Miskolci Egyetem. A filmcímek fordításának kérdései. Gyimesi Tina Fordító és tolmács mesterszak. Konzulens: Dr. habil. Dobos Csilla, egyetemi docens

Átírás

1 Miskolci Egyetem A filmcímek fordításának kérdései Gyimesi Tina Fordító és tolmács mesterszak Konzulens: Dr. habil. Dobos Csilla, egyetemi docens 2017

2 Tartalom Bevezetés A filmcímek funkciói Tipikus nyelvi elemek angol nyelvű filmcímek fordítása esetén Különbségek az amerikai és a brit filmcímek között Ekvivalencia az angol-magyar filmcím fordításokban Catford ekvivalencia-felfogása Nida ekvivalencia-felfogása Gideon Toury nézetei Relevanciaelméleti megközelítés: elmélet és gyakorlat A relevancia elmélet fogalma Filmcímek fordítása esetén használt műveletek a relevanciaelmélet alapján A módszerek és az eredmények elemzése A vizsgálati rész bemutatása A vizsgálat célja A vizsgálati módszer Hipotézisek Eredmények értékelése Hipotézisek megvalósulása Összefoglalás Summary in English Irodalom: Hivatkozások: Ábrajegyzék Függelék Kérdőív Vizsgált filmcímek műfajok szerint... 53

3 Bevezetés Szakdolgozatomban elsősorban az amerikai filmcímek magyar fordításait vizsgálom. Ez a téma először, egy második féléves, fordítástechnikai óra keretében keltette fel a figyelmemet. Azért választottam a filmcímek fordítását a szakdolgozatom témájának, mert egy részről igazán kedvelem a filmeket, másrészről Magyarországon nagyon kevesen foglalkoztak eddig ezzel a témával, s így egyre inkább el kezdett érdekelni, mi a módja a filmcímek fordításának. Kutatásaim során találtam rá Csanálosi Rolandra, aki néhány éve a filmcímek fordításairól tartott előadást, így felvettem vele a kapcsolatot, s ő készségesen megosztotta velem tapasztalatait. Szakdolgozatom megírásához nagy segítségül szolgált továbbá Vermes Albert 2005-ös How Does Shanghai Become London in Hungarian? című írása, valamint Zolczer Péter Angol nyelvű filmcímek magyar és szlovák fordításai című tanulmánya. Sokan úgy vélik, hogy a filmcímek a legkevésbé fontosak egy film esetében, hiszen csak címek, s fordításuk nem jelent komolyabb problémát. Szakdolgozatom fő célja ezeknek a tévhiteknek a megcáfolása volt, illetve az, hogy választ találjak a következő kérdésre: miért különbözik sok esetben úgy jelentésében, mint formailag az eredeti, amerikai filmcím a magyar fordításától? Bár szakdolgozatom középpontjában az amerikai filmcímek magyarra fordításának kérdései állnak, mielőtt részletesen tárgyalnám ezeket a kérdéseket, fontosnak tartottam, hogy magukról a filmcímekről is írjak, milyen funkciókkal is rendelkeznek: azonosítás, figyelemfelkeltés, közvetítés stb. A második fejezetben azokról a tipikus nyelvi elemekről írok, melyek a magyar fordításokban megjelennek, ellentétben az általában semleges stílusú, eredeti, amerikai filmcímekkel. A magyar filmforgalmazók gyakran használnak meghökkentő szójátékokat a figyelemfelkeltés érdekében, míg az eredeti filmcímek esetében csak nagyon ritkán fedezhetőek fel a vicces, emocionális nyelvi elemek. Az angol nyelvű filmcímek magyarra fordítása mellett, szakdolgozatom 3. fejezetében kitérek az amerikai és brit filmcímek közötti különbségekre, ugyanis kutatásom során felfedeztem, hogy olykor-olykor két angol nyelvű filmcím is különbözhet. Példákkal alátámasztva tárgyalom a különbségek okait. 1

4 Szakdolgozatom elméleti hátterét egyrészt az ekvivalencia-elméletek, másrészt a relevanciaelmélet adta. Az ekvivalencia érvényesülését a filmcím fordításokban, Catford, Nida és Toury nézetei alapján elemzem. A relevanciaelmélettel kapcsolatos fejezet alapját pedig Sperber és Wilson, valamint Gutt elméletei nyújtották. Szakdolgozatom egyik fő részét a relevanciaelmélet alapján meghatározott négy fordítási művelet, s a filmcímek csoportosítása alkotja. A filmcímek fordítása során a következő fordítási műveleteket alkalmazzák: átvitel, fordítás, behelyettesítés és modifikáció. Szakdolgozatomban összesen 252 címet csoportosítottam műfaj, és az alkalmazott fordítási művelet szerint. Csoportosítási és elemzési módszereimet, valamint az eredményeket részletesen elemzem az 5. fejezet második, illetve harmadik alfejezeteiben. Szakdolgozatom második felében azt a vizsgálati részt mutatom be, mely során egy általam összeállított kérdőív kitöltésében 51 fordító segédkezett. A vizsgálat előtt felállított hipotéziseimet, a vizsgálati módszeremet, illetve a vizsgálati eredményeket részletesen tárgyalom a 6. fejezetben. 2

5 1. A filmcímek funkciói A filmcímek története igen régre nyúlik vissza, ugyanis már a 20. század elején készült némafilmeket is ellátták címekkel. Képzeljük csak el, milyenek lennének a filmek cím nélkül! Tulajdonképpen, a filmcímek legfőbb funkciója az azonosítás. Gondoljunk bele, képesek lennénk-e beszélni kedvenc filmjeinkről címek nélkül. Ha egy adott filmnek nem lenne címe, a mi feladatunk lenne kitalálni neki egyet, hogy valamilyen módon meg tudjuk határozni, miről is beszélünk. A filmcímek másik rendkívül fontos funkciója, s egyben a filmforgalmazók fő célja a nézőközönség megnyerése. Egy címre ránézve, meg tudjuk mondani, hogy meg akarjuk-e nézni azt a bizonyos filmet, vagy abszolút hidegen hagy bennünket. Ebben hihetetlen nagy szerepe van a fordítónak, hiszen ha egy kiváló film címét nem a megfelelő módon fordítja le, s ezáltal nem kelti fel a nézők figyelmét, akkor közel sem lesz akkora nézettsége, mint egy frappáns, ötletes címmel rendelkező filmnek. A mindenki számára ismert, 1975-ös Cápa című amerikai thriller eredeti címe Jaws, ha a fordító szó szerint állkapocsként fordította volna, egyáltalán nem biztos, hogy a mai napig beszélnénk az ikonikus Cápa filmekről. A filmcímek tekintetében, a fordítónak szem előtt kell tartania többek között a forgalmazó igényét is. Az ő érdeke, hogy az általa forgalmazott film a lehető legnézettebb legyen, minél több ember tekintse meg a mozikban. Ezért pedig nem kis részben a fordító a felelős, ugyanis egy nagyszerű filmcím rengeteg embert vonz. A filmcímek már önmagukban is rengeteg dolgot közvetítenek egy adott filmről. Vegyük például a M. Night Shyamalan által rendezett 1999-es Hatodik érzék című filmet, eredeti nyelven The Sixth Sense. Már itt is láthatóvá válik, mennyire fontos a fordító munkája, hiszen arra kell törekednie, hogy lehetőleg ugyanazt fejezze ki a magyar nyelvre fordított cím is, mint az eredeti, amerikai cím. De mit is tudunk meg a filmcímből? Tegyük fel, hogy nem ismerjük a filmet, sem a műfaját, sem a történetét. Mi is az az érzék? Tulajdonképpen, az érzékeink segítségével értelmezzük a világot. Az embereknek öt érzékük van: a látás, a szaglás, a hallás, az ízlelés, és végül a tapintás. Az átlagemberek, akik a 90-es évek végén először meglátták ezt a filmcímet még semmit nem tudtak az angol ESP szakkifejezésről, vagyis az extraszenzorális percepcióról, ami az emberek hatodik érzékét, a tudatukat jelenti (Carroll 2016). Az első benyomásunk a filmről, akár az amerikai, akár a magyar filmcímet vesszük alapul, az, hogy valami különleges képességgel bíró személyről szólhat. Így is van, 3

6 hiszen miután megnézzük a filmet, rájövünk, hogy a filmcím választás tökéletes volt, mivel a gyermek, akiről a film szól, rendelkezik egy hatodik érzékkel is, vagyis látja a halottakat. Ebből pedig az is kiderül, hogy a cím magyar fordítása során is remek megoldásnak bizonyult a szószerinti fordítás. A filmcím nagy általánosságban azt is sugallja, hogy milyen műfajú lehet a film. Vegyük például a már előbb említett Hatodik érzék című filmet. Első benyomásra semmiképp sem egy vígjáték jut róla eszünkbe. Határozottan drámainak tűnik, akár horrorisztikusnak, s a valóság is ezt tükrözi, hiszen egy thrillerről van szó. A fordító számára rendkívül fontos, hogy tudja, milyen műfajú a film, melynek a címét le kell fordítania a célnyelvre. Csanálosi Roland es Angol filmcímek magyarra fordításának kérdései című előadásában igazán érdekes választ adott arra, hogy miért is fontos egy fordító számára a film műfajának ismerete. Egy vígjáték címének a fordításakor például, fontos szempont, hogy az író, a rendező milyen nézőközönségnek szánta a filmet. A fiataloknak készült vígjátékok címeinek a fordításában gyakran fellelhető az akkori fiatalok körében népszerű szleng szavak használata. Ha nem is teljesen ugyanazt jelenti a célnyelvi fordításban megjelenő cím, mint a forrásnyelvi, a legtöbb esetben, a fordító a magyar szleng használatával eléri azon célját, hogy a fiatalok felfigyeljenek a filmre (Csanálosi 2011). Remek példa a szleng használatára a 2009-es, amerikai, romantikus vígjáték, az I Love You, Man, melynek magyar megfelelője a Spancserek lett. Mindezen funkciókat látva, egyértelmű, hogy a fordítók vállát óriási felelősség nyomja a filmcímek fordítása során is. Nem kis mértékben múlik rajtuk, hogy egy film mennyire lesz népszerű a mozikban. Ezenkívül, a megfelelő stílus eltalálása is az ő feladatuk, hiszen nem mindegy, hogy a fiatal tinédzsereknek vagy a komolyabb filmekre vágyó, középkorú felnőtteknek szánt film címét fordítják. 4

7 2. Tipikus nyelvi elemek angol nyelvű filmcímek fordítása esetén Az angol filmcímek fordítása esetén gyakran megfigyelhető, hogy a magyar filmcímek jelentősen eltérnek az eredetitől, úgy jelentésben, mint stílusban. A filmforgalmazók célja egyértelműen az, hogy már a filmcímekkel megnyerjék a közönséget, és minél többen gondolják úgy, hogy egy bizonyos filmet megéri megnézni a moziban is. A fordítók elemzik, s jól ismerik a befogadók korát, társadalmi, szociális helyzetét, tehát pontosan tudják, hogy kikre is kell azonnal hatnia a különleges nyelvi elemeket tartalmazó filmcímeknek (Cs. Jónás 2002:257). Az angol nyelvű filmcímek sokszor egyszerűbbek, jóval semlegesebb stílusúak, mint magyar fordításaik. A filmforgalmazók elsődleges célja a figyelemfelkeltés, ezért a magyar filmcímekben gyakran fedezhetünk fel szójátékokat vagy épp meghökkentő nyelvi elemeket. Természetesen, ezek a változtatások jelentősen függnek a filmműfajoktól is. Fontos továbbá azt is megjegyezni, hogy a magyar fordítók Vermes Albert csoportosítása alapján a filmcímek fordításakor négy művelet közül választhatnak: fordítás, átvitel, behelyettesítés és modifikáció. Az 5. fejezetben ezeket részletesen tárgyalom. A különös nyelvi elemek használata az esetben figyelhető meg, ha a fordító a modifikáció mellett dönt a filmcím fordításakor. Mit is jelent ez pontosan? Ilyenkor a forrásszöveg logikai és enciklopédikus tartalma is elvész, tehát a célnyelvi filmcímnek konkrétan semmi köze az eredeti címhez. Cs. Jónás Erzsébet gyakran használt nyelvi elemként először a tegező felszólítást emelte ki. Ezáltal a néző egy kicsit közelebb érezheti magához a filmet. Vegyük például a mindenki által ismert Reszkessetek betörők! című családi vígjátékot, melynek eredeti címe Home Alone (Cs. Jónás 2002:259). Ha a fordító a szó szerinti fordítást választotta volna, a film több mint valószínű, hogy nem lenne a mai napig a karácsony egyik főszereplője rengeteg otthonban. A tegező felszólítás megjelenését a következő példa is remekül bemutatja. A Stuck in Love amerikai vígjáték esetében a filmforgalmazók ésszerűen használták ezt a tipikus nyelvi elemet a fordítás során, hiszen magyar címe a Bízz a szerelemben! lett, amivel még jobban megnyerhetik a romantikus vígjátékok kedvelőit. A fordítók gyakran sokkal érzékletesebb szavakat használnak ahelyett, hogy a szó szerinti fordítást választanák. Míg az eredeti, angol nyelvű címek inkább semleges stílusúak, a magyar fordításaik sokkal emocionálisabbak, hatni akarnak a nézőre. Ki ne ismerné az 1990-es Micsoda nő! című filmet, melynek forrásnyelvi címe egyszerűen csak Pretty Woman. 5

8 Egyrészt, a micsoda névmási eredetű szó nyilvánvalóan a nő szépségét kívánja kifejezni, mint ahogy azt a filmcím tükörfordítása is jelzi, mégis sokkal több rejlik benne. A magyar cím nem csupán egy gyönyörű nőre utal, a micsoda szó használata sokkal emocionálisabb hatást ér el, hiszen ez által nem feltétlenül csak a hölgy külsejére gondolunk, hanem akár a viselkedésére, lelkére is (Cs. Jónás 2002:259). A vígjátékoknál és az animációs filmek magyar fordításában megfigyelhető a becéző nevek használata, céljuk elsősorban a játékosság. Remek példa rá a nem régiben megjelent Inside Out amerikai mesefilm, melynek magyar fordítása Agymanók lett. Nyilvánvaló, hogy a filmforgalmazók a célközönséget, vagyis a gyermekeket szerették volna megnyerni ezzel az aranyos, kedveskedő címmel. Az amerikai filmcímekről általánosságban elmondható, hogy nem jellemzőek rájuk a meghökkentő, játékos megoldások. Ezzel ellentétben, a magyar filmcím fordításokban megfigyelhetők például a különös, olykor-olykor felettébb vicces rímek is. A szakdolgozatomban vizsgált 252 film- és sorozatcím közül, nem meglepő módon, a vígjátékoknál és az animációs filmek címeinél figyelhető meg leginkább a rímek használata, például a Nagyon vadon, vagy a Lódító hódító címekben. Sok esetben a forrásnyelvi cím csupán egy-két szóból áll, s a filmforgalmazók gyakran úgy gondolják, hogy nem elég kifejező, ezért a fordítók egy egész mondatot varázsolnak a néhány szavas eredeti címből. Érdekes példa a Swiss Army Man amerikai kalandfilm, melyet a következőképpen fordítottak magyarra: Az ember, aki mindent tudott. Az egyik legjobb, ilyen típusú fordítás a Segítség, felnőttem!, melynek eredeti címe egyszerűen Big. Míg előbbi esetben nem teljesen értek egyet azzal, hogy a fordító ennyire elrugaszkodott az eredeti címtől, utóbbinál fantasztikus megoldásnak tartom azt, ahogyan átformálta az eredetileg rettentő egyszerű, semmitmondó címet. Összességében elmondhatjuk, hogy a filmcímek esetében a magyar fordítók gyakran használnak különös, meghökkentő nyelvi elemeket. A filmforgalmazók legfőbb célja egyértelműen a nézőközönség megnyerése, s ezért számtalan magyar nyelvű filmcímben megfigyelhetőek a játékos rímek, a tegező felszólítások vagy épp a becéző nevek. 6

9 3. Különbségek az amerikai és a brit filmcímek között Szakdolgozatom fő témája az amerikai filmcímek magyarra történő fordításának kérdései, kutatásaim során azonban, felfedeztem azt a rendkívül érdekes tényt, hogy gyakran még a brit és amerikai filmcímek között is vannak különbségek, így egy fejezetet szerettem volna ennek a témának szentelni. A brit és az amerikai angol között számos különbség fedezhető fel, úgy jelentésben, mint helyesírásban. Ezek a különbségek megjelennek a filmcímek esetében is, ugyanis, néhány esetben az amerikai filmcímeket a britek másképp fordítják, és ugyanez a helyzet fordítva is. Vajon mi az oka ennek a valljuk be, kissé felesleges plusz munkának? A kultúrák közötti különbségek? A más szóhasználat vagy helyesírás? Vagy nincs is semmi különösebb oka? Az igazság az, hogy a weboldal által összeállított lista alapján mind három kérdésre IGEN a válasz. Ebben a fejezetben az imént említett oldal 12-es listájának néhány példáján keresztül próbálom megválaszolni, hogy miért is változtatják meg a britek és az amerikaiak a filmcímeket. Neighbors Bad Neighbours A 2014-es amerikai vígjáték eredeti címe Townies, vagyis városlakók lett volna, de később inkább a Neighbors mellett döntöttek. Az Egyesült Királyságban az eredeti címhez hozzátették a bad szót, valamint a helyesírási különbségek miatt a neighbours szóban is van egy betű különbség. De miért is volt szükség arra a plusz szóra? A válasz meglepően egyszerű. A Neighbours című, ausztrál szappanopera igen nagy hírnévnek örvend az Egyesült Királyságban, ezért, hogy ne lehessen a filmet összetéveszteni a sorozattal, a filmforgalmazók változtattak a címen. A magyarra fordított filmcímben is ugyanez jelenik meg, mivel itt a híres, magyar sorozat, a Szomszédok miatt kapta a Rossz szomszédság címet. 7

10 1. kép: Különbség a brit és amerikai plakát között (Kép forrása: The Avengers Avengers Assemble A Marvel Entertainment, amerikai szórakoztató vállalat egyszerűen azért döntött úgy, hogy a brit nézők számára megváltoztatja a címet, hogy véletlen se tudják összekeverni az 1960-as évekbeli The Avengers című sorozatot, és annak enyhén szólva is szörnyű, 1977-es filmadaptációját a 2012-ben megjelent, nagysikerű filmmel. 2. kép: Az eredeti amerikai és a megváltoztatott brit cím (Kép forrása: 8

11 Live Free or Die Hard Die Hard 4.0 A híres Die Hard filmek negyedik részének eredeti, amerikai címe Live Free or Die Hard, a britek ezt Die Hard 4.0-ra változtatták meg. Az értelmetlen változtatás egyetlen oka, hogy a Live free or die New Hampshire mottója, és az Egyesült Államokon kívül nem igazán ismerik sehol. Érdekes tény, hogy az amerikai akciófilm címének a magyarra fordításában is a Die Hard 4.0 jelenik meg, a Legdrágább az életed alcímmel. 3. kép: Die Hard plakátok Amerikában és az Egyesült Királyságban (Kép forrás: Harry Potter and the Philosopher s Stone Harry Potter and the Sorceror s Stone Az első három példa az amerikai filmek címeinek a megváltoztatását mutatta be, most pedig a világhírű Harry Potter filmek első részének a címváltoztatásának keresem a miértjét. Az eredeti könyv és film címe is a Harry Potter and the Philosopher s Stone volt, ám a filmforgalmazók úgy gondolták, hogy Amerikában a philosopher szó valódi jelentésével a gyermekek nincsenek tisztában, így a félreértés elkerülése érdekében sorceror -ra változtatták. Ez a kis változtatás azt is jelentette, hogy az amerikai közönség számára több jelenetet újra fel is kellett venni. 4. kép: Sorceror vs. Philosopher (Kép forrása: 9

12 Joy Ride Roadkill Az igencsak alul értékelt J.J. Abrams által rendezett Joy Ride című amerikai thriller az Egyesült Királyságban a Roadkill címet kapta. Az eredeti cím ironikus jelentést hordoz, mivel egy thriller nyilván nem lehet egy örömteli utazás. Ez az irónia azonban nem aratott nagy sikert. Annak érdekében, hogy elkerüljék a félreértést, a britek a jóval frappánsabb Roadkill címet választották. A film az Egyesült Királyságban sokkal sikeresebb volt, mint Amerikában, ez bizonyítja, hogy egy megfelelő cím ugyanúgy vonzza a nézőket, mint egy látványos előzetes. 5. kép: Joy Ride/Roadkill (Kép forrás: 10

13 4. Ekvivalencia az angol-magyar filmcím fordításokban Az ekvivalencia, vagyis a forrásnyelvi és célnyelvi szöveg egyenértékűsége a fordításelmélet egyik legfontosabb kutatási területe. Szakdolgozatomban csak a legismertebb elméleteket tárgyalom, továbbá megvizsgálom az ekvivalencia érvényesülését a filmcím fordításokban. Mielőtt bármely kutatást részletesebben bemutatnám, fontos megjegyezni, hogy az olvasóknak a filmcímek fordításakor nevezzük inkább nézőknek őket, a fordítóknak és a kutatóknak is megvan a saját ekvivalencia-felfogásuk. Klaudy Kinga a Fordítás elmélete és gyakorlata című 1994-es könyvében, ismerteti e három csoport viszonyát az ekvivalenciával. A nézők hozzáállása a legegyszerűbb, hiszen ők általában elfogadják azt a bizonyos fordítást úgy, ahogy van, nincs tudatos elképzelésük az ekvivalenciáról (Klaudy 1994: 68). Vegyünk például egy Virginia Woolf regényt, a magyar olvasók nagy valószínűséggel nem hasonlítják össze az eredeti nyelven írt könyvet a magyar fordításával, így ha nem tetszik nekik, akkor az íróról alkotnak rossz véleményt, nem pedig a fordítóról. Nagy általánosságban ez a filmcímek esetében is elmondható, azonban ez esetben gyakrabban fordul elő, hogy a néző tudja, ismeri az eredeti, angol nyelvű filmcímet, így véleményt tud alkotni a fordításáról. Az emberek többsége nem várja meg, míg bemutatják a szinkronizált filmelőzetest, így akár tud angolul, akár nem, feliratosan meg tudja nézni a trailert, ami azt jelenti, hogy össze tudja hasonlítani a forrásnyelvi címet a célnyelvivel. Klaudy Kinga szerint a fordító viszonya az ekvivalenciához már jóval bonyolultabb, mivel neki már vannak elképzelései az ekvivalenciával kapcsolatban, s célja ennek megteremtése, bár ez nem mindig sikerül (Klaudy 1994: 68). Sőt, ha ezt kivetítjük a filmcímek fordítására, az a jellemző, hogy a fordítóknak, illetve a filmforgalmazóknak nem az ekvivalencia megteremtése a legfőbb célja, sokkal inkább a nézők megnyerése, ami nem minden esetben a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg egyenértékűségét jelenti. Ez a tény magyarázhatja, hogy a vizsgált 210 filmcím közül miért csupán 94, a további 42 sorozat közül pedig csak 11 cím esetében alkalmazták a fordítók a szó szerinti fordítás műveletét. Az ekvivalencia problémája a fordításelméleti szakemberek, a fordításkutatók számára okozza a legnagyobb fejtörést. A kutatók egy része úgy véli, hogy az ekvivalencia a fordítás feltétele, tehát, Klaudy Kinga megfogalmazása szerint csak azt a célnyelvi fordítást nevezhetjük fordításnak, amely ekvivalens a forrásnyelvi szöveggel (Klaudy 1994: 69). Más kutatók szerint az ekvivalencia sohasem lehet teljes, a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg csak 11

14 bizonyos szempontból egyezik meg. Klaudy Kinga az ekvivalencia kutatásának egy harmadik irányzatáról is ír, melyet először Katherina Reiss fogalmazott meg, s lényege, hogy ahány szövegtípus létezik, az ekvivalenciának annyiféle megvalósulása képzelhető el. (Klaudy 1994). A következőkben a legismertebb megközelítéseket tárgyalom Catford ekvivalencia-felfogása John Ian Catford az 1965-ben megjelent A Linguistic Theory of Translation című könyvében különbséget tesz formális megfelelés és szöveg ekvivalens között. Ahogyan azt Klaudy Kinga A fordítás elmélete és gyakorlata című könyvében is olvashatjuk, Catford szerint a formális megfelelő bármely olyan célnyelvi kategória (egység, osztály, szerkezet, szerkezeti elem), amelyről megállapítható, hogy a lehető legpontosabban ugyanazt a helyet foglalja el a célnyelv rendszerében, mint az adott forrásnyelvi kategória a forrásnyelvben (Klaudy 1994:70). A szöveg ekvivalenssel kapcsolatban azonban, Catford nem fogalmaz ennyire tisztán, ugyanis állítása szerint szöveg ekvivalensnek számít bármely célnyelvi egység, mely megállapítottan egyenértékű az adott forrásnyelvi egységgel (Klaudy 1994:70). Catford könyvében hosszasan fejtegeti, hogy a nyelvi rendszerek különbözősége miatt a formális megfelelés rendkívül ritkán fordul elő. A Szent István Egyetem Szaknyelv és Szakfordítás című, 2012-es folyóiratában olvasható Heltai Pál Az ekvivalencia kérdései műés szakfordításban című írása, melyben a következőképpen fogalmaz a formális megfelelésről: A formális megfelelés tulajdonképpen nem ekvivalencia nem szövegek egyenértékűségéről, hasonlóságáról szól, hanem grammatikai és lexikai elemek megfeleléséről. A formális megfelelést azért sem lehet ekvivalenciának nevezni, mert gyakran igen relatív, hiszen az egyes nyelvek hangtani és prozódiai sajátosságai erősen eltérnek, a hasonlónak ítélt nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek pedig sohasem foglalnak el teljesen azonos helyet két nyelv rendszerében. (Heltai 2012:9). Különbség van például az angol és magyar névelők használata között is, mely a filmcímek fordítása esetén is megfigyelhető. A vizsgált 210 filmcím magyar fordításában gyakran megjelenik a határozott névelő, annak ellenére, hogy az eredeti címben nem használnak névelőt, ilyen például a 2009-es Orphan című amerikai horror, melynek magyar címe Az árva lett. Ugyanakkor, néhány esetben épp ennek az ellenkezője mutatkozik meg, tehát vannak olyan címek is, melyeknek fordításakor elhagyták a névelőt. A világhírű The Lion King című animációs film, magyarul egyszerűen csak Oroszlánkirály. De nyilvánvalóan nem csak a névelők használatának a különbségei miatt ritka a formális megfelelés. Klaudy Kinga a következő példát hozza a formális ekvivalencia 12

15 hiányára: Az angol brother szó nem lehet formális megfelelője a magyar fivér szónak, mert a magyar az angollal ellentétben megkülönböztet idősebb fiútestvért és fiatalabb fiútestvért. (Klaudy 1994:70). A vizsgált filmcímek között is találunk olyan filmcímeket, melyekben például az angol man szót a magyar fordítás nem konkretizálja. Az angol man szót a férfiakra használjuk, a következő filmcímekben azonban a fordító nem szűkítette le a szó jelentését: The Elephant Man Az elefántember, Rain Man Esőember. A fent említett példák is a formális megfelelés lehetőségének kizárhatóságát bizonyítják, úgy a filmcímek, mint más típusú fordítások esetében Nida ekvivalencia-felfogása Az ekvivalencia egy másik, neves kutatója Eugene A. Nida 1964-ben jelentette meg Toward a science of translating című könyvét, melyben kétféle ekvivalenciáról ír: a formális ekvivalenciáról és a dinamikus ekvivalenciáról. Catford-dal ellentétben, szerinte az ekvivalencia feltétele a befogadó reakciójának az azonossága (Klaudy 1994:71). Nida a formális ekvivalencia alatt azt érti, hogy a fordító a forrásnyelvi szöveg nyelvtani kategóriáit a célnyelvben is hasonló nyelvtani kategóriákkal adja vissza, így például az igéket igékkel, a főneveket főnevekkel fordítja, sőt a központozást, a mondathatárokat, a helyesírást és a szóhasználatot is pontosan követi (Heltai 2012:9). Nida szerint az ilyen típusú fordításra akkor van szükség, ha például nyelvészek számára készül a fordítás, akik a két egybevetendő nyelv egymásnak megfelelő egységeit akarják összevetni (Klaudy 1994:71). Ez a típusú ekvivalencia nem releváns a filmcímek fordítása esetében, ugyanis a filmforgalmazók a célnyelvi befogadót tartják szem előtt, nem pedig a forrásnyelvi szöveget. A dinamikus ekvivalencia célja a formális ekvivalenciával szemben az, hogy a befogadóban azt az érzést keltse, hogy ő is éppen így mondta volna. Ezen típusú fordítások a forrásnyelvi szövegek legközelebbi természetes ekvivalensei. Klaudy Kinga, Nida felfogása alapján a következő három dolgot sorolja fel, melyeket figyelembe kell venni a természetes fordítás elérése érdekében: 1. a befogadó nyelvet és kultúrát a maga egészében, 2. az adott szöveg kontextusát, 3. a célnyelvi befogadókat (Klaudy 1994:72). A dinamikusan ekvivalens fordítás lényege az, hogy a célnyelvi befogadókban azonos hatást érjen el és azonos reakciót váltson ki belőlük, mint az eredeti szöveg. Nida ezen ekvivalencia felfogása érvényesül a filmcímek fordításakor is. A 252 vizsgált cím alapján, kijelenthetjük, hogy a fordítók, illetve filmforgalmazók a legtöbb esetben nem a forrásnyelvi szöveget részesítették előnyben, hanem 13

16 a célnyelvi befogadót tartják szem előtt. Legfőbb céljuk, hogy például a vígjátékoknál ugyanazt a játékos, vicces hatást érjék el, mint az eredeti amerikai filmcímek Gideon Toury nézetei Gideon Toury volt az első, aki elvetette az ekvivalencia fogalmát, ugyanis a 80-as években a célnyelv felé próbálta a fordításkutatók figyelmét irányítani. Három új fogalmat vezetett be a fordítástudományba: az adekvátságot (adequacy), a célnyelvi megfelelést (appropriacy) és a célnyelvi elfogadhatóságot (acceptability). Klaudy Kinga a következőképpen fogalmazza meg Toury nézeteit: a fordítás szövegének a célnyelvi kontextusban kell funkcionálnia, a célnyelvi műfaji stilisztikai normáknak kel megfelelnie, tehát ne csak a forrásnyelvi szövegnek való megfelelést tűzzük ki célul, amit ő adekvátságnak nevez, hanem a célnyelv követelményeinek való megfelelést is. Ha pedig a célnyelvi olvasókra is tekintettel vagyunk, be kell vezetni az elfogadhatóság követelményét is (Klaudy 1994:79). Lengyel István A fordítási hiba fogalma funkcionális megközelítésben című doktori disszertációjában foglalkozik Toury szemléletével: a fordítást a célnyelvi kultúrába ágyazottan kell vizsgálni, amelynél azt feltételezhetjük, hogy van egy eredeti, és az eredeti és fordítása között létezik valamilyen kapcsolat. Tehát a fordítást fordításként ítéli meg az olvasó, és akként értékeli, az eredetivel való összevetés nélkül. Ez vezetett a fordítási normák bevezetéséhez (Lengyel István 2013). Heltai Pál a Magyar Nyelvőr 129. évfolyamában megjelent A fordító és a nyelvi normák II. című cikkében hosszan részletezi a Toury által megkülönböztetett normákat. Toury szerint a fordítástudomány feladata az, hogy leírja, általában hogyan is fordítanak a fordítók, s ezeket a normákat nevezi ő fordítási normáknak. Toury különbséget tesz előzetes (preliminary) és műveleti (operational) normák közt. Heltai Pál a fordítási normák érvényesülésére a tulajdonnevek fordítását hozza fel példának. A jelenlegi norma szerint a tulajdonneveket nem fordítjuk le egyik nyelvről a másikra (Heltai 2005: 35-36). Ez a szabály a filmcímek fordítása esetében is megfigyelhető, vegyük például az 1998-as Saving Private Ryan című amerikai drámát, melynek magyar fordítása Ryan közlegény megmentése. Láthatjuk, hogy a fordításban sem változtatták meg a katona nevét, hanem megtartották az eredetit. A filmcímek fordításakor rendkívül nehéz a fordítók számára, hogy betartsák a fent említett normákat, hiszen az ő céljuk a nézőközönség megnyerése, nem pedig az ekvivalencia megtartása. Heltai Pál írásában olvashatunk róla, hogy Toury hogyan is vélekedik a fordítói 14

17 normáról: A fordítói norma leíró fogalom, nem előírás: a fordító maga dönti el, hogy betartja-e, illetve mennyire tartja be a normákat (Heltai 2005:36). 15

18 5. Relevanciaelméleti megközelítés: elmélet és gyakorlat Szakdolgozatom 5. fejezetének, s egyik legfőbb részének alapját Dan Sperber és Deirdre Wilson 1995-ös relevanciaelmélete adja. A relevanciaelmélet és a fordítás közötti kapcsolattal számos fordításkutató foglalkozott, azonban a filmcímek fordítását tekintve magyar vonatkozásban eddig kevesen fordítottak figyelmet Sperber és Wilson elve, valamint a filmcímek közötti összefüggésre. A dolgozatomban vizsgált 252 cím csoportosításához ugyanazt a négy fordítási műveletet használtam, amelyről Vermes Albert is írt How Does Shanghai Become London in Hungarian? című művében. A konkrét gyakorlati eredmények előtt Sperber és Wilson relevanciaelméletével foglalkozom részletesebben A relevancia elmélet fogalma A relevanciaelmélet egy rendkívül átfogó, a kommunikációval foglalkozó elmélet. A Modern Nyelvoktatás című folyóirat 2009-es számban Heltai Pál a Fordítás, relevancia, feldolgozás című írásában részletesen tárgyalja a relevanciaelmélethez kapcsolódó fogalmakat, s a Sperber és Wilson által megfogalmazott definíciót, miszerint a megnyilatkozás akkor releváns, ha megfelelő kontextuális hatást ér el ésszerű feldolgozási erőfeszítés mellett (Heltai 2009:13). Zachar Viktor 2012-ben írt A fordító minimális erőfeszítése Vélt vagy valós probléma? című tanulmányában Wilson és Sperber 1990-es műve alapján a következőképpen fogalmazta meg a relevanciaelmélet lényegét: akkor releváns egy információ, ha bizonyos módon kapcsolatba lép az ember világról alkotott feltételezéseivel (Zachar 2012:1). A relevanciaelmélet két legfontosabb kifejezése: a kontextuális hatás és a kognitív környezet. Heltai Pál megfogalmazása szerint a kontextuális hatás azt jelenti, hogy a megnyilatkozás a már meglevő feltevésekkel együtt új feltevéseket/következtetéseket tesz lehetővé: megerősíthet már meglevő feltevéseket, módosíthat már meglevő feltevéseket, vagy ellentmondhat meglevő feltevéseknek, és törölheti azokat (Heltai 2009:13). A kognitív környezet a világról alkotott feltételezések összességét jelenti. Mint azt Heltai Pál írásában is olvashatjuk, a kognitív környezet elnevezés azt jelenti, hogy a kontextus mentális reprezentációja határozza meg a megnyilatkozás értelmezését (Heltai 2009:14). 16

19 Vermes Albert művében olvashatunk a relevanciaelmélet egy másik fontos alapfogalmáról is, a Sperber és Wilson által meghatározott osztenzív kommunikációról. Az osztenzív kommunikáció során a kommunikátor a saját, optimális relevanciájának feltevéseit kommunikálja (Vermes 2005:16). Az emberi kommunikáció az optimális relevanciára törekszik, azonban a valóságban, a kommunikáló felek között ez gyakran nem valósul meg. A relevanciaelmélettel kapcsolatban fontos megemlíteni az úgy nevezett explikatúrákat és implikatúrákat is, ugyanis ezek együttesen hordozzák a megnyilatkozás információtartalmát. Az explikatúrák a nyelvileg kódolt, analóg jelentéseket hordozzák, míg az implikatúrákat gyakran csak következtetések révén kapjuk meg. Külön-külön sem az explikatúrák sem az implikatúrák nem jelentenek teljes üzenetet. Bár az implikatúrák csak kontextuálisan érhetők el, mégis gyakran az üzenet ezen része bizonyul fontosabbnak (Heltai 2009:14; Vermes 2005:16; Zolczer 2015). A relevanciaelmélet az alkalmazott nyelvészet számos területén alkalmazható, beleértve a pragmatikát, a szemantikát, a stilisztikát, a retorikát vagy épp idegennyelv-oktatást. Szakdolgozatomban a relevanciaelmélet és a fent említett területek közötti kapcsolat részletezésétől eltekintek, kitérek azonban a relevanciaelmélet alkalmazására a fordításban, melyet először Ernst-August Gutt fogalmazott meg 1989-ben írt Translation and Relevance című doktori disszertációjában. Gutt elméletére alapozva Heltai Pál a Fordítás, relevancia, feldolgozás című tanulmányában a fordítást a következőképpen definiálta: "interlingvális interpretív kommunikáció másodlagos kommunikációs helyzetben, amelyben a fordító kommunikál a másodlagos olvasóval (Heltai 2009:16). Gutt disszertációja, majd 1991-ben publikált könyve alapján a relevancia elve a fordításban úgy jelenik meg, hogy a fordítás hasonlít az eredeti szövegre. Gutt az optimal resemblance, vagyis az optimális hasonlóság kifejezést használja, melyet a következőképpen definiál: a fordításról feltételezhető egy részről, hogy hasonlít az eredetihez, más részről, ez a hasonlóság összhangban van az optimális relevancia feltevésével, vagyis feltételezhető, hogy az elérni kívánt kontextuális hatás arányban áll az ésszerű feldolgozási erőfeszítéssel (Gutt 1989:162). Gutt kifejezetten a célnyelvi és a forrásnyelvi olvasó kognitív környezete közötti eltérésekre fordít figyelmet. Ezen különbségek miatt ugyanazt az üzenetet nem lehet átadni teljes egészében a fordítás olvasóinak. Ebből a tényből adódik, hogy a fordítás elsődleges 17

20 kritériuma nem az ekvivalencia, hanem az optimális hasonlóság egy korábbi szöveghez (Heltai 2009:16) Filmcímek fordítása esetén használt műveletek a relevanciaelmélet alapján Vermes Albert How Does Shanghai become London in Hungarian című művében négy fordítási műveletet különít el, attól függően, hogy a forrásszöveg enciklopédikus vagy logikai jelentése marad meg a célnyelvi szövegben. 1. Az első ilyen fordítási művelet az úgy nevezett átvitel, mely során a fordító egyszerűen átviszi a forrásnyelvi kifejezést eredeti formájában a célnyelvi szövegbe. Ezt a fordítói műveletet használták például a valószínűleg mindenki által ismert Forrest Gump című 1994-es vígjáték, vagy a nem rég megjelent akciófilm, a Deadpool esetén is. 2. A következő fordítási művelet a fordítás, a szó szerinti jelentésében. Ebben az esetben a cél a forrásnyelvi kifejezés logikai tartalmának és az explikatúráknak a megőrzése. A filmcímek magyarra történő fordítása során ez a művelet az egyik leggyakoribb. Szó szerinti fordítást alkalmaztak például a következő filmcímek esetében: The Thing A dolog vagy Almost Famous Majdnem híres. 3. Az úgy nevezett behelyettesítés az egyik legérdekesebb fordítási művelet, ugyanis ilyenkor a forrásnyelvi kifejezés logikai tartalma eltér a célnyelvitől, ugyanakkor megőrzik az enciklopédikus tartalmat. Az egyik legjobb példa erre a 2010-es Easy A Könnyű nőcske című vígjáték. Azért volt szükség a behelyettesítésre, mert a magyar célközönség többsége nem ismeri Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című könyvét, melyben a házasságtöréssel vádolt nő bőrébe a hűtlenség jelét, a vörös A betűt égetik. 4. A negyedik, egyben utolsó fordítási művelet a modifikáció. Ebben az esetben a forrásnyelvi kifejezés logikai és enciklopédikus tartalma is elvész. Érdekes tény, hogy a filmcímek fordításakor meglepően gyakran alkalmazzák ezt a fordítási műveletet, például Az ember, aki mindent tudott eredeti angol nyelvű címe Swiss Army Man. Láthatjuk, hogy a magyar fordításban nem jelenik meg a forrásnyelvi szöveg valódi jelentése A módszerek és az eredmények elemzése Az egész kutatás legnehezebb és egyben leghosszabb része a filmcímek keresése, és csoportosítása volt műfaj és fordítási művelet szerint. Az egyszerűnek tűnő feladat valójában 18

21 annyira komplex és figyelemigényes, hogy összességében ez volt a kutatás leginkább időigényes része. Szakdolgozatomban először 210 filmcímet vizsgáltam, majd kutatásaim, vizsgálódásaim során több amerikai sorozat is eszembe jutott, melyek eredeti, angol nyelvű címei jelentésben egyáltalán nem hasonlítanak a magyar fordításra, így a már meglévő filmcímekhez még 42 sorozatcímet társítottam, így a korpuszom összesen 252 címből áll. A következő táblázat azon címek számát műfaj szerint mutatja, melyeket egy-egy fordítási művelet alá tudtam besorolni. Akció Vígjáték Dráma Horror Animációs Sorozat Össz. Átvitel Fordítás Behelyettesítés Modifikáció táblázat: A csoportosítás eredményei számokban A fent látható táblázattal kapcsolatban, az első, ami valószínűleg minden olvasónak feltűnik, hogy összességében a szó szerinti fordítás műveletét alkalmazták a legtöbbször. Az eredményekből tisztán látszik, hogy a filmcímek fordítása sok esetben függ a műfajoktól. A legkirívóbb különbséget a modifikáció használatánál láthatjuk. Míg a vígjátékoknál és az akciófilmeknél megdöbbentően sokat alkalmazták azt a fordítási műveletet, mely során mind az enciklopédikus, mind a logikai tartalom elvész, addig a többi vizsgált műfajban ez a szám jóval alacsonyabb. De mi lehet ennek az oka? Az egyszerű filmnézőnek, aki nem érdekelt sem a filmcímek, sem a fordítás világában, valószínűleg fel sem tűnik, hogy a vígjátékok és az akciófilmek magyarra fordított címei ilyen gyakran eltérnek az eredeti, angol nyelvű filmcímektől. Mint azt szakdolgozatomban már többször kiemeltem, a filmforgalmazók elsődleges célja a nézőközönség megnyerése. Valószínűleg ez a legfőbb oka, hogy a fordítók gyakrabban választják például a vígjátékok esetében a modifikáció műveletét, mint esetleg a drámáknál. Gyakori jelenség, hogy olyan szófordulatok, szójátékok vannak az amerikai címben, melyeknek magyarul nem lenne semmi értelme vagy nem ugyanazt a hatást váltaná ki a nézőből, mint eredeti nyelven. Az 1961-es 19

22 Breakfast at Tiffany s amerikai vígjáték címét a következőképpen fordították le magyarra: Álom luxuskivitelben. Az eredeti címben látható Tiffany egy luxus ékszerüzletre utal, ami iránt a magyar nézőközönség a 60-as években valószínűleg nem mutatott volna különösebb érdeklődést. A vígjátékok magyar címei sokkal játékosabbak, kifejezőbbek és sok esetben sajnos elég bugyuták is. A fordítók gyakran használnak szleng szavakat, melyek az angol nyelvű filmcímekben nincsenek jelen. Például a 2008-ban megjelent, amerikai vígjáték, a Forgetting Sarah Marshall magyarul egyszerűen csak Lepattintva. Ez a fiatalok körében igen sűrűn használt szleng szó arra utal, hogy ez a bizonyos Sarah Marshall szakított filmbeli párjával, tehát lepattintotta őt. Egyszerű, rövid és mégis sokkal frappánsabb, mint az eredeti cím. Mint említettem, a filmcímek, s főleg a vígjátékok címeinek fordításakor gyakran furcsa, értelmetlen változtatásokat is végrehajtanak, ilyen például a Little Miss Sunshine című családi vígjáték, melynek magyar fordítása A család kicsi kincse lett. A magyar filmcímek gyakran sokkal hatáskeltőbbek, mint az eredeti címek. Nincs ez másképp az akciófilmek esetében sem, s ez az egyszerű tény az oka annak, hogy ebben a műfajban is, csak úgy, mint a vígjátékoknál, gyakrabban fordul elő a modifikáció használata. Az amerikai filmcímek hibájaként róható fel, hogy rendkívül semleges stílusúak a magyar filmcímekkel ellentétben, melyek érzékletesebbek, bár olykor-olykor igen meghökkentő fordítások is előfordulnak az akciófilmek címeit tekintve is. Vannak olyan esetek is, amikor olyannyira megdöbbentem, amikor megláttam egy angol nyelvű filmcím magyar fordítását, hogy egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy ez most egy jó vagy egy szörnyű fordítás (a filmcímek esetében a jó és rossz nyilván elég szubjektív, hiszen mindenki saját véleményt alkothat róla). Az egyik ilyen meglepő filmcím a Ride Along volt, melynek magyar fordítása Pofázunk és végünk. Már a kutatás legelején egyértelművé vált számomra, hogy a drámák tekintetében lesz a legkevesebb eltérés az forrásnyelvi és a célnyelvi címek között. Ugyanezt igazolja a fent látható táblázat is, hiszen egy részről a 42 cím mindegyikét el tudtam helyezni a fenti csoportok egyikébe, míg a többi műfaj esetében több összekombinált csoportot is alkalmaznom kellett, de ezt a későbbiekben részletezem. Más részről a 42 vizsgált drámából 28 filmcímnél alkalmazták a szó szerinti fordítás műveletét. A drámákról általánosságban elmondható, hogy nem a fiatal tinédzsereknek szól, a célközönség inkább az érett, komolyabb filmekre vágyó értelmiségi csoport. Ez tükröződik a filmcímekből is, ugyanis ebben az 20

23 esetben nincs szükség vicces szójátékokra vagy figyelemfelkeltő nyelvi elemekre. A filmforgalmazók célja, hogy úgy nyerje meg a magyar nézőközönséget, hogy a filmcímek fordítása ugyanazt a mondanivalót sugallja, mint az eredeti cím. Érdekes tény, hogy az IMDb (Internet Movie Database) egy online adatbázis szerint a 28 dráma, melyeknél a szó szerinti fordítás műveletét alkalmazták, mindegyike a felsőbb kategóriás filmek közé tartozik. Például a világhírű, 9,2 pontos A Keresztapa (The Godfather) című drámát ki tudná elképzelni más fordítással? A behelyettesítés módszerét tekintve nincsenek kirívó különbségek a műfajok között, azonban az világosan látszik, hogy a leggyakrabban az animációs filmek esetében alkalmazzák. A mesék általában gyerekeknek szólnak, ezért az amerikai animációs filmek címeiben szereplő neveket gyakran elmagyarosítják, hogy a kisebbek is könnyedén ki tudják ejteni, illetve meg tudják jegyezni. Ilyenkor az eredeti címet mintegy helyettesítik egy magyar megfelelővel. A két legismertebb ilyen mese a Micimackó kalandjai (The Many Adventures of Winnie the Pooh) és a Susi és Tekergő (Lady and the Tramp). A fent látható táblázatból az is kiderül, hogy az átvitel módszerét főként a sorozatoknál használták. Ennek rendkívül egyszerű oka van, még pedig az, hogy a sorozatok címeiben gyakran fellelhetők a tulajdonnevek, melyeket nem szokás lefordítani, így a filmforgalmazók csak átviszik a forrásnyelvi nevet a célnyelvi szövegbe: Dexter, Castle, Chuck stb. A 252 címből összesen 230 volt egy fordítási művelettel azonosítható. További 22 esetben azonban a négy művelet különböző kombinációira volt szükség. A következőkben bemutatom, mely kombinációkat alkalmaztam a különböző műfajú címeknél, illetve kifejtem, hogy miért is használhatták a fordítók a különböző műveleteket együttesen 1-1 filmcím fordításakor. Akciófilmek: 1. Átvitel+modifikáció: Logan Logan Farkas Warrior Warrior - A végső menet 2. Fordítás+modifikáció 21

24 The Raid 2: Berandal A rajtaütés 2 3. Átvitel+fordítás Kingsman: The Secret Service Kingsman: A titkos szolgálat Vígjátékok: 1. Átvitel+modifikáció Superbad Superbad avagy miért ciki a szex? Wonder Boys Wonder Boys Pokoli hétvége Horrorfilmek: 1. Fordítás+modifikáció Sleepy Hollow Az Álmosvölgy legendája 2. Átvitel+modifikáció Pitch Black Pitch Black 22 évente a sötétség Eden Lake Eden Lake Gyilkos kilátások Insidious Chapter 2 Insidious A gonosz háza Animációs filmek: 1. Átvitel+modifikáció Toy Story Toy story Játékháború Lilo & Stitch Lilo & Stitch - A csillagkutya Hotel Transylvania Hotel Transylvania - Ahol a szörnyek lazulnak 2. Fordítás+behelyettesítés Merida, a bátor Brave 22

25 3. Fordítás+modifikáció Legend of the Guardians: The Owls of Ga'Hoole Az őrzők legendája Sorozatok: 1. Átvitel+modifikáció The Flash Flash A Villám Shameless Shameless Szégyentelenek House Doktor House Homeland Homeland: A belső ellenség Brooklyn Nine-nine Brooklyn 99 Nemszázas körzet Bosch Harry Bosch A nyomozó Monk Monk A flúgos nyomozó A fordítók leggyakrabban az átvitel és a modifikáció kombinációját használták, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a forrásnyelvi címből átvitt tulajdonnév vagy egyéb kifejezés a célnyelven nem használt, vagy a nézők számára nem sokat mondana, így a legtöbb esetben hozzáadtak egy magyarázatot, mellyel konkretizálták a film témáját. Vannak ugyan, olyan példák is köztük, ahol lehetséges lett volna a fordítás, ám magyar nyelven annyira furcsán, szinte kínosan hangzott volna, hogy a fordítók maradtak ennél a megoldásnál. Ez a helyzet állt fenn például a Superbad vagy Wonder Boys című amerikai vígjátékoknál is. Öt olyan cím maradt az összesen 252 filmcímből, melyek fordítása során sem a négy fordítási művelet egyikét sem pedig az átvitel és modifikáció kombinációját nem alkalmazták. Ezek fordításánál a következő műveletek figyelhetők meg: fordítás + modifikáció, átvitel + fordítás, fordítás + behelyettesítés. Ez a szám azonban olyannyira csekély, hogy nem vonható le belőle ésszerű következtetés, hogy miért is ezeket a fordítási műveleteket használták. 23

26 A kutatáselemzésről összesítve elmondható, hogy a relevanciaelmélet felőli megközelítést alkalmazva, a 230 címet négy fordítási művelet egyikéhez kapcsoltam, s további 22 címet ezen műveletek kettős kombinációjához. A vizsgált 252 cím közül a dráma műfajába tartozó filmcímek esetében figyelhető meg leginkább a szó szerinti fordítás műveletének alkalmazása, míg a bohókás, olykor-olykor elég furcsának tűnő vígjáték címek fordításakor a leggyakoribb művelet a modifikáció volt. 24

27 6. A vizsgálati rész bemutatása A vizsgálat célja Vizsgálatom célja, hogy felmérjem, mennyire vannak tisztában a fordítók a filmcímek fordításaival, a fordítási műveletekkel, illetve mi a véleményük összességében róluk. Szeretném kideríteni továbbá, hogy mit gondolnak egy-egy konkrét filmcímről, valamint, hogy szerintük van-e összefüggés a műfajok és a filmcímek fordításainak minősége közt. Utolsó sorban pedig arra keresem a választ, hogy vajon tudják-e a fordítók, hogy milyen különbségek is vannak az amerikai és brit filmcímek között. A vizsgálati módszer Vizsgálatomhoz saját kérdőíves módszert alkalmaztam, melynek kitöltésére olyan személyeket kértem fel, akiknek van fordítói tapasztalatuk. A 14 kérdésből álló kérdőívemet összesen 51 személy töltötte ki. Az első 5 kérdés személyes jellegű, a kérdőív második részében pedig a filmcímek fordításával kapcsolatos kérdéseket tettem fel. Változatos kérdéstípusokat használtam, előfordultak egyaránt nyitott és zárt kérdések. Hipotézisek 1. Feltételezem, hogy a legtöbb fordító nem foglalkozott még filmcímek fordításával. 2. Feltételezem, hogy a legtöbb ember a film előzetes és a szereposztás alapján dönti el, hogy megnéz-e egy bizonyos filmet. 3. Feltételezem, hogy az emberek többsége szerint a dráma műfajába tartozó filmcímek fordításai a legjobbak. 4. Feltételezem, hogy a fordítók többsége nincs tisztában azzal, hogy a filmcímek tekintetében is van különbség a brit és amerikai angol között. 5. Feltételezem, hogy a legtöbb fordító szerint a filmcímek fordítása esetén a leggyakrabban a szó szerinti fordítás műveletét alkalmazzák. 25

28 Eredmények értékelése 1-2. kérdés: A kitöltők nemére és életkorára vonatkozott A válaszadók 72,5 %-a nő, s csupán 27,5 %-a volt férfi. Ez azt jelenti, hogy a kérdőívet 37 nő és 14 férfi töltötte ki (1. ábra). A válaszadók korát illetően pedig, 51%, vagyis 26 fő jelölte meg a 18 és 29 év közötti kategóriát, 13-an a év, 10-en a 40-49, 2 fő pedig az év közötti kategóriába sorolta magát. Egy válaszadó sem volt 60 évesnél idősebb (2. ábra). 1. ábra: A válaszadók neme 2. ábra: A válaszadók korosztálya 26

29 3-4. kérdés: Idegen nyelvek ismerete és fordítási szakterületek A kérdőív harmadik kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók milyen nyelveken beszélnek (egynél több választ is megjelölhettek). A következő nyelvek közül választhattak: angol, német, orosz, francia, spanyol és egyéb. Nem meglepő módon, a válaszadók közül csupán egy személy volt, aki nem beszél angolul. A második legtöbbet beszélt nyelv a német volt (32 fő). Az oroszt (6 fő), franciát (7 fő) és spanyolt (5 fő) körülbelül ugyanannyian jelölték meg, s volt további 9 kitöltő, akik valamilyen más nyelven is beszélnek (3. ábra). A fordítási szakterületekre vonatkozó kérdésre szintén több választ is adhattak a kitöltők. A válaszadók többsége, 54%-a (27 fő) foglalkozik gazdasági szakfordításokkal. Az 51 kérdőív kitöltő közül 16-an fordítanak különböző irodalmi műveket, 15-en a jogi szakfordításokban, s további 14 fő a műszaki fordításokban jártas (4. ábra). 3. ábra: A válaszadók idegen nyelv ismerete 4. ábra: Fordítási szakterületek 27

30 5. kérdés: Arra vonatkozott, hogy hányan foglalkoztak már a filmcímek fordításával A filmcímek fordításával általában a különböző filmforgalmazók munkatársai foglalkoznak, tehát az eredmények kiértékelése előtt feltételeztem, hogy a fordítók többsége nem foglalkozott még ilyen jellegű fordítással. Az 51 válaszadó közül mindössze nyolcan válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy Foglalkozott már valaha filmcímek fordításával? Az 5. ábrán ezt az eredményt láthatjuk százalékokban kifejezve. 5. ábra: A filmcímek fordításával foglalkozó válaszadók 6. kérdés: Mi az a legfőbb szempont, ami meghatározza, hogy megnéz-e egy bizonyos filmet? Többen észrevételezték, hogy ennél a kérdésnél csupán egy választ lehetett megjelölni, miközben az emberek többsége legalább két szempont alapján dönti el, hogy érdemes-e megnézni egy filmet. Kérdőívem ezen kérdése a LEGFŐBB szempontra vonatkozott, s ha a kitöltők egynél többet is választhattak volna, akkor a kérdésemre nem kaptam volna pontos választ. A válaszadók többsége, 17 és 18 fő, a műfaj és a film előzetes alapján néz meg egy filmet. A szereposztás 9, míg a mások által alkotott vélemények 6 személynek bizonyultak fontosnak. A kérdőívet kitöltők közül mindössze egy fő számára a filmcím a legfőbb szempont (6. ábra). A vizsgálati eredmények alapján világos, hogy nem a filmcím határozza meg leginkább egy film nézettségét, ugyanakkor volt néhány személy, akikkel át tudtam személyesen is beszélni a kérdőív kitöltése során adott válaszaikat, s ők úgy vélték, hogy az öt felsorolt szempont összessége alapján döntik el, hogy megnéznek-e egy filmet a moziban. Egyikük szerint: egy frappáns, megnyerő filmcím épp olyan fontos lehet, mint például a szereposztás vagy a trailer. 28

31 6. ábra: Főbb szempontok 7. kérdés: A filmcím fordítások minősége és a filmműfajok közötti összefüggések A kérdőív 7. kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók szerint van-e összefüggés a filmcím fordítások minősége és a filmműfajok között. A többségük szerint (68,6 %) nincs kapcsolat köztük, 16 fő (31,4 %) azonban úgy vélte, hogy van összefüggés a két dolog között, s közülük 12-en meg is indokolták válaszukat. Az összefüggésekkel kapcsolatos igen, illetve nem válaszok a 7. ábrán láthatóak százalékokban megadva. Többen is a vígjátékokat hozták fel példának, ugyanis az egyik válaszadó szóhasználata szerint a legtöbb esetben azoknak próbálnak "humoros" címet adni a magyar fordítók/szakemberek, végül pedig az esetek felében inkább idétlen filmcímek születnek. Három válaszadó szerint az igényesebb műfajok, mint a drámák vagy szépirodalmi alkotások esetében a pontosság, s ez által a filmcímek minősége sokkal fontosabb, mint például az imént említett bugyuta vígjátékoknál. Az egyik válaszadó megfogalmazása szerint, a díjnyertes/jelölt filmeknél fontosabb lehet a pontos fordítás, mert igényesebbek a nézők, míg az olcsó horroroknál, vígjátékoknál kevés embert zavar a pontatlan fordítás, s a filmforgalmazók inkább magyarul hangzatos filmcímet választanak. Két kitöltő szerint a film költségvetésével van összefüggésben a filmcímek fordítása, mások szerint pedig a filmcímeknek illeszkedniük kell a műfajokhoz stílusban, hangulatban és az általa közvetített üzenetben is. 29

32 7. ábra: A válaszadók véleménye a minőség és a műfajok közötti összefüggésről 8. kérdés: A válaszadók véleménye a különböző műfajú filmcímek fordításáról A 8. kérdésben a válaszadóknak négy filmműfajt kellett pontozni (1-től 5-ig), attól függően, hogy mi a véleményük a különböző műfajú filmcímek fordításairól. Az egyes jelentette a nagyon rossz fordításokat, míg az ötös a nagyszerűeket. A vígjátékok tekintetében a legtöbb kitöltő hármasra, tehát semlegesre értékelte a filmcímek magyar fordítását. Három személy szerint a vígjátékok címeinek fordítása nagyon rossz, míg öt fő szerint remek fordítások születnek ebben a műfajban. A kitöltők 30%-a, tehát 15 személy gondolta úgy, hogy a vígjátékok címeinek a fordítása általában jó, így négyesre értékelték azokat, míg 6 válaszadó szerint a magyar fordítások inkább számítanak rossznak, mint nagyszerűnek, így ők csak kettesre értékelték (8. ábra) 8. ábra: Vígjátékcímek fordításainak értékelése A drámákat a legtöbben hármasra (19 fő) és négyesre (21 fő) értékelték. Érdekes tény, hogy a válaszadók közül csupán négyen voltak, akik ötös pontszámot adtak a drámák magyar címeire, sőt volt egy személy, aki ezen műfajú filmcímek fordítását nagyon rosszra értékelte. Az 51 kérdőív kitöltő közül erre a kérdésre csak 49 válasz érkezett. Ezek az eredmények is azt 30

33 az elképzelést igazolják, hogy a felsőbb kategóriás, komolyabb filmek esetében, a filmforgalmazók nem a figyelemfelkeltésre, a minél meghökkentőbb megoldásokra törekszenek, hanem arra, hogy már a film címe is azt a komolyságot sugározza, mint maga a film. 9. ábra: Drámacímek fordításainak értékelése A horror esetében is csak 49 válasz érkezett, feltételezhető, hogy a válaszadók közül ketten nem igazán jártasak ebben a műfajban, így a címek fordítását sem tudják megítélni. A 49 válaszadó közül 26-an, tehát a többség a semleges, 3-as pontszámot adta ezen műfaj filmcímeinek magyar fordításaira. Meglepő eredmény azonban, hogy egyesre és kettesre mindössze 3-3 szavazat érkezett, ami azt bizonyítja, hogy a válaszadók többsége egyáltalán nem gondolja úgy, hogy az olcsó, rosszabb kategóriájú horrorfilmek címeinek fordítása sokkal rosszabb lenne, mint például a felsőkategóriás drámáké (10. ábra). 10. ábra: Horror műfajú címek fordításainak értékelése 31

34 Ami pedig az akciófilmek címeinek fordítását illeti, a kérdőív eredményeinél majdnem ugyanaz figyelhető meg, mint a drámák esetében. A legtöbb válaszadó itt is a hármas (21 fő) és négyes (20 fő) értékeléseket adta. Két személy gondolta úgy, hogy az akciófilmek címeinek fordítása nagyon rossz, s további két fő véleménye szerint pedig nagyszerűek. (11. ábra). Szakdolgozatom előző fejezetére alapozva, kijelenthetem, hogy csak úgy, mint a vígjátékok esetében, az akciófilmek címeinek fordításakor is a leggyakoribb fordítási művelet a modifikáció volt. Ennek a ténynek tudható be, hogy mindkét műfaj esetében alig néhányan gondolták úgy, hogy ezen filmcímek magyar fordításai valóban nagyszerűek ábra: Akciófilm műfajú címek fordításának értékelése kérdés: Mi a véleménye a következő vígjátékok filmcímeinek fordításáról? A 9. kérdésben konkrét példák segítségével szerettem volna kideríteni, hogyan is vélekednek a fordítók az amerikai filmcímek magyar fordításairól. A válaszadóknak ezeket a példákat kellett 1-től 5-ig pontozniuk (1-nagyon rossz, 5-nagyszerű). A válaszokat egy diagramban összesítettem (12. ábra). Az első ilyen cím a 2005-ben megjelent, amerikai vígjáték, a The Wedding Crashers volt, melynek magyar fordítása: Ünneprontók ünnepe. A kreatív fordítás megosztotta a válaszadókat, ugyanis a legtöbben (19 fő) négyes értékelést adtak rá. A kérdőív kitöltők közül 12-en nem igazán tudták eldönteni, hogy a filmcím magyarra fordítása jó vagy éppen rossz, így ők a középutat választották, míg 13 válaszadó szerint egyenesen nagyszerű. Csupán egy olyan válaszadó volt, aki úgy vélte, hogy ez egy nagyon rossz fordítás. A 8 felsorolt cím közül a válaszadók a Harold&Kumar Go to White Castle, vagyis a Kalandférgek című vígjátékot tartották a legrosszabb fordításnak, ugyanis az 51 kitöltőből 18- an értékelték egyesre, s csupán négyen gondolták úgy, hogy ez egy nagyszerű fordítás. 32

35 További 13 válaszadó szerint a Kalandférgek cím közelebb áll a nagyon rossz minősítésre, 12-en pedig semlegesen értékelték. A felsorolt vígjáték címek fordításai közül a legjobbaknak a következők bizonyultak: The Hangover Másnaposok, Bridemaids Koszorúslányok, valamint Bad Neighbor Rossz szomszédság. A három cím közül egyedül a Rossz szomszédság kapott egy darab kettes értékelést, de összességében a válaszadók szerint ez a címfordítások jónak számítanak. A 2007-es Knocked Up amerikai vígjáték címének fordításáról is jó véleménnyel voltak a válaszadók. A kitöltők közül 18-an gondoltál úgy, hogy a Felkoppintva nagyszerű fordítás, s további 19 személy értékelte négyesre. Csupán egy fő véleménye volt az, hogy ez egy nagyon rossz fordítás. A National Lampoon s Vacation filmcímének fordítását a válaszadók többsége (21 fő) közepesnek tartotta. A Családi vakáció magyar filmcím összességében 15 válaszadó szerint számít jónak, vagy nagyszerűnek, másik 15 kitöltő véleménye szerint azonban ez egy rossz fordítás. A There s Something About Mary, magyar fordításban a Keresd a nőt! című vígjátékot illetően, összesen 20 válaszadó gondolta úgy, hogy nem ez a megfelelő filmcím fordítás, s csupán 4 személy tartotta nagyszerűnek, további 13 fő szerint pedig ez egy találó, jó filmcím fordítás. Az 51 válaszadó közül 14-en értékelték semlegesen a fordítást. The Hangover - Másnaposok There is Something About Mary - Keresd a nőt! National Lampoon's Vacation - Családi vakáció Knocked Up - Felkoppintva Bridemaids - Koszorúslányok Bad Neighbor - Rossz szomszédság Harold&Kumar Go to White Castle The Wedding Crashers - Ünneprontók ünnepe ábra: A vígjátékok címfordításainak értékelése 33

36 10. kérdés: Mi a véleménye a következő akciófilmek címeinek fordításáról? A korábban kielemzett kérdéshez hasonlóan, a 10. kérdésben konkrét példákat mutattam be, s a válaszadóknak az akciófilmek címeit kellett pontozniuk 1-től 5-ig. Az eredményeket ez esetben is egy diagramban összesítettem. Az akciófilmek címeinél nem fedezhető fel akkora különbség egyik-másik cím fordítása között, mint a vígjátékoknál. A nyolc felsorolt cím közül mindössze két esetben voltak olyan válaszok, melyek szerint ezek a fordítások a nagyon rossz kategóriába sorolhatók: The Boondock Saints Testvérbosszú és a Batman Begins - Batman: Kezdődik. Az 51 válaszadóból mindkét filmre csak 50 értékelést adtak le. A kitöltők közül pedig 2-2 személy gondolta úgy, hogy ez a két filmcím nagyon rossz fordítása az eredetinek. A Testvérbosszú címre további 13 kettes, 18 hármas, 14 négyes és csupán 3 darab ötös értékelés érkezett. A Batman: Kezdődik címmel kapcsolatban azonban, a kitöltők többsége (19 fő) úgy vélte, hogy ez egy nagyszerű fordítás, további 12 fő négyesre, 8-an pedig semlegesen, tehát hármasra értékelték. A két válaszadó mellett, akik nagyon rossz fordításnak ítélték meg a magyar címet, volt még 9 olyan kitöltő, aki csupán kettesre értékelte a denevérember filmcímét. Az első esetben valószínűsíthető, hogy azért érkezett több rossz értékelés, mert a magyar fordításban elvész úgy a forrásnyelvi szöveg logikai, mint az enciklopédikus tartalma. A 17 személy, akik szerint a Testvérbosszú egy jó, vagy nagyszerű fordítása az eredeti The Boondock Saints címnek, bizonyára ismerték, vagy utánanéztek a filmnek, s tisztában voltak vele, hogy miről szól. Tudták, hogy a filmforgalmazók azért változtatták meg a filmcímet, mert a magyar nézőknek semmitmondó lett volna, ha a fordítók az átvitel vagy a fordítás műveletét alkalmazták volna a filmcím fordításakor. Érdekes tény azonban, hogy ugyan a válaszadók nagy része szerint a Batman: Kezdődik egy nagyszerű filmcím fordítás, még is voltak, akiknek nem igazán nyerte el a tetszését a szó szerinti fordítás. A legjobb értékelést, érthető módon, a The Rock fordítása, A szikla kapta. Az 51 válaszadóból 31 gondolta úgy, hogy ez egy nagyszerű fordítás, további 13 fő jónak értékelte, s 7 személy semlegesen nyilatkozott róla. Hasonlóak voltak a vélemények a maradék 5 filmcím fordítással kapcsolatban is. A kérdőívet kitöltők nagy része úgy vélte, hogy a Taken Elrabolva, az Edge of Tomorrow A holnap határa, az American Sniper Amerikai mesterlövész, a The Bourne Identity A Bourne-rejtély és a Lethal Weapon Halálos fegyver filmcím fordítások összességében jónak mondhatók. 34

37 The Rock - A szikla Taken - Elrabolva Batman Begins - Batman:Kezdődik Edge of Tomorrow - A holnap határa American Sniper - Amerikai mesterlövész The Bourne Identity - A Bourne-rejtély The Boondock Saints - Testvérbosszú Lethal Weapon - Halálos fegyver ábra: Az akciófilmek címeinek értékelése 11. kérdés: A brit és amerikai filmcímek közötti különbségekre vonatkozott A válaszadók bizonyára tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a brit és amerikai angol között számos különbség felfedezhető, azt azonban mégis csak 49%-uk, tehát 25 fő tudta, hogy vannak olyan esetek, amikor a britek megváltoztatják egy amerikai film címét (14. ábra). A 25 igen választ adó személy közül 16-an meg is fogalmazták, hogy miért is gondolják úgy, hogy néhány esetben van különbség a brit és amerikai filmcímek között. Legtöbben a jelentésbeli, illetve a kulturális különbségeket találták a legfőbb okoknak. Egy válaszadó szerint a különböző kultúrák miatt néhány amerikai filmcím semmitmondó lenne az Egyesült Királyságban, egy másik kitöltő, aki szintén a kulturális különbségekre hivatkozott, a következőképpen fogalmazott: ahogyan a magyar kultúra is különbözik az amerikaitól, úgy a britek is mást tartanak viccesnek, találónak. Egy válaszadónak elsősorban a brit és amerikai helyesírás különbsége jutott eszébe, melyre a neighbour neighbor példát hozta fel. Volt, aki szerint a filmcímekben használt amerikai kifejezések sértők lehetnek a brit területeken, s volt olyan is, aki úgy vélte, a britek egyszerűen csak honosítanak. Néhányan konkrét példákat is megemlítettek. Egy válaszadó a wikipedia által összegyűjtött különbségekre hivatkozott, egy másik kitöltő pedig a Harry Potter filmek első részének címében fellelhető Philosopher s Stone és Sorceror s Stone különbséget említette meg példaként. A kérdés ugyan arra vonatkozott, hogy a britek megváltoztatják-e az amerikai filmcímeket, de ebből a válaszból láthatjuk, hogy ez oda-vissza működik. 35

38 14. ábra: A brit és amerikai filmcímek közötti különbségek 12. kérdés: A legjellemzőbb fordítási művelet az angol nyelvű filmcímek magyarra történő fordítása esetén 36

39 15. ábra: A filmcímek esetében használt fordítási műveletek gyakorisága Szakdolgozatomban részletesen elemeztem a filmcímek fordításakor alkalmazott fordítási műveleteket. A 12. kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók közül a négy fordítási művelet közül melyiket használják leggyakrabban a fordítók a filmcímek esetében. A félreértés elkerülése végett, a műveletekhez példákat is társítottam, így biztosan minden válaszadó tisztában volt vele, hogy melyik művelet mit is jelent pontosan. Az 51 válaszadóból 31-en (60,8 %) vélekedtek úgy, hogy a legsűrűbben előforduló fordítási művelet a modifikáció. A fordításra ami valójában a leggyakoribb csupán a kérdőív kitöltők 19,6 %- a, tehát 10 fő szavazott. A behelyettesítés műveletéről kilencen (17,6 %) gondolták úgy, hogy az a legtöbbször használt fordítási művelet, míg az átvitel csupán egyetlen egy szavazatot kapott. Ezen eredmények valószínűleg annak tudható be, hogy az emberek többsége a vígjátékokat és az akciófilmeket nézi legszívesebben, s ezeknél a műfajoknál valóban a modifikáció műveletét alkalmazzák leggyakrabban a fordítók (15. ábra). 13. kérdés: Van-e olyan magyar filmcím fordítás, amelyet Ön másképp fordított volna? A 13. kérdésre 50 válasz érkezett, melyek közül 31 személy (62 %) nem változtatna meg egy filmcímet sem, a másik 18 válaszadó számára azonban, van legalább egy olyan magyar filmcím, amit mindenképp máshogy fordított volna (16. ábra). Közülük heten konkrét példákkal is tudtak szolgálni, melyek között nem csak amerikai filmcímek szerepelnek: 1. A 2006-os koreai akciófilm címe angolul: Bloody Tie, magyar fordítása pedig Véres nyakkendő. A válaszadó inkább a Véres kötelék címet adta volna neki. Ugyan az eredeti, koreai filmcímet nem ismerem, viszont magát a filmet igen, így én is a válaszadó véleményével értek egyet, miszerint, ha a magyar filmforgalmazók esetleg az angol nyelvű 37