2016 Salgótarjáni Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Balassagyarmat Hétvezér u. 26.

Átírás

1 2016 Pedagógiai program Salgótarjáni Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Balassagyarmat Hétvezér u

2 A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai program hatálya: A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának első változata szeptember 1-től lépett életbe. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai program felülvizsgálata március 31-éig megtörtént. Az új tantárgyi programok a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és annak mellékletei alapján készültek, és felmenő rendszerben szeptember 1-jétől lépnek életbe. A helyi tanterv tartalmazza a kifutó osztályok óraterveit. A pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a tantestület (a tanév értékelésének részeként). A helyi tanterv órakeretbeli megfelelőségének vizsgálata évente történik. A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy kétévenként esedékes. A program nyilvánosságának biztosítása: 1 példány elhelyezve az iskola könyvtárában 1 példány elhelyezve az iskolatitkároknál (elektronikus forma) honlap: A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete június 29-i ülésén véleményezte és az Nkt. 70. (2) a) alapján élve, döntött annak elfogadásáról. A módosított Pedagógiai program a nevelőtestület jóváhagyásával augusztus 30-án lépett hatályba. 2

3 Tartalom Bevezető... 6 A program jogszabályi háttere: Az iskola nevelési programja Az iskola bemutatása Az iskola adatai Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje Az intézmény szerkezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény képzési szerkezete, rendje A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők-pedagógusok együttműködése A tanulók-pedagógusok együttműködése A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Másik középiskolából való átvétel feltételei: A felvételi eljárás különös szabályai

4 1.15. A TÁMOP A pályázat tapasztalatainak hasznosítása Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti, heti óraszámai A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás A felnőttoktatás programja A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Mindennapos testnevelés A foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés) Tankönyvtámogatás Pályázatok útján nyerhető támogatások: A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés alapelvei, célja: Az ellenőrzés formái: A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton: Az értékelés módjai Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán: A moduláris oktatás értékelése és minősítése Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái A magasabb évfolyamba lépés követelményei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülés elvei: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának Az otthoni feladat ellenőrzése: A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

5 A magatartás értékelésének elvei Büntetés A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tantárgyak részletes tantervei Szakmai program Jogszabályi háttér A szakképzés felépítése A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők: A szakmai program általános céljai: A szakmai képzés feladata Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői A szakmai képzés szakaszai A szakképzés célja: A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati munka értékelése, minősítése Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon: Szintvizsga Szakmai vizsgáztatás Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

6 Bevezető Egy pedagógiai program bevezetője sokféle lehet. Kezdődhet idézettel, vagy egy frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerűen bemutatni az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdődik. Valljuk, hogy az oktatás jelentősége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább csak megkövetelésére szorítkozik. A kiművelt fő ettől sokkal többet jelent. Az iskolánkban végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt. Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetőségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás ténylegesen hatalom, lehetőség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nem csak jogok léteznek, hanem kötelességek is. Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül. 6

7 A program jogszabályi háttere: Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (2) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (4) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (5) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (2) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (7) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (8) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 8. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 32. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 39. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 40. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. (1) (6) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 81. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. (1) (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (1) 7

8 - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (1) A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 4/A. 19 (2) a); 11/C. (3) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet, A 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) 8

9 1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskola bemutatása A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre augusztus 1-jei dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsősorban a kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a rendészeti osztály is ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis augusztus 1-jével szűnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya. A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely főleg gimnáziumi felnőttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsősorban az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását. Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelől a profiltisztítás, másfelől a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával megszüntette a fenntartó mindkét intézményt július 31-ei dátummal, mint jogelődöket, és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelőd programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve további működéséhez szükséges. A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklődtek az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a feladatellátás terén is ugrásszerű változást idézett elő. Az új iskola vonzáskörzete jelentősen megnőtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem derül ki viszont az iskola nevéből, hogy a város közétkeztetésében is jelentős szerepet vállal, életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat működtet, és a sort lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevéből olvasható ki azonban a feladatok sokszínűsége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a rétsági, (a nagymarosi 2011-ig) és a nógrádsápi tagozattal. A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, felépíteni a két jogelőd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erős bástyája lehet nemcsak Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében. Folytassa a jogelődök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét, 9

10 vagy egy több éves elkötelezettséget jelentő HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Maradjon ECDL vizsgaközpont, illetve vegyen részt a hátrányos helyzetű és kudarcélményekkel terhelt tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is kiemelten kezelendő, mert az egyik jogelőd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt, melyből összesen nyolc van az országban. Ilyen gazdag repertoár esetén a bőség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért e programnak kellőképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelően Az iskola adatai Az intézmény neve: Salgótarjáni Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26. Fenntartója: nemzetgazdasági miniszter Az intézmény alapításának dátuma: augusztus Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Gimnáziumi nevelés-oktatás Szakgimnáziumi nevelés-oktatás Szakközépiskolai nevelés-oktatás (4 éves érettségit adó) Szakközépiskolai nevelés-oktatás ( es tanévtől induló 3+2 éves szakmunkás végzettséget, majd érettségit adó) Szakiskolai nevelés-oktatás (kifutó) Felnőttoktatás Kiegészítő tevékenységek: Ruházati kiskereskedelem Lábbeli-, bőráru- kiskereskedelem 10

11 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kereskedelme Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés Szakirányok: Szakgimnázium: évfolyam: Kereskedő ( ) Vendéglátásszervező ( ) Pénzügyi-számviteli ügyintéző ( ) Informatikai rendszerüzemeltető ( ) Közszolgálati ügyintéző ( ) Szakközépiskola: évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Közgazdasági Informatika Közszolgálat (korábban rendészetként) Szakmunkások szakközépiskolája: 2 év alatt a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők Gimnázium: számára Érettségire való felkészítés: megfelelő szakmával és előismeretekkel rendelkezők számára 3 éves esti tagozatú, illetve nappali munkarend szerint szervezett oktatási formában (kifutó) Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban: Érettségire épülő képzések: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: kereskedő logisztikai ügyintéző vendéglátás-idegenforgalom: vendéglátásszervező-vendéglős vendéglátásszervező informatika: informatikai rendszergazda 11

12 közgazdaság: pénzügyi-számviteli ügyintéző vállalkozási és bérügyintéző pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) ügyvitel: ügyviteli titkár Szakiskolai képzések kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: eladó vendéglátás-idegenforgalom: cukrász pincér szakács vendéglátó eladó vendéglátó üzletvezető élelmiszeripar: pék Felnőtt képzés (esti) Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. Külföldi kapcsolataink: Szlovákia: Somorja Léva Rimaszombat Románia: Zilah Németország: Chemnitz Olaszország: Pavia Nagy-Britannia (Észak-Írország): Londonderry 12

13 1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje Az intézmény szerkezeti felépítése Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szülői szervezet Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Érdekképviselet Nappali tagozatos oktatás Oktatás Felnőttoktatás Egyéb tevékenység Szakiskola, szakközépiskola Szakközépiskola, szakgimnázium gimnázium gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok vidéki telephelyek felnőttképzés, tanfolyamok tanáruház rendezvény szervezés 13

14 Az intézmény szervezeti 1 felépítése Tagintézmény -vezető általános igazgatóhelyettes felnőttoktatási igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes gazdasági ügyintéző iskolatitkár, adminisztráció munkaközösségvezetők vidéki telephelyek kapcsolattartói gyakorlati oktatásvezető könyvelés, pénzügy gondnok gyakorlati oktatásvezető helyettes karbantartók, portások, takarítók osztályfőnökök, pedagógusok 1 Nógrád Megye Közgyűlésének július 1-ei átvétele utáni ellenőrzése során megállapított észrevétele alapján 14

15 Az intézmény képzési szerkezete, rendje Érvényes szeptember 1-től A képzés szakaszai A Mikszáth Kálmán Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tananyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adottságaihoz. A képzési idő: 2-6 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján történő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.) A szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza 15

16 A szakközépiskola mindenekelőtt a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, számítástechnikai és rendészeti pályákra készít fel, ennek keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával zárul. A szakközépiskolának a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat, fakultációt indít. A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítőkre, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket az iskolán belül végezhetnék. A szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenységorientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolában, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakvizsgájára történő felkészítés folyik. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza 9.,10.,11. évfolyamok) A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére történő szakképzés szakképzési kerettantervre épülő szakmai program, a közismereti oktatás a szakiskolai közismereti kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. A szakmai képzés ebben a szakaszban a hagyományos képzési módszerek felhasználása mellett az önálló tanulói tevékenységre építő projektmódszert is alkalmazva zajlik. A képzés ilyen formán történő megszervezése a korábbiakkal szemben lényegesen több gyakorlatot biztosít az egyes feladatok valós körülmények közötti végrehajtására. A kurzus végén a tanulók az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) előírásának megfelelő képesítő vizsgát tesznek. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók egyéni igény szerint két év alatt, nappali, vagy esti középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára. 16

17 Érvényes szeptember 1-től Továbbtanulás a felsőoktatásban Felnőttoktatás Másodszakma Szakmai vizsga szakképesítés Munkavállalás 13. évfolyam más szakirányból, vagy gimnáziumból évfolyam évfolyam felnőttoktatás (esti, levelező) Érettségi, szakképesítés Szakmai vizsga szakképesítés évfolyam évfolyam Szakgimnázium Szakközépiskola 17

18 A szakgimnáziumi középfokú nevelés-oktatás szakasza ( tanévtől) A szakgimnáziumnak 4+1, az adott rész-szakképesítés és szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti, gyakorlati oktatást magába foglaló szakképzési évfolyama van. Az első négy évfolyamon az érettségire történő felkészítés mellett, már 8-12 órában szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is zajlik. Így az érettségi bizonyítványuk mellé a tanulók, szakiránynak megfelelő rész-szakképesítést szereznek, természetesen szakmai érettségi letételével. A plusz egy éves oktatás során szerzik meg a szakképesítést diákjaink. Az új szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza ( től) Az új szakközépiskolának 3, az adott és szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti, gyakorlati oktatást magába foglaló szakképzési évfolyama van. További 2 éves közismereti képzés során szerezhetnek a szakközépiskolát végzettek érettségi bizonyítványt. Utóbbi két év felnőttoktatás kereteiben szervezhető meg. 18

19 1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai logikai készség) megfelelő fejlettségi szintje nélkül. A gazdasági társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén.. Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A jövő generációt oktató nevelő intézményünk pedagógiai programjában tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Alapelvek: A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása. Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve, gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek. 19

20 A harmadik alkalommal évfolyamot ismétlő tanulóknak ajánljunk fel intézményünkben is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerőpiac szolgálatába tudjon állni. Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez, tanulói jogviszonya megszüntethető. (KT 6. ) A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek. Lehetőséget biztosítunk a szakképzésben résztvevő tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnőttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek (szakmunkások szakközépiskolájában, tanévtől az új szakközépiskolai rendszerben). Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklődni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz. Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelőtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges. Közös jövőnk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a felelősséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának gyakorlatát a mindennapi életben. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttműködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk. 20

21 Célok, feladatok: 1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a munkahelyre, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 6. Korszerű kereskedelmi, vendéglátó ipari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi, ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. 7. A korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az egyéni képességek fejlesztésével 9. Kiemelkedő feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 10. A szakmai ismeretek bővítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. 11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 21

22 Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme tehát a szakmai és az általános emberi műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. Természetesen ehhez egy olyan iskolára van szükség, amely az alapfunkciók ellátása mellett a társadalmi és egyéni igényeknek is megfelelő ismereteket nyújt. Ha kell, akkor a tanuló képességeihez, előismereteihez, elfoglaltságához alkalmazkodó differenciálással. Eszközök, eljárások Az iskola oktatási- nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze, hogy: Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a kommunikációs készség fejlesztése és a nemzeti identitás megteremtése érdekében is. Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző információk közötti eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel. Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. A korszerű szakmai oktatás a tudásnak és a készségeknek olyan bázisát teremti meg, amelyek birtokában a tanuló képessé válik arra, hogy tudását az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is hasznosítsa, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 22

23 Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak, az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében. Fontos az állampolgári létre való felkészítés, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése:a jogok és kötelességek tudatosítása, felelős társadalmi magatartás kialakítása, a természeti és mesterséges környezet felelős használata, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítása. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése gyakori pozitív megerősítéssel, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. Céljaink megvalósításának színterei: Tanítási órák - kötelező órák, Tanórán kívüli egyéb foglalkozások - egyéni foglalkozás, - szakkör, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások - az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévők vannak többségben. A hátrányok családi, tanulási és anyagi téren mutatkoznak. A legveszélyeztetettebbek a szakiskolába járó 9. és 10. évfolyamos tanulók: családi hátterükre jellemző, hogy sok család a létminimumon él. A szülők többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia előfordulása a családban. Sok tanuló csonka családban él. Ezekre a tanulókra jellemző a kitartás hiánya, az önállótlanság, problémás szocializáció, nem megfelelő értékrend, intellektuális alulteljesítés, sérült beszédkommunikáció, gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelő sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók. 23

24 A devianciára hajló másság kezelése, a gyermekek furcsa viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. A fokozott odafigyelést, törődést igénylő tanulókkal eredményt elérni csak nagyon sok türelemmel, állandó foglalkoztatásukkal és igen nagy időráfordítással lehet. Az eredményesség egyik feltétele az egyénenkénti foglalkozás, ez azonban a jelenlegi osztálylétszámok mellett nehezen valósítható meg. A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. Pedagógiai célok, lehetőségek Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell: Ki kell alakítani a felelősségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az önértékelés és a felelősség megfelelő kiépítési technikáját. El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá. Fontos teendőnk, hogy a sorozatos kudarchelyzetből adódó ellenállás, frusztráció ne reprodukálódjon. A negatívan értékelő hatásokkal szemben erősíteni kell a pozitív értékelő hatásokat: dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket. Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében. Megfelelő tanulási stratégia kialakításával, a tanuló adottságait feltáró, ahhoz alkalmazkodó, differenciált, az individuális különbségeket figyelembe vevő, személyre szóló fejlesztő programmal a tanulók tanulási nehézségekből adódó beilleszkedési problémáján javítani tudunk. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, 24

25 1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Jogi háttér:20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. (2) Iskolánkban meglehetősen sok diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a sokszínűséget szinte minden területen. Erre a sokszínűségre az egészségnevelés területén is figyelmet kell fordítani. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészsége megőrzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család együttes részvételével történik. Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szükségesek. Ez lehetőséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépő diákokról. Az ekkor felismert, felmerülő problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat, feladatainkat. Kiemelt céljaink: - Minden tanuló rendelkezzen az alapvető és ez után korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megőrzése érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt hatásáról,) - Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani- pszichés összetevőit (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, inaktív életmód, egészségtelen táplálkozás) - Kapjanak segítséget párkapcsolati döntéseik etikai, erkölcsi és egészségügyi következményeiről. - A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsőségek közötti helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintően szervezzék életüket. - Legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik. - A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon, gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében. 25

26 1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Céljaink megvalósulását a következő tevékenységformák szolgálják: - Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11. évfolyam kötelezően előírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülő egyéb pl. sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát, nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető tényezőkre. - A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése. (ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás ) - A gyógytestnevelésre szorulók kiszűrése, irányítása. - Osztályfőnöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok kezdeményezésére minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy osztályfőnöki órák keretében a felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapjanak tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől.) - Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülő Mikszáth-napok keretében zajló felvilágosító előadások, vetélkedők. - Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédők Egyesületének konditermében) - Önálló védőnői tanácsadás Az ifjúsági védőnő folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintű kapcsolatot, hogy a diákok esetleg a tanárok is -, a védőnői tanácsadáson megjelennek és segítséget, tanácsot kérnek. - A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. - Kortárs oktatók képzésének szorgalmazása, lehetőség biztosítása ismereteik továbbadására osztályfőnöki órákon. - Szülők figyelmének felhívása, szülői értekezleten a serdülő és fiatal felnőttkor kihívásaira, szülői teendőikre, hiszen a családi háttér, szülői támogatás nélkül nincs esély az eredményes megelőző munkára. 26

27 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Iskolánk a 9. évfolyamon testnevelés és rendhagyó osztályfőnöki órák keretében kívánja elsajátíttatni a tanulókkal az elsődleges elsősegély-nyújtási ismereteket. A szabadon választható órakeret terhére 6 órát szánunk az alapismeretek gyakorlatközpontú megvalósítására. A 6 órás modult egybefüggően, lehetőleg szeptemberben egy hónap alatt kívánjuk megvalósítani. Feltételek: Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. Iskolánk rendelkezik újraélesztő készülékkel, melynek működési technikáját el tudják sajátítani a gyerekek. A szemléltetéshez szükség szerint szaktermi lehetőségek is biztosítottak. A képzés személyi feltételeit az iskola testnevelési és természettudományi munkaközössége, illetve az egészségfejlesztéssel megbízott munkatárs biztosítja, szükség szerint külső szakember bevonásával. Elsajátított kompetenciák: A tanuló a modul végére képes lesz - elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén. - biztosítani a helyszínt. - értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén. - felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket. - elsősegélyt nyújtani. - biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket. - vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni. 27

28 - elsődleges sebellátást végezni 1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja az egyén minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb primer közösség a család, amelybe az egyén beleilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, ha szükséges, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az óvoda, az iskola, s az utóbbin belül is az osztályközösség A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége,ahol a meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. 28

29 Az osztályközösség feladatai: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Szervező, irányító a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Hagyományőrző tevékenységek - Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: március 15-e, október 23-a évfordulóján, karácsonykor, farsangkor, illetve a végzősök ballagásakor stb. - Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Madách-Mikszáth versés prózamondó verseny, Mikszáth Kálmán születésnapjához igazodóan - Mikszáth Kálmán és Bérczy Károly emlékhelyeinek meglátogatása, koszorúzása - Gólyaavató, szalagavató tartása - A Diákönkormányzat által javasolt és a tantestület által elfogadott rendezvények tartása (pl.: diáknap-túlélőtúra, farsangi bál, diákjuniális, stb.) - Jótékonysági est a szülőknek minden év tavaszán - Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése - Évkönyv kiadása - Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel - Sítábor szervezése (megfelelő jelentkező esetén) 29

30 - Testvériskolákkal (hazai és határon túli) kapcsolatok ápolása - Iskolai díj adományozása Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások - Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órák szervezése. - Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások tartása. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Iskolai könyvtár könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják 30

31 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Az iskola szórakoztató programjai Az iskola szórakoztató rendezvényeit, programjait a Diákönkormányzat szervezi és a DÖK éves munkatervében kerül meghatározásra A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 31

32 a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 32