PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény elérhetősége: www. Iskola/indesc.html

Átírás

1 II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPORTISKOLA és PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT TÁRNOK, ISKOLA U. 1. OM: Fenntartója: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Az intézményvezető neve, a dokumentum készítője: Bagdiné Dudog Orsolya igazgató PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény elérhetősége: www. rakoczit@axelero Iskola/indesc.html

2 PEDAGÓGIAI PROGRAM Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy fát gyűjtesz, felvágod a deszkákat és kiosztod a munkát, hanem a férfiak vágyát ébreszd fel a nagy és határtalan tenger iránt. Saint- Exupery Kinek ajánljuk iskolánkat? - Olyan szülőknek, pedagógusoknak, akik az emberi, polgári és nemzeti értékek iránt elkötelezettek, ezek továbbadását fontosnak tartják. - Olyan szülőknek, pedagógusoknak, akik hisznek a művészetek és a sport személyiségformáló erejében. - Olyan gyermekeknek, akik számára a tanulás megerősítő tevékenység, akik felnőttként önállóan akarnak tanulni, becsülik, tisztelik társaikat és önmagukat céltudatosan tudják magukat irányítani, biztos idegen nyelvi tudással kívánnak rendelkezni. - Olyan pedagógusoknak, akik számára a nyugalom, a rend, fegyelem, a gyermekek biztonságának megőrzése elsőrendű feladat az igényes munkavégzésre. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 5 1. A pedagógiai program megírása 5 2. Az intézményben ellátott feladatok 6 3. Jogszabályi háttér 7 4. Működési környezet 8 5. Az intézmény bemutatása 8 6. Iskolaszerkezet 15 II. NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Feladataink A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kulcskompetenciák fejlesztése A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 57 III. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Helyzetkép Alapelveink A környezeti nevelési programunk célkitűzései Kiemelt feladataink Tanulásszervezési és tartalmi keretek, a környezeti nevelés színterei Módszerek Taneszközök Továbbképzés Tanórán kívüli tevékenység Kommunikáció Elvárt eredmények A végrehajtásért felelős személyek 68 IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Iskolánk céljai az egészségnevelés területén Helyzetkép Az egészségnevelés iskolai területei Alapelvek, célok Kiemelt feladataink 72 3

4 6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Továbbképzés Mindennapos testedzés 73 V. KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉSI PROGRAM 75 VI. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 76 VII. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Helyiségek Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Nevelő-oktató munkát segítő taneszközök 81 VIII. Helyi tanterv A helyi tanterv jellemzői Tantervkészítésünk specifikumai Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények 86 4.A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolába való felvétel és a magasabb évfolyamra lépés feltételei Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Magatartás és szorgalom értékelésének követelményei, formái Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása, a tanulók munkaterhei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 102 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A dokumentum véleményezése, elfogadási dokumentumai A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 105 MELLÉKLETEK 1.SZ. MELLÉKLET Szöveges értékelés minta 4

5 1. A pedagógiai program megírása I. BEVEZETÉS Tárnok Nagyközség Önkormányzata az elmúlt években történt törvényi változások, módosítások, a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása, a felhasználói igények módosulása alapján indokoltnak tartotta, hogy átgondolja a nevelés, oktatás és közművelődés terén vállalt feladatait. Meghatározó tényezők, amelyek hosszabb távra befolyásolják a helyi oktatáspolitikát - az Európai Unió elvárásai - a népesség alakulása - a gyermekek és tanulók létszámának alakulása - a munkaerő-piaci előrejelzés - az oktatási tradíciók - a vonzáskörzeti igények - szomszédos települések oktatásnevelési hatása - út és közlekedési viszonyok - pedagógusfoglalkoztatási igények - uniós pályázati lehetőségek - helyi közösségi hagyományok Szakpolitikai háttér Az Európai Unió oktatáspolitikai felfogásában új korszak köszöntött be, amikor új, átfogó oktatáspolitika, és ehhez igazodó dokumentumok születtek. Az oktatást, képzést és művelődést a humánerőforrás-fejlesztés pillérének tekintve az Európai Unió márciusi lisszaboni csúcsértekezletén megfogalmazta a Közösség stratégiai célját: a humán erőforrásokban rejlő lehetőségek legteljesebb kiaknázását. Az Európai Unió oktatáspolitikai szemlélete az egész életen át történő tanulás stratégiáján alapszik, ennek alapja a gyerekkortól kezdődően mindenki számára biztosított jó minőségű alapoktatás, melynek megvalósításához szükséges: - az oktatásra fordított költségek racionalizálása, koncentrálása - a társadalom érintett szereplőinek célirányos együttműködése - az oktatás folyamatos tartalmi, szervezeti megújulása - az iskola nyitottá tétele - az iskolák helyzetbehozása, hogy a helyi közösségek minden tagja számára a tanulás, az önképzés színtereit képezzék A magyar közoktatás napjainkban nagy változásokat él meg, cél a tudásalapú és versenyképes társadalom megteremtése, mely megköveteli az iskolától, hogy diákjait a változó világhoz való alkalmazkodás szellemében nevelje, oktassa. Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a település lakosságának helyben kívánja biztosítani az oktató-nevelő munka széles körű lehetőségét a település iskolájának feladatainak kibővítésével, az iskola átszervezésével. 5

6 2. Az intézményben ellátott feladatok Az általános iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat a 2011/12. tanévtől az alábbi feladatokat látja el: - általános műveltséget megalapozó, 8 évfolyamos általános iskolai oktatás, nevelés - sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése (beszédfogyatékosság tekintetében) - közoktatási típusú sportiskolai feladatok, emelt szintű testnevelés oktatás - művészeti nevelés-oktatás - emelt szintű idegen-nyelvoktatás - emelt szintű matematikaoktatás (kapcsolódó tantárgy az informatika) - emelt óraszámú ének oktatás - pedagógiai szakszolgálat működtetése (logopédia, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés, iskolapszichológia) Ahhoz, hogy gyermekeink az életben boldogulni tudó felnőtté, hazánk és az Európai Unió szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges állampolgáraivá váljanak, feladatunk a Nemzeti Alaptanterv tartalmára alapozott kulcskompetenciák fejlesztése. Pedagógiai programunk módosítását a Képviselőtestület döntése alapján, a tágabb és szűkebb társadalmi környezet, a partnereink elvárásainak figyelembe vételével végeztük el. A profilváltás célja Tárnok Nagyközség oktatási centrummá válásának lehetősége a térségben - a tárnoki gyermekek számára a versenyképes tudást biztosító oktatás helyben történő megvalósítása - a szülők számára szélesebb oktatási kínálat biztosítása Az átszervezés elvei Az intézmény szakmai profiljának átalakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: - a mindennapi életben való boldogulás alapképességeinek erősítése (matematika, anyanyelv, idegen nyelv, informatika, a művészetek személyiségformáló ereje) - az egyes évfolyamokon az átjárhatóság biztosítása - a kötelező és a kötelezően választható tantárgyi óraszámok együttes felhasználása a fenti célok megvalósításához - a tanulók terhelhetőségének törvényi előírásainak figyelembe vétele - a z egyéni fejlődés lehetőségének biztosítása a választhatóság növelésével - a tanulók biztos alaptudással történő felkészítése a középfokú tanulmányokra - az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével, a fenntarthatóság biztosítása érdekében a törvény által kötelezően biztosított órakeret kerül felhasználásra - a megtervezett iskolaszerkezet a gyermeklétszám alakulását mobilan követhesse, az átjárhatóság az egyes évfolyamok között biztosított legyen - a lassabban haladók számára az emelt óraszám lehetőséget ad a felzárkózásra 6

7 3. Jogszabályi háttér A program készítését szabályozó törvények, rendeletek: évi LXXIX. tv. a közoktatásról (és módosításai) továbbiakban Ktv évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (és módosításai) 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és módosításai 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (és módosításai) 217/1998 (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól 10/2003. (IV.28.) rendelet a a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21) OM rendelet módosításáról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GYiSM rendelet az iskolai egészségügyi ellátásról szóló 26/1997.(IX. 3.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított évi XXXI. Tv. 202/2007. Kormányrendelettel módosított a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet Áttekintett egyéb szakmai dokumentumok: Pest megye közoktatásának feladat ellátási intézményhálózat működési és fejlesztési terve c. dokumentum. A Budaörsi Kistérség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása 2021-ig. Bp december A Közép Magyarországi Régió közoktatási fejlesztési stratégiája Bp Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Program 7

8 4. Működési környezet 4.1. A Nagyközség földrajzi elhelyezkedése Tárnok Budapesttől 20 km-re, a 7. sz. főközlekedési út és az M7-es autópálya között terül el. Szomszédos települések: Sóskút, Érd és Martonvásár, Pusztazámor. A település kül- és belterülete már az őskor óta folyamatosan lakott. A kitűnő természeti adottságok; a jó talaj, bővizű források és patakok letelepedésre csábították az embereket. Napjainkban a nagyközség az ország központi régiójának dinamikusan fejlődő települése. A lakosság száma az utóbbi években Budapest közelségének, a község jó fekvésének, nyugalmának, fejlődő infrastruktúrájának, természeti szépségének és érintetlen környezetének köszönhetően folyamatosan nőtt. A község belterülete három nagyobb részből áll. Az ősi mag a falu az új részektől elkülönülve, változatos táji környezetben érte meg a XXI. századot. Az újtelepi rész 1921-ben, a ligeti pedig 1930-ban keletkezett, a külterületről is egyre több tanulónk jár. /Öreghegy/ 4.2. Gazdasági, természeti infrastrukturális és társadalmi helyzetkép Tárnok természeti környezeti értékeit tekintve a legfontosabb összetevők közé tartozik fekvése, földrajzi helyzete. Természeti erőforrást jelentenek a dombság által határolt völgyes vidék, a csendes környezet, a hagyományosnak tekinthető mezőgazdasági területek. A jó fekvés, közlekedés miatt az üdüléshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő színhelyet biztosít a település. Az épített környezet értékei között a falusi karaktert megőrző köz- és magánépületek jelenthetnek fontos szerepet az egyéni arculat kialakításában. A gazdasági életben többfajta ágazat van jelen: mezőgazdaság, kereskedelem, ipari termelés. A vállalkozások száma jelentős. Helyi jellegzetességek a lovas tanya, az állattenyésztő telep. A kereskedelem nem tudott megfelelő mértékben fejlődni, a település alvó jellege miatt. A fővárosi, érdi munkahelyek elszívó hatása gyengíti az idetartozást, a csendes lakóhely iránti vonzalom marad. A fejlesztés lehetőségei között a kereskedelem, a szolgáltatások erősítése, a vendéglátás, turizmus, a sport iránti kereslet kiaknázása a legfontosabb. A lakosságszám az utóbbi években a község jó fekvésének, nyugalmának, fejlődő infrastruktúrájának, természeti szépségének és érintetlen környezetének köszönhetően - fokozatosan nőtt. 5. Az intézmény bemutatása 5.1. Az iskola alapadatai Az intézmény neve: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye, címe: 2461 Tárnok, Iskola u.1. Telephelye: 2461 Tárnok, Rákóczi út 78. Intézményegysége: Pedagógiai Szakszolgálat OM azonosítója: Típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, közoktatási típusú sportiskola 8

9 Az intézmény elérhetősége: Az intézményvezető neve: Bagdiné Dudog Orsolya Alapítója és fenntartója: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Alapító okiratának száma, 41/2011. (III. 24.) kelte: Alapításának éve: (jogutódlással) Jogállása: önállóan működő költségvetési szerv Gazdálkodásának formája: (2008-tól) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, előirányzatai feletti rendelkezés jogosultsága nem teljes körű Alapító Okirat szerinti tevékenysége: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8 évfolyamon Napközi otthoni, iskolaotthoni és tanulószobai foglalkoztatás Közoktatási típusú sportiskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (logopédia, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés, iskolai pszichológia) 5.2. Az iskola története, feltételrendszere Az iskola története a rendelkezésre álló kevés dokumentum alapján még nem került feldolgozásra, ez a feladat még sok kutatómunkát igényel. A település történetében írásos emléket az elemi iskola működéséről a XIX. század második felétől találunk, a Marton utcában. Az iskola jelenleg 2 telephelyen, 2 épületben működik. A tárnokligeti Rákóczi úti épület hagyományos téglaépület, családi ház jelleggel, 2002-ben újították fel, itt tanulnak az alsó tagozatos diákok. Az Iskola utcai épület új építésű, betonelemekből épült 1988-ban, ma a felső tagozatosok otthona. A zsibongóban található a névadó, II. Rákóczi Ferenc mellszobra, Domonkos Béla, érdi szobrászművész alkotása Tárgyi feltételek Helyiségek száma az Iskola utcai épületben: - 9 tanterem - 1 db technika terem - 1 db informatika terem - 1 kémia terem - 1 szertár - 1 tornaterem (öltözőkkel + szertár) egyéb, közvetlenül nem az oktatás célját szolgáló kisebb helyiségek - iroda helyiségek - igazgatói iroda - igazgatóhelyettesi iroda - gazdasági iroda - iskolatitkári iroda - nevelőtestületi szoba - 1 irattár Udvar: 9

10 - betonpálya - füves udvar Helyiségek száma a Rákóczi utcai épületben: - 12 tanterem - 1 szabvány méreten aluli tornaterem (öltözőkkel + szertár) - 1 ebédlő egyéb, közvetlenül nem az oktatás célját szolgáló kisebb helyiségek - igazgatóhelyettesi iroda - konyha udvar: - betonozott, gumitéglás és aszfaltozott terület váltja egymást Az épületek folyamatosan felújításra, rendszeres külső-belső karbantartásra szorulnak. Mindkét intézményrész rendelkezik udvarral, de sportpálya csak a felsősök által használt épülethez tartozik. A tornatermek kicsik, kihasználtságuk maximális, még hétvégeken is. A szűkös férőhelyek miatt szakköri foglalkozások a felsős nevelők tanári szobájában is folynak. Az iskolai műsorok, ünnepi megemlékezések színvonalas lebonyolításához nagyon hiányzik a teljes tanulói létszámot befogadó közösségi helyiség, a csoportbontásokhoz, kiscsoportos foglalkoztatáshoz a kisebb termek. Az épület az átlagosan felszerelt intézmények közé tartozik. A tantermi berendezések, az oktatástechnikai eszközpark az elmúlt években sokat fejlődött: a legtöbb tanterem színes televízióval, videóval felszerelt; számítógépek biztosítják a korszerű oktatási feltételek egy részét. A bútorzat cseréje és a szakmai eszközbeszerzés folyamatos feladat. A konyha teljesítőképessége elfogadható. Szemléltető és audiovizuális eszközök ellátottsága tekintetében iskolánk további fejlesztésre szorul. Pótlásukról, javításukról gondoskodunk anyagi lehetőségeinkhez mérten. A jelenlegi helyzet nem elégséges a szemléltetésben, bemutatásban egyébként esetenként bővelkedő oktatás megvalósításához. Az iskola könyvtárában közel darab kötet van. Jelentősebb pótlásra, új kötetek beszerzésére az éves költségvetések szorító volta miatt nem kerülhetett sor. Alkalmankénti beszerzést, illetve szülők, volt diákok adományát készséggel és hálával fogadtuk Személyi feltételek Az oktató-nevelő munka személyi feltételei biztosítottak, a szakos ellátottság megfelel a szakmai követelménynek. A tantestület létszám kerete: 45 álláshely Nem pedagógus álláshelyek száma: 18 álláshely A tantestületből - 1 fő igazgató, - 2 fő igazgatóhelyettes Az oktató-nevelő munkát segíti: - 1fő iskolatitkár - 1fő gazdasági ügyintéző - 1fő ügyintéző dolgozó - 1fő élelmezés-vezető - 9 fő konyhás - 6 fő takarító 10

11 - a karbantartást a KÖZ-ÉRT KFT. látja el helyi szinten Viszonylag kevés a pályakezdő munkatársunk, a meghatározó korosztály a negyven éveseké, akik már kellő tapasztalattal rendelkeznek. A munkaerőmozgás csekély, a nyugdíjazásokon kívül éves átlagban egy-két új be-, illetve kilépő volt az iskolában. A személyes kompetenciák fejlesztésére a NAT bevezetése óta kiemelt figyelmet fordítunk, hisz a pedagógusoktól folyamatos ismeret-megújítást követelnek az új módszerek, a szakma tartalmi ismereteinek korszerűsítése. A kihívásoknak való megfelelés érdekében élünk a továbbképzési lehetőségekkel. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segíti: - a könyvtáros - logopédusok / 2 fő/ - gyermekvédelmi felelős - DÖK vezetők szeptemberétől Tárnok Nagyközség Önkormányzata határozata alapján: - 1fő fejlesztő pedagógus - 1fő (0,5 álláshellyel) iskolai pszichológus 5.5. Gazdálkodási feltételek Iskolánk gazdálkodási formája januárjától átalakult részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé. A gazdasági-ügyviteli és technikai dolgozók biztosítják a zavartalan napi munka technikai hátterét. A költségvetés anyagi fedezetéről a fenntartó önkormányzat gondoskodik. Egyéb, az oktató-nevelő munkát támogató bevételi források: - önkormányzati pályázatokon való részvétel - országos szakmai pályázatokon való részvétel - iskola termeinek bérbeadása 5.6. Tanulóink, partnerkapcsolataink Beiskolázási körzetünk a község egész területe, de több tanulónk érkezik Érdnek a Tárnokhoz közel eső részéről. Ugyanakkor nagyközségünkből járnak Sóskútra 1. osztálytól közlekedési nehézségek miatt, az érdi iskolába különösen a 4. évfolyam elvégzése után. A sportiskola beindításával a sportosztály kistérségi beiskolázású, a tanulók felvétele alkalmassági vizsgához kötött. A gyerekek többsége átlagos szocio-kulturális körülmények között él, néhányan családi hátterük, szociális helyzetük miatt hátrányos helyzetben vannak. Tanulóink tanulmányi eredményei változatos képet mutatnak. Beiskolázási statisztikánk alapján megállapítható, hogy minden végzős diákjaink képességeiknek megfelelő középiskolába nyernek felvételt, ahol a visszajelzések alapján sikeresen helyt állnak Külső kapcsolatok - Korrekt, jó munkakapcsolat jellemzi az intézmény és a fenntartó közti viszonyt. - Társintézményekkel való kapcsolatunk megfelelő és folyamatos. - Az igazgató és igazgatóhelyettesek az értekezletek és szakmai fórumok, versenyek keretében tartanak kapcsolatot a társintézményekkel. 11

12 - Sportegyesületekkel való kapcsolatunk rendszeres, együttműködünk a diáksport szervezése terén az egyesületekkel. Ennek keretében iskolánk rendszeresen részt vesz a sportegyesület tehetségfelmérő versenyén, és a sportegyesület által adott útmutatás szerint kellő érdeklődő esetén a legtehetségesebb gyermekek részére külön szakköri foglalkozást szervez labdarúgás, judo és karate szakágakban. - A térségben működő gimnáziumokkal, szakiskolákkal kapcsolatunk folyamatos, továbbtanulás tekintetében működünk együtt. - A Pesovár Ferenc művészeti iskola tanárai gondoskodnak a növendékek, néptánc képzéséről. - A helyi óvodákkal kapcsolatunk a téli-tavaszi időszakban jelentős, iskolánkat bemutatjuk az érdeklődő szülőknek. - A százhalombattai Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal kapcsolatunk a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek tekintetében folyamatos. - A helyi önkormányzat szociális segélyekkel segíti munkánkat, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok gondozása folyamatos. - A Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatunk rendszeres. - Jó a kapcsolatunk az iskolánk közösségében élő és dolgozó történelmi egyházakkal, a hitoktatást ők biztosítják az iskolában. - Honismereti és környezetvédelmi munkánkban számíthatunk a Tárnoki Faluvédő Egyesület, Bentakör, Tárnokőr Egyesület támogatására. - Lővey Klára Gimnáziummal a Digitális középiskola kapcsán működünk együtt. Internetes honlapunkon, a helyi sajtóban, a Tárnokhír lapban, az érdi újságokban és a százhalombattai televízióban, rádióban rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt az elért eredményeinkről. A partneri körben végzett mérésekkel gyűjtünk visszajelzést az iskolahasználók igényeiről, elégedettségéről Az iskola információs rendszere - A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre kikerül minden olyan nevelőtestületi, igazgatói döntés, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az iskolai titkárság feladata. - A tanulók további tájékoztatáshoz juthatnak az iskola honlapjáról, a nevelők személyes közlendőiből. - A tanulók az őket érintő kérdésekben minden héten csütörtökön óráig az iskolatitkárhoz fordulhatnak. Egyébként a tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár a szünetben nyújt segítséget. - Az iskola igazgatója és az iskola igazgatóhelyettesei előzetes bejelentéssel fogadják a tanulókat és a szülőket. Időpont egyeztethető az igazgató, illetőleg az igazgatóhelyetteseknek az iskola titkárságán. - A szülői tájékoztatást az min. évente két ízben sorra kerülő szülői értekezletek és fogadóórák szolgálják Az iskola hagyományrendszere A tanév állandó, fontosabb programjai: - tanévnyitó értekezlet, tanévnyitó ünnepély - tankönyvárusítás 12

13 - tűzriadó, munkavédelmi bejárás évfolyam átmenők értekezlete - 5. osztályosok avatása - hulladékgyűjtés - október 23. ünnepély - nevelési értekezletek - havi magatartás-szorgalom konferencia - Mikulás látogatása az osztályokban - adventi koszorú készítés - karácsonyi ünnepség - 8. osztályosok belső vizsgája (idegen nyelv és magyar nyelvből) - körzeti idegen nyelvi verseny - helyi versenyek szervezése - részvétel országos, területi és körzeti versenyeken - az első félév lezárása - 8. osztályos beiskolázás - farsang, műsoros estek - háromnegyedévi magatartás-szorgalom konferencia - első osztályosok beíratása (Iskolakóstolgató) - Sport napja (Családi nap) - mezei futónap - tanulmányi kirándulások - Rákóczi napok - Egészség napok - Ki? Mit? Tud? - Tök jó napok - nyolcadikosok ballagása - osztályozó konferenciák, tanévzáró értekezlet - tanévzáró ünnepély - nyári táborok Az iskolai hagyományok ápolása 1. Az iskola névadójának emlékére - A névadó születésnapja alkalmából irodalmi-, művészeti versenyt rendezünk. - Igyekszünk ápolni és kapcsolatokat felvenni a névadónk nevét viselő iskolákkal. 2. Iskolazászlót készítünk. 3. Különböző tematikájú kiállításokat rendezünk (iskolatörténet, technika, képzőművészet stb. a) A tanulók számára - óvodások fogadása tanévenként egyszer - az első osztályosok fogadása, megajándékozása - osztályok közötti versenyek - ünnepek (Mikulás est, karácsony, farsang) - táborozások szervezése - Rákóczi-díj átadása a 8 éven át kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulónak b) A felnőtt dolgozók számára - az új munkatársak köszöntése - közös kirándulás - nyugdíjba vonulók búcsúztatása 13

14 - egy-egy munkaközösség bemutatkozása szakmai programmal c) Szülők számára - A leendő 1. és 5. osztályosok szüleinek előzetes értekezlete, - rendezvényeken, értekezleteken, ünnepeken való részvételén való lehetőség - évente nyílt napokat tartunk az iskolában folyó oktatónevelő munka bemutatására Nevelőtestületünk elkötelezettsége, nevelő-oktató munkánk jellemzői A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat egy komplex, új működési rendet, új lehetőséget és gondolkodásmódot kínáló intézmény lehet, mely meghatározhatja a település szellemiségét. A nagyközség általános iskoláskorú gyermekeinek nagy része ebbe az iskolába fog járni, itt fog tanulni, ezért közös felelősségünk, hogy diákjaink piacképes tudást szerezve tanuljanak szakmát, jussanak el középiskolákba. Esélyt kívánunk teremteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára is az integráció megvalósításával. Minden alkotó energiát felhasználunk az iskola arculatának, szellemiségének megformálásához, ennek érdekében: - Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire, teljes személyiségének fejlesztésére, valamint a korszerű ismeretek, képességek, készségek kialakítására és bővítésére. - Hatékonyan használjuk fel a sport és a művészetek jellemformáló erejét tanulóink személyiségfejlesztésében. - Igyekszünk a nehéz körülmények között élő gyermekek hátrányait kompenzálni. - Fontosnak tartjuk, hogy használható tudással rendelkezve hagyják el diákjaink az iskolát. - Sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket. - El kívánjuk érni, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen. - Fontos, hogy iskolánk képviseltesse magát a különböző szintű sport, kulturális, művészeti és tanulmányi versenyeken. - Részt kívánunk venni a település kulturális és sport életében. - Az országos kompetencia - mérésen elért eredményeinken legalább a településre jellemző országos átlagot tartani kell. - Célunk, hogy az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébb képességűek felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítsék. - Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az alapkészségek megszilárdítására, a tevékenykedtető munkaformák széles körű elterjesztésére. - Tanulóink viselkedés- és magatartáskultúrájának folyamatos fejlesztése kiemelt feladatunk. - A szünetekben (őszi, téli, tavaszi s a nyári egy részében) a szülők igényei szerint különböző programokkal várjuk a gyerekeket. - Az EU-integrációból adódó lehetőségeket kihasználjuk (pályázatok, idegennyelv-tanulás, testvérvárosi kapcsolat) 14

15 6. Iskolaszerkezet 6.1. Általános iskola A 8 évfolyamos iskolaszerkezet jellemzői: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló, komplex fejlesztésre való törekvés áll. A bevezető szakasz óvja és továbbfejleszti az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és fejleszti a felelősségtudatot, a kitartás képességét. A kezdő szakasz az elsajátított elemi ismertekre épít, mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Az iskola segíti az egyéni képességek kibontakozását, törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. A közvetlenül összefüggő két szakasz módot teremt minden tanuló számára, hogy képességeinek megfelelő tempóban haladva, bukásmentesen így súlyos kudarcok nélkül sajátítsa el az alapkészségeket és a továbbhaladáshoz szükséges elemi ismerteket. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakasza szervesen folytatja az első két szakasz nevelőoktató munkáját. Az 5-6. évfolyamokon integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, szorosan kapcsolódva az első két szakaszhoz. Vállaljuk, hogy a hatékony képességfejlesztéshez pedagógusaink részt vesznek továbbképzéseken, és felfrissítik, illetve kiegészítik módszertani, pedagógiai, pszichológiai ismereteiket. Az általános iskolai oktatás nevelés utolsó szakaszának alapvető tartalma a fejlesztés, 7-8. évfolyamokon előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás elmélyítése. Az iskola ebben a szakaszban érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra. Fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét. Az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat iskolaszerkezete az átszervezés után a három párhuzamosan működő osztály tekintetében a következő: a.) sportosztály, emelt szintű testnevelés oktatással (5 óra/hét ) 1-8. évfolyamon, 1-4 évfolyamon iskolaotthon működik, 5-8. évfolyamon délután napközi indítás: felmenő rendszerben az 1, 5. évfolyamokon 2011/2012.-ben 15

16 beiskolázás: kistérségi és nagyközségi választott sportágak: labdarúgás, judó, karate b.) emelt óraszámú ének-zene oktatás ( óra /hét ) 1-8. évfolyamon, délután napközi indítás: felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben c.) művészeti osztály, művészeti tárgyak oktatása 4 óra/hét, 1-4 évfolyamon oktatott tárgyak hetente: 2 óra rajz 1 óra báb (rajzóra keretében) Az 1-4 évfolyamon iskolaotthonban folyik az oktatás. Az 5-8. évfolyamon szakköri formában folytatódik a tanulók művészeti képességeinek fejlesztése. indítás: felmenő rendszerben az 1. évfolyamon 2011/2012-ben. Az 5-8. évfolyamon a b.) és c.) osztályokban osztálybontással emelt szintű matematika informatikaoktatás (5+1,5 óra/hét) és idegen nyelv (angol, német) ( 5 óra / hét ) folyik. indítás: 2011/2012-ben az 5. osztályokban 6.2. Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai szakszolgálat szerepe A pedagógiai szakszolgálatokkal a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet foglalkozik. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását a pedagógiai szakszolgálat segíti. Tárnok nagyközség Önkormányzati Képviselő Testülete 2007-ben hozta létre a pedagógiai szakszolgálatot iskolánkon belül. Az erre a célra kialakított helységet hoztunk létre az iskolában. Az óvodában ennek megoldása még nem teljesen kielégítő. A pedagógiai szakszolgálatnak nem kell rendelkeznie pedagógiai programmal, de intézményünkről csak akkor alakulhat ki egységes kép, ha megfogalmazzuk ez irányú tevékenységeinket is A pedagógiai szakszolgálat tevékenysége A szakszolgálatot 3 16 éves korú gyermekek vehetik igénybe. Az intézményben szakirányú képesítéssel rendelkező pedagógusok dolgoznak együtt a rájuk bízott gyermekek komplex fejlődésének elősegítése érdekében. Két fő logopédus, segíti a munkát. Logopédia A logopédiai szakterületünk célja a beszédhibás gyermekek kiszűrése, ellátása, illetve a beszédhibák megelőzését célzó felvilágosító és tanácsadó munka. A terápia igen széles körű ellátást jelent mind a beszédhibák életkori megoszlását, mind sokféleségét illetően (megkésett beszédfejlődés, pöszeség, dadogás, hadarás, dyslexia, dysgráphia, nagyothallás, afázia, stb.). Logopédiai szakellátás - A logopédiai szakellátást két fő logopédus végzi. A logopédus szeptember első kéthárom hetében szűri a nagycsoportos óvodás es első osztályos iskolás gyermekeket, majd a vizsgálatok alapján alakítja ki szakmai javaslatát. - A logopédus feladata: - Az ellátási körzetébe tartozó gyermekek beszéd-, és nyelvi állapotának és fejlettségének szűrése. - A terápiát igénylő gyermekek logopédiai vizsgálata. 16

17 - A vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, egyéni fejlesztési tervének elkészítése. - Komplexitásra törekvés rendszeres logopédiai fejlesztés. - A gyermek teljes személyiségének alakítása. - A foglalkozások dokumentálása. - Kapcsolattartás a szülőkkel, pedagógusokkal, egyéb szakemberekkel. A csoportok kialakítása a beszédhibák fajtái alapján történik. Külön csoportba kerülnek a hadarók, dadogók, pöszék, dyslexiás-dysgráfiás tanulók, afáziások diszfáziások, megkésett beszédfejlődésű gyermekek, hallássérült tanulók, dysfázias, dysfóniás gyermekek. A dyslexiás, dysgrafiás gyermekek szűrése egyéni nevelői, illetve szülői kérés alapján történik. A súlyos pösze gyermekeknél a logopédus tesz javaslatot egy későbbi szűrés, vizsgálat szükségességére. A kezelés igénybevételéről a szülő (gondviselő) dönt. Szűrések, vizsgálatok év közben is folyamatosan a vizsgálati órákon történnek. A gyermekek az 1.sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság, beszédvizsgáló az illetékes szakorvosok és a logopédus véleménye alapján felvételre kerülhetnek. A logopédus a csoportbeosztás, terápia előtt mérlegel, melynek szempontjai a következők: - eset súlyossága, - iskolakezdés előtt áll-e a gyermek. Azok a gyermekek részesülnek előnyben, akiknél a beszédhiba másodlagos rendellenességet hozott létre (például magatartási, önértékelési, figyelemzavar, súlyos beszéd félelem, stb.). A logopédus délelőtt látja el az óvodásokat, délelőtt és délután az iskolásokat. Félévkor és évvégén valamint, távozáskor a naplóban minősítést kapnak a tanulók. A minősítésen felül minden gyermek egyéni értékelő lapot kap, mellyel a szülők tájékoztatása történik meg. A csoportba beosztott tanulók létszáma 1-5 fő. A nagycsoportosok heti két alkalommal, az intenzív logopédiára utaltak heti 3-5 alkalommal vesznek részt a foglalkozásokon. Fejlesztő pedagógia A gyerekek nem minden problémája lelki eredetű (bár tanulási nehézséget okozhat például a szorongás is). Az egységes pedagógiai szakszolgálatban zajló fejlesztés azoknak a gyerekeknek nyújt segítséget, akik ép érzékszerveik és jó intellektusuk ellenére kortársaikhoz képest gyengébben teljesítenek. Mi lehet ennek az oka? Legelőször is erre vagyunk kíváncsiak, ezért a fejlesztő munka első lépése a háttérben megbúvó okok kiderítése. Szükség esetén team-munkában, pszichológus, logopédus és fejlesztő pedagógus összehangolt munkájával tárjuk fel a problémák gyökerét. Feltérképezve a gyermekek képességeit, megtalálhatjuk a struktúra gyengébben működő elemeit. Nagyon gyakran olyan kisebb fejlődési lemaradás okozza az iskolai problémákat, amelyek megoldásában a fejlesztőpedagógusok sikerrel tudnak segíteni. Fontos, hogy ezekre a nehézségekre minél előbb fény derüljön. Ennek érdekében a logopédusok és a fejlesztőpedagógusok év elején szűrést végeznek. Így az egy-egy részterületen lassabban fejlődő gyerekek felzárkóztatása minél hamarabb elkezdődhet. Főleg az írás, olvasás, számtani alapműveletek elsajátításához szükséges készségek fejlesztése fontos annak érdekében, hogy megelőzzük az iskolai tanulási nehézségek kialakulását. A következő lépés az, hogy kiválasztjuk az adott problémához, a gyermek életkorához és személyiségéhez legjobban igazodó terápiát, majd fejlesztési tervet készítünk az alulműködő részképességek korrigálására. 17

18 A gyermek terápián való szorgalmas részvétele ugyanakkor csak az egyik feltétele a közös munka sikerének. Nagyon sok múlik azon is, hogy mennyire tudunk együttműködni a pedagógusokkal és a szülőkkel. Fontos része munkánknak, hogy megértessük a gyermekkel foglalkozó felnőttekkel, hogy az egyes részképességek zavart működései milyen életviteli és tanulási nehézségeket idézhetnek elő a mindennapi élet során. A terápia hatékonysága érdekében sokszor szükség van az otthoni gyakorlásra is, ehhez a szülőktől szoktunk segítséget kérni, körültekintően mérlegelve a család teherbíró képességét, hiszen tudjuk, hogy az iskolai tananyagon felüli gyakorlás csak erős céltudatossággal és kitartással lehetséges. Természetesen a gyermek esetleges idegrendszeri funkciózavarának súlyossága is nagymértékben befolyásolja a terápia hosszát és sikerességét. Iskola pszichológia Az iskolában működő pszichológusok fontos célja a prevenció a megelőzés. A nagyobb baj megelőzése akkor lehetséges, ha a diák, a szülő, a pedagógus az iskolapszichológiai szolgáltatás igénybe vételét nem a gyengeség jelének, hanem erőforrásnak és támasznyújtásnak tekinti. Az iskolapszichológus úgy tud segíteni, ha a saját eszközeivel megismeri a hozzá eljutó gyermek egyedi világát, képességeit, gondolatait, érzelmeit, mely csak rá jellemző. Kisiskoláskorú gyermek csak a szülő tudomásával juthat el a pszichológushoz, a nagyobb úgy, hogy ezt ő maga kéri és mindkét esetben titoktartással kezeli pszichológus a rá bízott gondolatokat, élményeket. Tapasztalataiból annyit oszt meg a szülővel és a pedagógussal a konzultáció során, mely a gyermekért érzett közös felelősséget fenntartja és a gyermek javát szolgálja. Gyakran előfordul, hogy a gyerek iskolai nehézségeit a családon belüli veszteségek pl. közeli hozzátartozó halála, válás okozzák. Ilyen esetekben is érdemes felkeresni az iskolapszichológust, aki segítséget tud nyújtani a zaklatott érzelmi állapotot előidéző krízishelyzet kezeléséhez. Számos esetben néhány hét vagy néhány hónap alatt megoldást lehet találni a tanulási vagy érzelmi problémákra. Máskor hosszabb együttműködésre, terápiára van szükség. Ez esetben az iskolapszichológus fontos összekötőként működik az iskola és más ellátó intézmények között. Segít megtalálni a megfelelő ellátást, továbbküld a Nevelési Tanácsadóba, vagy más intézménybe, ahol szükség esetén szakvélemény készül a gyermekről és terápiás gondozásban részesül. Tervek a pedagógiai szakszolgáltatás területén Az iskolai felmérések alapján, a megfelelő szakember kiképzése után gyógy-testnevelési szolgáltatás nyújtásával lesz komplex a gyermekek mindenre kiterjedő ellátása. Adminisztratív teendők - haladási és forgalmi naplók folyamatos vezetése, - egyéni fejlesztési naplók (tervek) folyamatos vezetése, - pszichikai feljegyzések vezetése, - egyéni értékelő lapokkal a szülők tájékoztatása, - vizsgálatok, nyomon követések vezetése, - környezettanulmányok. 18

19 II. NEVELÉSI PROGRAM A tudásnak nevelés az ára Aiszkhülosz 1. Pedagógiai alapelveink Iskolánk pedagógusai gyermekközpontú környezetben, a tanulók teljes személyiségének fejlesztésével szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Célunk: újraéleszteni, megtartani mindazon értékeket, melyek birtokában diákjaink képesek művelt, kulturált emberként helytállni, tanulmányokat folytatni, szakemberként érvényesülni. Ezen értékek: - egyenesség, őszinteség, megbízhatóság - tolerancia, szolidaritás - másik ember tisztelete, empátia - a szűkebb és tágabb környezet védelme - kötődés a családhoz és az iskolához - magyarság és európaiság-tudat - önfegyelem, másokra figyelés képessége - szorgalom, türelem, más munkájának megbecsülése - törekvés az önképzésre - vitakészség, vitafegyelem - kreativitás - az élet tisztelete, törekvés az egészséges életmódra - felelősségérzet a környezettel szemben Nevelőtestületünk a napi gyakorlati munkában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket juttatja érvényre: Partnerközpontú működés Az oktatás szolgáltatás, munkánk során figyelembe kell vennünk azok véleményét, akiknek szolgáltatunk: szülők, tanulók, fenntartó. Közvetlen és közvetett partnereink véleményét rendszeresen kikérjük. Intézményünk folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük és összehangoljuk a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatását. Következetesség elve Határozott követelmények támasztásával lehetőséget nyújtunk a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. Érvényesítése a határozott, reális, igényes, tudatosított követelmények támasztását jelenti a tanulókkal szemben. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve 19

20 A tanulók személyiségének fejlesztését az egyéni fejlődési ütemhez igazodva biztosítjuk. Egyenrangúság, esélyegyenlőség elve A nevelési-oktatási folyamat két alapvető szereplője, a pedagógusok és a tanulók egyenrangú félként vesznek részt a nevelés-oktatás folyamatában. Az egyenlő esélyek biztosításával, az esetleges hátrányok kompenzálásával segítjük tanulóink személyes hatékonyságának és eredményességének fejlesztését. Partnerség és bizalom elve Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt. A személyes kapcsolatok, a szűkebb és tágabb környezettel való aktív együttműködés révén ápoljuk és fejlesztjük hagyományainkat. A külső hatások elve A pedagógusok támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, képességekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek, segítik a világban való eligazodás képességének fejlesztését. Motiváció elve A tanítás-tanulás folyamatának minden szakaszában legyen motivált a tanuló (megismerési, felfedezési vágy, játékszeretet fejlesztése, alkotás, teljesítményvágy) Aktivitás elve Cél és eszköz a tanítás-tanulás folyamatában. Koncentráció elve A tanítás során lehetőség szerint a különböző műveltségterületek összekapcsolása. Önfejlesztő tevékenység elve Az életkornak megfelelő tanulási képességek kialakítása, az intellektuális, esztétikai és az egészséges életmóddal kapcsolatos szükségletek kialakítása. Szemléletesség elve Az elsajátítást előtérbe helyező módszertani eljárások alkalmazása. Visszajelzés elve A folyamatos visszacsatolások a tanulói tevékenységről, a tanulási folyamatok változásáról, a javítás lehetőségeiről. A pedagógus szerepének elve A pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai folyamat szervezésében, a légkör kialakításában, a személyiség fejlesztésében, a tevékenység megszervezésében. 20