A válóperes gyermekelhelyezési gyakorlat gyermekjogi szempontú vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A válóperes gyermekelhelyezési gyakorlat gyermekjogi szempontú vizsgálata"

Átírás

1 Dr. Karsai Edina: A válóperes gyermekelhelyezési gyakorlat gyermekjogi szempontú vizsgálata I. A Gyermek jogairól szóló New Yorkban november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) gyermekelhelyezést érintő cikkeinek megjelenése a magyar jogban. 1) A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülése: Előzmény: Már az 1959-es Nyilatkozat a gyermek jogairól c. dokumentum megfogalmazta azt az elvet, hogy minden, a gyermekeket érintő eljárásban a gyermek érdekét kell figyelembe venni. Az évi LXIV. törvénnyel iktatták a hazai jogrendbe az Egyezmény a gyermek jogairól elnevezésű ENSZ dokumentumot. Ennek 3. cikke rögzíti, hogy a szociális védelem köz-, és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik elsősorban figyelembe. Az egyezményben részes államok kötelezettség-vállalását tartalmazza azért, hogy a gyermekek számára biztosítsák a jóléthez szükséges védelmet és gondozást, és e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. A gyermekekkel foglalkozó intézmények, hivatalok működésének tárgyában vállalnak kötelezettséget abban a tekintetben, hogy az megfeleljen a hatóságok által megállapított szabályoknak- valamint a személyzeti létszám, szakértő, és megfelelő ellenőrzés meglétének szükségességét rögzíti. A gyermek jogairól szóló egyezmény átfogó végrehajtási intézkedései című 5. sz. átfogó kommentárjában a Gyermekjogi Bizottság állást foglalt, miszerint a gyermek legfőbb érdekének alapelve konkrét intézkedéseket követel meg a kormányoktól, a parlamentektől, és az igazságszolgáltatástól. Minden törvényhozó, közigazgatási és bírói testület vagy intézmény köteles alkalmazni a legfőbb érdek elvét oly módon, hogy döntéseinek és intézkedéseinek a gyermek jogait és érdekeit érintő jelen vagy jövőbeli hatását szisztematikus an számításba veszi. A gyermek legfőbb érdekének érvényesülése érdekében a gyermekek minden intézkedés, törvényhozás, valamint ezek végrehajtása során szükségesnek tartja a gyermekekre gyakorolt hatás előzetes felmérését, valamint a gyermekekre gyakorolt hatás folyamatos értékelését, elemzését (az intézkedés konkrét hatásainak értékelését). A Bizottság kifejti, hogy a legfőbb érdek figyelembe vételekor tekintettel kell lenni a gyermekeket érintő rövid és hosszú távú érdekekre egyaránt. Jelen dolgozatom témájából különösen fontos ez a megfogalmazás, hiszen a gyermekelhelyezés a gyermeknek a hosszabb távú élethelyzetét rendezi. Az Egyezmény 18. cikke szerint a részes államoknak biztosítaniuk kell annak az elvnek az elismertetését mely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Ez elsősorban a szülőkre, illetve a gyermek törvénye képviselőjére, képviselőire hárul. Az ő cselekedeteiket a gyermek legfőbb érdekeinek kell vezetnie. Ugyanezen cikk 2. pontja előírja, hogy a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a felelősség gyakorlásához, és a gyermekjóléti intézmények létrehozásához. 1

2 A Magyar Köztársaság Alkotmányának 67. (1) kimondja, hogy A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam, és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Az évi IV. törvény a házasságról, a családról, és a gyámságról (Csjt) Az 1. tartalmazza a családjogi alapelveket. A (2) bekezdés rögzíti, hogy e törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. A törvény egyéb rendelkezései is összhangban vannak az Egyezménnyel. Így a Csjt. 71. (1) előírja, hogy a szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. Ez irányadó arra az esetre is, ha a szülők ezen jogukat együttesen gyakorolják, és akkor is, ha a gyermek valamelyik szülőnél kerül elhelyezésre. A gyermek érdekének érvényesülését tartotta szem előtt a jogalkotó, amikor a Csjt. 72./A (1) kerül alkalmazásra a szülők megegyezésének hiányában történő bírósági gyermekelhelyezésnél. Ez esetre előírja a törvény, hogy annál a szülőnél helyezi el a bíróság a gyermeket, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ugyancsak a gyermek érdekének szem előtt tartását szolgálja a 2. bekezdésben- írt rendelkezés, miszerint az elhelyezés megváltoztatását a körülmények utóbb lényeges megváltozása esetén akkor lehet kérni, ha ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A 4. bekezdés ugyancsak a gyermek érdekének szem előtt tartásával rendelkezik akként, hogy azonnali intézkedés szükségessége esetén, soron kívül, ideiglenes intézkedéssel kell határozni. Szülői jogként kerül megfogalmazásra a külön élő szülők tekintetében az a rendelkezés, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják jogaikat, mégis az így biztosított kontroll a gyermek érdekét is szolgálja. A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll (Csjt. 70. ). A szülői felügyelet gyakorlása többféleképpen valósulhat meg a fent idézett szabályozás alapján: 1. együttélő szülők, akik a felügyeleti jogot közösen gyakorolják. 2. külön élő szülők - ellentétes megállapodásuk hiányában együttesen gyakorolják a szülői felügyeletet mindaddig, amíg gyermekelhelyezés kérdésében bírósági döntés nem születik. 3. házasság felbontása esetén vagy a szülők megegyezése, vagy bírói ítélet alapján kerül rendezésre a szülői felügyelet. A szülők egyezségét a bíróságnak kell jóváhagynia, és ez esetben az alapelvként meghatározott gyermek érdekére figyelemmel kell lennie. Megegyezés hiányában ítélettel dönt a bíróság. Gyermekelhelyezés esetén a szülők kérelmére a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyelet rendelhető el. Ez a szülők teljes együttműködését igénylő rendelkezés, de ebben az esetben is elhelyezésre kerül az egyik szülőnél a gyermek. A másik lehetőség,- és közös kérelem hiányában kizárólagos lehetőség-, hogy az egyik szülőnél történik a gyermekelhelyezés, és a felügyeletet is ez a szülő gyakorolja, kivéve a gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseket, melyeket a törvény tételesen felsorol. Ezekben a kérdésekben a szülők továbbra is együttesen gyakorolják jogaikat. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes joggyakorlás alóli kivétel, ha a külön élő szülő jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette, vagy megszüntette. 2

3 A évi CXX. Törvény a Polgári Törvénykönyvről, mely e sorok írásának pillanatában még nem lépett hatályba, további jogi megoldásra ad lehetőséget azzal, hogy a külön élő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják ( ), valamint a bíróság a gyermekétől külön élő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű, vagy részleges gyakorlására is, továbbá ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát korlátozhatja, vagy megvonhatja ( ) A gyermekjogi Egyezmény 27. cikkének a magyar jogrendben történő megvalósulása tapasztalható a Csjt. 72/A -nál. Az egyezmény szerint a részes államok elismerték minden gyermek jogát olyan életszínvonalhoz, mely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Az Egyezmény szerint mindezen gyermeki jogok biztosítása elsősorban a szülők, vagy gyermekért felelős más személy feladata. A részes államok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a szülőt, a gondviselőt segítsék e jog érvényesítésében. A Polgári Perrendtartás is a gyermek érdekének biztosítása céljából a ban írt rendelkezésekkel áttöri a Pp. 3. (1)-ben írt kereseti kérelem esetére történő elbírálás szabályát akként, miszerint a házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell, ill. az egyező akaratnyilvánítással történő házasság felbontása kérdésében sem dönthet addig, míg a gyermekek elhelyezése, tartása kérdésében nem jött létre megegyezés, és azt jogerős végzéssel nem hagyta jóvá. A Pp. is előírja a 209. (3) bekezdésben, hogy az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére kell figyelemmel lennie. Az érdemi, ítéleti döntés előtt pedig a Pp. 287 alapján a tárgyalás elhalasztása esetében szükséghez képest hivatalból is határozhat ideiglenesen a kk. gyermek elhelyezése és tartása, valamint a szülői felügyeleti jogok kérdésében. Ugyancsak a gyermeki érdek érvényesülésének jogi biztosítéka a Pp (1), mely a házassági perek körében előírja, hogy a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A tényállás alapos felderítését szolgálja a tanúvallomás megtagadásának ban felsorolt esetei közül a hozzá tartozó, ill. a titoktartásra köteles orvos tanúságtétel megtagadási jogának kizárása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 1. (1) kimondja, hogy E törvény célja hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A2. (1) szerint a gyermekek védelmét ellátó szervek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. A törvény felsorolja ezeket a szerveket, majd külön paragrafusban a gyermek jogait, valamint a gyermek és szülők kötelezettségeit. 3

4 A bírósági jogalkalmazásra ad iránymutatást a Legfelsőbb Bíróságnak a módosított, 17. sz. irányelve a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos szempontokról. Ennek legfontosabb rendelkezéseit kiemelem: A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön. A Legfelsőbb Bíróság kifejti, hogy a gyermek elhelyezésénél irányadó összes körülmény feltárása és mérlegelése mellett a gyermek életét érintő egyes körülményeknek egyes esetekben különösen nagy jelentősége lehet. Megemlíti konkrétan a családi munkamegosztáson belüli kötelezettségek teljesítését a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok ellátását, mint a gyermek elhelyezésének egyik szempontját. A gyermek nemének és korának az ügy valamennyi körülményének egymással összefüggésben történő vizsgálatát tartja helyesnek, különösen abban a tekintetben, hogy e tényekre tekintettel melyik házastársnak jobb a nevelési készsége. A megfelelő környezet állandóságának fontosságát hangsúlyozza azzal, hogy elsődlegesen az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való állandó személyes kapcsolatnak van jelentősége. Megjegyzi azonban, hogy amennyiben a törvény rendelkezésének ellenszegülve, jogellenes magatartással teremti a szülő a helyzetet, úgy ez az állapot nem vehető figyelembe döntő súllyal még akkor sem, ha már hosszú ideje fennáll. A másik szülőtől való elidegenítésre irányuló, a gyermeknek a másik szülővel szembeni negatív befolyásolását tanúsító szülő gyermek nevelésére való alkalmatlanságát kívánja levonni. A bírósági ítélkezési gyakorlatban született alábbi döntések a bizonyításra adnak iránymutatást a BH 114/2004 szerint a gyermekelhelyezési jogvitában a gyermekek hosszabb távlatú érdekei nagyobb súllyal értékelendők, mint a kialakult helyzetből adódóan várható, átmeneti és leküzdhető nehézségek. A BH 479/2001 szerint A bíróságnak a gyermek életét éritnő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia, egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek éreke megfelelően érvényesüljön. 2. A gyermek joga ahhoz, hogy szüleitől ne válasszák el A Gyermek jogairól szóló egyezmény 9. cikke szerint az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírói felülvizsgálat lehetőségének fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak megfelelően úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmű döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülők durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket, illetőleg ha különválva élnek és dönteni kell a gyermek elhelyezéséről. A Csjt 72A (1) szerint: Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. 4

5 A harmadik személynél történő gyermekelhelyezés tehát nem csupán másodlagos megoldás, tehát nem úgy szól a törvény, hogy a gyermek érdekében, kedvezőbb fejlődését biztosító személynél helyezhető el, hanem a gyermek érdekének kifejezett veszélyeztetettségének esetén ad csak erre lehetőséget. A gyermekek védelméről szóló törvény 6. (1) kimondja, hogy :A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. 7. (1) szerint : A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A Legfelsőbb Bíróság 17. sz. Irányelve szerint: Ebből az is következik, hogy míg a gyermek nevelésére valamelyik szülő és környezete alkalmas, a gyermek más személynél általában - kivételes körülmények hiányában - nem helyezhető el Az Irányelv kifejti, hogy más családtagok részéről A segítségnyújtás nem járhat azonban azzal a következménnyel, hogy a gyermeket valamelyik szülőjétől elidegenítsék, hogy egymagában ezen a címen a gyermeknek a gondozásában eddig részt vett személynél történő elhelyezését kellő alappal lehessen kérni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a törvényi feltételek fennállása esetén a gyermek közeli rokonai közül kell kiválasztani azt, akinél elhelyezésre kerül, feltéve, ha az illető alkalmasságát már eddig is bizonyította és maga is kéri a nála történő elhelyezést. Előfordul, hogy a gyermeket azért nem lehet egyik szülőnél sem elhelyezni, mert a szülők közötti gyűlölködés miatt egyikük sem képes a gyermeket anélkül nevelni, hogy szembe ne fordítsa a másik szülővel. Ilyen kivételes esetben is indokolt lehet a gyermek harmadik személynél való elhelyezése. A döntésnél tekintettel kell lenni arra is, hogy a harmadik személy pártatlan tud-e maradni a szülők vitájában, képes-e elősegíteni, hogy a gyermekkel mindkét szülő kapcsolata élő maradjon. 3. Az egyezmény 13 cikke a gyermek joga a vélemény-nyilvánítás szabadságára, és ennek tükröződése a hatályos magyar jogban: Az Egyezmény 13.cikkének 1. pontja így hangzik: A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, nyilvánuljon meg az szóban, írásban, nyomtatásban, művészi vagy bármilyen más, a gyermek választásának megfelelő formában. Az Egyezmény alapján a Csjt. 74. kimondja, hogy A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, 5

6 közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat. Ez a rendelkezés a bírósági eljárás izgalmaitól, feszültségeitől való távoltartás lehetőségét teremti meg a gyermek számára. A gyakorlat szerint a Bíróság a tárgyaláson a szülők távollétében hallgatja meg a gyermeket, éppen azért, hogy a szülői jelenlét ne feszélyezze nyilatkozata megtételében. A szülők eljárási jogait ez esetben a jelenlévő jogi képviselőik útján tudják gyakorolni 8 kérdezés, észrevételezés), illetve a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára biztosíték a bírói tárgyalásvezetés és e körben a bíró által feltett kérdések segítenek a lényeges kérdések tisztázásában. A gyermekek védelméről szóló törvény e tárgyban így rendelkezik: 8. (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A bírói gyakorlat számára iránymutatást tartalmazó, fent már hivatkozott Legfelsőbb Bíróság 17. sz. irányelve és a Csjt ának (1) bekezdése értelmében hangsúlyozott kötelessége a szülőknek: biztosítsák az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. Ezt a véleményt - a gyermek korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A gyermek akkor tekinthető az ítélőképessége birtokában levőnek, ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét. A gyermek közvetlen meghallgatásáról való döntése során a bíróságnak a gyermek életkorára, illetve - amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet - érettségére figyelemmel kell lenni [12/1995. (VI. 22.) IM r. 3. -a]. A Legfelsőbb Bíróság irányelve szerint: A felnőtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismeréséből fakad a Csjt ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. (2) bek.]. 6

7 A törvényi rendelkezésnek megfelelően született a BH 439/2002, mely szerint a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés általában csak az egyetértésével hozható. Ezekben a perekben egyébként a jogszabály kötelező rendelkezése szerint mindkét szülőt meg kell hallgatni, amely alól csak az elháríthatatlan akadály esete jelent kivételt. (Csjt. 74. ) Mindezeknek azért is van jelentősége, mert a Gyermek Jogainak Bizottsága 41. ülésszakán a részes államok jelentésének tárgyalása során Magyarország tekintetében tett záró észrevételei között A gyermek véleményének tiszteletben tartása cím alatt a 24. és 25. pontban kifejezetten felhívta a részes állam figyelmét arra, hogy nem veszik figyelembe kellőképpen a gyermek véleményét. Ezért további intézkedések meghozatalát javasolja a gyermek véleményének tiszteletben tartására. A bizottság leírja, hogy különösen hangsúlyt kell fektetni minden gyermek azon jogára, hogy az őt érintő valamennyi kérdésben szabadon kifejthesse véleményét. Ezt korára és érettségére tekintettel kellőképpen figyelembe kell venni. Ennek az általános elvnek valamennyi jogszabályban, bírói és közigazgatási döntésben, politikában és programokban kifejezésre kell jutnia. 7

8 II. A gyermekelhelyezési gyakorlat, ezen belül a bizonyítási eljárás irányainak, alkalmazott és mellőzött módszereinek vizsgálata és alkalmassága a fenti normatív rendelkezések megvalósulása érdekében. A jogalkalmazás kérdése szempontjából elsődlegesen rögzíteni kell, hogy a bírósági eljárásban nincs kötött bizonyítási rendszer, a bíróságok előtt ún. szabad bizonyítás folyik. Ez irányadó mind a beszerzendő bizonyítékok mibenlétére, mind pedig azok értékelésére. A Pp. 3. (5) szerint: Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. Több évtizedes ügyvédi pályám során azt tapasztaltam, hogy a gyermekelhelyezési perekben elsődleges szerepe az igazságügyi pszichológus szakvéleményének van. Az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 20. sz. módszertani levele ad iránymutatást. Általánosan érvényes szabályként mondja ki, hogy a vizsgálat során egyidejűleg több módszert szükséges használni. A vizsgálóeljárás kiválasztása a szakértő kompetenciája, ezek azonban csak olyan eljárások lehetnek, melyek a pszichodiagnosztikai gyakorlatban objektív kritériumokkal rendelkeznek, és alkalmasak a jogszolgáltatás számára releváns információt nyújtani. A módszertani levél felsorolja a szakértői gyakorlatban ajánlott egyes vizsgálati eljárásokat, differenciálva a gyermekek életkora szerint is. Ezek személyiség-, teljesítményvizsgálatok (ezek gyermekelhelyezésénél nem irányadók), valamint a viselkedés megfigyelése, és a kikérdezés, mely nélkülözhetetlen része a szakértői vizsgálatnak. A módszertani levél mind a gyermek, mind a felnőtt vizsgálatához feltárandó szempontokat felsorolja. Felhívja a figyelmet arra, hogy gazdag tapasztalattal rendelkező szakértő sem képes arra, hogy egy konkrét helyzetben megfigyelt magatartásformából, a tematikus kikérdezésből egyértelműen megállapítsa, hogy a gyermek az adott, esetleg egyirányú elfogultsága mire vezethető vissza (mintakövetés vagy külső kontroll eredménye). A gyermek befolyásolásának kérdése igen jelentős tényező a szakértői vélemény eredményessége szempontjából. A szakértőnek tehát vizsgálnia kell, hogy a gyermek állásfoglalása valós érzelmi kötődésen alapul-e, vagy más motívumok, esetleges elkötelezettségek játszanak benne szerepet. Ezt a problémát gyakorló bírók is jelezték, amikor egyikük együléses vizsgálatnak minősítette a szakértői vizsgálatot. A pszichológus szakértő egy adott élethelyzetben veszi fel a gyermek állapotának, kötődéseinek jellemzőit. Az általam megkérdezett igazságügyi pszichológus szakértők határozottan állították, hogy vizsgálati módszereik alkalmasak arra, hogy a hosszabb távú, mélyebb folyamatokat is elemezzék. A gyermekelhelyezés kérdésében való bírói döntés azonban hosszú távú döntés, és a gyermek életkörülményeinek, jövőjének hosszú távú meghatározója. Az állandóság követelményét rögzíti a Csjt., amikor a gyermekelhelyezés megváltoztatását külön feltételekhez köti. A Legfelsőbb Bíróság 17. sz irányelve is az állandóság követelményét kívánja érvényre juttatni. Hallottam olyan bírói véleményt, mely szerint ezen szempontot nagy körültekintéssel kell figyelembe venni, mert nem minden esetben szolgálja a gyermek életét. A gyermek, valamint a környezetében élő személyek, az őt gondozó szülő, esetleg annak új házastársa által kialakult újabb konfliktushelyzetek esetenként jobban igényelnék a könnyebb változás lehetőségét. E körben felvetődött az is, hogy akár a Gyámhatóság támogatásával, akár 8

9 bírósági hivatalbóli felülvizsgálat jogi lehetőségének megteremtésével a család életét figyelemmel kellene kísérni. Egyes esetekben, ahol a rövid távon bekövetkező változás lehetősége látszik, akár határozott idejű elhelyezést is indokoltnak látszik. A család felbomlása, az ott kialakult konfliktushelyzet, lehetséges, hogy a gyermekben olyan átmeneti problémát okoz, amellyel átértékelheti a szülők hozzá való viszonyát, és e körben a gyermek megnyilvánulása éppen a pszichés trauma miatt hosszabb távú érdekével ellentétes lehet. A családban megjelenő átmeneti válság, ill. a saját érdekei érvényesítésére jobban alkalmas szülő olyan helyzetet teremthet, melyben a gyermek kívánsága, véleménye hosszabb távon nem szolgálja a tényleges érdekét. Nehéz, de szükségszerűen megoldandó feladat a gyermek kívánsága és az esetlegesen ezzel ellentétes hosszabb távú érdeke közti döntés. E körben differenciálni és súlyozni kell a gyermekelhelyezés szempontjából irányadó egyes tények között, nevezetesen hogy a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése melyik szülőnél van jobban biztosítva. Kérdés, hogy a gyermek érzelmi kötődése hogy viszonyul a nevelésére alkalmasabb szülőhöz. A gyermeki jogok közül a gyermek mindenek felett álló hosszabb távú objektív érdeke, illetve a vélemény-nyilvánításhoz való joga legyen-e az erősebb. Fenti problémák azt is jelzik, hogy a bizonyítás egyéb eszközeinek érdemes lenne nagyobb jelentőséget kapnia. A perekben beszerzett nevelői vélemények (óvodai, iskolai pedagógus vélemény) sokszor formálisak. A gyermek gondozottságára, a szülőnek az intézménnyel való kapcsolatára tartalmaznak adatot. E mögött sokszor az is áll, hogy az adott intézmény dolgozója nem kíván nyíltan véleményt formálni a szülők nevelési alkalmasságáról, el kívánja kerülni a konfliktust. Mindez azonban nem a gyermek érdekét szolgálja, hiszen sok esetben éveken át tartó rálátása van a pedagógusnak a család életére, és így folyamatában tudja figyelni a gyermek fejlődését, és meg tudja állapítani, hogy a szülők közül melyik az, amelyik a gyermeknek ehhez a legtöbb és legkedvezőbb segítséget nyújtja. Meglátásom szerint tehát a bizonyításnak nemcsak a statikus állapotra, hanem az azt megelőző folyamatokra is célszerű lenne kiterjednie. Szerepet kaphatna ebben az óvodai, iskolai jelzőrendszer is, a gyermekvédelmi felelős szerepének erősítésével. Tapasztalatom szerint a nevelési intézmények családjogi tárgyú jogismerete igen hiányos. Meglátásom szerint valamennyi pedagógusnak, az intézményvezetőknek pedig mélyreható és naprakész ismeretekkel kellene rendelkezniük a szülői jogok, kötelezettségek, a szülői felügyeletkörébe tartozó kérdések tárgyában. Javaslatom lenne tehát, hogy ezirányú oktatás, képzés mielőbb bevezetésre kerüljön. A gyermek őszinte megnyilvánulásának tárgyilagos észlelése elsődlegesen a nevelési intézményben lehetséges, főleg addig, amíg a szülők közti konfliktus nem válik nyilvánvalóvá, és nem indul meg a jogi eljárás. A pszichológus szakértők is alkalmazzák a családrajzot, mint vizsgálati módszert, ez azonban már a kialakult konfliktushelyzetben történő megnyilvánulás. Fontosnak tartanám készített korábbi rajzok, családról szóló fogalmazások összegyűjtését és értékelését. A pszichológus munkáját is segíthetné, ha korábbi időből származó anyagok állnának rendelkezésére, ezen túlmenően a bíróság is közvetlenül értékelhetné ezeket a bizonyítékokat. A tanúvallomások kapcsán kiemelem, hogy azok az I. fokú bírósági eljárásban jelennek meg, mint közvetlen bizonyítékok. Az I. fokon eljáró bíró az, aki a tanúktól közvetlen információkhoz jut, és a verbális közléseken túlmenően a nonverbális jelzéseket is észleli. Ugyanez vonatkozik a szülők személyes meghallgatására, és a gyermek meghallgatására is, amennyiben ez sorra kerül. 9

10 Ez a körülmény felveti azt a problémát, hogy az I. Fokú bíróságnak igen jelentős információja van, ezeket az információkat értékeli, vonja le belőlük az ítéleti rendelkezést tartalmazó következtetést, és az indokolásában értékeli, elemzi őket. Az I. fokú eljárás jegyzőkönyvezése azonban csak a tényeket tartalmazza, azonban az eljárás során történhetnek olyan érzelmi, indulati megnyilvánulások, melyeket a bíró ugyan észlel, azonban a jegyzőkönyv azok leírását részletesen nem tartalmazza. (Például az egyik peres fél rendkívül indulatos magatartását, alacsony ingerküszöbét, deviáns magatartását a jegyzőkönyv csak azt rögzíti például, hogy a bíró figyelmeztetésben részesíti a felet). A kiélezett perek azonban általában I. fokon nem fejeződnek be, hanem II. fokú eljárásban születik jogerős ítélet. A II. fokú bíróság azonban az iratok alapján hozza meg döntését. A jogerős döntést hozó bíró már letisztult, nem olyan árnyalt információkkal rendelkezik, mint az alapeljárásban részt vevő bíró. Ezen probléma kapcsán, melyet II. fokon ítélkező bíró is érzékeltetett, javasolnám a jogi képviselők felé a jegyzőkönyv készítése során észrevételezési lehetőség kihasználását, éles szituációkban a szó szerinti jegyzőkönyvvezetés kérését, illetve a tárgyalás során történt megnyilvánulások jegyzőkönyvben való rögzítésére indítvány tételét. Az eljáró bíróságok részéről ugyancsak fontosnak tartanám, hogy a családjogi ítélkezésben igen jelentős szerephez jutó egyéniség tükrözésére, bemutatására ezeket a jelenségeket a jegyzőkönyvben aprólékosan rögzítsék, segítve ezáltal a fellebbviteli bíróság munkáját is. A gyemekelhelyezési perekben a nevelési alkalmasság szempontjából a szülő egyéniségének nagy jelentősége van, az egyéniség a krízishelyzetekben, esetlegesen éveken át tartó, több tárgyalási határnapot igénylő eljárásban jobban és őszintébben meg tud mutatkozni, mint egy egy alkalomra szóló pszichológiai vizsgálat során. A vizsgálatra fel lehet készülni, továbbá annak alkalmi jellegére tekintettel az önkontroll jobban érvényesülhet. Meglátásom szerint az eljáró bíróságnak azt is értékelnie kell, hogy a pszichológus véleményének a személyiség leírásában megállapításai mennyire vannak összhangban a közvetlenség elve alapján szerzett tapasztalataival. Ennek azért is van jelentősége, mert a gyermekelhelyezési perekben éppen a gyermek csökkentett érdekérvényesítési képességének, kiszolgáltatottságának eredményeképpen előfordulhat, hogy a saját érdekeinek artikulálására alkalmasabb, sokszor erőszakosabb fél kerül kedvezőbb pozícióba. A szemben álló felek egyike rendelkezhet olyan képességgel, illetve képzettséggel (pl. pedagógus) aki ezen szellemi többletét nem kizárólag a gyermek érdekében kamatoztatja, hanem esetleg másodlagos érdekeinek érvényesítése érdekében (pl. lakáshasználat, vagyoni igények) használja fel a gyermek felügyeleti jogának megszerzése által. Konkrét ügyben előfordult, hogy az iskolás kor előtt álló gyermeket a pedagógus szülő akként tanította írni, hogy a gyermekkel leíratta, őt mennyire szereti a gyermek, mert szép ajándékot kap tőle, de a másik házastársat nem szereti. Az írás gyakorlása kapcsán kívánta érzelmileg fixálni a gyermekben saját kívánságát. A szülő érdekérvényesítési képessége elősegítheti a javára előnyös szituáció kialakulását, mely alapján ha az állandóság követelményét a bíróság túlzottan jelentős szempontként alkalmazza, gyakorlatilag elő tudja készíteni a számára előnyös bírói döntést. Így pl. felmerült olyan probléma, hogy az iskolavezetés nem kérte mindkét szülő hozzájárulását az iskolába történő beíratáshoz, vélelmezték a másik szülő egyetértését is. Ezáltal más közigazgatási helyre tudta vinni a szülő a gyermeket, majd a hosszú pereskedés kapcsán így tudta a gyermek gondozási jogát megalapozni. Itt utalok vissza arra, hogy a pedagógiai intézmények dolgozói számára a családjogi ismeretek megszerzése rendkívül fontos, ha ténylegesen érvényesíteni és óvni akarjuk a gyermeki jogokat. A perek elhúzódása egyébként is a gyermeknek a biztonsághoz való érdekét sérti. bírói vélemény, hogy a gyermekelhelyezési per mielőbbi jogerős befejezése a gyermek érdekét szolgálja. E vonatkozásban azonban nem beszélhetünk esélyegyenlőségről, hiszen az ország 10

11 különböző részein, de Budapesten belül is az egyes bíróságok leterheltsége igen különböző. Az ügy befejezése egyrészt függ a bíróság előtt folyamatban lévő ügyek számától, másrészt azok bonyolultságától. A bírói kar felé szükségesnek tartom a fenti problémát jelezni. Az ügyek elosztásával a családjogi ügyszakban dolgozó bírók számának növelésével pl. Budapesten a helyzet jelentősen javítható lenne. Az ideiglenes intézkedésre viszonylag ritkán kerül sor, inkább csak a kirívó esetekben. Az ideiglenes intézkedés nem old meg minden problémát, mert pl. útlevél kiadásához is végleges ítéleti döntésre van szükség. Az ideiglenes intézkedés ráadásul előnyös helyzetbe hozza azt a szülőt, amelynél az elhelyezés történik. Az ideiglenes intézkedés ráadásul nem alapul olyan részletes bizonyításon, mint az ítéleti rendelkezés. Ideiglenes intézkedés esetén a bíróság soron kívül határoz. Ez nagyon helyes, hiszen itt utalok Dr. Bíró Endre A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai című dolgozatában foglaltakra, melyben kifejti, hogy az idő múlásának igen nagy jelentősége van ez a gyermeki jog egyik sajátossága. Az azonnali intézkedésnek azonban a gyermek érdekében kell állnia, a szükségességet ebből a szempontból kell megítélni. Nem szabad azt acélt szolgálnia, hogy a sikeresebb, erősebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező fél az előnyösebb pozíciójához kapjon jogi megerősítést, majd az állandóság követelménye alapján jusson pernyertességhez. A Csjt. által biztosított közös szülői felügyeleti jog többféle problémát vet fel. Szabályozása meglehetősen elnagyolt, a gyakorlatban viszont sok problémát tud okozni. Alkalmazása kizárólag akkor lehetséges, ha mindkét szülő kéri, és a szülők együtt tudnak működni a felügyeleti jog gyakorlásában. Szerepük azonban csak formailag közös, hiszen ténylegesen csak az egyik szülőnél kerül elhelyezésre a gyermek, továbbá bírói rendelkezés történik a gyermektartásdíjról és a kapcsolattartásról is. Így tehát azt a benyomást keltheti, hogy tetszetős jogi megoldás tényleges taralom nélkül. Az a szülő, akinél a gyermek nincs elhelyezve, nem érzi azt, hogy ő a vasárnapi szülő, hiszen hivatalosan a gyermek közös szülői felügyelet alatt áll. Ennek ellenére a jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése mégsem történik közösen, hiszen a szülők között az életközösség nem áll fenn, és a gyermek ténylegesen csak egyikük felügyelete alatt él. Ezzel a jogintézménnyel egyébként vissza is lehet élni, hiszen a pereskedés, az esetleges veszteség elkerülése motiválhatja az egyik felet abban, hogy a közös szülői felügyeletre tegyen perbeli indítványt, melyet a másik féllel könnyebben el tud fogadtatni, ezáltal a közös szülői felügyeleten belül nála kerül a gyermek elhelyezésre, majd a bírói döntést követően a gyermeket ténylegesen nevelő szülő az így szerzett előnyt kihasználva fokozatosan kiszoríthatja a másik felet a gyermek életéből. Az egyetértés megbomlásával, ha a szülők már nem tudnak együttműködni,a közös szülői felügyelet bírói úton megszüntethető, ha ez a gyermek fejlődése szempontjából indokolt, ez esetben azonban nem tárgyalják újra az ügyet, hanem a gyermek annál a szülőnél marad, akinél elhelyezésre került. Ez alól természetesen kivétel a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indult per. A megváltoztatási pereknek azonban komoly akadálya az állandóság követelménye, melyet a bírói gyakorlat következetesen szem előtt tart. A harmadik személynél történő gyermekelhelyezés gyakorlatában a bíróságok az egyezmény, a Csjt, és a Legfelsőbb Bíróság 17. sz. irányelvének fent részletezett szabályai szerint járnak el. A BH 1993/3 sz sz. jogesetben a Legfelsőbb B íróság kifejtette, hogy helyesen járt el az I. fokú bíróság, amikor a gyermek hosszabb távú érdekének szem előtt tartásával, és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően (a nagyszülőknél való elhelyezésre irányuló) keresetet elutasította az ügyben, ugyanis a gyermek korábban édesanyjánál volt 11

12 elhelyezve, aki súlyosan beteg volt, és szüleivel, azaz a gyermek anyai nagyszüleivel együtt élt és gondozta a gyermeket, az anya halála utána perben kellett dönteni az apánál vagy a nagyszülőknél történő gyermekelhelyezés felől. Tekintettel arra, hogy a Csjt. 75. (1) bekezdése szerint a gyermek gondozása a szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, mely más oldalról a szülőnek a gyermek neveléséhez való jogát jelenti, így az apánál történő elhelyezés mellett döntött a bíróság. Rendkívül nagy empátiát és felelősségtudatot igényel annak a kérdésnek az eldöntése, melyre jogszabály egyértelmű iránymutatást nem adhat, hogy mely magatartásformák azok, amelyek a konkrét esetben a gyermek érdekeit oly módon veszélyeztetik, hogy a harmadik személynél történő elhelyezés indokolttá válik. Itt ugyanis több, korábban felsorolt, a gyermek érdekét szem előtt tartó szempont került összeütközésbe. Így pl. a gyermeknek az állandósághoz való joga sérülhet abban az esetben, ha korábban egyik szülőnél, és ezen szülő szüleinél egy családi közösségben nevelkedett. Az adott szülő elhalálozása, vagy nevelésre alkalmatlanná válása esetén a gyermek kikerül abból az érzelmi és életközösségből, amelyben eddig nevelkedett. Ráadásul az esetek zömében érzelmi kötődése a korábbiakban nevelésében jelentős szerepet játszó nagyszülőkhöz irányul. Ez esetben megkérdezésekor nyilván a nagyszülőnél való elhelyezést szeretné, így vélemény-nyilvánításához, illetve annak alapján való döntéshez fűződő joga sérül. Amennyiben veszélyeztetettsége nincs a másik szülőnél, úgy értelemszerűen az addig tőle külön élt szülőjéhez kerül. Gyakorló bírói vélemény szerint ez nem mindig szolgálhatja a gyermek érdekét. Az ilyen döntéseknél a jogszerűség és a gyermek érekét szolgáló igazságosság párhuzama eltérhet. Különösen nehéz helyzet adódik, ha földrajzilag távolabb eső helyre kell a gyermeknek emiatt költözni, és az az értékes segítségnyújtás, amit eddig a nagyszülők a közös háztartás kapcsán a gyermeket gondozó szülőnek tudtak nyújtani, már fizikai nehézségekbe ütközik. Tovább súlyosítja a helyzetet, ha a gyermekétől korábban külön élt szülő a gyermek másik rokonságába tartozó nagyszülőkkel ellenséges viszonyban van. Ilyen esetekre szükségesnek tartanám külső segítség bevonását, akár a család pszichológiai gondozását, melynek kapcsán a gyermek érdekében a nevelésében eddig és ezután részt vevő személyek konfliktuskezelése megtörténne a gyermek érdekében. Ilyen ügyekben a gyermek saját érdekérvényesítő képességében erősebb fél esetleg jobban tudja artikulálni a gyermek általa vélt érdekét. A bizonyítási eljárás során itt is jelentős szerepe van a tanúvallomásoknak, környezettanulmánynak, és a már korábban ismertetett pszichológus szakértőnek és egyéb bizonyítékoknak. Miután a bizonyítás tárgya az, hogy a gyermek csak veszélyeztetettsége esetén kerülhet más személyhez, ennek bizonyítása komoly feladat. Kirívó esetektől, melyek gyakorlatilag az antiszociális magatartásokat, alkoholizmust, drogfüggőséget, stb. foglalja magában, eltekintve a harmadik személynél történő elhelyezésre nem kerül sor. Jelentős problémát látok abban, hogy a döntéshozók, illetve a döntés végrehajtásában közreműködő szervek csak esetileg kapnak információt döntésük, eljárásuk helyességéről. Célszerűnek tartanám azokban az esetekben a családok monitorozását, ahol peres eljárással, ítélettel (tehát nem egyezséggel) dőlt el a gyermekek elhelyezése. Ennek egyik célja lehetne, hogy a veszélyeztetettség esetén felmerüljön a gyermekelhelyezés megváltoztatásának kérdése, másrészről hogy a döntésben részt vevő szervek tapasztalata gazdagodjék. A döntés helyességének vagy helytelenségének következményeivel való szembesülés feltehetően növelné tapasztalatukat, melyeket további munkájuk során hasznosíthatnának, és a döntések meghozatalakor lelkiismereti szinten még jobban elmélyülnének az adott problémában. 12

13 Nem vitás, hogy a családjogi ügyekben, ezen belül a gyermekelhelyezési perekben való döntés az átlagosnál nagyobb felelősséggel jár. Ez adódik egyrészt abból, hogy mint Dr. Bíró Endre A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai című dolgozatában kifejtette, hogy a gyermeki jogok a konkrét jogalany cselekvőképtelenségéből következő áttételes jogképviselet okán más érdekek erősebben artikulálhatnak és érvényesülhetnek, mint az érintett gyermekek érdeke. Természetesen az egyes bírói döntésekben az eljáró hatóságok képviselőinek saját személyisége, eddigi életútja, élettapasztalata is tükröződik. Mint már utaltam arra, jelentős problémát hordoz az eljárás azon rendje, miszerint a közvetlenség elve elsősorban az I. fokú eljárás során érvényesül, a II. fokú eljárásokban elsősorban az iratok alapján döntenek. Előfordul ott is, hogy a felek személyesen megjelennek, és a bíró kérdést intéz hozzájuk. Meglátásom szerint családjogi ügyekben, és különösen gyermekelhelyezési perekben a II. fokú eljárásban is jobban kellene alkalmazni a közvetlenség elvét, és a feleket legalább személyesen meghallgatni, hogy a jogerős ítéletet hozó bírói tanács közvetlen benyomást szerezzen a peres felekről. Mindezt természetesen az egyéb bizonyítékokkal összességében tudná mérlegelni. Összefoglalás: Jelen dolgozatomban a Gyermek jogairól szóló egyezménynek a hatályos magyar jogban, illetve a joggyakorlatban való érvényesülését kívántam bemutatni a gyermekelhelyezések területén. Tapasztalataim nagy részét a főváros területéről szereztem, egy-két vidéki ügyben vállalt képviselet élményével kiegészítve. Meglátásom szerint a jogszabályok az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelnek. A jogalkotásnak még vannak feladatai a gyakorlatban felmerülő problémák jobb megoldása érdekében. E körben célszerű lenne a Gyámhatóság jogkörének, feladatainak bővítése. A jogalkotásnak. illetve a Legfelsőbb Bíróság jogalkalmazás gyakorlatát alakító iránymutatásainak jelentősebb szerepet kellene adniuk a bizonyítási eljárás kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében az egyéb bizonyítékoknak, különösen, amelyek a gyermek nevelésének, fejlődésének, mint folyamatnak a bemutatására alkalmasak,-, természetesen a szabad bizonyítás rendszerének fenntartása mellett. A közvetlenség elvét ezekben a perekben jobban érvényesíteném a II. fokú eljárásban, és a rendkívüli perorvoslatokban is. A gyakorlati jogalkalmazás során tett fenti észrevételeim gyakorló bírókkal folytatott beszélgetéseim és saját ügyvédi praxisom alapján alakult ki. Dr. Karsai Edina egyéni ügyvéd Jelen dolgozatom megírásához felhasználtam: - Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához - Dr. Bíró Endre: A gyermekjogok jogági pillérei és sajátosságai - A családjog kézikönyve c. kiadványokat Köszönetet mondok Dr. Baloginé Dr. Faiszt Judit, Pumné Dr. Szvoboda Erna, Karlovicsné Dr. Molnár Katalin, Dr. Szepesházy Péter bíróknak a jelen dolgozat megírásához nyújtott segítségükért. 13

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

20f - évi...törvény. Egyes családi jogi és gyámügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek fokozottab b védelme érdekében történ ő módosításáró l

20f - évi...törvény. Egyes családi jogi és gyámügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek fokozottab b védelme érdekében történ ő módosításáró l 20f - évi...törvény Iromár~~., Édcezeit: 99 z,l 2013 FEBR 0 a la Egyes családi jogi és gyámügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek fokozottab b védelme érdekében történ ő módosításáró l 1. A polgári perrendtartásról

Részletesebben

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET Tisztelt Járásbíróság! Felperes neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Telefon, fax: E-mail: Munkahelyének címe: (ha nyugdíjat, járadékot, vagy

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán

A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán 2014. december Bevezető "jó szóval oktasd, játszani is engedd szép komoly fiadat" 1 fogalmazza

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 8/2012.(VI.29.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Módosított

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium (035328) 1. osztályaiba: 2014. április 28. (hétfő) 8.00-18.00 óra között

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. rész

Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. rész Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában

A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában 1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak

Részletesebben

Hort Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2012. (II.15.) Rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Hort Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2012. (II.15.) Rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Hort Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2012. (II.15.) Rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Hort Község Önkormányzat Képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal 1153 Bp., Bácska u. 14. 1601 Bp. Pf. 46. Tel.: 305-3100 Fax.: 305-3211 gyamhivatal@bpxv.hu www.bpxv.hu Ügyfélfogadási idı:

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya 2..

A rendelet célja. A rendelet hatálya 2.. Szentpéterfölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 11.) számú rendelete az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi gondoskodásról 1 Szentpéterfölde Község Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt.

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. sz. rendelete a gyermekek támogatásáról egységes szerkezetben

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Tolna Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) Ör. rendelete

Tolna Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) Ör. rendelete Tolna Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) Ör. rendelete Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekvédelmi

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete A RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 6/1998./IV.27./ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (Egységes szerkezetben a 6/2003./VI.25./Ö.r.,

Részletesebben

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Egységes szerkezetben a 4/2006 (II.16) és a 8/2006(V.19), 2/2009.(I.23.), a 10/2009.(III.20.)

Részletesebben

I.rész A rendelet célja, hatálya

I.rész A rendelet célja, hatálya TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2006. (VI. 1.) rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tét Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/1998.(IV.01.) ÖKT számú RENDELETE A gyermekvédelem helyi rendszeréről. I.

Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/1998.(IV.01.) ÖKT számú RENDELETE A gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/1998.(IV.01.) ÖKT számú RENDELETE A gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

2. sz. melléklet Családjog

2. sz. melléklet Családjog 2. sz. melléklet Családjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 37. -hoz A Ptké. 37. -a az alábbiak szerint egészül ki: 37. A Csjt. 82. (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján 7.számú melléklet Megállapodás 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján mely létrejött egyrészről: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartásában működő Lenvirág Bölcsőde és Védőnői Szolgálat,

Részletesebben

Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről Jobbágyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Csörnyeföld Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2000.(VII.17.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Csörnyeföld Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2000.(VII.17.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Csörnyeföld Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2000.(VII.17.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Csörnyeföld Község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők: Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

3/2006. (II. 16.) rendelete

3/2006. (II. 16.) rendelete 1 Nagykörű Község Önkormányzatának 4/2007. (II. 15.) és 21/2007. (XI. 29.) rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2006. (II. 16.) rendelete a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi

Részletesebben

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások Örökbefogadhatónak nyilvánítás Örökbefogadás előtti eljárás Örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 2013.

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben