Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban

Átírás

1 Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban Dr. Hafiek Andrea főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály február 21.

2 Növekszik a gazdaság igénye a szakképzett munkaerő iránt Munkahely típusa Toborzási nehézségekkel szembesülő vállalatok ( ), Százalék Képzetlen fizikai Szakképzett fizikai Szellemi ~7x ~4x ~3x Fő megállapítás A szakképzési és felnőttképzési rendszer együttes fejlesztése szükséges a vállalatok munkaerőkeresletének kielégítése érdekében. Forrás: GVI, Oktatáspolitikai szakértők, Iparági vezetők. A nehézségeket tapasztaló vállalatok száma jelentősen megnövekedett mindhárom kategóriában az elmúlt 4 évben 2

3 Milyen és mennyire fontos készségeket várnak el a munkáltatók? Készségek % Problémamegoldás 92 Együttműködés 92 Alkalmazkodó-készség 83 Kreativitás, innováció 74 Érzelmi intelligencia 69 Vezetői készség 67 Digitális kompetencia 65 3

4 A változások legfőbb célja, hogy a képzések tartalmát és szerkezetét a változó környezetünk elvárásaihoz igazítsuk: Szakképzés Keresletvezérelt szabályozási környezet megteremtése Gazdaság igényei vonzó képzés: épületek képzési tartalom választhatóság pályaorientáció Duális képzés Képzések: rugalmasabb hatékonyabb rövidebb Bővül az érintett ágazatok köre: honvédelem, ped.és szociális szféra Ágazati Képzőközpontok alakulhatnak meg Szakoktatók képzése vállalatoknál Ágazati készségtanácsok

5 Stratégiai intézkedések: A minőségi szakemberképzés feltételei 1. Vállalati igények közvetlenebb megjelenése 2. Szakgimnáziumi rendszer vonzó legyen 3. Szakmai tanárok korszerű képzése Válaszok 1. Ágazati Készségtanácsok létrehozása; 2. Minőségi technikusképzés 3. Kötelező vállalati helyszínű továbbképzés 5

6 Stratégiai intézkedések: A minőségi szakemberképzés feltételei Válaszok 4. Duális tanulóképzés német modell szerinti további átalakítása (előkészítése) 5. Képzési tartalmak fejlesztése 4. A gazdálkodók bevonása a képzésbe; tanulók bevonása a termelési folyamatba; 4. Ágazati Képzőközpontok kialakítása 5. Alap OKJ kialakítása; 5. korszerű tankönyvek és korszerű digitális tartalmak 6

7 A szakgimnáziumi tananyagtartalom felépítése 13. évfolyam Technikusi képesítés megszerzése 12. évfolyam 11. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam Közismereti tartalom oktatása Etikus vállalkozási ismeretek Pénzügyi ismeretek alapjai Érettségi (ÁSZÉV) Technikusi kimenet ( főképesítés ) tartalmának + ágazati ismeretek oktatása Azonos ágazati tartalom OKJ vizsga Választható Mellékszakképesítés Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak Technikusi képesítést erősítő új szakmai tantárgy gépkocsivezetés Duális képzés Ágazati képzést erősítő közismereti tartárgy 7 7

8 A köznevelési törvényben (Nkt.) és a szakképzési törvényben (Szt.) a szakgimnáziumra vonatkozó szabályozást módosítani kellett úgy, hogy a mellék-szakképesítés választhatóvá váljon és kikerülhessen az érettségi követelményrendszeréből. 8

9 Szabályozási igény, kőbe vésett szabályozási pontok A mellék-szakképesítés vizsgáztatása le kell, hogy váljon az érettségi vizsgáról. A változtatást a már bent lévő évfolyamokra is alkalmazni kell, ugyanakkor a változó rendszer következtében a bemeneti feltételekhez képest rosszabb helyzetbe nem kerülhetnek. Garantálni kell legalább a mostani szinten a felsőoktatási bemenet lehetőségét, emelt szinten is az érettségi vizsgát. 9

10 Mellék-szakképesítés leválasztása az érettségiről Feltétel: tartalmak elhatárolása nem lehet olyan megoldás, amely azt eredményezné, hogy azonos szakmai tartalomból kétszer vizsgázik a tanuló. 1. Mellékszk. Főszakképesítés

11 Szabályozás tartalma 1. Szt. törvényszövegben: Az Szt. 2. -a definiálja a mellék-szakképesítés fogalmát: 24a. mellék-szakképesítés: A szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza. 11

12 Szabályozás tartalma 1. Szt. törvényszövegben: Az Szt. új 22/A. -a határozza meg, hogy mikor dönt a tanuló arról, hogy választja-e a mellék-szakképesítést: 22/A. (1) A tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. 12

13 Szabályozás tartalma 2. Nkt. törvényszövegben: 12. (2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. 13

14 Duális szakképzés mint lehetőség a szakgimnázium évfolyamán, választható lehetőségként A szakképzési évfolyam kimeneteként meghatározott (technikusi) szakképesítésre köthető a 11. évfolyammal kezdődően, a szakképesítés megszerzéséig hatályos tanulószerződés, ha a gyakorlati óraszám évente eléri a 250 órát (részben a mellék-szakképesítés választhatósága okán felszabaduló órakeret terhére). A évfolyamra járó normatíva és a tanulói juttatások a szakképzési évfolyamra járó összeg 50%-a. 14

15 Duális szakképzés mint lehetőség Tanuló-előszerződés Az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam októberáprilis időszakában a tanuló tanuló-előszerződést köthet nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezettel. A gazdálkodó szervezet és a tanuló a tanulóelőszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek. A szakképző iskola az általa meghirdetett képzések esetén köteles a tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót a felvételnél előnyben részesíteni. 15

16 További szabályozási igény Biztosítani kell a szakmai kerettantervek évfolyamának összenyitásával, hogy a mellék-szakképesítés szakmai (rész)vizsgája letehető legyen legkésőbb a 12. évfolyam I. félévének végéig. Szvk-rendeletek módosítása: a mellék-szakképesítések részvizsgatartalmainak meghatározásához. Kerettantervek átalakítása a mellék-szakképesítések jobb leválaszthatósága érdekében. Átmeneti szabály meghatározása a már bent lévő 9. és 10. évfolyamos tanulók esetében a választhatóság biztosítása érdekében. 16

17 Javaslat az órakeretek átalakítására Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf óraszám összesen 13. évf. 13. évf. óraszám összesen óraszám összesen Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy Kötelezően választható tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szakmai képzés ( ) Szabad sáv Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám

18 Pályaorientációs munkaterv Európai Szakképzési Hét Modern Gyárak Éjszakája XI. Pályaválasztási kiállítások X. és vásárok Vetélkedők, versenyek XII. I. 7-8-os korosztály Magyar Szakképzés Napja II. III. Tematikus rendezvények IX. 5-7-es korosztály felnőttek IV. VIII. V. Forrás: NSZFH VII. VI. 18 1

19 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Dr. Hafiek Andrea főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2. Tel: (+36 1)