Az élelmiszer-tudomány szempontjából legfontosabb enzimek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az élelmiszer-tudomány szempontjából legfontosabb enzimek"

Átírás

1 Az élelmiszer-tudomány szempontjából legfontosabb enzimek

2 xidoreduktázok: Hidrogén- vagy elektronátvitelt (oxigénbevitelt) katalizálnak. Dehidrogenázok: H-donort oxidálják, H-akceptort redukálják xidázok: szubsztrát H-jét az 2 -nek adják át. xigenázok: szubsztrátok 2 -felvételét katalizálják. Hidrogenázok: a hidrogénezést segítik.

3 Piridinenzimek: NAD + vagy NADP + koenzim. Szubsztráttól H-t vesz át; a koenzim reverzíbilisen redukálódik. Piridinenzimek oxidációja: más hidrogenázokkal. Legfontosabb képviselőik: alkohol dehidrogenáz glicerinaldehid-foszfát dehidrogenáz tejsav dehidrogenáz aldehid dehidrogenáz butándiol dehidrogenáz

4 Nikotinsavamid-adenin-dinukleotid (NAD) N H C N H 2 C C C N N N H 2 ' C H H H C H 2 H H H H H P P C H 2 H H H H C H C C C N H 2 H C + N H H H C H

5 Alkohol dehidrogenáz R C H 2 H + NAD + R CH + NADH + H + alkohol aldehid Glicerinaldehid-foszfát dehidrogenáz C H 2 C H C H P H + H 3 P 4 + NAD + 3-foszfo-glicerinaldehid CH 2 CH C H P P 1,3-difoszfo-glicerinsav H + NADH+H + P = P H Tejsav dehidrogenáz C H 3 H C H NAD + C H L-tejsav + CH 3 C + NADH+H + CH piroszőlősav

6 Butándiol dehidrogenáz C H 3 C C C H NADH+H + C H 3 CH(H) CH(H) CH NAD + diacetil 2,3-butándiol Aldehid dehidrogenáz R CH R CH

7 Flavinenzimek: Koenzim: FMN, FAD Kofaktor: B 2 -vitamin-foszfát : adenilsavval kapcsolódó riboflavin Szerep: A biológiai oxidáció 2. lépcsője: Redukált piridinenzimektől H-t vesznek át. N H C N H 2 C C C N N N H C H H FADH 2 FAD + következő enzim H 2 H C N H 3 C C C C H 3 C C C C C N H H H H H H C H 2 P P C H 2 C C C C H 2 H H H H H riboflavin C N H C N B 2 -vitamin H H Flavin-adenin-dinukleotid (FAD)

8 Dehidrogénező flavinenzimek: diaforázok, citokrom reduktázok Közvetlen oxidációt végző flavinenzimek: aminosav oxidázok glükóz oxidázok a keletkező H 2 2 -t kataláz bontja glükóz oxidáz a glükózszelektív elektródban glükóz direkt potenciometriás meghatározása

9 Aminosav oxidázok + flavinenzim R' C CH R ' CH C H + redukált flavinenzim NH 2 N H aminosav iminosav redukált flavinenzim + 2 flavinenzim + H 2 2 R ' C C H NH iminosav + H 2 R' C CH + NH 3 ketosav

10 Heminenzimek: Kofaktor a hemin (vas-porfirin komplex ) redukált enzim: Fe 2+ oxidált enzim: Fe 3+ A FADH 2 hidrogénjét átveszi: citokrom a, b, c + FAD citokrom oxidáz (csak a citokromokat oxidálja) Kataláz: 5 millió H 2 bontás/perc. Tőgygyulladásos eredetű tej kimutatása. Peroxidázok: H különböző anyagok reakciója. Lehetővé teszi az oxigén jobb biológiai kihasználását.

11 xigenázok: xigénbeépülést katalizálnak szubsztrátba 2 atom: dioxigenázok 1 atom: monooxigenázok, hidrolázok Fenol oxidázok: réztartalmú fehérjék. Tirozináz vagy polifenol oxidáz: az enzimes barnulás okozója (monooxigenáz). Gátlás: 0,5% citomsavval. Lipoxigenázok: (dioxigenázok) Telítetlen zsírsav monohidroperoxid (linol-, linolén-, arachidonsav) (olajsav nem)

12 A linolsav oxidációja különböző eredetű lipoxigenáz I enzimekkel 1. paradicsomból, 2. szójababból eredő enzim H H C H 3 (CH 2 ) 4 C C C H 2 cisz linolsav H H H H transz CH 3 ( C H 2 ) 4 C C C C C (CH 2 ) 7 CH + 1 cisz H H 2 H H 9-D-hidroperoxi-10,12-oktadekadiénsav (9-LH) C C (CH 2 ) 7 CH cisz H H H H transz CH 3 ( C H 2 ) 4 CH C C C C (CH 2 ) 7 CH cisz H 13-L-hidroperoxi-9,11-oktadekadiénsav (13-LH) Lipoxigenáz I.: szabad zsírsavak átalakítása. Lipoxigenáz II.: észterkötésben lévőket is. Kedvező hatások: jellegzetes íz- és aromaanyagok. Kedvezőtlen: színezőanyag, esszenciális zsírsav bomlása, avasodás. Aszkorbinsav oxidáz: Aszkorbinsav dehidroaszkorbinsav hatástalan termék

13 Transzferázok: Atomcsoport, gyökátvitel szubsztrátról másik szubsztrátra. Foszfotranszferázok, glikoziltranszferázok, aminotranszferázok. Foszfotranszferázok: Kinázok: foszfátdonor az ATP. Hexokinázok: hexózokra visznek P-t. Foszfofruktokináz: Fru-1,6-di-P, Fru-6-P-ból. Foszfomutázok: P-átvitel molekulán belül (foszfoglüko-, foszfogliceromutáz)

14 Glikozil transzferázok (vagy transzglikozilázok): Glikozilkötésű atomcsoportokat visznek át. Foszforilázok: szénhidrátokat foszforsavval kapcsolva bontják, foszforilezik. Glükán foszforiláz: Keményítő, glikogén glükóz-1-p Amilo foszforiláz: α-1-4-glikozidos kötéseket. Amilopektin foszforiláz: α-1-6-glikozidos kötéseket. Előfordulásuk: gabonamagvak, burgonya, borsó, máj, izom, élesztő. Glikozil transzferáz: UDP-glükóztól vesz át glükózt szintézise. szénhidrátok

15 Aminotranszferázok: (transzamilázok) L-As NH 2 -csoport átvitele ketosavra. Koenzim: piridoxál-foszfát (B 6 -vitamin) Sok L-aminosavra specifikus transzamináz. Hidrolázok: A szubsztrátum kovalens kötéseit víz hozzáadásával bontják, legtöbb esetben irreverzíbilisek (lebontás). Észterázok: karboxil- vagy szervetlen észterek. C C C C P H karboxil-észter foszfát-észter

16 Lipázok: triacil-glicerolokat bontanak, relatív szubsztrát-fajlagosság Hosszú lánc, sok kettős kötés: gyors hidrolízis. Előfordulásuk: hasnyálmirigy, máj, ricinusmag, gabonamagvak, tej, gabonák (penész). Aktív centrum: Leu-oldallánc kapcsolat a szubsztráttal ptimális ph = 7,0 8,8; hőmérséklet: C Még 30 C-on is bont húsromlás a mélyhűtőben. CH 2 CH CH 2 C R 1 C C Zsíradékok lipázos hidrolízise R 2 R H 2 C H 2 C H H H + R 1 R 2 CH CH C H 2 H R 3 CH zsiradék glicerin zsírsavak

17 Foszfolipázok: a foszfatidokat bontó enzimek A, B: szerves észterázok, C, D: foszfatázok. Acetil-kolin észteráz: acetil-kolin ecetsav + kolin Növényvédelemben inszekticidek: bénítják az enzim működését idegkárosodás halál Az acetil-kolin enzimes hidrolízise C H 2 C H C H 2 CH 2 N(CH 3 ) 3 H 2 + CH 3 C H H CH 2 CH 2 H N(CH 3 ) 3 acetil-kolin ecetsav kolin

18 Fitáz: a fitint (inozitfoszforsav Ca Mg-sóját) bontja. Savanyú foszfomonoészteráz (ph = 5,5). Foszfodiészterázok: foszforsav kettős észter alkohol + foszforsav monoészter Ribonukleáz, dezoxiribonukleáz: Nukleinsavak mono- és oligonukleotid. A foszfodiészterázok hatása R 1 P H R 2 + H 2 R 1 H + H P H R 2

19 Glikozidázok: -, N-, S-glikozid szerkezetű szubsztrátumot hidrolizálnak -: karbohidrázok vagy -glikozidázok, N-: nukleozidázok vagy N-glikozidázok, S-: tioglikozidázok vagy S-glikozidázok. Karbohidrázok: oligoszacharázok (digázok) oligoszacharidokat poliszacharázok poliszacharidokat hidrolizálnak

20 ligoszacharázok: Maltáz vagy α-glükozidáz: α-helyzetű H glikozidjait hidrolizálja, amilázok kísérője maltóz 2 glükóz Glükóz és fruktóz inhibitorok. Cellobiáz vagy β-glükozidáz: β-helyzetű H glikozidjait hidrolizálja. cellobióz 2 glükóz Előfordulás: baktériumok, élesztő- és penészgombatörzsek, éticsiga.

21 α-galaktozidáz: a szubsztrát végén nem redukáló galaktóz. β-galaktozidáz, vagy laktáz: a galaktóz glikozidos H-ja β-térállású. Immobilizált laktázkészítmények, laktózérékenység, intolerancia. ph-optimum: 4,2 7,0; hőmérséklet: 38 C. β-fruktozidáz: (szacharóz, invertáz) β-térállású glikozidos H-t tartalmazó fruktóz. szacharóz glükóz + fruktóz A forgatóképesség megváltozik invertáz.

22 Poliszacharázok: exoamilázok: glükózlánc végén támadnak endoamilázok: glükózlánc középtáján támadnak β-amiláz: a nem redukáló láncvéget támadja utolsó előtti α-(1 4) kötést maltóz α-(1 6) glikozidos kötés: hasítást megállítja Határdextrin: MT 42 50%-a az amilopektinének. Amiloglükozidáz (glükoamiláz) α-(1 4) glikozidos kötés glükózrészeket hasít Szerep: kukorica invertcukor

23 α-amiláz: amilózt több helyen támadja dextrinek maltózmolekulák dextrinesítési, cukrosítási szakasz A bontás termékei: maltóz, izomaltóz, glükóz. Savérzékeny enzim; ph opt.: 5,0 7,0; hőtűrő: max. hőmérséklet C (100 C) Gabonamagvakban fehérjéhez kötve inaktív. α- + β-amiláz együtt: csirizes keményítő rendkívül gyorsan bomlik. Izoamiláz: endoamiláz, α-(1 6) kötéseket bontja.

24 Cellulázok: endo- és exocellulázok + cellulóz cellobióz, hangyasav, ecetsav, vajsav, metán, C 2, H 2. ph opt.: 4,7 5,9 Hemicellulázok: hemicellulóz cukrok; ph = 5,0; C Inulináz: inulin fruktóz Pektinázok: (Pektin metilészterázok, endopektinázok, exopektinázok) A pektint hidrolizálják. Nehezen szűrhető levek tisztítása. Lizozim: a peptidoglikánokat hidrolizálja. Sajtgyártásnál: csíraszám csökkentés. Tioglikozidáz: glükozinolátok (izotiocianidglükozidok) mustárolaj, glükóz, KHS 4.

25 Proteázok: A peptidkötést hidrolizálják. Peptidázok: (exo ) utolsó vagy utolsó előtti peptidkötést hidrolizálják. Pl. dipeptidázok. Proteinázok: (endo ) a belső, nem terminális kötéseket hidrolizálják. D-konfigurációjú aminosavakra hatástalanok. Aminopeptidázok: peptidek (kis MT) NH 2 -csoport felől támadnak. ph opt.: 7 9

26 Az aminopeptidázok hatása R 1 R 2 R 3 N H 2 C H C N H C H C N H C H C... + H 2 N H 2 C H C H + R 1 R 2 R 3... N H 2 C H C N H C H C Katepszin C: utolsó előtti kötést hidrolizálja.

27 Karboxipeptidázok: rövid (hosszabb) láncú peptidek CH csoportját támadja Zn és Co vagy szeriloldallánc segítségével. Inaktív alak tripszin aktív forma (hasnyálmirigy) ph opt.: 7,5. R 1 R 2 R 3 R 1 R 2 N H C H C N H C H C N H C H C H + H 2 N H C H C N H C H C H N H 2 C H C H Dipeptidázok: szabad CH és NH 2 csoport kell a bontáshoz. Sok dipeptidázt azonosítottak, több abszolút szubsztrátspecifikus. R 3 N H 2 R 1 R 2 C H C N H C H C H R 1 R 2 + H 2 N H 2 C H C H + N H 2 C H C H

28 Szerin proteinázok: aktív centrumban szeril- és hisztidil-oldallánc. ph optimum: 7 11; alkalikus proteinázok Tripszin: tripszinogén tripszin Arg, Lys CH csoportja mellet hasít leggyorsabban. ph optimum: 7,8 8,0. A pepszin által elkezdett bontást fejezi be, illetve folytatja. Kimotripszin: Phe, Tyr, Trp melletti CH csoportra specifikus. ph optimum: 7,0 8,0. Alkalikus mikroba proteázok: nem szubsztrátspecifikus minden kötést bont 60 C-ig. Mosószerek komponense.

29 Tiolproteinázok: (SH-proteinázok) tioészter kötés a szubsztráttal. ph optimum: 6,0 7,5. Papain: növényi fehérjéket bontanak Aktiválás: glutation, cisztein, H 2 S. Gátlás: oxidálószerekkel. Felhasználás: húsnál: érésgyorsítás, puhítás. Savas proteinázok: (karboxil proteinázok) Centrumban 2 CH csoport; opt. ph: 2,0 7,0.

30 Nem szubsztrátspecifikusak: Pepszin: gyomorfal: pepszinogén gyomor: pepszin MT peptid Szinte minden fehérjét gyorsan bont, kivétel szkleroproteinek: (haj, elasztin, nyers kollagén). pt. ph: 1,5 2,2; hőérzékeny: 50 C felett inaktiválódik. Kimozin: (rennin, oltóenzim) Endopeptidáz; a tej kazein hidrolízisét katalizálja. Tejipar: tej alvasztás, túró és kazein előállítás.

31 Neutrális proteinázok: Szubsztrátfajlagosság: csekély. Aktív centrumban: Zn, Cd, Mg. Állati sejtben, szövetben is megtalálhatók; együttes név: katepszin húsérlelés, szervezet elbomlása ph opt.: 4 5 Amidázok és amidinázok: C N közötti kötést hidrolizálják (a peptidkötés kivételével). Ureáz: NH 2 C NH 2 + H 2 C NH 3 talajban: 2 NH 3 + C 2 + H 2 (NH 4 ) 2 C 3 A nitrogén-körforgás résztvevője.

32 Előfordulás: hüvelyesekben. Hőkezeltség foka: ureázaktivitás mérés. Abszolút szubsztrát-fajlagosságú tiolenzim. ph: 6,4 7,6 Aminosav dezaminázok és dezaminidázok: Aminosavakból bázikus N-tartalmú csoportot hasítanak. aszparagináz: Asn + H 2 Asp + NH 3 glutamináz: Gln + H 2 Glu + NH 3 argináz (amidináz): Arg + H 2 karbamid + ornitin

33 Hidrolázok: nikotinamidáz: nikotinsavamid + H 2 nikotinsav + NH 3, citrullináz: citrullin + 2 H 2 ornitin + C 2 + NH 3, pantotenáz: pantoténsav + H 2 pantoinsav + alanin, kreatinináz: kreatinin + H 2 kreatin, nitriláz: nitril + H 2 karboxilsav + NH 3, riboflavináz: riboflavin + H 2 ribitol + lumikrom, tiamináz: tiamin + H 2 pirimidin rész + tiazol rész.

34 Savanhidrid hidrolázok: Szervetlen savmaradékot hasítanak le. Az adenozin trifoszfatáz hatása A P P P H + H 2 A P P H + H 3 P ,5 kj H H H H H ATP ADP Ca 2+ növeli, Mg 2+ csökkenti az aktivitását.

35 Az adenozin foszfátjai A P H A P P H A P P P H H adenozin-monofoszfát (AMP) H H adenozin-difoszfát (ADP) H H H adenozin-trifoszfát (ATP) Egyéb foszfatázok: ATP + H 2 AMP + H 4 P 2 7 (pirofoszforsav), ATP + 2 H 2 AMP + 2 H 3 P 4, ADP + H 2 AMP + H 3 P 4, AMP + H 2 adenozin + H 3 P 4.

36 Liázok: C C, C, C N kötéseket bontanak nem hidrolízissel, a reakciótermék mindig tartalmaz kettős kötést. C C liázok: dekarboxilázok, aldolázok, oxosav-liázok Piroszőlősav dekarboxiláz: CH 3 C CH CH 3 CH + C 2. piroszőlősav acetaldehid acetoin, diacetil, butilénglikolok: aromák

37 Aminosav dekarboxilázok: aminosav biogén amin + C 2 Aldoláz: fruktóz-1,6-difoszfát glicerinaldehid-foszfát + dihidroxi-aceton-foszfát C liázok: Hidroliázok: Dehidratázok: vizet szakítanak ki kettős kötés kialakításával. Hidratázok: telítetlen vegyületbe vízmolekulát építenek be. Enoláz: 2-foszfo-glicerinsav H 2 foszfo-enol-piroszőlősav

38 Pektin liázok: Pektin és pektinsav bontása belső átrendeződéssel, transzeliminációval. Alliin liáz vagy alliináz: S-allil-L-cisztein-szulfoxid propántial-s-oxid Könnyeztető hatású vegyület. Koenzim: piridoxál-foszfát (B 6 -vit.)

39 Izomerázok: Szerkezetváltozás az összetétel megváltozása nélkül. Racemázok, epimerázok, cisz-transz izomerázok, intramolekuláris oxidoreduktázok, -liázok. Cukor izomerázok: aldóz ketóz átalakulás Glükóz izomeráz: glükóz fruktóz xilóz Enzimreaktorokban: hordozóhoz rögzített glükóz izomeráz.

40 Glükózfoszfát izomeráz: glükóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát Triózfoszfát izomeráz: dihidroxi-aceton-foszfát glicerinaldehid-foszfát Hidroperoxid izomeráz: Intramolekuláris oxidoreduktáz, zsírsav, hidroperoxidok átalakítása. 13-hidroperoxi-9,11-linolát 12-oxo-13-hidroxi-9- -oleát

41 Ligázok vagy szintetázok: Két molekula kapcsolódása NTP energiájával A + B + ATP A B + ADP + ortofoszfát vagy A + B + ATP A B + AMP + pirofoszfát. C C, C, C N, C S kötést létesítő ligázok. (Használják a szintetáz elnevezést is!)

42 Aszparagin szintetáz: L-aszparaginsav + NH 3 + ATP L-aszparagin + pirofoszfát + AMP Karboxiláz; piroszőlősav karboxiláz: piroszőlősav + C 2 + H 2 + ATP oxálecetsav + ortofoszfát + ADP Liázok és transzferázok (szintetázok): Molekulákat kapcsolnak össze; nincs mélyreható energetikai átalakulás.

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus

Részletesebben

Az élelmiszer-tudomány szempontjából legfontosabb enzimek

Az élelmiszer-tudomány szempontjából legfontosabb enzimek Az élelmiszer-tudomány szempontjából legfontosabb enzimek Oxidoreduktázok NAD és FAD koenzimekkel N HC NH 2 C C C N N CH N H H 2' OH O CH 2 H H OH O OH OH P O P O O O CH 2 H H OH O H C HC C CONH 2 HC +

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Glikolízis. Csala Miklós

Glikolízis. Csala Miklós Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H

Részletesebben

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás Enzimek acetilkolin-észteráz! Enzimek! [s -1 ] enzim víz carbonic anhydrase 6x10 5 10-9 karbonikus anhidráz acetylcholine esterase 2x10 4 8x10-10 acetilkolin észteráz staphylococcal nuclease 10 2 2x10-14

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének

Részletesebben

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A ribonukleáz redukciója és denaturálódása Chrisian B. Anfinsen A ribonukleáz renaturálódása 1972 obel-díj

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

09. A citromsav ciklus

09. A citromsav ciklus 09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát

Részletesebben

Aminosav anyagcsere. Dr. Vér Ágota Egyetemi docens 2012

Aminosav anyagcsere. Dr. Vér Ágota Egyetemi docens 2012 Aminosav anyagcsere Dr. Vér Ágota Egyetemi docens 2012 A NITROGÉN EGYENSÚLY Esszenciális és nem esszenciális aminosavak 1. Mennyiségi szükséglet Fehérje bevitel: 0,8 g/ts.kg /nap 1,0-1,1 g/ts.kg /nap :

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

Az AS nitrogénjének eltávolítása

Az AS nitrogénjének eltávolítása AMINOSAV ANYAGCSERE Az AS nitrogénjének eltávolítása 1. Hidrolízis (NH 3 eltávolítás az Asn és Gln amid csoportjából) 2. Transzamináció (amino és oxo csoport cseréje; AS és ketosav párok, transzamináz

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban.

Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban. Íz- és aromaanyagok Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban. Szagérzet: gázállapotú anyagok agyközpontban keletkező tudata; szaglás + ízérzet együttesen = zamat Zamatanyagok Ingerküszöb:

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Maláták használata. Barla Roland Spíler, Budapest 2013.03.15.

Maláták használata. Barla Roland Spíler, Budapest 2013.03.15. Sörfozés haladóknak III. Maláták használata Barla Roland Spíler, Budapest 2013.03.15. Maláta Malátázás folyamata Maláta enzimeinek hatásai Maláta típusai, fajtái Maláták használata Maláta: mesterségesen

Részletesebben

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek

Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek BSc műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: Pécs Miklós, 6 x 2 óra F-labor (F épület, FE lépcsőház földszint 1) (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu Diasorok és szöveges segédanyagok

Részletesebben

mérnöki tudományok biomérnöki vegyészmérnöki tudomány tudományok biotechno- lógia kémia biológia

mérnöki tudományok biomérnöki vegyészmérnöki tudomány tudományok biotechno- lógia kémia biológia Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek A biomérnök szakember BSc műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: Pécs Miklós, 6 x 2 óra F-labor (F épület, FE lépcsőház földszint 1) (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu

Részletesebben

BIOTECHNOLÓGIA - BIOMÉRNÖKSÉG. Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek. BIOMÉRNÖKI műveletek. Pécs Miklós: Biomérnöki műveletek 1. Bevezetés, enzimek

BIOTECHNOLÓGIA - BIOMÉRNÖKSÉG. Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek. BIOMÉRNÖKI műveletek. Pécs Miklós: Biomérnöki műveletek 1. Bevezetés, enzimek Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek BSc műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: Pécs Miklós, 6 x 2 óra F-labor (F épület, FE lépcsőház földszint 1) (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu Diasorok és szöveges segédanyagok

Részletesebben

IPARI ENZIMEK MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK PIACA IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI IPARI ENZIMEK FORRÁSAI

IPARI ENZIMEK MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK PIACA IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI IPARI ENZIMEK FORRÁSAI IPARI ENZIMEK MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT Történelem, mérföldkövek Ősrégi: borjúgyomor tejalvasztó enzim, rennin maláta keményítőbontó enzimek, amilázok 1836 Schwann: pepszin a gyomornedvből (triviális

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19 Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1 A glükóz sorsa a felszívódást

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Táplálkozási módok Autotróf Heterotróf Paratróf Fotoautotrófok Kénbaktériumok A fényenergia 1 szakaszban hasznosul Ciklikus és nem ciklikus foszforilálás Ciklikus: csak

Részletesebben

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban. Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

Részletesebben

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus

Részletesebben

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek 1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.

Részletesebben

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19 Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1 A glükóz sorsa a felszívódást

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK FORRÁSAI ENZIMEK ALKALMAZÁSAI IPARI ENZIMEK PIACA

SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK FORRÁSAI ENZIMEK ALKALMAZÁSAI IPARI ENZIMEK PIACA SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK Történelem, mérföldkövek Ősrégi: borjúgyomor tejalvasztó enzim, rennin maláta keményítőbontó enzimek, amilázok 1836 Schwann: pepszin a gyomornedvből (triviális név) 1876 Kühne:

Részletesebben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék hierarchikus szerkezete Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék

Részletesebben

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP

Részletesebben

9. Előadás Fehérjék Előzmények Peptidkémia Analitikai kémia Protein kémia 1901 E.Fischer : Gly-Gly 1923 F. Pregl : Mikroanalitika 1952 Stein and Moore : Aminosav analizis 1932 Bergman és Zervas : Benziloxikarbonil

Részletesebben

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH 2 Glicin C 3 Alanin C 3 Valin 3 C Leucin 2 2 2 C 3 Izoleucin 2 zerin 2 Treonin 2 Tirozin 2 Cisztein Metionin Aszpartát 2 C 3 2 Glutamát 2 2 Aszparagin 2 Glutamin 2 Arginin 2 2 2 2 2 Lizin isztidin Fenilalanin

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK

SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK Történelem, mérföldkövek Ősrégi: borjúgyomor tejalvasztó enzim, rennin maláta keményítőbontó enzimek, amilázok 1836 Schwann: pepszin a gyomornedvből (triviális név) 1876 Kühne:

Részletesebben

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában -helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 SZÉNHIDRÁTBONTÓ IPARI ENZIMEK Történelem, mérföldkövek Ősrégi: borjúgyomor tejalvasztó enzim, rennin maláta keményítőbontó enzimek, amilázok 1836 Schwann: pepszin a gyomornedvből (triviális név) 1876 Kühne:

Részletesebben

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion. 4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk.

Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk. .5.Több szubsztrátos reakciók Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk. A.) Egy enzim, ahhoz, hogy terméket képezzen, egyszerre több különbözõ

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok. Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális

Részletesebben

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Definició: Két monoszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésben résztvevő C-atomok

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

Részletes takarmányozástan gyakorlat

Részletes takarmányozástan gyakorlat Részletes takarmányozástan gyakorlat A sertés emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok omnivora monogasztrikus együregű, összetett gyomor (hámjellegű és mirigyes nyálkahártya) rövid emésztőcső, takarmány

Részletesebben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék hierarchikus szerkezete Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék

Részletesebben

HETEROGÉN FÁZISÚ ENZIMES REAKCIÓK

HETEROGÉN FÁZISÚ ENZIMES REAKCIÓK HETEROGÉN FÁZISÚ ENZIMES REAKCIÓK HOMOGÉN ENZIMES REAKCIÓK: Előnyök: a rendszer homogenitása, az enzim - izolálásán kívül előkészítést nem igényel. Gazdasági hátrányok: Az enzimek drágák, 1-10 $/mg Csak

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

HŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává

HŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává TERMODINAMIKA 1 HŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává degradálódnak (disszipáció). BELSŐ

Részletesebben

IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK PIACA IPARI ENZIMEK FORRÁSAI

IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK PIACA IPARI ENZIMEK FORRÁSAI IPARI ENZIMEK Történelem, mérföldkövek Ősrégi: borjúgyomor tejalvasztó enzim, rennin maláta keményítőbontó enzimek, amilázok 1836 Schwann: pepszin a gyomornedvből (triviális név) 1876 Kühne: enzim elnevezés

Részletesebben

BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 5. rész

BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 5. rész BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 5. rész Előadó: Ballagi András, c. egyetemi tanár Richter Gedeon NyRt. - BME Írásos segédanyag található a: http://oktatas.ch.bme.hu /oktatas /konyvek /mezgaz /Biol-biotech-vegyész-MSc

Részletesebben

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok

Részletesebben

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Defiició: Két mooszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésbe résztvevő C-atomok

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus

Részletesebben

Tel: ;

Tel: ; BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.

Részletesebben

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Di-, Oligo és Poliszacharidok

Di-, Oligo és Poliszacharidok Di-, ligo és Poliszacharidok A méz kb. 82%-a szénhidrát. Monoszacharidok közül fruktózt (38.2%) és glükózt (31%), diszacharidok közül (~9%) szacharózt, maltózt, izomaltózt, maltulózt, turanózt és kojibiózt

Részletesebben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0% Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]

Részletesebben

IPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia 1. 6. fejezet: Ipari enzimek 2.

IPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia 1. 6. fejezet: Ipari enzimek 2. IPARI ENZIMEK 2 Proteázok A proteázok az ipari enzimek egyik legfontosabb csoportja (6200 t tiszta E/év) Peptid kötéseket bont (létrehoz) (hidrolízis, szintézis) Fehérje lebontás: élelmiszer, tejalvadás,

Részletesebben