A SZEGEDI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZEGEDI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA"

Átírás

1 A SZEGEDI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA KÉSZÜLT: a Szegedi Kistérség többcélú társulása megbízásából SZEGED május

2 Készítette: RAKI Bt. Témavezetı: Dr. Rakonczai János Munkatársak: Deák József Áron Dr. Farsang Andrea Kovács Ferenc Kozák Péter Mohl Miklós Novák Gyula Rácz Péter Szabó Ferenc Török József Köszönetünket fejezzük ki: az adatszolgáltatóknak és a települési Önkormányzatoknak

3 TARTALOM 1. Bevezetés 4 2. A kistérség rövid bemutatása 5 3. A környezeti állapot általános értékelése Levegı Vizek Talaj A természetvédelem, tájhasználat aktuális kérdései Hulladékgazdálkodás Szennyvíz Közlekedés Táj, települési környezet Környezetbiztonság A települések környezeti állapotának áttekintı értékelése Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó Problémakataszter Környezetvédelmi programok Korszerő térségi hulladékgazdálkodás kiegészítı program 113 1a A településeken keletkezı illegális hulladéklerakók felszámolása, újraképzıdésük megakadályozása Szennyvíztisztítás, csatornázás kiegészítı program Települési csapadékvíz-elvezetés Belvízgazdálkodás Egészségesebb, lakhatóbb kistérségi környezet 118 5a Erdısítés, defláció elleni védekezés Helyi értékek védelme, a kistérség idegenforgalmi vonzerejének fejlesztése 120 6a Kistérségi egyedi tájérték kataszter készítése 120 6b A Gyálai Holt-Tisza holtág-rehabilitációja 121 6c Kistérségi turizmusfejlesztés program 121 6d Füvészkert felújítási program 122 6e Régészeti bemutatóhely 123 2

4 7. Környezetbarát közlekedés fejlesztése 124 7a Kerékpárút-fejlesztés 124 7b Autómentes nap 125 7c Szeged közlekedés-szervezésének felülvizsgálata 126 7d A szegedi tömegközlekedés környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése Egészséges ivóvíz biztosítása A szénhidrogén kitermelés káros környezeti hatásainak felszámolása Környezetbarát gazdálkodás elterjesztése a Szegedi Kistérség élıhely-térképének elkészítése tájökológiai értékelése b A Szegedi Kistérség parlagtérképének elkészítése c Az özöngyomok térképezése, monitoringja a kistérségben d Természetszerő gyep- és erdıgazdálkodás támogatása e Tájkezelési kézikönyv az önkormányzatok és a gazdálkodók számára 134 3

5 1. BEVEZETÉS A környezet állapotának rohamos romlása miatt az utóbbi néhány évtizedben a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon, így hazánkban is. Magyarország elsı környezetvédelmi törvénye 1976-ban született, de laza kerettörvény jellege miatt hatása csak korlátozott volt. Az évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól) volt az, ami már konkrét feladatokat megszabva átfogóan rendelkezik a környezetvédelem alapvetı kérdéseirıl, egyebek mellett például települési és megyei környezetvédelmi programok készítésérıl (sajnos idıbeli megkötés nélkül). Az Európai Uniós jogharmonizációs folyamat további törvények megszületését, egyes szabályozások szigorítását eredményezték (a települési környezet szempontjából kiemelt jelentıségő például a évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról). A Szegedi Kistérség települései közül országosan is az elsık között Szeged készített önálló települési környezetvédelmi programot még 1997-ben. A Csongrád Megyei Önkormányzat ben készíttette el a megyei (kistérségi) környezetvédelmi programot (jelen munka készítıjének irányításával). Szeged város programjának felülvizsgálata 2003-ban munkapéldány szinten elkészült (elfogadására nem került sor), majd 2004 során Dóc község, 2005-ben pedig Zsombó és Újszentiván is készíttetett programokat. A Szegedi Kistérség települései az elmúlt években már több környezetvédelemmel összefüggı pályázatban összefogtak (pl. parlagfő irtás, szúnyogirtás), így kézenfekvı volt, hogy közös környezetvédelmi programot is készítsenek, mind a könnyebb együttmőködés, min a sikeresebb pályázatok érdekében. A kistérségi program készítése során azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi 5 évben a megyei program készítése óta lényeges elırelépés következett be a környezetvédelem területén. Két, a környezet állapotát alapvetıen befolyásoló területen (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) Szeged vezetésével átfogó programok valósulnak meg. Mindennek következményeként öt éven belül lényegesen másként fogalmazhatóak meg a programok prioritásai. A környezetvédelmi törvény meghatározza azon vizsgálandó tényezık körét, amivel a környezetvédelmi programoknak foglalkozniuk kell. Ezek: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -győjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, A program készítése során a fenti, kötelezı feladatokat szem elıtt tartva készítettük el a helyzetértékelést a kistérség egészére kissé módosított tartalommal, a település szintő értékelésnél viszont azt még kissé bıvítettük is (természetvédelmi vonatkozásokkal). Az elmúlt évek során, hasonló jellegő munkákban szerzett tapasztalataink alapján azonban megjegyezhetı, hogy ez a kötelezı tematika felülvizsgálatra szorulna, hiszen tartalmaz kevésbé odaillı feladatokat, s hiányzik belıle néhány tartalmilag odaillı tematika. Munkánkat mindezek figyelembevételével készítettük el. 4

6 2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át jelenti, míg a 200 ezret éppen meghaladó népességével hazánk lakosságának 2%-át képviseli. A kistérség térszerkezet arányosnak mondható, hiszen települései a térség központi településének centrumától az egyetlen Dóc kivételével 15 km-en belül, szinte sugarasan helyezkednek el. (1. ábra) 1. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) 5

7 A térség az ország legmélyebben fekvı területe. Meghatározó része a Tisza, illetve a Maros egykori árterén helyezkedik el. Ez vízellátottságot tekintve kedvezı, ár- és belvízi veszélyességet, valamint az élıvizek szennyezési kockázatát tekintve viszont kedvezıtlen adottság. A kistérség nyugati pereme már felnyúlik a Duna-Tisza közi homokhátság területére, és részben osztozik annak sajátos vízgazdálkodási problémájában (talajvízcsökkenés). A vidék az ország egyik legnapfényesebb tája. A természetes tájon ugyan csak néhány méteres domborzati különbségeket tapasztalhatunk, azonban ennek sajátos elhelyezkedése (pl. egykori medermaradványok, illetve a homokos felszín egyenetlenségei) igen mozaikos tájszerkezet eredményez, ami az értékes természeti területek szövevényes elhelyezkedésében is megnyilvánul. Bár igen örvendetes, hogy kistájunk ilyen természeti értékekben gazdag, azonban ez estenként számottevı konfliktusok forrása is lehet a természetvédelem (hatóság), illetve a gazdálkodók vagy az önkormányzatok között. A földterület privatizációja a mezıgazdasági mővelés alatt álló területek esetében is jól érzékelhetı változást okozott: egyre inkább túlsúlyba kerülnek a kisebb mérető parcellák, amint ezt az őrfelvételeken is jól tanulmányozhatjuk (2. ábra) A kistérség fontos szerepet tölt be az ország közlekedési hálózatában (M5, 5, 43 fıutak), ami jelentıs környezeti terhelést, estenként veszélyt jelent. A kistérség központi települése Szeged Megyei Jogú Város, ami terület 37,3%-án helyezkedik el, viszont a népesség 4/5-ét adja. Az utóbbi bı évtized során azonban Szeged és a környezı települések viszonyában jelentıs módosulás tapasztalható óta a kistérség össznépessége mintegy ezer fıvel csökkent úgy, hogy a fogyás csak Szegeden (illetve néhány fıvel Dócon) tapasztalható (a város a közel kétezres pozitív vándorlási különbözet ellenére több hétezer fıt veszített), miközben a kistérség településen számottevı népességnövekedés, és azt meghaladó vándorlási különbözet tapasztalható (1. táblázat). Ez a folyamat már a fejlettebb régiókban (itthon és határainkon túl is) tapasztalható szuburbanizáció folyamat részének tekinthetı, aminek során a lakosság kedvezıbb lakókörnyezetet elınybe helyezi a munkába járás esetleges kellemetlenségeivel szemben. A kistérség településeinek felénél jelentıs környezetvédelmi szempont a magas 20% körüli, vagy azt lényeges meghaladó (pl. Szatymaz 48%, Domaszék 46%) külterületi lakosság. Ezeken a településeken a környezetvédelmi jellegő szolgáltatások biztosítása, illetve a környezetszennyezés kockázata megkülönböztetett figyelmet igényel. Mind a helyi közlekedés, mind a közlekedéssel kapcsolatos környezeti vonatkozások szempontjából lényeges, hogy az egész kistérségben jelentıs a személygépkocsi-ellátottság (100 fıre vetítve csak két településen nem éri el az 50-et, hét település esetében viszont a 70- et is meghaladja), a gazdálkodással összefüggésben számottevı a tehergépjármővek száma is. A települések több mint felén van kábel-tv hálózat, ami a lakossághoz továbbítandó információk eljuttatásában, így a környezettel kapcsolatos tudatformálásban is szerepet kaphat. Az Európai Uniós csatlakozással megnyíló környezetvédelmi fejlesztések, illetve a jogharmonizációval szigorodó környezetvédelmi elıírások nyomán a Szegedi kistérségben jelentıs környezetvédelmi beruházások valósultak/nak meg, amelyek belátható idın belül lényegesen javítani fogják a térség környezeti állapotát. Az ezeket is figyelembe vevı, rájuk részben épülı környezeti programok számottevıen javítják az itt élık környezetminıségét. 6

8 2. ábra: A Szegedi Kistérség elhelyezkedése egy Landsat 2002-es őrfelvételen 7

9 Algyı Deszk Dóc Település Terület (ha) Aránya a kistérségbıl 10,06 6,91 6,56 6,93 3,63 4,86 7,41 7,13 37,3 3,57 2,06 3, Lakó népesség (fı): Aránya a kistérségbıl 2,7 1,7 0,4 2,2 0,8 1,6 4,0 2,2 80,9 0,9 0,8 1,7 100 Lakónépesség 1990 (fı) Külterületi lakosság (fı): Vándorlási különbözet ( ) (fı): Népességváltozás 1990 óta (fı) Népességváltozás aránya 1990 óta (%) 100,7 124,1 98,4 142,2 112,8 111,1 115,6 127,7 95,7 112,4 123,0 154,5 Lakások száma (db): Nem lakott lakások száma (db): Közüzemi vízhálózat hossza (km): Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma (db): Vezetékes gázzal főtött lakások száma (db): Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma (db): Összes belterületi közút hossza (km): Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 27 15, Összes belterületi zöldterület nagysága (ezer m 2 ): Összes gondozott belterületi zöldt. nagysága (ezer m 2 ): Játszóterek száma (db): Személygépkocsi állomány (db): Teherszállító gépjármővek (db): Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): Külterületi lakosság aránya 18,4 1,1 30,1 46,2 0 21,0 6,2 48,2 1,7 5,3 0 34,7 Ivóvízzel ellátott lakások aránya 95,3 97,2 63,0 47,2 99,3 78,3 96,4 65,9 97,9 100,0 99,2 78,0 Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 82, ,3 0 19, , Gázzal ellátott lakások aránya 91,9 87,0 47,5 56,9 65,2 68,6 79,8 65,9 62,3 84,3 93,7 74,9 Szemétgyőjtésbe bevont lakások aránya 93,0 100,0 0 38,2 73,8 72,7 83,2 39,0 91,6 99,2 83,8 17,8 Személygépkocsi állomány 100 fıre 53,5 76,4 47,2 78,2 42,4 72,3 73,7 68,0 62,6 71,3 72,1 83,9 1. táblázat: A Szegedi kistérség fontosabb környezetvédelemmel összefüggı mutatói 2003 (Forrás: TEIR, Népszámlálási adatok, települési adatok) Röszke Szeged Domaszék Kübekháza Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó Kistérség 8

10 3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE 3.1. Levegı A levegıszennyezı anyagok kibocsátása Magyarországon a légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. Ez a tendencia a Szegedi Kistérségben is megfigyelhetı, amelynek okai a rendszerváltás utáni idıszakban jól ismertek: csökkenı ipari energiafelhasználás, korszerőbb ipari technológiák bevezetése, az energiahordozók árának emelkedésébıl következı ésszerőbb energiafelhasználás, az energiatakarékosságot elısegítı modern háztartási készülékek elterjedése, a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának. Vidékünkön hiányoznak a nagy levegıszennyezést okozó erımővek és üzemek, így a térség levegıminıségi problémáiért a közlekedés mellett elsısorban a szénhidrogén-feldolgozás, a mezıgazdasági tevékenység és az élelmiszeripar tehetı felelıssé. Ha a légszennyezés emissziós oldalát tekintjük megállapítható, hogy ennek meghatározó tényezıje a közúti közlekedés. Országos adatok szerint a közlekedés tehetı felelıssé a CO kibocsátás 58,9 %-áért; a NO 2 kibocsátás 53,4 %-áért; az illékony, nem metán szénhidrogén emisszió 48,3 %-áért; a szilárd részecske emisszió 11,3 %-áért. Éppen ezért lenne fontos, hogy a kistérségben nyilvántartott közúti gépjármővek (személygépkocsi ezer, tehergépkocsi mintegy 9000) mőszaki állapota az elıírásoknak megfelelı legyen. A helyhez kötött források kibocsátási adatait is figyelembe véve a következı fı megállapítások tehetık: SO 2 : csökkenı tendenciát mutat, amelynek elsıdleges oka az energiaszerkezet megváltozása (energiahálózatok korszerősítése, a széntüzelés visszaszorulása és a földgázfelhasználás elıtérbe kerülése a háztartásokban stb.), valamint a jármőpark korszerősödése. NO x : a pontszerő kibocsátások alakulásában csökkenés tapasztalható, ezzel párhuzamosan a közlekedési eredető szennyezés részaránya folyamatosan növekedik. A gépjármőállomány növekedése nagyobb ütemő, mint a korszerőbb gépjármővek üzembeállításával elérhetı kibocsátás csökkenés, így összességében növekszik a környezet közlekedési eredető NO x terhelése. Szilárdanyag (por): az ipari kibocsátás közötti idıszak nagy mértékő visszaesése utána az 1990-es évektıl lassú csökkenés tapasztalható. A csökkenés a különféle ipari technológiáknál alkalmazott szőrık és leválasztó berendezések alkalmazásának tulajdonítható elsısorban. A szilárdanyag kibocsátás viszont összességében (a közlekedési és lakossági eredető kibocsátással együtt) nem csökken. CO: az 1990-es évek eleje óta folyamatos és jól érzékelhetı csökkenés tapasztalható. A szén-monoxid kibocsátásban is a közlekedési ágazat a leginkább környezetterhelı, de az ipari és lakossági eredető kibocsátás is jelentıs. A CO kibocsátás arányát a közúti forgalom növekedése és a gépjármővek magas átlagos életkora nagymértékben befolyásolja. VOC (illékony szerves vegyületek): a vegyipar és ezen belül a kıolaj-feldolgozás a legjelentısebb kibocsátó. A közlekedés felelıssége is nagy a VOC-k kibocsátásában. Toxikus anyagok: veszélyességük mérgezı hatásukból ered, amely már kis mértékő légköri felhalmozódásuk esetén is komoly károsodást idézhet elı az élıvilág és az ember egészségében. Az ólomkibocsátásban az 1990-es évek elején ugrásszerő visszaesés volt tapasztalható, fıként a gépjármőpark megújulása, illetve az ólommentes benzin használatának elterjedése következtében (1999. áprilisától megszőnt az ólmozott benzin forgalmazása). A levegı ólomszennyezettségének csökkenése ahogyan vizsgálataink alátámasztják jól kimutatható a fák anyagába beépült ólom alakulásában is. A kistérség légszennyezésében emissziós oldalról Szeged kibocsátásai dominálnak. 9

11 Levegıszennyezettség A levegıminıségi alapállapot meghatározását a Környezetvédelmi Felügyelıség (jelenleg ATI-KTVF) által mőködtetett Regionális Immisszió Vizsgáló (RIV) hálózat végzi (az adatgyőjtést 2002-ig az ÁNTSZ végezte). RIV mérıhálózatban (off-line) a mintavétel gázok esetében félautomata mintavevık segítségével, szálló por esetében nagy teljesítményő porminta-vevıvel, ülepedı por esetében győjtıedényes eljárással történik. Minden szennyezı anyagot mintavétel és laboratóriumba szállítás után, ún. kézi módszerekkel analizálnak. Bár Csongrád megyében több mint negyven folynak ilyen immissziós mérések, a Szegedi kistérségben csak Szegeden történik észlelés (jelenleg 20 mintavételi ponton, de nem minden komponensre kiterjedıen), a további adatszolgáltató 9 település már a kistérségen kívül található. A RIV hálózaton kívül Szegeden (Kossuth L. sgt. 89.) egy automata állomás is győjt óta számos légszennyezı immissziós adatait és az idıjárási paramétereket. A levegıs mőszerekkel SO 2, CO, NO X, O 3, BTEX, szállópor (PM2, 5, PM10) koncentrációk mérése folyik, a meteorológia mőszerek szélirány, szélsebesség, hımérséklet, relatív nedvesség, légnyomás, globál sugárzás, UV/B sugárzás alakulását mérik. Ez az állomás nem csupán integrált (és egyben az esetleges szélsıségeket elfedı) adatokat szolgáltat, de a számítógépes feldolgozás során perces, majd fél órás átlagok is képzıdnek (ezeknek élettani szempontból fontos szerepe van), majd hosszabb átlagok alapján (napi, havi és éves) idısoros vizsgálatokra is jól használható. A levegıszennyezettség kistérségi értékelésére (a fentiek miatt) néhány a kistérségen kívül található mérıhely adatát is használva az alábbi fıbb megállapítások tehetıek. A légszennyezés alakulása szennyezı komponenstıl függı szezonális (téli, nyári), heti és napi jellegzetességeket mutat. A trendek alapján azt mondhatjuk, hogy a három leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben kibocsátott légszennyezı anyag közül a SO 2 és NO 2 immissziójának trendje általában csökkenı, míg a por mind az ülepedı, mind a szálló por koncentrációja nagy ingadozásokat mutat, de rendszeresen határérték feletti. Összességében a kistérségben a levegı minısége kisebb mértékő javuló tendenciát mutat. Szennyezı anyagonként részletezve az adatokat a következı megállapításokat tehetjük: SO 2 : a téli, főtési idıszakban magasabb koncentrációt mutatnak a mérési eredmények, de a főtési szerkezet változásának köszönhetıen elmaradnak a kritikus értéktıl. NO 2 : a téli félévben, vagyis a főtési szezonban lényegesen megemelkedik az összes levegımintavételi helyen a NO 2 szennyezettség, míg a minimumok a tavasz végi idıszakban jelentkeznek. Fıként Szeged esetében érdemes részletesebb területi vizsgálata (lásd a települési értékelésnél), hiszen a mérıhelyek adatai nagy szórást mutatnak (3. ábra). A szigorúbb határérték (40 µg/m 3 ) miatt a főtési szezonban még területi átlag alapján is határérték közeli, vagy azt meghaladó szennyezettség tapasztalható (4. ábra). Szálló és ülepedı por: mennyiségi alakulásában kiemelkedı szerepe van az éghajlatnak (szárazabb talajfelszín, szél). A kistérségben talán a legsúlyosabb levegıminıségi problémát a szálló por okozza, szélsıséges idıjárási helyzetben a határértéket többszörösen is meghaladhatja. (Az EU-s jogharmonizáció miatti határértékszigorítások nyomán problémájára fokozottan figyelni kell.) Ólom: a szálló porból mért ólomkoncentráció az ólommentes benzin kizárólagos forgalmazása miatt visszaesett. Ózon: a troposzférikus ózon koncentrációja nyári maximumot és téli minimumot mutat, s egy Szegedre vonatkozó részletesebb vizsgálat nyomán károsító hatására a jövıben célszerő lenne fokozottabb figyelmet fordítani. A levegıszennyezettség részletesebb területi elemzésére Szeged város esetében van lehetıség. 10

12 3. ábra. A levegı NO 2 koncentrációjának alakulása Szeged néhány mérıhelyén az 1990-es évek végén Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Szeged - 1 Szeged - 2 Szeged - 3 Szeged - 4 Szeged - 5 Szeged - 6 határérték ábra. A NO 2 havi átlagok alakulása Szegeden a mérıállomások átlagai alapján között 60,0 50,0 40,0 ug/m 3 30,0 20,0 10,0 0, hó átlag minimum maximum trendvonal (átlag) 11

13 3.2. Vizek Felszíni vizek a) Folyók A kistérség felszíni vízmérlege szempontjából kiemelt fontosságúak a Tisza és a Maros. A folyók vízjárására jellemzı, hogy az éven belüli menetgörbéjükben tavasszal (hóolvadás következtében elıálló), majd a kora nyári idıszakban (május végén, június elején az intenzív csapadék tevékenység következtében elıálló) jelentkezik a magasabb vízszintekkel kísért árvízi periódus. Az észlelési idıszak kezdete óta a szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 961 cm, a maximális vízhozam 4200 m 3 /s melyeket az 1970-es árvíz során regisztráltak. A tavaszán levonult árvízi idıszak során a legnagyobb vízszint 929 cm volt. A nyárvégi kor ıszi idıszakokban rendkívül alacsony vízszintek is elıfordultak. A Tisza vízszállítása Szegednél jellemzıen mintegy 170 és 2200 m 3 /sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m 3 /sec körül alakul. A vízjárási szélsıségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 16,7 m 3 /s (amelybıl a Tisza 13,1 m 3 /s, a Maros 3,6 m 3 /s, a helyben összegyülekezı aszályos években gyakorlatilag nem is keletkezı vízkészlet elenyészı). A vízjogi engedélyek alapján a szállított, hasznosítható vízkészletnek csak elenyészı töredéke hasznosul a kistérségben. A jelentıs vízszállítási ingadozásokra tekintettel azonban (a mezıgazdasági vízkivételek biztosítására) a mai Szerbia-Montenegro területén folyami duzzasztó épült meg Törökbecse településnél, mely az általa gyakorolt mederduzzasztás révén jelentısen módosította a Tisza vízjárását Szegednél (5. ábra), és megakadályozza azt is, hogy negatív tartományba esı vízszintek alakuljanak ki a Tisza alsó szakaszán. A vizsgálati területen található települések nagyobb részben a Tisza mentesített árterében helyezkednek el. A folyók árvízszintjei az árvízvédelmi töltések hiányában közvetlenül is veszélyeztetnék a településeket. Az árvízvédelmi töltések megépítésével a térség biztonsága megnıtt. Az érintett települések árvízi biztonságát mintegy 86,53 km árvízvédelmi fıvédvonal biztosítja, melybıl 5,4 km árvízvédelmi fal, míg 81,13 km földtöltés. A térség árvízi biztonsága megfelel az illetékes elıírásoknak. A folyamatos karbantartással (elvileg) biztosítható a mővek védelmi képessége. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez kapcsolódó munkálatok javítják az árvízi biztonságot. A Maros torkolata felett a Tisza vízminısége a bakteriológiai paraméterek kivételével valamennyi vízhasználati cél kielégítésére alkalmas. A patogén baktériumok jelenléte miatt azonban a rekreációs célú hasznosítás csak korlátozásokkal lehetséges. A baktérium jelenlét oka, hogy a Tisza középsı szakaszáról érkezı szennyvizeket nem kellı mértékben kezelik baktériumölı szerekkel, illetve több nagy volumenő szennyvízbevetés esetében a biológiai szennyvíztisztó fokozat nem (pl. jelenleg még Szegeden sem), vagy nem kellı mértékben került kiépítésre. A szennyvizek fertıtlenítésével kapcsolatosan a közeljövıben elırelépés várható, mert az EU elıírások szerint a szennyvíz tápanyagtartalmat jelentıs mértékben csökkenteni szükséges, illetve a patogén baktériumok kibocsátását meg kell szüntetni. A vizsgálati területen található folyók vízminıségét döntıen a Romániából érkezı Maros határozza meg Szeged alatt. A Maros romániai vízgyőjtıjén található területeken az ipari szerkezetváltás következtében jelentısen csökkent a toxikus anyagok kibocsátása, ugyanakkor az urbanizáció növekedésével nıtt a nem kellı mértékben tisztított kommunális szennyvizek mennyisége. A Maros mikrobiológiai baktérium szennyezettsége jelentısen megnıtt a biológiai tisztítási fokozatok hiánya miatt. A kistérség területén a felszíni vizek esetén a mikrobiológiai szennyezettség determinálja a vízminıséget. 12

14 500,00 400,00 300,00 200,00 100,00 Átlag kisvíz ( ) Átlag kisvíz ( ) Átlag középvíz ( ) Átlag középvíz ( ) Átlag nagyvíz ( ) Átlag nagyvíz ( ) 0,00-100,00 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 5. ábra. A Tisza vízjárásának módosulása a Törökbecsi Duzzasztó megépülése, illetve az egyéb hatások következtében (cm) 13

15 b) Csatornák, vízfolyások A vizsgálati területen található vízfolyások, csatornák vonatkozásában megállapítható, hogy vízjárásuk az alföldi kisvízfolyásokhoz hasonlóan idıszakos jellegő. Hosszabb rövidebb aszályos periódusok alatt elıfordulhat, hogy a csekély csapadéktevékenység következtésben bennük a vízszállítás megszőnhet. A gyakorlati tapasztaltok alapján megállapítható, hogy néhány csatornában, a legaszályosabb években sem szőnik meg teljesen a vízszállítás. Ennek oka egyrészt, hogy ezen csatornák egy része a használt és tisztított felszín alól kitermelt vizek befogadója (azonban ezen vizek nem tekinthetık a terület felszíni vízkészletének). A folyamatos vízszállítás másik oka lehet, hogy az esetlegesen túl mélyen vezetett csatornák fenékvonalai belemetszenek a talajvíz szintjébe, s így azt megcsapolják. Ezen jelenség csak a vizsgálati terület, folyókhoz közel fekvı területein tekinthetı relevánsnak, mivel a magasabban fekvı területeken a talajvízszintek jelentıs mértékben (akár több méteres nagyságrendben is) lesüllyedtek. A csatornák nagy részének további jellemzıje, hogy azok (a természetes fenékesésével ellentétesen) a magas torkolati vízállás miatt esetenként visszaduzzasztják a vizeket. Az ilyen mőködtetéső csatornákat kettıs mőködtetéső csatornáknak (reverzibilis csatornáknak) nevezzük. Az így a csatornákba juttatott vizeket öntözési célra, illetve halastavak feltöltéshez lehet használni (pl. Szegedi Fehértó). A csatornáknál folyamatos gondot jelent a forráshiányok miatt elmaradó rendszeres fenntartási tevékenység következtében jelentkezı túlburjánzó növényzet, mely a csatornák vízszállító képességének csökkenését eredményezi. A vizsgálati területen található 5 km-nél hosszabb csatornákat az 1. mellékletben mutatjuk be. A vízfolyások teljes hossza 425 km, melybıl 172 km állami kezelésben és 253 km Vízgazdálkodási Társulat, illetve önkormányzati kezelésben van. A vízfolyások alapfunkciója a vízgyőjtıkrıl összegyülekezett vizek befogadókba juttatása. Mivel a fıbefogadók a folyók, így elıfordulhatnak olyan szituációk amikor a szállított vizek gravitációsan nem tudnak a befogadóba bejutni (annak magas vízállása miatt). Ezekben az esetekben a vizeket a torkolati szivattyútelepek mőködtetésével juttatják a befogadókba (2. táblázat). A valamennyi szivattyútelep elektromos mőködtetéső. 2. táblázat. A vizsgálati területen található torkolati szivattyútelepek adatai c) Állóvizek, tározók, holtágak Szivattyútelep Kapacitás (m 3 /s) Atkai 1,5 Algyıi 7,8 Vesszıs I. 0,4 Vesszıs II. 2,5 Tápéi 2,1 Hattyasi 3,4 Alsó-Lúdvári 1,6 Ószentiváni 3,2 Deszki 2,6 Deszk fehértói 4,5 Holt-Tiszai 0,7 Nagyfai 4,8 Györpölési 4,4 A vizsgálati területen található holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre. Valamennyi holtág az árvízvédelmi töltések mentett oldalán helyezkednek el. A holtágak jellemzıen az érintett vízgyőjtık felszíni vizeinek befogadójaként funkcionálnak, amelyekbıl a befogadó vízszintjeitıl függıen 14

16 gravitációsan, illetve szivattyús átemeléssel jutnak a vizek a befogadókba. A vizsgálati területen található holtágak vízminıségi problémája a vízterek életét alapvetıen meghatározza. Mivel a vízgyőjtırıl érkezı valamennyi felszíni víz a holtágakba kerül, így a vízgyőjtın végrehajtott beavatkozások hatásai detektálhatók a holtágakban is. A területen található holtágak vízminıségi problémái fıleg a belterületekkel közvetlenül kapcsolatban lévık esetében tapasztalhatóak. Az újszegedi Holt-Maros, illetve a Gyálai Holt-Tisza esetében a jelentıs terhelések következtében a vízi ökoszisztémák jelentıs mértékben sérültek. Az újszegedi Holt-Maros rehabilitációja jelentıs anyagi források felhasználásával befejezıdött. A rehabilitáció során eltávolították a mederbe került nagy szerves anyag tartalmú üledéket, kiépítették a vízpótló rendszert, rendezték a medret és annak környezetét. A rehabilitáció teljes befejezése óta eltelt idı alatt probléma nem lépett fel, a végrehajtott beavatkozások a megjavult környezeti állapotukban igazolást nyertek. A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjával kapcsolatosan jelenleg a kiviteli tervek közbeszerzési eljárásának bonyolítása folyik. A kistérség területén két jelentısebb tározó, a Szegedi Fehértó és a Mattyéri tározó található. Az elızı fıleg halas tavi gazdálkodással hasznosított, míg az utóbbi döntıen belvízi tározási és komplex céllal (pl. sport) létesült. Az állóvizekkel vízminıségének javítása érdekében fontos feladat az azokba befolyó vizek minıségének folyamatos javítása (szennyvízcsatornázási program, alkalmanként a túlzott mőtrágya használat visszaszorítása), másrészt a víztér rehabilitációjának haladéktalan megkezdése (Gyálai Holt-Tisza). d) Belvizek A terület morfológiai adottságai miatt a belvizek a környezı területeknél gyakrabban okoznak felszíni elöntéseket (6. ábra). Jól tátható, hogy a probléma a kistérség valamennyi települést érinti, még a magasabb domborzati helyzetben levı homokhátsági részeket is. A belvizek kialakulását elısegítik a területen található befogadó folyók közelsége. Azokban a szituációkban, amikor a befogadók vízszintje nem teszi lehetıvé a vizek gravitációs bevezetését, a torkolati szivattyútelepek emelik a területrıl a vizeket a befogadókba. Mivel a szivattyútelepek átemelési kapacitása kisebb, mint a területekrıl történı vízelevezetés hozama, így a csatornák mentén a torkolati szakaszokról kiindulva elöntések jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy sok helyen ezen csatorna partokat szorosan beépítették az ilyen esetekben jelentkezı elöntések miatt lakóépületekben is keletkezhetnek károk (pl. a Szillér- Baktó-Fertı fıcsatorna belterületi szakaszain Szegeden). A kistérség belvizekkel gyakorta sújtott része a torontáli térség. Ezen térség vizsgálatakor meg kell állapítani, hogy a területe a természetes lefolyási viszonyoktól eltérı, azokkal ellentétes irányban (a Maros felé) vezetett vízhálózati elemekkel rendelkezik. Tovább rontja a helyzetet, hogy a torontáli térségben nincs a belvizek ideiglenes tározására alkalmas tározó, így a belvizek gyorsan okozhatnak elöntéseket. Tekintettel arra, hogy a befogadó közeli területeken a belvízi elöntések gyakorisága nagyobb, javasolható, hogy a csatornák távolabbi területeirıl lefolyó vizek késleltetését oldják meg. Addig, amíg a torkolati szivattyútelep kapacitása nem teszi lehetıvé az érkezı vizek befogadóba emelését, ne érkezzenek újabb víztömegek. A vizek visszatartása új tározók építésével is megoldható. Ezen tározók esetében, egyrészt a visszatartott vizek a terület mikro-vízgazdálkodási viszonyait kiegyensúlyozottabbá teszik, másrészt kedvezı feltételeket biztosíthatnak a vizes élıhelyek rehabilitációjára, illetve új élıhelyek kialakítására. A belvizek kártételeinek csökkentése érdekében fontos, hogy a települések rendezési terveinek készítése során vizsgálják meg a térségben észlelt belvízi események lokalizálása során szerzett tapasztalatokat, s azok épüljenek be a tervekbe. 15

17 6. ábra. A belvízelöntések gyakorisága a Szegedi kistérségben és környezetében ( ) (a számok az elöntések számát mutatják, a zöld szín a belterületeket jelöli) 16

18 Felszín alatti vizek a) Földtani háttér Földtani szempontból a kistérség települései az Alföld medencealjzatán, a Budapest- Makó települések vonalában húzódó földtani árok (az ún. dunai-szerkezeti árok) nyugati részén helyezkednek el. A területen mélyített fúrások (hideg és hévizes kutak, olajkutató fúrások) adatai alapján értékelhetı a víztárolásra alkalmas porózus üledékekkel feltöltött szegedi medence földtani képe, amely szorosan kapcsolódik a Hódmezıvásárhely Makó vonalában kialakult legmélyebb hazai üledékgyőjtıhöz. Ebben legnagyobb (1,5-2,0 km-es) vastagságban a Pannon tenger üledékei rakódtak le, aminek homokkı rétegei a Dél-Alföld legnagyobb hévíz és szénhidrogén készletét tárolják. Az intenzív süllyedés a pliocént követıen sem szőnt meg, amit igazol, hogy az árok tengelyében a negyedkori üledék vastagsága m, Szeged térségében pedig m. A pleisztocén alatt a feltöltést az İs-Duna végezte, az ısfolyó nagy üledékszállító képességének bizonyítéka, hogy az ivóvíztároló folyóvízi összlet 40-60%-át porózus képzıdmények adják. A földtani szelvények szerint a pleisztocén összlet homok, kızetlisztes vagy agyagos homok, agyag, homokos agyag váltakozásából épül fel. A homokszintek regionálisan jól követhetık, vastagságuk 5-30 m, de helyenként m-esek. Az egykori vízfolyás a lehordási területtıl már távolabb esı területünkre fıként apró- és középszemcsés homokot rakott le, alárendelt a durvaszemcsés, vagy a kavicsos, kavicsszemes homok jelenléte, elterjedésük pedig csak lokális. A m-es mélységközben a porózus szintek itt is mint a térségben általánosan már csak apró- és finomszemcsések, vagy agyagos homokok, agyagtartalma pedig a mélyebbeknél nagyobb. A felsı-pleisztocénben a kızetek frakcióanyagainak jelentıs módosulása a korábbiaktól eltérı üledékképzıdésre utal, a gyenge energiájú vízfolyás üledékei mellett szerepet kaphatott a tavi, késıbb az eolikus üledékképzıdés is. A felszínt Domaszék, Zsombó, Szatymaz térségében a talajvizet tároló futóhomokok, a Tisza árterében és attól keletre fıképp tiszai üledékek, iszapok, agyagok, helyenként infúziós löszök alkotják. b) Vízföldtani adottságok A csapadékból közvetlenül utánpótlódó, felszíni szennyezéstıl védetlen elsı földtani felépítéstıl függıen m vastagságú felszín alatti víztartóban lévı vizeket talajvíznek nevezzük. A vizsgált térségben a talajvizek gyakorlatilag két mélységi szintben helyezkednek el. A sekélyen elhelyezkedı talajvíztároló szintet m-es kutakkal tárják fel, miután az elsı vízadó feküszintje Szeged térségében m Bf. közötti mélységben helyezkedik el, dél-délkelet felé lejtıen. A csıkutakból átlagosan l/p vízhozam kapható. A kitermelhetı víz minıségileg Ca-Mg-hidrogénkarbonátos összetételő, mg/l körüli összes sótartalommal. Használati szempontból minısége nagyon kedvezıtlen nagy vas, mangán, ammónium, nitrát és metángáz tartalmánál fogva. A mélyebb helyzető talajvízadó szint feltárásához m-es talpmélységő kutak fúrására van szükség. Ilyen mélységő kút több létesült a város térségében, mert az elızıhöz viszonyítva relatíve több és jobb minıségő vizet szolgáltat, bár minısége közvetlenül ivóvízként történı fogyasztásra még nem alkalmas. Szegeden a talajvizeket is magába foglaló mintegy 600 m vastagságú hidegvizes rétegösszlet a város 86 db közüzemi vízmőkútjának földtani szelvénye szerint 12 rétegre (vízadó szintre) bontható. A legelsı (1. számú) szint a talajvíztartó. A rétegvíz tároló szintek igénybevétele egyedi vízkivételek által történik. A pleisztocén ivóvíztároló folyóvízi üledékek nyugatról keletre (az ún. makói árok felé) haladva 500 m-rıl mintegy 700 m-re kivastagodnak. (A kistérség településeit figyelembe véve ez a Domaszék-Kübekháza közötti nyugat-kelet irányú szelvényt fedi). A Szeged város vízmőkútjai az számú ( m 17

19 közötti) szintekre telepítettek. A legalsó (12. számú) vízadó szint a negyedkori összlet feküszintjéig terjed, de erre a térség nyugati részének kivételével vízmőkutat nem telepítettek, mert a vize magas hımérséklete miatt ivásra alkalmatlan. A rétegek (így a vízadó szintek) Tisza folyó medre irányába mutató dılése determinálja a vízáramlás horizontális irányát. Természetes állapotban a kistérség rétegvizei pozitív nyomásállapotúak. A vizsgált terület tehát mind a Duna-Tisza közi hátság, mind pedig a Maros-hordalékkúp, illetve észak felıl is vízpótlást kaphat. A dunai-szerkezeti árok területén a középsı- és alsó-pleisztocén homokokból történı vízbeszerzés lehetıségei igen kedvezıek. A szegedi, kútcsoportokban telepített vízmőkutak létesítéskori legnagyobb vízhozamai l/p közöttiek, a fajlagos vízhozam értékeik l/p/m, a kettıs fajlagos vízhozamaik 5-15 l/p/m között változtak. A fajlagos és kettıs fajlagos vízhozamok változékonysága a kútkiképzés mellett, a folyóvízi üledékekre jellemzı inhomogenitások következménye. A szegedi vízmőkutakéhoz hasonló fajlagos és kettıs fajlagos értékek adódnak Domaszék, Sándorfalva, és Dóc térségében. A pozitív nyomásgradiens miatt a térségben a m-nél mélyebb rétegekre telepített kutak víznyomásszintjei terepszint felettiek, azaz kifolyó ( ártézi ) vizet adtak. Az intenzív vízkitermelések miatt a nyugalmi víznyomásszintek az 1970-es években süllyedni kezdtek, s Szeged vízmőkútjainál a pozitivitás ben megszőnt. Az 1990-es évek eleje óta erısen csökkenı vízkitermelés következtében a rétegvíztárolók visszatöltıdése következett be. A víznyomásszintek süllyedése tıl megfordult, és a vízszintek területenként és rétegenként eltérı mértékben emelkedni kezdtek. A kistérség többi településének vízmőkútjai is hasonló változásokat mutatnak, ami a rétegek közötti kapcsolatok lehetıségét igazolja. c) A rétegvizek minısége A kitermelt rétegvizek minıségét tekintve a vizsgált kistérség ivóvizes rétegei (~ m) alacsony sótartalmú, kis keménységő, gyengén lúgos kémhatású vizet szolgáltatnak, amelyek genetikai típusuk szerint alkáli-hidrogénkarbonátosak. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben foglalt, a korábbiaknál jóval szigorúbb arzénhatárérték (50 µg/l helyett 10 µg/l) miatt a vizsgált területen problémát okoz a rétegvizek arzén tartalma. Bár a 10 µg/l-t többszörösen meghaladó arzéntartalmú vizek inkább a Tiszától keletre fordulnak elı (7. ábra) a kistérség településeinek felénél intézkedést igényel mennyisége (Dóc µg/l, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Újszentiván µg/l). A szegedi vízmőnél, bár a vízmőkutak egy részének vizében az arzéntartalom 10 µg/l feletti, de keveréssel a a jelenleginél nagyobb vízigények mellett is az ivóvízminıség a jogszabály által adott átmeneti idıszakban biztosítható (3. táblázat). 3. táblázat: A kútvizek arzéntartalmának szélsı értékei Szegeden Vízmőtelep Min. (mg/l) Max. (mg/l) I. 0,007 0,013 II. 0,008 0,033 III. 0,006 0,015 IV. 0,008 0,031 V. 0,006 0,026 Északi 0,006 0,019 Sziksóstói 0,018 0,028 18

20 7. ábra. Az ivóvízként használt rétegvizek arzéntartalma (µg/l) (AQUARIUS Kft ) Opusztaszer Kistelek Martely Kompoc Doc HODMEZOVASARHELY Balastya Sandorfalva Forraskut Szikancs Batida Algyo Ulles Foldeak Zsombo Bordany Zakanyszek Kiskundorozsma Domaszek Morahalom Roszke Horgos SZEGED Ujszentivan Tiszaszget Dala Ofoldeak Maroslelle MAKO Deszk Ferencszallas Klarafalva Kubekhaza Kiszombor A kistérség rétegvizeiben további minıségi problémát jelent az ammónium (>0,5 mg/l) Algyı kivételével valamennyi településen. Szegeden a vizek telepenkénti ammóniatartalma 0,9-1,4 mg/l között változik, ami azt jelenti, hogy a jelenleg kezelés nélkül szolgáltatott víz kifogásolt minıségő. A mélységi vízbeszerzés miatt ez a komponens egyértelmően rétegeredető, a víztartó rétegek szervesanyag-tartalmainak bomlásterméke. A rétegvizek további kifogásolható összetevıi: a határérték feletti (>0,2 mg/l) vas (pl. Szatymaz, Sándorfalva), illetve az alárendelten határérték feletti (>0,05 mg/l) mangántartalmak (többnyire lokális foltokban jelentkeznek). Bár a már említett jogszabály hıfok tekintetében nem ír elı határértéket fontos megemlíteni, hogy a szegedi vízmő kútjai közül a mélyebbek 30 o C-os, vagy ennél néhány fokkal melegebb vizet adnak. Szeged esetében ez 19 db kutat jelent, amelyek zöme (8 db) a IV. telepen létesült. d) Az ivóvízbeszerzés helyzete, megoldandó problémák A Szegedi Kistérség fentiekben vázolt vízföldtani adottságaiból kitőnik, hogy mennyiségi szempontból mindegyik település rendelkezik a jelenlegi és távlati igényeit is bıségesen kielégítı, földtanilag védett helyzető, rétegvíz készlettel. A problémát az ivóvízellátásra feltárható rétegvizek természetes minıségi összetevıi jelentik, amennyiben az EU elıírásaihoz harmonizáló vízminıségi szabályozásunk szigorúbb határértékeinek egyes komponensek nem felelnek meg. A leginkább gondot okozók: a rétegvizek arzén, ammónium és vastartalma (lásd. melléklet). A 47/2005. (III. 25.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az egészséges vízzel ellátás megoldásának idıpontját a 0,03-0,05 mg/l arzéntartalmú vízzel ellátott települések esetében december 25-ig, a 0,01-0,03 mg/l-es koncentrációjú vízzel ellátott települések esetében december 25-ig írja elı. Ennek szellemében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) 2002-ben kidolgoztatta a Dél-Alföldi Régió Ivóvízminıség-javító Programját, a régió ivóvíz-minıségő vizekkel való ellátásának Megvalósíthatósági Tanulmány -át. A szaktervezı AQUAPROFIT Rt. (Pécs) a szegedi kistérség településeinek ivóvízellátására alapvetıen gazdaságossági megfontolások alapján Szegedi Kistérségi Vízmő Rendszer (SZKVR) kiépítését javasolja 19

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió)

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) 2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

SZEGED 2011. február

SZEGED 2011. február A SZEGEDI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÜLT: a Szegedi Kistérség többcélú társulása megbízásából SZEGED 2011. február A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt

A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt Tiszasziget A Szegedtıl mintegy 15 km-re fekvı, közúti határátkelıvel rendelkezı település számottevı és folyamatos népességnövekedést mutat (2003 és 2008 között is több mint száz fıvel nıtt a népesség).

Részletesebben

Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához

Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához A települési és a megyei környezetvédelmi programok készítését az 1995. évi LIII. Törvény írja elő, de konkrét határidő megjelölése miatt ezek elkészítése

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN DR. SZILÁGYI FERENC ÉS DR. CLEMENT ADRIENNE: HASZNÁLT TERMÁLVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA ERESZTHETİSÉGE

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai

Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai Az Alsó-Tisza mentén, a déli országhatár és a Hármas-Körös torkolata között, tíz holtágat vizsgáltunk, továbbá két holtágat a Maros alsó szakasza mentén, a tiszai torkolat

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

5. PROBLÉMAKATASZTER. Légszennyezés Közlekedési eredető légszennyezés Pollenszennyezés, jelentıs szállópor Szmogriadó lehetısége Szegeden

5. PROBLÉMAKATASZTER. Légszennyezés Közlekedési eredető légszennyezés Pollenszennyezés, jelentıs szállópor Szmogriadó lehetısége Szegeden 5. PROBLÉMAKATASZTER A korábbi fejezetekben már bemutattuk, hogy a kistérségben az elmúlt tíz év folyamán jelentısen javultak a környezetvédelem infrastrukturális mutatói. Megoldódott a Szeged és a környezetében

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

Talajvédelem. 7. modul

Talajvédelem. 7. modul 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Talajvédelem 7. modul készítette: Törkenczi Arnold 1 7. modul Tartalomjegyzék 7. TALAJVÉDELEM... HIBA! A KÖNYVJELZİ

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6.

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6. A Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és jó ökológiai állapotának szükségessége az intézkedésekkel, és cselekvésekkel megvalósítható beavatkozások szükséges feladatai valamint a holtág komplex hasznosításra

Részletesebben

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti.

A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti. 1 Vízrendezési Adatok és Értékelésük 33. Dongér-Kecskeméti, 34. Dongér-Halasi, 37. Algyői. A belvízrendszerek területén a vizek összegyűjtését a magán, önkormányzati, társulati és állami csatornák, főcsatornák

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9

Részletesebben

Ivóvízminıség-javító beruházások költségeinek elemzése

Ivóvízminıség-javító beruházások költségeinek elemzése ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI ZRT. Ivóvízminıség-javító beruházások költségeinek elemzése 1013. Budapest. Attila út 16. I. 3. 1253. Budapest. Pf. 7.;

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 147-154. Darabos Enikı 1 Lénárt László

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 147-154. Darabos Enikı 1 Lénárt László Darabos Enikı 1 Lénárt László A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁSOK A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELİ RENDSZER (BKÉR) MÉRİHELYEIN 2 BEVEZETÉS A Bükki Karsztvízszint Észlelı

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Sajtó-háttéranyag Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben