Nem tudatos befolyásoló tényezők kvan7ta8v kutatásokban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nem tudatos befolyásoló tényezők kvan7ta8v kutatásokban"

Csongor Takács
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Nem tudatos befolyásoló tényezők kvan7ta8v kutatásokban

2 Kontextus hatások kérdőíves felmérésekben

3 Történelmi áaekintés es évek a kezdet Felismerik, hogy léteznek kontextus hatások (Payne és Rugg) as évek legnagyobb kutatások A hatások és 8pusaik részletes megismerése (Schuman és Presser) es évek további részletek Kutatások, melyek az előző év7zed eredményein alapulnak Jelenleg nincs a figyelem középpontjában Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 3

4 Kérdés típusok Attitűd kérdések szignifikáns hatás Nem attitűd kérdések kis mértékű hatás Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 4

5 Módszertan A kontextus hatások mérésére szolgáló legfontosabb módszer a Split ballot tes,ng Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 5

6 Kontextus hatás 8pusai

7 1. Kérdés megfogalmazása Az egyik első felismert hatás Rugg (1941): Not allow vs forbid Schuman-Presser: Question wording as an independent variable in survey analysis p. Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 7

8 2. Kérdéssorrend avagy továbbvivő hatás Milyen fajta kérdés vagy téma szerepel a vizsgált kérdés előa 2 8pus: tények hatása, melyek az előző témában előkerültek érzelmek hatása, melyeket az előző téma váltoa ki priming Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 8

9 A verzió B verzió kormány + 39,4 46,3-48,9 46,0 ellenzék + 50,4 54,1-40,2 39,0 Angelusz-Tardos: A kérdőíves kontextushatás. In.: Mérésről mérésre 2006 Eredmények Jelen van a hatás a legtöbb kísérletben Ugyanakkor a hatás általában lokális, nem terjed ki a lényegesen később szerepelő kérdésekre Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 9

10 3. Válaszsorrend Népszerű kutatási téma Aránylag könnyű megfelelően mérni Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 10

11 Eredmények A legtöbb kutatás szerint jelen van a hatás a kérdések zöménél, ugyanakkor egy nagy csak a kérdések harmadánál figyelte meg további felmérések szükségesek annak megismerésére, hogy milyen fajta kérdéseknél jellemzőbb a hatás A hatás módja: Az első válasznak erős húzóereje van (ahogy a példa is mutatja) KifejezeAen érzelmi kérdéseknél: Nincs hatása, ha határozoaan ellenszenves a téma Az első opcióhoz húzza a témát kedvelőket és semlegeseket Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 11

12 4. Kiegyensúlyozás, támogatás - ellenzés Schuman-Presser: Question wording as an independent variable in survey analysis p. Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 12

13 Schuman-Presser: Questions and answers in attitue surveys p. Az emberek inkább egyetértenek, mint sem (ahogy inkább nem engedélyeznek mint 7ltanak ) támogatás ellenzés rendelkezik hatással A kiegyensúlyozás nem mutat szignifikáns hatást Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 13

14 5. KikényszeríteA válasz (forced choice) Véleménye szerint mi okolható inkább az országban tapasztalt törvénytelenségekért az egyének vagy a szociális helyzet? Which in your opinion is more to blame for crime and lawlessness in the country individuals or social condi7ons? Típusok: 2 opció 2+1: középérték / nem tudom / mindkeaő Inkább skálaszerű Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 14

15 6. Középérték Elméle7 érvek melleae és ellene: Az ezt választók hajlanak valamelyik szélsőérték felé, csak kisebb intenzitással Azokat vonzza, akiknek nincs véleménye, de nem akarják a nem tudom - ot jelölni Azon válaszadók, akik tényleg a középső értékhez hoznak, nem választhatják azt, ami hibákat és téves következtetéseket eredményezhet Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 15

16 Schuman-Presser: Question wording as an independent variable in survey analysis p. Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 16

17 Eredmények Ha van, jellemzően választják A mérték nagyban függ a témától Például poli7kai kérdésekben kikristályosodoa válasz középen állni A jelenléte nincs hatással a két szélső válasz egymáshoz viszonyítoa arányára Ha 3 helyea 5 lehetőség van, néhányan az átmenetek felé mozdulnak, de a legtöbben ekkor is középen maradnak Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 17

18 Általánosságban Jobb, ha nincs középső ha a kérdés, hogy merre hajlanak a válaszadók Jobb, ha van középső ha a cél kiválogatni azokat, akiknek határozoaabb, erősebb a véleményük a témáról Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 18

19 7. Nem tudom Verziók: Emlí7k a kérdés részeként Bejelölik, ha magától válaszolja ezt KifejezeAen kérik, hogy próbáljon mégis mást választani, ha ezt válaszolta Eredmények Általában jelenléte nincs hatással a többi válaszlehetőség egymáshoz viszonyítoa arányára Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 19

20 Hatások 8pusai kérdéssorrend kérdés megfogalmazása válaszsorrend támogatás ellenzés kikényszerített válasz középső válaszlehetőség nem tudom kiegyensúlyozás Panka Bencsik, Miklós Hajdu ELTE TÁTK 20

21 További szempontok 1. Intenzitás és kikristályosodoaság Akinek kikristályosodoaabb az álláspontja, az kevésbé befolyásolható Még náluk is látszik bizonyos mértékű hatás Az intenzívebb álláspont szintén kevésbé befolyásolható Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 21

22 2. Kérdezés módja és nyelve A lekérdezés módjának van hatása a kontextus hatás kutatásokban erre csekély hangsúly kerül sokszor ki sem derül a lekérdezés módja A legtöbb kutatás angolul készül a nyelv nincs fókuszban egy kutatás szerint angolul és spanyolul bizonyos hatások különböző, hogy egyáltalán jelen vannak- e, pláne a mértékük

23 3. Kapcsolat a demográfiai változókkal Eredmények: Nincs összefüggés a vizsgált témával (a kutatások körülbelül fele jutoa erre) Erősebb hatás a magasabb végzeaségűeknél és a nagyvárosokban élőknél (kizárólag egy magyar kutatás mutatja ezt) Erősebb hatás az alacsonyabb végzeaségűeknél (amerikai kutatások eredménye) Bencsik Panka, Hajdu Miklós ELTE TÁTK 23

24 Konklúzió A legtöbb hatás 8pus mutat szignifikáns eltérést Még mindig kérdés, milyen témák/kérdések érinteaebbek további kutatások szükségesek: a társadalom mely csoportjaira hat a kérdezés nyelve a kérdezés módja Panka Bencsik, Miklós Hajdu ELTE TÁTK 24

25 A nyelvi problémák kezelése a nemzetközi kutatásokban

26 A nemzetközi kérdőíves vizsgálatok jellemző tulajdonságai Érvényesség, megbízhatóság, hatékonyság Szeman7kai, fogalmi és norma8v egyenértékűség a nemzetközi kutatások módszertana leginkább ezen jellemzőkkel foglalkozik

27 A szeman7kai, a fogalmi és a norma8v egyenértékűséggel kapcsolatos problémák Közeli nyelvek esetén is jelentős eltérések lehetnek Egy fogalom megfogalmazása eltérő nehézségű lehet különböző kultúrák eseteiben A kérdéseknek funkcionálisan egyformáknak kell lenniük A szeman7kai és a fogalmi ekvivalencia biztos eléréséhez több indikátor használata szükséges A nonverbális technikák hatása társadalmanként eltérő lehet

28 Alkalmazható technikák meglévő kérdőívek lefordításához A kérdőív- fordítási technikák négy kritérium mentén értékelhetőek: Informa7vitás Forrásnyelvi átláthatóság Biztonság Prak7kusság

29 Alkalmazható technikák meglévő kérdőívek lefordításához A következő kérdőívfordítási technikákat különbözte7k meg a szakértők: Egyszerű közvetlen fordítás MódosítoA közvetlen fordítás Visszafordítás Párhuzamos vak technika

30 Alkalmazható technikák meglévő kérdőívek lefordításához 30

31 Kinek és hogyan érdemes kérdőívet fordítania? Ideális esetben a kutató fordít A fordítónak minél nagyobb részt kell vállalnia a kutatási csoport munkájában Az egyszerű tényeket gyűjtő kérdőíveket elég lefordítani Az összeteaebb kutatásokat teljes folyamatukban kell adaptálni

32 Alkalmazható technikák új nemzetközi kérdőívek készítésekor Forrásnyelv központúság Decentralizálás Mul7kulturális kutatói csapat összeállítása

33 A European Social Survey magyarországi fordítási procedúrája Két fordító készít fordítást egymástól függetlenül Egy londoni fordítóügynökség ellenőrzi a fordítások minőségét Korábban a visszafordítási technikát alkalmazták Panka Bencsik, Miklós Hajdu ELTE TÁTK 33

34 Az Interna7onal Quality Of Life Assessment Projekt Egy egészségügyi vizsgálat fordítási procedúrája Panka Bencsik, Miklós Hajdu ELTE TÁTK 34

35 The IQOLA Project 35

36 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Kutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont

Kutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan: