Pedagógiai program. Salgótarjáni Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Balassagyarmat Hétvezér u. 26.

Átírás

1 2018 Pedagógiai program Salgótarjáni Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Balassagyarmat Hétvezér u

2 A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai program hatálya: A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának első változata szeptember 1-től lépett életbe. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai program felülvizsgálata március 31-éig megtörtént. Az új tantárgyi programok a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és annak mellékletei alapján készültek, és felmenő rendszerben szeptember 1-jétől lépnek életbe. A helyi tanterv tartalmazza a kifutó osztályok óraterveit. A pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a tantestület (a tanév értékelésének részeként). A helyi tanterv órakeretbeli megfelelőségének vizsgálata évente történik. A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy kétévenként esedékes. A program nyilvánosságának biztosítása: 1 példány elhelyezve az iskola könyvtárában 1 példány elhelyezve az iskolatitkároknál (elektronikus forma) honlap: A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete június 29-i ülésén véleményezte és az Nkt. 70. (2) a) alapján élve, döntött annak elfogadásáról. A módosított Pedagógiai program a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet jóváhagyása mellett szeptember 1-én lépett hatályba. 2

3 Tartalom Bevezető... 6 A program jogszabályi háttere: Az iskola nevelési programja Az iskola bemutatása Az iskola adatai Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje Az intézmény szerkezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény képzési szerkezete, rendje A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Matematika és angol nyelv tantárgyakból szakgimnáziumokban a tudásszint alapú csoportok létrehozásának, működésének szabályai Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők-pedagógusok együttműködése

4 A tanulók-pedagógusok együttműködése A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Másik középiskolából való átvétel feltételei: A felvételi eljárás különös szabályai A TÁMOP A pályázat tapasztalatainak hasznosítása Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti, heti óraszámai A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás A felnőttoktatás programja A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Mindennapos testnevelés A foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei Szakgimnáziumi tanulók kerettantervi irányok közötti választási lehetőségének rendje (2011. évi CLXXXVII. tv. 22/A. (1), évi CXC. tv. 12. (2) alapján) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés) Tankönyvtámogatás Pályázatok útján nyerhető támogatások: A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés alapelvei, célja: Az ellenőrzés formái: A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton: Az értékelés módjai Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán: A moduláris oktatás értékelése és minősítése Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái A magasabb évfolyamba lépés követelményei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

5 Az otthoni felkészülés elvei: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának Az otthoni feladat ellenőrzése: A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei Büntetés A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tantárgyak részletes tantervei Szakmai program Jogszabályi háttér A szakképzés felépítése A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők: A szakmai program általános céljai: A szakmai képzés feladata Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői A szakmai képzés szakaszai A szakképzés célja: A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati munka értékelése, minősítése Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon: Szintvizsga Szakmai vizsgáztatás Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

6 Bevezető Egy pedagógiai program bevezetője sokféle lehet. Kezdődhet idézettel, vagy egy frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerűen bemutatni az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdődik. Valljuk, hogy az oktatás jelentősége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább csak megkövetelésére szorítkozik. A kiművelt fő ettől sokkal többet jelent. Az iskolánkban végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt. Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetőségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás ténylegesen hatalom, lehetőség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nem csak jogok léteznek, hanem kötelességek is. Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül. 6

7 A program jogszabályi háttere: Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (2) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (4) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (5) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (2) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (7) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (8) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 8. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 32. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 39. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 40. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. (1) (6) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 81. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. (1) (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (1) 7

8 - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (1) A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 4/A. 19 (2) a); 11/C. (3) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet, A 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) 8

9 1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskola bemutatása A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre augusztus 1-jei dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsősorban a kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a rendészeti osztály is ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis augusztus 1-jével szűnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya. A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely főleg gimnáziumi felnőttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsősorban az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását. Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelől a profiltisztítás, másfelől a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával megszüntette a fenntartó mindkét intézményt július 31-ei dátummal, mint jogelődöket, és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelőd programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve további működéséhez szükséges. A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklődtek az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a feladatellátás terén is ugrásszerű változást idézett elő. Az új iskola vonzáskörzete jelentősen megnőtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem derül ki viszont az iskola nevéből, hogy a város közétkeztetésében is jelentős szerepet vállal, életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat működtet, és a sort lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevéből olvasható ki azonban a feladatok sokszínűsége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a rétsági, (a nagymarosi 2011-ig) és a nógrádsápi tagozattal. A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, felépíteni a két jogelőd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erős bástyája lehet nemcsak Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében. Folytassa a jogelődök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét 9

10 (2018-tól a könyvtárba beintegrálva), vagy egy több éves elkötelezettséget jelentő HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Vegyen részt a hátrányos helyzetű és kudarcélményekkel terhelt tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is kiemelten kezelendő, mert az egyik jogelőd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt, melyből összesen nyolc volt az országban. Ilyen gazdag repertoár esetén a bőség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért e programnak kellőképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelően Az iskola adatai Az intézmény neve: Salgótarjáni Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26. Fenntartója: Innovációs és Technológiai Minisztérium (középirányító szerv: NSZFH) Az intézmény alapításának dátuma: augusztus Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Szakgimnáziumi nevelés-oktatás Szakközépiskolai nevelés-oktatás ( es tanévtől induló 3+2 éves szakmunkás végzettséget, majd érettségit adó) Felnőttoktatás Kiegészítő tevékenységek: Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés Szakirányok: Szakgimnázium: évfolyam: Kereskedő ( ) Kereskedelmi képviselő ( ) Vendéglátásszervező ( ) Pénzügyi-számviteli ügyintéző ( ) 10

11 Informatikai rendszerüzemeltető ( ) Közszolgálati ügyintéző ( ) Irodai titkár ( ) Szakközépiskola: évfolyam (kifutó rendszerben, utoljára 2015/16-os tanévtől): Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Közszolgálat (korábban rendészetként) Kizárólag közismereti 2 év alatt a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők számára Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban: Érettségire épülő képzések: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: kereskedő logisztikai ügyintéző kereskedelmi képviselő vendéglátás-idegenforgalom: vendéglátásszervező-vendéglős vendéglátásszervező informatika: informatikai rendszergazda informatikai rendszerüzemeltető közgazdaság: pénzügyi-számviteli ügyintéző vállalkozási és bérügyintéző pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) vállalkozási mérlegképes könyvelő (1 éves ráépülés) ügyvitel: ügyviteli titkár Szakközépiskolai képzések kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: eladó HÍD II. élelmiszer-, és vegyi áru eladó vendéglátás-idegenforgalom: 11

12 cukrász pincér szakács vendéglátó eladó vendéglátó üzletvezető Fogadós Felnőtt képzés élelmiszeripar: pék Pék-cukrász Húsipari termékgyártó Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II Pénzügyi számviteli ügyintéző Kereskedő Kereskedelmi képviselő Vendéglátásszervező Informatikai rendszerüzemeltető Irodai titkár vállalkozási mérlegképes könyvelő (1 éves ráépülés) Eladó Cukrász Szakács Pincér Külföldi kapcsolataink: Szlovákia: Somorja Léva Rimaszombat Románia: Zilah Németország: Chemnitz Olaszország: Pavia Nagy-Britannia (Észak-Írország): Londonderry 12

13 1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje Az intézmény szerkezeti felépítése Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szülői szervezet Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskola és Szakiskola Érdekképviselet Nappali tagozatos oktatás Oktatás Felnőttoktatás Egyéb tevékenység Szakiskola, szakközépiskola Szakközépiskola, szakgimnázium gimnázium gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok vidéki telephelyek felnőttképzés, tanfolyamok tanáruház rendezvény szervezés 13

14 A tagintézmény szervezeti 1 felépítése Tagintézmény -vezető általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes gazdasági ügyintéző érettségi szakmai iskolatitkár, adminisztráció munkaközösségvezetők vidéki telephelyek kapcsolattartói gyakorlati oktatásvezető könyvelés, pénzügy gondnok gyakorlati oktatásvezető helyettes karbantartók, portások, takarítók osztályfőnökök, pedagógusok 1 Nógrád Megye Közgyűlésének július 1-ei átvétele utáni ellenőrzése során megállapított észrevétele alapján 14

15 Az intézmény képzési szerkezete, rendje Érvényes szeptember 1-től A képzés szakaszai A Mikszáth Kálmán Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tananyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adottságaihoz. A képzési idő: 2-6 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján történő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.) A szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza 15

16 A középiskola mindenekelőtt a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, élelmiszeripari, számítástechnikai, és rendészeti valamint közgazdasági pályákra készít fel, ennek keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával, majd szakmai vizsgával zárul. A szakgimnázium a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat, fakultációt indít. A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítőkre, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket az iskolán belül végezhetnék. A szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenységorientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolában, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakvizsgájára történő felkészítés folyik. 16

17 Érvényes szeptember 1-től Továbbtanulás a felsőoktatásban Felnőttoktatás Másodszakma Szakmai vizsga szakképesítés Munkavállalás 13. évfolyam más szakirányból, vagy gimnáziumból évfolyam évfolyam felnőttoktatás (esti, levelező) Érettségi, szakképesítés Szakmai vizsga szakképesítés évfolyam (12. évf. félévkor lehetőség szakmai vizsgára (mellékszakképesítés)) évfolyam Szakgimnázium Szakközépiskola 17

18 A szakgimnáziumi középfokú nevelés-oktatás szakasza (2016/17-es tanévtől) A szakgimnáziumnak 4+1, az adott rész-szakképesítés és szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti, gyakorlati oktatást magába foglaló szakképzési évfolyama van. Az első négy évfolyamon az érettségire történő felkészítés mellett, már 8-12 órában szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is zajlik. Így az érettségi bizonyítványuk mellé a tanulók, szakiránynak megfelelő rész-szakképesítést szereznek, természetesen szakmai érettségi letételével. A plusz egy éves oktatás során szerzik meg a szakképesítést diákjaink. Az új szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza (2016/17-es tanévtől) Az új szakközépiskolának 3, az adott és szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti, gyakorlati oktatást magába foglaló szakképzési évfolyama van. További 2 éves közismereti képzés során szerezhetnek a szakközépiskolát végzettek érettségi bizonyítványt. Utóbbi két év felnőttoktatás kereteiben szervezhető meg. A HÍD II. szakközépiskolai nevelés-oktatás (2017/18-as tanévtől) A HÍD II. programba azok a tanulók kapcsolódhatnak be, akiknek 16. életévük betöltéséig nem sikerült elvégezniük az általános iskolát. Ők, a tankötelezettség megszűnésével - gyakran a nem megfelelő szociális háttér miatt renitens viselkedésű tanulók többnyire kikerülnek az oktatási rendszerből. Nekik kínál lehetőséget ez a program, ahol két év alatt általános iskolai végzettséggel egyenértékű végbizonyítványt, valamint egy részszakképesítést szerezhetnek. Iskolánk az Élelmiszer-, és vegyi áru eladó részszakképesítés megszerzésének lehetőségét kínálja a programba bekapcsolódó tanulóknak. A szakgimnáziumi középfokú nevelés-oktatás szakasza (2018/19 tanévtől) A szakgimnázium az ágazati érettségi megszerzése mellett lehetőséget nyújt 12. évfolyamon a mellékszakképesítés megszerzésére. A tanulók 10. évfolyamosként, április hónapban választhatják a mellékszakképzés megszerzését célzó programot, melynek vége 12. évfolyamon, a február-márciusi vizsgaidőszakban megszerezhető szakképesítés. Amennyiben nem ezt választja a tanuló, úgy a fő szakképesítést és az ágazati érettségit erősítő tananyagtartalmak kerülnek beépítésre. 18

19 1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai logikai készség) megfelelő fejlettségi szintje nélkül. A gazdasági társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén.. Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A jövő generációt oktató nevelő intézményünk pedagógiai programjában tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Alapelvek: A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása. Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve, gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek. 19

20 A harmadik alkalommal évfolyamot ismétlő tanulóknak ajánljunk fel intézményünkben is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerőpiac szolgálatába tudjon állni. Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez, tanulói jogviszonya megszüntethető. (KT 6. ) A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek. Lehetőséget biztosítunk a szakképzésben résztvevő tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnőttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek (szakmunkások szakközépiskolájában, tanévtől az új szakközépiskolai rendszerben). Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklődni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz. Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelőtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges. Közös jövőnk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a felelősséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának gyakorlatát a mindennapi életben. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttműködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk. 20

21 Célok, feladatok: 1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a munkahelyre, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 6. Korszerű kereskedelmi, vendéglátó ipari, élelmiszeripari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi, ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. 7. A korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az egyéni képességek fejlesztésével 9. Kiemelkedő feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 10. A szakmai ismeretek bővítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. 11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 21

22 Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme tehát a szakmai és az általános emberi műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. Természetesen ehhez egy olyan iskolára van szükség, amely az alapfunkciók ellátása mellett a társadalmi és egyéni igényeknek is megfelelő ismereteket nyújt. Ha kell, akkor a tanuló képességeihez, előismereteihez, elfoglaltságához alkalmazkodó differenciálással. Eszközök, eljárások Az iskola oktatási- nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze, hogy: Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a kommunikációs készség fejlesztése és a nemzeti identitás megteremtése érdekében is. Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző információk közötti eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel. Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. A korszerű szakmai oktatás a tudásnak és a készségeknek olyan bázisát teremti meg, amelyek birtokában a tanuló képessé válik arra, hogy tudását az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is hasznosítsa, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 22

23 Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak, az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében. Fontos az állampolgári létre való felkészítés, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése:a jogok és kötelességek tudatosítása, felelős társadalmi magatartás kialakítása, a természeti és mesterséges környezet felelős használata, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítása. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése gyakori pozitív megerősítéssel, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. Céljaink megvalósításának színterei: Tanítási órák - kötelező órák, Tanórán kívüli egyéb foglalkozások - egyéni foglalkozás, - szakkör, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások - az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévők vannak többségben. A hátrányok családi, tanulási és anyagi téren mutatkoznak. A legveszélyeztetettebbek a szakiskolába járó 9. és 10. évfolyamos tanulók: családi hátterükre jellemző, hogy sok család a létminimumon él. A szülők többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia előfordulása a családban. Sok tanuló csonka családban él. Ezekre a tanulókra jellemző a kitartás hiánya, az önállótlanság, problémás szocializáció, nem megfelelő értékrend, intellektuális alulteljesítés, sérült beszédkommunikáció, gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelő sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók. 23

24 A devianciára hajló másság kezelése, a gyermekek furcsa viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. A fokozott odafigyelést, törődést igénylő tanulókkal eredményt elérni csak nagyon sok türelemmel, állandó foglalkoztatásukkal és igen nagy időráfordítással lehet. Az eredményesség egyik feltétele az egyénenkénti foglalkozás, ez azonban a jelenlegi osztálylétszámok mellett nehezen valósítható meg. A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős és az iskola pszichológusa segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok fejlődését a fejlesztő pedagógus munkája segíti. Pedagógiai célok, lehetőségek Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell: Ki kell alakítani a felelősségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az önértékelés és a felelősség megfelelő kiépítési technikáját. El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá. Fontos teendőnk, hogy a sorozatos kudarchelyzetből adódó ellenállás, frusztráció ne reprodukálódjon. A negatívan értékelő hatásokkal szemben erősíteni kell a pozitív értékelő hatásokat: dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket. Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében. Megfelelő tanulási stratégia kialakításával, a tanuló adottságait feltáró, ahhoz alkalmazkodó, differenciált, az individuális különbségeket figyelembe vevő, személyre szóló fejlesztő programmal a tanulók tanulási nehézségekből adódó beilleszkedési problémáján javítani tudunk. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, 24

25 1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Jogi háttér:20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. (2) Iskolánkban meglehetősen sok diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a sokszínűséget szinte minden területen. Erre a sokszínűségre az egészségnevelés területén is figyelmet kell fordítani. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészsége megőrzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család együttes részvételével történik. Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szükségesek. Ez lehetőséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépő diákokról. Az ekkor felismert, felmerülő problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat, feladatainkat. Kiemelt céljaink: - Minden tanuló rendelkezzen az alapvető és ez után korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megőrzése érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt hatásáról,) - Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani- pszichés összetevőit (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, inaktív életmód, egészségtelen táplálkozás) - Kapjanak segítséget párkapcsolati döntéseik etikai, erkölcsi és egészségügyi következményeiről. - A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsőségek közötti helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintően szervezzék életüket. - Legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik. - A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon, gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében. 25

26 1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Céljaink megvalósulását a következő tevékenységformák szolgálják: - Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11. évfolyam kötelezően előírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülő egyéb pl. sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát, nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető tényezőkre. - A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése. (ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás) - A gyógytestnevelésre szorulók kiszűrése, irányítása. - Osztályfőnöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok kezdeményezésére minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy osztályfőnöki órák keretében a felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapjanak tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől.) - Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülő Mikszáth-napok keretében zajló felvilágosító előadások, vetélkedők. - Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédők Egyesületének konditermében) - Önálló védőnői tanácsadás Az ifjúsági védőnő folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintű kapcsolatot, hogy a diákok esetleg a tanárok is -, a védőnői tanácsadáson megjelennek és segítséget, tanácsot kérnek. - A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. - Kortárs oktatók képzésének szorgalmazása, lehetőség biztosítása ismereteik továbbadására osztályfőnöki órákon. - Szülők figyelmének felhívása, szülői értekezleten a serdülő és fiatal felnőttkor kihívásaira, szülői teendőikre, hiszen a családi háttér, szülői támogatás nélkül nincs esély az eredményes megelőző munkára. 26

27 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Iskolánk a 9. évfolyamon testnevelés és rendhagyó osztályfőnöki órák keretében kívánja elsajátíttatni a tanulókkal az elsődleges elsősegély-nyújtási ismereteket. A szabadon választható órakeret terhére 6 órát szánunk az alapismeretek gyakorlatközpontú megvalósítására. A 6 órás modult egybefüggően, lehetőleg szeptemberben egy hónap alatt kívánjuk megvalósítani. Feltételek: Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. Iskolánk rendelkezik újraélesztő készülékkel, melynek működési technikáját el tudják sajátítani a gyerekek. A szemléltetéshez szükség szerint szaktermi lehetőségek is biztosítottak. A képzés személyi feltételeit az iskola testnevelési és természettudományi munkaközössége, illetve az egészségfejlesztéssel megbízott munkatárs biztosítja, szükség szerint külső szakember bevonásával. Elsajátított kompetenciák: A tanuló a modul végére képes lesz - elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén. - biztosítani a helyszínt. - értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén. - felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket. - elsősegélyt nyújtani. - biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket. - vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni. 27

28 - elsődleges sebellátást végezni 1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja az egyén minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb primer közösség a család, amelybe az egyén beleilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, ha szükséges, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az óvoda, az iskola, s az utóbbin belül is az osztályközösség A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol a meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. 28

29 Az osztályközösség feladatai: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Szervező, irányító a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Hagyományőrző tevékenységek - Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: március 15-e, október 23-a évfordulóján, karácsonykor, farsangkor, illetve a végzősök ballagásakor stb. - Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Madách-Mikszáth versés prózamondó verseny, Mikszáth Kálmán születésnapjához igazodóan - Mikszáth Kálmán emlékhelyeinek meglátogatása, koszorúzása - Gólyaavató, szalagavató tartása - A Diákönkormányzat által javasolt és a tantestület által elfogadott rendezvények tartása (pl.: diáknap-túlélőtúra, farsangi bál, diákjuniális, stb.) - Jótékonysági est a szülőknek minden év tavaszán - Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése - Évkönyv kiadása - Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel - Sítábor szervezése (megfelelő jelentkező esetén) 29

30 - Testvériskolákkal (hazai és határon túli) kapcsolatok ápolása - Iskolai díj adományozása Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások - Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órák szervezése. - Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások tartása. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Iskolai könyvtár könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják 30

31 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Az iskola szórakoztató programjai Az iskola szórakoztató rendezvényeit, programjait a Diákönkormányzat szervezi és a DÖK éves munkatervében kerül meghatározásra A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 31

32 a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 32

33 1.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséggondozás a személyiségben lévő adottság, különleges képesség, személyiségfejlesztési folyamatba illeszkedő, ugyanakkor differenciált és hatványozott kibontása. Az iskola lényegéből adódóan az átlagos képességekkel rendelkező, átlagos kapacitású tanulók számára állítja össze a tananyagot, tanterveit. Így minél homogénebb egy tanulói közösség intellektuális szintje, annál könnyebb az oktatási folyamat. Iskolánk tanulói közül azonban jó néhányan rendelkeznek olyan képességekkel, adottságokkal, amelyek alapján kitűnnek társaik közül. Pedagógiai munkánk egyik fontos feladata ezeknek a képességeknek a felkutatása, felszínre hozása, kibontakoztatása, erősítése, értékelése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, tantárgyak emelt szintű oktatása, csoportbontás, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése. 33

34 a tanítási órához kapcsolódóan külön feladatok kiadásával, pl.: egy-egy témakör alaposabb feldolgoztatásával, kiselőadások tartásával, tanítási óra tartása diák részéről, rendhagyó, játékos témafeldolgozás kötődve a szaktantárgyi óratervhez, keresztrejtvény készítése különböző tananyaghoz kapcsolódóan, nyelvi játékok, fejtörők készítése A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggondozó szakkörök, iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok, szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). továbbképzés segítése (tanulóknak) pályaválasztás segítése ECDL vizsgafelkészítők az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata munkaerő-piaci ismeretek közvetítése munkaerő-piacon való szereplés képességének kialakítása házi versenyeink: - szavalóverseny - helyesírási verseny - nyelvhasználati verseny - szövegértési verseny - nyelvi játékok verseny - diákírók, diákköltők pályázat - fotó és mozgóképes pályázatok - idegen nyelvi versenyek - számítógépes verseny - matematikai verseny - rajzverseny - sportversenyek 34

35 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A kudarc egy sajátos viselkedési zavar, mely a tanuló és a külvilág közötti viszony tartós zavarát jelzi. Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptantárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia problémájával is. A jelenséget a szaktanárok (magyar-, matematika-, idegen nyelv tanárok) diagnosztizálják, majd jelzik az osztályfőnököknek. A további lehetséges lépésekről az egy osztályban tanító tanárok közössége dönt. Az osztályfőnök a jelzések alapján javaslatot tesz a szülő felé Nevelési Tanácsadóba küldésről. Arra kell törekedni, hogy a teljesítménybeli lemaradás eseteit megvizsgálva felismerjük az okokat, elemezzük azokat, s kapcsolatba hozzuk a tanuló személyiségével, képességeivel, otthoni-iskolai környezetének légkörével. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: a képességektől jelentősen eltérő tanulmányi eredmény nagymértékű teljesítménycsökkenés bukás hiányzás feszültség, ingerlékenység, agresszivitás gyenge koncentrálóképesség kommunikációs készség zavara az egyes tantárgyak tanulási módszereinek hiánya stb. emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái szorongásos magatartás, alacsony önértékelés, a spontán kíváncsiság hiánya. antiszociális cselekedetek Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. 35

36 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: diagnosztizálás (minden pedagógus feladata) az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, szakgimnázium 9. és 10. évfolyamain felmenő rendszerben - matematika és angol nyelv tantárgyakból tudásszint alapú csoportok létrehozása, (részletes szabályozását ld pontban) az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás irányítása, segítése. a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók leggyakoribb ismertetőjelei: - A tanuló nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, - nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, - testi és pszichés tünetei vannak, - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: - szűrés, diagnosztizálás, - együttműködés a segítő szakemberekkel, - együttműködés a kortárs csoportokkal, 36

37 - speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások. A beilleszkedési, magatartási problémák sikeres megoldásához szükséges pedagógiai tevékenységek A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. Az ifjúságvédelmi felelős segíti a kudarcélmény feldolgozását speciális tréninggel, ill. pszichológusi segítség felajánlásával. Az iskola pedagógusainak munkáját ebben a folyamatban a nagyfokú empátia, előítéletmentesség, pedagógiai kreativitás, a tanuló elfogadása és segítése kell, hogy jellemezze. A tanár-diák viszonyban dominálniuk kell a következő értékeknek: nyíltság, őszinteség, törődés, a másik tiszteletben tartása, az igények, elvárások megfelelő stílusú kifejezése. Fel kell ismerni és megfelelően diagnosztizálni a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat, ill. a negatív viselkedés okait. Minden tanév elején készül ilyen jellegű felmérés, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összesít, értékelnek, majd a teendőket az osztályfőnökökkel megbeszéli. Nagyon fontos az együttműködés a tanárok, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős között. Az együttműködés alapkövetelménye az őszinteség, a titoktartás, a segítő szándék. A kortárs csoportok erős befolyásoló hatása miatt az osztályközösség véleményének alakításával, az érintett tanuló viselkedésének elfogadásával vagy elutasításával pozitív eredmény érhető el. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni problémás tanulóinkat, felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását, speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő foglalkozásokon fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, de valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. 37

38 A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, együttműködés: - a szabadidőt szervező kollégákkal, - az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, - az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral, - a kollégiumi nevelőtanárokkal. A gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata: a veszélyeztetett, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, amelynek fő célja: az antiszociális identitás megszüntetése a közösségbe tartozás (család, osztály, iskola) érzésének erősítése az önbecsülés fejlesztése a konfliktus-feloldás módszereinek gyakorlása a bűnmegelőzés drogprevenció a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. 38

39 az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: - szorongások, félelmek, - családi problémák, - kortárskapcsolati konfliktusok, - mentális gondok, - lelki traumák, - munkaerő-piaci konfliktusok, kudarcok A veszélyeztetettség fogalma az iskolában: Azok a tanulók veszélyeztetettek, akiknek személyiség-fejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás. A károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok: csökkent teljesítőképesség, kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel az ifjúságvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredményeként a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység az indulási hátrányok csökkentése, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, a felzárkóztató foglalkozások, az egészségügyi szűrővizsgálat, az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, a családi életre való nevelés, a személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés, a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások), a szenvedélybetegségek megelőzése. 39

40 Matematika és angol nyelv tantárgyakból szakgimnáziumokban a tudásszint alapú csoportok létrehozásának, működésének szabályai A csoportbontás alapja a bemeneti mérés, mely minden év szeptember 10-ig megvalósul. Évfolyamonként 3 csoport létrehozása, megközelítőleg ⅓-⅓-⅓ arányban, ahol a középső harmad a nívócsoport. A csoportok közötti átjárhatóság: félévzárás előtt (minden év januárjában) egységes szintfelmérő alapján ha szükséges a tanulók újraosztása. A tanulók előrehaladásának érdekében, a tanuló és a tanító szaktanárok egyeztetésével (kiskorú tanuló esetében szülői beleegyezéssel) a tanulócsoportok a tanév során máskor is átjárhatók Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók részvételi jogainak gyakorlási rendje Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. A diákönkormányzat tisztségviselői: DMS tanár (tanárok): az iskola tanulói közösségét segítő felnőtt személyek. Kikerülhetnek az iskola tanári karából vagy alkalmazotti közösségéből, speciális esetben a szülők köréből. Iskolánkban hagyományosan a tanári karból kerül ki a diákmozgalmat segítő tanár. A segítőket a tanulók kérik fel, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Diákvezetők: az osztályok képviselői által megválasztott diákképviselők. Választásuk tanév elején, évente történik. A választás során minden osztály két fővel képviselteti magát, és választ a jelölést elfogadó tanulók közül. Feladatuk a diákközösség érdekképviselete, szabadidős programok szervezése, tanulói érdekképviselet biztosítása. Az iskola a diákképviselet döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosítványait a mindenkori jogszabályoknak (köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei) megfelelően biztosítja. 40

41 1.12. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők-pedagógusok együttműködése A tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében élő munkakapcsolat van. Az iskola hagyományai, a közoktatási törvény és a szervezeti és működési szabályzat alapján az együttműködés több szinten zajlik és a következő tartalommal kell megtölteni: Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól, A tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival, Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében, A tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, ösztöndíj, pályázatok stb.), Közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére, Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban. Az együttműködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza ( oldal). A szülői házzal történő kapcsolat legfontosabb fóruma: a szülői szervezet, SZMK. A közösség működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról maga dönt. Az iskola igazgatója minden évben az SZMK értekezleten tájékoztatja a szülőket a jogaik gyakorlásához szükséges legalapvetőbb kérdésekről, továbbá lehetővé teszi, hogy a tanév rendjét annak elfogadása előtt véleményezze. Ezen kívül átfogó, általános jellegű ismertetést ad az iskola személyi és tárgyi feltételeiben, működésében bekövetkező változásokról. A szülőkkel való kapcsolattartás közvetlenebb formája a szülői értekezlet, minden tanév kezdetén és a második félév elején. Az osztályszülői-értekezleteken az adott osztály konkrét helyzetét, feladatait beszélik meg. 41

42 A szülő a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályfőnökök külön-külön is tarthatnak tájékoztatást az osztályukkal kapcsolatos aktuális kérdésekről. Pl. 12. évfolyamon a pályaválasztásról, a jelentkezési lapok kitöltéséről. Központilag meghatározott idejű fogadóórát nem tartunk, de előre egyeztetett időpontban az osztályfőnökök, szaktanárok és az igazgató a szülők rendelkezésére állnak. Erről az évi első szülői értekezleten tájékoztatjuk az érintetteket. Évente kétszer (november, április) az osztályfőnökök az ellenőrzőn keresztül is értesítik a szülőket gyermekeik tanulmányi eredményéről. A szülők segítségével szervezzük minden évben szalagavató ünnepségeinket. Ez a közös feladat jó alkalom a közvetlenebb szülő-tanár kapcsolat kialakítására, ápolására is. A szülői szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktatónevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: - tanórai munka, - osztályfőnöki órák, - közösségi programok, - egyéni beszélgetések, - diákönkormányzat, - kérdőívek, vizsgálatok. Az osztályfőnök, a szaktanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a tanuló közötti együttműködést, kapcsolattartást a diák személyiségével, tanulmányi előmenetelével, családi gondjaival, egy konkrét feladattal, helyzettel kapcsolatosan szükség szerint bármelyik fél kezdeményezheti. 42

43 Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól, A tanulók személyiség - fejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival, Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében, A tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, ösztöndíj, pályázatok stb.), Közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére, Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti intézményi vizsgák típusai 43

44 Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, Ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában 250 tanóránál többet mulasztott, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát. - ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, - előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kap a tanuló. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. A tanítási év végén osztályozhatatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát (csak a nevelőtestület engedélyével, ha az igazolatlan órái nem haladja meg a 20 tanórát; 20/2012. EMMI rend. 51. (7)). Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie. Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Iskolánk nem 9. és szakképző 13. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 44

45 Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, - szakmai gyakorlatból a nevelő testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, s a tanuló elégtelen minősítést szerez, a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Pótló vizsga Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja. 45

46 A szóbeli vizsgán a vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz, kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegen nyelv kivételével) legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc pihenőideje van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból szóbelizik egy vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. Vizsgaidőszakok A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az iskola tanítási év (szorgalmi idő: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők: Őszi: szeptember első két tanítási hete, Félévi: a félév utolsó napja előtt két tanítási hét, Tavaszi: az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak első vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Év végi: az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét, Nyári: augusztus közötti javítóvizsga időszak A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján az alábbiak szerint határozzuk meg: Az értékelés helyi rendje Osztályozó és különbözeti vizsgák esetén, illetve ezek pótló vizsgájánál 0-29% % % % % - 5 Javító vizsgánál, illetve ennek pótló vizsgájánál 0-49% % %

47 1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A beiskolázási elveket, az eljárás rendjét évente a nevelőtestület fogadja el. A tanulói rangsor alapja, amennyiben az iskola igazgatója a nevelőtestület véleménye alapján másképp nem rendelkezik, az általános iskolai tanulmányi előmenetel. Szakiskolai osztályba a szakma jellegétől függően feltétel az előírásoknak megfelelő orvosi egészségügyi és a pályaalkalmassági vizsgálat. A tanulók felvételéről, átvételéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola igazgatója dönt. Az osztályba, csoportba sorolásnál a tanuló szakmacsoport választását, illetve idegennyelv-választását vesszük figyelembe, szem előtt tartva a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Szakképző évfolyamra a tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. Szakképzés (II/14. évfolyamok) A pedagógiai programban, illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges. A felvétel feltétele: - I/13. évfolyam követelményeinek beszámítását igazoló középiskolai bizonyítvány, - érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint), - vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga, - orvosi alkalmassági vizsga, - pályaalkalmassági vizsga - jogszabályban meghatározott életkor. Esti tagozatos felnőttoktatásra A feltétel feltétele: - szakmunkás-bizonyítvány megléte, Másik középiskolából való átvétel feltételei: - a szülőnek az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme - megfelelő tanulmányi eredmény és jó magatartás - amennyiben azt a fogadó osztály létszáma lehetővé teszi Más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben megegyezik. 47

48 Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet. Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit. Az átlépéshez szükséges különbözeti vagy osztályozó vizsga kiírása (időpont, tantárgyak, tartalmak) is az igazgató feladata, de ezt a hatáskörét átadhatja szakmai helyettesének. Intézményen belül is van lehetőség tagozatok közötti átlépésre, erre a fenti szabályok egyaránt érvényesek. Az osztályozó és különbözeti vizsgával kapcsolatos szabályokat a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata tartalmazza (1.13. fejezet) A felvételi eljárás különös szabályai A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról az igazgató dönt (vonatkozó törvények figyelembe vételével) a szülő írásbeli kérelme, az osztályfőnök és az osztályban tanítók és kiskorú halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye alapján. A középiskolai felvételi eljárás éves menetrendjéről, az eljárás során betartandó határidőkről minden évben az EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik. Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírálásánál, a teljesítmények rangsorolásánál az általános iskola 7. osztályának év végi és a 8. osztály félévi eredményeit összesítjük úgy, hogy a magatartás/szorgalom, illetve a készségtárgyak eredményeit nem számítjuk A TÁMOP A pályázat tapasztalatainak hasznosítása A fenti pályázat keretében kivitelezett projekt során iskolánk pedagógusai és diákjai egyaránt sok olyan dolgot kaptak a pályázattól, amelyet véleményünk szerint nem csak a benne résztvevőkkel, hanem minden, az iskolában dolgozó tanárral és diákkal meg kellene ismertetni. A megvalósult tevékenységek között a pedagógusok szakmai továbbképzésétől kezdve a befogadó környezet kialakításához szükséges eszközök beszerzésén át a diákok szociális hátrányából fakadó különbségek csökkentését célzó kulturális és szabadidős tevékenységekig nagyon sok minden volt megtalálható. Bár a program fő célja az esélyteremtés és a hátrányos 48

49 helyzetből eredő különbségek csökkentése volt, a projekt keretében, annak tervezett részeként elvégezhettük a tanulók személyes fejlesztését, mentorálását, tanulmányi eredményeinek javítását, esetleges továbbtanulási szándékuk növelését, hiányzásaik csökkentését. A tevékenységek legtöbbje tehát arra irányult, hogy a pályázatban részt vevő diákoknak egy olyan perspektívát tudjunk megmutatni, amelyet a családjuk révén vagy saját maguktól soha nem kaphattak volna meg. Az igazi az lett volna, ha minden diák számára meg lehetne mutatni ezeket a perspektívákat. Az iskola pedagógusai eddig csak az elméleti oldaláról ismerhették meg a mentorálás tevékenységét, de a mostani pályázat során személyesen szerezhettek tapasztalatokat, ráadásul mindezt szakmai támogatás, felkészítés és kontrolálás mellett. Ebből következően mindenki (a programban résztvevő pedagógus és a projekt vezetése is) úgy érezte, hogy az iskola pedagógiai programjába építsük be azokat a jó gyakorlatokat, szerzett tapasztalatok révén kivitelezhetőnek tartott feladatokat, melyek megvalósíthatók a pályázati projekt kifutása után is. Természetesen felhasználva ehhez a pályázat során szerzett eszközöket, ismereteket, tapasztalatokat és kapcsolatokat. A fő cél, hogy olyan osztályközösségek alakuljanak ki minél hamarabb, lehetőleg már az első hónap végére, amelyek elősegítik a szakmai munka jobb kivitelezését, amelyben a diák-tanár-szülő viszonyra, kapcsolatra jellemző az együttműködés, a közös érdek, a jól végzett munka. Ezek alapján: - A 9. évfolyamos tanulóknál bemeneti mérés elvégzése és kiértékelése alapján kiválasztjuk azokat a diákokat, akikkel külön tanárok fognak foglalkozni a heti 32 órás keretük terhére; - Mentori tevékenységet vállaló pedagógusok és tanulók egymáshoz rendelése, mérésen alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése; - Befogadó iskolai környezetben történő ismerkedés az iskolával és az osztályban tanító pedagógusokkal; - A szorgalmi időszak első hetében (de mindenképpen szeptemberben) a 9. évfolyamos diákok számára az osztályban tanító pedagógusokkal közös programok szervezése; - Szintén az első héten az iskola épületeinek és a városnak a megismertetése, mivel tanulóink többsége bejáró, azt sem tudják, hogy a városban mit hol keressenek, legyen az iskolaépület, hivatal, üzlet, gyakorlati hely, stb.; - Csapatépítési tevékenységek, osztály- és/vagy évfolyam kirándulás rögtön az első tanítási héten; 49

50 - Az adott szakma területhez (ahova felvételt nyertek) tartozó előadók (a későbbiekben potenciális gyakorlati helyeken dolgozók) meghívása, a szakmák bemutatása; - Pályaorientációs tevékenység, az egyéni képességek, tehetségek kibontakoztatására; - Az iskola elvégzése utáni lehetőségek bemutatása, a munkaerő piaci lehetőségek megismertetése; - A szülők nagyobb mértékű (szülői értekezleten és fogadóórán felüli) bevonása az iskolában történtekkel kapcsolatban. Szükség esetén családlátogatás, személyes konzultáció osztályfőnök és szülő, illetve mentortevékenységet végző pedagógus és szülő között; - Helyi kulturális intézményekkel szervezetekkel történő kapcsolat a szociális hátrányokból származó különbségek csökkentésére; A fentiekben kiválasztott tevékenységeket úgy állítottuk össze, hogy az iskola fenntartóját plusz költségek ne terheljék sem eszközök révén, sem bérek, vagy szolgáltatások révén. Ugyanakkor azt várjuk, hogy az iskolánkba kerülő diákok munkához való hozzáállása jelentősen javuljon, kihatva ezzel a tanulmányi eredményekre, a továbbtanulásra, a munka világában való megfelelésre valamint a hiányzásokra. A szülők nagyobb mértékű bevonása, a gyermekeikkel közös tevékenységek elvégzése, szintén erősíti a fentiekben leírt kívánalmakat. 50

51 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, és annak mellékletei; 26/2018. (VIII.7.) EMMI rendelet az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet módosításáról 6. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 14. melléklet szakgimnáziumi kerettantervei veszik át. 14. melléklet Kerettanterv a szakgimnáziumok évfolyama számára 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 9. melléklet Kerettanterv a szakgimnáziumok évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. mellékletéül 8. melléklet Kerettanterv a szakiskolák számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át. 15. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 10. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15. mellékletéül 13. melléklet Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 2019/2020. tanévtől a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át. A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet mellékletei (2016. szept. 1-től) A szakképzési kerettsntervekről szóló 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet mellékletei (2018. szept. 1-től) A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti, heti óraszámai A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás. 51

52 Szakgimnáziumi óraterv az KERESKEDŐ szakképesítéshez 2016-tól Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf. e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Történelem Etika 1 Informatika* Művészetek 1 Testnevelés Osztályfőnöki ,5 Kötelező komplex természettudományos tantárgy Földrajz Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 3 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Marketing 1 1 2,5 Marketing gyakorlat* 4 Levelezés 1,5 2 Élelmiszer- és vegyi áru ismeret 2 2 Műszaki cikk áruismeret 2 2 Ruházati- és bútor áruismeret 1,5 1 Kereskedelmi ismeretek 3 3 Kereskedelmi gyakorlat I.* 2 Kereskedelmi gyakorlat II.* Eladástan Eladási gyakorlat* Kereskedelmi gazdaságtan 1,5 1,5 2 5 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat* 1,5 0,5 4,5 Vállalkozástan 2,5 Ügyvitel 2 Vállalkozási gyakorlat* 7 Iparcikk áruismeret 1 Szakmai idegen nyelv* 4 Közismereti órák összesen ,5 0 Szakmai órák összesen 8 3 6,5 5,5 7,5 2, ,5 15,5 Óraszám összesen ,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat *csoportbontást igényel

53 Szakgimnáziumi óraterv az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ szakképesítéshez tól Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf. e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Történelem Etika 1 Informatika* Művészetek 1 Testnevelés Osztályfőnöki ,5 Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3 Földrajz Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Vendéglátó gazdálkodás elmélete 1 A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Általános élelmiszerismeret 1,5 1 Élelmiszerek a gyakorlatban 1 0,5 Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5 Vendéglátás higiéniája 1 Pincér szakmai idegen nyelv* 1 Felszolgálási alapok 0,5 1 Felszolgálási alapok gyakorlat* 2 2,5 Felszolgálás 0,5 1 Felszolgálás gyakorlat* 3 2 Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata* 1 1,5 1 1 Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 1 2 Alkalmazott számítástechnika* 1 3 Ügyvitel 1 Termelés elmélete Termelés gyakorlata* 1 1,5 1 9 Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete* 1 1 1,5 Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata* 1 1,5 2 Jogszabályok a vendéglátásban 1 1 Szervezés és irányítás a vendéglátásban 1,5 1 Szakmai idegen nyelv* 4 Közismereti órák összesen ,5 0 Szakmai órák összesen 5, ,5 7,5 4 6,5 16,0 19 Óraszám összesen ,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat: *csoportbontást igényel 53

54 Szakgimnáziumi óraterv az PÉNZÜGYI- SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szakképesítéshez 2016-tól Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf. e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Történelem Etika 1 Informatika* Művészetek 1 Testnevelés Osztályfőnöki ,5 Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3 Földrajz Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Gazdasági és jogi alapismeretek 4 3 Ügyviteli ismeretek 3 Ügyviteli gyakorlatok* 4 Általános statisztika 2 Statisztika gyakorlat* 1 Pénzügyi alapismeretek 2 1 0,5 Pénzügy gyakorlat* 1 Adózási alapismeretek 1 Adózás gyakorlat* 1 Számviteli alapismeretek 2 2 Számvitel gyakorlat* 1 1 Támogatási alapismeretek 2 1 Gazdálkodási statisztika 2 Folyamat- és pénzügyi tervezés 1 1,5 Támogatási ügyvitel 2 2 Támogatás menedzsment 2 Gazdálkodási ismeretek 2,5 Vállalkozásfinanszírozás 3 Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 1 Adózás 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata* 2 Számvitel 6 Könyvelés számítógépen gyakorlat* 4 Projekt-finanszírozás 2 Projektfinanszírozás gyakorlata* 2 Projektfolyamatok követése 2 Projekttervezés gyakorlata* 1 Szakmai idegen nyelv* 4 Közismereti órák összesen ,5 0 Szakmai órák összesen ,5 5, Óraszám összesen ,5 *csoportbontást igényel 54

55 Szakgimnáziumi óraterv az INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ szakképesítéshez 2016-tól 5/13. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. évf. e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Történelem Etika 1 Informatika* Művészetek 1 Testnevelés Osztályfőnöki ,5 Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3 Fizika Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 IT alapok 1 1 IT alapok gyakorlat* 2 1 Hálózatok I Hálózatok I. gyakorlat* Programozás Programozás gyakorlat* IT szakmai angol nyelv* 2 2 Linux alapok 1 Linux alapok gyakorlat* 2 Irodai szoftverek 1 Irodai szoftverek gyakorlat* 3 IT szakorientáció 1 1 IT szakorientáció gyakorlat* 2 1 Hálózatok II. 3 Hálózatok II. gyakorlat* 9 IT hálózatbiztonság 1,5 IT hálózatbiztonság gyakorlat* 3 Szerverek és felhőszolgáltatások 3 Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat* 9 Szakmai idegen nyelv* 4 Közismereti órák összesen ,5 0 Szakmai órák összesen Óraszám összesen ,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat *csoportbontást igényel 55

56 Szakgimnáziumi óraterv az KÖZSZOLGÁLATI ÜGYINTÉZŐ szakképesítéshez 2016-tól Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf. e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Történelem Etika 1 Informatika* Művészetek 1 Testnevelés Osztályfőnöki ,5 Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3 Biológia Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Közszolgálati ügyintézői ismeretek 1,5 Magánbiztonság és vagyonvédelem I. 1 Magánbiztonság és vagyonvédelem II. 1 Magánbiztonság és vagyonvédelem III. 0,5 Magánbiztonság és vagyonvédelem IV. gyakorlat* 1 Személy és vagyonvédelemi ismeretek gyakorlat* 0,5 Személy és vagyonőri és közterület-felügyelői ismeretek gyakorlat* 1 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. 1 0,5 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 2,5 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. 4 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV. 4 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V. 2 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat* 1 Közszolgálati ügyintézői ismeretek 0,5 Közszolgálati ügyintéző gyakorlati ismeretek* 0,5 Rendészeti szakmai idegen nyelv* 1 Rendészeti szakmai informatika* 0,5 Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat I.* 0,5 Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II.* 3,5 Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat III.* 3 Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV.* 3 Önvédelem és intézkedés taktika 0,5 2 Ügyviteli ismeretek 1 Ügyviteli ismeretek 1 Ügyviteli ismeretek 4 Ügyviteli gyakorlat* 2,5 Közszolgálati ügyintézői ismeretek 1,5 1,5 4 Közszolgálati ügyintézői gyakorlat* 1,5 2 E-közigazgatás elmélete 4 E-közigazgatás gyakorlata* 2 Ügyfélszolgálati kommunikáció 2,5 Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat* 3 Ügyfélszolgálati kommunikáció 2 Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat* 2,5 Szakmai idegen nyelv* 4 Közismereti órák összesen ,5 0 Szakmai órák összesen 6,5 4, ,5 4,5 5,5 4, Óraszám összesen ,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat *csoportbontást igényel 56

57 Szakgimnáziumi közismereti és szakmai óratervek szeptember 1-től (26/2018 (VIII.7.) EMMI r. a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló51/2012 (XII.21.) EMMI r. módosításáról 1. melléklete alapján) Tantárgy/évfolyam össz. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika 1 31 Informatika* Művészetek: Ének-zene 1 36 Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tárgy össz Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgy; Informatika ágazat XIII. FIZIKA Közgazdaság XXIV.; Ügyvitel XXV.; Kereskedelem XXVI.; Vendéglátóipar XXVII. ágazatok: FÖLDRAJZ Rendészet és közszolgálat XXXVIII. ágazat: BIOLÓGIA Kötelezően választható tantárgy informatika* 2 72 Kötelezően választható tantárgy matematika 2 62 Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 36 Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves össz óraszám: * csoportbontást igényel 57

58 Szakgimnáziumi óraterv a Szakképzési kerettanterv XXIV.Közgazdaság ágazathoz tartozó Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez ( pályázati támogatási aszisztens mellék- szakképesítéssel) Ha nem választja a mellék -szakképesítést A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve: A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Projekttervezés /13 e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy Összesen A tantárgy kapcsolódása 0 0 Összesen Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Gazdasági és jogi alapismeretek fő szakképesítés 4 2 Ügyviteli gyakorlatok fő szakképesítés 4 Általános statisztika fő szakképesítés 3 Pénzügyi alapismeretek fő szakképesítés Pénzügy gyakorlat fő szakképesítés 1 1 Adózási alapismeretek fő szakképesítés 1 Adózás gyakorlat fő szakképesítés 1 Számviteli alapismeretek fő szakképesítés Számvitel gyakorlat fő szakképesítés Támogatási alapismeretek Pályázati-támogatási asszisztens* Gazdálkodási statisztika

59 Folyamat- és pénzügyi tervezés Pályázati-támogatási asszisztens** Pályázati-támogatási asszisztens**** Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek fő szakképesítés 2,5 Vállalkozásfinanszírozás fő szakképesítés Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat fő szakképesítés* 2 Adózás fő szakképesítés 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata fő szakképesítés* Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai Számvitel fő szakképesítés* Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen gyakorlat fő szakképesítés* Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése Projektfinanszírozás fő szakképesítés 2 Projektfinanszírozás gyakorlata fő szakképesítés 2 Projektfolyamatok követése fő szakképesítés 2 Projekttervezés gyakorlata fő szakképesítés 1 Informatika a pénzügyi ágzatban Fő szakképesítés** 1 1 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Vállalkozások pénzügyei Fő szakképesítés** 1 1 Számviteli ismeretek bővítése Fő szakképesítés*** 1 2 Osztályfőnöki 0,5 *+1 óra a mellékszakképesítés nem választásából adódó fennmaradó órakeretből ,5 13 **+1-1 óra a mellékszakképesítés nem választásából adódó fennmaradó órakeretből ,5 ***+1-2 óra a mellékszakképesítés nem választásából adódó fennmaradó órakeretből ,5 403 ****+2 óra a mellékszakképesítés nem választásából adódó fennmaradó órakeretből Elmélet ,5 68,5 Gyakorlat ,5 59

60 összesen 2588,5 100,0 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Tantárgyak 11. évfolyam 12. évfolyam Ágazati kompetenciát erősítő órák éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika Folyamat és pénzügyi tervezés Összesen

61 Szakgimnáziumi óraterv a Szakképzési kerettanterv XXIV.Közgazdaság ágazathoz tartozó Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez ( pályázati támogatási aszisztens mellék- szakképesítéssel) Ha választja a mellék -szakképesítést A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve: A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gazdálkodási alaptevékenység ellátása e /13 1/13 2/14 gy e gy ög y e gy ög y e gy e gy e gy ög y e gy Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Gazdasági és jogi alapismeretek fő szakképesítés Ügyviteli gyakorlatok fő szakképesítés 4 4 Általános statisztika fő szakképesítés 3 3 Pénzügyi alapismeretek fő szakképesítés (+1 óra)* Pénzügy gyakorlat fő szakképesítés Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek fő szakképesítés (+1 óra)* fő szakképesítés (+1 óra)* fő szakképesítés (+2 óra)* Számvitel gyakorlat fő szakképesítés Projekttervezés Támogatási alapismeretek

62 Gazdálkodási statisztika Folyamat- és pénzügyi tervezés Pályázati-támogatási asszisztens (+2-1 óra)* Pályázati-támogatási asszisztens (+2-1 óra)* Pályázati-támogatási asszisztens Támogatáskezelés Gazdálkodási feladatok ellátása Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai Könyvelés számítógépen Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése Támogatási ügyvitel Támogatási menedzsment Pályázati-támogatási asszisztens (+2-0,5 óra)* Pályázati-támogatási asszisztens 2 1 Gazdálkodási ismeretek fő szakképesítés 2,5 2,5 Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat fő szakképesítés (+1-1 óra)* fő szakképesítés 1 1 Adózás fő szakképesítés 3 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata Számvitel Könyvelés számítógépen gyakorlat fő szakképesítés (+1-1 óra)* fő szakképesítés (+2-2 óra)* fő szakképesítés 4 4 Projektfinanszírozás fő szakképesítés 2 2 Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése fő szakképesítés 2 2 fő szakképesítés

63 Projekttervezés gyakorlata *mellék, 13. évfolyamtól fő szakképesítéshez rendelt + órák fő szakképesítés 1 1 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 Elmélet ,5 68, Gyakorlat ,5 összesen 2588,5 100, , , , ,5 35,5 35, , , elmélet ,5 69,0 gyakorlat ,0 összesen 2378,5 100,0 Tantárgyak 11. évfolyam Mellék szakképesítésre irányuló órák éves óraszám heti óraszám 12. évfolyam éves óraszám Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika heti óraszá m Támogatási ügyvitel ,5 Összesen ,5 63

64 Szakgimnáziumi óraterv 2.85.Szakképzési kerettanterv a XXVI. kereskedelem ágazathoz tartozó Kereskedelmi képviselő szakképesítéshez ( a eladó mellék-szakképesítéssel) A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve től A fő szakképesítésre vonatkozó: /13 1/13 2/14 e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Összesen A tantárgy , ,5 9 kapcsolódása Összesen , , Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés *(+0,5 óra) Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Marketing Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Marketing fő szakképesítés Marketing gyakorlat fő szakképesítés Az üzleti levelezés és kommunikáció Levelezés fő szakképesítés 1 1 Gépírás fő szakképesítés 1 1 Élelmiszer- és vegyi áruismeret fő szakképesítés* Főbb árucsoportok forgalmazása Műszakicikk áruismeret Bútor- és lakástextil áruismeret fő szakképesítés* fő szakképesítés* ,5 0,5 Ruházat áruismeret fő szakképesítés* 1 1 1,5 0, Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi ismeret fő szakképesítés

65 Üzletviteli gyakorlat fő szakképesítés Kereskedelmi gazdálkodás Vállalkozási, vezetési ismeretek Tárgyalási és üzletkötési technikák Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat Kereskedelmi gazdaságtan fő szakképesítés* fő szakképesítés* Vállalkozástan fő szakképesítés 5 5 Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat Kereskedelmi képviselői munka alapjai fő szakképesítés 3 3 fő szakképesítés Eladástan Ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása Kereskedelmi képviselői gyakorlat fő szakképesítés 4 4 Értékesítés Szakmai idegen nyelv Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret Élelmiszer- és vegyi áruismeret Műszaki cikkek forgalmazása Műszakicikk áruismeret Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi ismeret Üzletviteli gyakorlat Pénztárkezelési és bizonylatkitöltési gyakorlat Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó*(+0,5 óra) Eladó Eladó Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 65

66 *a jelölt órák a mellék, 13. évfolyamtól fő szakképesítéshez rendelt + órák , , , ,5 35,5 35, , , , , elmélet ,7 gyak ,3 össz ,0 elmélet 5/13 759,5 69,0 gyakorlat 5/ ,0 össz 1100,5 100,0 Össz elm ,5 61,0 Össz gyak ,0 Összes 2728,5 100,0 elmélet 1/ ,5 59,0 gyak ,0 Összes 2538,

67 Szakgimnáziumi óraterv 2.85.Szakképzési kerettanterv a XXVI. kereskedelem ágazathoz tartozó Kereskedelmi képviselő szakképesítéshez ( a eladó mellékszakképesítéssel) A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve től A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Marketing Az üzleti levelezés és kommunikáció Főbb árucsoportok forgalmazása /13 e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy Összesen A tantárgy , Összesen kapcsolódása ,5 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés* 1 1 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Marketing fő szakképesítés Marketing gyakorlat fő szakképesítés 2 Levelezés fő szakképesítés 1 Gépírás fő szakképesítés 1 Élelmiszer- és vegyi áruismeret fő szakképesítés 2 2 Műszakicikk áruismeret fő szakképesítés 2 2 Bútor- és lakástextil áruismeret fő szakképesítés 1 1 Ruházat áruismeret fő szakképesítés Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi ismeret fő szakképesítés*(+1 óra) Üzletviteli gyakorlat fő szakképesítés Kereskedelmi gazdálkodás Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat fő szakképesítés* Kereskedelmi gazdaságtan fő szakképesítés 4 67

68 Vállalkozási, vezetési ismeretek Vállalkozástan fő szakképesítés Tárgyalási és üzletkötési technikák Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat Kereskedelmi képviselői munka alapjai fő szakképesítés 3 fő szakképesítés 3 Kereskedelmi képviselői gyakorlat fő szakképesítés 4 Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés* 1 Értékesítés fő szakképesítés* 1 Kereskedelmi ismeretek fő szakképesítés* 2 Pénztárkezelési és bizonylatkitöltési gyakorlat fő szakképesítés*(+1 óra) 2 Osztályfőnöki 0,5 *a jelölt órák a mellék, 13. évfolyamtól fő szakképesítéshez rendelt + órák , , , ,5 elmélet ,2 gyakorlat ,8 összesen ,0 elmélet ,5 59,2 gyakorlat ,8 összesen 2588,5 100,0 68

69 Szakgimnáziumi óraterv 2.85.Szakképzési kerettanterv a XXVI. kereskedelem ágazathoz tartozó Kereskedelmi képviselő szakképesítéshez ( a eladó mellék-szakképesítéssel) A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve től Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf. Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf e gy e gy e gy e gy 1/14. Összesen ,5 17,5 Összesen ,5 542, Összesen Összesen , ,5 0 15,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II , , ,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Marketing Marketing 3,5 Marketing Marketing gyakorlat 4 Marketing gyakorlat Üzleti levelezés és kommunikáció Levelezés 4 Levelezés A főbb árucsoportok forgalmazása Kereskedelmi ismeretek Eladástan Élelmiszer- és vegyi áru ismeret 1,5 1 Élelmiszer- és vegyi áru ismeret Műszak cikk áruismeret 6 Műszak cikk áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret 2 Ruházati- és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I. Kereskedelmi gyakorlat I Kereskedelmi gyakorlat II. Kereskedelmi gyakorlat II Eladástan 5 3 Eladástan Eladási gyakorlat 2 6,5 Eladási gyakorlat ,5 273, Kereskedelmi gazdálkodás Kereskedelmi gazdaságtan 2,5 Kereskedelmi gazdaságtan ,5 0 77,5 69

70 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat 4 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat Vállalkozási, vezetési ismeretek Vállalkozástan 2 Vállalkozástan Tárgyalási és üzletkötési technikák A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat Kereskedelmi képviselői munka alapjai Kereskedelmi képviselői gyakorlat 1 3 Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat Kereskedelmi képviselői munka alapjai Kereskedelmi képviselői gyakorlat Iparcikk áruismeret 1 Iparcikk áruismeret Szakmai összesen Szakmai összesen Mindösszesen Mindösszesen 2237,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat ,0 elmélet 1354,5 60,5 gyakorlat 882,5 39,5 2237,0 100,0 Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van! 70

71 Szakgimnáziumi óraterv Szakképzési kerettanterv a XXVII. Vendéglátóipar ágazathoz tartozó Vendéglátásszervező szakképesítéshez ( a pincér mellék-szakképesítéssel) Ha választja a mellék-szakképesítést A 25/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve től Követelménymodul/Tantárgy 9. évf 10. évf 11. évf 12. évf 5/13. évf Azonosítója Megnevezése Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak Vendéglátó gazdálkodás elmélete , Gazdálkodási ismeretek A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Általános élelmiszerismeret Élelmiszerismeret Élelmiszerek a gyakorlatban Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája Pincér szakmai idegen nyelv Pincér szakmai idegen nyelv Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat Felszolgálás Felszolgáló szakmai ismeretek Felszolgálás gyakorlat Értékesítés elmélete ,5-2 Vendéglátó kereskedelem Értékesítés gyakorlata Marketing és kommunikáció a vendéglátásban Vendéglátás marketingje Informatika a vendéglátásban , Termelés elmélete , Vendéglátó ételkészítés Termelés gyakorlata , ,5 71

72 Idegen nyelv a vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata , Jogszabályok, szervezés és irányítás a Üzletvezetés a vendéglátásban vendéglátásban Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Tantárgyak Foglalkoztatás II ,5 -- Foglalkoztatás I Rendezvényóra Közismereti órák Szakmai órák ,5 6, ,5 Összesen A kerettanterv óraszámait az alábbi módon egészítettük ki: Éves óraszám 11. évf 12. évf 13. évf Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám Vendéglátó gazdálkodás elmélete 18 0, Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 90 2, Heti óraszám Általános élelmiszerismeret ,5 0,5 Értékesítés elmélete ,5 0,5 Informatika a vendéglátásban Termelés elmélete Élelmiszerek a gyakorlatban ,5 0,

73 Szakgimnáziumi óraterv Szakképzési kerettanterv a XXVII. Vendéglátóipar ágazathoz tartozó Vendéglátásszervező szakképesítéshez ( a pincér mellék-szakképesítéssel) ha nem választja a mellék-szakképesítést A 25/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve től Követelménymodul/Tantárgy 9. évf 10. évf 11. évf 12. évf 5/13. évf Azonosítója Megnevezése Elm gyak. Elm gyak. Elm gyak. Elm gyak. Elm gyak Vendéglátó gazdálkodás elmélete , Gazdálkodási ismeretek A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Általános élelmiszerismeret Élelmiszerismeret Élelmiszerek a gyakorlatban Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Felszolgálási alapok Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája Felszolgálási alapok Értékesítés elmélete ,5-2 Vendéglátó kereskedelem Értékesítés gyakorlata Marketing és kommunikáció a vendéglátásban Vendéglátás marketingje Informatika a vendéglátásban , Termelés elmélete , Vendéglátó ételkészítés Termelés gyakorlata ,5 1-9, Idegen nyelv a vendéglátásban Jogszabályok, szervezés és irányítás a Üzletvezetés a vendéglátásban vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata ,

74 Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Foglalkoztatás II ,5 -- Foglalkoztatás I Gasztronómiai trendek a világban Szakmai számítások Projekttevékenység, projekttervezés Rendezvényóra Közismereti órák Szakmai órák ,5 6, ,5 Összesen A kerettanterv óraszámait az alábbi módon egészítettük ki: Tantárgyak 11. évf 12. évf 13. évf Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám Vendéglátó gazdálkodás elmélete 18 0, Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 90 2, Heti óraszám Általános élelmiszerismeret ,5 0,5 Értékesítés elmélete ,5 0,5 Élelmiszerek a gyakorlatban ,5 0,5 - - Termelés gyakorlata Informatika a vendéglátásban Ágazati szakmai kompetenciák erősítése

75 Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől SZAKÁCS Tantárgyak Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom elmélet Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en évf. összesen 2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5 Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0 Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0 Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0 Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0 Osztályközösség építő Program 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0 Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5 Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5 Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0 Vendéglátó gazdálkodás 2,5 2,5 1,0 1,0 2,0 2,0 5,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 0,5 0,0 0,0 0,5 Vendéglátás higiéniája 0,5 0,5 0,0 0,5 Szakmai idegen nyelv* 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0 Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat* Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi gyakorlat 4,5 4,5 0,0 0,0 4,5 7,0 7,0 0,0 0,0 7,0 0,0 17,5 17,5 0,0 17,5 Ételkészítési ismeretek elmélet 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5 Ételkészítési ismeretek üzemi gyakorlat 0,0 2,0 2,0 18,5 18,5 20,5 Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 5,5 19,5 25,0 7,0 18,5 25,5 67,5 Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 16,5 19,5 36,0 16,5 18,5 35,0 106,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat * : csoportbontást igényel Van! 140,0 140,0 75

76 Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől Cukrász Tantárgyak Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom elmélet Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en évf. összesen 2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5 Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0 Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0 Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0 Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0 Osztályközösség építő Program 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0 Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5 Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5 Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0 Vendéglátó gazdálkodás 2,5 2,5 1,0 1,0 2,0 2,0 5,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 0,5 0,0 0,0 0,5 Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0,0 0,5 Cukrász szakmai idegen nyelv* 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0 Cukrász szakmai ismeretek 4,0 4,0 2,0 2,0 1,5 1,5 7,5 Szakrajz 0,5 0,5 0,0 0,0 0,5 Cukrász szakmai gyakorlat* 7,0 7,0 3,5 3,5 3,5 3,5 14,0 Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 0,0 16,0 16,0 15,0 15,0 31,0 Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 5,5 19,5 25,0 7,0 18,5 25,5 67,5 Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 16,5 19,5 36,0 16,5 18,5 35,0 106,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat * : csoportbontást igényel Van! 140,0 140,0 76

77 Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől PINCÉR Tantárgyak Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom elmélet Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en évf. összesen 2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5 Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0 Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0 Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0 Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0 Osztályközösség építő Program 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0 Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5 Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5 Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0 Vendéglátó gazdálkodás 2,5 2,5 1,0 1,0 2,0 2,0 5,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 0,5 0,0 0,0 0,5 Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0,0 0,5 Pincér szakmai idegen nyelv* 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0 Felszolgálási alapok 4,5 4,5 0,0 0,0 4,5 Felszolgálási alapok gyakorlat* 7,0 7,0 0,0 0,0 7,0 Felszolgálás 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5 Felszolgálás üzemi gyakorlat 0,0 19,5 19,5 18,5 18,5 38,0 Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 5,5 19,5 25,0 7,0 18,5 25,5 67,5 Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 16,5 19,5 36,0 16,5 18,5 35,0 106,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat * : csoportbontást igényel Van! 140,0 140,0 77

78 Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől PÉK Tantárgyak Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom elmélet Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en évf. összesen 2,0 2,0 1,5 1,5 1,5 1,5 5,0 Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0 Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0 Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0 Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0 Osztályközösség építő Program 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 3,0 3,0 9,5 Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5 Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5 Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0 Sütőipari technológia I. 3,0 3,0 0,0 0,0 3,0 Szakmai gépek I. 3,0 3,0 0,0 0,0 3,0 Szakmai számítások I. 2,0 2,0 0,0 0,0 2,0 Szakmai gyakorlat I. 7,0 7,0 0,0 0,0 7,0 Sütőipari technológia II. 0,0 3,0 3,0 2,5 2,5 5,5 Szakmai gépek II. 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5 Szakmai számítások II. 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5 Szakmai gyakorlat II. 0,0 13,0 13,0 10,0 10,0 23,0 Mikrobiológia és higiénia 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 Munka- és környezetvédelem 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 Minőség-ellenőrzés gyakorlat 0,0 3,0 3,0 0,0 3,0 Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek 0,0 1 1,0 1,5 1,5 2,5 Minőségirányítás 0,0 1 1,0 0,0 1,0 Mézeskalács készítés 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0 Mézeskalács készítés gyakorlat 4,0 4,0 Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 9,0 16,0 25,0 11,5 14,0 25,5 63,5 Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 20,0 16,0 36,0 21,0 14,0 35,0 102,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat * : csoportbontást igényel Van! 140,0 140,0 78

79 Szakközépiskolai óraterv szeptembertől ELADÓ Tantárgyak Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom elmélet Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en elmélet gyak. Összes en évf. összesen 2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5 Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0 Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0 Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0 Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0 Osztályközösség építő Program 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0 Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0 Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5 Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5 Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0 Kereskedelmi ismeretek 3,0 3,0 2,5 2,5 1,5 1,5 7,0 Kereskedelmi gyakorlat* 7,0 7,0 16,5 16,5 15,5 15,5 39,0 Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret Élelmiszer- és vegyi áruismeret 2,0 2,0 0,0 0,0 2,0 1,0 1,0 2,0 2,0 1,5 1,5 4,5 Müszakicikk áruismeret 0,0 2,5 2,5 1,5 1,5 4,0 Eladástan 1,0 1,0 0,5 0,5 1,0 1,0 2,5 Eladási gyakorlat* 3,0 3,0 1,0 1,0 2,0 2,0 6,0 Szakmai összesen 7,0 10,0 17,0 7,5 17,5 25,0 8,0 17,5 25,5 67,5 Mindösszesen 25,0 10,0 35,0 18,5 17,5 36,0 17,5 17,5 35,0 106,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat * : csoportbontást igényel Van! 140,0 140,0 79

80 Szakközépiskolai óraterv szeptembertől ÉLELMISZER-, VEGYI ÁRU ELADÓ (HÍD II.) Heti óraszám évf. összesen Éves óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam évf. összesen Tantárgyak elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen Kommunikáció és anyanyelv 4,0 4,0 3,0 3,0 7, ,0 Élő idegen nyelv (angol, német) 3,0 3,0 2,0 2,0 5, ,0 Matematika 4,0 4,0 2,0 2,0 6, ,0 Társadalom és jelenkor-ismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 3, ,0 Természetismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 2, ,0 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 0,5 0,5 1,0 1,0 1, ,0 Testnevelés és sport* 2,0 2,0 0,0 2, ,0 Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) 1,0 1,0 1,0 1,0 2, ,0 Biológia 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 36 Közismereti összesen 19,0 0,0 19,0 11,0 0,0 11,0 30,0 684,0 0,0 648, 0 396,0 0,0 Kereskedelmi ismeretek 2,0 2,0 3,5 3,5 5, ,0 34 Kereskedelmi gyakorlat* 6,0 6,0 9,5 9,5 15, ,0 2 Eladástan 1,5 1,5 1,5 1,5 3, ,0 25 Eladási gyakorlat 3,5 3,5 7,0 7,0 10, ,0 2 Élelmiszer- és vegyi áruismeret 3,0 3,0 3,0 3,0 6, ,0 Szakmai összesen 6,5 9,5 16,0 8,0 16,5 24,5 40, , Mindösszesen 25,5 9,5 35,0 19,0 16,5 35,5 70, , Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 105,0 105,0 *: csoportbontást igényel elmélet 522,0 33,4 9. évf. 10. évf. 396, , 0 80

81 gyakorlat 1041,0 66,6 3,5 nap iskola 5 nap iskola 1563,0 100,0 1,5 nap közös gyak. Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van! Módosítan i! 81

82 Szakgimnáziumi óraterv 2.85.Szakképzési kerettanterv a XXVI. kereskedelem ágazathoz tartozó Kereskedelmi képviselő szakképesítéshez (a eladó mellék-szakképesítéssel) A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve től Tantárgyak 1/13. évf. g e y Összesen /14. évf. e gy 13, 5 17,5 Összesen Tantárgyak 1/13. évf. e gy e gy /14. évf /14. Összesen Összesen , , ,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 5 Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Marketing Üzleti levelezés és kommunikáció A főbb árucsoportok forgalmazása Kereskedelmi ismeretek Marketing Foglalkoztatás I. Marketing gyakorlat Levelezés Élelmiszer- és vegyi áru ismeret Műszak cikk áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret 2 2,5 3,5 Marketing 418,5 542, , ,5 5 Foglalkoztatás I Marketing gyakorlat 4 Levelezés 1,5 1 Élelmiszer- és vegyi áru ismeret 6 Műszak cikk áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I. Kereskedelmi gyakorlat I Kereskedelmi gyakorlat II. Kereskedelmi gyakorlat II Eladástan Eladástan 5 3 Eladástan

83 Kereskedelmi gazdálkodás Eladási gyakorlat 2 6, 5 Eladási gyakorlat Kereskedelmi gazdaságtan 2,5 Kereskedelmi gazdaságtan 0 0 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat 4 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat 77, 5 201,5 273,5 0 77, Vállalkozási, vezetési ismeretek Vállalkozástan 2 Vállalkozástan Tárgyalási és üzletkötési technikák A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat Kereskedelmi képviselői munka alapjai Kereskedelmi képviselői gyakorlat 1 3 Tárgyalási, üzletkötési technikák gyakorlat Kereskedelmi képviselői munka alapjai Kereskedelmi képviselői gyakorlat Iparcikk áruismeret 1 Iparcikk áruismeret Szakmai összesen Szakmai összesen Mindösszesen Mindösszesen 2237,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat , , elmélet 4, , 39, gyakorlat ,0,0 83

84 Szakgimnáziumi óraterv Szakképzési kerettanterv a XXVII. Vendéglátóipar ágazathoz tartozó Vendéglátásszervező szakképesítéshez ( a pincér mellék-szakképesítéssel) A 25/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve től A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret 1/13 2/14 e gy ögy e gy Összesen 16 13,5 9,5 21,5 A tantárgy kapcsolódása 160 Összesen 29,5 31 Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 Vendéglátó gazdálkodás elmélete fő szakképesítés 2 2 A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata fő szakképesítés 5 3 Általános élelmiszerismeret fő szakképesítés 2 1,5 Élelmiszerek a gyakorlatban fő szakképesítés 2, Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája fő szakképesítés Vendéglátó kereskedelem Vendéglátás marketingje Vendéglátó ételkészítés Értékesítés elmélete fő szakképesítés 4,5 1,5 Értékesítés gyakorlata fő szakképesítés 3 9 Marketing és kommunikáció a vendéglátásban fő szakképesítés 2 1 Informatika a vendéglátásban fő szakképesítés 1 1 Termelés elmélete fő szakképesítés 3,5 1 Termelés gyakorlata fő szakképesítés 3,5 9, Idegen nyelv a vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata fő szakképesítés Idegen nyelv a vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata fő szakképesítés Üzletvezetés a vendéglátásban Jogszabályok, szervezés és irányítás a vendéglátásban fő szakképesítés 1 1 Osztályfőnöki 0,5 0,5 84

85 elmélet 29,5 41,5 gyakorlat 41,5 58, Elmélet Gyakorlat 1531, , , ,5 35,5 35,5 85

86 Szakgimnáziumi óraterv a Szakképzési kerettanterv XXIV.Közgazdaság ágazathoz tartozó Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez ( pályázati támogatási asszisztens mellék- szakképesítéssel) A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve: A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 1/13 2/14 e gy ögy e Összesen A tantárgy kapcsolódása 0 Összesen Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek fő szakképesítés 2 Ügyviteli gyakorlatok fő szakképesítés 2 Általános statisztika fő szakképesítés 1 gy Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdálkodási feladatok ellátása Pénzügyi alapismeretek fő szakképesítés 5 Pénzügy gyakorlat fő szakképesítés 1 Adózási alapismeretek fő szakképesítés 2 Adózás gyakorlat fő szakképesítés 1 Számviteli alapismeretek fő szakképesítés 5 Számvitel gyakorlat fő szakképesítés 2 Gazdálkodási ismeretek fő szakképesítés 0,5 Vállalkozásfinanszírozás fő szakképesítés 2, Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat fő szakképesítés 0,5 Adózás fő szakképesítés 2 Elektronikus adóbevallás gyakorlata fő szakképesítés 2 Számvitel fő szakképesítés 6, Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen gyakorlat fő szakképesítés Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás fő szakképesítés 1 Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése fő szakképesítés 0,5 fő szakképesítés 1 86

87 Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata fő szakképesítés 0, ,5 6,5 elmélet 989,5 70, gyakorlat 417,5 29, ,5 201,5 gyakorlat , Szakképzési kerettanterv Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítésráépüléshez A 25/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve: nappali Jogi feladatok a gyakorlatban Pénzügyi feladatok ellátása Adózási feladatok ellátása Számviteli szervezési feladatok gyakorlata Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban Számviteli feladatok a gyakorlatban Elemzési - ellenőrzési feladatok ellátása Tantárgyak Nappali munkarendű képzés esetében Elméleti heti óraszám Gyakorlati heti óraszám Esti munkarendű képzés esetében Elméleti heti óraszám Gyakorlat i heti óraszám Összesen 18, ,5 8,5 Összesen 31,5 21 Jogi ismeretek 2,5 1 Pénzügyi ismeretek 2 2 Pénzügyi gyakorlat 1,5 1 Adózás 2,5 2 Adózás gyakorlat 2,5 1,5 Számvitel szervezés 2,5 1 Komplex feladatok gyakorlata Gazdasági és vezetési feladatok 1 0,5 4 2 Számvitel 3 2,5 Számvitel gyakorlat 5,5 4 Elemzés-ellenőrzés 2 2 Elemzés-ellenőrzés gyakorlata 2,5 1,5 87

88 Szakgimnáziumi óraterv Szakképzési kerettanterv XXVI. kereskedelem ágazathoz tartozó az Kereskedő szakképesítéshez 2 év A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve: től A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Marketing Az üzleti levelezés és kommunikáció A főbb árucsoportok forgalmazása Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gazdálkodás 1/13 2/14 e gy ögy e gy Összesen A tantárgy kapcsolódása 96 Összesen Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 1 Marketing fő szakképesítés 2 2 Marketing gyakorlat fő szakképesítés 1 Levelezés fő szakképesítés 0,5 Gépírás fő szakképesítés 0,5 Élelmiszer- és vegyi áruismeret fő szakképesítés 1,5 1 Műszakicikk áruismeret fő szakképesítés 1,5 1 Bútor- és lakástextil áruismeret fő szakképesítés 1 Ruházati áruismeret fő szakképesítés 0,5 Kereskedelmi ismeret fő szakképesítés 3,5 Üzletviteli gyakorlat fő szakképesítés 2 0,5 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat fő szakképesítés 6 2 Kereskedelmi gazdaságtan fő szakképesítés 2 2, Vállalkozási, vezetési ismeretek Vállalkozástan fő szakképesítés Vállalkozás a gyakorlatban Ügyvitel fő szakképesítés 2 88

89 Vállalkozási gyakorlat fő szakképesítés 3,5 elmélet , gyakorlat , összesen

90 1.28.Szakképzési kerettanterv a XXVII. Vendéglátás ágazathoz tartozó Fogadós szakképesítéshez 2 év Esti munkarend A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től Bevezetve: től Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Fogadós esti Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy Összesen 10 21, ,5 160 Összesen 31,5 31,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0, Élelmiszer, fogyasztóvédelem Gazdálkodás Ételkészítés alapjai Konyhai kisegítés Fogadós napi tevékenységei Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem 0,5 0,5 Élelmiszerek csoportjai 0,5 0,5 1 Vendéglátó gazdálkodás 1 0,5 Szakmai számítások 1 1 Ételkészítési alapok 1 1,5 Ételkészítési alapgyakorlat 2 0,5 Ételkészítési üzemi alapgyakorlat 8 Előkészítési és ételkészítési alapismeretek 1 Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat 1 Szálláshely üzemeltetési gyakorlat 4 Üzemeltetési alapismeretek gyakorlat 2 90

91 Program- és rendezvényszervezés gyakorlat 2 Szálláshely ismeret 2, Fogadós szakmai tevékenységei Kommunikációs alapismeretek gyakorlat 2 Étkeztetés és felszolgálási ismeretek 2,5 Szakmai idegen nyelv 2, ,5 14, Elmélet ,5 453,5 30,2 Gyakorlat ,5 1049,5 69,8 összesen ,0 91

92 Tantárgyak Óraterv az KERESKEDŐ szakképesítéshez 2016-tól Heti óraszám 1/13. évf. 2/14. évf. e gy e gy Osztályfőnöki 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Marketing 2 2,5 Marketing gyakorlat* 4 Levelezés 3,5 Élelmiszer- és vegyi áru ismeret 4 Műszaki cikk áruismeret 4 Ruházati- és bútor áruismeret 1,5 1 Kereskedelmi ismeretek 6 Kereskedelmi gyakorlat I.* 2 Kereskedelmi gazdaságtan 5 3 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat 2 6,5 Vállalkozástan 2,5 Ügyvitel 2 Vállalkozási gyakorlat 1 7 Szakmai idegen nyelv* Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen ,5 19,5 Óraszám összesen 35,5 35,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 160 *csoportbontást igényel Módosítani! 92

93 Óraterv az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ szakképesítéshez 2016-tól Heti óraszám Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf. e gy e gy Osztályfőnöki 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Vendéglátó gazdálkodás elmélete 1 A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 3 Általános élelmiszerismeret 2 Élelmiszerek a gyakorlatban 1,5 Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5 Vendéglátás higiéniája 0,5 Értékesítés elmélete 2 4 Értékesítés gyakorlata* 3,5 1 Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 1 2 Alkalmazott számítástechnika* 1 3 Ügyvitel 1 Termelés elmélete 3 3 Termelés gyakorlata* 3,5 9 Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete* 3 1,5 Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata* 3 2 Szakmai idegen nyelv* Jogszabályok a vendéglátásban 1 1 Szervezés és irányítás a vendéglátásban 1,5 1 Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen Óraszám összesen 35,5 35,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 160 *csoportbontást igényel Módosítani! 93

94 Óraterv az PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szakképesítéshez 2016-tól Heti óraszám Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf. e gy e gy Osztályfőnöki 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Gazdasági és jogi alapismeretek 7 Ügyviteli ismeretek 3 Ügyviteli gyakorlatok* 4 Általános statisztika 2 Statisztika gyakorlat* 1 Pénzügyi alapismeretek 4 Pénzügy gyakorlat* 1 Adózási alapismeretek 2 Adózás gyakorlat* 1 Számviteli alapismeretek 4 Számvitel gyakorlat* 2 Gazdálkodási ismeretek 2,5 Vállalkozásfinanszírozás 3 Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 1 Adózás 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata* 2 Számvitel 6 Könyvelés számítógépen gyakorlat* 4 Projekt-finanszírozás 2 Projektfinanszírozás gyakorlata* 2 Projektfolyamatok követése 2 Projekttervezés gyakorlata 1 Szakmai idegen nyelv* Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen Óraszám összesen 35,5 35,5 *csoportbontást igényel Módosítani! 94

95 Óraterv az INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ szakképesítéshez 2016-tól Tantárgyak Heti óraszám 1/13. évf. 2/14. évf. e gy e gy Osztályfőnöki 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 IT alapok 2 IT alapok gyakorlat* 3 Hálózatok I. 3 Hálózatok I. gyakorlat* 7 Programozás 4 Programozás gyakorlat* 8 IT szakmai angol nyelv 4 Hálózatok II. 3 Hálózatok II. gyakorlat* 9 IT hálózatbiztonság 1,5 IT hálózatbiztonság gyakorlat* 3 Szerverek és felhőszolgáltatások 3 Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat* 9 Szakmai idegen nyelv* Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen Óraszám összesen 35,5 35,5 *csoportbontást igényel 95

96 Óraterv szeptembertől ESTI Pénzügyi-számviteli ügyintéző Tantárgyak elmélet Heti óraszám 13. évfolyam 14. évfolyam gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen évf. összesen Foglalkoztatás II. 0,0 0,5 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 0,0 0,5 0,5 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 3,5 3,5 0,0 3,5 Ügyviteli ismeretek 2,0 2,0 0,0 2,0 Ügyviteli gyakorlatok* 1,0 1,0 0,0 1,0 Általános statisztika 1,0 1,0 0,0 1,0 Statisztika gyakorlat 0,5 0,5 0,0 0,5 Pénzügyi alapismeretek 3,5 3,5 0,0 3,5 Pénzügy gyakorlat* 1,5 1,5 0,0 1,5 Adózási alapismeretek 1,0 1,0 0,0 1,0 Adózás gyakorlat* 1,0 1,0 0,0 1,0 Számviteli alapismeretek 3,0 3,0 0,0 3,0 Számvitel gyakorlat* 1,5 1,5 0,0 1,5 Gazdálkodási ismeretek 0,0 0,5 0,5 0,5 Vállalkozásfinanszírozás 0,0 1,0 1,0 1,0 Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 0,0 1,5 1,5 1,5 Adózás 0,0 2,5 2,5 2,5 Elektronikus adóbevallás gyakorlata* 0,0 1,5 1,5 1,5 Számvitel 0,0 5,0 5,0 5,0 Könyvelés számítógépen gyakorlat* 0,0 3,0 3,0 3,0 Projekt-finanszírozás 0,0 1,0 1,0 1,0 Projektfinanszírozás gyakorlata* 0,0 0,5 0,5 0,5 Projektfolyamatok követése 0,0 1,0 1,0 1,0 Projekttervezés gyakorlata* 0,0 0,5 0,5 0,5 Szakmai idegen nyelv* 0,5 0,5 1,0 1,0 0,0 1,0 2,0 Szakmai összesen 14,5 6,0 20,5 13,0 7,0 20,0 40,5 Osztályközösség építő Program 0,5 0,5 0,5 0,5 1,0 Közismereti összesen 0,5 0,0 0,5 0,5 0,0 0,5 1,0 Összesen 15,0 6,0 21,0 13,5 7,0 20,5 41,5 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat *: csoportbontást igényel 96

97 Tantárgyak elmélet Óraterv Esti képzés Szakács Heti óraszám évf. összesen Éves óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam gyak. Összesen elmélet gyak. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 0,0 0, ,0 0, Foglalkoztatás I.* 1,5 1,5 0,0 1, ,0 0, Vendéglátó gazdálkodás 2,0 2,0 2,0 2,0 4, ,0 0, Általános élelmiszerismeret 1,0 1,0 0,5 0,5 1, ,5 0, Élelmiszerbiztonságról általában 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0, Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0, Szakmai idegen nyelv* 0,0 1,5 1,5 1, ,5 0, Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 2,0 2,0 0,0 2, ,0 0, Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat* 14,0 14,0 0,0 14, ,0 0, Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi gyakorlat 0,0 0,0 0,0 0,0 0, ,0 0,0 0 0 Ételkészítési ismeretek elmélet 0,0 1,5 1,5 1, ,5 0, Ételkészítési ismeretek (üzemi) gyakorlat 0,0 14,5 14,5 14, ,0 449, Összesen Szakmai összesen 7,0 14,0 21,0 6,5 14,5 21,0 42,0 252,0 504,0 756,0 201,5 449,5 651,0 1407,0 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 0,0 0,0 0, * : csoportbontást igényel elmélet 453,5 30,2 gyakorlat 1049,5 69,8 Min óra kell! 1503,0 100 Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van! Van! elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen évf. összesen 97

98 Tantárgyak elmélet Óraterv Esti képzés Pincér Heti óraszám évf. összesen Éves óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen évf. összesen Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 0,0 0, ,0 0,0 0,0 18,0 Foglalkoztatás I.* 1,5 1,5 0,0 1, ,0 0,0 0,0 54,0 Vendéglátó gazdálkodás 2,0 2,0 2,0 2,0 4, ,0 0,0 62,0 134,0 Általános élelmiszerismeret 1,0 1,0 0,5 0,5 1, ,5 0,0 15,5 51,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0,0 15,5 15,5 Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0,0 15,5 15,5 Pincér szakmai idegen nyelv* 0,0 1,5 1,5 1, ,5 0,0 46,5 46,5 Felszolgálási alapok 2,0 2,0 1,0 1,0 3, ,0 0,0 31,0 103,0 Felszolgálási alapok gyakorlat* 14,0 14,0 0,0 14, ,0 0,0 0,0 504,0 Felszolgálás 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0,0 15,5 15,5 Felszolgálás (üzemi) gyakorlat* 0,0 14,5 14,5 14, ,0 449,5 449,5 449,5 Szakmai összesen 7,0 14,0 21,0 6,5 14,5 21,0 42,0 252,0 504,0 756,0 201,5 449,5 651,0 1407,0 Osztályközösség építő Program 0,0 0,0 0, ,0 0,0 0,0 0,0 Közismereti összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, ,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 7,0 14,0 21,0 6,5 14,5 21,0 42, ,5 449,5 651,0 1407,0 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 0,0 0,0 0, ,0 0,0 96,0 * : csoportbontást igényel elmélet 453,5 30,2 min óra gyakorlat 1049,5 69,8 kell! 1503,0 100 Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van! Van! 98

99 Tantárgyak Óraterv Esti képzés Cukrász Heti óraszám évf. összesen Éves óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen évf. összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 0,0 0, ,0 0,0 0,0 18, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1 1,0 0,0 1, ,0 0,0 0,0 36, Gazdálkodási ismeretekl Vendéglátó gazdálkodás 1,5 1,5 1 1,0 2, ,0 0,0 31,0 85, Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1 1,0 2, ,0 0,0 31,0 85, Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Cukrász szakmai idegen nyelv Cukrász szakmai feladatok Élelmiszerbiztonságról általában 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0,0 15,5 15,5 Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0,0 15,5 15,5 Cukrász szakmai idegen nyelv 0,0 1 1,0 1, ,0 0,0 31,0 31,0 Cukrász szakmai ismeretek 2 2,0 2,5 2,5 4, ,5 0,0 77,5 149,5 Szakrajz 0,0 0,5 0,5 0, ,5 0,0 15,5 15,5 Cukrász szakmai gyakorlat 3,0 3,0 3,0 3,0 6, ,0 93,0 93,0 201,0 Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 10,5 10,5 10,5 10,5 21, ,0 325,5 325,5 703,5 Szakmai összesen 6,5 13,5 20,0 7,0 13,5 20,5 40,5 234,0 486,0 720,0 217,0 418,5 635,5 1355,5 Összesen 6,5 13,5 20,0 7,0 13,5 20,5 40,5 234,0 486,0 720,0 217,0 418,5 635,5 1355,5 Nyári összefüggő szakmai 0,0 0,0 0, ,0 0,0 160,0 gyakorlat * : csoportbontást igényel elmélet 451,0 29,8 gyakorlat 1064,5 70,2 min óra kell! 1515,5 100 Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van! Van! 99

100 Óraterv az KERESKEDŐ szakképesítéshez, valamint a XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZATHOZ ( től már nem indul) Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évf. Szakképes ítés specifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. évf. e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Művészetek**(mozgókép és médiaismeretek) 1 1 Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban* Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek 1 1 Üzleti tevékenység a gyakorlatban* Áruforgalom 1, ,5 Áruforgalom gyakorlata* Vállalkozási ismeretek 4 Vállalkozási ismeretek gyakorlata* 4 A működtetés szabályai 4 A működtetés szabályai gyakorlat* 0,5 3 Áruismeret- és forgalmazása 1,5 7,5 Értékesítési gyakorlat* 7 Értékesítés idegen nyelven* 2 Közismereti órák összesen Szakmai órák összesen , Óraszám összesen *csoportbontást igényel Még utolsó év, hogy van (2018/19)! 100

101 Óraterv az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS szakképesítéshez, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ ( től már nem indul) Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítés specifikus utolsó évf. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1/13. évf. 5/13. és 2/14. évf. e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Művészetek**(mozgókép és média ismeretek) 1 1 Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Vendéglátó gazdálkodás 0, Szakmai számítás 2 2 1,5 Marketing és kommunikáció a gyakorlatban* Alkalmazott számítástechnika* 4 2 Ügyvitel 4 2 Vendéglátó üzleti idegen nyelv* Élelmiszerismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata* Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata* Vendéglátó vállalkozások 0,5 1 Vendéglátó vállalkozás működtetése 3 1 Közismereti órák összesen Szakmai órák összesen Óraszám összesen *csoportbontást igényel Még utolsó év, hogy van (2018/19)! 101

102 Óraterv a XXXVIII. RENDÉSZ ÁGAZATHOZ, ( től már nem indul) Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. e gy ögy e gy ögy e gy ögy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Művészetek**(mozgókép és médiaismeretek) 1 1 Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. 3 Társadalom és kommunikáció I. 1 Speciális gyakorlat I. 2 Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Jogi és közgazdasági ismeretek I. 1,5 0,5 Társadalom és kommunikáció II. 0,5 Speciális gyakorlat II. 2 Társadalom és kommunikáció gyakorlat 0,5 Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Jogi és közgazdasági ismeretek II. 1,5 Idegen nyelv I.* 1,5 Speciális gyakorlat III. 2,5 Idegen nyelvi gyakorlat* 0,5 Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. 2 2 gy 2,5 0,5 Jogi és közgazdasági ismeretek III. 2 0,5 Speciális informatika 1,5 Speciális gyakorlat IV. 3,5 Speciális informatika gyakorlat 0,5 Rendészeti tábor 35 Katasztrófavédelmi gyakorlat 35 Rendőrségi gyakorlat 35 Személy- és vagyonőri gyakorlat 40 Rendőrségi gyakorlat 65 Közismereti órák összesen Szakmai órák összesen Óraszám összesen *csoportbontást igényel 102

103 Szakiskolát végzettek középiskolája (esti tagozat) bevezetve: 2015/2016-tól Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ I. (12.) II. (13.) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 3+1* 3+1* Idegen nyelv 3+1* 3+1* Matematika 3+1* 3+1* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3+1* Természetismeret 1+1* 1* Informatika 1 1 Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program 0 0 Összesen (közműveltségi óraszámok) A *-gal jelölt órák a szabadon tervezhető órakeret felhasználását mutatják. A szabadon tervezhető órákat a meglévő tantárgyak óraszámának emelésére fordítjuk. Szakiskolát végzettek középiskolája (esti tagozat) bevezetve: 2017/2018-tól Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ I. (12.) II. (13.) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 3+1* 3+1* Idegen nyelv * Matematika 3+1* 3+1* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 Természetismeret 1 - Informatika 1 1 Földrajz 1* 2* Osztályközösség-építő program 0 0 Összesen (közműveltségi óraszámok) A *-gal jelölt órák a szabadon tervezhető órakeret felhasználását mutatják. A szabadon tervezhető órákat a meglévő tantárgyak óraszámának emelésére fordítjuk. 103

104 Szakközépiskolai óraterv szeptembertől ÉLELMISZER-, VEGYI ÁRU ELADÓ Tantárgyak Heti óraszám évf. összesen Éves óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen elmélet gyak. Összesen évf. összesen Kommunikáció és anyanyelv 4,0 4,0 3,0 3,0 7, ,0 Élő idegen nyelv (angol, német) 3,0 3,0 2,0 2,0 5, ,0 Matematika 4,0 4,0 2,0 2,0 6, ,0 Társadalom és jelenkor-ismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 3, ,0 Természetismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 2, ,0 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 0,5 0,5 1,0 1,0 1, ,0 Testnevelés és sport* 2,0 2,0 0,0 2, ,0 Osztályfőnöki (osztályközösségépítő 1,0 1,0 1,0 1,0 2, ,0 program) Biológia 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 36 Közismereti összesen 19,0 0,0 19,0 11,0 0,0 11,0 30,0 684,0 0,0 648,0 396,0 0,0 396,0 1044,0 Kereskedelmi ismeretek 2,0 2,0 3,5 3,5 5, ,0 Kereskedelmi gyakorlat* 6,0 6,0 9,5 9,5 15, ,0 Eladástan 1,5 1,5 1,5 1,5 3, ,0 Eladási gyakorlat 3,5 3,5 7,0 7,0 10, ,0 Élelmiszer- és vegyi áruismeret 3,0 3,0 3,0 3,0 6, ,0 Szakmai összesen 6,5 9,5 16,0 8,0 16,5 24,5 40, ,0 Mindösszesen 25,5 9,5 35,0 19,0 16,5 35,5 70, ,0 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 105,0 105,0 *: csoportbontást igényel 104

105 elmélet 522,0 33,4 9. évf. 10. évf. gyakorlat 1041,0 66,6 3,5 nap iskola 5 nap iskola 1563,0 100,0 1,5 nap közös gyak. Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van! 105

106 2.3. A felnőttoktatás programja 1. Helyzetelemzés A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. Az oktatással foglalkozó elemzések, statisztikák szerint az utóbbi években folyamatosan növekedett az érdeklődés a felnőttoktatás iránt, főleg a társadalom nagyobb elvárásai, az átalakuló munkaerőpiac támasztotta igények miatt. 2. Célok, feladatok Cél: a tanulók felkészítése a sikeres érettségi vizsgára. Feladat: az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz igazodó legrugalmasabb oktatási formák biztosítása. 3. A képzés Az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevő iskolák kifutó jelleggel a kerettantervről szóló 28/2000 (IX.21) OM rendelet 2. (1) bekezdés d, pontja szerint az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tantervek elkészítésében a rendelet 1. számú, illetve felmenő rendszerben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] mellékleteként kiadott kerettanterveket alkalmazzák. A felnőttoktatás kerettantervei jelentős mértékben eltérnek a nappali rendszerű iskolai oktatás kerettanterveitől, viszont a tanulmányi követelmények, beleértve az érettségi vizsga követelményeit azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelet óraszámot legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti-levelező oktatásban a tanuló egyéni felkészülés keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal, és az emelt szintű vizsgára felkészülni. Felnőttoktatásban a tanuló - azáltal, hogy képzési formát választ önmaga dönti el, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét. Iskolánk felnőttoktatási kínálata tartalmazza az esti, a levelező és a nappali munkarend szerinti képzést. Képzési típusok: - esti munkarend heti 3 nap - nappali munkarend, heti 5 nap 106

107 - esti tagozat, szakképzés, 2 éves (2014/15-től) Képzési formák telephelyenként: Rétság: - esti tagozat, gimnázium, 3 éves - esti tagozat, szakmunkások szakközépiskolája, 2 éves (2014/15-től) Nógrádsáp: - esti tagozat, gimnázium, 3 éves - esti tagozat, szakmunkások szakközépiskolája, 2 éves (2014/15-től) - esti tagozat, szakképzés, 2 éves (2014/15-től) A tanulók jelentkezésének feltételei A 10, 11, 12. évfolyamra történő jelentkezés feltétele: általánosan művelő évfolyamok elvégzése szakiskolában (közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával), középiskolában. A 10., 11., 12. évfolyamra történő felvétel egyéni elbírálás, esetleg sikeres különbözeti vizsgák után realizálódik. Vagy szakmunkás-bizonyítvány megléte. 4. Értékelési rendszer A felnőttoktatás külön rendelkezései értelmében a tanulók magatartását, szorgalmát értékelni nem kell. A tanulmányi teljesítmény értékelése: A felnőttoktatási tagozat értékelési-ellenőrzési formáit jelen pedagógiai program pontjában részletezzük A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát és a szabadon tervezhető órakeretet a fenti táblázatok már tartalmazzák. 107

108 2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén. Tankönyvekre vonatkozóan: - segítse a kompetencia alapú oktatást - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének - szerkesztése segíti a tanulást (a fontos ismereteket kiemelve tartalmazza) - sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaz - szerepelnek benne a kultúrtörténeti vonatkozások - megfelel az életkori sajátosságoknak - esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelő - tartós, gyakori használatra készült - megfizethető - összhangban van a szakmai munkaközösség ajánlásával Taneszközökre vonatkozóan: - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének - megfelel az életkori sajátosságoknak - könnyen előkészíthető a tanórára - munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan - alkalmas tanulói kísérletek végzésére is - megfizethető - jól támogatja a kompetencia alapú képességfejlesztéseket Az iskola könyvtára tartós tankönyvekkel rendelkezik, melyeket tanulóink tanulmányaik teljes idejében használhatnak. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi. A tankönyvrendelés elkészítéséről, a tankönyvkiosztás megszervezésének helyi rendjéről külön iskolai szabályzat rendelkezik. 108

109 2.6. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, különféle sportjátékok, szabadtéri sportok), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportkörben való sportolással, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel. A mindennapos testnevelés bevezetésére 2012 szeptemberétől került sor, felmenő rendszerben. Először a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos diákok számára kötelező jellegű. Iskolánk a évfolyamon órarendi keretek között heti három testnevelés órát biztosít. Mindezek mellett a tanulók számára biztosítottak a délutáni sportfoglalkozáson való részvétel lehetőségei. A tanulók saját döntésük alapján választanak legalább egy két órás foglalkozást a délutáni időszakban felajánlott lehetőségek közül. A választott délutáni sportfoglalkozásokon való részvétel kötelező, ezek a foglalkozások az értékelés és hiányzás tekintetében a kötelező órákkal megegyező megítélés alá esnek. A foglalkozások típusai és tematikája a tantárgyi részben, a testnevelés és sport tantárgynál olvasható. Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés Azokat a tanulókat, akik valamilyen szervi betegségük miatt normál testnevelés órán nem vehetnek részt, az iskolaorvos szakorvosi véleményre alapozva besorolja a megfelelő csoportba; - könnyített testnevelés, - gyógytestnevelés A vagy B kategória - foglalkozás alóli teljes mentesítés. Intézményünkben a délutáni időszakban van gyógytestnevelés foglalkozás, heti 1 alkalommal. A csoport vegyes összetételű, a tanulók nincsenek betegségtípusonként szétválasztva. A könnyített testnevelés csoportba sorolt tanulók normál testnevelés órán vesznek részt. A gyógytestnevelés -A kategóriába tartozó tanulóknak a gyógytestnevelés órák mellett normál 109

110 testnevelés órákon is részt kell venniük, a betegségtípusnak megfelelő könnyítéssel. Ezeknek a tanulóknak a gyógytestnevelés foglalkozás mellett 2 délelőtti alapórán kell részt venniük. A gyógytestnevelés B kategóriába sorolt tanulók a normál testnevelés óra alól felmentést kapnak. Ők gyógytestnevelés foglalkozáson vesznek részt A foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg ( ) Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei A tanórán kívüli foglalkozásoknál a csoportok kialakítása a tanulók igénye, képessége, érdeklődési köre alapján történik. Az indítható tanulócsoportok száma a rendelkezésre álló órakeret folyamatos változása miatt évről-évre ismételten megállapításra kerül, azt az intézményvezetés a tantárgyfelosztás ismeretében határozza meg. A csoportok megszervezése: - A szaktanár az általános helyettesnél minden év szeptember 15-éig jelzi csoportindítási szándékát. Leadja a jelentkezők névsorát, a foglalkozás elnevezését és céljainak rövid leírását. Felzárkóztató foglalkozások indítására (korrepetálás) ettől eltérő időpontban is lehet jelentkezni. - Az általános helyettes előterjesztésében az iskolavezetés dönt az indítható foglalkozásokról, és azok óraszámairól. - A döntés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulói igények minél szélesebb és változatosabb körét tudjuk kielégíteni, a foglalkozások az egyes munkaközösségek között arányosan kerüljenek felosztásra. Tanulmányi kirándulás A közösségépítés szempontjából kitüntetett szereppel bírnak az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások. Iskolánkban kívánatosnak tartjuk, hogy tanulóink az osztályfőnök irányításával évente legalább egy alkalommal elmenjenek kirándulni. Erre a célra az osztályok 110

111 a tanév maximum 2 tanítási napját vehetik igénybe, abban az esetben, ha azon az osztály tanulóinak legalább 70%-a részt vesz. Mivel költségvetésünkben az osztálykirándulások, nyári táborok, terepgyakorlatok megvalósítására nincs elkülönített forrás, az ezeken való részvétel nem lehet kötelező! A maradó gyerekek felügyeletét ebben az esetben az iskola ellátja Szakgimnáziumi tanulók kerettantervi irányok közötti választási lehetőségének rendje (2011. évi CLXXXVII. tv. 22/A. (1), évi CXC. tv. 12. (2) alapján) A szakgimnáziumi tanulók a fent említett törvények alapján választhatnak a évfolyamok kerettantervi irányaiból a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. A tanulóknak lehetőségük van választani az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítést (25/2016. (II.25.) Korm. rendelet 3. melléklet) célzó, vagy a évfolyamon már az érettségire épülő szakképzés, ágazati érettségi vizsga erősítését célzó kerettantervek között. A tanulók nyilatkoztatásának rendje: - A felvételi tájékoztatóban tájékoztatás a választási lehetőségekről. - A tavaszi szülői értekezleten, a 10. szakgimnáziumi osztályok osztályfőnökei, tájékoztatják a szülőket gyermekük választási lehetőségeiről. - A tízedik évfolyamos szakgimnáziumi tanulók minden év április első felében szóbeli tájékoztatást kapnak az iskolavezetéstől a választási lehetőségeikről. - Az iskola minden év április 30-ig írásban nyilatkoztatja a 10. évfolyamos szakgimnáziumi tanulókat választásukról, az erre rendszeresített formanyomtatványon (melléklet). - A formanyomtatványon a tanulók nyilatkoznak, aláírásukkal véglegesítik döntésüket. Kiskorú tanuló esetén a szülő is aláírja, de csak egyetértési joga van A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában és megszüntetésében. A pedagógus (elsősorban az osztályfőnök) ennek érdekében együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- ill. ennek hiányában 111

112 tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. A pedagógus feladata, hogy rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről; és figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Az iskolában elérhető szociális feltétel szolgáltatások: lehetőségek büfé egyéni választás iskolaorvosi ellátás tanulói jogviszony pszichológiai ellátás osztályfőnök, szaktanár vagy ifj.véd. felelős javaslata, ill. egyéni tanulói kérés kollégiumi ellátás szülő kérése vagy osztályfőnök javaslata pályázatok szociális helyzet családsegítő szolgálat ifj. védelmi felelős javaslata gyámügyi hatóság ifj. védelmi felelős javaslata Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés) Iskolánkban a kiemelten kezelt feladatok egyike az életpálya építés. Cél: - a diákok képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak; - a tanulók felkészítése az életpálya során szükségessé váló rugalmas pályamódosításokra, - átfogó tájékoztatás a munka világáról, lehetőség biztosítása az érdeklődésnek megfelelő területeken; - fejlődjön a tanulók ön- és pályaismerete; - az élethosszig való tanulás programjának való megfelelés; Feladat: - a tanulók pályaérdeklődésének feltérképezése; - a pályaválasztás előkészítése, a döntés megalapozása; - pályaismertetés (a tanulók megismerése alapján) - felkészítés a választott pályára; a pályaszocializációra; - az élethosszig tartó tanulás elméletének megértetése; - felkészítés az esetleges pályakorrekciókra; - segítségnyújtás a jelentkezési lapok kitöltéséhez; - munkatapasztalatokra szert tenni (saját élmények révén); - a munka szerepének tisztázása az ember életében; 112

113 - az egészséges munkaszokások kialakításának jelentősége; - a pályaválasztási esélyek mérlegelése; - speciális törődést igénylő esetek - együttműködés az osztályfőnökkel, szülőkkel és a pályaválasztásban érdekelt intézményekkel - a munkaerő piaci lehetőségek megismertetése: a munkaerőpiac szerkezete (kereslet-kínálat) az álláskeresés technikái a munkahelyi feladatok és elvárások tisztázása munkavállalási ill. továbbképzési elképzelések A pályaválasztási tanácsadásban részt vevő segítők: - osztályfőnökök, - pályaorientációs modult tanító szaktanárok (nyelvi előkészítő képzés), - szakmai orientációs tárgyat oktató szaktanárok - pályaválasztási felelős A pályaorientáció helyszínei: - osztályfőnöki órák keretében - szakkörök formájában Eszközök: - tesztek, kérdőívek - számítógépes programok - érdeklődés - képesség - foglalkozási kézikönyv - pályák világa - folyamatos, személyes beszélgetések - tanulmányi kirándulások évfolyamon pályaválasztási tájékoztatók szülőknek, diákoknak évfolyamon szülői értekezletek Tankönyvtámogatás 113

114 A jogszabályokban meghatározott tanulói kör után (három gyermekes család, hátrányos helyzetű tanuló, sajátos nevelési igényű tanuló), az intézmény normatív támogatásként a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott támogatást kap. Ebből kell biztosítania fenti tanulók ingyenes tankönyv ellátását, ami történhet a könyvtárból történő kölcsönzéssel, illetve a vételár átvállalásával Pályázatok útján nyerhető támogatások: A pályázati feltételek ismeretében alkalmi jellegű (egyszeri) ill. egy szorgalmi időszakra (évre) szóló támogatás megpályázása. A pályázati lehetőségekről az iskola igazgatója tájékoztat A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Pedagógiai programunkban kiemelt feladatunk a tehetségek felkarolása, fakultációkon, szakkörökön vagy egyéni foglalkozás keretében az érettségire, felvételire vagy versenyekre való felkészítés Az iskola nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából. A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető szolgáltatások: program feltétel tanulmányi versenyekre, pályázatra való megfelelő tanulmányi eredmény és felkészítés magatartás egyéb versenyekre felkészítés tehetség, szorgalom szakkör érdeklődés könyvtár- és számítógép-használat, internet öntevékenység vagy érdeklődés speciális tanfolyamok iskolai vagy csoportszervezés differenciált képességfejlesztés szaktanár, osztályfőnök, szülő kérése, javaslata sportversenyek tehetség önköltséges tanfolyamok igény szerint A tehetséggondozásra fordítható egyéni, ill. nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét meghatározó elvek ismeretében A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk nemcsak a hátrányok és veszélyek megszüntetésére, hanem elsősorban azok megelőzésére törekszik. Prevenciós tevékenységét részben tanórai keretek között, osztályfőnöki órákon, részben a diákok szabadidejében végzi. A tantervi anyagba szervesen beépülnek a dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás veszélyeiről, a környezetvédelemről és a bűnmegelőzésről szóló témák. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók részére rendszeresen folynak a felzárkóztató foglalkozások és korrepetálások. Az egészséges életmód-életvitel 114

115 kialakítását segítik a mindennapos testedzés, a tantárgyi versenyek, a szakkörök és a felvilágosító előadások. Támogatásra, segítségre szoruló tanulók: - tanulási nehézségekkel küzdők - egészségügyi problémákban szenvedők - pszichésen sérült tanulók - szociális hátrányokkal küzdők - jogi problémák szenvedő alanyai Tanulókkal kapcsolatos feladatok - általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet függvényében - mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása: iskolaorvossal, védőnővel, szoros kapcsolattartás és együttműködés - diákönkormányzattal való kapcsolattartás, érdekképviseletük - szociális ellátások számbavétele (törvények, helyi rendeletek ismerete, szükséges segélykérő lapok, nyomtatványok beszerzése) - tanulók hiányzásának és azok okainak feltárása, szabálysértési eljáráson az iskola képviselése - fegyelmi eljárásokban való részvétel - tanácsadás a tanulóknak, segítő beszélgetés egyéni vagy csoportos formában (ugyanez szülőknél is) - külső szakemberek bevonása a gyermek érdekében (pl. családgondozó, pártfogó, pszichológus) - figyelemmel kíséri az iskolába járás alól felmentett tanulók életét, osztályozó vizsgára való felkészítését - javaslatot tesz a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek iskolai eszközökkel való támogatására (kollégiumi elhelyezés, tanszersegély, tankönyvkölcsönzés,...), felhívja a nevelőtestület figyelmét a beilleszkedést akadályozó iskolai ártalmakra - gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése, ezek megvalósításában való közreműködés - a tanulók évenkénti egészségügyi szűrése - a hátrányos helyzetű tanulók részére kiírt pályázatok megcélzása - tanulói nyomonkövetés vezetése, elemzése Szülők körében végzett feladatok 115

116 - együttműködés, tájékoztatás, szemléletformálás - szülői támogatás megnyerése - szülőknek szóló tanácsadás - családok aktív bevonása az iskolai programokba, programok szervezésébe - családlátogatás, környezettanulmány készítése - személyes beszélgetés (fogadóórán, megbeszélt időpontban) - szülői munkaközösség tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről - szülői értekezleteken, fórumokon, rendezvényeken való aktív részvétel - szülők részére előadások szervezése Tanári közösségben végzett feladatok - segítségnyújtás az osztályfőnököknek a hatósági intézkedéshez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez - együttműködés, folyamatos és rendszeres tájékoztatás mindkét irányban - információ áramoltatása, továbbképzéseken való részvétel, erről tájékoztatás - tanácsadás, szakirodalom ajánlása - a helyi programokban való részvétel (ped. stratégia) Önálló feladatok - pályázatok írása - szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, önképzés, továbbképzés - ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése - külső intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés alapelvei, célja: Az értékelés alapelvei - az értékelés legyen objektív, tárgyilagos - sokoldalú: a tanárok alkalmazzanak változatos értékelési formákat - feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének - tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztésére 116

117 - az értékelés alapja a helyi tanterv követelményi rendszere - iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és a kimeneti vizsgáztatást - az értékelésben a fejlesztések hatására megjelenik a csoportértékelés is, ahol a csoport eredményeinek az elfogadására, a csoport és az egyén viszonylatára kell helyezni a hangsúlyt Az értékelés céljai - folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés, ösztönzés - szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével - a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása - önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése - pályaorientáció - a tanuló minősítése, osztályozása Az ellenőrzés formái: Szóbeli számonkérés 1. Feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; 2. beszélgetés, 3. kiselőadás, stb. Írásbeli számonkérés 1. Témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Fontos, hogy a dolgozat témáját és a dolgozatírás időpontját legalább egy héttel előbb a tanulókkal közölni kell. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. Sikertelen dolgozat esetén javítási lehetőség biztosítható. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; 2. Számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek 117

118 másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap); 3. Írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 4. Házi dolgozatok: hosszabb terjedelmű, vagy elmélyültebb gondolkodást igénylő írásbeli ellenőrzési forma, amelyhez előre megadott szempontsor is tartozik és elkészítéséhez hosszabb idő áll rendelkezésre Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, projektmunka illetve sportteljesítmény értékelése, amennyiben ezt az illetékes munkaközösség a helyi tantervében elfogadta. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton: Az estisek munkarendű, érettségit adó oktatásban tanulók a negyedéves és féléves beszámolók, valamint az év végi vizsga során adnak számot tudásukról. Nincs a szorgalmi időszakban feleltetés, csak a vizsgaidőszakokban van számonkérés. Az év végén a bizonyítványba bekerülő érdemjegy a beszámolók és az év végi vizsgajegyek alapján kerül meghatározásra. Ha valamely tanuló nem jelenik meg negyedéves, vagy féléves vizsgáján, távolmaradását előre nem jelzi, halasztási kérelemmel nem él és intézményünk elektronikus naplón keresztül küldött levelére nem reagál írásban a vizsgahetet követő 10. tanítási nap 16 óráig, úgy tanulói jogviszonya megszűnik. A szakképzés esetében viszont a nappali munkarendnél megszokottak szerint történik a számonkérés, osztályozás. Vizsgfajták: - Beszámoló: A tanév során két alkalommal kell az estis hallgatóknak beszámolniuk, novemberben és februárban, az időarányosan elsajátított tananyagból, minden tantárgyból. Az első negyedéves beszámolók írásban az órán történnek, de kiválthatók 118

119 időközi dolgozatokkal illetve házi dolgozatokkal is. A féléves beszámolók írásbeli és szóbeli része vizsgaidőszak, azaz ezalatt nincs tanítás számukra. - Év végi vizsga: Az estisek vizsgája a szorgalmi időszak végén az egész éves anyagból. Csak azok a tanulók tehetnek év végi vizsgát, akik eleget tettek évközi beszámolási kötelezettségüknek. - Osztályozó vizsga: Január, június és augusztus hónapban lehet tenni a jogszabályban meghatározott esetekben. Akkor jelentkezhet egy diák osztályozó vizsgára, ha ezzel számot ad az aktuális tanév anyagáról az adott tantárgyból. Minden tantárgyból tehető osztályozó vizsga. Az estis diák az osztályozó vizsga letételéig csak az alacsonyabb évfolyam óráit látogatja. - Különbözeti vizsga: Azok számára kötelező, akik olyan iskolából kérik átvételüket, ahol részben más tanterv szerint tanultak, de csak az adott tantárgy(ak)ból. - Javító vizsga: Azok élhetnek vele, akiket az év végén valamely tantárgyból a szaktanár elégtelenre minősített. A sikeres javító vizsga lehetőséget ad a magasabb évfolyamba lépésre. - Pótló vizsga: Azok tehetnek pótló vizsgát, akik valamilyen rajtuk kívülálló oknál fogva nem tudtak eleget tenni tanulmányi kötelezettségüknek Az értékelés módjai A szaktanárok változatos szóbeli és írásbeli valamint gyakorlati (gépírás, informatika, fizikai, mozgási területeken) módszerekkel mérhetik a tanulók tudását. Az értékelés történhet szövegesen vagy az ötfokozatú számskálával, az 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel (egész számmal, törtjegy nem adható Az osztályzat (érdemjegy) akkor - jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását önállóan alkalmazni is képes - jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását - közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Tudásának alkalmazásához tanári segítség szükséges. - elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag tanári segítséggel képes önálló feladatvégzésre - elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, tanári segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. 119

120 Az írásbeli feladatok javasolt követelményszintjét célszerű az érettségi vizsgák kétszintű követelményrendszeréhez igazítani, illetve szükséges azt munkaközösségenként és tantárgyanként egységesen kezelni. Írásbeli értékelésnél: A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Közismereti tárgyaknál: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0 24% Elégtelen (1) 25 44% Elégséges (2) 45 64% Közepes (3) 65 84% Jó (4) % Jeles (5) Szakmai tárgyaknál: a mindenkori szakmákra érvényes szakmai és vizsgakövetelmények szerint TELJESÍTMÉNY* ÉRDEMJEGY 0 50% Elégtelen (1) 51 60% Elégséges (2) 61 70% Közepes (3) 71 80% Jó (4) % Jeles (5) *a pénzügyi és számviteli szakmák kivételével Pénzügyi-számviteli ügyintézők esetén a teljesítmény értékelése az alábbi: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0-49% Elégtelen (1) 50-64% Elégséges (2) 65-79% Közepes (3) 80-89% Jó (4) % Jeles (5) 120

121 Vállalkozási mérlegképes könyvelő esetében a teljesítmény értékelése az alábbi: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0-59% Elégtelen (1) 60-69% Elégséges (2) 70-79% Közepes (3) 80-89% Jó (4) % Jeles (5) Az érdemjegyek száma, a javítás határideje Maximum heti 1 órában oktatott tantárgyak esetében a félévenkénti érdemjegyek száma minimum három, az ennél magasabb óraszámban tanított tantárgyak esetében az érdemjegyek száma minimum öt darab. Ha az érdemjegyek száma nem éri el az itt vázolt minimális számot, a tanuló nem értékelhető. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban kell jelezni a tanulóknak. Figyelembe kell venni, hogy egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható. A (témazáró) dolgozatok kijavításának határideje két hét (10 tanítási nap). Az két hét (10 tanítási nap) elteltével kijavított dolgozatokat a szaktanár csak a tanuló egyetértésével számíthatja bele az év végi osztályzatba. Az érdemjegyeket közölni kell a tanulókkal. A kijavított írásbeli dolgozatokat meg kell mutatni a tanulónak, illetve kérésre a szülőnek, és lehetőséget kell biztosítani arról másolat készítésére. Félévi és év végi értékelés A félévi és év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek (az egész tanév érdemjegyei) alapján kell meghatározni. A köznevelési törvény felruházza a pedagógust azzal a joggal, hogy minősítse a tanulók teljesítményét. Az értékelés során a tanuló számára felfelé kell kerekíteni, ha az érdemjegyeinek átlaga legalább 7 tizedre végződik. (Pl. 3,7-et eléri, már kötelező a 4, de 3,69 esetén még 3, megfelelő indok esetén akár 4) Amennyiben az osztályzat a tanuló hátrányára eltér a kerekítés előzőekben leírt szabályától, az osztályfőnöknek azt jeleznie kell az osztályozó értekezleten. A tantestület a szaktanár álláspontjának meghallgatása után dönt az osztályzatról. Az érdemjegyek esetében a különféle típusú számonkérések eltérő színnel jelölhetők ugyan, de az osztályzat kialakításánál mindegyik érdemjegy azonos súllyal szerepel. A két osztályzat határán álló tanulóknál a szaktanár a témazáró eredmények alapján dönthet. Értékelés alóli felmentés A köznevelési törvény felhatalmazása alapján az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ill. mentesítheti 121

122 egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán: Aki alapos ok miatt nem tud eleget tenni az előre kijelölt időpontban vizsgakötelezettségének, vizsgahalasztást kérhet. A kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskolatitkárnak az iskola igazgatójának címezve. A kérelemben meg kell nevezni a vizsga mulasztásának az okát, és a megfelelő igazolást csatolni kell. A kérelem benyújtási határideje az adott vizsgaidőszak utolsó napja. Akik előírt tanulmányi kötelezettségüknek nem tettek eleget a tanév során, a tanév végéig osztályozó vizsgára jelentkezhetnek, vagy a tanévet megismételhetik. A jelentkezést szintén írásban kell benyújtani az előzőek szerint A moduláris oktatás értékelése és minősítése A modularitás egyik legfontosabb célja a különböző képzési programok, formák, szintek és rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása. A modulrendszer összehangolja a közoktatást (elsősorban a szakképzést) a felsőfokú képzést és a felnőttképzést. Megteremti a közös lehetőségét a képzési folyamatok egyes elemeinek összehangolt egymásra építéséhez. A modul egy tanulmányi egység tartalmi jellemzőinek kifejezője. A modul több szakképesítés képzési programjába (tantervébe) is beilleszthető. A modulrendszerben standardizált forma és tananyagtartalom valósul meg. A képzés során kiszűrhetők a felesleges párhuzamosságok, ismétlések, átfedések. Az előzetes tudás, megszerzett szakmai tapasztalat beszámítható a képzésbe. A modulrendszer ösztönöz a folyamatos, önálló tanulásra. A rendszer a felzárkóztatásra törekszik, felzárkóztató modulok kialakításával. Egy modul általában egy félévnyi idő alatt oktatható, sajátítható el. Ennek az az előnye, hogy a minősítés (vizsga) a félév végére esik. A modulrendszer lehetőséget ad arra, hogy egyegy szakképesítés esetében csak a különbségeket kell elsajátítani. A moduláris rendszerben könnyebb és gyorsabb a tananyag korszerűsítés is. A modulrendszer gazdaságosabbá teszi a tananyagfejlesztést, a tankönyvírást, az oktatócsomagok, segédanyagok kifejlesztését. A modulrendszer lehetővé teszi, hogy kevesebb 122

123 szakképesítés/diploma legyen. A modulrendszerben modulonként meghatározható a normatív támogatás. A moduláris rendszer lehetőséget ad arra, hogy az Unió tagállamainak szakképzési összetételében az egyes szakképesítések összehasonlíthatóak legyenek. Egy adott képesítés megszerzéséhez meghatározott modulsoron keresztül vezet az út. A sorrendiség megváltoztatható, az egyéni adottságoknak, képességeknek, tudásszintnek megfelelően. A modulrendszerben lehetőség van különböző intézmények közötti átjárásra, egyéni haladási ütem meghatározására. A modulok értékének az egyértelműség céljából, bárhol is tanul nappali, esti, levelező távoktatás, iskolarendszeren kívüli képzés keretében - valami azonosnak kell lennie. Ezt biztosítja a modul elvégzését igazoló tanúsítvány, valamint a pontos modul-leírás, amely a képzés követelményeit a standardizált forma és tananyagtartalom is tartalmazza. Az új modulrendszerben lehetőség van arra, hogy a vizsgabizottság rész-szakképesítést is kiadhasson a vizsgázóknak. Majd később azután az egész szakképesítés is megszerezhető lesz. A felnőttképzésben cél lehet a rész-szakképesítés megszerzése is. A követelménymodulokhoz kapcsolódó tananyagegységeket magukba foglaló tananyagelemek, tantárgyakká való rendezése alapján a tantárgyak értékelése történik. A szakmai vizsga értékelése a modulrendszerű képzéseknél A szakmai vizsga szóbeli, írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgarészekből épülhet fel. A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott feladatlap alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgázó szóbeli vizsgatevékenység során nyújtott teljesítményét érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel, vagy szakmai beszélgetést folytat. Az önálló ismertetés csak indokolt esetben szakítható meg. A szóbeli vizsgatevékenység során vizsgázónként egy póttétel húzható. A vizsgázó írásbeli és interaktív dolgozatát a vizsgabizottság munkáját segítő tanár a javítási-értékelési útmutató alapján javítja ki és értékeli, valamint javaslatot tesz az érdemjegy eredményre. A gyakorlati vizsgafeladatoknak, illetve javítási-értékelési útmutatónak alkalmasnak kell lennie a szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére is. A gyakorlati vizsgafeladatokat is érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. 123

124 Az osztályzatok a következők: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1). Az osztályzatok a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményekben (SZVK) meghatározott súlyozás figyelembevételével a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga alapján a következőképen kerülnek meghatározásra: % jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 51-60% elégséges (2) 0-50% elégtelen (1). A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. Szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény lehetővé teszi, rész-szakképesítést, illetve másik részszakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni. Ha a vizsgára jelentkezéskor a vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban szerzett érdemjegynek a maximális százalékértékével kell figyelembe venni. Beszámíthatóság a modulrendszerű képzéseknél Az új moduláris szerkezet alapján a szakmai és vizsgakövetelmények szakmai követelménymoduljaihoz kapcsolódnak az egyes vizsgarészek. Egy-egy vizsgarész több vizsgafeladatot tartalmazhat, amelyek írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy interaktív vizsgatevékenységekkel oldhatók meg. A vizsgarészeket és ezek tartalmát, továbbá a vizsgarészre, az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt az szvk tartalmazza. Az szvk-ban 124

125 előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés, vagy szakképesítés-ráépülés szerezhető. Az egyes követelménymodulok több szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megjelenhetnek. A modulrendszerű követelmények lehetővé teszik a korábban képzésben szerzett ismeretek egyértelmű beszámíthatóságát. Amennyiben az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott, el kell fogadni a vizsgarész korábbi teljesítését, míg a szakmai vizsgabizonyítvánnyal igazolt vizsgarészek a megszerzés idejétől függetlenül beszámítandók, a későbbi, szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgán. A szakmai vizsgára jelentkező tehát ez esetben a szakmai vizsgarészek teljesítése alól kérhet felmentést, ha azokat már teljesítette. A vizsgázónak a vizsgafelmentés iránti kérelmet írásban kell benyújtani a vizsgaszervező vezetőjének. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a vizsgafelmentésről szóló döntéséről írásban értesíti a vizsgára jelentkezőt, legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt. 125

126 Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái Az érdemjegyeket a tanuló beírja az ellenőrző könyvbe, és havonta aláíratja a szülővel. Ezek tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. A tanulók érdemjegyeit a szaktanárok az elektronikus naplóba könyvelik. A szülők címük megadásával jogosultságot kapnak az elektronikus napló szülői moduljának használatába. A félévi osztályzatokat az ellenőrzőbe, az év végieket a bizonyítványba és az anyakönyvbe írja be az osztályfőnök. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola évente két alkalommal szülői értekezletet, kéthavonta fogadóórát tart. A szaktanárok heti egy alkalommal fogadóórát tartanak, ezen időpont nyilvánosságát az iskola biztosítja. Az iskola a szülőket a tanuló nagykorúvá válásáig (18. életév) köteles tájékoztatni A magasabb évfolyamba lépés követelményei A képzés szakaszai a tanévek. A továbblépés feltétele a helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése valamennyi tantárgyból. Javítóvizsgát akkor tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Ennél több tantárgyi elégtelen esetén évismétléssel folytathatja tanulmányait az iskolában. (20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 64. ) A tanulmányi követelmények teljesíthetők: - az évközi érdemjegyek révén - törvény által meghatározott esetekben osztályozó vizsgával Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztése azonban nem korlátozódhat csak a tanórára. Ezt csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Otthoni feladat lehet: - szóbeli vagy 126

127 - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő, vagy - gyakorlati Az otthoni felkészülés elvei: Írásbeli feladatainál: - Alapja mindig az órai tananyag - Célja a tanultak elmélyítése, ill. későbbi írásbeli dolgozatokra való felkészülés - A tantárgytól és a tananyagtól függően lehet: - példatári feladat megoldás - szöveges értelmezés - fogalmazás - tesztkitöltés - tankönyv kérdéseire válaszadás - leíró vagy elemző dolgozat - vázlatkészítés, stb. - Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye - Értékelése, a téma fontosságától függően frontálisan vagy egyénenként történik - Az írásbeli feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után. Gyakorlati feladatainál: - Alapja mindig az órai tananyag - Célja a tanultak elmélyítése, ill. későbbi gyakorlati számonkérésre való felkészülés - Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye - Értékelése, a téma fontosságától függően frontálisan vagy egyénenként történik - A gyakorlati feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után. Szóbeli feladatainál: - A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztésére szolgál (Bizonyos esetekben, pl. memoriter feladatoknál megfelelő tanulási idő biztosítása szükséges.) - Alapja a tanórai vázlat és a használt tankönyv, esetenként a szakirodalom készségszintű használata - Értékelése frontálisan vagy egyéni számonkéréssel történik. 127

128 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból Ennél időigényesebb feladatokat csak abban az esetben szabad adni, ha a követelmények elsajátításához az indokolt. - Az eszközigényes feladatokat (pl. számítógép) csak akkor lehet számon kérni a tanulótól, ha mindenki számára megfelelő időintervallumban biztosított a taneszköz elérhetősége - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. - A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztésére szolgál - Az otthoni felkészülés feladattípusait mindenkor a tantárgy és tananyag jellege és feldolgozási módszere határozza meg - Hétvégére és a tanítási szünetek idejére, otthoni munkára kiadott feladatmennyiség nem lehet lényegesen több mint az egymást követő tanítási órákra kijelölt szokásos feladatmennyiség. - Kiselőadás, gyűjtőmunka, házi dolgozat összeállítására a tanuló rendelkezésére álló idő maximálisan 10 tanítási nap lehet. - Az írásbeli munkák külalakja és helyesírása nem lehet befolyásoló tényező a tartalmi értékelésnél, kivéve, ha ezt a tanulók számára a szaktanár a tantárgy jellegét figyelembe véve külön előírja. - A házi feladat mennyiségét és minőségét minden esetben az adott tanulócsoport és az egyes diákok képességeinek figyelembe vételével kell kijelölni minden szaktanárnak Az otthoni feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az írásbeli és a gyakorlati munkákat minden esetben ellenőrizni kell A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, illetve a szakmai oktatásban szükség esetén a gyakorlati képzést. 128

129 Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, illetve a gyakorlatokon biztosítani tudjuk a balesetmentes, biztonságos munkavégzést szakoktatói irányítás mellett. A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy - egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek, - ha lehetséges, azonos képességű, tudásszintű tanulók kerüljenek egy csoportban, - az órarend készítésekor a bontott csoportok párosíthatók legyenek, - a csoportok összetétele felmenő rendszerben ne változzanak. - a évi CXC. törvény 4. melléklete hogyan szabályozza a maximális és minimum létszámhatárokat. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanév elején az igények felmérése után a munkaközösség-vezetők összeállítják a munkaközösségeket érintő egyéb csoportok (tanulószobai, szakköri, művészeti ) tervezetét. Az iskola igazgatója az évfolyamok heti időkeretének terhére a tantárgyfelosztás függvényében létrehozza a csoportokat, kijelöli azok vezetőit. Csoport létrejöhet a tanulók érdeklődése (pl. szakkör), tudásszintje (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) alapján. Csoportszervezés szintjei: - osztályszintű (csoportvezető: az adott osztályban tanító szaktanár; foglalkozás jellege: korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) - évfolyamszintű (csoportvezető: az adott évfolyamon tanító szaktanár; foglalkozás jellege: korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulószobai foglalkozás, német nyelv) - iskolaszintű (csoportvezető: iskola pedagógusa; foglalkozás jellege: érdeklődési kör alapján létrehozott foglalkozás, pl.: szakkör, természetjáró kör) Csoport összetételének változtatása, tanuló áthelyezése másik csoportba a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásbeli kérelme, a szaktanárok és az osztályfőnök javaslata, véleménye alapján igazgatói engedéllyel lehetséges. A Köznevelési törvény biztosítja a tanulóknak azt a jogot, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Ezen felhatalmazással élve iskolánkban a képesség szerinti csoportbontást nem tekintjük az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének. 129

130 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a NETFIT fittségi tesztet alkalmazzuk, amely a tanulók alap motoros képességeinek - gyorsaság, erő, állóképesség, erőállóképesség- mérésére szolgál. 2. A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve speciális sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók életkorának és az iskola pedagógiai programjának megfelelő sportági mozgásformák teljesítményre történő mérését is. A teljesítmény mérése a következő sportági mozgásformákban történik: 60 és 800 méteres síkfutás, távolugrás, Cooper-teszt. 3. Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális az életkornak és a pedagógiai programnak megfelelő összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók koordinációs képességeinek, mozgás ügyességének, és mozgásismeretének felmérésére. Tartalmazza: talaj, szekrényugrás; ezen szerek összefüggő gyakorlatainak vagy elemkapcsolatainak bemutatását, a koordináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás - kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás - összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak az adott sportág alapmozgás ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs képességek. Azaz a tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó erővel érkező labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védő játékoshoz, a tanult technikai elemeket hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása a változó körülmények között - döntés kényszer Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Fogalmak, jogszabályi előírások Fogalmak Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni 130