A "SZiiWK A IIALlAsSERiiLT GYERMEKEKERT ALAPmAN\' Es EGYESULET " id6szakas kiadvanya

Átírás

1 E A "SZiiWK A IIALlAsSERiiLT GYERMEKEKERT ALAPmAN\' Es EGYESULET " id6szakas kiadvanya XII. ovfalyam 2. szam december

2

3 EGYiiTrMUKiiDES 3 UTKERESES - 10 evesek lettiink Sokszor keriiliinkeletiink soran olyan helyzetbe, hogy ci kell tudjuk diinteni mitvaualunk, merre, hogyan tovabb? A csalad sz{,mara a gyermek eletiik legfontosabbvallalasa, a k6zqs java bcaranyozas{ltjelenti, erkczeset nagy v[lrakoz{ls el6zi meg, s a szi..iletesnek a mai korszeru diagnosztikai muszerek es el6rejclzesek mellett is van nemi koekazata. Tagabb s szgkebb k6rnyezetegyiitt agg6dik a kis jiivevcnyert, egeszsegeert. Szercncserc az esetek nagyobb r<!szeben az agg6das fcjcsl cges, a cs6ppseg vilagraj6vetele, kiilvilagi cletenek kezdete problema mentes. Vannak esctek sajnos amikor megscm az. 11ycnkor bizony eros t<imaszra van szuksege a szi.i16'knek. Ez elsosorban a szgkebb csaliid, de sokszor elkel a segitseg egyeb mas m6dja is. Tisztaban vagyok vele, hogy a hallasseriiles nem a legsulyosabb fogyatekossag ami gyerrnekeinketsujtja, DE: egyrcsztmindenkinck, minden csaladnak a maga baja a legnehezebb,,misrcszt szinten sajnalatos m6don leteznck olyan halmozott fogyatekossaggal rendelkczo gycrekek akiknek a halh\skarosodas "csak" a kiscbbik problemajuk. Nehanyukkal talalkozva igazan mcgrendit6 sorsokat lathattam. S igazan nem figyelmen kiviil hagyva - mi t6bb hozzank csatlakozasra buzditva 6ket- ink{,bb magunkr61 sz6lnek. Sziiloi visszajelzesekb61 tudjuk, hogy mind a mai napig sokszor igen szivteleniil es szenvteleniil k6zlik a sziil6kkel a les('jto hir!: gyermekiik siket. (Mindamellett, hogy az elso vizsgalatok alkalmaval mert siketseg sok esetben "csak" nagyothal I{,s mertekg lesz a kes6bbi pontosabb vizsgalatok szerint.) Nines mit tenni, adjak intezctbe, tcrvezzenek masikat. Nem tisztem minosfteni az effelc hozzmillast de mintha nem is hus-vcremberpal{lntar6l bcszelnenek - tisztclct a mindenkori kivelclekl1ek-. A realis j6vokcp felv,\zolasa, a hall6kesziilekes hallas, az integr{,eio, a cochlearis implant lehetosegc mind pozitfv, eloremutat6 tenykcnt lennc k6zlendo. Orszagosan is immaron tiz esztendcjc mukad6 cgyestilctiinkct cs alapftvanyunkat a szakembereknck is csak cgy resze ismeri, termeszetesen ennek mi magunk is okai lehetiink. Glyan 6nkentesekb61 all6 szervezet vagyunk akik munkajuk mellett igyekeznek a hallasseriilt gyerekek cs csaliidjaik erclckeit a kiil6nb6zof6rumokon kepviselni, megismerni es tajckoztatni asziil6'ket a t6rvenyek adta lehet6segekr6l Segittinkcgyengetni a hazai integnlci6 ragas utjat, a sztilo'k fete ingyenes kiadvanyainkkal naprakesz hireket eljuttatni felejiik. Negyedevenkenti Sziil6'klub 6sszej6vete!e-

4 4 EGYiiTrMUKOOES inken a szu l6'ket leginkabb erdcklotemakb61 igyekszunk felkeszult eloadot meginvitiilni, s ban\tsagos Icgkiirben kalauzolni az erdeklodo'ket a gy6gypedag6giai szakma rejtclmcibc. Hisszlik, hogy az a j6 szulo, aki igyckszik maga is autodidakta m6don j6 szurdopcdag6gus lenni, dc legalabbis gycrmckc jiiv6jc efdekeben az irilllymutatasok szerint cselekedni. Mint ahogy nines ket egyforma - kepessegu - hall6 gyerek, ugy nines kct egyfofma nagyothall6 sem. Ncm esak a hallasvcszteseg kuliinb6zqsege, hanem az cbb61 es a sajat mentalitasukb6i, ilz elter6 nevejesi es kultur{llis szokasaikb61 ad6d6an is masok.os masok. Amiben azonosak: fejlesztheto'k, efcdmenyckct tudnak clcmi az iskolaban, az eletben. De cgyedui nekik scm megy. Szuksegtikvan szti l6i t tanflri, tarsadalmi segftsegre. Mi megpr6ba!unk (Igy a szul6k mint a tan{lrok segftsegere lenni: oem csak szobeli tamlcsokkal hanem szakkonyv-cimckkel, szemclyes talalkozok megszervezesevel, egyeni probl.omiik, elcthelyzetek mcgbeszelesevel. Nem esak nekiink fontos, hogy higgyu nk a gyefekbcn. Ez a folyamat mindig k6lcsonos, s k61cs6n6s bizalomra cpul: het nem adu nk okot a csal6dfls ra akkor egy ida utan fcltellen bizalom alakul ki ugy a sziil6-gyermck mint a tamlrgyermck kapcso)ataban. Tcvckcnyscgi..inkkcl czekcl a kapcsolatokat szeretnenk sz{) rosabbra fonni. A torvcnyi kerctck csak a hivatalos n!szet kepezik az integnici6nak, mindez a napi gyakorlatok szinteren kuliinbiizo'keppcn val6sul meg. Szijkseg van affa, hogy a j6 peldak minel szelesebb nyilvanossagot kapjanak, es eziranyci ismeretcinkgyarapodjanak. Ugy a szul(i csszukcbb kiirnyczetc mind a tarsadalom felclo$sege, hogy a hallasserult gyefckckbol-,os mas fogyatekos nebulokb61 ugyszinten- a tole telhcto maximumot kihozza. Ez a kes6bbiek soran crositik az cnkepet s "PfO gyozelmci a kesobbi nagyobb feladatokclvegzesefc is kepessc teszik. Mindekiizbcn kiirnyezetcb61 clismercsekct viv ki maganak -es attetelesen a tiibbi fogyatekosnak is-. Nekunk fogyatekos gyermeket nevelo szuloknek ugy kell a tilfsadalom ele allnunk, hogy csemetcnkb61 kihozzuk azt amit lehet, de ehhcz a tarsadalom is tcgyc hozza azl amit ez a fcjleszto munka megkfvan. Szeretnenk a ktivetkez6 tiz evet ugy magunk mogott hagyni, hogy a maiakhoz hasonl6 ellfltilsi problcmakkal m.:ir nem kell szembeneznun k, s tclrsadalmunk tole rancia-szinljc is pozitivabb Icsz. Ezt kiv~li1ja lolunk a fejiocj6 viiag, s ezt kivanjak mindazon gycfekek is akik crdekcbcn nap mint eselekszunk. Fischer Zolttin

5 EGYii'l"rMUKiiDES 5 Napiaink Iii lehetosege: a hallasseriilt liisziiliittek altalanos szurese Rendkiviil nagy jelenloscgo az a kulfoldtin mar 16bb CV Ola cgyre szelesebb korbcn tcrjcd5 gyakorlat, miszcrint az lijszulouekelmeg a k6rllazban tcljes konen, lchat fol ymn<llosan, rutinszcrucn es minden gyennckel erint5en szorik a hallasserules esctjegcs lennalhisa szempontiab6l. Ismeriink korabbi kezdcl11cnyezesckct az un. bebiszgro audiolti!!terrel, ezek azonban hat.:istalannak bizonyultak. Amostalkalmazott ltiuszcr...even azoioakll.\'vikm elllisszi- 61 (OAE) merik. EZI a jelensegel kb. 15 eve fedezlek rei. Az eljaras lenyege, hogya milszer segirsegevel kiboesiitotl hangokat az egeszseges bcls6 Hil (cochl",) nemcsak a magasabb kozpontok rem lovabbftja, hanem egyben vissza is veri bizonyos sz.;lzalckal, az IchM a speci,ilis milszer reven relfoghat6 kivulr61. Amennyibcn a ktizc!p- vagy bcls6 tulbcn valamilyen problema al l fenn, a hangok visszabocsatasa ncm kbvclkczik be. Amclyik gycnnck.ti61 tcljesft", annal szaz su1.zalekos, hogy a hallasa rcndben van (azokat a ritka esetekct leszaj11ftva, amelyekne) a felsobb kozponlokat crinti a seriiles). Ha a gyenllcknc) ncm mcrhcto kcll6 mertekben az emisszi6, ugy meg ncm biztos, hogy val6ban hallasscrult, tovabbi vizsgalatokm van szukseg, czt elsa szinten t6bbnyirc az OAE mdsodik alkalma7.1l'iaval ill. az ugyancsak szilro funkci6t bctolt6, a melyebb hangtartomiinyra is kiterjed6 HERA keszulekkel vegzik. A szures optimal is idcjc a gyci111ck clctenck 3. napja, cbben az id5bcn az any" - IcgaJabb is hazankban - meg a k6rh5zban tan6zkodik, az alv6 gyennck nehany perccs szgresc tchat akadalylalanullcfolyhat. Ugyancsak cgyszerocn keliilhel sar - meg a k6rhazban - a mcgismetclt cljarasra. Az ily moool1 kiszun gyennekck cseteben scm bizonyos azonban, hogy val6ban halhlsscriiltck. A gycl111ck nt'!hany hctes, cgy h6napos komban ismctcllcn hallasseri.ilesrc utal6 adatok miatt valik szuksegcssc a lovabbi rcszlctcscbb kivizsgalas celjam az audiol6giai swkrendelesre tortcn6 beutaliis. Itt kernl sor a pontosabb diagn6zism (CITC szamos orszagban spccialis, a csccscl110knel alkalmazand6 szoflvcr all rendclkczcsrc), a hall.lsscru lt csecscmokl1ei a hallasvcszlcseg mcnekcnek, Ifpus;.1nak a mcg hat5roi'.11s~ira, sa hall6keszulekkei vai6e1liitasra. Ehhczcsatlakozik a komi tamicsadas. Ahall{1S alakuli,,,nak lovabbi nyomon k6velcsc is lolltos fcladat. A klilfoldi minta s7..cri nt a m(lsodik clclcvig Icgalabb 3 havonkcnt sztiksegesek a mcresck, 5 a Im1sodik ev ut ~in 4-6 havonta. I1yenkor lehet szukseg a hall6kc!szulekek bcallitiisanak korrigalasaraesetieg a keszulckek cserejere. A k(vanmos, s sok hclycn megval6sftollcci az, hogy a pontosabbdiagn6zis a gyel111ck 4. honapos koriiig megszulessen, s a hail6keszuleke(ke)t legkcs5bb a 6. h6napra megkapja. Ha eddig nem, ilycnkor indul be a komi tan;ksad:.1s. amcly c1s5sorban a szul6kkcl val6 konzultiici6kool all.aszubjektiv halliismcresnek a I;,nti eljarassoro7.1tban is meg van a helye. A vizualis kondiciomiliissal kombinalt halliismcres a 6. honapl61 kezdodhet el, a korjn ellatoll gyennekekiiltalabml konnyen kondicionalhat6k, sezl valva fel ajatckaudiornetria. igy ludjak

6 6 EGYiiTrMUKiiDES a korjbbi beallftasokm ellenarizni, sziikseg szerinl korrigajni. A eochlearis implant>\ei6 indokohsaga 6 havi opumalis hall6kesziilek viseles ulan meriilhel eel. Nem esoda, hogy az ilyen ironyu lepesek meglelelere a fenli eljarassorozm mellen mar sor keriilhel az I. ev belohese utan. Az amerikai audiol6gus. Ha/J adatai szerinl a Icnli szur5cljarnssal minden 1000 ujszlilou kuztil3 vezcleses, vagyis kozepllil eredclu ese! (ezorvosilag kezelhet6!), keno ketoldali sulyos foku hajlisscriilt, es I mula! cgyoldali sulyos hallasvcszlescgcl. Az USA legtobb allamaban (10 kivelelevel) alk.1lmazzak ezl a kor.;zerii eljaras~ s a meg fcnnmaradl or.;zagreszekben is e15kesziilelben van a bevezeles. Eur6paban Belgium, Hollandia es Auszlriajar az elen, lcljes kora a szares, de szelos korben alkalmazzak pi. Anglinban, NemelorsZ<.1gban is. Magyarorszagon t6bb szakorvos fer hozza m~r az DAE muszerhez, a rulinszeru alkalmazli.sra azonban meg lobbllyirc nem kertilt sor. Tcljes kuru szqres cddig kiu'\r6lag a bajai k6rtlaz sziileszelcn u1jl ik, ahol negy eve vezellek be az eljarasl. A pcesi Kerpel-Fr6niusz Gyemlckk6rtlazban kb. 85%-os szaresi index-szel ugyancsak folyik ilyen imnyu munka. A SZlll-CS rendszercs alkalmaztlsakor az accl, hogy mint!1 jobban leszorftsak azelsodlegcsen kiszgrtck, vagyis a ViSSu1hrvouak sulimll A kfv~\nalos a 2-3% volna, mert cllenkczo cselocn lui magas a Icvescn Viss7.. ahfvoll, azaz hal16nak bizonyul6 gyennckek aranya, mni sok felesleges munknljelenl, s a sztilakel is elbizonylalanfua. A megoldas a gyakorloll szar""i technika (az CITe betanitott noverck feladata). s az adatok hozl.1crto ci1ekclesc, amil mar a szakorvos vegez. Tovabbi eel, hogy azerinlell sziilak val6ban vissz..1jojjenek az ujabb ellenartcsckre. Az eljaras legnagyobb haszna, hogy a korai hall6kesztilckes ellatas es a lambadas a lehelo leg lialalabb elelkorban, cseescmaknel veszi kezdelcl.a kergi kozponlok ebben az clelsu1kaszban meg maximalisan erzekenyek a bcszodhangok felvelclerees a bcszedfejl6- des ocindit..;..,arn. Az credmcnyt cgy japan sz<'1.nnaz.:;"'u <tmcrikai kul<tt6, Yoshillaga- Iwllo adatai igazoljak. aki agycnnekek nyclvi fejlooesct kisel1c ligyelemmej, s vcgzelt esszch'l<;on Iflasl a nem kiszartek hasonl6 adataival. Megallapfua, hogy a hagyomanyosan, lehal kosohben felismel1 sulyos fokban haliasscrtilt. tobbnyirc spccialis inlczmcnyekben oktatoll vcgzos tanul 6k olvasasi 5zi n~ c maximum a hall6k kb. 3. osztalyos szi ntjcnek felcl meg. mig :l nagyothal16k a hal 16k maximum 6. osztalyos szi mjcigjumak cl (crre t6bbczer tiaral v i zsgal~\lai utalnak). A kor.:in kiszul1 gyennckck csetebcn zor nagyobb annak a val6szfnosegc. hogy naluk mar az elsa ol evben a nannal savon bellil fejlodik a nyelv, a beszed. EZl bizonyftj,ik a sz6kincsvizsgalatok Cs a bcszedhangok tem1cszctes mcgjcicncsct rogzito adatok. Jelen leg folynak bizonyas lepesek arra vonalkoz61ag, hogy hazankban fokozatosan, cgyre 16bb korhazban vezossek be a vazoh m6dszert, s hogy bizlosflsak a lov;ibbi szintcken (diagn6zis, hall6keszulek cllatns, lamlcsadas, nyomon kovetcs) is a megfeleio szakcnchncl, szakcmberekct.afcladat nem k6nnyu, azcrintclt szulok is segithclik ennck lllicl5bbi megval6sflasal.

7 EGYUTrMUKiiDES 7 KAPOSVAR Foiylatjuk a Ilagyolhallo, siket gyermekek oktalasat -Ilevelisit d iul kituzo iskouik bemutaltisat. Most a kaposvari iskaltivalfolytatjuk a sorl. Kaposvaron van egy is kola, amit Zalaegerszegt61 Mohacsig es Barcst61 Szekesfehcrvarig Siketek Iskolajakent emlegetnek, bar hivataloselnevczese: Ovoda, Altahinos [skola, Diakollholl is Gyermekoltholl. Az evsz3zados hagyomanyt mcgori zve inlczmcnyiink ma r tobb specialis kozremukodest igenyla pedagogia i szakteruleten latja el a k6rnyezeteben cia mozgasseriilt, beszedfogyatekos, beszedhibas, latascsokken t, korai gondozasban, in tegnil t olctatasban nevelkedak, a ha ll asukat cochlea impantaci6s mutet utan visszanyert gyermekeket. Azevezred fordulojara a kaposvari siketnema intezetb61 szelesk6ru cllatast nylijto komplexgyogypedagogiai kiizpollliett. 100 eves mtiltra visszatckint6 illtezmenyunk ugy ismert, hogy oktatast - es Ira kell, ollholll - s nyujt azoknak a del-dumintuli kisgyermekeknck, akiktol a sors a hallcis kepesseget elvette. A scriilt hall"st korunk fejlett OlVostudomanya es a tcchnikaja scm tudja mindig teljes ertekuen helyreallftani. A hallasseriilcs korai eletkorban torlena felismerese azonban lehetsegcs, igy a hallasmaradvany intenziv gondausa, fcjlesztese is. A gyermekek hallokeszulekkcl valo korszcr(i el IMasaval, rendszcres halhlsvizsgalattal, a lehcta legkonibbi szakszeru specialis pedagogiai segit-

8 Ii EGYiiTrMUKiiDES seggel megindithato a hangos beszed, igy a siket gyerrnek mar nem lesz komyczctc SZ:1mard nema, hanem egyre jobban besz616 CS hangos sz6t ert(} hallasseriill. Ezen az ulon nyilik meg el6ttlik is egy teljes crtekii clel. Az eltelt cvek alatt sokat valtozott a vilag es vele egylitt nagy hagyomanyii iskohink is, Uj epuietekkel, korszeru muszerekkel, berendezesekkellettgazdagabb, A modern muszerekkel felszerelt audiologiai,\iiomasunkon tartcnik a hallokesziilekek felinisa, rendszeresen merjiik a gyermekek hallasat, e llenorizni ludjuk a hall6kesziilekek helyes beallit'isat es mukiidcsel. A 0-3 eves es 6vodas korll hallasseruit gyermekek otthonaba indulnak naponta szakembereink, hogy - a sziiloket isjelktiszitve a kozo. mullkara - scgitsck az elsa hangos szavak formalasat. Ok a korai gondozast vegzo utazotan{lfok. 6vodank harom korcsoportjaban delel6tt, delutan specifilis pcdag6giai munka alapozza a halhisscriilt kisgyermekek beszcdfej lodeset. Kct iskola-ei6'keszito cv utan -adotts6gaikl61 es a korai bes'litille"e/eseredmellyef61jiiggoetl - 8 altalanos iskolai cvfolyam elvegzesevel szerzik meg a hallasseriill tankateles korll gyernlekek azt a beszedkcszscgetes ismerelanyagot, amelynek birlok"ban ha1l6 tarsaik kaz6ssegcben, vagy specialis iskol,iban tanulhatnak tovabb, Iskolank felkesziil meg Imis eltero fejlodesu es ezert kuliinleges pedagogiai gondozilst igenyl6 gycrmekek segftcscrc is. A sokrew, bonyolult fcladat magas szinvonal'; cllatas'lt tapasztalt szakembcrek: gyogypedagogusok, ovonok, tanft6k, tamhok, konduktorok, OIVOSOk. audiol6gus, apol6no, muszcreszcgyuttcs munk[jja biztosftja. Amozgtisukban, vagy/esc,telmi!ejiodesiikhell akadalyozott hauasseriilt gyermekek is kepessegeik-

9 EGYiiTrMUKOOES 9 nek megfelelo fejlesztes kapnak, hangsulyozottan azokon a teriileteken, ahol kes6bb - a "munkas elet" soran -jo eredmenyeket erhctnck cl. Intezmenyiinkben a nagyothau6 ovodasok es iskohisok keszulnck arra, hogy miclobb csatlakozhassanak hallo t{,rsaikhoz. Kozlilil k tobben mar Igy is tanulnak a k6zeli altalanos iskolaban gy6gypcdagogus szakcmbc r ailando segitsegevel. Ez az illtegrtilt oktatas, ami nagy erofeszitest kovctcl a diaktol, szulot6l, iskolatol cgyanini. A lak6helyiik6n integniltan tanul6 es 6vod{lba jaro -tillaltiban enyhiibben hal/asseriil! es cochlea imp/all/6ft - gyermckekcl CS tanlt6kat utaz6tan{lfaink segitik rendszercs liitogatasaikkal, tam'icsaikkal, bemutat6 foglalkozasaikkal. Tavollak6 gyermckeink het k6zben di6kottizollukboll lakhatnak, ahol a napi felkeszi.i Ics utan szakk6rok cgesz sora biztositja szabadidejuk hasznos clt61teset, soko lclalll szellerni cs fizikai felfrissulest kfnalva: li5zas, atletika, roplabda, foci, sakk, szamitogcp, kezimunka, barkilcsol{is, agyagozas, szoves, tuzzomanc keszftesben csiszolhatj ilk aclottsagaikm. Sok kisgyermeket kisernek szulcik hetente tobb alkalommal beszmhiba javitasra, hogy az iskohls kor elotti hanghibak megszunjcnck, beszcduk tiszta, ertheto legyen. A beszmhibtis es beszmjogyaiekos kis ovodasok j{,tekos formaban, egesz napos foglalkozelsok kcret6bcn tanuljak a szavak liszta ejteset. Ok az iskola L osztalyara kcszli l nck. Kiizullik ki-ki bejarokent, a messze lakok hetkozi ko llegistakent. A logopediai cluitas klilonoscn osszctctt fcladata az olvasasi, irasi, helyes frasi go ndokkal kgzd(l alta lanos iskolabajaro gyermekek kezclese. Ez bizony Icgalabb ket tanevig kitarto munkat kavctel gyennckt6l, Iogopedust61 egyanint. Az 1997/ 98-as tanevtol iskola-elokeszito osztalyunk indult beszedhibas gyermekcknek, hogy az altalanos iskola ziikken6mentes mcgkczcleset scgitsuk. Iskol,inkban mukiidik "Somogy megye Peto lntezete". A sulyosan mozgtisseriill gyermekck gyogyito kczelescl konduktor pcdag6gusok vegzik, a special is cszkiiziikkel felszerclt foglalkoztatoban a beszedtenipia is a sokoldalu fcj lcszt es reszet kepczi. Gycrmck, szlilo, sza kember cgyilll clolgo-

10 10 zik minden kis mozdulatert, lepesert. Sokszor evekig, de eredmennyel. Intezmenyiink felkeszult az integraltan nevelkedoltittisseriilt gyermekek fejleszteseben-oktatasaban valu k6zrem(fk6desre is. Az orszagos intezetek (Gyengenlat6k es Vakok lntezete) szakmai iranyftasaval lak6helyiikiin segftik a raszoml6 gyermekcket, hogy egyiitt haladhassanak ep crzekszeivii tarsaikkal az ovodaban, iskol{lban. Harom szemelygepkocsi, ketto aut6busz, 2002-t61 pedig a csaladok 1-2 napos tart6zkodasara kialakitott lakoegysegiink jarul hozza a gyermekek, sziij6l< mind teljescbb kiirii cuatasahoz, megftelesehez. Evente3-4 alkalommal hangulatos- 2-3 napos -Szii/o'1dllb rendezvenyiinkiin nyiijtunk lehetosegct szakemberek eloadasaval a sziilol< egym{,ssal vain talalkozasanak. Segftseget nyiijtunk a volt tanitvanyainknak, akik K.aposvaron jarnak kiizepiskol{,ba. Hetente tiibb alkalommal jarnak vissza, hogy keuo fclkesziiltseggel tudjanak helyt{,lini ep hall6 tarsaik kiizossegeben. Segiteni akamnk minden sziilonek, ha barmi nehcziti gyermcke fcjl6deset, ha fogyatekossag arnyekolja a gycrmekkor felhotlen iiromet. Iskol<\nk kapuja nyitva {lil mindcnki elott, aki tanacso!, segftseget var t61iink. 100 eves iskoliink a kczdetekto1 vallja es cselekszi, hogy minden gyermekro1 tudasunk legjaviit, lehetosegeinkb61 a legtiibbet nyiijtva kell tiirodniink. Gondoskodasunk a fogyatekos gyermekre iranyul es nem fiigg a csal,icisokszor SlUKOS - anyagi helyzetet61. Azt akarjuk, amit a sziilo: gycrmekiik boldogulas{, nak e.elyct megtercmteni. Ehhcz a lehetoseget az iskolank TEUES ERIEKU ELE TERT ALAPiTV ANY -a biztositja. Segftsegevel valamennyi gyermek ingyen juthat usz60ktauistol tehetsegenek gondozasan iit a taborozasok tamogatasiiig. S ha kell- is bizolly egyre tobbszor kell- segely kiinyvre, ruhara... Ercdmenye es crtclme van AJapitv lilyunk muk6desenek, mert hallasseriilt gyermckeink megyehauiron tulra eljuto dicsoseget szereztek kezmuves kiallitasaikkal, tanulmanyi es sporteredmenyeikkcl. A legt6bbct ertek el, amit lehetet!: IMhatova tcttek ertekeiket. Milzalovics.lello igazgat6

11 EGYiiftMUKiiDES /I Sziilol taiekoztato november 10. A HaUasvizsgal6 Orszagos Szakert6i es Rehabilitac6s Bizottsag 6s Gy6gypedag6giai Szolgaltat6 K6zpont a hallasseriilt gyermekek, tanul6k kiil6nlegesgondozasahoz, iskolaztatiisahoz n)iujt segitseget. Bizottsagunk szeptemberct61 mukodik, - fcladatk6rrc az6ta folyamatosan b6vtil. Bizottsagunk feladatk6ret ilz alapit6 akirat tartalma12a, mely orszagos hataskorrcl a hallasserult gycnnekek vizsgalatat, szakvelemennyel val6 ellatasat, tamicsadast, korai fcjlesztest, 6vodai, iskolai felv6tclhez az intezmeny kijcl61eset, a fej leszt6 felk6szitesben resztvev6'k clhitas::lt tartalmazza. A kui6nleges gondozashoz v,,16 jogot a k6zoktatasr ,- t6bbszor modositott (1993. evi LXX1X.) torveny, valaniint az intezmcnyck muk6desct szabalyozo miniszteri rendeletek hatarozz,-\k meg. A korai fejlesztes a k6zoktatas szclves resze, amely a 0-3 evc."l korosztalyra vollatkozik. Az a gyennek marad korai fejlesztesben 4 eves konlig, aki ncm jar 6vodaba. Bizotts[lgunkban 1981-t61 vegeznek szurdopedag6gusok korai fejlesztcst. A k6zoktatasr61 sz616 tarveny (30..) kimondja, hogy a korai fejlesztes ingyenesen igenybe vehet6 szolgaltatas, att61 az id6pontt61, amikor a fogyatekossagot megajlapitottak. A diagn6zis es a korai fejlcsztes megkezd6se k6z6tt gyakran rovidebb - hosszabb idt5 tclik el, mivel hianyzik az egeszsegugyi intezmenyekjelentesi katelezettsege. A szulli gyakran kerui6 uton tudja meg, hogy hoi talalja meg a fejleszt6 pedag6gust. A haliasserules megallapitasa es a k6szulek felirasa utan bizottsagunk szakvelemenyt keszit, melyben a fejlesztes helyet, oraszamat kijcloli, valamint a szul6t utazasi utalvannyal ellatj a. A korai fejleszteshez kazpontilag kiadott forgahn i napl6t kell vezetni. / 4/2001./1. 26./0M rendelet. n. /. A szakert6i bizottsagnak ismerni kell a korai fcjlesztest vegz6 intezmenyek teljes karet, mert csak igy lehet a sziil6 szamara a legkozclebbi intezmenyt megjelolni. A hallasserultek intezmenyci, a korai fejleszto centrumok, a pedag6giai szakszolga latok alapito okirataban szerepel a korai fejlesztes,- rendelkeznek a szuksegesszemelyi- targyi feltetclckkcl. A korai fejlesztes eredmcnyessege nagyban hozlljarul a kesobbi integralt nevel&; sikerehcz. A testi, az erzckszclvi, az crtchni, a beszed- vagy lnels fogyatekos tanul6nak joga, hogy kulaniegesgondoz.-\s kcreteben auapot'tnak megfelel6 pedag6giai, gy6gypedag6giai, konduktiv pedag6giai cllatasban reszcsi.i ljon a szakcrtrn es a rehabilitaci6s bizottsagszal.."vclemenyeben foglaltak szerint. A gyennekek, tanul6k, 6vodai, iskolai nevelese- oktatasa kulan e eelra letrehozott gyogypedag6giai nevelesi-oktatasi intezmenybcn, vagy a tabbi gyermekkel, tanul6kkal cgylitt tartenhet. f30../2i. A nevclesi-oktatasi intczmcnyt a szul6 valasztja ki a szakcrtoi bizotts;:\g velemcnyc alapj'm. f30..f3/.

12 12 EGYUftMDKiiDES Ovodai nevelesben 3 - legfeljebb 7 eves korig maradhat a gyermek. 5 eves kort61 az 6voda hhogatasa kiitelezo, iskolara felkeszito jeueggei. A tankiitelezettseg teljesito mindennapos iskoi;ibajanissal, vagy magantanul6kent. A magantanul6i statusban tanu16k szamara hcti J 0 ora fogjalkozas kotelez6. Az alap-es kiizepfokon tanul6k szamara a tiirvenyben biztositott jogok azt a celt szolgaljak, hogy a tiibbsegi iskolakban tanul6 hauasserjjltek kepesek legyenek hau6 tarsaikkal egyiitt tanulni, az iskolai elvanlsoknak mcgfclclni. Egyes tantargya k, anyagreszck vonatkozasaban az ertckcies es a min6sites al61 mente... seget kaphatnak, ill. egyes anyagreszek e1sajatitiisahoz hossz,1bb idot, haladekot kaphatnak. (30..!9/. Ha a haljc\sseriilt tanula idegcn nye!vertekclese es minos ftese a161 mentessegct kapo tt, akkor az crcltsegi vizsgan az idegen nyclv kiva lthat6 cgy ltiasik vcilasztott tantarggya l. Mentes ftes tigyebcll az 1-6. evfolyamoll janu iir 31-ig ezt k6vet6en csak annak az cvnck iti clrcius 31-ig, kereshct6 fel a szakert6i bizottsag, amikor az adott tantargyat tanulni kezdte. /14/1994. es a 3/1998. OM rendcle!. Az intcgnl1t oktatas akkor sikcrcs, ha a hawissctiilt gyemlck, tanula megkapja a szam{lra sziikseges fe lza rk6ztato, rehabilitaci6s cclza ru onlkat. A hallasseriilt gyermck, tanui6 a csoport Ictszamban 3 fonek sztimit. Az intezmeny felemelt auami normallv tamogat{isfa jogosult, melyct a fenntart6 o llkonmlnyzat biztosit az iskolanak. Az igcnybe vchcto kiegcszito normaliv,hlami hozziljaruhls jogossagfit az Auami Szamvevoszck vizsgalja. Ha az oktatasi intezmcny szeptember I-je elo(( szakvelemeny nelkjj l vetl lei fogya tekos!,'yermeket, tanulot, azt marcius 31-ig p6tolni kell. /4(2001. I. 26. OM rendelct/. Az oktatasi miniszter rendelctc crtelmeben a szakert6i es rchabilitaci6s bizotl<;{lgok feljjlvizsgalataban rtiszesitik azokat, akiknek a szakvelemenyet elott ktiszitetlek el es nem tiibb, mint 12 evesek. Szuksegcs, hogy a sziil6'k a!leva lakhelyva itozasasokat a bizotts,lgnak bejclcntsck. Aszakvelemenyeket a sziil6, azintezmeny Cs a lak6helyi jegyzokapja meg. Ha a szlil(i a s:wkvelemenyben foglaltakkal nem ert egyet, a lak6helyijegyz6b iiz nyujthatja be a I"ellebbczeset. Fellebbezes eseten a jegyzo feljjlvizsgalatra keri fel a tiirvenyben kijeliilt felulvizsgal6 SZC IVCt. Az a gye nnek~ aki sulyos fogyatckossaga miatt tankotclezettscget nem tudja iskojarelldszcru oktatasban teljesitcni, az kepzesi kate/ezeft. A kcpzcsi kotelezettek elhitas{lrol a szakertoi bizottsag gondoskodik. Ha a kepzesi kiitelezett intezmenyes ellat"sban reszcsti l, a fej lesztofelk6szites az i n h~zme ny feladata. A fejleszt6 felkeszitesben reszesjjl6"k feljjlvizsgalata 8. eletevben, ezt kiivetoen 3 evcnkent esedekes. A fejlcszto felkeszitesegyeni fejlcsztes, heli 3-5 6rab,m, mely a tankiitel"" korvegcig tart - Illcghosszabbithat6 2 ewc!. A kiizoktatasr61 sml6 tiirveny cs a kapesolod6 vcgrehajt,\si utasitasok szabalyozzak a hallas.'itiriilt gye I111ekek cllatasat, kepessegeik kibontakoztatasat celm nevcl6.'itit-oktatasat. Gal/os /lolla A Hallasvizsg. Orsz. Biz. igazatoja kozoktatasi szakert()

13 EGYiiTrMUKiiDES 13 Tovabbra is az integraciorol A FejleszlaPedagogia szakfoly6irat (12. cvfo lyam, 2001 /3.) cfmlapjan a kovetkez(i olvashato: A gyenllck milll/enekjeleit alto erdeke... UTAZ EGYUTTNEVELESFELE A foly6irat teljes 64 oldalas te rjede le mben sokoldaluan az integral! nevelt!s hazai tapa sztalatairol s261. Az ertekes gondolatokat olvasva szomoruan emlekezcm a nemrcg clhunyt dr. IlIyc!'. Sandor professzof urra, aki cls6k kozo tt rogadta ci es kitartoan kepviselte az ep es seriilt gyerckek egyuttncvclcsenck szukscgcssegct. Az egyuttneveles ininyzata azt kepviseli, hogy a fogy.iokos gyermeknek nem v.dett kornyezetbcn kell felkcsziilnic a szamara elcrheto legjobb tcljeslhl1t!llyekrc, hanem va los:igos clethelyzetben a nem fogyatckos gyermekek kiiziitt. Az ehb61 fakadel 6sszes nehez'\cgijcn osztoznia kell a t6bbsegi pedag6gusnak CS a gy6gypcuag6- gusnak egyanlnt. Illyes profcsszor lir HZ Okt atasi Miniszterium K6zneveJesi Ttl mlcs{lnak vezet()jekent is evekcn at sokat teu az intcgr{lci6s ncvcles clfogadtatasacrt, a feltctclek mcgteremtesecrt. i nisabol: A felm eresek rna ai talilban azt igazoljak, hogy az egyuttneveleshez szukseges eloinisok nagy reszet azok, akikre cz tartozik, akik felc l6sck az c l6fr{lsok vegrchajtasacrt, nem vagy csak fclszinescn ismcrik. A kfiloktahls minoseg politik:ija ezt a sulyos tajekozatlans{lgot a k6vc tkczu nch{lilycvbcn bizollyara fo lszamolhatja. Fony6di Ilona. az Oktat{lsi Minisztcrium gy6gypcdagogus foosztalyvezctoje cikkcben az oktataspolitik,lilk egyik fontos alapelvekent e mliti: Az elso, hogy mindenkine k min6segi o ktatast kell biztositanunk, enbe beletartoz Ilak a fogyatekos h,),cnnekck ugyanugy, mint a t6bbi gye rmek. A masodik, hoh'y az oktatasnak az cselyteremtest kell szolgiilni a. A pedagoguskepzesbe n Ichetave v{tlik, hogy az alapkepzesben b{trmely pedagl)gia i szak parosithat6 1egycn barme ly gyogypedagogiai szakkal es forditva. Ez mindenkeppen az illtegnilt oktatiisban val6 szakembe rkcpzest erositi. Erdekl6dessel tanulm,tnyoztam az O.-5zagos Kutatasi Intezet (OKl) ket munkat'trs{lilak kutatasi tapasztalatait. A bevezct6b61 idczek: Az ut6b bi cvck gyakorlata azl mutatja, hogy a t6 bb5cgi altalanos is kola egyre gyakrabban vailalja fel a testi-erzekszervi fogyatckos b'yermckek, csetenkcnt mas fogyatckos gycrmekek oktatasa l, ncvclcsct is. Hiszen a vilag ma az intcgraci6ra nyitott.

14 14 EGYii'l"rMUKiiDES Soidele szempont szerint folyik a kutatas. A beszamol6 Budapest mellett Baranya es Hajdu-Bihar megyere vonatkozott. Nem megiepo' szamunkra, hogy a tiibbsegi iskolakba val6 beiskolazast f61eg a seroll gyerekeksziilei kezdemenyeztek. Az okok kazatt, amint ez a grafikonb61 is kideriil, az elso' a gyermekek erdeke volt. Tudjuk, hogy a videki szii l61c nem akarjak seriilt gyermeki.iket a csaladt61 elszakftva intezetben neveltctni. Emellett rna mar a sziil6k egyre inkabb wdataban vannak annak, hogy az eselyegyen lo'seg, a beilleszkedes egyik fontos elo'feitetele az epekkcl val6 egyiittnevelkedes. Asziil61c leginkabb az egyiittmukadessel, a folyamatos kapcsolattartassal segithctik gyermekiik beilleszkedeset, de a fogyatekossag tenyenek eifogadflsa es az otthoni segitseg folyamatos es rendszeres biztositasa is nagyon fontos tenyezo', olvashatjuk az OK! ket kutat6janak beszamol6jaban. Osszefoglalva : a kep, amit festetti.ink Ilagyon tarka es egyaltalan nem r6zsas. T6bb akadalyoz6, mint segfto tenyezot tahlltunk a vizsgalat alatt - frjak. En azt tapasztalom, hogy egyre inkabb hullanak ki a szuro tavisek. Dgy Wnik, hogy a szemleletvaltas az oktatasiigyben folyamatban van. EZl mutatja az a teny is, hogy a Fejleszto Pedag6gia teljcs szama az integraci6r61 sz61, hogy a Fogyatekos Gyermekekert Kiizalapitv{lIlyegyrc tiibb palyazatot biztosit az integralt oktatasban resztvev6k SZamilra. Azoktatasi konferenciakon fontos szerepet kapnak az egyiittnevelessel kapcsolatos temak. A sokat emlegetett feltetelek kazalt a korai fejlesztes fontos szerepet kapott. A Nagyotha1l6k Iskohijanak es a Siketek Intezeteinekgy6gypedag6gusai segitik az integnlltan tanul6 gyerekeket. Ebben a kaposvari speeialis iskola most is elen jar. Ok maguk is integnunak a szomszedos iskohlkba, gy6gypcdagogusaik utaz6 tan{lfkent evek 6ta reszt vesznek ebben. A FejlesztO' Pedag6gia szakfoly6iratban olvashatunk tanulmanyokat, igy peldaul Konez Hedir61, "ki ma mar e!''yesiilctiink vezeto'segi tagia. Olvashatunk integnilt oktatasban resztvevo iskoiakroi, 6vodar6i s az integnlci6t segito Reformatus Pedag6giai Szakszolgalat muilkajar61. Ezekb61 pr6b,\iok nehally gondola tot kiemeilli: Aszigetvari Istvanffy Mikl6s All. Iskoliinak ket pedag6gusa egy olyan modemizaei- 6s tevekenysegbe kezdett, mely azeitero' iitemben fejlo'do' gyermekek eredmenyes egyeni fejleszteset tuzte ki celli!. Az6ta a tanft6k szeml61ctvaltozasa e teren vegbement. Ebbe a kariiltekinto'en kialakitott pedag6giai m6dszerbe a seriilt gyerekek sikerrel beilleszthet61c. Minden pedag6gus szamara nagyon tanulsagos a differellcialt tanulasi szervezestik megismerese. A hegyaljai Mad mczo'v,irosnak KOl'Oknay Danielr61, a szabadsaghare 14 eves kis-

15 EGYUTrMUKiiDES 15 dobosa r61 elnevezett ailalflllos iskola munkfljat mutatja be az iskola igazgat()ja cs gyogypedagogusa. Vallaljak kul6nb6za fogyatckossagu gyerekek neveleset is. Fclkcsz,tlk a szlil6ket, gyerekeket, kollegakat. Seglta partneite talaltak a k6zseg O nkormanyzataban es a Megyei Pedagogiai huezetben is. A kutatok beszamolojukban azt is megemlitettck, hogy a / megkerdezett es valaszolt / ep gyerekek sziilcinck mind6ssze 9 % -a tamogatja az egytittnevelest, 18 %-a semleges, de 29 % -a tilta kozik Madon. Fontosnak tartottu k, hogy szli la i erte kezleteke n az ep gyerekek szlileivel is konzultaljunk, neki k is clmondjuk, hogy a m"ss"g eletlink reszc. Elcintc volt egy kis idegenkedes, de egy fc l cv mulva clfogad tak az (lj helyzetet. Ehhcz sajat tapaszta lalomat teszem hozz{i, miszerint az osztalyfon6k hozz{lallasan cs az ezzel kapcsolatos beszclgetcseken nagyban mulik a t6bbi sztila szemlelcte is. Meg egy madi gondolat: az integnilt oktatas seg't megsztintetni a fogya tekosok diszkrimim1ci6jat es stigmatiz{lhisa t. Az uj cljanlsoknak koszonhetoen fcjl6c1ik a peclag6- gus krcativitasa, c1asegiti a ktil6nb6za szakemberek egyiittmuk6desct. A t6bbi gyerekszamara is hasznos a pedagogusok kreativitasbeli fcj ladese. Retsag iskoliijaba kerult egy crtelmi scrult gyerek, majd k6sobb gycngenlat6, h" I1[", scrtilt, beszcd-es mas fogya tekos gyerek is. Ennek az ujfajt. helyzetnekcs tudasnak a jelenlete illetve igenye a tantestti letben ktil6nb6za azonosulasi szinteken jelent meg. Az clfogadas, a k6zony, az ellenali as akt fv es passzfv fo rm aja egyanintjelcn volt es van. Az egyik legfontosabb belsa feltctel, hogy legyen szakcmber. T"ntestl' letlikben ke t gyogypedag6gus is volt ma r ekkor. Modositottak az iskola alapit6 oki ratat, va itolott a pedagogiai programjuk tartalma is. Az iskoja a kulonb6zo kcpessegu gyerekek oktatasat-nevelcset a legteljesebb mertekben differeneialo oktatassai, azegycni tanitasi- tanui(isi utak kialakftasaval igyckszik megval6sftani. Egyik kollegajuk gy6gypedag6gusi kepzettseget ado tovabbkepzesben vett reszt. A retsagi iskola gyogypedagogusat idezem : A valodi eselyegyenloscg valosziniileg idea marad, de annak ir{lilyaba val6 t6rekves minden tisztesscgcs pedag6gus k6telessegc. Csakegy-egy gondolatot tudtam ki ragadni a sokr6tli anyagoo!. Minden szii!(lnek, pcdag6gusnak meg kellene ismerni legalabb az iskolak, ovod'ik besz"moi6it az integraci6s megoldasok s mcg inkabb a rcszjetesell is Ici rt m6dszerckvonatkozasaban. A legt6bb iskoliiban megtalalhat6 a Fej leszto Pedagogi. szaldoly6irat. A kiivetkez6 ujsagunkban tovabb szcretnek foglalkozni az integraci6svonatkozasu t6bbi cikkcl is. peli Lajosne

16 16 EGYiiTrMUKiioES Hoseg es husiiles Baranyaban - egv nvari labor pillanalkepei Mint minden nyaren, szerencsere iden scm maradt cl nyari taborozasunk, melynek helyszine Pees volt. Legnagyobb aramiinkre most meg t6bb esalad - ujakkal kibovulve- gyfilt assze, akiknek mindannyian nagyon arciltiink. Julius 30-t61 egy esodalatos hetet taltattunk az Apaczai Nevelesi Kazponl kollegiumaban, csaladonkent 6 'igyas szob,ikban elszallasolva. EIs6 nap a yaros nevezetesscgeit tckintctttik meg: Hunyadi Janos lovasszobra. a Zsolnay kut,,iz lrgalmasok tcmploma es a t6bbi hhnivalo mcgtekintese kisse faraszt6nak bizonyult a 40'C-os melegben, de hosiesen turti.ik a "megpr6baltatasokat". A 3 oras seta ui(lj1 a felnottck mradtan, de crdek16dve kezdtek meselni egym{lsnak, mig a gyerekek f,lracltsagot nem ismcrve futkaroztakes jatszottak. Ezen a helen szakmai scgilscgcl is kaptunk, mint minden nyari taborozas alkalm{wal. McglMogatott minket es velunk t61t6tt p{lf napot Nagync Gyory M{lria gy6gypedag6gus C~ Abranyi Agnes pccsi audiol6gus, akik sok hasznos tamlccsall{lthlk el a sztil6'kct. A felnottek es gyerekek kedelyeit vegyes erzelmekkcl borzolgatta az uj halhisjavit6 muteti cjjants a cochlea implant. Ez az uj m6dszcr uj lchctoscgeket ebrcsztctt bennunk, ervek es ellenervek csaptak osszc. izelito tov{,bbi programjainkb61: kedd deleloll a Misina-tet6re mentunk fe l, karbejartuka kozel200 m magastv tornyot, es gyonyorkodtunk a meeseki panor{, maban a 72m magasan elhelyezked6 kilat6szintr61. Agyerekek nagy oromere hazafe Ie meg utba ejtetti.ik a hegyoldalba epitett pcesi allatkertet is. Delutan mar a v{trosi strandon elvczti.ik a forr6sagot, a gyerekek a medencekben az apukak pedig egy poh{" sor mellett. Masnap aut6buszos kinlndulason vettunk reszt. Az uticcl Mariagylid, Sikl6s es Villany helyiscgekvoltak. A m{lfiagyfidi kegytemplom mcgtekintese ut{1il Sikl6son azorszag egyik legjobb {~Iapot(' v;inj[ valamint Malkocs bej dzsamijat ncztiik meg. Villanyban a Bormuzcumot meg a kicsik CS Ilagyok ch'yiitt tckintettek meg, ezt kovet6cn a csapat kettevalt: a gycrckek egy kozeli jatsz6tcrcn maradtak, a felnottck pedig (nehany ankenyes fiatalabb kiserovel) finom zsiros kenyer mellett izleltek a minosegi borok zamauit. A hangulat magaert beszelt, taian nem is kcu mondani, hogy kedvunk ekkor hagott a tetofokara. A kisse faradtsagos napot egy j6kora esti fiird6zessci koronaztuk meg. Az ANKsportkazpontjf,ban lehetosegunk nynt uszodar Os kosarlabda-palyat berclni. Mivcl a felnottek nem voljak hajland6k kosarazni (tisztelel a kivetelnek), a gyerckekre harult eza "feladat" is Ezt kiivetocn este 22,30.-ig uj sport {Igat honositottunk meg: a kapu nclktili vlzi labdat, mely inkflbb vlzi keziiabdflra hasonlitott... A lenycg, hogy renclkivi.ilj61 sz6rakozlunk.

17 EGYUTrMUKODES 17 A k6vetkezo napdelelottjet egyeni varosnezesscl, muzeuml<ltogatassal tiiltiittuk, majd M lut"n a neves szigctvari hos: Zrinyi Mikl6s vimlt, ezt kavetoen pedig a szentlorinci strandot cserkeltuk be. A penteki napot Grfun taltattuk: vizbicikjiztunk, strandoltunk.os elveztuk a paratlan napsutaltc kiirnyezetct. Szombat delelotti programunk az aba ligeti cseppk6barlang meglatogatasa vo lt, majd utana a barlang elotti tavon cs6nakaztunk. Abn\nyi Agnes es csahidja szives kalauzolasaban ctelut<in a Mecsek lankain kirandultunk, beszelgettlink, pr6baltukj61 kihasznalni a titborozasb61 meg hatralevo idol. Az idojaras egesz heten hatarozottan nekunk kedvezett, sutblt vegig a Nap es ugy erzem mindennel elegedcttck lehetunk. Az asszcs csalad neveben szerctncm megkoszonni Fischer Zoltannak, hogy immaron sokadszor is megszerveztc ezl a tabort. Azt hiszcm mindenki nev6ben mondhatom, hogy nagyon j6j erezttik magunkat. Bucsuz6ul: javore Veletck talan valahol mashol de talalkozunk!

18 II! EOYiiTTMUKiioES

19 EGYiiftMUKiiDES 19

20 20 EGYiiftMUKiiDES Riivid iisszefoglalo a hallasseriilt gyermekek utan iaro kedvezmenyekrol es ezek iisszefiiggeseirol Keszitette: dr. Kosa Adam Megpr6balom egy rovid osszefoglal6ban ismertetni azokat a lehet6segeket, melyek utjal1 a halhi.sserult gyermekek utan az allamt61 anyagi hozzajaruj3.st Ichet kapni. EI61jar6ban szeretnek arrol sz6lni, hogy terjedeicm es ida hianyaban pusztan crin t61egesen tudok egy-egy kerdesk6rt erinteni, igy egy einagyolt, de legalabb tiszta kepet kapunk arral, hogy a hawlsseriilt gyermeket nevelo szii lo mikor mely ellm,\st igenyeljen, hogy a halhisseriilt szemdy minel jobban ki tudja hasznalni az allami ellatasokat. Osszefoglal6mban raglan egy tevhitet szeretnek eloszlatni: ezek a tf, mogatasok alapesctben alanyi jogonjarnak, azaz ajogosult minden esetben a hall ksseruit gyennek, illetve feln6tl (ez ut6bbira utalni fogok kiil6n is). Vagyis a szi.il6 csak totvcnyes fclugyc lcti joga kereteben, mint a gyermek nevel6je kapja kczhez a tamogatiist. Gycrmckkorban a Icgfontosabb ti'li11ogatasnak termeszetesen a csaladi potlek, teljcs neven emelt osszettf,l csalcidi e6ttek minosui. A csahldok tamogatasarol 5zol0 torveny a csal{ldi p6tit:!kot alapesetben a gyermek 14. ciet6vcig foly6sftja, fogyatekos gycrmc kek eseteben azonban addig) amfg a fogyatekossag fennetl!. Azonban tolveny ezen kite-tele okozza a Icgnagyobb zavart a masik tarnogatasi formi'lhoz valo viszonyaban! A masik legfontosabb tamogatasi forma, a foffvatekossiir:i jiira{tek, amely alanyi jogon jar. Erre minden 18. eletevet bct61tott fogyatekos szcmely jogosult) amennyiben megfelel bizonyos fogyatekoss{lgi kriteriumoknak. A jogszabalyok vagyjagossagot frnak clo, azaz viilasztani kcll minden) 18. elctevet betoltott hawlsserult szemelynek: to vabbra is az emclt osszegff csaliidi p6tlck folyosftasat igenyji, avagy erre vonatkozo alanyi jogosultsagar61lemond, cs a fob'yatckossag i jaradckot valassza (termeszetcsen ha nem itelik meg ajarad6kot, akkor a csaladi p6t16kr61 val61emondas is ervenytelen). Ami a jogi hezagot, problem at akozza, az, hogy az ernelt osszcgu csaladi potl6k osszcge magasabb) mint a fogyatekossagi jaradeke, igy sokan ncm kcrik a fogyatekossagi jiiradekot. De a torvcny alapjan mindeddig a hallasse.riilt szemcly valamely sziil6je vagy gondoz6ja kezehez kellctt kifizetni a csaladi p6tlekot, vagyis "csalmban kellett maradnia", egy haztarh\sban kellett elnie - pap iron legali,bbis. Szerencsere a jogalko tok ezt a gondot cszleltck e.s most mar a csaj[ldi p6tlek is alanyi jagon jar, e.s azt a 18. eletev betoltese ut{m a jogosult sajat kezeihez fizetik meg, felteve, ha 3 h6napja nem folytat kereso tevekenyseget. Ez esetben a csaladi p6tlek foly6sit<isat fel kell fuggesz tcni mindaddig, mig a keres6 tevekenyseg fcnmlll. A fob'yatekossag jiiradck foly6sftasa viszont seltimilycn feltetelt61 nem fugg, olyan, mint egy nyugdij: jar mindaddig, mig a folyosit{ls jogalapja.ul szolgal6 fogyatekoss[lg