Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)
|
|
- Alexandra Kiss
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)
2 Előadás felépítése Alapvetés, a téma meghatározása Védelmi célú kutatások, lepkészeti szempontú természetvédelmi kezelés helyzete Nemzetközi példák bemutatása Összegzés Jövőkép
3 Milyen lepkék? Magas fajszám Lepkék világszinten cca faj, az összes ismert faj 7-15%-a Magyarországon előforduló fajok száma: nagylepke, moly. csak a bagolylepkék családjába (Noctuidae) 550 faj tartozik Három nagy csoport (nappali, éjszakai fajok, molyok), sok család; Kevés specialista információ hiány Nehéz határozás (pl. genitália preparátumok készítése) Nagy feltáratlan területek, lepkészek elterjedése ; Komplex feladat (interdiszciplináris problémák: botanikus/zoológus, azon belül lepkész és hangyász ).
4 Mit védünk? Magyarországon a védett lepkék száma: Nappali lepke: 78 faj Éjszakai lepke: 166 faj Moly: 18 faj Fokozottan védett fajok száma: Nappali lepke: 9 faj Éjszakai lepke: 16 faj Moly: 3 faj Humán definíció: azon fajok tartoznak ide, melyek száraz gyepekhez kötődnek, és a gyepek kezelése jelentős hatással van az életmenetükre. Száraz gyepi fajok: G. loricatella, C. thrips, L. fumidaria, C. fiduciaria, P. culminaria, C. myrmidone, C. chrysotheme, E. catax, C. mixta lorica, P. rufocincta isolata, P. sephirus, Z. laeta, E. pannonica, E. vitta, C. fimbriola baloghi, S. porosa, S. implexa, C. formosa, O. orbiculosa, I. iolas, E. cyanata, P. damon
5 Hazai kutatások: elsősorban jelenlét/hiány C. thrips: 2005 óta, éves rendszerességgel, de eltérő NPI területeken G. loricatella: 2010, O. orbiculosa: évente egyesületi program keretében keressük, kihalt (?) L. fumidaria, Ch. fiduciaria: 2005, , 2014, 2015 Legfőképp a Natura 2000-es fajokra van ált. megbízás: E. catax P. rufocincta isolata C. mixta lorica P. culminaria L. dispar M. teleius D. schmidtii E. ankeraria
6 Nemzetközi példák, helyzet Célzott, fajra irányuló kutatások, kezelések területspecifikus (pl. faj, tápnövény), nem mindig adaptálható Élőhelyre irányuló kutatások - Hosszú távú monitoring Költségigényes, önkéntes-igényes Egyre több ökológiai igényű kutatás eredmények nem mindig hozzáférhetőek
7 Hazai lepkészeti célú gyepkezelési vizsgálatok Magyarországon lepkék védelme céljából elsősorban nedves gyepek esetében vannak tapasztalatok: A kaszálás hatása a hangyaboglárkákra (Kőrösi Ádám 2010, 2011) Élőhelymegőrzési és kezelési tapasztalatok, javaslatok (a között végzett Maculinea hangyaboglárka kutatások alapján) Sávos kaszálás hatása a vérfű hangyaboglárka (M. teleius) populációira (P.A.) Ezek a kutatások is max. 2-3 éven át folytak, de komoly alapokat szolgáltattak a kezelési tervek kidolgozásához! : A csíkos boglárka (P. damon) normafai populációjának megőrzése céljából gyepkezelési stratégiák egyeztetése, monitoring (DINPI).
8 Egy jó példa: a sztyepplepke (C. thrips) kutatása A faj hazánkban fokozottan védett, Natura 2000-es (II. és IV. függelékben szereplő) és Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett. Sztyep területeken élő, eremiális eredetű, posztglaciális reliktum. A fejlődésmenete nem volt ismert. Élőhelyei: elsősorban löszborítású sík- és dombvidékekhez, illetve alacsonyabban fekvő sziklagyepekhez kötődik előtt 5 bizonyítottan recens adata volt től szisztematikus kutatás (jelenlét/hiány felmérés) indult a Hortobágyon, a Kiskunságban, a Hevesi síkon, stb. (Sum Sz., Korompai T., Kozma P., Danyik T. et al.) Éveken keresztül a faj 1-1 példánya került elő, néhány élőhelyen ben sikerült megtalálni a hernyó tápnövényét (Phlomis tuberosa). A faj életmenete ismerté-, védelme, élőhelyeinek kezelése tervezhetővé vált ben csak a Hortobágyon közel 30 új élőhelyen került elő és vált bizonyítottá. Jelenlegi ismeretek szerint a sztyepplepke világállományának döntő része a Hortobágy területén, Magyarországon él A jövő: monitorozás és kezelés!
9 Magyar ősziaraszoló (Ch. fiduciarium)
10 Unikális sztyepreliktum: Magyar ősziaraszoló: (Chondrosoma fiduciaria) Európában csak a Pannon Életföldrajzi Régióban fordul elő! Magyarországon kívül 2 helyen: Fertőzug (Ausztria) és Krím-fsz.(?) észlelték Magyarországon: Tétényi-fennsík, Csepel-sziget, Csíki-hegyek, Kunpeszér, Ásotthalom: Emlékerdő Recens (?) előfordulás: Ásotthalom, Tétényi-fennsík. Rejtett életmód (szárnyatlan nőstény, repítőfonalas hernyó, késő őszi repülés), külföldi példák alapján a tápnövényei különféle Euphorbia fajok (oligifág). Történelmi lelőhelyein az eltűnés oka valószínűleg a gyepek szerkezetének drasztikus megváltozása (becserjésedés, golfpálya, ásotthalmi erdő esetében tűzkár). Legutóbbi intenzív kutatások ellenére nem találtuk
11 Füstösszárnyú ősziaraszoló (L. fumidaria)
12 Füstösszárnyú ősziaraszoló (L. fumidaria) elterjedése Magyarországon "Fejlődés és környezeti felelősség" környezetetikai konferencia
13 Csüngő araszoló (Ph. culminaria)
14 "Fejlődés és környezeti felelősség" környezetetikai konferencia
15 "Fejlődés és környezeti felelősség" környezetetikai konferencia
16 Villányi télibagoly monitoring (P. rufocincta isolata)
17 Éjszakai fajok kutatása 2015-ben először jelölés-visszafogással egybekötött nagyszabású felmérés indult a villányi télibagoly (P. rufocincta isolata) felmérésre. A villányi télibagoly természetvédelmi státusa a védett gerinctelen állatok között a legmagasabb szintű. A faj hazánkban fokozottan védett, Natura 2000-es (II. és IV. függelékben szereplő) és Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett ban kerül új alfajként leírásra. Nem ismert a faj fejlődésmenete, pontos tápnövénye stb. Elterjedése: hazánkban kizárólag a nagyharsányi Szársomlyó-hegyen, rendkívül lokális. A felmérés módszertana: élvefogó vödörcsapdákkal és a lepedőn megfogott példányok jelölésevisszafogása. A felmérés 7 napon keresztül tartott. A vizsgálat céljai: a faj abundanciájának meghatározása, élőhely lehatárolása, az élőhelyfoltok botanikai besorolása, tápnövény keresése, az egyedek mozgásának vizsgálata az élőhelyfoltok között. Eredmény: jelölt példányok száma összesen: cca. 300 példány, 22 új fogásra 20 visszafogás jutott! Köszönet: Korompai T. Ambrus A., Szabadfalvy A. és az egész csapatnak!
18 Visszafogási adatok (részeredmény)
19 Száraz gyepek kezelésének problémái lepkészeti szempontból Lepkére optimalizált száraz gyep kezelési program nem ismert! Tápnövény terjedésének elősegítése + számtalan egyéb tényező!!! Invázív fajok visszaszorítása, Gyepszerkezet megváltozásának megakadályozása, Kulcskérdés: megfelelő legeltetés! Ez az ismeretek szerint csak természetvédelmi finanszírozású lehet, mert nem önfenntartó. Becserjésedés megakadályozása (vs. E. catax!, vagy szélárnyék), Fragmentáció elkerülése, fragmentumok összekötése, visszagyepesítések! Égetés: pro és kontra
20 Jövőkép 1.: Nappali lepke monitoring (BC) Európa léptékű standard Döntéshozói szinten formál véleményt Fix transzekt mentén rendszeres bejárás minden nappali faj egyedszám szintű rögzatése Hosszútávú trendek kimutatása a közönséges fajokról is Jelentős önkéntes-igény kétségek a hazai megvalósítással kapcsolatban Lehetőség a hazai természetvédelem számára is!
21 Jövőkép 2. Kutatás, megismerés (pl. egyes lepkefajok fejlődési alakjait, tápnövényeiket, életmódjukat sem ismerjük). Védelem segít! Védelem segít? Tájtörténeti ismeretek! A jelenlét/hiány felméréseknél is szükség lenne a kezelési tervek rendelkezésre bocsátására! Min. 5 éves monitoring ciklusokban érdemes gondolkodni. A lepkék a fenológiai fázisokhoz kötődnek, hazánkban is akár 2 hét is lehet a különbség É/D esetében a repülési időben. Ezért az időjárás torzító hatásának érzékelésére kontroll élőhelyek kijelölése, felmérése! Kutatási tervek készítése és végigvitele! Azonos metódus, azonos felmérők És ehhez 3 dolog kell:
22 Köszönjük a figyelmet! Pál Attila (SZJMLE) Petrányi Gergely (SZJMLE)
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenA Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság pályázatai
A pályázatai Komplex védelem: pályázatok 11 pályázat van folyamatban. LIFE Nature Szénások rekonstrukciója - főpályázóként Nagykőrösi tölgyesek rekonstrukciója - főpályázóként Rákosi vipera védelme - partnerként
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenKözösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon
T E R M É S Z E T V É D E L E M Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon Dr. Varga Ildikó Vidékfejlesztési Minisztérium Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése.
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenEredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken
Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi
RészletesebbenCivil fórum november 28.
Civil fórum 2006. november 28. Beszámoló a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság folyamatban lévő természetvédelmi pályázatairól A bemutatót összeállította: Sipos Katalin (Természetmegőrzési Osztály) 1.
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
RészletesebbenHonvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)
RészletesebbenA Natura 2000 Kilátásai
Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenFöldvásárlások tapasztalatai a LIFE pályázat megvalósítása során
Földvásárlások tapasztalatai a LIFE pályázat megvalósítása során Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon LIFE12 NAT/HU/001028 Kispál Dóra Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek megőrzése
RészletesebbenNemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken
Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti
RészletesebbenTermészetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken
Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenTerületi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből
Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.
RészletesebbenTERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK TÁJI LÉPTÉKŰ MEGŐRZÉSÉNEK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenTermészetvédelmi Tanácsadó Szolgálat
Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1134 BUDAPEST, LŐPORTÁR U. 16. II. EM. 28. Tel.: 1/412-5090 Fax:1/412-50-91 E-mail: ttsz-info@ttsz.hu MEGHÍVÓ FÓRUMRA
RészletesebbenA Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása
A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenErdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben
Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenKiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program
Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása
RészletesebbenVédett állatok Magyarországon. Védett ízeltlábúak II. természetesen a teljesség igénye nélkül. A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban
Védett állatok Magyarországon Védett ízeltlábúak II. természetesen a teljesség igénye nélkül dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék Természetvédelmi mérnök
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenA kaszálás szempontjai természetvédő szemmel
A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország
RészletesebbenAz Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066
Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, HU - Felsőtárkány, 2011.02.10. Tematika Kutatási
RészletesebbenErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenVillányi télibagoly (Polymixis
T E R M É S Z E T V É D E L E M KvVM Természetvédelmi Hivatal FAJMEGŐRZÉSI TERVEK Villányi télibagoly (Polymixis rufocincta) 2006 Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal,
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
RészletesebbenSzőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
RészletesebbenKedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenBiodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
RészletesebbenA Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)
A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki
RészletesebbenAz prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság
Az Ebergıci láprl prét t TT védetté nyilvánítása Takács GáborG Fertı-Hans Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság Védetté nyilvánítási eljárás ismertetése se Jogszabályi hátth ttér A természet védelmv delmérıl
RészletesebbenII. Országos Lepkész Találkozó
II. Országos Lepkész Találkozó Program és összefoglalók Fotó: Szombathelyi Ervin Szögliget, 2016. július 7-10. Gyászlepke (Nymphalis antiopa) Szombathelyi Ervin felvétele Kiadja a Herman Ottó Intézet Felelős
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenPioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):
Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Fertő-tó Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Fertő-tó HUFH20002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 11298,9 ha Pioritás
RészletesebbenAz Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066
Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, SK - Banska Bystrica, 2011.01.17. Tematika Kutatási
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenEgy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai. Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény
Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény 2000 őszén kiállítást terveztünk Szappanos Albert rovarillusztrátorral. Én adtam a lepkéket
RészletesebbenA közterület, mint élettér
A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenEgységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.
Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati
RészletesebbenA magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai
A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai Nemzeti Tájstratégia Műhelybeszélgetés 2015. december 2. Dr. Csorba Péter tanszékvezető egyetemi tanár A földrajzi táj; elsősorban
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés
Összefoglaló jelentés Az Angelica palustris (réti angyalgyökér) élõhelyeinek gyakorlati védelme 2002-2006 Támogatások: LIFE02/NAT/H/8630 KÖVICE K-36-04-00024L Réti angyalgyökér - Európai jelentõségû kincs
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenA vasalt utak és a természetvédelem. Bódis Pál civil természetvédő, hegymászó oktató
A vasalt utak és a természetvédelem Bódis Pál civil természetvédő, hegymászó oktató 2019.05.24 Fotó: Varga Mária A természetvédelem célja A földi létközösségek állapotának, működőképességének, biológiai
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenDomb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenMagyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József
Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenAz északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén
Natura Somogyiensis 24 287-292 Ka pos vár, 2014 Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén 1 Lanszki József & 2 Magyari Máté 1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenNÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenA Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2014 Aggteleki Nemzeti
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenA Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei
Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenJavaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására
Javaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására A Tétényi-fennsík a Budai-hegység előterében elhelyezkedő, környezetéből mintegy 100-150m magasan kiemelkedő, nagyrészt
Részletesebben