AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 242/2008. (I.30.) sz. HATÁROZATA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 242/2008. (I.30.) sz. HATÁROZATA"

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 242/2008. (I.30.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében a Magyar Rádió Zrt. (1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató szeptember 21-én nem teljesítette az Rttv. közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó 23. (3) bekezdésében foglalt követelményeit. Ezért a Testület az Rttv (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. INDOKOLÁS A Petőfi Rádió műsorstruktúrája júniusától megváltozott, a Petőfi elsősorban könnyűzenei műsorokat sugárzó, a fiatalabb korosztályt megszólító rádióadó lett. Az arculatváltás miatt folyamatosan érkező panaszok alapján ellenőrzés elrendelésére először június 27-én került sor (1470/2007.). A vizsgálat eredménye alapján a Testület felhívta a Magyar Rádió elnökének figyelmét, hogy a jelenlegi műsorszolgáltatás nem felel meg a MR Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatában megfogalmazott elveknek (1614/2007. (VII. 11.) sz. határozat) majd 2392/2007. (XI. 17.) sz. határozatával úgy döntött, hogy a közszolgálati követelmények nem teljesülése miatt közigazgatási hatósági eljárást indít a Műsorszolgáltatóval szemben. I. A médiatörvény két televíziós és egy rádiós közszolgálati műsorszolgáltatót hozott létre, törvényben feljogosított tevékenységükhöz megfelelő műhold-, illetve frekvenciakapacitást, intézményrendszert társított, és meghatározta a kötelezően ellátandó feladataikat is. Ugyancsak a médiatörvényben került rögzítésre a közszolgálati műsorszolgáltatók tevékenységét felügyelő, irányító és ellenőrző intézményrendszer. A közalapítvány kezelői

2 jogait gyakorló kuratórium többek között jóváhagyja és ellenőrzi a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat érvényesülését, értékeli az elnök tevékenységét, az Országgyűlés mint tulajdonos - évente beszámoltatja a közalapítványokat, az ÁSZ ellenőrzi gazdálkodásukat, az ORTT pedig a műsorszolgáltatást felügyeli tartalmi szempontból. Az ORTT mindemellett egyetértési joggal rendelkezik a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat, valamint az archiválási szabályzat tekintetében. A médiatörvénynek a közszolgálati műsorszolgáltatókra vonatkozó feladat-meghatározása azon túl, hogy keretjellegű, elnagyolt is. A konkrétság szintjén a többéves politikai egyeztetés kompromisszumos megoldásai, illetőleg terminológiai kiforratlanság is tükröződik. A szabályozás 1996-os megalkotása során a jogalkotó nem számolt/nem számolhatott azzal, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás a médiatörvényben megjelölt platformokon túl is igénybe vesz különböző terjesztési lehetőséget (internet, műholdas kapacitások), amely az egyes kapacitásokhoz rendelt feladatok ellátásának megváltozását vonhatja maga után. Az Rttv.-ben a közszolgálati feladatellátás alapelvi szinten került meghatározásra (Rttv. 23. ). A jogalkotó ugyanakkor a 29. (1) bekezdésben a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat körébe utalta az alapelvi rendelkezések teljesülésének, és a közszolgálati feladatok ellátása biztosítékainak és érvényesülési rendjének kidolgozását. A szabályozás e szintjén azonban a jogalkotó erős beleszólási jogot biztosított a médiafelügyeletnek annak érdekében, hogy a közszolgálatot érintő tartalmi kérdésekben az érintettek konszenzusával közmegegyezés jöjjön létre a közszolgálati követelményeket illetően. A szabályzat egyrészről belső kódexként működik a közszolgálati műsorszolgáltatásban dolgozók számára, másrészről a külvilág felé a törvényi rendelkezéseknek megfelelő, minőségi műsorszolgáltatásra jelent garanciát. A Magyar Rádió mint közszolgálati műsorszolgáltató feladatait a KMSZ az alábbiak szerint rögzíti: Az MR Rt. a műsorszolgáltatás során gondoskodik: 1. Az ország lakosságát érintő társadalmi és gazdasági folyamatok bemutatásáról, a problémáik megoldását, jogaik gyakorlását elősegítő jogszabályok és gyakorlati tudnivalók megismertetéséről. 2. Az Országgyűlés, az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, a társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatásáról, működésük nyilvánosságáról. 3. A magyar kultúra értékeinek bemutatásáról, történelmünk megismertetéséről és a nemzeti hagyományok ápolásáról, a nemzeti önazonosság megőrzéséről és fejlesztéséről. 4. Az egyetemes kulturális értékek megismertetéséről, a más népek és kultúrák iránti megbecsülés erősítéséről. 5. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatásáról, hagyományainak ápolásáról, önazonosságuk megőrzéséről és erősítéséről 6. A közösséget érintő állampolgári vélemények és kezdeményezések széles körű megismertetéséről. 7. A tudományos ismeretek terjesztéséről, és a tudomány újabb eredményeinek megismertetéséről. 8. Az iskolai oktatást támogató, azt kiegészítő, az általános műveltség fejlesztését elősegítő műsorokról. 9. Az ország különböző területeinek sajátos történelmi és kulturális értékeit, társadalmi és gazdasági életét, az egyes emberek helyzetét bemutató műsorokról. 2

3 10. A természeti és az épített környezet, Magyarország és a világ természeti értékeinek bemutatásáról, az emberi környezetet károsító tényezők megismertetéséről. A környezeti értékek megóvását szolgáló kezdeményezések népszerűsítéséről. 11. Az életkoruk, testi, szellemi, lelkiállapotuk, fogyatékosságuk vagy társadalmi körülményeik következtében hátrányos helyzetű emberek életének bemutatásáról; a mindennapi életvezetésüket, szociális és kulturális hátrányaik csökkentését segítő ismeretek közreadásáról. 12. A közösségeknek és egyéneknek szóló sokoldalú szolgáltatásokról; a mindennapi életvezetést, az egészség megőrzését, a személyes biztonságot, biztonságát szolgáló, illetve egyéb ismeretek terjesztéséről. 13. A gyermeki jogokat ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehető szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorokról. A gyermekek és a fiatalkorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, ismereteik gyarapodását elősegítő, érdeklődésüket kielégítő műsorokról. 14. Az egészséges életmód, a sportolás és testedzés népszerűsítéséről, a jelentős sportesemények közvetítéséről és a kiemelkedő sportteljesítmények bemutatásáról. 15. Az igényes szórakoztatásról, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltését szolgáló műsorokról. A médiatörvény 3. (1) bekezdése szerint a műsorszolgáltató e törvény keretei között önállóan határozza meg műsorszolgáltatását. A közszolgálati tartalmak alakítása a Testület megítélése szerint két lényeges alapelvi rendelkezés (3. (1) bekezdés és 23. követelménye) együttes érvényesítésével történhet, a 29. (1) bekezdésében rögzített jogkör gyakorlása mellett. 3. (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. 23. (1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról. (3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. (4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, különös tekintettel a 3

4 gyermeki jogokat ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehető szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorok főműsoridőben történő bemutatására, e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására. Mivel a közszolgálati műsorszolgáltatók a reklámbevételektől eltekintve közpénzből gazdálkodnak, illetőleg a társadalom szempontjából kiemelt jelentőségű feladatokat látnak el, ezért a közszolgálati műsorszolgáltatás alapvető tartalmának meghatározása nem történhet egyoldalúan. A közszolgálati küldetés-teljesítés kereteinek konkrét meghatározását a Testület álláspontja szerint a jogalkotó nem kívánta teljeskörűen műsorszolgáltatói kompetenciába utalni, hiszen egyetértési erős beleszólási jogot biztosított a médiahatóságnak, vagyis e körben az állami beavatkozást szükségesnek tartotta. A jogalkotó a törvényben rögzített alapelvi követelmények megfogalmazásán túl a közszolgálati feladatellátás meghatározásának egyik alakítójaként az ORTT-t jelölte ki, amikor a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat megalkotása, illetőleg módosításai tekintetében egyetértési jogot biztosított a hatóságnak. A jogalkotói szándék szerint tehát, ha bármelyik közszolgálati műsorszolgáltató olyan mértékű koncepcióváltást tervez, amely alapjaiban érinti a feladatellátást, az a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat módosítását teszi szükségessé, amelyhez az ORTT egyetértési jogát kell kérnie. A közszolgálati rádió ennek általa sem vitatottan nem tett eleget annak ellenére, hogy hatályos KMSZ-e alapján az MR Rt. minden egyes műsorszolgáltatásában a közszolgálati műsorszámok reklámidő nélkül számított műsoridejének együttesen meg kell haladnia a teljes műsoridő 50%-át. (XI. fejezet 5. pont) A Magyar Rádió akkor járt volna el a törvényi rendelkezéseknek megfelelően, ha a valamennyi adót érintő koncepcióváltást megelőzően, az új elképzelésekhez is illeszkedően (de a közszolgálati értékek állandóságát biztosítva) módosítja közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatát és azt a kuratórium útján benyújtja a Testületnek. Ez lehetőséget teremtett volna arra, hogy az átalakítás a jogalkotói szándéknak megfelelően, állami egyetértéssel, az ahhoz szükséges konszenzussal, közmegegyezéssel történjen. A Magyar Rádió nem biztosította, elvonta a médiahatóság törvényben rögzített egyetértési jogát, ezért az ORTT utólagosan, a műsorszolgáltatás tartalmát közigazgatási eljárás körében vizsgálva értékelheti a Magyar Rádió tevékenységét. II. A Testület a hatósági ellenőrzés tapasztalatairól az alábbiak szerint tájékoztatta a műsorszolgáltatót: A Petőfi Rádió szeptember 21-én, pénteken 24 órányi műsort sugárzott. A rádió szlogenje, a Nagyon zene! az adásnap során több alkalommal is elhangzott. A hajnali idősávban a rádió zenei válogatást és az Éjféli mix c. szerkesztett műsort sugározta. A reggel hat órakor elmondott hírek után délelőtt tíz óráig zenés műsor (Zene ébredéshez c.) szerepelt a kínálatban, melyben a műsorvezető röviden felkonferálta az elhangzott zeneszámokat. Közérdekű információként a műsorból csupán a pontos időt, a névnapismertetőt, valamint a rövid időjárás-jelentést tekintettük elfogadhatónak. A részletes hírműsorban, melyet 6 óra 30 perctől sugárzott a rádió (Hírpercek), körzeti időjárás, közlekedési információk szerepeltek, valamint ötperces sporthírek. Az ezt követő pár perces programajánlóban néhány kulturális rendezvényről kaphattunk információkat. A délelőtti idősávban (10-16 óra között) a Zene munkához c. műsoregységet hallhattuk, amely tartalmilag megegyezett a fentiekben leírtakkal. A műsorvezető - Varró 4

5 Szabolcs - csupán az elhangzott zeneszámok ismertetésére és/vagy felkonferálására szorítkozott, emellett pedig néhány rövid közérdekű információt közölt (pontos idő, rövid időjárás-jelentés). Babucs Kriszta műsorvezető óra között bemutatott zenei műsora a Zene a tanuláshoz címet viselte. Ennek szöveges része csak a zeneszámok felkonferálásából állt. A Kultúrfitnesz c. műsort 19 órától hallhattuk (műsorvezető: Horváth Gergely). Ebben a szegmensben néhány kulturális programról szóló rövid tájékoztató hangzott el, illetve megismerhettük Czutor Zoltán (a Belmondo együttes frontembere) zenész életét és munkásságát, majd a kedvenc együttesétől hallhattunk zeneszámokat. A műsor zárásaként egy esti tévéfilmet ajánlott a kommunikátor. A szegmens kétségtelenül tartalmazott közszolgálati információkat, ugyanakkor a műsorszám szöveg-zene arányát vizsgálva megállapítható, hogy a műsorszám túlnyomó része zeneszámokból állt (az 54 perces műsorban 34 percnyi zenét regisztráltunk), ezért indokolatlannak tartjuk a műsorszám közszolgálati kategóriába történő besorolását. (Megjegyezzük, hogy a műsorszám nem tematikus zenei egységekből állt össze, a szöveg és a zene nem kapcsolódott tartalmilag egymáshoz - leszámítva a Czutor Zoltán által prezentált felvételeket.) Az este nyolc órai hírek után a rádió ismét zenét közvetített éjfélig, aminek Zene olvasáshoz volt a címe. Számításaink szerint a közszolgálati kategóriába sorolható műsorszámok összes időtartama csupán 1 óra 33 percnyi volt a vizsgált napon (A következő szegmenseket soroltuk közszolgálati kategóriába: az óránként sugárzott hírműsorokat, a sporthíreket, a fél hétkor jelentkező Hírperceket, a 6:29:56-kor, 11:36:29-kor és 18:29:03-kor közzétett közérdekű közleményeket. A reggeli, délelőtti és délutáni idősávban a műsorvezetői megszólalások azon részeit szintén közszolgálatinak tekintettük, amelyek rövid időjárás-előrejelzést vagy névnapismertetőt tartalmaztak a zeneszámok felkonferálása közben). A Petőfi rádió egyhetes vizsgálatában (2007. június ) szereplő kulturális programajánlók amelyek az országszerte megrendezett aktuális rendezvényekről adtak tájékoztatást az elemzett napon nem kaptak helyet a kínálatban. A Kultúrfitnesz c. műsorban is elhangzottak közszolgálati jellegű információk (mint például könyvajánló, DVD filmajánló, weboldal ismertető), melyeket szintén beszámítottunk a közszolgálati időtartamba. (A közszolgálatiként elfogadott szegmenseket a határozat 1. sz. mellékleteként csatolt táblázat tartalmazza.) Tapasztalatok a Petőfi rádió zenei kínálata alapján: A RadioMonitor adatai alapján megvizsgáltuk a Petőfi Rádió zenei kínálatát. A műsorszolgáltató a következő stílusokat jelenítette meg a zenei repertoárjában: pop, rock, urban 1, lounge 2. A júniusi hónap adatai arról tanúskodtak, hogy a Petőfi zenei repertoárja leginkább a helyi/regionális kereskedelmi rádiókéhoz hasonlít (a budapestiek közül leginkább a Rádió Caféhoz): Gong Rádió (38,95%-os egyezés), Csaba Rádió (37,64%-os egyezés), Kapos Rádió (37,27%-os egyezés), Rádió Szombathely (34,08%-os egyezés), és nem mutat 1 Az urban egy gyűjtőfogalom, mely az utóbbi durván tíz év stílusait, irányzatait mint a rap, az r&b, a hiphop, a garage és még a lazább pop gyűjti egybe. Ami a funk volt az ötvenes-hatvanas, majd ami a funky a hetvenesnyolcvanas években, az most az urban, a huszadik és huszonegyedik század fordulóján. Azért épp urban a neve, mert mindenképpen nagyvárosi életérzésről van szó, kialakulásának két fő pólusa a két fő metropolisz, London és New York. 2 A lounge zene kikapcsolja az emberekben lévő feszültséget, és tökéletes hátteret szolgáltat a relaxációhoz, beszélgetésekhez, szórakozáshoz. Nem tolakodó, viszont tematikus jazz elemei illetve finom elektronikus harmóniái hangulatot teremtenek. A lounge egyesíti azon zenei stílusokat, amelyek emocionálisan megérintik a közönséget, etnikus elemeket illetve filmzenei témákat felhasználva, a modern elektronika tárházából merítve, dallamos, változatos zenét vonultat fel. 5

6 egyezőséget például a kifejezetten populáris zenét játszó, sok ismétlésre építő Rádió1-hez. (Júliusban és augusztusban ugyanezen rádiókkal mutatott rokonságot a Petőfi.) A közszolgálati média feladata többek között: a kreativitás és a magas kulturális minőség ösztönzése a kulturális tevékenység iránti érdeklődés fenntartásával, tehetséggondozással, egyedi, eredeti tartalom gyártásával. 3 Magyarországi közszolgálati műsorszolgáltatóként a Petőfi rádiónak kötelessége a magyar előadók képviseletére figyelmet fordítania. A rádió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata kimondja: a kulturális műsorokban kiemelkedő helyet biztosít a hazai, illetve a határon túli magyar alkotók műveinek bemutatására, a magyar irodalom és zenekultúra ápolására. A szeptember 21-én elhangzott zeneszámok külföldi illetve hazai előadóinak megoszlása a 2. sz. mellékletben olvasható. A táblázatból jól kivehető, hogy a külföldi zeneszámok aránya jóval magasabb volt, mint a magyar előadóké. A 23 óra 20 percnyi összes zenei szegmensből 4 óra 54 percnyi (21%) volt a magyar zeneszámok időtartama. Álláspontunk szerint a Petőfi rádió napi műsorában a külföldi előadók által bemutatott zeneszámok aránya indokolatlanul magas (79%) volt. A RadioMonitor adatainak feldolgozása alapján feltérképeztük, hogyan alakult júniustól augusztusig a magyar zeneszámok sugárzási aránya (1. táblázat): 1. táblázat Vizsgált műsorszámok száma Magyar zeneszámok száma június ,3% július ,2% augusztus ,5% Magyar zeneszámok aránya Ki kell emelnünk azt a tényt is, hogy - a RadioMonitor adatai szerint - augusztusban a Petőfivel összehasonlítva egy sor helyi/regionális rádiónál magasabb magyar zenei arányt regisztrálhattunk: Csaba Rádió (23%), Gong Rádió (28%), Rádió Szombathely (30%). Az országos kereskedelmi rádiók műsorait szemlélve szintén magasabb arányszámokat kaptunk a magyar előadók zenéinek sugárzását tekintve: Danubius Rádió (26%), Sláger Rádió (28%). (Megjegyzendő, hogy a Kossuth Rádió, melynek jelszava: A szavak ereje, 44 százalékban magyar zeneszámokat sugárzott augusztusban.) Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a Petőfi Rádió megújult honlapján október 1-én olvasható Top30-as listából összesen három előadó számított hazainak. Az országos műsorszolgáltató a honlapján arról tájékoztatta a hallgatóit, hogy különleges zenei kínálattal kíván szórakoztatni, azaz az új Petőfi egyedi, érdekes és minőségi zenéket játszik. A zenei kínálatában csakugyan feltűntek a belföldi rádiókban ritkán hallható előadók úgy mint Vista Social Club, Johnny Cash, The Moog, ugyanakkor kifogásolható, hogy ezekről a,,zenei csemegékről nem kaphattak bővebb információt a hallgatók, csupán az elhangzott dalok címét ismerhették meg. A zenei szegmensek nem értékelhetők tematikus műsorszámként (kivéve a Kultúrfitnesz c. műsorban), hiszen a legtöbb esetben a műsorvezetők csak azok felkonferálására szorítkoztak. Megállapítható, hogy a Petőfi Rádió szeptember 21-i műsora nélkülözte a változatosságot, hiszen a popzenei összeállítást ritkán törte meg egy-egy megszólalás. Nem volt tetten érhető az a törekvés sem, hogy a műsorvezetők egy-egy zenei stílust vagy előadót értékközvetítő 3 Csepeli György-Dessewffy Tibor-Hammer Ferenc-Kitzinger Dávid-Magyar Gábor-Monory Mész András- Rozgonyi Krisztina: Közszolgálat a digitális korban, In: Médiakutató nyár 6

7 módon mutattak volna be. Valódi szerkesztett műsorszámnak csupán a hírműsorok és a Kultúrfitnesz c. program tekinthető, a napi adás többi része nem minősíthető műsorszámok sorozataként. Ez a típusú műsorszerkesztési mód a rádió szlogenjéhez hűen csak a nonstop zenének ad teret, feladva ezzel a közszolgálati jelleget. A közszolgálati adóknak jelentős szerepet kell vállalniuk a közösségi kohézió, a társadalmi integráció megteremtésében. A közszolgálati jellegnek gyakorlatilag minden műsoron érezhető nyomot kell hagynia (csaknem minden műfajt lehet színvonalasan, a kereskedelmi adóknál színvonalasabban, vagy legalábbis máshogyan művelni). 4 A vizsgált nap adatai alapján kijelenthető, hogy ismeretterjesztő, tudományos, környezetvédelmi, egészségügyi és portréműsorok, valamint stúdióbeszélgetések nem szerepeltek a Petőfi rádió kínálatában. Az Rttv.-ben szereplő ifjúsági és gyermek-, vallási programokat szintén negligálták. A hatósági ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a Petőfi Rádió a szeptember 21-i műsorai alapján nem teljesítette az Rttv. közszolgálati műsorszolgáltatókra előírt általános, és a ban, valamint a Magyar Rádió KMSZ-ének XI. fejezet 5. pontjában szereplő speciális követelményeit. A rádió napi műsorában - álláspontunk szerint - csupán hat százaléknyi közszolgálati műsorszám hangzott el. III. A Magyar Rádió elnökének a hatósági ellenőrzés megállapításaira tett nyilatkozatában foglaltakat a Testület nem tartja elfogadhatónak. Nyilatkozatának első részében a Rádió elnöke összefoglalta a Testület egy korábbi megkeresésére adott válaszát (1614/2007. (VII. 11.) sz. határozat). Kifejtette, hogy véleményük szerint a közszolgálati médiának a lakosság valamennyi rétegét meg kell szólítania, miközben arányos felületet kell biztosítania a kisebbségben lévők igényeinek (tartalmi univerzalitás követelménye). Hangsúlyozta, hogy az aktuális piaci és társadalmi viszonyok, változások nem hagyhatók figyelmen kívül a program összeállításánál. Véleménye szerint a Magyar Rádió a közelmúltig a széles hallgatói bázis kiszolgálásának azért nem tudott eleget tenni, mert nem reagált kellő módon a médiafogyasztással összefüggő változásokra. Megemlítette, hogy számos európai állam a vázolt tendenciákra válaszul sikeresen hajtott végre változtatásokat: Egyesült Királyság BBC Radio One, Ausztria Ö3 és FM4, Németország SWR3. A MR a hagyományos közszolgálati értékek megtartása mellett meg akar felelni az új elvárásoknak is. Az átalakítás során figyelembe vették, hogy az egyes korosztályok érdeklődése egyre távolabb került egymástól, ezért világszerte megjelentek a tematikus csatornák. A Petőfi adón korábban a különböző stílusú műsorok keveredése volt jellemző, az új műsorstruktúra kialakításánál pedig elsődlegesen azt vették figyelembe, hogy milyen típusú tartalommal lehet a fiatal korosztályhoz szólni, így esett a választás a zenére. A Magyar Rádió elnöke kiemelte, hogy az MR2-Petőfi jelenleg minőségi, a kereskedelmi rádióadókon nem hallható könnyűzenét játszik, a zene túlsúlyának megtartása mellett a fiatalok nyelvén, stílusában ad híreket, kulturális információkat, és ezzel a fiatalok kulturális szükségleteit biztosítja, így közszolgálati feladatnak tekinthető, szerves része a MR közszolgálati műsorszolgáltatásának. A nyilatkozat két további része a hatósági ellenőrzés konkrét megállapításaira reagál. 1. A Magyar Rádió álláspontja szerint a nyilatkozattételre felhívó levél túlságosan tágan határozta meg a vélelmezett törvénysértést a közszolgálati műsorszolgáltatókra előírt speciális követelmények, ezért erre közigazgatási eljárás keretében nehéz észrevételt tenni. 4 Koltay András: A közszolgálati média fogalma, In: Médiakutató nyár 7

8 Hozzátette ugyanakkor, hogy álláspontjuk szerint nincs olyan előírás, miszerint valamennyi közszolgálati feladatot és a 23. -ban külön kiemelt feladatokat a közszolgálati műsorszolgáltatónak külön-külön valamennyi csatornáján meg kellene valósítania. Ez azt jelenti, hogy ennek teljesülése csak a közszolgálati rádió műsorszolgáltatásának egésze (három országos földfelszíni műsor Kossuth, Petőfi, Bartók; nemzetiségi adások MR4; parlamenti közvetítés MR5 és a regionális adók műsora) alapján vizsgálható. Értelmezésük szerint az MR2-Petőfi a éves korosztály minőségi szórakoztatásával közszolgálati feladatot teljesít; a jelenlegi műsorszolgáltatás a közszolgálati tartalomból érvényesen nem zárható ki. A Testület álláspontja szerint a közszolgálati műsorszolgáltatói státuszból adódóan a Magyar Rádiónak valamennyi programjában közszolgálati műsort kell sugározni. Természetesen nem kell feltétlenül az összes, a médiatörvény által meghatározott speciális (pl. nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló műsorok, parlamenti közvetítés) közszolgálati tartalmat egyidejűleg minden csatornán teljeskörűen közzétenni, amely azonban nem jelentheti azt, hogy zenei műsorszámok lejátszásával kereskedelmi profil szerint működjön a magyar közszolgálati rádió bármely csatornája. Az alapvetően közpénzből fenntartott műsorszolgáltatás esetében a fenntartó állam határozza meg azt a közfeladatot, amelyre a közpénzt fordítani kell: a többségében közszolgálati műsor szolgáltatását. A műsor az Rttv pontja szerint rádió, illetve televízió műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata, s mint ilyen, értelemszerűen műsorszolgáltatásra és nem műsorszolgáltatóra vonatkozik. (Ezt támasztja alá a Magyar Rádió hatályos KMSZ-e XI. fejezetének 5. pontja is, amely alapján a közrádió minden egyes műsorszolgáltatásában a közszolgálati műsorszámok reklámidő nélkül számított műsoridejének együttesen meg kell haladnia a teljes műsoridő 50%-át.) A Testület a Magyar Rádió közszolgálati feladatellátása teljesítésének megítélése körében a finanszírozási és tartalmi kérdésein túl a rendelkezésére álló, illetőleg egyedi testületi döntéssel biztosított frekvenciahálózat működését is áttekintette: A Médiatörvény 128. (2) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: "A Kormány haladéktalanul megkezdi... b) a Magyar Rádió számára két országos műsorszolgáltatás céljára 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban igénybe vehető lehetőségek biztosítását az a) pont első mondata szerinti ütemezésben úgy, hogy az egyik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább nyolcvan százalékára, a másik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet. " A Médiatörvény 132. (1) bekezdése a továbbiakban rögzíti: "A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos műsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5-1606,5 khz frekvenciasávban, kettő pedig a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban sugározható. " A Médiatörvény meghatározott, szigorú logikai rendszer mentén építette fel, hozta létre a műsorszolgáltatók struktúráját, a modern duális médiarendszert. A Magyar Rádió Zrt. e rendszerbe a Médiatörvény által integrálódik, mint a törvény erejénél fogva létrejött, speciális jogállású közszolgálati műsorszolgáltató, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás nyújtása. A fentiek alapján tehát egyrészt a Magyar Rádiónak a törvény erejénél fogva kötelessége, hogy a meglévő kapacitásán, a nemzeti adóhálózatain így a Petőfi adón is - közszolgálati 8

9 műsorszolgáltatást nyújtson. Másrészt a Médiatörvényben nem lelhető fel olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné, hogy a Magyar Rádió az alapvető frekvenciakészletén adóhálózatain (Kossuth-mr1, Petőfi-mr2, Bartók-mr3) ne közszolgálati műsorszolgáltatást nyújtson. Mindez alátámasztja a Magyar Rádió Zrt. feladatának kiemelt fontosságát, a társadalomban betöltött szerepét, felelősségét. A Magyar Rádió erre a különleges és egyedülálló megbízatására tekintettel részesül állami forrásokból, és e rendeltetésénél fogva kell közszolgálati műsorszolgáltatást nyújtania. E közszolgálati küldetés betöltéséhez a Testület további frekvenciákat is biztosított a Magyar Rádió kérésére, mivel a rádió - állítása szerint közszolgálati feladatait nem tudja megfelelően ellátni Az ORTT a 140/2003 (III. 25.) sz. határozatával a törvényben meghatározottakon túlmenően a Magyar Rádió Zrt. rendelkezésére bocsátott egy újabb adóhálózatot is (szintén a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban) a Kossuth műsor műsorszórási lehetőségeinek javítására. A Testület a 1231/2003. (VII. 17.) sz. határozatában rögzítette és megújította a Magyar Rádió Zrt. jogosultságait, úgy, hogy azokhoz rendelte az egyes frekvenciasávokat. Az ORTT szintén a Magyar Rádió kérelme alapján 2006-ban tovább gazdagította a Magyar Rádió készleteit a Szolnok/Marcali 1188 khz frekvenciák átadásával 5 (ma MR4), majd 2007-ben az MR5 parlamenti csatorna nyilvántartásba vételével A vizsgálat megállapításai szerint a könnyűzene önmagában nem lehet közszolgálati tartalom. A Magyar Rádió határozott álláspontja, hogy a minőségi könnyűzene kulturális tartalomnak tekinthető, és az ORTT egyetlen jogszabályhely alapján sem tehet különbséget zenei műfajok között azok közszolgálatisága tekintetében, illetve nem állapíthatja meg, hogy a könnyűzene csak akkor fogadható el közszolgálati tartalomként, ha ahhoz a zenével összefüggő szöveg társul (értékközvetítő bemutatás, szöveg-zene arány, tematikus műsorszám). A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ezek a fogalmak törvényi definíció hiányában egy közigazgatási eljárás során értelmezhetetlenek, ezért alkalmazásuk jogi szempontból aggályos. A Testület nem vitatja, hogy a könnyűzene a kultúra része, ám a Médiatörvény nem egyszerűen kulturális tartalom sugárzását írja elő, hanem műsorszámokból szerkesztett műsor közzétételét. A műsorszám az Rttv pontja szerint hang vagy kép, illetve ezek kapcsolódó zárt egységet alkotó vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol. A Testület valóban nem tehet különbséget a zenei műfajok közszolgálatiságát illetően, a Testület feladata az, hogy a közszolgálati műsor közvetítését kérje számon a műsorszolgáltatótól. A zeneszám(oka)t tartalmazó műsor pedig akkor tekinthető közszolgálatinak a Testület jogalkalmazói gyakorlata szerint, ha a zenéhez egyéb informatív elem, ismeretterjesztő jellegű közlés is kapcsolódik, ha a hallgatókat eligazítja abban, mi az amit hall, miért érdekes az adott zene stb. 3. A vizsgálat megállapította, hogy a Petőfi jelenlegi műsora egy zenei folyam, néhány műsorszám kivételével az adás nem minősül szerkesztett műsornak. A Magyar Rádió elnöke erre úgy reagált, hogy a műsor összeállítása, a zenei könyvtár kialakítása és karbantartása folyamatos szerkesztői munkát igényel. Emellett megemlítette, hogy nem ismert a /2006 (VI.1.) sz. ORTT határozat 6 731/2007 (III.21.) sz. ORTT határozat 9

10 szerkesztés törvényi meghatározása, így ugyancsak érthetetlen, hogy mi alapján jelenti ki az ORTT: a Zene ébredéshez című műsorszám nem szerkesztett műsor. A Testület megítélése szerint a zenei könyvtár összeállítása a szerkesztés egyik lehetséges módja, azonban ennek a hallgató számára is nyilvánvalóvá kell válnia, azaz a szerkesztés elveinek magából a közzétett műsorból is ki kell derülnie, s mindenképpen tartalmaznia kell olyan hozzáadott értéket, amely a zenei műsorszámot a közszolgálatiság síkjára emeli. A Testület a Médiatörvény felhatalmazása alapján hirdet pályázatot műsorszolgáltatási jogosultságra, segíti elő a műsorszolgáltatók piacra lépését. Az elmúlt 10 évben számos műsorszolgáltatóval kötött műsorszolgáltatási szerződésben szerepelnek közszolgálati zenei műsorszámok, olyanok, amelyet meghatározott tematika szerint szerkesztettek, az egyes zeneszámokhoz információt nyújtanak, az adott zenei stílust bemutatják, képviselőikkel beszélgetést folytatnak. A vizsgált napon az MR2 Petőfi Rádió műsorában ez nem volt tapasztalható. 4. A nyilatkozat végül arra a testületi megállapításra reagált, miszerint a Petőfi műsora nélkülözi a változatosságot, mert a popzenei összeállítást ritkán töri meg egy-egy megszólalás. A Műsorszolgáltató itt is elsősorban a Törvényre hivatkozott, mely nem írja elő, hogy a változatosságot szöveges megszólalásokkal kell elérni. Hozzátette, hogy napi műsorukban kb. ezer zeneszámot sugároznak közel hatszáz előadótól, öt zenei stílusban (pop, rock, urban, lounge és világzene). Az ismétlés aránya más adókkal összehasonlítva a Petőfi adón a legcsekélyebb. Az Rttv. 23. (3) a műsorszámok sokszínűségének sugárzását követelményként írja elő a közszolgálati műsorszolgáltató számára, ám a vizsgált napon a műsorszámok sokszínűségét a Testület nem tapasztalta: a műsor panelekből épült felt, pl a Zene ébredéshez zeneszámai éppúgy elhangozhattak volna délután vagy kora reggel is. A sokszínűség nem pusztán különböző zeneszámok egymás utáni lejátszását jelenti (ez önmagában formai megközelítés), hanem különböző rádiós műfajba tartozó műsorszámok, szerkesztett, hozzáadott értéket hordozó szegmensek közzétételét (tartalmi megközelítés). 5. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a hatósági ellenőrzés tényszerű tévedéseket tartalmaz az alábbi esetekben: - nem említi meg a vizsgálat a zenei stílusok felsorolásánál, hogy a Petőfi világzenét is sugároz; - az ellenőrzés megállapításaival ellentétben a Rádió kimutatása szerint a magyar zeneszámok aránya jóval magasabb a Testület által megállapítottnál; - a vizsgálat egy tanulmányból kiragadott részletet is tartalmaz, ami nem tekinthető jogforrásnak; - a hatósági ellenőrzés az október 1-jei TOP30-as listából mindössze három hazai előadót talált. A valóság ezzel szemben az, hogy október 1-jén két playlist is olvasható volt a honlapon a 38. heti listán hét, a 39. héten nyolc hazai előadó szerepelt. A Testület adatai szerint ilyen tévedés nincs, mindazonáltal a kifogásolt adatok nem a szeptember 21-i adásnap vizsgálatára vonatkoztak, így jelen eljárásban a Testület azokat döntése meghozatalánál nem is vette figyelembe. 10

11 6. Levelének végén Such György az eljárás megszüntetését kérte, ha pedig ez a Testület szerint nem indokolt, akkor további információk (a megsértett paragrafusok pontos megnevezését és a törvénysértés jogi érvekkel való alátámasztását) rendelkezésre bocsátását kérte az ügyféli jogok érdemi gyakorlása érdekében. Az ORTT Irodája december 7-én ennek eleget tett, és az Rttv. 23. (3) bekezdését jelölte meg konkrét törvénysértésként, illetőleg 5 napos határidővel ügyféli jogainak gyakorlása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót, amelynek a rádió december 11-én kelt levelében eleget tett. A műsorszolgáltató fenntartotta a korábbi nyilatkozataiban foglaltakat, álláspontja szerint ugyanis a Magyar Rádió teljesíti a médiatörvény közszolgálatiságra vonatkozó előírásait, beleértve a 23. (3) bekezdésben foglaltakat is. Az elnök megítélése szerint továbbra sem lelhető fel az Rttv.-ben olyan előírás, amely kimondaná, hogy a közszolgálati követelményeknek az MR valamennyi csatornáján teljesülnie kell, így a 23. (3) bekezdésében foglaltak is a Magyar Rádió műsorainak összessége tekintetében értelmezhető. A Testület az újabb műsorszolgáltatói nyilatkozattal szemben továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint a médiatörvényben meghatározott közszolgálati alapértékeknek a közrádió valamennyi műsorszolgáltatásában érvényesülnie kell. Végezetül, a Magyar Rádió szakértői egyeztetést kezdeményezett arra vonatkozóan, hogy az ORTT mi alapján határozza meg egy zeneszám magyar vagy külföldi kategóriába kerülését, illetőleg az ORTT vizsgálati módszertanának megismerése érdekében. Az egyeztetésen a RadioMonitor metodikájának bemutatása mellett konkrét műsorszámok is megvitatásra kerültek. A közigazgatási eljárás tárgyát illetően azonban az álláspontok nem közeledtek. IV. A közigazgatási eljárás során a tényállás megalapozottabb feltárása érdekében a Testület az Artisjus Szerzői Jogi Jogvédő Iroda Egyesületet is megkereste a zenei műsorszámok további elemzése céljából (3. sz. melléklet). Az Artisjus adatai a Testület véleménye szerint alátámasztották a hatósági ellenőrzés megállapításait. A Petőfi adó műsorszolgáltatásának kereskedelmi jellegére vonatkozó megállapítások alátámasztása érdekében az ORTT Monitoring Igazgatósága a RadioMonitor segítségével párhuzamosan megvizsgálta a Danubius Rádió Zrt. és a Sláger Rádió Zrt. azonos időszakban (2007. június és július héten) sugárzott műsorait. A vizsgálat tapasztalatai az alábbiakban foglalhatóak össze: A Petőfi Rádió szeptember 21-én (pénteken) összesen 22 óra 53 percnyi zeneszámot sugárzott, a fennmaradó időben híreket (sporthírek, időjárás-jelentés, közlekedési információk), közérdekű közleményeket (Közlekedésbiztonsági percek), rövid műsorvezetői megszólalásokat (melyek elsősorban a zeneszámok ismertetéséből álltak), valamint a Kultúrfitnesz c. műsort hallhattuk. A napi teljes műsoridő 95 százaléka zeneszámokból állt. Az Artisjus mérései szerint a június i és a július i heteken a zene és a teljes műsoridő aránya 83,86%, ill. 82,37% volt a Petőfi Rádión. Ezeket az adatokat a rádióadó régi műsorstruktúrájának adataival (37,81% és 37,45%) összehasonlítva megállapítható, hogy az új csatornaszerkesztésben a zenefelhasználás ideje több mint kétszeresére nőtt. 11

12 A magyar és külföldi zenei előadók aránya tekintetében végzett elemzés szerint 5 óra 8 percnyi magyar és 17 óra 45 percnyi külföldi zeneszám közzétételére került sor, amely azt jelenti, hogy 22 százaléknyi magyar és 78 százaléknyi külföldi zeneszámot sugárzott a rádió. Az Artisjus mérései szerint a június i és a július i heteken a magyar és a külföldi művek aránya 20,57%-79,43%, illetőleg 16,33%-83,67% volt. Az arculatváltást megelőző műsorstruktúra adataihoz (38,38%-61,62%, illetőleg 39,18%- 60,82%) viszonyítva megállapítható, hogy a magyar zeneszámok (a zeneszerző és szövegíró személye alapján meghatározva) ideje és száma a felére csökkent. (A RadioMonitor adatai szerint ugyanezen időszakokban a Danubius Rádióban 32,59%- 65,38%, illetőleg 31,15%-66,68%, a Sláger Rádióban 27,50%-68,09%, illetőleg 26,03%- 69,61% százalék volt a magyar és a külföldi zeneszámok aránya.) Az Artisjus adatai szerint az ismétlések száma jelentősen nőtt (több mű esetében a heti 15 alkalmat is meghaladva), azonban mindez nem éri el a Danubius adón tapasztalt ismétlések számát, amely egy-egy zeneszám esetében mindkét héten meghaladta a 30-at. (A Sláger Rádió ezzel szemben mindkét héten max.. hat alkalommal ismételt egy zeneszámot.) Az Artisjus adatai szerint a régi és az új Petőfi műsorában nem változott a zenei művek sokszínűsége és a komoly és könnyűzenei műsorok aránya. (A komolyzene az arculatváltás előtt sem volt számottevő.) A Magyar Rádió elnöke az arculatváltás külföldi példáiként a BBC Radio1 elnevezésű csatornájának, valamint az osztrák közszolgálati rádió Ö3 Hitradio és az FM4, illetve a német SWR3 adó műsorszolgáltatását említette, mint a fiatalság megváltozott igényeire adott sikeres megoldásokat. A teljeskörű tényfeltárás érdekében a Testület megvizsgálta az angol és az osztrák adó műsorszolgáltatását. A vizsgálat fontosabb tapasztalatai a következők: 1. BBC Radio1 Az Interneten keresztül került rögzítésre a brit műsorszolgáltató adásának 24 órája (2007. november 9. 12:05:00-től november :05:10-ig). A rádióadó zeneszámainak százaléka új, eddig még nem hallott muzsika (ami egy hónapnál nem régebbi vagy még ki nem adott felvételeket jelent). Továbbá 95 százaléka öt évnél nem régebben került a piacra. A műsorszolgáltató koncertekkel (éves szinten több mint 250 stúdió koncertet adnak, amit általában két szám és egy rövid interjú testesít meg) és élő zenével szolgálja a hallgatóit. A Bízunk az új zenékben ( In New Music We Trust ) jelmondat által megtestesített ars poetica, a hazai előadók és az élő zeneszámok igen magas aránya (60%) biztosította a BBC-Radio 1 közszolgálati státuszát, annak ellenére, hogy John Mottram, az Oktatási Minisztérium rádiós és médiapiaci osztályának vezetője szerint számos kritikusa akad(t) a közszolgálattól idegen formációnak. A csatorna küldetése a hazai előadók piaci részesedésének megőrzése, az új együttesek népszerűsítése és megismertetése a közönséggel tudatosan reklámozzák a feltörekvő zenészeket koncert-ajánlókon, interjúkon, lemezbemutatókon keresztül egyértelműen hasznos mind a gazdaság, mind a hallgatók számára. Az elemzett nap műsorszerkezete sematikus módon épült fel. A zeneszámokat többnyire a BBC-Radio 1 önreklámjai, BBC promóciók, a műsorvezető(k) humoros megnyilvánulásai, a következő zenék felkonferálása, zenei hírek, klub- és koncert-ajánlók, a különböző témákban (hol kell eljegyeznünk szívünk választottját, hová tűntek a gyermekprogramok a televíziók műsorkínálatából, hová megyünk buliba ma este, diákhitel és fogyasztóvédelem stb.) érkezett 12

13 sms-ek beolvasása, ritkábban a zenészekkel készített interjúk szakították meg. 7 Az elemzett napon hat műsorszámot vettünk górcső alá. Színtiszta közszolgálati műsorelemeknek elsősorban a hírműsorok (politika, közélet, társadalmi kérdések, sztárhírek, közlekedés, időjárás stb., 1 óra 1 perc, kb. 4%) és a moziajánló (James King-gel kb. 25 perc) számított. A médium heti szinten 11 millió hallgatót mondhat magáénak, és a célcsoport (15-49 éves korosztály) 42 százaléka hallgatja őket. A zene-szöveg aránya százalék körül mozog. A reggeli műsorsávban a szövegarányok magasabbak. A műsorkészítők aktívan részt vállalnak a műsorszám producerével egyetemben a zenék kiválasztásában. Előre definiált zenei listákkal csak a reggeli műsorsáv rendelkezik. A sokat vitatott zene-szöveg arány megoszlása - méréseink szerint százalék volt a nagyító alá vett 24 órában. A beazonosított zeneszámok nyolc százalékát legalább egyszer megismételték, a legtöbbet játszott zeneszám ötször került adásba A Petőfi rádió és a BBC Radio1 csatornája között az alábbi markáns különbségeket tapasztalta a Testület: - A BBC-Radio 1-et létrehozták és nem alakítottak át egy már meglévő csatornát (a BBC öt analóg és hat digitális rádiós frekvenciával rendelkezik). - A zeneszámok aránya jóval alacsonyabb a Petőfi rádió esetében mértnél. - A műsorvezetők a programok központi elemeinek számítanak. - A kommunikátorok által felvonultatott témák között fellelhetőek a mindennapi életvitelt és a közéleti tájékozódást elősegítő kérdéskörök. - A nap folyamán többször jelentkeztek különböző kulturális ajánlókkal. - A Testület véleménye szerint a brit műsorszolgáltató zeneszámai progresszívabb vonalat képviselnek. 2. Hitradio-Ö3 és FM4 Hitradio - Ö3 A Hitradio Ö3 kezdetben az austropop platformjának számított, sok osztrák popzenész tett szert a rádión keresztül országos ismertségre. Eleinte a csatorna kínálatában a zeneszámok mellett kulturális műsorok is helyet kaptak, de ezek az 1996-os átalakítással az Ö1-re kerültek át. Ugyanígy jártak az alternatív irányzathoz sorolható zeneszámok, ezek az FM4-re vándoroltak. A csatorna erőteljes profiltisztítását az osztrák piacnyitás indukálta. A jelenlegi playlist hozzávetőlegesen 1600 címet tartalmaz, a toplistás slágereket a kereskedelmi adókhoz hasonlóan naponta többször is beszerkesztik. Az osztrák előadók aránya a zenei műsorkínálat műsoridejére vetítve 2006-ban 4,97 százalék volt. 8 Hozzávetőlegesen naponta 300 zeneszám kerül lejátszásra, a zenei kínálat mellett minden órában mondanak híreket, félóránként szalagcímeket. A szöveg-zene arányt nem sikerült pontosan dokumentálni, de a Wirtschaftsblatt információja szerint 1996-ban még 30 százalék volt. 9 A műsorok hagyományos jelentésükben a profiltisztítás során megszűntek, és eltűntek a korábbi szerkesztőségek is. Jelenleg mindössze egyetlen hírközpont működik hat 7 November 10-én reggel pl. együtt izgulhattunk Stuarttal, aki éppen szerelmet kívánt vallani a munkahelye közelében lévő kávézóban dolgozó pincérnőnek. A hallgatók és a műsorvezetők tanácsaikkal segítették a félénk úriembert, aki telefonon keresztül tolmácsolta érzéseit, valamint a történéseket. 8 %2F42d689541b1eb5ad575a7c6c15b9db83.pdf&name=ORF_Sendezeitstatistik_2006.pdf&filemode=open&titl e=orf_sendezeitstatistik_2006.pdf

14 tartományi tudósítóval, akik a nap 24 órájában szállítják az információkat, a kommunikátorok folyamatosan tájékoztatják az autóvezetőket a dugókról és az útakadályokról. Az ORF teljes reklámbevételének tekintélyes részét az Ö3 adja, s ezzel a két másik országos adó, az Ö1 és az FM4 működését is részben finanszírozza. Az Ö3 működését szinte folyamatos viták övezik (hazai zeneszámok alacsony aránya), ben a privát rádiós műsorszolgáltatók fordultak az EU versenyjogi bizottságához, többek között közszolgálati kötelezettség meghatározásának hiányosságait, valamint ebből fakadóan az ellenőrzés fogyatékosságait kifogásolták ban további pontokkal egészítették ki a beadványukat, amelynek kapcsán a mai napig nem született még döntés. FM4 Az Ö1 és az Ö3 mellett harmadik országos csatornaként működik a többnyelvű ifjúsági-rádió, az FM4, amely ugyancsak a piacliberalizáció kapcsán kidolgozott közszolgálati stratégia keretében jött létre. Mindazon kritikusabb, kevésbé mainstream tartalmak, amelyek nem fértek be az Ö3 új formátumába, az FM4-hez kerültek. A rádió hétköznap óráig angol nyelvű rádióként funkciónál, a hírek a német mellett angolul és naponta egyszer franciául is hallhatók. A zenei kínálatot igen heterogén repertoár jellemzi, amelyben a mainstream-en kívül szinte minden irányzat jelen van. A csatorna speciális közszolgálati kötelezettsége közé tartozik a hazai zeneszámok, illetve az osztrák zenei előadók hangsúlyos szerepeltetése, az osztrák zeneszámok aránya a zenei kínálatban os adat szerint - 22,63 százalék. 10 A zene-szöveg aránya (a reklámokat leszámítva) az adó tájékoztatása szerint 2006-ban százalék volt. A rádió célcsoportja a 14 és 29 közötti osztrák fiatalok. A két elemzett közszolgálati adó alapvetően más körülmények között jött létre, illetőleg működik, mint a Magyar Rádió Petőfi adója. A közszolgálati műsorszolgáltatás helyzetének rendezését népszavazás hívta életre, és alapjaiban érintette az ORF intézményi struktúráját és műsorpolitikáját. Az ORF a kulturális és információs adóként számon tartott Ö1-et, a Hitrádió Ö3-at, a kifejezetten fiatalokat megcélzó FM4-et, a kilenc tartományi-regionális adót, valamint a rövidhullámon külföldre sugárzó Radio Österreich 1-et és a középhullámon sugárzó Mittelwellenradio 1476-ot működteti. (Az ORF Európa második legsikeresebb közszolgálati rádiós műsorszolgáltatója. Tavaly, 2006-ban a tíz év fölötti lakosságot figyelembe véve éves átlagban a piaci részesedés 79 százalékát szerezte meg. Az Ö3 abszolút piacvezetőnek számít a közötti korosztály körében, 45 százalékos piaci részesedése kétszer annyi, mint az összes kereskedelmi rádiónak együttvéve, s ez átlagosan naponta 2,3 millió hallgatót jelent (ORF-Geschäftsbericht 2006).) Bár a tartalmi követelmények tekintetében az Ö3 műsorszolgáltatása nem aratott osztatlan sikert az előadóművészek, illetőleg a versenytársak körében, a Testület két momentum kiemelését tartja fontosnak: - A koncepcióváltásról tehát nem a műsorszolgáltató, hanem az állam határozott, és ennek megteremtette törvényi alapjait is. Erős, a piaci viszonyokat markánsan alakító közszolgálati rádió létrehozásáról döntött az osztrák jogalkotó, biztosítva az ahhoz szükséges anyagi erőforrásokat, illetőleg kapacitást %2F42d689541b1eb5ad575a7c6c15b9db83.pdf&name=ORF_Sendezeitstatistik_2006.pdf&filemode=open&titl e=orf_sendezeitstatistik_2006.pdf 14

15 - Az állami döntés gazdasági vonatkozásai körében ki kell emelni, hogy az Ö3 reklámbevételei fontos szerepet játszanak a két fiataloknak szóló adó, illetőleg a közszolgálati rádió egészének finanszírozásában, tehát a szélesebb néprétegek elérésének kimondott célja bevételnövelés, a közszolgálat önfinanszírozása alapjainak megteremtése volt. Ez határozott állami akaratot takar, a hagyományos közszolgálati értékek a gazdasági esélyek növelése érdekében kerültek háttérbe a Hitradio műsorszolgáltatásában. A Magyar Rádió működésének jogi és gazdasági feltételrendszere ezzel szemben nem változott, az arculatváltás a Testület megítélése szerint nem egy tudatos állami koncepció, és társadalmi konszenzus eredményeként történt meg, hanem a jelenlegi törvényi keretek figyelmen kívül hagyásával, a műsorszolgáltató saját elhatározásából. - A Hitradio mellett azonban kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a szintén országos lefedettségű FM4 különlegesebb igényeket szolgál ki, így alternatívát, tájékozódási, szórakozási lehetőséget kínál azoknak a fiataloknak is, akik nem a populáris kultúra iránt érdeklődnek. A nemzetközi példákat szemlélve megállapítható, hogy a közszolgálati feladatellátás fő irányai, célja, a közszolgálati műsorszolgáltatók médiapiacon betöltött szerepe, az ehhez rendelt anyagi és egyéb erőforrások országonként eltérőek. A más országokban kialakult gyakorlatot példaként figyelembe lehet venni, abból lehet ötletet meríteni, azonban ezeket nem szabad automatikusan a hazai viszonyok gondos vizsgálata, a társadalmi szokások, elvárások elemzése nélkül átvenni. A Petőfi Rádió műsorának értékelését ezért a hazai kulturális, társadalmi és jogszabályi környezet, műsorterjesztési adottságok, és médiapiaci jellemzők mentén lehet elvégezni, illetőleg a közszolgálati műsorszolgáltatás esetleges arculatváltását is e meghatározó körülmények figyelembevételével kell eltervezni. V. A Testület álláspontja szerint a közszolgálati műsorszolgáltatás alapvető követelményeinek meghatározása tekintetében a nemzetközi és a hazai jogi szabályozás kellő számú igazodási pontot tartalmaz, és a Magyar Rádió mr2-es adója műsorszolgáltatásának elemzése során nem lehet eltekinteni a közszolgálati feladatellátás, a közszolgálati műsorszolgáltatás általános követelményrendszerétől. A médiatörvény keretjellegű szabályozásában rögzített rendelkezések keretei között a Testület több mint tízéves gyakorlatában kikristályosodtak azok a követelmények, amelyeknek a közszolgálati műsorszolgáltatásban minden körülmények között meg kell jelenniük. A hazai jogi környezet mellett a fogalom-meghatározásban fontos szerepet játszik a nemzetközi szabályozás is, hiszen hazánk európa tanácsi, valamint uniós tagságával a Magyar Rádió működését a vonatkozó egyezmények, illetőleg a közösségi jog rendelkezései is befolyásolják. Az MR mindemellett tagja a közszolgálati műsorszolgáltatókat tömörítő European Broadcasting Union-nak (EBU) is. Az Európa Tanács médiapolitikával foglalkozó, decemberében Prágában tartott IV. Miniszteri Konferenciáján elfogadott határozat az alábbi taxatív rendszerben, kilenc pontban foglalta össze a közszolgálati rádiók és televíziók működésével szembeni követelményeket: - műsoraik képezzenek viszonyítási alapot, igazodási pontot a társadalom minden tagja számára, a társadalmi kohéziót szolgálják, - teremtsenek fórumot közügyekben a széleskörű, nyilvános vitáknak, - nyújtsanak pártatlan hírszolgáltatást és hírmagyarázatot, 15

16 - készítsenek sokszínű, újszerű, változatos és magas etikai, minőségi követelményeket kielégítő műsorokat, - műsoraikkal a lehető legszélesebb közönség számára nyújtsanak szolgáltatást, képviseljék a legszélesebb közérdeket, de egyben legyenek tekintettel a kisebbség igényeire is, - az etnikailag vegyes, multikulturális társadalmakban reflektáljanak a különböző eszmékre és meggyőződésekre, - ápolják a nemzeti és európai örökséget, sok saját gyártású műsort készítsenek és mutassanak be, - adjanak helyet műsoraikban a független műsorkészítő műhelyek eredeti alkotásainak, - sugározzanak olyan műsorszámokat a nézőknek és hallgatóknak, amelyeket a kereskedelmi szektor nem szolgáltat. Az Európai Unió szabályozása egészen más megközelítésű, mint az említett nemzetközi dedikáció, valamint egészen más a joghatálya, a nemzeti jogunkban történő érvényesülése. A közszolgálati műsorszolgáltatók tevékenységének uniós szabályozása gazdasági-, versenyszemléletű. Az Európai Unió a közszolgálat, a közszolgálati műsorszolgáltató definíciójának meghatározását tagállami hatáskörbe utalta. Az Európai Bizottság a közszolgálati műsorszolgáltatók, műsorszolgáltatás számára juttatott támogatás jogszerűsége szempontjából vizsgálja e műsorszolgáltatók tevékenységét. Az uniós szabályozás és az évek során kristályosodott Bírósági gyakorlat mentén jól beazonosítható a közszolgálati műsorszolgáltatók kötelezettsége, feladata. A közszolgálati műsorszolgáltatással kapcsolatos uniós alapdokumentum, a tagállamokban történő közszolgálati műsorszolgáltatásról és annak lehetséges finanszírozásáról szóló, 1997-ben elfogadott és 1999-ben az Európai Közösség alapító szerződéseihez csatolt Amszterdami Jegyzőkönyv, amelyben a tagállamok kinyilvánítják: - a közszolgálati rádiózás és televíziózás, az általuk sugárzott művek közvetlenül kapcsolódnak az egyes tagállamokban a társadalom demokratikus, szociális és kulturális szükségleteihez és kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy fennmaradjon a média sokszínűsége, változatossága (a médiapluralizmus), és - tagállami hatáskörbe utalják annak eldöntését, hogy az egyes államok miként határozzák meg a közszolgálati műsorszolgáltatók által nyújtott, ún. általános érdekű szolgáltatásokat (Római Szerződés (RSZ) 87. cikk (3) (d) pont, Bírósági gyakorlat alább), és a közszolgálat tartalmának definiálásával, miként határozzák meg a közszolgálat számára legalkalmasabb finanszírozási formát, úgy, hogy közben a tagállamoknak egyrészt tekintettel kell lenniük arra, hogy a választott konkrét módszerek megfeleljenek a közösségi kereskedelem- és versenyszabályozásnak (azaz nem ronthatja a versenyt, és nem lehet ellentétes a közösségi érdekekkel), másrészt ügyelniük kell arra, hogy a finanszírozás a közszolgálati megbízatás teljesítését szolgálja. A verseny szabadsága érdekében, a versenytorzító állami támogatások tilalmát a RSZ 87. cikke tartalmazza, melynek értelmében: ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. 16

17 A közszolgálati műsorszolgáltatás mentességet élvezhet e rendelkezés (így tehát a verseny szabadsága) alól az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása esetén, melyet a RSZ 87. cikk (3) (d) pontja tartalmaz, és melyet a Bíróság az alábbiak szerint bontott ki: - a tagállam általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősíti és a szolgáltatás mibenlétét a lehető legpontosabban meghatározza, ( meghatározás ) - a közfeladat elvégzéséért állami támogatást igénybe vevő vállalkozást fel kell hatalmazni e tevékenység elvégzésére, ha lehet törvényi szinten, ( megbízatás ) - a RSZ általános versenyszabályai alóli kivételként ki kell tűnnie annak, hogy az állami támogatásban részesített vállalkozás különleges feladatot lát el, és - e tevékenységével és kivételezett helyzetével sem sértheti a közösségi érdekeket, a kereskedelmi- és versenyfeltételeket.( arányosság ) Az Európai Bizottság feladata 11 annak vizsgálata, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozása arányos-e az érintett tagállam által meghatározott közszolgáltatási megbízással. A tagállamok által a közszolgálati műsorszolgáltatók részére nyújtott finanszírozás a Bizottsághoz benyújtott számos panasz tárgyát képezi, különösen az olyan finanszírozási rendszerek végrehajtásával összefüggően, amelyek egyaránt tartalmaznak reklámbevételeket és közfinanszírozást is (mint a Magyar Rádió esetében is). Az európai uniós szabályozási környezet rendelkezései alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Rádió Petőfi adójának arculatváltását követő új keletű kínálatára vonatkozóan szükséges állami felhatalmazással a közszolgálati műsorszolgáltató nem rendelkezik. A médiatörvény hatályba lépését követő nemzetközi jogfejlődést, a nemzetközi és hazai folyamatokat és tapasztalatokat figyelembe véve a Testület az alábbi, 11 pontból álló követelményrendszert tartja elvárhatónak a közszolgálati műsorszolgáltatóktól: 1. A társadalom egészének szól, magában foglalva annak valamennyi csoportját és rétegét, erősíti a társadalmi összetartozást, lehetőséget ad arra, hogy valamennyi társadalmi csoport szabadon kifejthesse véleményét, illetőleg a társadalom más tagjai megismerhessék azt. 11 RSz. 88. cikk (1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja a tagállamokban létező támogatási programokat. A Bizottság javaslatot tesz a tagállamoknak a közös piac fokozatos fejlődése vagy működése által megkövetelt megfelelő intézkedések meghozatalára. (2) Ha a Bizottság - azt követően, hogy felhívta az érintett feleket észrevételeik megtételére - megállapítja, hogy egy állam által vagy állami forrásból nyújtott támogatás a 87. cikk értelmében nem egyeztethető össze a közös piaccal, vagy hogy az ilyen támogatást visszaélésszerűen használják fel, úgy határoz, hogy az érintett állam köteles a Bizottság által kitűzött határidőn belül a támogatást megszüntetni vagy módosítani. Ha az érintett állam a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget ennek a határozatnak, a Bizottság vagy bármely érdekelt állam - a 226. és 227. cikk rendelkezéseitől eltérve - közvetlenül a Bírósághoz fordulhat. Valamely tagállam kérelmére a Tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy a tagállam által nyújtott vagy nyújtani kívánt támogatást - a 87. cikk rendelkezéseitől vagy a 89. cikk alapján elfogadott rendeletektől eltérve - a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, ha az ilyen határozatot rendkívüli körülmények indokolják. Ha a Bizottság e támogatást illetően már megindította az e bekezdés első albekezdésében említett eljárást, a kérelem tagállam általi benyújtása a Tanácshoz a Tanács álláspontjának kinyilvánításáig az eljárás felfüggesztését eredményezi. Ha azonban a Tanács a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nem nyilatkozik, az ügyben a Bizottság határoz. (3) A Bizottságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a szándék a 87. cikk értelmében nem egyeztethető össze a közös piaccal, haladéktalanul megindítja a (2) bekezdés szerinti eljárást. Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre. 17

18 2. A társadalmi viták fórumaként működik, biztosítja a társadalom egyes csoportjai közötti kommunikáció lehetőségét. 3. Különös hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők társadalmi integrációjára. 4. Független és elfogulatlan információforrás, pártatlan és hiteles tájékoztatást nyújt rendszeres hírműsoraival. 5. Sokszínű, minőségi műsorokat sugároz, különös figyelemmel a nemzeti és egyetemes kulturális örökségre (a kultúra minél szélesebb körének felölelésével), az anyanyelvi, valamint a kulturális identitás szempontjából meghatározó egyéb értékek megőrzésére és ápolására, oktatási és ismeretterjesztési kötelezettségére és a szórakoztatásra. 6. Saját gyártású műsorszámok, valamint független előállítók által készített alkotások sugárzásával támogatja minőségi hazai és európai műsorszámok létrehozását. 7. Hazai és nemzetközi szinten egyaránt együttműködik más közszolgálati műsorszolgáltatókkal, népszerűsíti a hazai kulturális termékeket. 8. Befogadja és alkalmazza az új technológiák nyújtotta módszereket, és lehetőség szerint fejleszti azokat. 9. Rendszeresen figyelemmel kíséri a társadalom folyamatait, változásait, igényeit és tevékenységét ennek megfelelően alakítja. 10. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a kereskedelmi műsorszolgáltatás nem lát el, illetve nem képes ellátni. 11. A műsorszolgáltatáson túl egyéb eszközökkel is (pl. rendezvények szervezése, könyvkiadás, etc.) megkísérli teljessé tenni közszolgálati feladatainak ellátását. A Testület álláspontja szerint e követelményeknek a közszolgálati műsorszolgáltatás egészében kell érvényesülniük, valamennyi szegmensét (a Magyar Rádió esetében minden műsorszolgáltatását) át kell hatniuk. VI. A Testület a közszolgálati műsorszolgáltatással kapcsolatos általános követelményeken túl a Petőfi Rádióra vonatkozó speciális követelményeket is rögzíti. A Petőfi Rádió műsorszolgáltatását illetően bár a zenei arányt túlzottnak ítélte - a Testület nem arra kereste a választ, hogy a könnyűzene kultúrának számít-e, avagy sem (ezt a Testület sosem vitatta), hanem a szerkesztés, tematizálás, a műsorszámok változatosságának hiányát kérte számon a műsorszolgáltatótól, mindazt tehát, amely a közszolgálati műsorszolgáltatást a kereskedelmi adásoktól megkülönbözteti. A Testület egyrészről vitatja, hogy a fiatal korosztálynak valóban csak zenére van-e igénye, másrészről ennek axiómaként való kezelésével nem ért egyet. E korántsem bizonyított igény szolgai kielégítésével ugyanis nem teljesülhet az a nevelő közszolgálati funkció, amely kísérletet tesz arra, hogy akár a zene mellett, vagy a zenén keresztül más típusú (oktató, tájékoztató, összetettebb tartalmi követelményeken nyugvó) tartalmak fogyasztására is ösztönözze a fiatalságot, amely a közszolgálati rádió törvényben rögzített küldetése, rendeltetése. A Petőfi Rádió koncepciójának kidolgozása során a Magyar Rádió érdeklődésük és jellemzőik szerint egyfajta homogén közösségnek tekintette az ifjúságot, és kereskedelmi társaihoz hasonlóan alkalmazkodott e könnyen és a rádió szempontjából gazdaságosan teljesíthető, már meglevő igényhez. Ezzel szemben a közszolgálati műsorszolgáltatás elsődleges feladata a kulturális igények sokszínű és minőségi kielégítése mellett - az, hogy abban az esetben is tudatosítsa a fiatalokban a tájékozódási, állampolgári és mindennapi életviteli szükségleteiket, amikor a kereskedelmi műsorszolgáltatóktól már nem várhatják azt el. Nem a fiatalság igényeinek 18

19 szolgai kielégítése, hanem éppen manipuláltságának tudatosítása szolgálná a közérdeket. A kereskedelmi médiumok szórakoztató műsorai nemcsak elterelik fogyasztóik figyelmét életük egzisztenciájuk, biztonságuk, egészségük legsúlyosabb problémáiról, hanem képtelenné teszik őket saját helyzetük, konkrét valóságuk érzékelésére. A Testület megítélése szerint tehát a megcélzott közönség kulturális, tájékozódási és állampolgári szükségletei a zenei műsorszámok szolgáltatásánál jóval differenciáltabb, a műsorszámok jelenleginél változatosabb és témájukban szélesebb körét felvonultató műsorszolgáltatást igényelnek. Ebben a zene lehet a markáns közvetítő közeg, de a jelenlegihez hasonló kizárólagos szereplő aligha. Az ember számára a tudást, a természeti és társadalmi valóság megismerését és ezen keresztül az értelmes cselekvést a nyelv, a verbális kommunikáció tette lehetővé. A Testület ezért elengedhetetlennek tartja a jelenleginél több szöveges műsorelem megjelenését, pl. interjúkat a zeneszámok készítőivel, zenei stílusok irányzatok ismertetését, bővebb kitekintést a kulturális és a fiatalok érdeklődési körébe tartozó egyéb eseményekre, valamint a mindennapi életvitelt, tájékozódást, általános politikai jártasságot segítő, a tudományos-technikai életet bemutató információközlését. Mindez különös hangsúlyt kap a technológiai haladás következtében keletkezett információdömpingben, amikor is a közszolgálati műsorszolgáltatók egyik alapfeladata, hogy igazodási pontot nyújtsanak a társadalom tagjai számára, hiteles tájékoztatást és valós értékeket közvetítő műsorszolgáltatást, amely nem hagyja elveszni, megtéveszteni a jövő nemzedékét. A közszolgálati műsorszolgáltatás a modern demokrácia egyik alapintézménye, amelyen keresztül könnyen és hitelesen megszólíthatóak a társadalom tagjai, illetőleg olyan fórum, amely az állampolgárok számára lehetőséget nyújt a megszólalásra. A Petőfi adón egyetlen olyan műsorszámot sem lehet beazonosítani, amely bármilyen témában párbeszédet kezdeményezett volna a hallgatókkal, a társadalmi kohézió szempontjából oly fontos nyílt vita színtere lehetett volna. Az interaktivitás korában amikor virtuális és nem virtuális közösségek alakulnak, kerülnek közel egymáshoz a technika segítségével - súlyos értékvesztésnek tekinthető, hogy éppen a közszolgálati műsorszolgáltató nem teremti meg a társadalmi diskurzus feltételeit. A Petőfi adó így többek között nem nyújt segítséget a fiatalkorúak másodlagos (felnőtt korba átmenő) szocializációjához sem, nem erősíti az adott nemzethez való tartozás, az állampolgári öntudat és a demokráciában való részvétel igényét, és nem tanítja a fiatalokat ebből adódó jogaik/kötelességeik helyes gyakorlásának módjára. A Petőfi adó műsorszolgáltatása akkor felelne meg közszolgálati feladatának, ha esztétikai modernségét és igényességét ötvözni tudná a közügyek korszerű értelmezésével, a fiatalok nyelvén és stílusában megfogalmazott hírek és információk kínálatának bővítésén túl olyan műsorokat is sugározna, amelyek koncentrált (közéleti, kulturális, ismeretterjesztő, oktatási) üzeneteikkel hozzásegítik a fiatalságot létminőségük javításához. Ezt a lehetőséget a közszolgálati rádiónak bármelyik csatornája törzsközönsége számára biztosítani kell. A fent kifejtettek értelmében a Testület megalapozottnak tartja a közszolgálati műsorszolgáltatás alapelvei (23. ) érvényesülésének, kiemelten az Rttv. 23. (3) bekezdésében foglaltak sérelmének megállapítását. A közszolgálati feladatellátás médiatörvényben rögzített alapelvei sérültek azáltal, hogy a Petőfi adó műsorszolgáltatása nem felel meg az említett törvényhelyben megfogalmazott többes feltételrendszernek, az általános közszolgálati követelményeknek, illetőleg a médiatörvényben megfogalmazott kulturális értékrendnek. A Testület aggályosnak tartja azt a formáljogi megközelítést, amely a Magyar Rádió érvelésében megjelenik, és téves iránynak ítéli a műsorszolgáltató konszenzust nélkülöző arculatváltását, amellyel a rádiózás és televíziózás világában az Rttv. vonatkozó 19

20 rendelkezéseinek keretei között több mint 10 éve kialakult közmegegyezésnek tekinthető gyakorlatot egyoldalúan felrúgja. Az alapvető közszolgálati értékeknek a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi csatornáján érvényesülnie kell, nem elfogadható az a műsorpolitikai megfontolás, amely ebből a körből meghatározott célcsoportot kizár. A Petőfi Rádió által megcélzott ifjúság éppen olyan társadalmi csoport, amelyet a közszolgálati műsorszolgáltatónak különös érzékenységgel kell kezelnie, segítséget kell nyújtani számára a felnőtté váláshoz, ahhoz, hogy megismerje társadalmi környezetét annak minden lehetőségével és problémájával együtt, és így helyét megtalálva önmagát értékesnek tartó tagja lehessen az őt körülvevő közösségnek. A Testület ezért az Rttv (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület az alkalmazott szankciót jelzés értékűnek szánja, és bízik abban, hogy a közigazgatási határozat indokolásában megjelenő gondolatok hozzásegítik a műsorszolgáltatót a társadalmi igényekhez jobban illeszkedő műsorstruktúra kialakításához. A Testület szükségesnek tartja, hogy a törvénynek megfelelő működés és a közszolgálat tartalmának közmegegyezésen nyugvó meghatározása érdekében valódi párbeszéd kezdődjön. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, január 30. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök 20

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2358/2009. (XII.2.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2104/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2104/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2104/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 548/2010. (III.24.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 548/2010. (III.24.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 548/2010. (III.24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 836/2007. (IV. 4.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 836/2007. (IV. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 836/2007. (IV. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 778/2012. (IV.25.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 778/2012. (IV.25.) sz. HATÁROZATA Iktatószám: MN/6601-9/2012. Tárgy: a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására vonatkozó kötelezettség megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: A hatósági ellenőrzés megállapításai Az

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1254/2009. (VI.17.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1254/2009. (VI.17.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 1254/2009. (VI.17.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 806/2008. (V.6.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 806/2008. (V.6.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 806/2008. (V.6.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2290/2006.(X.11.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2290/2006.(X.11.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2290/2006.(X.11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 443/2010. (III. 10.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 443/2010. (III. 10.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 443/2010. (III. 10.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2265/2007. (X. 2.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2265/2007. (X. 2.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2265/2007. (X. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 526/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 526/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 526/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2524/2007. (XI. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 101/2011. (I. 12.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 101/2011. (I. 12.) sz. HATÁROZATA Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 101/2011. (I. 12.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 809/2008. (V. 6.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 809/2008. (V. 6.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 809/ (V. 6.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 433/2016. (IV.12.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 433/2016. (IV.12.) számú HATÁROZATA Médiaszolgáltatási Főosztály Ügyiratszám: PJ/21126-24/2016 Pályáztatási és Jogi Osztály Tárgy: a Vác 94,1 MHz helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányuló pályázati eljárás eredménye Ügyintéző:

Részletesebben

V É G Z É S. megszünteti.

V É G Z É S. megszünteti. Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/7491-5/2012. Ügyintéző:személyes adat Telefonszám:Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: eljárás megszüntetése V É G Z É S A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1541/2008. (VIII.27.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1541/2008. (VIII.27.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1541/2008. (VIII.27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 23/2013. (I.9.) számú H A T Á R O Z A T A

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 23/2013. (I.9.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/28903-8/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására és a burkolt kereskedelmi közlemény tilalmára vonatkozó kötelezettség megsértése Melléklet:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 212/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/4278-4/2011

Ügyiratszám: TA/4278-4/2011 Ügyiratszám: TA/4278-4/2011 a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 491/2011. (IV. 14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- Hírközli Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) hivatalból

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1807/2007. (VII. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1134/2014. (XI. 25.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1134/2014. (XI. 25.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: 20306-10/2014. Tárgy: a Magyar RTL Televízió Zrt. fellebbezésének elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1134/2014. (XI. 25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 589/2012. (III.28.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 589/2012. (III.28.) sz. HATÁROZATA Iktatószám: MN/33503-11/2011. Tárgy: a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsorsugárzási kötelezettség megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: A hatósági ellenőrzés megállapításai Az egyhetes

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2151/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2151/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2151/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2443/2006 (XI. 8.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2111/2009. (X. 28.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2111/2009. (X. 28.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2111/2009. (X. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1229/2008. (VII.2.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1229/2008. (VII.2.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1229/2008. (VII.2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

2010. évi CLXXXV. törvény. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA

2010. évi CLXXXV. törvény. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés

Részletesebben

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/13198-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 789/2012. (IV.25.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 789/2012. (IV.25.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/9996-6/2012. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 789/2012. (IV.25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 998/2014. (X. 14.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 998/2014. (X. 14.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN23956-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 998/2014. (X. 14.)

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1040/2009. (V. 20.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1040/2009. (V. 20.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1040/2009. (V. 20.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 263/2010. (II. 10.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 263/2010. (II. 10.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 263/2010. (II. 10.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Pályázati Felhívás tervezete

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Pályázati Felhívás tervezete A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Pályázati Felhívás tervezete a Budapest 103,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására A MÉDIASZOLGÁLTATÁSI LEHETŐSÉG PÁLYÁZTATÁSA

Részletesebben

HATÁROZAT. 715.000,- Ft, azaz hétszáztizenötezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

HATÁROZAT. 715.000,- Ft, azaz hétszáztizenötezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. Médiafelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: MN/10951-5/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése Melléklet: hatósági

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Pályázati Felhívás Tervezete

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Pályázati Felhívás Tervezete A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Pályázati Felhívás Tervezete a Szentgotthárd 106,6 MHz + Felsőszölnök 97,7 MHz helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására A MÉDIASZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 2.700.000,- Ft, azaz kétmillió-hétszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

H A T Á R O Z A T. 2.700.000,- Ft, azaz kétmillió-hétszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. Médiafelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: MN/17076-6/2013. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 37/2007.(I.10.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 37/2007.(I.10.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 37/2007.(I.10.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló T/363 számú törvényjavaslatról 2010. augusztus 30-én és 31-én benyújtott módosító javaslatokról A TASZ továbbra is

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 999/2008. (VI.4.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 999/2008. (VI.4.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 999/2008. (VI.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

v é g z é s t. Indokolás I. A versenyfelügyeleti eljárás tárgya

v é g z é s t. Indokolás I. A versenyfelügyeleti eljárás tárgya 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/57/2013. Iktatószám: Vj/57-126/2013. Betekinthető! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 173/2013. (I.30.) számú HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 173/2013. (I.30.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/538-8/2013. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 173/2013. (I.30.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/7481-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 450/2010. (III.10.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 450/2010. (III.10.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 450/2010. (III.10.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1259/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1259/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/10459-11/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1006/2008. (VI. 4.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1006/2008. (VI. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 1006/2008. (VI. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Pályázati Felhívása. a Pécs 101,2 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Pályázati Felhívása. a Pécs 101,2 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Pályázati Felhívása a Pécs 101,2 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 65.000,- Ft, azaz hatvanötezer forint bírsággal sújtja.

H A T Á R O Z A T. 65.000,- Ft, azaz hatvanötezer forint bírsággal sújtja. Médiafelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: MN/15072-4/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy közösségi médiaszolgáltatás során összetett műsorszámokban történő reklámok közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1788/2012. (X. 10.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1788/2012. (X. 10.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/20023-13/2012. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: a termékmegjelenítésre és a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése Nemzeti Média- és

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1724/2007. (VII. 18.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1724/2007. (VII. 18.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1724/2007. (VII. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 24/2009. (I. 7.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 24/2009. (I. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 24/2009. (I. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2526/2007. (XI. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

1128/2013 HATÁROZATA

1128/2013 HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/8114-11/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 748/2008. (IV.29.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 748/2008. (IV.29.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 748/2008. (IV.29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 323/2008. (II. 13.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 323/2008. (II. 13.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 323/2008. (II. 13.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2132/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2132/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2132/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 169/2013. (I. 30.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 169/2013. (I. 30.) számú HATÁROZATA A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 169/2013. (I. 30.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: 30209-12/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a gyermek és kiskorúak védelmére, az emberi méltóság

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 222/2010. (II.3.) VÉGZÉSE

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 222/2010. (II.3.) VÉGZÉSE AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 222/2010. (II.3.) VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t.

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. VERSENYTANÁCS Ügyszám: Vj-137/2006/23. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 1.330.000,- Ft, azaz egymillió-háromszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

H A T Á R O Z A T. 1.330.000,- Ft, azaz egymillió-háromszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. Médiafelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: MN/12953-5/2014. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 513/2012. (III. 14.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 513/2012. (III. 14.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/34488-14/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a termékmegjelenítés közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 513/2012.

Részletesebben

A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév)

A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév) A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév) Budapest, 2014. december 17. 2011 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN EGYSÉGES SZERKEZETBEN Bélapátfalva Nagyközségi önkormányzat 12/2002. (VI.24.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Bélapátfalva Nagyközségi

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/8176-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamosenergia-, földgáz-, víziközmő-, távhı- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó ellenırzésérıl a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Budapest, 2014. február NEMZETI

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1167/2014. (XII.1.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1167/2014. (XII.1.) számú HATÁROZATA A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1167/2014. (XII.1.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: 20307-10/2014. Tárgy: a TV2 Média Csoport Kft. fellebbezésének elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy: MN/53725-7/2013. személyes adat kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média-

Részletesebben

Ajánlás-tervezet a médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés és az arról szóló tájékoztatás feltételeiről 1

Ajánlás-tervezet a médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés és az arról szóló tájékoztatás feltételeiről 1 2. sz. melléklet Ajánlás-tervezet a médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés és az arról szóló tájékoztatás feltételeiről 1 1. Termékmegjelenítés fogalma A jelen ajánlás alkalmazásában termékmegjelenítésnek

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 422/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 19-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 19-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 19-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Rádió 1-gyel kötendő közszolgálati együttműködési keretszerződés

Részletesebben

V É G Z É S T : A le nem rótt 10.000,- (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : A le nem rótt 10.000,- (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I N D O K O L Á S : SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pk.I.20.939/2014/2. szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kun József ügyvéd (4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6. I/102.) által képviselt (kérelmező neve, címe) szám alatti lakos kérelmezőnek a

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 627/2011. (V. 11.) számú HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 627/2011. (V. 11.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: TA/7153-5/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 627/2011. (V. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 39/2016. (I. 12.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 39/2016. (I. 12.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/33169-10/2015. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: a kiskorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 39/2016.

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 291/2010. (II. 17.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 291/2010. (II. 17.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 291/2010. (II. 17.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

H A T Á R O Z A T ot.

H A T Á R O Z A T ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 dontobizottsag@közbeszerzesek-tanacsa.hu Ikt. sz.: D.797/ 9 /2009. A

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

LOSZ. Magyarország Kormánya Dr. Orbán Viktor úrnak, Miniszterelnök. 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4. Tisztelt Miniszterelnök Úr!

LOSZ. Magyarország Kormánya Dr. Orbán Viktor úrnak, Miniszterelnök. 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4. Tisztelt Miniszterelnök Úr! LOSZ LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1146 Budapest, Hermina út 57. Tel: 06-1 331 1313; Fax: 06-1 331 1396; e-mail: losz@losz.hu; www.losz.hu 21/2014. Magyarország Kormánya Dr. Orbán

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2136/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2136/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2136/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ V AR OS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ V AR OS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ V AR OS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: IV 492/2014. Előadó: Török Tamás Mell.: módosított közbeszerzési szabályzat Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon:

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1336/2013. (VIII. 28.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1336/2013. (VIII. 28.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26026-10/2013. Tárgy: a vállalt műsorszerkezettől történő eltérések, valamint a közösségi médiaszolgáltatókkal szemben előírt törvényi követelmények megsértése Ügyintéző: személyes adat

Részletesebben

A fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. * * *

A fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. * * * HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2015. évi 64. szám 7399 III. Fejezet A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda

Részletesebben

Tárgy: Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyre benyújtott pályázat szakértői véleményezése

Tárgy: Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyre benyújtott pályázat szakértői véleményezése Jegyzőkönyv Mely készült: 2014. szeptember 10-én 15.00 órai kezdettel Polgáron a Polgármesteri Hivatal Kovács Istvánné termében Jelen vannak: Magyar Népművelők Egyesülete részéről: Kovács Viktória kulturális

Részletesebben

1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 1 ςερσενψτανiχσ 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-55/2005/24. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a G-Publishing Kft. ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása A hivatalhoz érkezett beadvány szerint a

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000,- Ft, azaz kétszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

HATÁROZAT. 200.000,- Ft, azaz kétszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. Médiafelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: MN/26520-8/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése Melléklet: hatósági

Részletesebben

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ KAPOS VOLÁN Zrt. 7400 Kaposvár, Füredi u. 180. PANNON VOLÁN AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI Zrt. 7601 Pécs, Siklósi u. 1 AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ Kapos Volán Zrt. és Pannon Volán Zrt. tulajdonában lévő autóbuszok felújítása

Részletesebben