kerítésen kívül) Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Túrricse Cégénydányád Cégénydányád a Szamos partján (puhafa ligeterdőben) a Szamos gát aljában X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csővel Drymonia dodonea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= trimacula (ESPER, 1785)) bélyeges púposszövő Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, silvicol faj. A Palearktikum nyugati részén Európában, kelet felé a Kaukázusig elterjedt faj, hazánk erdős vidékein fordul elő, meglehetősen gyakori. Hernyójának tápnövényei elsősorban tölgy fajok (Quercus), de bükkön (Fagus) vagy közönséges nyíren (Betula pendula) is megél. A Bereg-Szatmári-síkon elterjedt és relatíve gyakori faj, egyébként az Észak-Alföld régió más részein (így a Nyírségben) csak szórványosan elterjedt, bár egyes élőhelyén (pl. halápi Álló-hegy) gyakori május 20. Beregisík Tiszakerecseny Zsidó-ház (Lónyai-erdő) HUHN20049 Lónya- Tiszaszalka X= Y=

33 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás június június 21. Nyírség június 24. Nagyhódos Nyírlugos- (Szabadságtelep) Túrricse (Ásott)-Túr töltése Ős-nyáras Hajdúsági TK (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Kádár Mihály, Törjék Tamás Drymonia ruficornis (HUFNAGEL, 1766) (= chaonia ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775)) cserfa-púposszövő Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, quercetális faj. A Palearktikum déli részén egészen Japánig előforduló faj, Magyarországon is sokfelé előfordul, tölgyeseinkben általánosan elterjedt. Hernyójának tápnövényei különböző tölgy fajok (Quercus). Az Észak-Alföld régióban lokális; egyes élőhelyein így például a hencidai Csere-erdőben, a hajdúbagosi tatárjuharos tölgyesben vagy a debreceni Nagyerdőben kifejezetten gyakori április 24. Hajdúság Hajdúbagos április 25. Hajdúság Debrecen Sűrű-Tisztás (tatárjuharos tölgyes) Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosilegelő Nagyerdő (gyöngyvirágos tölgyes) Debreceni Nagyerdő TT HUHN20033 Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek X= Y= X= Y= Korompai Tamás, Drymonia velitaris (HUFNAGEL, 1766) (= austera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775)) hegyi púposszövő Holo-mediterrén faunaelem, quercetális faj. Európában és Ázsia középső részein lokális és ritka faj, hazánk tölgyeseiben, karsztbokor-erdőiben helyenként előfordul, de ritka. Hernyójának tápnövényei különböző tölgy fajok (Quercus). Az Észak-Alföld régióban igen ritka és lokális; az elmúlt évtizedben mindössze egy-egy példányát észleltük a Nyírségben (egy rekettyefűzláp mellett) valamint a Bereg-Szatmári-síkon (egy keményfa ligeterdő szegélyében) július 07. Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében X= Y=

34 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Pheosia gnoma (FABRICIUS, 1776) (= dictaeoides (ESPER, 1789)) nyírfa-púposszövő Boreo-kontinentális faunaelem, nyír-éger (betulo-alnetalis) faj. A Palearktikum középső és északi részein a Távol-Keletig elterjedt faj, hazánkban szórványosan fordul elő, ritka. Az északkeleti Alföldön (Beregi-sík egyes részein, Bátorligeten), a Zemplénihegységben, a Bükk hegységben, az Északborsodi-karsztvidéken, valamint Nyugat- és Dél-Dunántúlon észlelték, ismert lelőhelyeinek nagyobb része az utóbbi területen van, s az itteni nyíresekben a legkevésbé ritka. Nyíresekben, égerligetekben, nyírrel elegyes lomberdőkben él. Hernyójának tápnövénye elsősorban a közönséges nyír (Betula pendula), de a Dél-Dunántúlon helyenként égeren (Alnus glutinosa) is megél. A Nyírségben eddig kizárólag a Bátorligeti-láp szívében észleltük. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel július 11. Nyírség Bátorliget az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp X= Y= Ptilodon cucullina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= cuculla (ESPER, 1786)) csuklyás púposszövő Euroszibériai faunaelem, nemorális faj. A Palearktikum nyugati részén Közép- és Kelet-Európában elterjedt, de általában ritka faj, Magyarországon sokfelé előfordul, ám a Ptilodon capucina L. fajnál jóval ritkább. Hernyójának tápnövényei különböző juhar fajok (Acer); a szakirodalom szerint mezei juhar (Acer campestre) és hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). Az Észak-Alföld régióban a Bereg-Szatmári-síkon, az Érmelléken, illetve a Bihari-síkon általánosan elterjedt és relatíve gyakori faj, ám a Nyírségben csak szórványosan észleltük július 07. Szatmári-sík Túrricse július 07. Szatmári-sík Cégénydányád július 11. Nyírség Bátorliget július 11. Nyírség Bátorliget július 31. Szatmári-sík Túrricse július 31. Szatmári-sík Cégénydányád (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében a Szamos partján (puhafa ligeterdő) az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp Hámfai-rész Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényierdő (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében a Szamos partján (puhafa ligeterdőben) X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csapda UV-csapda 62

35 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján augusztus 01. Szatmári-sík Olcsvaapáti Tisza-Szamos hullámtér (Tót-lapos) HUHN20001 Felső- Tisza X= Y= X= Y= UV-csapda, Cerura erminea (ESPER, [1783]) hermelin púposszövő Euroszibériai faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. Palearktikus elterjedésű faj, amely Magyrországon legalábbis az irodalmi adatok szerint jóval ritkább az előző fajnál, a Cerura vinula-nál. A Dél-Dunántúlon többfelé, a Nyugat-Dunántúl egyes pontjain, a Duna-Tisza-köze némelyik nyárasában, a Középhegységekben és a Duna-mentén gyűjtötték. Fő élőhelyei nyíresek, ligeterdők, ártéri erdők, homoki fehérnyárasok. Hernyójának fő tápnövényei különböző nyár (Populus) esetleg fűz (Salix) és nyír (Betula) fajok. Az Észak-Alföld régióban, különösen a Nyírségben általánosan elterjedt, gyakori faj. Szinte állandó vendége ainknak. Sokkal gyakoribb megfigyeléseink szerint mint a Cerura vinula. Ennek az lehet az oka, hogy a minden valószínűség szerint megél a nemes nyáron (Populus x euramericana) is május 04. Nyírség Hajdúsámson május 18. Hajdúság Hajdúbagos június 19. Nyírség Hajdúsámson június 21. Nyírség június 24. Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Nyírlugos- (Szabadságtelep) Túrricse június 28. Nyírség Piricse július 04. Nyírség Kokad július 08. Nyírség Újléta Sámsoni-kert ( kertje) Nagy-nyomás Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosilegelő Ős-nyáras Hajdúsági TK (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlialiget Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Kádár Mihály, Törjék Tamás Peridea anceps (GOEZE, 1781) (= trepida (ESPER, 1786)) füstös púposszövő Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, quercetális faj. Európában (északi részeit kivéve) a Kaukázusig és Örményországig elterjedt faj, hazánkban április második felétől június elejéig sokfelé előfordul, helyenként nagyon gyakori. Hernyójának tápnövényei különböző tölgy fajok (Quercus). Az Észak-Alföld régióban lokális; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori. 63

36 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve április 24. Hajdúság Hajdúbagos Sűrű-Tisztás (tatárjuharos tölgyes) Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosilegelő X= Y= Korompai Tamás, Józsa Árpád Harpyia milhauseri (FABRICIUS, 1775) pergament púposszövő Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, quercetális faj. A Palearktikum déli részén, egészen Kelet-Ázsiáig elterjedt faj, hazánkban a melegebb tölgyesek ritka lakója. Nálunk szórványosan, országszerte előfordul, de egyedszáma rendszerint alacsony. Hernyójának tápnövényei különböző tölgy fajok (Quercus). A Nyírség, Hajdúság és a Bereg-Szatmári-sík tölgyeseiben általánosan elterjedt és gyakori, egyes helyeken (pl. halápi Álló-hegy) magas egyedszámban is megjelenhet április 24. Hajdúság Hajdúbagos április 30. Nyírség Hajdúsámson június 21. Nyírség június 24. Nyírlugos- (Szabadságtelep) Túrricse június 28. Nyírség Piricse Sűrű-Tisztás (tatárjuharos tölgyes) Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosi-legelő Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkai-legelő Ős-nyáras Hajdúsági TK (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Korompai Tamás, Szabó Dorottya, Kádár Mihály, Törjék Tamás Diaphora mendica (Clerck, 1759) felemás medvelepke Mediterrán nyugat-ázsiai faunaelem, sztyepp-silvicol faj. Palearktikus elterjedésű faj, amely kelet felé, az Altáj-hegységig fordul elő. Magyarországon széles körben elterjedt, sokfelé gyakori faj. Hernyója különböző lágyszárú növényeken él, így például tyúkhúr (Stellaria), útifű (Plantago) és gyermekláncfű (Taraxacum) fajokon; a szakirodalom említi még az Iris pseudocorus, Crataegus monogyna, Rubus idaeus, Galium glaucum, Galium mollugo, Plantago media, Sambucus nigra, Centaurea scabiosa és Leontodon hispidus fajokat. Az Észak-Alföld régióban mi viszonylag ritkán észleltük. A fehér színű nőstényeket mindig nappal láttuk erdőszegélyekben, míg a sötét színű hím imágókat éjszaka észleltük ok során május 04. Nyírség Hajdúsámson Sámsoni-kert ( kertje) X= Y= május 06. Nyírség Hajdúsámson Sámsoni-kert ( kertje) május 07. Nyírség Nyírvasvári Pócsa-tiszta X= Y= X= Y=

37 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Rhyparioides metelkana (LEDERER, 1861) (= R. flavidus metelkanus) Metelka-medvelepke Európai kelet-ázsai diszjunkt ( Sybilla ) faunaelem, helofil faj. Sajátos, szaggatott elterjedésű faj, amely a Rhône-völgyében, az Atlanti-óceán melletti síkságok egyes pontjain (Belgium, Észak-Franciaország), a Német-Lengyel-alföldön, a Kárpát-medencében és a Duna keleti mocsárvidékein, valamint az Amur-völgyében és a Csendes-óceán partvidékén tenyészik. Magyarországon a kutatásainkat megelőzően szinte kizárólag a Duna-Tisza közének egyes mocsaraiból és turjánrétjeiről voltak megbízható adatok (itt egyébként kifejezetten gyakori faj Máté András közlése). A jának tápnövénye elsősorban a mocsári kutyatej (Euphorbia palustris), de a szakirodalom említi még a mocsári gólyhírt (Caltha palustris) és a vizi mentát (Mentha aquatica) is. Állatföldrajzi szempontból hazánk egyik legfontosabb természeti értéke, hiszen Lederer 1861-ben Magyarországról származó példányok alapján írta le ezt a fajt, amelyeket egy dabasi gyógyszerész, Metelka Ferenc gyűjtött. Az Észak-Alföld régióban egyedül a Nyírségben él, de itt is nagyon lokális és ritka, hiszen az elmúlt évtized kutatásai során mindössze kétszer észleltük a lepkefaj egy-egy példányát. FOKOZOTTAN VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer minimális programjába ajánlott július 08. Nyírség Létavértes Nagy-kaszáló (éger-láperdő mellett) HUHN20016 Kék-Kálló-völgye X= Y= UV-csapda Callimorpha dominula (LINNAEUS, 1758) fémes medvelepke Mediterrán nyugat-ázsai faunaelem, altoherbosa faj. A nyugat-palearktikus elterjedésű faj kelet felé a Kaukázusig terjed, Közép-Európában viszonylag gyakori. Magyarországon főként hegyvidéki erdeinkben fordul elő, nem ritka, egyes években gyakori, az Alföldön ritka. Hernyója különböző lomberdőkben előforduló lágyszárú növényeken él, így például árvacsalán (Lamium), csalán (Urtica), nefelejcs (Myositis) -féléken, valamint cserjéken, pl. szeder (Rubus) és lonc (Lonicera) fajokon; a szakirodalom említ még különböző Salix-fajokat, illetve a Carpinus betulus, Corylus avellana, Alnus glutinosa, Fagus sylvatica, Quercus robur, Urtica dioica, Caltha palustris, Potentilla reptans, Filipendula ulmaria, Prunus padus, Evonymus europaeus, Cornus sanguinea, Primula elatior, Fraxinus excelsior, Sambucus sp., Senecio fuchsii, Cirsium vulgare, Cirsium oleraceum és Cirsium arvense fajt. Az Észak-Alföld régióban lokális; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori június 21. Nyírség június július július 07. Nyírlugos- (Szabadságtelep) Túrricse Nagyhódos Túrricse Ős-nyáras Hajdúsági TK (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében (Ásott)-Túr töltése (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Kádár Mihály, Törjék Tamás 65

38 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Coscinia cribraria (LINNAEUS, 1758) (= cribrum (LINNAEUS, 1761)) pettyes molyszövő Extra-mediterrán európai faunaelem, mezofil-higrofil faj. A Palearktikum nyugati részén egészen az Urál hegységig előforduló faj, Magyarországon igen lokális és ritka; eddig csak a Nyírség területén, Hortobágyon, Sopronban és az Aggteleki-karszton észlelték, de csak a Nyírségben élnek nagyobb egyedszámú populációi. Két nemzedéke van, az első májusban-június elején, a második július második felétől augusztus végéig éjszaka repül. Ritkábban nappal is lehet látni. Hernyója különböző apró növényeken él, így például Taraxacum-, Phalaris-, Agrostis-, Festuca-, Elytrigia-, Elymus-fajokon. Az Észak-Alföld régióból szinte kizárólag a Nyírségből ismerjük, amelynek déli részén kifejezetten elterjedt és helyenként gyakori, a tájegység egyik karakterfaja. A Nyírség egyik legkomolyabb természeti értéke, amelynek kiemelkedő állatföldrajzi jelentősége van. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben a kipusztulás közvetlen közelébe került fajként szerepel május 16. Nyírség Monostorpályi május 18. Hajdúság Hajdúbagos Monostorpályi-legelő HUHN20020 Monostorpályilegelő Nagy-nyomás Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosi-legelő X= Y= X= Y= Laelia coenosa (HÜBNER, [1808]) nádi-szövő Euroszibériai faunaelem, arundifil faj. A Palearktikumban sokfelé előforduló faj, Európában csak szórványosan került elő. Közép- Európában csak a Kárpát-medencében él. Magyarországon láp- és mocsárvidékeken, kiterjedt nádasokban észlelték, ezeken az élőhelyeken időnként gyakori is lehet. Hernyójának tápnövényei nád (Phragmites australis), telelő sás (Cladium mariscus), illetőleg más sás (Carex) és szittyó (Juncus) fajok, valamint pázsitfű (Poaeceae)-félék. Az Észak-Alföld régió nedvesebb élőhelyein szórványosan található, a Hortobágyon viszonylag gyakori június 30. Nyírség Álmosd július 03. Nyírség Bagamér július 04. Nyírség Kokad július 08. Nyírség Újléta július 10. Nyírség Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó fűzláp menti láprét a Kati-patak mellett (a műúttól délre) Debrecen- (Haláp) X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Parascotia fuliginaria (LINNAEUS, 1761) (= carbonaria ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) kéményseprőlepke Euroszibériai faunaelem, gombafogyasztó faj. Nyugat-ázsiai mediterrán elterjedésű, amely az Ibériai-félsziget déli részeitől Dél-Oroszországig és Kis- Ázsiáig honos. Ez az araszolólepkékre hasonlító bagolylepke Magyarországon csaknem mindenhol előfordul. 66

39 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Hernyója gombákban és korhadó fában (főleg tölgy- és bükkfában) él; a német szakirodalom szerint a Polyporus- és Polysticus-féléken táplálkozik. A Nyírségben ritka és lokális július 11. Nyírség Bátorliget szeptember 05. Nyírség Debrecen- (Haláp) az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp Álló-hegy (pusztai tölgyes tisztásán) Hajdúsági TK HUHN20021 Halápi Állóhegy X= Y= X= Y= Macrochilo cribrumalis (HÜBNER, 1793) csontszínű karcsúbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, arundifil faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Délnyugat-Franciaországtól az Alpok déli hegyvonulatai mentén az Adriai tengerparton át a Kárpátokig található, Magyarországon a sík- és és dombvidéki lápok és más vizes élőhelyek környékén található. Hernyója mocsári füveken, különösen sás (Carex) és szittyó (Juncus) fajokon él; a szakirodalom említi még a Salix-fajokat, valamint a Gramineae- és Cyperaceae-féléket. Az Észak-Alföld régió láp- és mocsárrétjein szórványosan található. A nyírségi vizes élőhelyek egyik karakterfaja július 31. Szatmári-sík Cégénydányád a Szamos partján (puhafa ligeterdőben) X= Y= UV-csapda Trisateles emortualis ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) fehérsávos karcsúbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, nemorális faj. Az eurázsiai elterjedésű faj, amely szinte mindenhol megtalálható Európában. Magyarországon a Dunántúl hegyes és dombos vidékén, Budapest környékén és az Északi-Középhegységben a leggyakoribb, de megtalálható szórványosan az Alföldön is. Hernyója főként fonnyadó tölgy- (Quercus) és bükklevelekkel (Fagus) táplálkozik, amelyeket szitaszerűen átlyuggat; a szakirodalom említi még a közönséges gyertyánt (Carpinus betulus) is. Az Észak-Alföld régióban egyedül a Bereg-Szatmári-síkon elterjedt és gyakori, a többi tájegységben ritka és lokális július 31. Szatmári-sík Túrricse július 31. Szatmári-sík Cégénydányád (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében a Szamos partján (puhafa ligeterdőben) X= Y= X= Y= UV-csapda 67

40 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Calyptra thalictri (BORKHAUSEN, 1790) (= capucina (ESPER, 1789)) öblösszárnyú bagoly Euroszibériai faunaelem, altoherbosa faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely a palerktikus régió déli részében található, a Pireneusoktól a Kárpátmedencén, Oroszország déli területein, illetve a Balkánon, Kis- és Közép-Ázsián keresztül Japánig. Magyarországon szórványosan fordul elő, már minden tájegységben megtalálták, de főként meleg, dombvidéki borkórós (Thalictrum) állományokban él magasabb egyedszámban, máshol ritka és lokális. Az Észak-Alföld régióban szórványosan fordul elő, mindig egyesével észleltük. fényes borkórón (Thalictrum lucidum) találta, és nevelte fel ját június 28. Nyírség Piricse július 13. Nyírség Bagamér Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kálló-völgye X= Y= X= Y= Arytrura musculus (MÉNÉTRIÉS, 1859) keleti lápibagoly Mandzsúriai ponto-pannon diszjunkt faunaelem, fűzláp faj. Jelenlegi ismereteink szerint a Kelet-Szibériából leírt faj, erősen szaggatott (diszjunkt), délikontinentális elterjedésű, amelyet igen nehéz érzékelni emberi léptékkel. A faj ugyanis viszonylag elterjedt Kelet-Ázsiában (Amur-vidéke, Koreai-félsziget, Japán), majd egy hatalmas, több ezer kilométeres hézagot követően az Urálban és Kelet-Európában bukkan fel újra a Fekete-tenger mellékén (például a Duna-deltában) illetve a Kárpát-medencében. Csak az elmúlt néhány évben mutatták ki Horvátországból és Észak-Olaszországból (még publikálatlan adatok). A román állam csatlakozásával az EU legnagyobb állománya már nem hazánkban, hanem a Duna-deltában él ebből a lepkefajból. A Pannon életföldrajzi régióban a lepkefaj hazánkon kívül Romániában, a Bánságban (=Banat) fordul(t) elő. Először Borosjenő (=Ineu) település közelében találta meg Diószeghy László július 3-án Báró Solymosy Lajos parkjában, egy virágzó hársfa alatt és 1939 között Teleki Eugén a Maros melletti Kápolnáson (=Căpălnaşon) egy szép sorozatot gyűjtött. Mintegy három évtized elteltével König Frigyes is megtalálta a lepkét Kápolnáson (=Căpălnaşon), majd ezt követően, az 1980-as évek közepén a satchinezi madárrezevátum területén (Temesvártól északnyugatra van Satchinez, míg a madár-rezervátum ettől a településtől északkeletre található), bár ezt az adatot soha nem publikálta. Ezekről a területekről azóta nincs újabb adatunk. A mai Magyarország területén először F. Daniel találta meg a lepkét a Kis-Balatonon (Vörs- Balatonszentgyörgy) 1932-ben. Ezt követően Tihanyban, Bátorligeten, Debrecenben és végül 1958-ban a nyírségi Kék-Kálló-völgyében bukkantak rá a lepkére. A szakirodalom, illetve a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Lepketár közgyűjtemény példányai alapján megállapíthatjuk, hogy valaha az 1950-es évekig a keleti lápibagolynak nagy és erős populáció éltek a Nyírség lápjaiban (pl. Bátorliget) és a Kis-Balaton területén, azonban a lepke az 1950-es évektől szinte teljesen eltűnt. A lepke ugyan nagy ritkán megjelent egy-egy erdészeti fénycsapda, illetőleg UV-vödörcsapda anyagában (fénycsapda: 1976-Ömböly, Sumony; míg UV-vödörcsapda: június 15-én a Balaton-felvidéki Káli-medencében, a köveskáli Kornyi-tó környékén egy Klaus Kempas nevű német lepkész gyűjtötte), ám élő lepkével egyetlen lepkész sem találkozott. Sajnos ezeken a területeken azóta sem sikerült megtalálni, bár történtek erre vonatkozóan próbálkozások. 68

41 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás A 2002-es év döntő fordulatot hozott a keleti lápibagolylepke hazai kutatásában június 24-én a Debrecen-Haláp külterületén található Álló-hegyen Puskás Henrik társaságában megtalálta az első 21. századi, nyírségi Arytrura musculus-t. Ettől kezdve sorra születtek a jobbnál-jobb eredmények a faj nyírségi elterjedésének kutatásában; szűk négy év alatt további tíz új élőhelyéről került elő. Egy nemzedékes faj, az imágók június végétől július végéig, éjszaka repülnek. Fejlődési alakjait természetes közegében még senki nem vizsgálta. Mesterséges körülmények között a k július végétől novemberig illetve az áttelelést követően kora tavasszal fűz fajokon (Salix), elsősorban rekettyefűzön (Salix cinerea) táplálkoznak. A Nyírség rekettyefűz-lápjai környékén található, igen ritka faj, amely egyes helyeken időnként nagyobb egyedszámban is megjelenhet (2004. július 08-án mintegy példányt figyeltünk meg). A Dél-Nyírség, az Alföld, sőt az egész ország egyik legjelentősebb állattani természeti értéke! FOKOZOTTAN VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Vörös Könyvben a kipusztulás közvetlen veszélyébe került fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer programjába méltatlanul nem ajánlott június 30. Nyírség Álmosd július 04. Nyírség Kokad július 04. Nyírség Álmosd Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kálló-völgye Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kálló-völgye Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kálló-völgye július 06. Nyírség Vámospércs Bolya dűlő (a Villongó-értől északra) július 08. Nyírség Újléta július 10. Nyírség Debrecen- (Haláp) július 13. Nyírség Álmosd július 13. Nyírség Kokad Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó fűzláp menti láprét a Kati-patak mellett (a műúttól délre) Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kálló-völgye Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kálló-völgye X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csapda Szabó Dorottya, Keresztes Gábor Keresztes Gábor, Keresztes Gábor, Catephia alchymista ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) fekete övesbagoly Holo-mediterrán faunaelem, (xerotherm) quercetális faj. Mediterrán ázsiai elterjedésű faj, amely Dél-Angliától és az Ibériai-félszigettől Közép- és Dél- Európán át Iránig található. Hazánk meleg tölgyeseiben csaknem mindenhol előfordul, egyes helyeken nagyobb egyedszámban is megjelenhet a fényen. Hernyójának tápnövényei tölgy (Quercus) fajok. Az Észak-Alföld régióban lokális; a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori június július 07. Túrricse Nagyhódos (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében (Ásott)-Túr töltése X= Y= X= Y=

42 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Minucia lunaris ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) nagy foltosbagoly Holo-mediterrán faunaelem, quercetális faj. Mediterrán ázsiai elterjedésű, amely Angliától és Skandináv-félsziget déli részétől Közép és Dél-Európán át Dél-Afrikáig és Kis-Ázsiáig található. Magyarország tölgyeseiben mindenütt megtalálható, főként meleg tölgyeseinkben, ahol akár közönséges is lehet. Hernyójának tápnövényei különböző tölgy (Quercus) fajok. Az Észak-Alföld régióban meglehetősen szórványos, általában egyesével láttuk aink során; a sziki tölgyesekben azonban nagy egyedszámban van jelen (JÓZSA Árpád fényes nappal nagy egyedszámban észlelte egy degradált sziki tölgyes melletti úton, Komádi közelében) május 18. Hajdúság Hajdúbagos május 20. Beregi-sík Tiszakerecseny Nagy-nyomás Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosilegelő Zsidó-ház (Lónyai-erdő) HUHN20049 Lónya- Tiszaszalka X= Y= X= Y= Dysgonia algira (LINNAEUS, 1767) ibolyásbarna vándorbagoly Holo-mediterrán faunaelem, quercetális faj. Mediterrán ázsiai elterjedésű, amely Észak-Afrikától (Marokkó), Spanyolországon, Franciaország középső területein, Dél-Alpokon, Szlovákián, Románián keresztül Kis-Ázsiáig, sőt Japánig található. Magyarországon ritka vendég, legfeljebb a Dunántúl délnyugati részén honos, máshová csak északi irányú vándorlásai során jut el, ahol aztán egy második nemzedéke is kifejlődhet. Hernyójának tápnövényei különböző szeder (Rubus)-fajok. Az Észak-Alföld régióban viszonylag ritka, a Nyírségben a kutatásaink során eddig még nem észleltük augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján X= Y=306900, Catocala fraxini (LINNAEUS, 1758) kéköves bagoly Boreo-kontinentális faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. Eurázsiai elterjedésű, amely Nyugat-Európától egészen Japánig mindenhol megtalálható. Magyarországon is mindenfelé előfordul, főként sík- és dombvidéki meleg nyárfásokban. Magasabb egyedszámban csak a kiskunsági fehérnyárasokból került elő. Hernyójának tápnövénye elsősorban a fehár nyár (Populus alba), de megél más nyár (Populus) fajokon is. Az Észak-Alföld régióban főként a Tisza-menti galériaerdőkben él nagy egyedszámban, a Bereg- Szatmári-síkon is elterjedt és gyakori, míg a Nyírségben ritka és lokális. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke Ft szeptember 16. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében X= Y=

43 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Trichoplusia ni (HÜBNER, [1803]) vándor aranybagoly Pántrópusi faunaelem, vándor faj. A faj Dél-Európában, a Kanári-szigeteken, Észak-Afrikában, Elő- és Közép-Ázsiában (Turkesztánig), Japánban, Észak-Amerikában (Jamaica, Kuba, Haiti) terjedt el; Közép- és Észak-Európába, így Magyarországra is csak vándorlásai során jut el. Hazánkban ritkán és szórványosan figyelték meg. Hernyójának tápnövényei a fekete csucsor (Solanum nigrum) és különböző csalánfajok (Urtica). A Nyírségben eddig mindössze egyszer találkoztunk ezzel a fajjal (egyébként ekkor az ország több pontján is észlelték) július 08. Nyírség Újléta Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó X= Y= Diachrysia zosimi (HÜBNER, [1822]) vérfű-aranybagoly Mandszúriai ponto-pannon diszjunkt faunaelem, lápréti faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Észak-Olaszországtól Közép-Európán, Oroszország déli területein, illetve a Balkánon, s a belső-ázsiai hegységeken át Japánig található. Magyarországon szórványosan fordul elő láp- és mocsárréteken, főleg a Dunántúlon, de az Alföld északi és nyugati részén, valamint az Északiközéphegység előterében is észlelték. Egyes élőhelyein óriási egyedszámban ( példány) jelenhet meg a fényen. Hernyójának kizárólagos tápnövénye az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis). Az Észak-Alföld régióban a Nyírség északi részén és a Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt, viszonylag gyakori, míg máshol ritka és lokális augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján X= Y=306900, Lamprotes c-aureum (KNOCH, 1781) c-betűs aranybagoly Európai kelet-ázsiai, diszjunkt elterjedésű faj, amely Észak-, Közép- és Dél-Európában Franciaországtól Nyugat-Szibériáig, illetve a Fekete-tenger mellékéig található. Magyarországon az Alföld erdősültebb homokterületein, peremvidékein (Kiskunság, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík) és az Északiközéphegység keleti részének alacsonyabb fekvésű dombvidék-jellegű tájain fordul elő, általában kis egyedszámban. A debreceni Nagyerdőben néhány évtizede még Varga Zoltán és Gyulai Péter is észlelte imágóját aik során. Fő élőhelyei nedvesebb síksági erdők és rétek. Hernyója borkóró (főleg Thalictrum aquilegifolium, illetve Thalictrum lucidum) fajokon és közönséges haranglábon (Aquilegia vulgaris) él. Varga Zoltán erdei borkórón (Thalictrum aquilegifolium) találta Bagamér környékén, de kinevelni nem tudta. Egy nemzedékes faj, június elejétől augusztus elejéig repül. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. Az Észak-Alföld régióban lokális. A Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedtebb, míg a Nyírségben mi eddig csupán Piricse környékén észleltük. időpont tájegység Település hely június 28. Nyírség Piricse Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget X= Y=

44 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve időpont tájegység Település hely augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján X= Y=306900, Deltote uncula (CLERCK, 1759) lápi apróbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, lápréti faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely (Görögország és Spanyolország kivételével) egész Európában megtalálható, kelet felé Közép-Ázsián keresztül egészen Japánig nyomul. Magyarország vizes élőhelyein, főleg láp- és mocsárréteken él, a Középhegységek magasabb pontjairól hiányzik. Hernyójának tápnövényei sásfélék (Carex-fajok) és Cyperus-fajok. Az Észak-Alföld régióban ritka és lokális faj; a Nyírség jobb állapotban lévő lápjaiban, láprétjein viszonylag gyakoribb. A nyírségi hidegebb mikroklímájú lápok, láprétek egyik karakterfaja július 07. Szatmári-sík Túrricse július 08. Nyírség Újléta (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó X= Y= X= Y= Acronicta strigosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) kis szigonyosbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, égerfogyasztó faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely lokálisan egész Európában előfordul, keleten Japánig nyomul. Ökológiai igényei az Acronicta leporina fajhoz hasonlóak, szintén égerhez kötődő faj. Hernyója főleg égeren (Alnus), de Rhamnus-, Sorbus-, Prunus- és Crataegus-fajokon is él. A Szatmár-Beregi síkon általánosan elterjedt, gyakori faj. A Nyírségben viszont csak nagyon szórványosan fordul elő, bár egyes helyeken (Nyírlugos-Szabadságtelep: Ősnyáras) nagy egyedszámban jelent meg. Bizonyos területekről (pl. Daru-láp) meglepő módon hiányzik május 20. Beregi-sík Tiszakerecseny június 21. Nyírség Nyírlugos- (Szabadságtelep) július 11. Nyírség Bátorliget július 31. Szatmári-sík Túrricse július 31. Szatmári-sík Cégénydányád augusztus augusztus 01. Zsidó-ház (Lónyai-erdő) HUHN20049 Lónya- Tiszaszalka Ős-nyáras Hajdúsági TK Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében a Szamos partján (puhafa ligeterdőben) Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján Szatmári-sík Olcsvaapáti Tisza-Szamos hullámtér (Tótlapos) HUHN20001 Felső-Tisza X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csapda Kádár Mihály, Törjék Tamás, Baranyi Tamás 72

45 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Simyra albovenosa (GOEZE, 1781) halvány lápibagoly Boreo-kontinentális faunaelem, helofil faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Észak-Afrikától egész Európán (Portugália és Norvégia kivételével) és Kis-Ázsián keresztül Japánig fordul elő. Nedves élőhelyekhez kötődik. Két nemzedéke van, az első április-májusban, a második július második felétől augusztus végéig éjszaka repül. Hernyójának tápnövényei Juncus-, Phragmites-, Phalaris-, Lathyrus-, Lysimachia-, Carex-, Glyceria-, Rumex-, Polygonum- és Salix-fajok. Az Észak-Alföld régióban szórványosan fordul elő; míg a Nyírség vizes élőhelyein (különösen a Kék-Kálló völgyében) viszonylag gyakoribb. A nyírségi hidegebb mikroklímájú lápok, láprétek egyik karakterfaja május 16. Nyírség Monostorpályi június 28. Nyírség Piricse június 30. Nyírség Álmosd július 01. Nyírség Hajdúsámson július 03. Nyírség Bagamér július 03. Nyírség Álmosd július 04. Nyírség Álmosd július 06. Nyírség Vámospércs július 08. Nyírség Újléta július 08. Nyírség Létavértes július 08. Nyírség Létavértes július 11. Nyírség Bátorliget július 13. Nyírség Bagamér július 13. Nyírség Álmosd július 13. Nyírség Álmosd július 13. Nyírség Kokad Monostorpályi-legelő HUHN20020 Monostorpályi-legelő Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Daru-láp (kerítésen kívül) Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Bolya dűlő (a Villongó-értől északra) Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó Nagy-kaszáló (éger-láperdő mellett) HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Falu-rét HUHN20029 Létavértesi Falu-rét az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Nagy-kaszálótól északra HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye július 19. Nyírség Hosszúpályi Forrás-hegytől délre X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csapda UV-csapda UV-csapda UV-csapda UV-csapda Szabó Dorottya, Keresztes Gábor Keresztes Gábor, Keresztes Gábor, Keresztes Gábor, 73

46 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve július 20. Hortobágy Görbeháza- (Bagota) Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy X= Y=268001, Keresztes Gábor Cucullia fraudatrix EVERSMANN, 1837 tarka csuklyásbagoly Euroszibériai faunaelem, sztyepp-silvicol faj. Transzpalearktikus elterjedésű faj, Észak- és Közép-Európától a csendes-óceáni partvidékig (Távol- Kelet oroszországi része, Mandzsúria, Korea, Japán) található. A faj sokáig csak néhány példány révén volt ismert Európából, a századforduló után vált folyamatosan gyakoribbá Közép-Európa egyes részein, egyben határozott nyugati irányú terjedést is mutatott. A hetvenes évekre Európa keleti és középső részein általánosan elterjedtté vált, napjainkban megint bizonyos regressziót mutat. A faj széles elterjedési területén belül igen különböző élőhelyekhez alkalmazkodott, a közép-európai populációk a zárt erdővidékektől eltekintve szinte minden élőhelytípusban megtalálhatók, beleértve az erősen degradált gyomtársulásokat is. Hernyójának tápnövényei ürömfélék, főleg a fekete üröm (Artemisia vulgaris). Az Észak-Alföld régióban végzett kutatásaink során nem találtuk meg a faj it (egyébként is igen nehéz), csupán a aink alkalmával került elő néhányszor az imágója (2006-ban mindössze egyszer észleltük) augusztus 01. Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján X= Y=306900, Cucullia absinthii (LINNAEUS, 1761) fehérüröm-csuklyásbagoly Turano-eremiális faunaelem, (ürmös-)sztyepp faj. A Palearktikum északi és középső zónáiban szélesen elterjedt faj Nyugat- és Észak-Európától keletre egészen Kínai-Turkesztánig és a Karagai-Tau hegységig található. A sztyeppzóna jellegzetes állata, a sivatagos területekről és a magasabb hegyvidékről rendszerint hiányzik. A Kárpát-medence belső területein általánosan elterjedt, még az erdővidékeken is megtalálható; egyike leggyakoribb csuklyásbaglyainknak. Hernyójának tápnövénye főként a fehér üröm (Artemisia absinthium), de más üröm fajokat is elfogyaszt. Az Észak-Alföld régióban általánosan elterjedt, gyakori faj. Imágójával nem találkoztunk, ám annál többet láttuk ját fehér és fekete ürmön (Artemisia absinthium, A. vulgaris) szeptember 10. Szatmári-sík Szamosszeg szeptember 10. Szatmári-sík Szamosszeg a Szamos hullámterében a Szamos hullámterében X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Szabó Dorottya Cucullia artemisiae (HUFNAGEL, 1766) feketeüröm-csuklyásbagoly Euroszibériai faunaelem, sztyepp faj. Transzpalearktikus elterjedésű faj, a Brit-szigetektől Japánig terjedő areával. A faj ázsiai élőhelyei sokkal humidabbak (hegy- és dombvidéki patakvölgyek, hegyi lejtők, tajgaszegélyi tisztások), mint az Európában megszokottak. Magyarországon általánosan elterjedt és gyakori, főként a Középhegység és a 74

47 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás dombvidék meleg déli lejtőin és hegylábain, alföldi gyepterületeken és vasúti töltéseken található. Hernyójának tápnövénye a fekete üröm (Artemisia vulgaris) és más üröm fajok. Az Észak-Alföld régióban végzett kutatásaink során eddig úgy találtuk, hogy a Cucullia absinthii ja jóval gyakoribb, mint a Cucullia artemisiae ja. A Nyírségben eddig mindössze egyszer láttuk ennek a Cucullia-fajnak a it fehér ürmön (Artemisia absinthium) augusztus 17. Nyírség Napkor Tankos (műút melletti mezsgyében X= Y= Cucullia xeranthemi BOISDUVAL, 1840 vasvirág-csuklyásbagoly Turkesztáni faj, mely a xeromontán hegységrendszerekben és a sztyeppzónában szélesen, de eléggé szaggatottan elterjedt, az Ibériai-félszigettől az Altáj lábáig illetve a Tiensan központi vonulatáig húzódó areával. Európában a kontinens déli és középső sávjára korlátozódik, mindenütt meleg, száraz gyepterületekhez: sziklagyepekhez, szikla- és pusztafüves lejtőkhöz, homokpusztagyepekhez kötődik. Magyarországon a Középhegység és a dombvidék meleg déli lejtőinek (elsősorban mészkövön és dolomiton kialakult) gyepjeiben találták; az Alföldnek csak néhány pontjáról ismerjük. Mindenütt igen lokális, az imágó rendszerint eléggé ritka, a sokkal gyakoribb. Hernyójának tápnövénye az aranyfürt (Aster linosyris), az első nemzedék főleg a leveleket eszi, a második mind a leveleket, mind a virágzatokat elfogyasztja. Bábként telel, a báb több évig elfekhet. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. Az Észak-Alföld régióban eddig mindössze egyszer láttuk ennek a Cucullia-fajnak a it a tarpai szőlőshegy felhagyott bányájában augusztus 02. Beregi-sík Tarpa Tarpai-hegy (bánya) HUHN20048 Tarpa-Tákos X= Y= Cucullia lactucae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) saláta-csuklyásbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, altoherbosa faj. Euroszibériai elterjedésű faj, az Ibériai-félsziget északi részétől és a Brit-szigetektől a Nyugati-Altájig húzódó areával. Európában a déli területek kivételével viszonylag szélesen elterjedt, kelet felé a sztyeppzónában illetve a kis- és közép-ázsiai hegységrendszerben erősen sporadikussá válik és többékevésbé izolált populációkat alkot. Egyike azon kevés csuklyásbagolylepke-fajnak, amely részlegesen erdős területekre is behatol. Erdei tisztásokon, középhegységi réteken és patakvölgyekben, ritkás erdőkben fordul elő. Magyarországon a Középhegység és a dombvidék szórványosan elterjedt állata, az Alföldön csak néhány nagyobb erdőből került elő; mindenütt egyesével jelentkezik. Hernyójának tápnövényei liguliflor fészkesek, mindenekelőtt a kakicsvirág (Mycelis /Lactuca/ muralis), ritka esetekben a kerti salátán is megfigyelték, de kárt nem okoz. Az Észak-Alföld régióban a Bereg-Szatmári-síkon és a Nagykunságban gyakori, míg a Nyírségben ritkán lehet észlelni ezt a lepkefajt, amely talán a nyírségi erdei élőhelyek teljesen leromlott állapotával magyarázható. 75

48 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve június 24. Beregi-sík Gelénes július 31. Túrricse a műút melletti mezsgyében HUHN20047 Vámosatya- Csaroda (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében X= Y= X= Y=301351, Cucullia balsamitae BOISDUVAL, 1840 homoki csuklyásbagoly Ponto-kaszpi dél-szibériai faunaelem, psammofil (homoki) faj. A Pannonicum edafikus gyepeinek jellemző lakója. A sztyeppzóna nyugati részében és a Tiensan nyugati lábainál fekvő félsivatagos területeken terjedt el; néhány foltszerű kis populációja él a Kárpát-medencétől nyugatra is. A nyugati sztyeppterületek intenzív művelésbe vonásával élőhelyei nagyrészt megszűntek, jelenleg ismert legnagyobb populációi a Duna- Tisza-közi homokterületeken honosak. Elsősorban homokpusztákon, homokbuckásokban fordul elő, kisszámú adata ismert száraz mészkő- és dolomitgyepekből. Igen lokális elterjedésű, de egyedszáma élőhelyein rendszerint magas. Hernyjának tápnövénye a nyúlparéj (Chondrilla juncea), amelynek kezdetben a leveleit, később a virágzatát fogyasztja. Az Észak-Alföld régióban csak a Nyírségből ismert, ahol a kissé degradált homokgyepek egyik karakterfaja. Júliusban és augusztus elején, a Schinia cognata repülésével egyidőben, kell keresni a ját, amely különösen feltűnő színezetű. Az egyik unk alkalmával az imágó is gyakori volt (a napkori Öreg-hegyen 2005-ben), amely talán annak tudható be, hogy aznap csupán UV-fénycsővel lámpáztunk, mert otthon felejtettük a higanygőzégőket június 28. Nyírség Piricse Kacsavártól északra X= Y= Cucullia chamomillae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) székfű-csuklyásbagoly Holo-mediterrán faunaelem, (xerotherm-) sztyepp faj. Holo-mediterrán kisázsiai elterjedésű faj, amely Észak- és Nyugat-Európa nagy részén is megtalálható, legkeletibb ismert adata az Uralból származik (Cseljabinszk). Magyarországon szinte mindenütt megtalálható, de csak ritkán jelentkezik magasabb egyedszámban. Leggazdagabb állományai a Tiszántúl szikes pusztáit népesítik be. Hernyójának tápnövénye főleg az ebszékfű (Matricaria inodora). Az Észak-Alföld régióban szinte bárhol megtalálható, ahol a szántók szélén vagy a felhagyott szántók helyén megtelepszik a tápnövénye. A Nyírségben nagyon ritkán fordul elő a tápnövénye, ebből következően a lepkefaj sem jellemző erre a tájegységre június 01. Hortobágy Görbeháza-(Bagota) június 12. Szatmári-sík Szamosszeg Nagy- Bagotától északra (egy parlagon) a Szamos gát aljában X= Y= X= Y=

49 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Cucullia asteris ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) őszirózsa-csuklyásbagoly Euroszibériai faunaelem, sztyepp faj. A Palearktikum nyugati és középső részén elterjedt faj, amely a sztyeppzónában és annak északi részén messze nyugat felé hatolt. Elterjedési területe Nyugat- és Észak-Európától nagyobb megszakításokkal a Tiensan hegységig tart. Xerofil, szikes és homokos pusztaságokban, félsivatagokban és ürmöspusztákon él, döntően síkvidéki biotópokban található, de élőhelyei közelében a meleg, száraz domboldalakra is felhúzódik, amennyiben azon tápnövényei is megtalálhatóak. Egynemzedékes faj, de egyes években és élőhelyeken a korai bábok egy része az ősz elején kikel és szeptember végén, október elején repül, egyébként május közepétől július közepéig rajzik. Hernyójának tápnövényei Aster-fajok, elsősorban az Aster pannonicus. Az Észak-Alföld régióban végzett kutatásaink során eddig a Bihari-síkon és a Nagy-Sárréten észleltük ezt a lepkefajt, ahol sziki gyepekben, különösen a kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósokban igen gyakori (mondhatjuk, hogy ennek a társulásnak a karakterfaja). A faj imágóit még nem észleltük aink alkalmával, csupán a ját láttuk nyár végén, kora őssszel pettyegetett őszirózsán (Aster sedifolius), illetőleg egyszer sziki őszirózsán (Aster tripolium ssp. pannonicum) július 20. Nagy-Sárrét Nagyrábé Csárda-dűlő X= Y= Hoffmann Károly, Cucullia scrophulariae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) tavaszi görvélyfű-csuklyásbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, altoherbosa faj. Holomediterrán faj, rokonaitól eltérően a nedvesebb élőhelyekhez kötődik, így Nyugat-, Közép- és Észak-Európában szélesen elterjedt, míg dél felé fokozatosan egyre lokálisabbá válik. Európa nyugati felén a Brit-szigetek kivételével mindenütt előfordul, de a Földközi-tenger északi medencéjében erősen sporadikusan fordul elő. Magyarországon számos lelőhelyét ismerjük, de mindenütt szórványosan, alacsony egyedszámban fordul elő. A mesterséges fény vonzza. Egyetlen nemzedéke az irodalom szerint májustól júliusig repül; viszont az újabb kutatásaink során május közepén már közepes fejlettségű kat találtunk, amely arra enged következtetni, hogy egyes helyeken az imágók már április második felétől repülnek. Figyelemreméltó, hogy az Észak-Alföld régióban (az Érmelléken és a Bihari-síkon) több helyen is észleltük a faj it (viszonylag nagy egyedszámban), amint lila ökörfarkkórón (Verbascum phoeniceum) táplálkoznak május 18. Érmellék Létavértes május 18. Érmellék Létavértes május 19. Hajdúság Hajdúbagos június 11. X= Y= X= Y= Biharisík Hencida Partalja (löszletörés) HUHN20010 Pocsaji-kapu Partalja (löszletörés) HUHN20010 Pocsaji-kapu Sűrű-tisztás (tatárjuharos tölgyes) Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosi-legelő Nagy-Cseres Hencidai Csere-erdő TT HUHN20011 Hencidai Csereerdő X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Szabó Dorottya, 77

50 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) ametisztbagoly Mandzsúriai ponto-pannon diszjunkt faunaelem, helofil faj Eurázsiai elterjedésű faj, amely Közép- és Dél-Európától Kis-Ázsián keresztül Japánig található. Nedves élőhelyeken, mocsár- és lápréteken, üde, nedves erdőkben gyakori. Hernyójának tápnövényei Daucus-, Peucedanum- és Silene-fajok. Az Észak-Alföld régióban, különösen a Nyírség és a Bereg-Szatmári-sík vizes élőhelyein általánosan elterjedt, gyakori lepke. A Nyírség buckaközi vizes élőhelyeinek jellemző faja június 19. Nyírség Hajdúsámson június 21. Nyírség Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Nyírlugos- (Szabadságtelep) június 28. Nyírség Piricse június 30. Nyírség Álmosd július 07. Nagyhódos július 08. Nyírség Újléta július 11. Nyírség Bátorliget július 13. Nyírség Álmosd Ős-nyáras Hajdúsági TK július 19. Nyírség Hosszúpályi Forrás-hegytől délre július augusztus augusztus 16. Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye (Ásott)-Túr töltése Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Túrricse Panyola Cégénydányád (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében a Szamos gátján a Szamos gát aljában X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csővel Szabó Dorottya, Kádár Mihály, Törjék Tamás Szabó Dorottya, Keresztes Gábor,, Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1835) mocsári bíborbagoly Mandzsúriai ponto-pannon diszjunkt faunaelem, helofil faj Eurázsiai elterjedésű faj, amely Közép- és Dél-Európától Kis-Ázsián keresztül Japánig található. Mezofil élőhelyeken, mocsár- és lápréteken, üde, nedves erdőkben gyakori. A tápnövényei Mentha-, Taraxacum- és Salix-fajok. Egy nemzedékes faj, június elejétől augusztus közepéig repül. A Nyírségben és a Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt, gyakori lepke. Kevésbé kötődik a vizes élőhelyekhez, mint az Eucarta amethystina június 21. Nyírség Nyírlugos- (Szabadságtelep) Ős-nyáras Hajdúsági TK X= Y= Kádár Mihály, Törjék Tamás 78

51 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás június július 07. (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében a Szamos partján (puhafa ligeterdő) Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp Túrricse Cégénydányád július 11. Nyírség Bátorliget X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Callopistria juventina (STOLL, 1782) (= purpureofasciata (Piller & MITTERPACHER, 1783)) csipkésszárnyú bíborbagoly Európai kelet-ázsiai diszjunkt ( Sybilla ) faunaelem, altoherbosa faj. Eurázsiai elterjedésű, Nyugat-Európától Japánig megtalálható. Ez a gyönyörű rajzolatú bagolylepke kötődik az olyan üdébb aljnövényzetű erdőkhöz, amelyben tömeges a saspáfrány (Pteridium aquilinum), ugyanis ez a növény a kizárólagos tápnövénye. Az Észak-Alföld régióban a Nyírségből ismert, amelynek keleti részén szórványosan elterjedt, egyes élőhelyein nagyobb egyedszámban is megjelenhet. A nyírségi saspáfrányos erdők egyik jellemző faja június 28. Nyírség Piricse Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget X= Y= Cryphia raptricula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) palaszínű zuzmóbagoly Holo-mediterrán faunaelem, zuzmófogyasztó faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Európában, Észak-Afrikában, kelet felé Kis-Ázsián keresztül Kínáig fordul elő. Nyílt, száraz élőhelyeken, főleg lejtősztyeppen, erdőssztyeppeken él. Hernyójának tápnövényei különféle zuzmó fajok (pl. Peltigera-fajok, Protococcus viridis). Az Észak-Alföld régióban ritka és lokális, a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedtebb és gyakoribb július 07. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében X= Y= Charanyca trigrammica (HUFNAGEL, 1766) háromsávos fűbagoly Holo-mediterrán faunaelem, sztyepp faj. Kis-Ázsiai-mediterrán elterjedésű faj, amely egész Európában és Kis-Ázsiában megtalálható. Élőhelyei sztyepprétek, lejtősztyeppek, erdőssztyeppek és cserjések. Hernyójának tápnövényei különféle lágyszárúak, így például Lamium-, Plantago- és Rumex-fajok. Érdekes, hogy a Nyírség belső területein még eddig egyszer sem észleltük, pedig a Nyírségen kívül az egész Észak-Alföld régióban általánosan elterjedt faj. 79

52 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve május 18. Hajdúság Hajdúbagos június 14. Beregi-sík Márokpapi Nagy-nyomás Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosilegelő belterület, E-missziós ház X= Y= X= Y= Ipimorpha retusa (LINNAEUS, 1761) vörösbarna mocsáribagoly Boreo-kontinentális faunaelem, helofil faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Nyugat-Európától Kis- Ázsián keresztül Japánig található. Liget- és mocsárerdők, bokorfüzesek jellemző faja. Hernyójának tápnövényei nyár (Populus), fűz (Salix) és éger (Alnus) fajok. Az Észak-Alföld régió vizes élőhelyein szórványosan elterjedt, viszonylag gyakori lepke. Sokáig nem észleltük a nyírségi ainkkor, aztán 2002-től szinte minden vizsgált területről előkerült július július július július 07. Nagyhódos Túrricse Cégénydányád július 08. Nyírség Újléta július 08. Nyírség Létavértes július 11. Nyírség Bátorliget július 13. Nyírség Álmosd július augusztus augusztus augusztus 16. (Ásott)-Túr töltése (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Nagy-erdő a Szamos partján (puhafa ligeterdő) Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó Falu-rét HUHN20029 Létavértesi Falu-rét Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Túrricse Panyola Olcsvaapáti Cégénydányád a Szamos gátján Tisza-Szamos hullámtér (Tótlapos) HUHN20001 Felső-Tisza a Szamos gát aljában X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda UV-csapda UV-csapda UV-csapda UV-csővel Keresztes Gábor,, Ipimorpha subtusa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) barnásszürke mocsáribagoly Boreo-kontinentális faunaelem, helofil faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Nyugat-Európától Kis-Ázsián keresztül Japánig található. Liget- és mocsárerdők, bokorfüzesek jellemző faja. Hernyójának tápnövényei főleg nyár (Populus) fajok, de fűzön (Salix) is megél. Az Ipimorpha retusa fajnál elterjedtebb és gyakoribb. 80

53 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Az Észak-Alföld régió vizes élőhelyein szórványosan elterjedt; a Bereg-Szatmári-síkon (különösen a hullámterekben) gyakori június 19. Nyírség Hajdúsámson június 21. Nyírség Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Nyírlugos- (Szabadságtelep) június 24. Szatmári-sík Túrricse június 28. Nyírség Piricse július 03. Nyírség Bagamér július 04. Nyírség Kokad július 07. Szatmári-sík Nagyhódos július 07. Szatmári-sík Túrricse július 07. Szatmári-sík Cégénydányád július 13. Nyírség Bagamér július 31. Szatmári-sík Túrricse augusztus 01. Ős-nyáras Hajdúsági TK (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye (Ásott)-Túr töltése (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében a Szamos partján (puhafa ligeterdő) Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Szatmári-sík Panyola a Szamos gátján X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Szabó Dorottya, Kádár Mihály, Törjék Tamás, Baranyi Tamás Cosmia diffinis (LINNAEUS, 1767) szilfa-lombbagoly Holo-mediterrán faunaelem, quercitális faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Közép- és Dél- Európától Kis-Ázsián keresztül az Urálig található. Mérsékelten meleg- és nedvességkedvelő faj, ezért a Dunántúl domb- és hegyvidékein, illetve az Északiközéphegység területein fordul elő, de mindenhol lokálisan. Az Alföldről csak néhány adata ismert. Hernyójának tápnövényei szil (Ulmus) fajok. Itt érdemes megjegyezni, hogy a főképp szileken élő lepkefajok a 20. században erősen megritkultak az ún. szilfavész következtében. Az Észak-Alföld régióban ritka és lokális; a Nyírségben még nem észleltük. 81

54 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve július 20. Hortobágy Görbeháza- (Bagota) Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy X= Y=268001, Keresztes Gábor Helotropha leucostigma (HÜBNER, [1808]) sötétbarna nádibagoly Boreo-kontinentális faunaelem, helofil faj. Hatalmas elterjedési területtel rendelkező holarktikus faj. A Palearktikumban Észak-, Közép- és Délkelet-Európától Közép-Ázsián keresztül egészen Japánig elterjedt. Hazánk egész területén előfordul, de lokális. Főleg mocsár- és lápréteken él, hegyvidéken patakvölgyekben. Hernyójának tápnövényei Iris pseudacorus, illetőleg Cladium-, Glyceria-, Epilobium-, Sparganium-fajok (pl. Glyceria maxima, Carex acutiformis, Epilobium hirsutum). A a tápnövény belsejében fejlődik. Egy nemzedékes faj, június közepétől augusztus végéig repül. Az Észak-Alföld régió vizes élőhelyein, különösen a jobb vízellátottságú területeken, szórványosan elterjedt, gyakori lepke július 07. Szatmári-sík Túrricse július 08. Nyírség Létavértes július 11. Nyírség Bátorliget (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Falu-rét HUHN20029 Létavértesi Falu-rét Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Gortyna borelii lunata (FREYER, 1838) nagy szikibagoly Magyarország legszebb éjszakai lepkéi közé tartozik; feltűnő, változatos színe és nagy mérete miatt mindig is a lepkészek figyelmének középpontjában volt. A Gortyna borelii-t Pierret írta le 1837-ben a Párizsi-medencében talált példányok alapján, míg a ssp. lunata néven ismert alfajt Freyer írta le 1938-ban Bánátból származó példányok alapján. Az alfaji önállóság az utóbbi időkben erősen vitatott, de még érvényes. A lepkefaj európai elterjedésű, kárpát-medencei súlyponttal. Ugyan Európa több országában (Nagy- Brittania, Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Románia, ex-jugoszlávia, Bulgária, Ukrajna és Oroszország) is megtalálható, mégis igazi hungaricumnak tekinthető, mivel a legnagyobb és legerősebb populációi Magyarország területén élnek, az Alföld keleti részén. Ezek a populációk (mintegy kétszáz populációról van szó!) bizonyos esetekben még mind a mai napig metapopulációs hálózatot alkotnak. Az egyes populációk Magyarországon stabilnak tűnnek; általában viszonylag kis egyedszámúak (néhány száz példány), de egyes nagyobb kiterjedésű kocsordosokban (Hetefejércse, Nagybagota, Újszentmargita, Bélmegyer, Nagykereki stb.) több ezres nagyságrendű lepkepopuláció is megél. Az Észak-Alföld régióban (a Nyírség kivételével) szórványosan elterjedt faj. A lepke Magyarországon nem ragaszkodik kifejezetten egy adott élőhelytípushoz, növénytársuláshoz, mindenhol megjelenhet, ahol hazai tápnövénye, a sziki kocsord (Peucedanum officinale) előfordul. Ennek megfelelően a legutóbbi kutatások során nem csupán szikespusztákról, szikes erdős-sztyeppek tisztásairól 82

55 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás került elő, hanem megtalálták kiszárított árterek erdőssztyepp területein (Márokpapi: Börcsök-gacsa), pusztafüves lejtősztyeppeken, sőt szilikát sziklagyepekben (pl. Gyöngyös: Sár-hegy). A lepke ökológiája szinte a legapróbb részletekig ismert. Az imágó augusztustól november elejéig repül, a rajzás csúcspontja október első két hetében van. A lepkék a reggeli órákban (7-8 óra körül) kelnek ki, napközben a gyepszintben bújnak meg, majd a sötétedés kezdetétől kezdenek repülni. A lepkék az éjszaka második felében párosodnak. A megtermékenyített nőstények általában nem a sziki kocsordra, hanem mindig valamilyen erős szálú fű-féle levélhüvelyeibe tojják a petéket. A nőstények akár tíz napon keresztül is petézhetnek úgy, hogy naponta mintegy petét raknak le, sokszor nagy távolságokra elkóborolva. A lepkefaj peteként telel át. A picinyke, eleinte sokat mozgó cskák a következő év áprilisának végén, májusának elején kelnek ki, majd rövidesen a tápnövényük, a sziki kocsord legközelebb eső tövét kezdik keresni. A kicsiny k az első három hétben (a harmadik vedlésig) a növény fiatal hajtásain, illetve a szárában élnek a föld felett. Ezt követően lefúrják magukat a növény gyökérzetébe és ott endofág életmódot folytatnak egészen augusztus végéig, szeptember elejéig. A lepkefaj jelenlétét egy adott területen a speciális, csak erre a fajra jellemző sajátossága alapján lehet a legegyszerűbben és legbiztosabban megállapítani. A sziki kocsord gyökerén táplálkozó lárva ugyanis az általa fúrt járaton keresztül a felszínre löki a feleslegessé vált rágását és ürülékét, amely a felszínen egy tenyérnyi méretű, 1-2 cm magas, sárgásfehéres, granulátumszerű anyagból képződött kupacot alkot ( ). Ez a Gortyna borelii csalhatatlan jele, amely kis gyakorlattal félreismerhetetlen! A k augusztus és szeptember folyamán bábozódnak be, a föld alatt, legtöbbször a sziki kocsord gyöktövében. A faj a legjobban kutatható lepkefajok közé tartozik, élőhelyeit négyzetméter pontosággal meg lehet adni. Jelenlétének kimutatására, a populáció méretének becslésére, monitorozására legalkalmasabb a számlálása, ettől jóval megbízhatatlanabb eredményt hoz az imágók fénnyel történő csalogatása (), valamint a zseblámpával történő vizsgálatok. A faj populációit leginkább a beépítés és a beszántás veszélyezteti. Kisebb negatív hatással jár, de a populáció egyedszámát csökkenti a helytelen időpontban és helytelen módon végzett kaszálás, illetve a helytelen legeltetés. Természetvédelmi kezelés szempontjából mindenképpen kerülendő a kocsordos élőhely egy időpontban történő, gépi kaszálása. Ez adott esetben a területen élő teljes Gortyna borelii állomány kipusztításával járhat! Általánosságban megállapítható, a hazai kocsordosok kezelése során törekedni kell a mozaikosság kialakítására, fenntartására, így javasolt, hogy sávokban végezzék a kaszálást, kaszálatlan részek meghagyásával; de természetesen minden egyes terület vonatkozásában szükség van az egyediesítésre, amelyet a helyi adottságokhoz mérten lehet kidolgozni. A Gortyna borelii mind a hazai, mind az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos faj. Általános meggyőződés, hogy a legveszélyeztetettebb európai lepkefajok közé tartozik. Kiemelkedik a magyar lepkék közül, azt is lehet mondani, hogy ez a magyar természetvédelem lepke-zászlósfaja. FOKOZOTTAN VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer minimális programjába ajánlott április 30. Hajdúság Bihari-sík határa június 01. Hortobágy június 01. Hortobágy június 01. Hortobágy Hosszúpályi Görbeháza- (Bagota) Görbeháza- (Bagota) Görbeháza- (Bagota) Szomjú-hát-dűlő Nagy-Bagota Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, 83

56 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve június 11. Bihari-sík Kismarja Kettős (a műúttól délre) június 11. Bihari-sík Konyár június 11. Bihari-sík Konyár június 11. Bihari-sík Konyár június 11. Bihari-sík Hencida június június június június 13. Hosszú-réttől északra HUHN20007 Szentpéterszeg-hencidai gyepek Hosszú-réttől északra HUHN20007 Szentpéterszeg-hencidai gyepek Hosszú-réttől északra HUHN20007 Szentpéterszeg-hencidai gyepek Nagy-Cseres Hencidai Csere-erdő TT HUHN20011 Hencidai Csere-erdő Nagy-erdő szegélye Nagy-erdő Nagy-erdő nagyobb tisztásán (Ásott)-Túr gát aljában Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK június 14. Beregi-sík Hetefejércse június 14. Beregi-sík Hetefejércse június 14. Beregi-sík Hetefejércse június 14. Beregi-sík Hetefejércse június 14. Beregi-sík Hetefejércse június 14. Beregi-sík Márokpapi június 15. Beregi-sík Márokpapi június 15. Beregi-sík Márokpapi június 15. Beregi-sík Márokpapi június 15. Beregi-sík Márokpapi július 20. Hortobágy Nádudvar- (Mihályhalma) HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Nagy-sziget Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=236239, Szabó Dorottya, Szabó Dorottya, Szabó Dorottya, Szabó Dorottya, Szabó Dorottya, 84

57 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás július július július július július július július július július július 21. Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét Nagy- Sárrét július 21. Hortobágy július 21. Hortobágy július 21. Hortobágy augusztus augusztus augusztus augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember 24. Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Bihari-sík Bihari-sík Biharnagybajom Biharnagybajom Biharnagybajom Nagyrábé Nagyrábé Nagyrábé Szerep Sárrétudvari Darvas Báránd Görbeháza- (Bagota) Görbeháza- (Bagota) Görbeháza- (Bagota) Márokpapi Márokpapi Hetefejércse Hetefejércse Penyige Penyige Darnó Kismarja Kismarja Berek Berek Berek Csárda-dűlő Csárda-dűlő Bihari-sík TK HUHN20098 Dél-ásványi gyepek Csárda-sziktől északra fekvő földút mezsgyéjében Nádas-ér HUHN20100 Gatály Malom-köz Csiff-Vargazugi csatorna partján Kenderáztató Nagy-Bagota Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa Szatmár- Beregi TK HUHN20048 Tarpa-Tákos a műút mellett a mezsgyében és az erdőszélen a toronnyal szemközti gyep HUHN20051 Eret-hegy Izsák legelője a Bor-szigettől délkeletre HUHN20008 Kismarja- Pocsaj-esztári gyepek a Bor-szigettől délkeletre HUHN20008 Kismarja- Pocsaj-esztári gyepek Bihari-sík Bojt Gulya-legelő X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Hoffmann Károly, Hoffmann Károly, Hoffmann Károly, Hoffmann Károly, Hoffmann Károly, Hoffmann Károly, Hoffmann Károly, Hoffmann Károly, Hoffmann Károly Hoffmann Károly Szőke Zsuzsa, Szőke Zsuzsa, Szőke Zsuzsa, Szőke Zsuzsa, 85

58 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember október október október október október október október október október október október 07. Bihari-sík Bojt Gulya-legelő Bihari-sík Bihari-sík Bihari-sík Hortobágy Hortobágy Hortobágy Hortobágy Hortobágy Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Beregi-sík Konyár Konyár Hencida Görbeháza- (Bagota) Görbeháza- (Bagota) Görbeháza- (Bagota) Hortobágy Újszentmargita Márokpapi Márokpapi Márokpapi Hetefejércse Márokpapi Hetefejércse Hetefejércse Hetefejércse Márokpapi Hosszú-réttől északra HUHN20007 Szentpéterszeg-hencidai gyepek Hosszú-réttől északra HUHN20007 Szentpéterszeg-hencidai gyepek Nagy-Cseres Hencidai Csere-erdő TT HUHN20011 Hencidai Csere-erdő Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Nagyvókonya Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Tilos-erdő Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos Börcsök-gacsa HUHN20048 Tarpa-Tákos X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y=315960, báb éjszakai megfigyelés (zseblámpa) éjszakai megfigyelés kopula megfigyelése (zseblámpa) Hődör István,, Szőke Zsuzsa, Kovács Tamás, Varga András, Zsigó Krisztina 86

59 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Archanara neurica (HÜBNER, [1808]) apró nádibagoly Boreo-kontinentális faunaelem, arundifil faj. Eurázsiai, szigetszerű elterjedésű faj, amely főleg Európában fordul elő, Angliától Dél- Franciaországig, illetve kelet felé Lettországig, valamint Bulgárián keresztül a Krím-félszigetig. Vizes élőhelyekhez kötődő faj, amely mocsarakban, vízpartokon található, de ritka. Hernyójának tápnövényei Phragmites australis és Phalaris arundinacea. A ezen növények szárában él. Az Észak-Alföld régióban lokális és ritka faj, amelyet elsősorban a Nyírség jobb természetességű lápjai (pl. Daru-láp) közelében észleltünk július 04. Nyírség Kokad július 07. Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye (Ásott)-Túr töltése Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó Nagyhódos július 08. Nyírség Újléta X= Y= X= Y= X= Y= Archanara dissoluta (TREITSCHKE, 1825) kis nádibagoly Boreo-kontinentális faunaelem, arundifil faj. Kis-Ázsiai mediterrán, szigetszerű elterjedésű faj, amely főleg Közép-Európában fordul elő, Dél- és Nyugat-Európában ritkább, kelet felé a Balkánon keresztül Iránig található. Vizes élőhelyekhez kötődő faj, amely mocsarakban, vízpartokon található, de ritka. Hernyójának tápnövényei Phragmites-fajok (így pl. Phragmites australis és a Phragmites australis). Az Észak-Alföld régióban ritka és lokális faj, amelyet kutatásaink során (a régióban) eddig csak a Nyírségben észleltünk július 08. Nyírség Újléta Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó X= Y= Photedes minima (HAWORTH, 1809) hullámcsíkos apróbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, helofil faj. Európai elterjedésű faj, amely Észak-Európától Észak-Spanyolországig, Észak-Olaszországig, kelet felé Horvátországon keresztül, Romániáig, illetőleg az ukrán Kárpátokig fordul elő. Fő élőhelyei a nedves rétekek, főleg láp- és mocsérréteken található. Inkább síkvidéki elterjedésű. Hernyójának tápnövénye a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa). Az Észak-Alföld régióban ritka és lokális faj, csak néhány területen (pl. a Bagamér külterületén fekvő Papréten) észleltük eddig kutatásaink során július 07. Szatmári-sík Nagy-erdő X= Y= UV-csapda 87

60 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Photedes extrema (Hübner, [1809]) sárgás sásbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, arundifil faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Európában főleg Középés Észak-Európában található, kelet felé Közép-Ázsián át az Altájig fordul elő. Hazánkban a mocsarakhoz és a nedves rétekhez kötődik, a Balti-államokban viszont tengerparti homokdűnéken él. Hernyójának tápnövényei különféle nádtippan (Calamagrostis) fajok (pl. Calamagrostis epigejos, C. canescens) és a csomós ebír (Dactylis glomerata). Egy nemzedékes faj, május végétől július elejéig repül. Az Észak-Alföld régióban szórványosan található; élőhelyein június folyamán relative gyakori június 19. Nyírség Hajdúsámson június 21. Nyírség június 24. Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Nyírlugos- (Szabadságtelep) Túrricse június 28. Nyírség Piricse Ős-nyáras Hajdúsági TK (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, Kádár Mihály, Törjék Tamás Apamea epomidion (HAWORTH, 1809) (= characterea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775)) hússzínű dudvabagoly Boreo-kontinentális faunaelem, mezofil faj. Eurázsiai, szigetszerű elterjedésű faj, amely Skócától Dél-Franciaországig, Észak-Olaszországig, dél felé Bulgáriáig, kelet felé Oroszország déli területein keresztül Észak-Ázsiáig, Kelet-Szibériáig (leginkább mégis Közép-Európában található) fordul elő. Hazánkban szórványos elterjedésű, főként üde, hegyi kaszálókon, kiszélesedő patakvölgyek nedves rétjein, illetve az Alföldön láp- és mocsárréteken él. Hernyójának tápnövényei különböző fűfélék, pl. Festuca altissima, Brachypodium sylvaticum, Poa annula, Agropyron repens, Phragmites australis. Az Észak-Alföld régióban a Nyírség és a Bereg-Szatmári-sík vizes élőhelyeiről ismert, ahol szórványos és ritka. Mindig egyesével észleltük június 21. Nyírség Nyírlugos- (Szabadságtelep) július 04. Nyírség Kokad július 07. Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye (Ásott)-Túr töltése Nagyhódos Ős-nyáras Hajdúsági TK X= Y= X= Y= X= Y= Kádár Mihály, Törjék Tamás Apamea scolopacina (ESPER, [1788]) szürkéssárga dudvabagoly Boreo-kontinentális faunaelem, nemorális faj. Eurázsiai széles elterjedésű faj, amely Észak- Spanyolországtól és Anglia északi területeitől egészen Japánig fordul elő. Élőhelyei változatos, nyílt területek; üde réteken, sztyeppréteken, erdőssztyeppeken fordul elő. Hernyójának tápnövényei Carex-, Brachipodium-, Glyceria-, Dactylus-, Elymus-, Briza-, Melica-, Milium-, Scirpus- és Poa-fajok (pl. 88

61 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Carex spicata, Carex sylvatica, Glyceria notata, Poa nemoralis, Dactylus glomerata, Elymus canina, Milium effusum). Az Észak-Alföld régió vizes élőhelyein szórványosan elterjedt faj, amelyet általában egyesével láttunk július 07. Szatmári-sík Nagyhódos július 07. Szatmári-sík Túrricse július 11. Nyírség Bátorliget (Ásott)-Túr töltése (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében Hámfai-rész Fényi-erdő TT HUHN20035 Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Lateroligia ophiogramma (ESPER, [1794]) mocsári dudvabagoly Boreo-kontinentális faunaelem, lápréti faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely az Ibériai-félsziget északi részétől, Közép-Skandináviáig, illetőleg kelet felé Észak-Ázsiáig és Japánig fordul elő. Mocsár- és lápréteken, illetve egyéb nedves gyepekben fordul elő. Hernyójának tápnövényei Iris pseudocorus, illetve Glyceria-, Phalaris- és Phragmites-fajok (pl. Phalaris arundinacea). A ezen növények szárában fejlődik. Az Észak-Alföld régió vizes élőhelyein szórványosan elterjedt faj, amelyet általában egyesével láttunk július 06. Nyírség Hajdúsámson július 11. Nyírség Bátorliget július 31. Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Túrricse X= Y= X= Y= X= Y= Parastichtis suspecta (HÜBNER, [1817]) (= iners (GERMAR, 1817)) rozsdás lápibagoly Euroszibériai faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. Eurázsiai elterjedésű faj, Spanyolországtól és a Brit-szigetektől a zonális erdőssztyepp északi, nedvesebb sávján keresztül Távol-Keletig és Japánig található. Ázsia középső és keleti vidékein általánosan elterjedt és gyakori faj, Európában sokkal lokálisabb, a mérsékelten meleg és nedves síkvidéki láp- és mocsárerdőkben, vízparti füzesekben, galériaerdőkben, homoki fehérnyárasokban él, egyes példányai azonban más nedves élőhelyeken is előkerülhetnek. Hernyójának tápnövényei a Populus alba és a P. nigra, illetőleg Salix-, Rumex-, Taraxacum-fajok. Az Észak-Alföld régióban a Nyírségben és a Bereg-Szatmári-síkon általánosan elterjedt, viszonylag gyakori faj június 28. Nyírség Piricse Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlia-liget X= Y=

62 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve július július 07. X= Y= X= Y= Nagyhódos július 13. Nyírség Álmosd (Ásott)-Túr töltése Cégénydányád a Szamos partján (puhafa ligeterdő) Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kálló-völgye X= Y= UV-csapda Keresztes Gábor, Apterogenum ypsillon ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= fissipuncta (HAWORTH, 1809)) ipszilonbagoly Boreo-kontinentális faunaelem, helofil faj. Eurázsiai elterjedésű faj, amely Európa és Ázsia nagy részén megtalálható. Élőhelyei erdős területek. Hernyójának tápnövényei Populus-, Salix-, Betula- és Acer-fajok. Az Észak-Alföld régió vizes élőhelyein szórványosan előforduló, viszonylag gyakori lepke június 21. Nyírség június 24. Nyírlugos- (Szabadságtelep) Túrricse június 28. Nyírség Piricse július 04. Nyírség Kokad július 08. Nyírség Újléta július 10. Nyírség (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlialiget Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó fűzláp menti láprét a Kati-patak mellett (a műúttól délre) Debrecen- (Haláp) Ős-nyáras Hajdúsági TK X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= Kádár Mihály, Törjék Tamás Xanthia togata (ESPER, [1788]) (= lutea (STRÖM, 1783)) barnamintás őszibagoly Euroszibériai faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. Euroszibériai elterjedésű faj, amely Nyugat-Európától Japánig egy széles sávban található, a kifejezetten északi és déli területekről nagyrészt hiányzik. Európában a hűvös, nedves síkvidéki lápokban és füzesekben, hegyvidéki patakvölgyekben, fellápokban él, míg Szibériában és a Távol-Keleten a humid lomberdők illetve az erdőssztyepp tipikus állata. Hernyójának tápnövényei fűz (Salix) és nyár (Populus) fajok. Az Észak-Alföld régióban a Nyírség és a Bereg-Szatmári-sík jobb természetességű vizes élőhelyei közelében fordul elő, egyes helyeken (pl. álmosdi Daru-láp) gyakori szeptember 30. Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricsei-erdő szegélyében X= Y=

63 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás Agrochola humilis ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) olajbarna őszibagoly Holo-mediterrán faunaelem, quercetális faj. Ponto-mediterrán elterjedésű faj, amely nyugat felé egészen Franciaországig és Belgiumig, keleten Közép-Törökországig található. A Mediterráneum bizonyos részein és Közép-Európa szubmediterrán tölgyeseiben helyenként nem ritka, másutt igen szórványos és alacsony egyedszámú. Élőhelyei meleg, száraz tölgyesek, karsztbokorerdők, főként a Középhegység és a dombvidék déli lejtőin él, síkvidéki területeinken kifejezetten ritka. Egy nemzedéke ősszel rajzik, rajzáscsúcsa szeptember végére-október elejére esik, de első példányai már augusztus végén megjelennek. Az Észak-Alföld régióban lokális (pl. Ohati-erdő); a Bereg-Szatmári-síkon viszonylag elterjedt és gyakori szeptember 30. Szatmári-sík Túrricse (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében X= Y= Agrochola lota (CLERCK, 1759) kecskefűz őszibagoly Euroszibériai faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. A Palearktikum nyugati részében honos faj a Földközi-tenger medencéjének délnyugati részétől az Uralig illetve Kisázsiáig és a Kopet-Dag hegységig terjedt el, északon csaknem a sarkkörig hatol. Hűvös, nedves élőhelyeket, hegyi patakvölgyeket, síkvidéki láp- és mocsárerdőket, fűzlápokat kedvel, elterjedése lokális és egyedszáma Északnyugat- és Nyugat-Európától eltekintve sehol sem magas. Hernyójának tápnövényei elsősorban Salix, továbbá Alnus, Populus és Vaccinium fajok. A kutatásaink során az Észak-Alföld régióban eddig a Nyírség egyik legszebb lápjából, a Daru-lápból (nagy egyedszámban), illetve a Beregi-sík területéről került elő október 21. Beregi-sík Márokpapi belterület, E-missziós ház X= Y= Xylena vetusta (HÜBNER, [1813]) vörhenyes fabagoly Boreo-kontinentális faunaelem, silvicol faj. Melegebb élőhelyeket kedvelő euroszibériai faj. Magyarországon szinte mindenhonnan előkerült, de sehol sem gyakori. A mesterséges fény és a csalétek is erősen vonzza. Egy nemzedéke augusztus végétől áttelelés után május végéig repül. Hernyója lágyszárúakon polifág. A kutatásaink során az Észak-Alföld régióban eddig egyszer észleltük május 04. Nyírség Hajdúsámson Sámsoni-kert ( kertje) X= Y= Orthosia miniosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) Sárgás fésűsbagoly Holo-mediterrán faunaelem, quercetális faj. Holo-mediterrán elterjedésű, amely Európában az atlantikus partszegélyek mentén messze északra is felhatol, keleti areahatárát Elő-Ázsiában éri el. Ritkás, bokros tölgyesek, karsztbokorerdők, lombhullató vegyeserdők lakója, Magyarországon eléggé lokális de élőhelyein rendszerint gyakori. Hernyója polifág, tápnövényei a tölgyek (Quercus), a kökény (Prunus spinosa), a galagonya (Crataegus monogyna) és szeder fajok (Rubus). 91

64 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Az Észak-Alföld régióban szórványosan fordul elő. Tiszántúli adataink azért is figyelemreméltóak, mert különböző típusú élőhelyekről (nyírségi buckavidék, löszgyep, tatárjuharos lösztölgyes és sziki erdőssztyepp) származnak április 24. Hajdúság Hajdúbagos Sűrű-Tisztás (tatárjuharos tölgyes) Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosilegelő X= Y= Korompai Tamás, Anarta dianthi (TAUSCHER 1809) (= Hadula /Discestra/ dianthi hungarica (WAGNER, 1913)) sziki szegfűbagoly Ponto-kaszpi dél-szibériai faunaelem, szikes-sztyepp faj. Nagy elterjedésű faj, amely megtalálható Nyugat-Európa déli részeitől a Balkán-félszigeten át Kis- és Középázsiáig, az Ural déli lábától a Kaszpi-mélyföldön át egészen Mongóliáig. Halofil, melegkedvelő lepkefaj, amely a Kárpát-medencében is erősen kötődik szikeseinkhez, ahol időnként tömeges is lehet. Két, repülési idejében összefolyó nemzedéke van; május közepétől szeptember elejéig repül. Fejlődési alakjait hazánkban még nem vizsgálták, az elterjedési területének más részén Aster tripolium-on, Camphorosma annua-n nevelték. Az Észak-Alföld régió sziki gyepeinek egyik karakterfaja. A Hortobágyon általánosan elterjedt, sokszor nagy számban jelenik meg a fényen. Egyszer még nappal is észleltük. A lepke vagilitását jól példázza, hogy a Nyírségből is (Álmosd: Daru-láp) előkerült ez a lepkefaj, pedig nyilvánvalóan nem él ott egyébként a gyöngyösi Sár-hegyen szintén láttuk egyszer július 20. Hortobágy Görbeháza- (Bagota) Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy X= Y=268001, Keresztes Gábor Lacanobia splendens (HÜBNER, [1808]) mocsári dudvabagoly Ponto-kaszpi dél-szibériai faunaelem, helofil faj. A Palearktikum északi és középső zónájában szélesen elterjedt, Nyugat-Európától Japánig megtalálható. A kifejezetten nedves, hűvös élőhelyeket kedveli, főként síkvidéki mocsár- és láperdőkben, turjánosokban, nagyobb vízparti nádasok szegélyében él, de hegy- és dombvidéki patakvölgyekben is előfordul. Hazánkban erősen lokális, egyes síklápi élőhelyein gyakori is lehet. Az imágókat május végétől augusztus elejéig éjszaka lehet megfigyelni. A mesterséges fény vonzza, a csalétken csak ritkán jelentkezik. Hernyójának tápnövényei különböző saláta- (Lactuca) és utifű- (Plantago) fajok. Az Észak-Alföld régióban főleg a Nyírségből ismert, ahol jobb természetességű vizes élőhelyeken fordul elő; a nyírségi vizes élőhelyek egyik karakterfaja június 28. Nyírség Piricse június 30. Nyírség Álmosd Júlia-liget HUHN20039 Piricsei Júlialiget Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye X= Y= X= Y= Szabó Dorottya, 92

65 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás július 04. Nyírség Álmosd július 11. Nyírség Bátorliget Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp X= Y= X= Y= Keresztes Gábor Sideridis turbida (ESPER, 1790) (= albicolon (HÜBNER, [1813]) szürke kertibagoly Boreo-kontinentális faunaelem, psammofil faj. A Palearktikumban szélesen elterjedt, Nyugat-Európától az Amur vidékéig megtalálható. Magyarországon a meleg, száraz élőhelyeken: szikla- és pusztagyepekben, karsztbokorerdők tisztásain, a Középhegység és a dombvidék déli lejtőin szinte mindenütt megtalálható; helyenként gyakori is lehet. Hernyója lágyszárúakon polifág. Az Észak-Alföld régióban főleg a Nyírségből ismert, ahol általánosan elterjedt, nem ritka faj május 18. Hajdúság Hajdúbagos június 21. Nyírség Nyírlugos- (Szabadságtelep) Nagy-nyomás Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT HUHN20017 Hajdúbagosi-legelő Ős-nyáras Hajdúsági TK X= Y= X= Y= Kádár Mihály, Törjék Tamás Hadena irregularis (HUFNAGEL, 1766) homoki szegfűbagoly Ponto-kaszpi dél-szibériai faunaelem, sztyepp faj. Holo-mediterrán-iráni elterjedésű faj, amely a Földközi-tenger medencéjében és Közép-Európában általánosan, ettől északra és nyugatra csak foltszerűen található. Meleg- és szárazságkedvelő, elsősorban homoki és mészdolomitgyepekben, száraz bokorerdei tisztásokon él, sehol sem gyakori. Nappal nagyobb virágzatokon pihen, éjszaka aktív, a mesterséges fény vonzza. Hernyójának tápnövényei Silene, Delphinium, Consolida és Gypsophila fajok. Az Észak-Alföld régióban főleg a Nyírségből ismert, ahol homoki gyepek közelében észleltük július 08. Nyírség Létavértes Falu-rét HUHN20029 Létavértesi Falu-rét X= Y= UV-csapda Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) barnás rétibagoly Boreo-kontinentális faunaelem, lápréti faj. Elterjedési területe Nyugat-Európától a zonális erdőssztyepp északi sávján keresztül Mandzsúriáig és a pacifikus területekig (Japán, Orosz Távol-Kelet, Korea, Kelet-Kína) tart. Magyarországon általánosan elterjedt, nagyobb egyedszámban nedves területeken síkvidéki láp- és mocsárrétek, láperdők, domb- és hegyvidéki patakvölgyek, humid hegyi rétek tenyészik. Hernyója fűféléken polifág. 93

66 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Az Észak-Alföld régió vizes élőhelyein általánosan elterjedt, gyakori lepke. A Tiszántúl vizes élőhelyeinek egyik karakterfaja május 16. Nyírség Monostorpályi június 30. Nyírség Álmosd július 03. Nyírség Bagamér július 04. Nyírség Álmosd július 06. Nyírség Hajdúsámson július 07. Monostorpályi-legelő HUHN20020 Monostorpályilegelő Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Vermes-oldal Hajdúsági TK HUHN20024 Martinkailegelő (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében Nagy-Ócsa Hajdúsági TK HUHN20028 Csohos-tó Virágos-rét Túrricse július 08. Nyírség Újléta július 11. Nyírség Bátorliget július 11. Nyírség Bátorliget július 13. Nyírség Bagamér július 13. Nyírség Álmosd HUHN20037 Bátorligeti láp az ősláp közepén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp Csonka fűz Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye július 19. Nyírség Hosszúpályi Forrás-hegytől délre július 20. Hortobágy július 31. Daru-láp Hajdúsági TK HUHN20016 Kék-Kállóvölgye Görbeháza- (Bagota) Túrricse Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy (Ásott)-Túr töltése a Ricseierdő szegélyében X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Szabó Dorottya, Keresztes Gábor Keresztes Gábor,, Keresztes Gábor Mythimna straminea (TREITSCHKE, 1825) szalmaszínű rétibagoly Boreo-kontinentális faunaelem, arundifil faj. Euroszibériai elterjedésű faj, a Brit-szigetektől és a Földközi-tenger délnyugati partvidékétől kelet felé a nyugat-szibériai sztyeppterületekig húzódó areával. Mindenütt a nagyobb kiterjedésű, főként síkvidéki lápok és mocsarak, állóvizek menti nádasok lakója, Magyarországon vizes élőhelyeken, így láp- és mocsárterületeken található nagy valószínűséggel. Hernyójának tápnövénye elsősorban a nád (Phragmites australis). Az Észak-Alföld régióban főleg a Nyírségből ismert, ahol a lápok, illetve a jobb természetességű vizes élőhelyek egyik karakterfaja. 94

67 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás május 16. Nyírség Monostorpályi július 04. Nyírség Kokad július 10. Nyírség Debrecen- (Haláp) július 11. Nyírség Bátorliget július 11. Nyírség Bátorliget Monostorpályi-legelő HUHN20020 Monostorpályilegelő Csatár-láp HUHN20016 Kék-Kállóvölgye fűzláp menti láprét a Katipatak mellett (a műúttól délre) Virágos-rét HUHN20037 Bátorligeti láp az ősláp szélén Bátorligeti ősláp TT HUHN20037 Bátorligeti láp X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= UV-csapda Senta flammea (CURTIS, 1828) (= stenoptera (STAUDINGER, 1892)) lándzsás lápibagoly Európai kelet-ázsiai diszjunkt ( Sybilla ) faunaelem, arundifil faj. A Palearktikum középső zónájában szélesen elterjedt, Nyugat-Európától Japánig megtalálható. Hazánkban a náddal együtt mindenütt előfordul, de nagyobb egyedszámban csak tavak, halastavak nádasaiban gyűjtötték. Hernyójának tápnövénye a nád (Phragmites australis). Az Észak-Alföld régióban viszonylag ritka és lokális faj, amely a jobb természetességű vizes élőhelyek közelében, de még ott is csak egyesével, igán ritkán kerül a szemünk elé. időpont tájegység település Hely július 20. Hortobágy Görbeháza- (Bagota) Nagy-Bagota Hortobágyi Nemzeti Park HUHN20002 Hortobágy X= Y=268001, Keresztes Gábor Peridroma saucia (HÜBNER, [1808]) nagy földibagoly Szubtrópusi faunaelem, vándor faj. Kozmopolita vándorfaj, mely a Kárpát-medence belső területein is rendszeresen megjelenik. A bevándorló nemzedék általában nyár elején érkezik, az itt kifejlődő generáció ősszel, néha késő ősszel (október legvége-november) rajzik és visszavándorol délre. Magyarországon általánosan elterjedt, kifejezett élőhelyigénye nincs, bár a zárt erdővidékeken csak vándorló példányai bukkannak fel. A mesterséges fény vonzza, alkalmanként csalétken is megfigyelhető. Az Észak-Alföld régióban végzett kutatásaink során eddig mindössze egyszer észleltük október 21. Beregi-sík Márokpapi belterület, E-missziós ház X= Y=

68 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve SUMMARY The Macrolepidoptera fauna of the Northern-Lowland could be surveyed by the help of several programs, in Present study summarizes the results of the survey programs. Reports can be found on the surveying of endangered Lepidoptera species of wetlands (Maculinea alcon, Maculinea teleius, Lycaena dispar rutila), the monitoring of Natura 2000 species, surveying of protected and endangered species in the Hortobágy National Park, habitat mapping of the Trans-Tiszanian region, monitoring of the Arytrura musculus, Dioszeghyana schmidtii, habitat surveys of the Gortyna borelii lunata, surveying of the Macrolepidoptera fauna in the flood-plain of Szamos river. The surveys happened by the identification of catched Macrolepidoptera species and the searching of foodplants. Comments are added on rare and characteristic species. IRODALOMJEGYZÉK ÁBRAHÁM L. (2000): Balatonhenye és környékének bagolylepkéi (Lepidoptera: Noctuidae). Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis, Zirc. 16: BARANYI T. (2003): A keleti lápibagoly (Arytrura musculus) és a Metelka-medvelepke (Rhyparioides flavidus metelkanus) előfordulásai a Dél-Nyírségben (Lepidoptera). Folia entomologica hungarica (Nova Series) 64: BARANYI T., VARGA Z. (2004): A Nagy szikibagoly-lepke (Gortyna borelii lunata (Freyer, 1838)) természetvédelmi akcióterve. Debrecen. (Kézirat) BARANYI, T., KOROMPAI, T., JÓZSA, Á. CS., BERTALAN, L. (2005): Adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera). A Puszta 2004, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas. 21: BARANYI, T., KOROMPAI, T., JÓZSA, Á. CS., KOZMA, P. (2006): Gortyna borelii lunata (Freyer, 1838). In: Varga, Z. (szerk.): Natura 2000 fajok kutatása I. Natura 2000 species studies I. Dél-Nyírség- Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen. 1: BARANYI, T., JÓZSA, Á. CS., BERTALAN, L. (2006): Arytrura musculus (Ménétriés, 1859). In: Varga, Z. (szerk.): Natura 2000 fajok kutatása I. Natura 2000 species studies I. Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen. 1: BÁLINT ZS. (1996): A Kárpát-medence lepkéi 1. rész. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest. 185 o. CSÓKA GY. (1995): Lepkek. Agroinform Kiadóház. 151 o. EBERT, G. (szerk.) (1993): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 1. Tagfalter I. Spezieller Teil: Papilionidae, Pieridae, Nymphalidae. (második, korrigált kiadás) Ulmer, Stuttgart. 552 o. EBERT, G. (szerk.) (1993): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 2. Tagfalter II. Spezieller Teil: Satyridae, Libytheidae, Lycaenidae, Hesperiidae. (második, korrigált kiadás) Ulmer, Stuttgart. 535 o. EBERT, G. (szerk.) (1994): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 3. Nachtfalter I. Spezieller Teil: Hepialidae, Cossidae, Zygaenidae, Limacodidae, Psychidae, Thyrididae. Ulmer, Stuttgart. 518 o. EBERT, G. (szerk.) (1994): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 4. Nachtfalter II. Spezieller Teil: Bombycidae, Endromidae, Lasiocampidae, Lemoniidae, Saturniidae, Sphingidae, Drepanidae, Notodontidae, Dilobidae, Lymantriidae, Ctenuchidae, Nolidae. Ulmer, Stuttgart. 535 o. EBERT, G. (szerk.) (1997): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 5. Nachtfalter III. Spezieller Teil: Sesiidae, Arctiidae, Noctuidae. Ulmer, Stuttgart. 575 o. EBERT, G. (szerk.) (1997): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 6. Nachtfalter IV. Spezieller Teil: Noctuidae. Ulmer, Stuttgart. 622 o. EBERT, G. (szerk.) (1998): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 7. Nachtfalter V. Spezieller Teil: Noctuidae. Ulmer, Stuttgart. 582 o. 96

69 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás EBERT, G. (szerk.) (2001): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 9. Nachtfalter VI. Spezieller Teil: Geometridae. Ulmer, Stuttgart. 541 o. EBERT, G. (szerk.) (2003): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 10. Nachtfalter VII. Spezieller Teil: Geometridae. Ulmer, Stuttgart. 609 o. GOATER, B., RONKAY L., FIBIGER, M. (2003): Catocalinae & Plusiinae. Noctuidae Europaeae, volume 10. SorØ, Stenstrup. 451 o. GOZMÁNY L. (1968): Nappali lepkék - Diurna. Fauna Hungariae Magyarország Állatvilága, XVI. 15. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 204 o. GOZMÁNY L. (1970): Bagolylepkék I. - Noctuidae I. Fauna Hungariae Magyarország Állatvilága, XVI. 11. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 151 o. GYULAI P. (1977): A Bükk-hegység bagolylepke (Noctuidae) faunájának vizsgálata. Doktori disszertáció, Miskolc. 301 o. HAUSMANN, A. (2001): The Geometrid Moths of Europe I. Volume (Introduction, Archiearinae, Orthostixinae, Desmobathrinae, Alsophilinae, Geometrinae). Apollo Books, Stenstrup. 282 o. KOROMPAI T., KOZMA P. (2004): A Gortyna borelii lunata (Freyer, 1843) elterjedésének vizsgálata a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén (Lepidoptera: Noctuidae). Folia Historiconaturalia Musei Matrensis 28: KOVÁCS L. (1953a): Bátorliget nagylepke-faunája. Macrolepidoptera. In: Székessy V. (szerk.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest o. KOVÁCS L. (1953b): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. Folia entomologica hungarica (Nova Series) 6: o. KOVÁCS L. (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük II. Folia entomologica hungarica (Nova Series) 9: o. LESKÓ, K., SZABÓKY, CS. (1997): Az Alföld nagylepkefaunája az erdészeti fénycsapdák adatai alapján ( ). Erdészeti Kutatások 86-87: NÉMETH L., SZABÓKY CS. (1998): A keleti lápibagoly (Aryrtura musculus, Ménétriés, 1859) és újabb hazai adatai. Folia Entomologica Hungarica (Nova Series) 59: NOWACKI, J. (1998): The Noctuids of Central Europe. Bratislava. 51 o. RÁKOSY L. (1996): Die Noctuiden Rumäniens. Druckerei Gutenberg, Linz. 648 o. RONKAY L. (1997): Lepkék. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer VII. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 71 o. RONKAY L., RONKAY G. (2006): A magyarországi csuklyás-, szegfű- és földibaglyok atlasza (Noctuidae: Cuculliinae, Hadeninae, Noctuinae). Natura Somogyiensis 8., Kaposvár. 416 o. TARTALLY A., CSŐSZ S. (2004): Adatok a Maculinea boglárkalepkék kárpát-medencei hangyagazdáiról. Természetvédelmi Közlemények 11: SZABÓKY CS. (2001): Az Aedia leucomelas (Linnaeus, 1758) előfordulása Magyarországon. Folia Entomologica Hungarica (Nova Series) 62: VARGA Z. (1957): Debrecen és környéke nagylepkefaunája. Folia Entomologica Hungarica (Nova Series) 10: VARGA Z. (1960): Debrecen környéke nagylepke-faunájának állatföldrajzi elemzése. Folia Entomologica Hungarica (Nova Series) 13: VARGA Z. (1964): Magyarország állatföldrajzi beosztása a nagylepkefauna komponensei alapján. Folia Entomologica Hungarica (Nova Series) 17: VARGA Z. (1989): Lepkék (Lepidoptera) rendje. In: Rakonczay Zoltán (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest o. VARGA Z. (2002): A Bereg-Szatmári-sík nagylepkéi. (kézirat) Debreceni Egyetem, Debrecen. VARGA Z. (2003): A Kárpát-medence állatföldrajza. In: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László (szerk.): Növény, Állat, Élőhely. Magyar Tudománytár 3. kötet. Kossuth Kiadó, Budapest o. VARGA Z., RONKAY L., BÁLINT Zs., LÁSZLÓ M. Gy., PEREGOVITS L. (2004): A magyar állatvilág fajjegyzéke. 3. kötet. Nagylepkék [Checklist of the fauna of Hungary. Volume 3. Macrolepidoptera]. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 111 o. VOJNITS A., UHERKOVICH Á., RONKAY L., PEREGOVITS L. (1991): Medvelepkék, szenderek és szövőlepkék- Arctiidae, Sphinges et Bombyces. Fauna Hungariae Magyarország Állatvilága, XVI. 14. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 243 o. 97

70 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve MELLÉKLET 1. kép vizsgálati ek I. megfigyelés 2. kép vizsgálati ek II. egyéni higanygőzégővel (2006. VII. 31. Tisztaberek: Túr-gát) 98

71 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 3. kép vizsgálati ek III. UV-vödörcsapda 4. kép Galagonyaszövő (Trichiura crataegi) Fotó: Tisztaberek: Túr-gát szeptember

72 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 5. kép Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Fotó: Tiszakerecseny: Lónyai-erdő széle október kép Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) ja kökényen Fotó: Tiszakerecseny: Lónyai-erdő széle május

73 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 7. kép Barna gyapjasszövő (Eriogaster lanestris) Fotó: Szabó Dorottya Létavértes: löszletörés február kép Barna gyapjasszövő (Eriogaster lanestris) ja galagonyán Fotó: június

74 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 9. kép Tölgyfaszender (Marumba quercus) Fotó: Tisztaberek: Túr-gát június kép Szilva farkincás-boglárka (Satyrium pruni) Fotó: Nyíracsád-(Buzita): Jónás-rész június

75 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 11. kép Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) Fotó: Tiszakerecseny: Lónyai-erdő május kép Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) ja Fotó: : (ásott-)túr hullámtér június

76 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 13. kép Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) hím Fotó: Nyíracsád-(Buzita): Jónás-rész június kép Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) nőstény Fotó: Görbeháza: Nagy-bagota június

77 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 15. kép Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Fotó: Szabó Dorottya Baskó: Bika-rét július kép Szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) tojásrakás közben Fotó:, Szőke Zsuzsa Márokpapi: Börcsök-gacsa augusztus

78 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 17. kép Kis színjátszólepke (Apatura ilia) Fotó: : Öreg-Túr partja június kép Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) Fotó: Szabó Dorottya Bocskaikert május

79 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 19. kép Lápi tarkaaraszoló (Chariaspilates formosaria) Fotó: Pirice: Júlia-liget június kép Hermelin púposszövő (Cerura erminea) Fotó:, Szabó Dorottya Hajdúsámson: Martinkai-legelő június

80 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 21. kép Keleti lápibagoly (Arytrura uculus) Fotó: Szabó Dorottya, Álmosd: Daru-láp június kép Keleti lápibagoly (Arytrura uculus) ja Fotó: október

81 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 23. kép Fekete övesbagoly (Catephia alchymista) Fotó: Tisztaberek: (ásott-)túr gátja június kép C-betűs aranybagoly (Lamprotes c-aureum) Fotó: Piricse: Júlia-liget június

82 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 25. kép Olajbarna őszibagoly (Agrochola humilis) Fotó: Tisztaberek: (ásott-)túr gátja szeptember kép Mocsári bíborbagoly (Eucarta virgo) Fotó: Bátorliget: Virágos-rét július

83 2006. évi adatok a Tiszántúl és a Tisza-mente Lepidoptera-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera),, Korompai Tamás 27. kép Mocsári dudvabagoly (Apamea ophiogramma) Fotó: Bátorliget: Virágos-rét július kép Sötétbarna nádibagoly (Celaena leucostigma) Fotó: Bátorliget: Virágos-rét július

84 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 29. kép Nagy szikibagoly (Gortyna borelii) Fotó:, Szabó Dorottya Gyöngyös: Sár-hegy október kép Nagy szikibagoly (Gortyna borelii) Fotó: Korompai Tamás, Szabó Dorottya Nagykáta október

Új és ritka fajok adatai a Mátra lepke-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera)

Új és ritka fajok adatai a Mátra lepke-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 247 251 Új és ritka fajok adatai a Mátra lepke-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera) KOROMPAI TAMÁS & KOZMA PÉTER ABSTRACT: (New and rare Lepidoptera

Részletesebben

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park

Részletesebben

Védett és közösségi jelentőségű nagylepkék (Rhopalocera, Macroheterocera) a Beregi-sík kárpátaljai részén

Védett és közösségi jelentőségű nagylepkék (Rhopalocera, Macroheterocera) a Beregi-sík kárpátaljai részén Szanyi Szabolcs Védett és közösségi jelentőségű nagylepkék (Rhopalocera, Macroheterocera) a Beregi-sík kárpátaljai részén Bevezetés Az egykori Bereg-vármegye területén a természeti viszonyok egyaránt kedvezőek

Részletesebben

Adatok a Vátyoni-erdő és környéke (Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét) lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera)

Adatok a Vátyoni-erdő és környéke (Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét) lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera) Crisicum 6. pp. 135-163. Adatok a Vátyoni-erdő és környéke (Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét) lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera) Sum Szabolcs Abstract: The Lepidoptera fauna of the Vátyon-forest

Részletesebben

A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel

A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel 2010. május 6. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Öko-club A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel Ambrus András Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Az élőhelyvédelmi

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

Élőhely Vegetáció Myr alc reb tel nau ari Neo Ich Mic Ric Aggtelek 48º26' N; 20º30' E 340 m a.s.l. gal 17 sab 19 sca 86 sch 3 van 1 2 (7)

Élőhely Vegetáció Myr alc reb tel nau ari Neo Ich Mic Ric Aggtelek 48º26' N; 20º30' E 340 m a.s.l. gal 17 sab 19 sca 86 sch 3 van 1 2 (7) Függelék Tartally András: A Maculinea boglárkalepkék Kárpát-medencébõl ismert hangyagazdái, parazitoidjai és a hangyagazdák egyéb szociálparazitái című cikkhez (Természetvédelmi Közlemények, 2009). Aggtelek

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

ISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft

ISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft Frondeus Prima Kft. Székhely : 2112 Veresegyház Fácán u. 12. Telephely : 3000 Hatvan Görbeér hrsz. 0137/2 Telefon: +36 20 9 289 551 Email: attila.dobrovitz@frondeus.hu weboldal: www.hatvanicsemetekert.hu

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

Király László nagylepke-gyûjteménye a Mátra Múzeumban

Király László nagylepke-gyûjteménye a Mátra Múzeumban FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 213 218 Király László nagylepke-gyûjteménye a Mátra Múzeumban BUSCHMANN FERENC ABSTRACT: (László Király's Macrolepidoptera Collection in the Matra Museum)

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8 lelőhely azonosító szám név HRSZ 1. függelék /2016.( ) önkormányzati rendelethez 0149/7, 0149/6, 0149/8, 0155/2, 0148/3, 0148/4, 0146, 0145, 0149/2, 0148/2, 0155/8 27454 1 Hajóállomás 27455 2 Veránka 0168,

Részletesebben

Védett állatok Magyarországon. Védett ízeltlábúak II. természetesen a teljesség igénye nélkül. A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban

Védett állatok Magyarországon. Védett ízeltlábúak II. természetesen a teljesség igénye nélkül. A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban Védett állatok Magyarországon Védett ízeltlábúak II. természetesen a teljesség igénye nélkül dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék Természetvédelmi mérnök

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

Háztűznéző a bogaraknál

Háztűznéző a bogaraknál Háztűznéző a bogaraknál A tücsök A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara"

Részletesebben

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el. Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep

Részletesebben

Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)

Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE) Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE) Előadás felépítése Alapvetés, a téma meghatározása Védelmi célú kutatások, lepkészeti szempontú természetvédelmi kezelés helyzete

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Szabolcs-Szatmár-Bereg megye január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Szabolcs-Szatmár-Bereg megye január 1-jei állapot Bevezetett helyi adók Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2009. január -jei állapot Vagyoni típusú adók AJAK 2,0 2 ANARCS,4 3 APAGY 0.000,5 4 ARANYOSAPÁTI 4000,5 5 BAKTALORÁNRHÁZA 250,2 6 BALKÁNY 200,7 7 BALSA

Részletesebben

16 Apagy térkép - Apagy utcakereső térkép, Apagy útvonaltervező 17 Aranyosapáti térkép - Aranyosapáti utcakereső térkép,

16 Apagy térkép - Apagy utcakereső térkép, Apagy útvonaltervező 17 Aranyosapáti térkép - Aranyosapáti utcakereső térkép, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes településének térképe egy helyen! Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek térképei utcakeresővel, vel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei online műholdas térképek. -

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Soproni-hegység Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Soproni-hegység HUFH20012 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5264,5

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Szabolcs-Szatmár-Bereg megye január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Szabolcs-Szatmár-Bereg megye január 1-jei állapot Bevezetett helyi adók Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2008. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegő adók Helyi iparőzési adó 1 AJAK 2 2006.01.01 2008.01.01 2 ANARCS 1,4 2004.01.01 3 APAGY

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

331-339-SZAB.qxd 2007.10.29. 13:37 Page 331

331-339-SZAB.qxd 2007.10.29. 13:37 Page 331 331-339-SZAB.qxd 2007.10.29. 13:37 Page 331 Natura Somogyiensis 10 331-339 Kaposvár, 2007 Adatok a Dunántúli-dombság nagylepke faunájához (Lepidoptera: Macrolepidoptera) SZABÓ GERGELY H-7400 Kaposvár,

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók 1 Ajak 3.500,- 2,0 2 Anarcs 1,4 3 Apagy 8.000.- 1,5 100,- 4 Aranyosapáti 3.000.- 1,5 500,- 5 Baktalórántháza 250.- Ft/m2 500,- 1,2

Részletesebben

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Eger, 2016 Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Elérhetőségei: Postacím: Eger

Részletesebben

1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT

1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT 1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT 1 B) Ipari Park Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_GIP

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

Futóbogár adatok (Coleoptera: Carabidae) II. Talajcsapdás gyûjtések 1995 2010

Futóbogár adatok (Coleoptera: Carabidae) II. Talajcsapdás gyûjtések 1995 2010 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2011 35: 55 108 Futóbogár adatok (Coleoptera: Carabidae) II. Talajcsapdás gyûjtések 1995 2010 KÖDÖBÖCZ VIKTOR ABSTRACT: (Data of Carabid beetles (Coleoptera:

Részletesebben

2. számú melléklet Az afrikai sertéspestis vaddisznóban történő megállapítása miatt kialakított fertőzött területen található települések listája Település Járás Korlátozás típusa Ajak Kisvárdai Járás

Részletesebben

A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum és környéke nagylepkefaunája (Macrolepidoptera)

A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum és környéke nagylepkefaunája (Macrolepidoptera) ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2012) 97(2): 171 180. A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum és környéke nagylepkefaunája (Macrolepidoptera) SZANYI SZABOLCS Debreceni Egyetem, TTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai

Részletesebben

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM

46/2009. (IV. 16.) FVM 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének

Részletesebben

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1

Részletesebben

Adatok Cserebökény lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera, Macrolepidoptera)

Adatok Cserebökény lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera, Macrolepidoptera) Crisicum 8: 153 167. (2014) Adatok Cserebökény lepkefaunájának ismeretéhez Korompai Tamás Kozma Péter Abstract Data to the Lepidoptera fauna of Cserebökény: Lepidoptera-faunistical investigations were

Részletesebben

Szanyi Szabolcs. Keywords: Lepidoptera, Ukraine, Bereg-lowland, conservation, fauna elements, fauna components, diversity.

Szanyi Szabolcs. Keywords: Lepidoptera, Ukraine, Bereg-lowland, conservation, fauna elements, fauna components, diversity. e-acta Naturalia Pannonica 8: 91 110. (2015) 91 Egy kárpátaljai erdőrezervátum jellemzése az éjjeli nagylepkefauna alapján Characterisation of a Transcarpathian forest reserve based on the night-active

Részletesebben

Vásárosnamény autóbusz-állomásról induló járatok

Vásárosnamény autóbusz-állomásról induló járatok Vásárosnamény autóbusz-állomásról induló járatok Anarcs, vegyesbolt megállóhelyre M 4.28 O 4.33 X 6.10 M 7.30 X 10.20 + 12.15 O 12.35 M 12.40 X 14.20 O 16.55 14 16.55 41 16.55 15 17.54 95 17.55 Apagy,

Részletesebben

Acta Naturalia Pannonica e Acta Nat. Pannon. 3: (2012) 59

Acta Naturalia Pannonica e Acta Nat. Pannon. 3: (2012) 59 A 2011 es megfigyelések március 03 tól december 18 ig tartottak. A terepi munkák nappal, és éjszaka történtek. Nappali megfigyelések összesen 44 alkalommal voltak. Az éjszakai személyes lámpáe Acta Naturalia

Részletesebben

Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park egyes, kiemelt jelentőségű élőhelyei (Kis-Sárrét: Sző-rét és Ugrai-rét) lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera)

Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park egyes, kiemelt jelentőségű élőhelyei (Kis-Sárrét: Sző-rét és Ugrai-rét) lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera) Crisicum 5. pp.147-191. Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park egyes, kiemelt jelentőségű élőhelyei (Kis-Sárrét: Sző-rét és Ugrai-rét) lepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera) Sum Szabolcs Abstract: Results

Részletesebben

A KÁPOSZTÁS-LAPOS ÉS A JÓNÁS-RÉSZ VIZSGÁLATA 1

A KÁPOSZTÁS-LAPOS ÉS A JÓNÁS-RÉSZ VIZSGÁLATA 1 A Puszta 2002 1/19. pp. 23-66. A HANELEK, A MOGYORÓSI-ERDŐ, (TELEKI-LEGELŐ), A KÁPOSZTÁS-LAPOS ÉS A JÓNÁS-RÉSZ NAGYLEPKEFAUNÁJÁNAK (MACROLEPIDOPTERA) VIZSGÁLATA 1 DR. BARANYI TAMÁS & BERTALAN LÁSZLÓ ADONIS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

e Acta Naturalia Pannonica

e Acta Naturalia Pannonica e Acta Naturalia Pannonica e Acta Nat. Pannon. 2 (1): 31 48. (2011) 31 Nagylepkefaunisztikai és élőhelykutatások Kisújszálláson és környékén (1998 2010) Macrolepidoptera and habitat survey in Kisújszállás

Részletesebben

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért 2015/2016-os tanév 2015. október 21. VERSENYLAP Kedves Versenyző! Mielőtt válaszolnál a kérdésekre, figyelmesen olvasd

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Kercaszomor (Őrség) nappali lepkéi (Lepidoptera: Papilionidea és Hesperioidea)

Kercaszomor (Őrség) nappali lepkéi (Lepidoptera: Papilionidea és Hesperioidea) Natura Somogyiensis 19 251-262 Ka pos vár, 2011 Kercaszomor (Őrség) nappali lepkéi (Lepidoptera: Papilionidea és Hesperioidea) Sáfián Szabolcs Természeti Örökségünk Alapítvány, H-9945 Kercaszomor Fő út

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

A Tarpa-Tákos (HUHN20048) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tarpa-Tákos (HUHN20048) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tarpa-Tákos (HUHN20048) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014 B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4

Részletesebben

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

Magyarország zonális növényzeti övei

Magyarország zonális növényzeti övei Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök

Részletesebben

Rovarvilág Lepkék. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság. Rovarvilág NEMZETI PARK. Lepkék KÓCSAGVÁRI FÜZETEK.

Rovarvilág Lepkék. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság. Rovarvilág NEMZETI PARK. Lepkék KÓCSAGVÁRI FÜZETEK. N AT I O N A L PA R K Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság Rovarvilág NEMZETI PARK Lepkék aaa KÓCSAGVÁRI FÜZETEK 1 Tartalomjegyzék Bevezető................ 3 Élőhelyek szerinti ismertető és élőhelyi

Részletesebben

FEHÉRGYARMAT AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ HELYKÖZI AUTÓBUSZJÁRATOK KIVONATOS JEGYZÉKE

FEHÉRGYARMAT AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ HELYKÖZI AUTÓBUSZJÁRATOK KIVONATOS JEGYZÉKE FEHÉRGYARMAT AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ KIVONATOS JEGYZÉKE Érvényes: 2013. december 15-től www.szabolcsvolan.hu 5 Baktalórántháza, Fő tér M 5:40 S 6:15 be11:00 M12:10 be13:10 Beregsurány, aut. vt. M 5:45

Részletesebben

Fehérgyarmat autóbusz-állomásról induló járatok. Beregsurány, beregdaróci elágazáshoz

Fehérgyarmat autóbusz-állomásról induló járatok. Beregsurány, beregdaróci elágazáshoz Fehérgyarmat autóbusz-állomásról induló járatok Baktalórántháza, Fő térre M 5.40 O 6.15 14 11.00 M 12.00 14 13.10 Beregsurány, autóbusz-fordulóhoz M 5.45 M 6.10 M 10.50 O 12.10 I 14.30 I 15.40 W 15.50

Részletesebben

A nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben. László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16.

A nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben. László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16. A nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16. FOGY AZ ÉLŐVILÁG CSÖKKEN A BIODIVERZITÁS WF Living Planet Report (Élő Bolygó Jelentés) 2014:

Részletesebben

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG

Részletesebben

ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS

ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS C`mlap fotók: Ilonczai Zoltán Alföldi mocsárrét tavasszal Fotó: Ilonczai Zoltán Kiadja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala, 1121 Budapest,

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai

Részletesebben

Védett állatok. Keleti kormosmoly Reskovitsia alborivularis Kardoslepke Iphiclides podalirius

Védett állatok. Keleti kormosmoly Reskovitsia alborivularis Kardoslepke Iphiclides podalirius Védett állatok 2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez Lepkék rendje Gyökérrágó-őslepke-félék családja Balkáni gyökérrágólepke Triodia amasina 10 000 Északi gyökérrágólepke Pharmacis fusconebulosus

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ HELYKÖZI AUTÓBUSZJÁRATOK KIVONATOS JEGYZÉKE

VÁSÁROSNAMÉNY AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ HELYKÖZI AUTÓBUSZJÁRATOK KIVONATOS JEGYZÉKE VÁSÁROSNAMÉNY AUTÓBUSZÁLLOMÁSRÓL INDULÓ KIVONATOS JEGYZÉKE Érvényes: 2013. december 15-től www.szabolcsvolan.hu 5 Anarcs, vegyesbolt M 4:28 S 4:33 X 6:10 M 7:25 X10:20 U12:15 S12:35 M12:40 X14:20 be16:55

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Alátámasztó munkarész 2015. július Tervező: Art Vit al Tervező, Ép ít ő és Kereskedelmi Kf t. 2014. Külzetlap Település tervező/ Építész vezető tervező

Részletesebben

A vastagon szedett betű a munkaszüneti, a dőlt betű a szabadnapokat (szombatokat) jelöli.

A vastagon szedett betű a munkaszüneti, a dőlt betű a szabadnapokat (szombatokat) jelöli. Menetrendi naptár az 2015-2016. évi menetrendi időszakra A nyári időszámítás 2016. március 27-től október 30-ig a téli időszámítás 2016. március 27-ig és október 30-től érvényes. A vastagon szedett betű

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

2. számú melléklet. A Natura 2000 jelölő fajok térképi lehatárolására felhasznált térképek forrása: http://www.iucnredlist.org/

2. számú melléklet. A Natura 2000 jelölő fajok térképi lehatárolására felhasznált térképek forrása: http://www.iucnredlist.org/ 2. számú melléklet A tervezési terület által érintett Natura 2000-es területen (Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület) előforduló jelölő és/vagy közösségi jelentőségű fajok érintettségének

Részletesebben

ABRAHAM10.QXD 2007.11.05. 9:29 Page 303

ABRAHAM10.QXD 2007.11.05. 9:29 Page 303 ABRAHAM10.QXD 2007.11.05. 9:29 Page 303 Natura Somogyiensis 10 303-330 Kaposvár, 2007 Faunisztikai adatok a Keszthelyi-hegység nagylepke faunajának ismeretéhez (Lepidoptera: Macrolepidoptera) 1ÁBRAHÁM

Részletesebben

Festőnövények TAVASZ. Csalán /Urtica dioica/ Farkaskutyatej /Euphorbia cyparissias/ Cserszömörce /Cotinus coggyria/

Festőnövények TAVASZ. Csalán /Urtica dioica/ Farkaskutyatej /Euphorbia cyparissias/ Cserszömörce /Cotinus coggyria/ Festőnövények TAVASZ Csalán /Urtica dioica/ Jól ismeri mindenki, a találkozást nem felejtjük el vele. Friss csalánlevéllel halványzöldre festhetjük a gyapjút. Sárgát ad, ha a friss leveleket megfőzzük,

Részletesebben

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület)

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) (1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) A korábbi nevén Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesületet alapítói 1995. márciusában hozták létre. Az

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Fertő-tó Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Fertő-tó HUFH20002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 11298,9 ha Pioritás

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012. Tárgy: Szentes Város rendezési terveinek módosítása 2011.

Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012. Tárgy: Szentes Város rendezési terveinek módosítása 2011. SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012.

Részletesebben

A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET

A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016 Készítette: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Rábaköz Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Rábaköz HUFH20001 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5973 ha Pioritás (SDF

Részletesebben

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez

Részletesebben

január 1-től érvényes konténeres listaárak. Debrecen. törmelék föld fanyesedék. konténer mérete. hulladék

január 1-től érvényes konténeres listaárak. Debrecen. törmelék föld fanyesedék. konténer mérete. hulladék es listaárak Debrecen 3 m3 17 087 16 614 12 047 11 811 4 m3 19 764 - - - 5 m3 22 205 21 102 14 646 14 016 6 m3 25 512 24 016 16 142 14 646 7,5 m3 29 921 29 370 19 134 18 110 10 m3 36 850 36 142 24 646

Részletesebben

MEZŐTÚRON ÉS KÖRNYÉKÉN 1995-2004 KÖZÖTT KIMUTATOTT NAGYLEPKEFAJOK

MEZŐTÚRON ÉS KÖRNYÉKÉN 1995-2004 KÖZÖTT KIMUTATOTT NAGYLEPKEFAJOK Mezőtúron és környékén A Puszta 1995-2004 1/21. között pp. 135-178. kimutatott nagylepkefajok Dr. Lévai Szabolcs MEZŐTÚRON ÉS KÖRNYÉKÉN 1995-2004 KÖZÖTT KIMUTATOTT NAGYLEPKEFAJOK DR. LÉVAI SZABOLCS MEZŐTÚR

Részletesebben

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő

Részletesebben

A vastagon szedett betű a munkaszüneti, a dőlt betű a szabadnapokat (szombatokat) jelöli.

A vastagon szedett betű a munkaszüneti, a dőlt betű a szabadnapokat (szombatokat) jelöli. Menetrendi naptár az 2015-2016. évi menetrendi időszakra A nyári időszámítás 2016. március 27-től október 30-ig a téli időszámítás 2016. március 27-ig és október 30-től érvényes. A vastagon szedett betű

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben