Pedagógiai program. Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat Hétvezér u. 26.

Átírás

1 2013 Pedagógiai program Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat Hétvezér u. 26.

2 A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai program hatálya: A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának első változata szeptember 1-től lépett életbe. A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola új fenntartója a KIK 1055 Budapest, Szalay u A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai program felülvizsgálata március 31-éig megtörtént. Az új tantárgyi programok a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és annak mellékletei alapján készültek, és felmenő rendszerben szeptember 1-jétől lépnek életbe. A helyi tanterv tartalmazza a kifutó osztályok óraterveit. A pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a tantestület (a tanév értékelésének részeként). A helyi tanterv órakeretbeli megfelelőségének vizsgálata évente történik. A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy kétévenként (legközelebb március hónapban) esedékes. A program nyilvánosságának biztosítása: 1 példány elhelyezve az iskola könyvtárában 1 példány elhelyezve az iskolatitkároknál (elektronikus forma) honlap: A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete május 2-i ülésén véleményezte és az Nkt. 70. (2) felhatalmazásával élve döntött annak elfogadásáról. A módosított Pedagógiai program a jóváhagyásával május 3-án lépett hatályba. 2

3 Tartalom Bevezető... 6 A program jogszabályi háttere: Az iskola nevelési programja Az iskola bemutatása Az iskola adatai Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Az intézmény szerkezeti felépítése, képzési rendje Az intézmény szerkezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény képzési szerkezete, rendje Az intézmény képzési szerkezete, rendje A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségnevelés színterei, Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek A segítő kapcsolatok színterei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők-pedagógusok együttműködése

4 A tanulók-pedagógusok együttműködése A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Másik középiskolából való átvétel feltételei: A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás A felnőttoktatási tagozat értékelési-ellenőrzési formáit jelen pedagógiai program pontjában részletezzük Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Alapszabályok Iskolánkban alkalmazott egyedi szabályok: Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés) Tankönyvtámogatás Pályázatok útján nyerhető támogatások: A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés alapelvei, célja: Az ellenőrzés formái: A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton: Az értékelés módjai Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán: A moduláris oktatás értékelése és minősítése Szakmacsoportos alapozás Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái A magasabb évfolyamba lépés követelményei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülés elvei: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának Az otthoni feladat ellenőrzése:

5 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei Büntetés A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tantárgyak helyi tantervei Szakmai program Jogszabályi háttér A szakképzés felépítése A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők: A szakmai program általános céljai: A szakmai képzés feladata Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői A szakmai képzés szakaszai tanéves képzések A szakképzés célja: A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati munka értékelése, minősítése Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon: Szintvizsga Szakmai vizsgáztatás Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

6 Bevezető Egy pedagógiai program bevezetője sokféle lehet. Kezdődhet idézettel, vagy egy frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerűen bemutatni az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdődik. Valljuk, hogy az oktatás jelentősége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább csak megkövetelésére szorítkozik. A kiművelt fő ettől sokkal többet jelent. Az iskolánkban végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt. Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetőségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás ténylegesen hatalom, lehetőség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nemcsak jogok léteznek, hanem kötelességek is. Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül. 6

7 A program jogszabályi háttere: Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: A Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. Törvény - Kt. 53. (2), - Kt 89/B. (4) A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (2) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (4) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (5) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (2) 7

8 - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (7) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (8) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 8. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 32. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 39. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 40. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. (1) (6) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 81. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. (1) (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (1) A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 4/A. 19 (2) a); 11/C. (3) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet, A 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) 8

9 1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskola bemutatása A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre augusztus 1-jei dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsősorban a kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a rendészeti osztály is ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis augusztus 1-jével szűnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya. A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely főleg gimnáziumi felnőttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsősorban az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását. Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelől a profiltisztítás, másfelől a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával megszüntette a fenntartó mindkét intézményt július 31-ei dátummal, mint jogelődöket, és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelőd programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve további működéséhez szükséges. A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklődtek az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a feladatellátás terén is ugrásszerű változást idézett elő. Az új iskola vonzáskörzete jelentősen megnőtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem derül ki viszont az iskola nevéből, hogy a város közétkeztetésében is jelentős szerepet vállal, életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat működtet, és a sort lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevéből olvasható ki azonban a feladatok sokszínűsége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a rétsági, a nagymarosi és a nógrádsápi tagozattal. A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, felépíteni a két jogelőd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erős bástyája lehet nemcsak 9

10 Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében. Folytassa a jogelődök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét, vagy egy több éves elkötelezettséget jelentő HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Maradjon ECDL vizsgaközpont, illetve vegyen részt a hátrányos helyzetű és kudarcélményekkel terhelt tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is kiemelten kezelendő, mert az egyik jogelőd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt, melyből összesen nyolc van az országban. Ilyen gazdag repertoár esetén a bőség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért e programnak kellőképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelően Az iskola adatai Az intézmény neve: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Rövidített neve: Mikszáth Kálmán Középiskola Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26. Fenntartója: KIK, 1055 Budapest, Szalay u Az intézmény alapításának dátuma: augusztus Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Máshová nem sorolható egyéb oktatás Hátrányos helyzetű, iskolai kudarcot szenvedő tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok, módszerek, modell-értékű elemzések kidolgozása Egyéb vendéglátás Rendezvényi étkeztetés Kiegészítő tevékenységek: Ruházati kiskereskedelem 10

11 Lábbeli-, bőráru- kiskereskedelem Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kereskedelme Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés Szakirányok: Szakközépiskola: évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Közgazdasági Informatika Közszolgálat (korábban rendészetként) Szakmunkások szakközépiskolája: 2 év alatt évfolyam (Kerettantervben még nem szerepel, de a jogi háttere létezik) Gimnázium: Érettségire való felkészítés: megfelelő szakmával és előismeretekkel rendelkezők számára 3 éves esti tagozatú, illetve nappali munkarend szerint szervezett oktatási formában (kifutó) Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban: Érettségire épülő képzések: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: kereskedő kereskedő logisztikai ügyintéző vendéglátás-idegenforgalom: vendéglős vendéglátásszervező-vendéglős informatika: informatikai rendszergazda közgazdaság: pénzügyi-számviteli ügyintéző vállalkozási ügyintéző 11

12 ügyvitel: pénzügyi-számviteli ügyintéző vállalkozási és bérügyintéző pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) ügyviteli titkár Szakiskolai képzések kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: élelmiszer- és vegyi-áru eladó műszakicikk eladó eladó vendéglátás-idegenforgalom: cukrász pincér szakács cukrász pincér szakács vendéglátó eladó vendéglátó üzletvezető élelmiszeripar: pék pék Külföldi kapcsolataink: Szlovákia: Somorja Léva Rimaszombat Románia: Zilah Németország: Chemnitz Olaszország: Pavia Nagy-Britannia (Észak-Írosrszág): Londonderry 12

13 1.4. Az intézmény szerkezeti felépítése, képzési rendje Az intézmény szerkezeti felépítése Szülői szervezet Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Érdekképviselet Nappali tagozatos oktatás Oktatás Felnőttoktatás Egyéb tevékenység szakiskola szakközépiskola gimnázium gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok tagozatok felnőttképzés, tanfolyamok tanáruház tankonyha 13

14 Az intézmény szervezeti felépítése igazgató általános igazgatóhelyettes felnőttoktatási igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes gondnok iskolatitkár, adminisztráció munkaközösségvezetők tagozatvezetők karbantartók, portások, takarítók osztályfőnökök, pedagógusok 14

15 Az intézmény képzési szerkezete, rendje Utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes) Továbbtanulás a felsőoktatásban Munkavállalás Szakmai vizsga Felnőttoktatás érettségi évfolyam Érettségi 3. képzési szakasz 2. képzési szakasz Szakmai vizsga évfolyam évfolyam évfolyam 1. képzési szakasz évfolyam évfolyam Előrehozott szakképzés Szakközépiskola Szakiskola 15

16 Első képzési szakasz: évfolyam A képzés első szakaszára a közismereti tantárgyak meghatározó szerepe a jellemző. E szakaszban teljesülnek a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv műveltségterületeinek, tantárgyi tartalmának előírásai. A éves tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve pályaorientációs és szakmai orientációs ismeretanyag oktatására is sor kerül, mely a pályaválasztás megkönnyítését szolgálja és alapot biztosít a szakmai ismeretek elsajátításához. Második képzési szakasz évfolyam A képzési szakasz oktatási célkitűzése az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra való felkészítés illetve a szakmai specializációs képzést alapozó ismeretek biztosítása, melynek keretén belül az alábbi ismeretanyag oktatására kerül sor: - szakmai alapozó ismeretek (vendéglátás és turizmus ismeretek, szálloda ismeretek, marketing ismeretek) - szakmai alapozó gyakorlat Ebben a képzési szakaszban kiemelt figyelmet fordítunk az érettségi vizsgára való felkészítésre, elsősorban azokból a tantárgyakból (matematika, idegen nyelv, közgazdasági-marketing alapismeretek, történelem, marketing ismeretek, földrajz, vendéglátás és turizmus ismeretek) melyek a szakirányú továbbtanuláshoz szükségesek. Harmadik képzési szakasz: évfolyam E képzési szakasz biztosítja a szakmai specializációs képzést az alábbi választható szakmákban Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoport Informatika Közgazdaság Ügyvitel A szakmaválasztás lehetőségeit a tanuló szándéka és a munkaerőpiaci igények (Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntése) határozzák meg. A képzési szakasz szakvizsgával zárul. A szakvizsga követelményeinek teljesítése után a tanuló továbbhaladási lehetőségei az alábbiak: - továbbtanulás egyetemen, főiskolán - akkreditált felsőfokú szakképzésben való részvétel - munkába állás a választott szakmai képesítés lehetőségei alapján 16 16

17 Érvényes: szeptember 1-jétől Továbbtanulás a felsőoktatásban Munkavállalás Szakmai vizsga Felnőttoktatás érettségi évfolyam Érettségi Szakmai vizsga évfolyam évfolyam Duális szakképzés Szakközépiskola Szakiskola 17

18 A képzés szakaszai A Mikszáth Kálmán Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tananyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adottságaihoz. A képzési idő: 2-6 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján történő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.) A szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza A szakközépiskola mindenekelőtt a kereskedelmi, vendéglátóipari, számítástechnikai és rendészeti pályákra készít fel, ennek keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával zárul. A szakközépiskolának a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat, fakultációt indít. A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő.. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítőkre, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket az iskolán belül végezhetnék. A szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenységorientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolában, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakvizsgájára történő felkészítés folyik. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza 9.,10.,11.évfolyamok) A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére történő szakképzés szakképzési kerettantervre épülő szakmai program, a közismereti oktatás a szakiskolai közismereti kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. A szakmai képzés ebben a szakaszban a hagyományos képzési módszerek felhasználása mellett az önálló tanulói tevékenységre építő projektmódszert is alkalmazva zajlik. A képzés ilyen formán történő megszervezése a korábbiakkal szemben lényegesen több gyakorlatot biztosít az egyes feladatok valós körülmények közötti végrehajtására. A kurzus végén a tanulók az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) előírásának megfelelő képesítő vizsgát tesznek. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók egyéni igény szerint két év alatt, nappali, vagy esti középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára. 18

19 1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai logikai készség) megfelelő fejlettségi szintje nélkül. A gazdasági társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén.. Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A jövő generációt oktató nevelő intézményünk pedagógiai programjában tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Alapelvek: A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása. 19

20 Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve, gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek. A harmadik alkalommal évfolyamot ismétlő tanulóknak ajánljunk fel intézményünkben is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerőpiac szolgálatába tudjon állni.. Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez, tanulói jogviszonya megszüntethető. (KT 6. ) A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek. Lehetőséget biztosítunk a szakképzésben résztvevő tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnőttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklődni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz. Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelőtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges. Közös jövőnk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a felelősséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának gyakorlatát a mindennapi életben. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttműködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk. 20

21 Célok, feladatok: 1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a munkahelyre, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 6. Korszerű kereskedelmi, vendéglátó ipari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi, ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. 7. A korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az egyéni képességek fejlesztésével 9. Kiemelkedő feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 10. A szakmai ismeretek bővítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. 11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 21