A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti.

Átírás

1 1 Vízrendezési Adatok és Értékelésük 33. Dongér-Kecskeméti, 34. Dongér-Halasi, 37. Algyői. A belvízrendszerek területén a vizek összegyűjtését a magán, önkormányzati, társulati és állami csatornák, főcsatornák biztosítják. A belvízrendszerek az alábbi belvízöblözetekre tagozódnak: 33. Dongér-Kecskeméti belvízrendszer 33/1. Csukáséri belvízöblözet, 33/2. Félegyházi belvízöblözet, 33/3. Gátéri belvízöblözet, 33/4. Alpár-Nyárlőrinci belvízöblözet, 33/5. Alpár-mélyártéri belvízöblözet. A kistérségi terület mind az öt belvízöblözet területét érinti. 34. Dongér-Halasi belvízrendszer 34/1. Dongéri belvízöblözet, 34/2. Büdösszéki belvízöblözet, 34/3. Kővágóéri belvízöblözet, 34/4. Szentkútéri belvízöblözet, 34/5. Galamboséri belvízöblözet, 34/6. Bócsa-Bugaci belvízöblözet, 34/7. Tázlári belvízöblözet, 34/8. Alsószállási belvízöblözet. A kistérségi terület 34/1. 34/6. belvízöblözetek területeit érinti. 37. Algyői belvízrendszer 37/1. Nádastó-Nagyszéki belvízöblözet, 37/2. Kisteleki belvízöblözet, 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet, 37/4. Domaszéki belvízöblözet, 37/5. Dorozsma-Majsai belvízöblözet, 37/6. Dorozsma-Halasi belvízöblözet, 37/7. Algyıi belvízöblözet, 37/8. Sándorfalvi belvízöblözet. A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti.

2 2 I./1. 33/1. Dongér-Kecskeméti belvízrendszer Csukáséri öblözet Csukáséri fıcsatorna A Csukáséri öblözet területeinek vizeit a Csukáséri főcsatorna gyűjti össze és vezeti a Dongéri-főcsatornába. A főcsatorna fogadja a Félegyházi és Gátéri öblözetek vizeit is. Az öblözet vízgyűjtő területe: 282,6 km2. A Csukáséri főcsatorna mőszaki adatai a következık: Vízgyűjtő terület: 599,8 km2 Főcsatorna hossza: 37596,0 m Torkolati vízszállítás: 13,0 m3 /s Fajlagos kiépítettség: 21,7 l/s/km2 A főcsatorna a kistérség területén a és km szelvények között méter hosszban található. A társulati kezeléső csatornák hossza: méter. A vízgyőjtı területből 101,3 km2, 35,9 % tartozik a kistérséghez. Csukásér-Nyárlőrinci összekötı csatorna A csatorna fő feladata az Alpár-Nyárlőrinci fıcsatorna vizeinek átvezetése a Csukáséri főcsatornába. Az átvezetésre akkor kerül sor, ha az Alpár-Nyárlőrinci főcsatorna befogadója az Alpári Holt-Tisza gravitációs kivezetése a Tiszába megszűnik és a Holt-Tisza tározó kapacitása nem elegendı az érkező vizek fogadására. A fentieken túl a vízátvezetést fogadó Csukáséri főcsatornának befogadó képesnek kell lenni. A Csukásér-Nyárlőrinci összekötő csatorna műszaki adatai a következők: Vízgyűjtı terület: 52,5 km2 Csatorna hossza: 13256,0 m Torkolati vízszállítás: 2,1 m3 /s Fajlagos kiépítettség: 40,0 l/s/km2 Átvezethető vízmennyiség: 2,0 m3 /s Az összekötı csatorna a kistérség területén a km szelvények között méter hosszban található. 33/2. Félegyházi öblözet Félegyházi vízfolyás A Félegyházi öblözet területének vizeit a Félegyházi vízfolyás gyűjti össze és vezeti a Csukáséri főcsatornába. A vízfolyás kisvizei amennyiben minőségük nem megfelelı a Gátér-Fehértói átkötő csatornán keresztül a Csukáséri főcsatornába vezethetı. A Félegyházi vízfolyás mőszaki adatai a következık: Vízgyűjtı terület: 240,1 km2 Vízfolyás hossza: 44313,0 m

3 3 Torkolati vízszállítás: 3,3 m3 /s Fajlagos kiépítettség: 13,8 l/s/km2 A vízfolyás a kistérség területén az km szelvények között méter hosszban található. Társulati kezeléső csatornák hossza: méter. Az öblözet területéből 158,6 km2, azaz 66,1 % tartozik a kistérséghez. 33/3. Gátéri öblözet Gátér-Fehértói átkötı csatorna. Az átkötı csatorna feladata a Félegyházi vízfolyáson érkezı vizek átvezetése 1,0 m3 /s vízhozamig a Csukáséri főcsatornába. Az átvezetés elsıdleges célja, hogy a természetvédelmi terület Fehértó vízminıségét védjük. A Félegyházi vízfolyás fogadja Kiskunfélegyháza belterületi csapadékvizeit és a település tisztított esetlegesen tisztítatlan szennyvizeit. A Félegyházi vízfolyáson és az átkötő csatornán kiépített vízkormányzó mőtárgyak segítségével a szükséges vízkormányzási feladatok biztonságosan elvégezhetık. Az öblözet vizeit a társulati kezeléső Gátéri csatorna gyűjti össze. Az összekötő csatorna műszaki adatai a következık: Vízgyűjtő terület: 77,1 km2 Csatorna hossza: 3144,0 m Torkolati vízszállítása: 1,0 m3 /s Az összekötő csatorna teljes hosszban 3144 méter a kistérség területén található. Társulati kezeléső csatornák hossza: méter. A Gátéri öblözet fajlagos kiépítettsége 22,0 l/s/km2. Az öblözet területéből 77,1 km2, azaz 100 % tartozik a kistérséghez. 33/4. Alpár-Nyárlőrinci öblözet Alpár-Nyárlőrinci főcsatorna Az Alpár-Nyárlőrinci öblözet területének vizeit az Alpár-Nyárlőrinci főcsatorna gyűjti össze és vezeti az Alpári Holt-Tisza felhasználásával a főbefogadó Tisza folyóba gravitációsan. A Tiszán kialakuló árhullámok következtében a gravitációs bevezetés megszőnik, így az érkező vizek az Alpári Holt-Tiszába, mint tározóba kerülnek bevezetésre. A Holt-Tisza tározási kapacitása 0,64 millió m3 víz. A Holt-Tisza a Tiszaalpári és Tiszasasi önkormányzatok kezelésében van. Az Alpár-Nyárlırinci fıcsatorna mőszaki adatai a következık: Vízgyűjtő terület: 241,1 km2 Főcsatorna hossza: 41473,0 m Torkolati vízszállítás: 5,6 m3 /s Fajlagos kiépítettség: 23,2 l/s/km2 A befogadóba történı bevezetés és a Holt-Tisza tározó kapacitásának elégtelensége esetén a főcsatornából a Csukásér-Nyárlőrinci összekötő csatornán 2,0 m3 /s vízmennyiség a Csukáséri főcsatornába vezethetı, ha az befogadó képes. A főcsatorna a kistérségi területen a szelvények között 9 913

4 4 méter hosszban található. Társulati kezeléső csatornák hossza: méter. Az öblözet területéből 41,2 km2 azaz 17,1 % tartozik a kistérséghez. 33/5. Alpár-Mélyártéri öblözet Az öblözet területén található az Alpári és Szikrai Holt-Tisza, mely befogadója a 64,5 km2 mélyártéri területnek és az Alpár-Nyárlőrinci főcsatornának. Az öblözet területén méter társulati csatorna található. Az Alpári Holt-Tisza önkormányzati kezelésben van, míg a Szikrai Holt-Tisza területe vegyes kezeléső és tulajdonú. Az öblözet területéből 22,1 km2, azaz 34,1 % tartozik a kistérséghez. I./ sz. Dongér-Halasi belvízrendszer 34/1. Dongéri öblözet A Dongéri öblözet területének vizeit a Dongéri főcsatorna gyűjti össze és vezeti a főbefogadó Tisza folyóba. A főcsatorna fogadja a Büdösszéki, Kővágóéri, Szentkútéri, Galamboséri, Bócsa-Bugaci, Tázlári és Alsószállási belvízöblözetek vizeit is. Belvíztározási lehetıség 2,5 millió m3. Az öblözet vízgyőjtı területe: 574,3 km2. A Dongéri fıcsatorna mőszaki adatai a következık: Vízgyűjtő terület: 1011,6 km2 Főcsatorna hossza: 70747,0 m Torkolati vízszállítás: 4,4 m3 /s Fajlagos kiépítettség: 26,6 l/s/km2 A főcsatorna a kistérség területén halad a és szelvények között méter hosszban. A társulati kezeléső csatornák hossza: méter. Az öblözet területébıl 200,8 km2, azaz 35 % tartozik a kistérséghez. 34/2. Büdösszéki öblözet Az öblözet területének vizeit társulati csatorna gyűjti össze és vezeti a Büdösszéki csatornán keresztül a Dongérbe. Az öblözet területe 110,8 km2, melybıl 19,8 km2, azaz 17,9 % tartozik a kistérséghez. Társulati csatorna hossza: 350,0 méter. A fajlagos kiépítettség a területen: 7,5 l/s/km2. 34/3. Kıvágóéri öblözet Az öblözet területének vizeit a Kővágóéri társulati kezelésű csatorna gyűjti össze és vezeti a Dongéri főcsatornába. Az öblözet területe 82,9 km2, melybıl 82,9 km2, azaz 100 % tartozik a kistérséghez. Társulati csatorna hossza: 31337,0 méter.

5 5 A fajlagos kiépítettség a területen: 24,4 l/s/km2. 34/4. Szentkútéri öblözet Az öblözet területének vizeit a Szentkútéri társulati kezelésőű csatorna gyűjti össze és vezeti a Dongéri főcsatornába. Az öblözet területe 44,7 km2, melybıl 44,7 km2, azaz 100 % tartozik a kistérséghez. Társulati csatorna hossza: méter. A fajlagos kiépítettség a területen: 20,6 l/s/km2. 34/5. Galamboséri öblözet. Az öblözet területeinek vizeit a Galamboséri társulati kezeléső csatorna gyűjti össze és vezeti a Dongéri főcsatornába. Az öblözet területe 37,5 km2 melyből 37,5 km2, azaz 100 % tartozik a kistérséghez. Társulati csatorna hossza: méter. A fajlagos kiépítettség a területen: 15,6 l/s/km2. 34/6. Bócsa-Bugaci öblözet. Az öblözet területének vizeit a Bócsa-Bugaci társulati kezelésű csatorna gyűjti össze és vezeti a Dongéri főcsatornába. Az öblözet területe 123,9 km2 melybıl 26,0 km2, azaz 21,0 % tartozik a kistérséghez. Társulati csatorna hossza: 7700 méter. A fajlagos kiépítettség a területen: 8,4 l/s/km2. I/ sz. Algyői belvízrendszer 37/3. Fehértó-Majsai főcsatorna. Az öblözet vizeit a Fehértó-Majsai főcsatorna gyűjti össze és vezeti az Algyői főcsatornába. Az öblözet területe 269,8 km2, melybıl 6,7 km2, azaz 2,5 % tartozik a kistérséghez. A terület fajlagos kiépítettsége 18,6 l/s/km2. Az öblözet területén méter társulati kezeléső csatorna van. A kistérségi terület belvízlevezetı csatornahálózatának kiépítettsége megfelelő, így fejlesztési munkák végzése nem szükséges. A területen lévő állami, társulati és egyéb csatornák folyamatos fenntartását, karbantartását a hatékony vízkárelhárítás érdekében folyamatosan biztosítani kell. 33/1. Csukáséri öblözet 1. Móczár csatorna 5250 m 2. Móczár I. csatorna 1730 m 3. Körösi csatorna 7600 m

6 6 4. Hoffer csatorna 2250 m 5. Terjék csatorna 5520 m Összesen: m 33/2. Félegyházi öblözet 1. Ferencszállási csatorna m 2. Rigó csatorna 3850 m 3. Téglagyári csatorna 3560 m 4. Városföldi I. csatorna 4000 m 5. Városföldi II. csatorna 3600 m Összesen: m 33/3. Gátéri öblözet 1. Tömörkényi csatorna 780 m 2. Régi Gátéri csatorna 5570 m 3. Gátéri csatorna m 4. Gátéri I. csatorna 2900 m 5. Gátéri I-1. csatorna 1500 m 6. Toldi csatorna 8422 m 7. Belső-Galambosi csatorna 8700 m Összesen: m 33/4. Alpár-Nyárlırinci öblözet 1. Borsihalmi I. csatorna 6000 m 2. Borsihalmi II. csatorna 3600 m 3. Kátai csatorna 4200 m 4. Alsódabasi csatorna 2400 m 5. Baloghalmi csatorna 4176 m Összesen: m 33/5. Alpár-Nyárlırinci öblözet 1. Cigányfoki csatorna 1103 m 2. III. Zsilip csatorna 1600 m 3. II. Zsilip csatorna 1600 m Összesen: 5693 m

7 7 34/1. Dongéri öblözet 1. Kelőéri csatorna m 2. Móricgáti csatorna 8108 m 3. Kossuth csatorna 950 m 4. Jászszentmihályi csatorna 6000 m 5. Ballagi csatorna 1557 m 6. Kalmár csatorna 7780 m 7. Bugaci csatorna 9881 m 8. Pusztaházi csatorna 6325 m 9. Dékánykuti csatorna 3450 m 10. Dékánykuti mellék csatorna 2270 m 11. Erdészeti csatorna 1520 m Összesen: m 34/2. Büdösszéki öblözet 1. Kalmár csatorna 350 m 34/3. Kıvágóéri öblözet 1. Kővágóéri csatorna m 2. Szopós csatorna 770 m 3. Czapár csatorna 720 m 4. Király csatorna 1100 m 5. Halasi csatorna 2230 m 6. Fülöp csatorna 2100 m Összesen: m 34/4. Szentkútéri öblözet 1. Szentkútéri csatorna m 2. Fekete csatorna 5350 m Összesen: m 34/5. Galamboséri öblözet 1. Galamboséri csatorna m 2. Galamboséri I. csatorna 970 m 3. Galamboséri II. csatorna 4050 m 4. Gál csatorna 3770 m 5. Galamboséri mellék csatorna 2220 m

8 8 Összesen: m 34/6. Bócsa-Bugaci öblözet 1. Bócsa-Bugaci csatorna 7700 m 37/3. Fehértó-Majsai öblözet 1. Balástya-Csengelei csatorna 4150 m Vízminőség Dongéri főcsatorna A főcsatornában változó sótartalmú víz található, melynek minőségét a külső terhelések (városok szennyvíztisztító telepeiről kikerülő használt vizek) és a kötöttebb talajokról összegyülekező csapadékvizek határozzák meg. A sótartalmon belül dominál a kalcium-magnézium kation arány, illetve a hidrokarbonát anion. Ez a víz öntözésre történő felhasználását minden esetben lehetővé teszi. A főcsatorna vize minden talajtípus esetében és minden növényi kultúra öntözésére felhasználható. A tápanyagok sorában a vízelemzés viszonylag magas ammónium-, nitrát- és foszfát-ion koncentrációt mutat. Ezek az alkotók a biológiailag tisztított szennyvizek hatására utalnak, amelyhez esetenként a bemosódásokból származó szervesanyag is hozzájárul. Mindezek az anyagok a víz erıteljes eutrofizációjához járulnak hozzá, amely elsősorban a makrofita-állomány (gyékény, nád, sás) túlszaporodásában jelenik meg. A viszonylag magas ammónium- és nitrát-ion koncentráció, valamint ph-érték miatt a víz halgazdasági, horgászati célokra nem minden esetben alkalmas. Az említett paraméterek kedvezıtlen együttes megjelenése esetén ugyanis halélettani szempontból kritikus helyzet (oxigénhiány, toxikus gázok felszabadulása stb.) állhat elő. A főcsatorna vizét halászati, horgászati célokra csak úgy ajánlott használni, hogy makrovegetációval (nád, gyékény) betelepített pufferzónában történı tartózkodás után (amely tápanyag-elvonást eredményez) célvizsgálatokkal meghatározott összetételben telepítik a halállományt a vízbe. Vízminőség Csukáséri fıcsatorna A főcsatornában időben és térben egyenletesnek tekinthető, miután a vízfolyás vízhozamát alapvetően Kecskemét város biológiailag tisztított szennyvize, illetve a városból kikerülő csapadékvizek és egyéb használt vizek adják. A víz sótartalma viszonylag magas mg/l, amely korlátozza öntözővízként történő felhasználását. Sóra érzékeny növényi kultúrák (zöldség-növények, gumós termésőek) öntözésére terméscsökkentő hatása miatt nem ajánlott a vizet felhasználni. A sótartalmon belül a szennyvízterhelésből adódóan kedvezőtlen a víz kation- és anion-összetétele is, mert dominál a nátrium, valamint a klorid és a hidrokarbonát. A nátrium-ion talajtani, a klorid-ion növényélettani szempontból jelent korlátozó tényezőt, ugyanis az ilyen jellegő vizeket kötött talajokon, továbbá fák és fás típusú évelő növények öntözésére használni nem ajánlott. A víz

9 9 ammónium-ion tartalma 10,3-24,3 mg/l érték között mérhető, amely a felszíni vizekben az ökológiai stabilitás szempontjából még maximálisan megengedhető 2,5 mg/l határértéket többszörösen meghaladja. Mindezekhez magas szervesanyag-tartalom (KOIps = 34, mg/l), továbbá 1,30-1,60 mg/l értékő foszfát-koncentráció társul, mely utóbbinak a kívánatos értéke maximum 0,20 mg/l. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a főcsatorna vizében erőteljes eutrofizáció zajlik, amely ebben az esetben is a gyékény, nád, sás túlszaporodásában jelenik meg. A magas ammónium-ion tartalom mellett közötti ph-érték figyelhető meg és emiatt halgazdasági és horgászati célokra a víz közvetlenül nem alkalmas. A Csukáséri főcsatorna vizét is úgy ajánlott halászati, horgászati célokra felhasználni, hogy tápanyag-elvonást kell végezni egy makrovegetációval betelepített pufferzónában, majd a csökkent tápanyagtartalmú vizet kell halastavi tápvízként továbbítani. Vízminőség Félegyházi vízfolyás A csatorna vízhozamának jelentős hányadát Kiskunfélegyháza város központi szennyvíztisztító telepéről kibocsátott, biológiailag tisztított szennyvizek, továbbá az összegyülekező felesleges vizek adják. A fentiekből következően a víz minősége a csatorna vizsgált szakaszán térben és időben állandónak tekinthető, ezért a jellemzés bármely szelvényben helytálló. Közepes sótartalmú víz (az összes oldott anyag mennyisége mg/l), amely sótartalmon belül dominálnak a kalcium és magnézium kationok, továbbá a hidrokarbonát anionok. A víz minden talajtípus esetében és minden növényi kultúra öntözésére felhasználható. Az állandó szennyvízterhelés következménye a magas szervesanyag- és foszfor-tartalom. Ez a két növényi tápanyag váltja ki a csatorna vizében mindenütt megfigyelhető vízi növényzet (nád, sás, gyékény) túlszaporodást. A víz nitrát- és ammónium-ion tartalma kissé magas, amely azonban nem csökkenti annak ökológiai értékét. A csatorna vizét egyébként a Gátéri Fehértóban ökológiai célokra hasznosítják, de kevésbé igényes halfajok esetén halastavi tápvízként, horgászati célú hasznosításra is alkalmas. Vízminőség Gátéri csatorna A csatorna vizének minıségét a vízgyűjtő területről származó bemosódások (Gátér község belterületéről, illetve a környező mezıgazdasági művelésű területekről összegyülekező felesleges vizek által szállított tápanyagok) határozzák meg. Emiatt a csatorna vizének minősége térben és időben nem egyenletes. A vízre jellemzı a viszonylag magas oldott anyag tartalom ( mg/l), az alacsony ammónium-, nitrát-tartalom (az ammónium-ion koncentráció 0,56 mg/l, a nitrát-ion koncentráció 2,2 mg/l), a sótartalmon belül domináns a kalcium kationok és hidrokarbonát anionok mennyisége. A csatorna vize öntözésre megfelel, minden talajtípus esetében és minden növényi kultúra öntözésére korlátozás nélkül használható. A belterületi és mezőgazdasági jellegű érintettséggel összefüggésben a kívánatosnál (0,20 mg/l) magasabb a víz foszfát-ion koncentrációja 0,89 mg/l -, illetve szerves anyag tartalma. Ezzel

10 10 összefüggésben, a csatornában egyes helyeken növényi túl-produkció figyelhető meg (békalencse, nád, sás, gyékény lokális elszaporodása), amely azonban csak kisebb mértékő eutrofizációra utal. Ez a víz kevésbé igényes halfajok esetén közvetlenül felhasználható horgászati, halgazdálkodási