A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. A tagállamoknak a Számvevőszék 2011-es éves jelentésére adott válaszai. {SWD(2013) 61 final}

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2013) 118 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A tagállamoknak a Számvevőszék 2011-es éves jelentésére adott válaszai {SWD(2013) 61 final} HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK A tagállamoknak a Számvevőszék 2011-es éves jelentésére adott válaszai... 3 Összefoglalás A JELENTÉS HATÁLYA A SZÁMVEVŐSZÉK 2011-ES ÉVES JELENTÉSÉNEK ISMERTETÉSE ÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI A megosztott irányítás terén tett előrelépések a tagállamok részéről Elsőfokú ellenőrzések, nemzeti szabályok és rendszerellenőrzések ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK Közbeszerzés Kölcsönös megfeleltetés Következtetés... 15

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TAGÁLLAMOKNAK A SZÁMVEVŐSZÉK 2011-ES ÉVES JELENTÉSÉRE ADOTT VÁLASZAI ÖSSZEFOGLALÁS Ez a jelentés a tagállamoknak az Európai Számvevőszék 2011-es költségvetési évről szóló jelentésére adott válaszait elemzi. Összhangban van az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 162. cikkének (5) bekezdésében előírt rendelkezésekkel ben a Számvevőszék tovább módosította jelentését, legfontosabb változásként a jelentés kiegészült két új fejezettel. A Számvevőszék pozitívan értékelte a beszámolót és a legvalószínűbb hibaarányt a teljes költségvetés tekintetében 3,9 %-ra becsülte, amely közel áll az elmúlt év 3,7 %-os általános hibaarányához. A Számvevőszék módszertanában bekövetkezett változást követően a 3,9 %-os arány immáron magában foglalja a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó hibákat mind a Mezőgazdaság: piac és közvetlen támogatások, mind a Vidékfejlesztés terén. E változás nélkül az arány 3,8 %-nak felelt volna meg. A tagállamok többsége részéről a meghatározott határidőn belül érkeztek a válaszok. 1 A korábbi évekhez hasonlóan a válaszok minősége tagállamoktól függően meglehetősen eltért egymástól. Néhány válasz kiemelkedően jó minőségű volt, másokra nyilvánvalóan kevés időt szántak. A tagállamok megerősítették a Bizottsággal és a Számvevőszékkel való együttműködés melletti elkötelezettségüket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében. A tagállamok háromnegyede például érdeklődést mutatott aziránt, hogy a háromoldalú megbeszéléseket (a kohéziós politikához hasonlóan) a vidékfejlesztés területére is kiterjesszék. A Bizottság és a tagállamok kinyilvánították elkötelezettségüket aziránt, hogy a hibaarány csökkentése érdekében rendezzék a vidékfejlesztési kérdéseket. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság cselekvési tervet indított, a tagállamok pedig válaszaikban is jelezték, hogy a vidékfejlesztési kérdések rendezése érdekében már jelenleg is tesznek bizonyos kiigazító intézkedéseket. A kohéziós politika terén ugyan jelentős javulások történtek, a tagállamok és a Bizottság részéről konkrét és folyamatos lépésekre van szükség a jobb eredmények biztosítása érdekében. A jelenlegi programozási időszakban a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) továbbra is célirányos intézkedéseket alkalmaz. Ezek közé tartozik majd például az ellenőrzési tervek kockázatosabb területekre és pénzügyi szereplőkre történő összpontosítása, a nemzeti hatóságoknak a kifizetések megszakítására/felfüggesztésére irányuló intézkedéseinek fokozott nyomon követése, valamint indokolt esetben pénzügyi korrekciók alkalmazása. A következő programozási időszakra a Bizottság számos intézkedést javasolt, ezeket jelenleg intézményközi eljárás keretében vitatják meg. Ezekhez az intézkedésekhez tartozik az egyszerűsített költségelszámolás szélesebb körű 1 Lásd e jelentés A. mellékletét, 15. o. 3

4 alkalmazása, a tagállamoknak a Bizottság irányába történő negyedéves jelentési kötelezettsége, szigorúbb támogathatósági feltételek, valamint a nettó pénzügyi korrekciók és a vezetői nyilatkozatok bevezetése. A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TAGÁLLAMOKNAK A SZÁMVEVŐSZÉK 2011-ES ÉVES JELENTÉSÉRE ADOTT VÁLASZAI 1. A jelentés hatálya Az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 162. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy amint a Számvevőszék megküldte az éves jelentést, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamokat a jelentésnek az alkalmazandó szabályok szerint a felelősségük alá tartozó pénzeszközök kezelésére vonatkozó részleteiről. A tagállamok hatvan napon belül válaszolnak a Bizottságnak, és a Bizottság a következő év február 28-a előtt továbbítja a válaszok összefoglalóját a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Számvevőszék költségvetési évre vonatkozó éves jelentésének november 6-i közzétételét követően a Bizottság a tagállamokat megfelelően tájékoztatta a jelentés részleteiről. Ezeket az információkat egy levélben és annak mellékleteként három kérdőívben küldték meg a tagállamoknak, felkérve azokat a kérdőívek megválaszolására: az I. melléklet a jelentés egyes tagállamokra vonatkozó bekezdéseivel kapcsolatos kérdőívet tartalmazta; a II. melléklet az egyes tagállamokra vonatkozó ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos kérdőívet foglalta 4

5 magában 2, míg a III. melléklet a megosztott igazgatás alá tartozó politikákkal és programokkal kapcsolatos általános megállapításokról szóló kérdőív volt. Ez a jelentés a tagállamok válaszainak elemzése, amelyet a tagállamoknak az I. és a III. mellékletre adott válaszait tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum kísér 3. 2 A Számvevőszék 2011-es éves jelentésének ismertetése és legfontosabb megállapításai 2011-es éves jelentését a Számvevőszék tovább módosította. Két új a mezőgazdaságra és a kohéziós politikára vonatkozó fejezettel egészítette ki a jelentést annak érdekében, hogy e két szakpolitika tekintetében az ellenőrzési eredményekről részletesebb elemzést nyújtson. A Mezőgazdaság és természeti erőforrások című fejezet helyébe a következő két fejezet lépett: Mezőgazdaság: piac és közvetlen támogatások és Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy. A korábbi Kohézió, energiaügy és a közlekedés című fejezet helyébe a következő két fejezet lépett: Regionális politika, energia és közlekedés és Foglalkoztatási és szociális ügyek. Az új fejezeteken kívül a Számvevőszék a legvalószínűbb hibaarányra vonatkozó összehasonlító adatokat 2010 és 2011 tekintetében a teljes költségvetésre, valamint az egyes szakpolitikákra nézve is feltüntette. Végül a Számvevőszék Az uniós költségvetés révén elért eredmények című 10. fejezetben, melyet először a évi jelentésben tüntettek fel, továbbra is kiemelte az Unió teljesítménymenedzsmentjét. Megbízhatósági nyilatkozatában a Számvevőszék megállapította, hogy a beszámolók megfelelően ismertetik az Unió pénzügyi helyzetét, műveleteinek eredményeit, pénzáramlásait. A bevételek és az előirányzatok nem tartalmaztak lényeges hibát. Az Igazgatási és egyéb kiadások fejezet kifizetései az értékelés alapján nem tartalmaztak lényeges hibát. A Külkapcsolatok és a bővítés keretében tett kifizetések sem tartalmaztak lényeges hibát, a közbenső és záró kifizetések kivételével. Az egyéb szakpolitikai területeket lényeges hibák jellemezték. A Számvevőszék valamennyi ellenőrzési rendszert részben hatékonynak minősített, kivéve az Igazgatási és egyéb kiadások és a Bevételek területét, melyeket hatékonynak minősített. A következő szakterületeket jellemezte lényeges hiba: Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy 7,7 % legvalószínűbb hibaaránnyal. Mezőgazdaság: piac és közvetlen támogatások 2,9 % legvalószínűbb hibaaránnyal. A kohéziós politika egészének helyzete jelentősen javult, a legvalószínűbb hibaarány a 2010-es 7,7 %-hoz képest 5,1 %-ra csökkent. Mindazonáltal mindkét kohéziós politikára vonatkozó fejezetet lényeges hiba jellemezte, a Regionális politika, energia és közlekedés esetében 6,0 %, a Foglalkoztatási és szociális ügyek esetében pedig 2,2 % volt a legvalószínűbb hibaarány. Végül a Kutatás és egyéb belső politikák szakterületen a legvalószínűbb hibaarány 3,0 %-nak felelt meg. 2 3 A II. melléklet a tagállamok válaszát tartalmazza az egyes előzetes megállapításait, amely nem része a bizottsági szolgálati munkadokumentumnak, azonban amelyet a Számvevőszék rendelkezésére bocsátottak. Lásd az előző lábjegyzetet. 5

6 2011 tekintetében a Számvevőszék a legvalószínűbb hibaarányt a teljes költségvetésre nézve 3,9 %-ban állapította meg, amely közel áll a 2010-es 3,7 %-hoz. A Számvevőszék módszertanában bekövetkezett változást követően a 3,9 %-os arány immáron magában foglalja a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó hibákat mind a Mezőgazdaság: piac és közvetlen támogatások, mind a Vidékfejlesztés terén. E változás nélkül az arány 3,8 %-nak felelt volna meg. Az alábbi ábra a hibaarány alakulását mutatja 2006-tól, a teljes költségvetésre nézve. 6

7 10% 1.1. ábra - A Számvevőszék legvalószínűbb hibára vonatkozó becslése ( ) (1) 9% 8% 7% 6% 5% 4% LEL MLE UEL 3% 2% 1% 0% (1) A korábbi évekkel ellentétben, 2011-re nézve a legvalószínűbb hibaarány számításakor a közös agrárpolitika kifizetései tekintetében figyelembe vették a kölcsönös megfeleltetési követelményeknek a kedvezményezettek általi megsértését is. A feltárt hibák az összes kifizetésre vonatkozó számvevőszéki becslés szerinti legvalószínűbb hibaarányon belül összesen mintegy 0,1 százalékpontot tesznek ki. 3. A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS TERÉN TETT ELŐRELÉPÉSEK A TAGÁLLAMOK RÉSZÉRŐL Amint azt már a bevezetés is ismertette, a Bizottság a levél mellett minden egyes tagállamhoz három mellékletet is eljuttatott: az I. melléklet a jelentés az adott tagállamra vonatkozó bekezdéseivel kapcsolatos kérdőívet tartalmazta; a II. melléklet az egyes tagállamokra vonatkozó ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos kérdőívet foglalta magában, míg a III. melléklet a évi megbízhatósági nyilatkozat vonatkozásában a megosztott irányításhoz kapcsolódó általános megállapításokról szóló kérdőív volt. Az I. és II. melléklet vonatkozásában amennyiben szükséges volt felkérték a tagállamokat, hogy nyújtsák be a hibák kijavítására meghozott intézkedések részleteit, valamint az ütemezést, a tartalmat és a várt eredményt. A jelentés e szakasza a négy fő tematikus fejezethez 1) Elsőfokú ellenőrzések, nemzeti szabályok és rendszerellenőrzések 2) Ellenőrzési hatóságok 3) Közbeszerzés, valamint 4) Kölcsönös megfeleltetés tartozó, az I., a II. és a III. mellékletre adott tagállami válaszokat elemzi. A tagállamok többsége részéről a meghatározott határidőn belül érkeztek a válaszok. 4 A korábbi évekhez hasonlóan a válaszok minősége tagállamoktól függően 4 Lásd e jelentés A. mellékletét, 15. o. 7

8 meglehetősen változó volt. Néhány válasz kiemelkedően jó minőségű volt, másokra nyilvánvalóan kevés időt szántak. Mindazonáltal szinte valamennyi tagállam a hibák kijavítása érdekében már megtett, vagy a jövőben megteendő kezdeményezésekről számolt be és ismertette azokat. Bizonyos tagállamok megerősítették a Bizottsággal és a Számvevőszékkel való együttműködés melletti elkötelezettségüket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében. 5 A tagállamok háromnegyede például érdeklődést mutatott aziránt, hogy a háromoldalú megbeszéléseket a kohéziós politikához hasonlóan a vidékfejlesztés területére is kiterjesszék. 6 lásd az 1.2. ábrát, amely szemlélteti a kérdőív III. mellékletének 5. kérdésére vonatkozó információkat). A háromoldalú megbeszélések a Tanács 2011 pénzügyi évi, mentesítésre vonatkozó ajánlásával 7 is összhangban vannak ábra Az 5. fejezettel (Regionális politika, energia és közlekedés), valamint a 6. fejezettel (Foglalkoztatási és szociális ügyek) kapcsolatban a Számvevőszék, a Bizottság és a tagállamok között rendszeres háromoldalú megbeszélésekre kerül sor. E fejezetek tekintetében a megbeszélések rendkívül sikeresnek bizonyultak a hibák értékelésével kapcsolatos ellentmondások elkerülése szempontjából. A Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés esetében csak egy ilyen megbeszélésre került sor 2012-ben. A tagállama érdeklődést mutat és hajlandó lenne háromoldalú megbeszéléseken részt venni a Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés fejezetekkel kapcsolatban? NEM 0% NEM VÁLASZOLT 22% IGEN 78% Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 225. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, lásd a tagállamoknak a III. melléklet 5. kérdésére adott válaszát. COMBUD 17/13, 10. o. 8

9 3.1 ELSŐFOKÚ ELLENŐRZÉSEK, NEMZETI SZABÁLYOK ÉS RENDSZERELLENŐRZÉSEK Az elsőfokú ellenőrzések és a nemzeti szabályok tekintetében a Számvevőszék jelentésében hiányosságokat tárt fel a nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzések terén és bizonyos esetekben azt állapította meg, hogy a nemzeti hatóságok nem értékelték hatékony módon, hogy az igényelt költségek megfelelnek-e az alkalmazandó szabályoknak. A regionális politika terén például Számvevőszék úgy véli, hogy a hibát tartalmazó tranzakciók 62 %-ánál a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibák legalább egy részét még a kiadások Bizottság felé történő igazolása előtt kiszűrjék és kijavítsák. 8 A Foglalkoztatási és szociális ügyek szakpolitika terén a Számvevőszék hasonló megállapítást tett a hibát tartalmazó tranzakciók 76 %-a tekintetében. 9 A Vidékfejlesztés területén a Számvevőszék megállapította, hogy a hat ellenőrzött nemzeti hatóságból négy nem ellenőrizte hatékonyan, hogy az igényelt költségek ésszerűek voltak-e, valamint azt is feltárta, hogy a helyszíni ellenőrzéseket a kifizető ügynökségek nem minden esetben folytatták megfelelően. 10 Továbbá a Számvevőszék szerint a nemzeti szabályok megsértése a kifizetések szabályszerűségéhez kapcsoló kockázatok egyike. 11 Az elsőfokú ellenőrzésekkel kapcsolatban a tagállamok sokrétű válasszal szolgáltak. Ausztria és Belgium úgy nyilatkozott, hogy ezek az ellenőrzések minden esetben kielégítőnek bizonyultak 12. Ausztria alátámasztó tényként kiemelte, hogy a hibaarányok a nemzeti hatóságok által ellenőrzött, az Európai Szociális Alaphoz (ESZA) tartozó két program tekintetében közel álltak a lényegességi küszöbhöz. Két tagállam (Finnország és Lettország) álláspontja szerint a komplex támogathatósági és jogi szabályok esetenként különböző értelmezésekhez vezettek, melyek befolyásolták az elsőfokú ellenőrzések minőségét. 13 Szlovákia és Finnország szerint a szakértelem elvesztéséhez vezető személyzeti fluktuáció járult hozzá ahhoz, hogy az elsőfokú ellenőrzések nem voltak megfelelőek. 14 Végül Görögország úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az okok összetettek és főként attól függnek, ki hajtja végre az elsőfokú ellenőrzést. Az elsőfokú ellenőrzéseket közigazgatási hatóságok vagy e célra felhatalmazott, különböző jogi formával rendelkező közreműködő szervezetek végzik. 15 A tagállamok több mint fele egyetért abban, hogy az igazgatási teher, valamint a hibák számának csökkentése érdekében egyszerűsíteni kell a nemzeti szabályokat. Ugyanakkor a tagállamok azt is megjegyezték, hogy a hibák csökkentéséhez hozzájárulna, ha az uniós irányelveket is egyszerűsítenék. Luxemburg a következőképpen foglalta össze a helyzetet: a nemzeti szabályok egyszerűsítésére mindig van mód, azonban kezdetként örömmel vennénk az (uniós) irányelvek szabályainak egyszerűsítését 16. Végül, az elsőfokú ellenőrzésekre vonatkozó rendszerellenőrzéssel kapcsolatos kérdésre (a kérdőív III. mellékletének 2. kérdése és az 1.3. ábra) adott válaszában a A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, 5.29., 127. o. A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, 6.15., 155. o. A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, , o. A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, 5.2. példa, 130. o., 4.26., 104. o., 5.29., 127. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 164. és 166. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 179. és 192. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 215. és 179. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 185. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 198. o. 9

10 tagállamok alig több mint 40 %-a számolt be arról, hogy bizonyos esetekben már folytatnak ilyen típusú ellenőrzéseket. Dánia például válaszához hozzáfűzte, hogy a dán vállalkozásellenőrzési hatóság és a dán AgriFish ügynökség keretein belül működő belső ellenőrzési egység már folytatott rendszeralapú ellenőrzéseket a regionális politika és a vidékfejlesztés terén egyaránt. A dán AgriFish ügynökség esetében a belső ellenőrzési egység a vidéki területek program keretén belüli helyi akciócsoportok (Local Action Groups, LAG) ellenőrzését már végrehajtotta és 2013-ban az említett program tekintetében nyomon követő ellenőrzést hajt végre. 17 Litvánia, Lettország, a Cseh Köztársaság és Görögország 18 kifejtette, hogy a rendszerellenőrzések már az ellenőrzési ütemterveik szerves részét képezik és ilyen ellenőrzéseket rendszeresen végeznek. Más tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy külön rendszerellenőrzésekre az ellenőrzési terveik átfogó jellege miatt nem volt szükség. Németország szerint az elsőfokú ellenőrzésekre vonatkozó ellenőrzések már a rendszerellenőrzések szerves részei és az egyes kockázati területeket külön-külön meg lehetett vizsgálni. 19 Szlovákia hasonlóképpen foglalta össze helyzetét. 20 A kohéziós politika területén az elsőfokú ellenőrzések terén tapasztalt hiányosságok és különösen a nemzeti támogathatósági szabályok hozzájárultak a hibaarányhoz. A Bizottság tevékeny szerepet játszik abban, hogy a tagállamokat a kérdés megoldására ösztönözze. Számos intézkedést hozott, amely magában foglalja a nemzeti hatóságok egyszerűsítés területén tett erőfeszítéseinek a segítését, valamint az irányítási és ellenőrzési hatóságok támogatását. Ezenkívül a Bizottság az elsőfokú ellenőrzések hatékonyságát vizsgáló tematikus, kockázatalapú ellenőrzéseket is folytat ábra A Számvevőszék azt ajánlja, hogy a Bizottság ösztönözze az ellenőrzési hatóságokat az elsőfokú ellenőrzések tekintetében külön rendszerellenőrzések végrehajtására lásd például az fejezet 4. ajánlását Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 176. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 195., 192., 173. és 185. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 181. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 215. o. 10

11 A tagállama tervez-e további és külön rendszerellenőrzéseket e téren? NEM VÁLASZOLT 11% IGEN 41% NEM 48% 3.2 ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK A Számvevőszék a 2011-es éves jelentésében hét tagállam ellenőrző hatóságainak értékelési eredményeiről számolt be. A Számvevőszék az ellenőrző hatóságok munkamódszereinek különböző elemeit vizsgálta, ideértve a szervezeti felépítést, a munkadokumentumokat és az éves ellenőrzési jelentéseket, valamint a véleményeket. Ezeknek az értékeléseknek az eredményeként négy ellenőrző hatóság hatékony, kettő részben hatékony és egy nem hatékony minősítést kapott. Az ellenőrzési listák, az ellenőrzések minőségi kontrollja és az ellenőrzési módszertan tartoztak azon elemek közé, melyek a Számvevőszék szerint javításra szorulnak. 21 Következésképpen a Számvevőszék azt javasolta a Bizottságnak, hogy nyújtson további iránymutatást az ellenőrző hatóságoknak, különösen a mintavételi módszerek terén, valamint hogy ösztönözze az ellenőrző hatóságokat arra, hogy több rendszerellenőrzést hajtsanak végre. 22 Azok a tagállamok, amelyek esetében az ellenőrző hatóságokat a Számvevőszék negatívan értékelte, és amelyek választoltak a kérdőívre, válaszukban többnyire azt jelezték, hogy a megállapított hiányosságok tekintetében már tettek kiigazító intézkedéseket, illetve hogy ezek folyamatban vannak. A Cseh Köztársaság például a következőket nyilatkozta: A Cseh Köztársaság negatív értékelése a 2011-es helyzetet veszi figyelembe, ideértve egy eredetileg 2007-ben felállított rendszert (melyet a későbbiekben a Bizottság és a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég is jóváhagyott). A számvevőszéki ellenőrzés időpontjában, a Bizottsággal való megegyezést követően már megkezdődött az említett rendszer megváltoztatására irányuló munka A Számvevőszék 2011-es éves jelentése , o. A Számvevőszék 2011-es éves jelentése 5.73., o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 8. o. 11

12 Ezenkívül az említett tagállam további észrevételeket tett a Számvevőszék kiválasztott mintájával kapcsolatban. Kifejtette, hogy A Számvevőszék jelentése nem olyan projektek reprezentatív mintáján alapul, amelyek a Cseh Köztársaság valamennyi operatív programjához (hanem kizárólag a közlekedési operatív programhoz és a dél-keleti regionális operatív programhoz) tartoznak. A Számvevőszék ellenőrei az említett operatív programok 4-4, összesen tehát valamennyi 8 projektjét ellenőrizték. Az ellenőrző hatóság évente 650 projektet vizsgál, az operatív programok mindegyikét lefedve. A számvevőszéki ellenőrök által levont, ezen elhanyagolható nagyságú mintára alapozott következtetések ezért (különösen statisztikai szempontból) a Cseh Köztársaság összes operatív programjában alkalmazott pénzügyi ellenőrzési és auditálási rendszer tekintetében nem megalapozottak. 24 A Számvevőszék megjegyzéseivel kapcsolatban Románia arról számolt be, hogy fő ellenőrző hatósága tanulmányozta a Számvevőszék előzetes megállapításait és jelezte, hogy hajlandó részt venni egy háromoldalú (a Számvevőszék, a Bizottság és az ellenőrző hatóság közötti) megbeszélésen, hogy bemutassa a Számvevőszéknek a jövőbeni intézkedéseket azokon a területeken, melyek a számvevőszéki ellenőrök szerint javításra szorulnak. A háromoldalú megbeszélésre 2012 júniusában került sor, mely fontos kérdések tisztázása szempontjából hasznosnak bizonyult. 25 A tagállamok többnyire megerősítették, hogy szükség esetén az ellenőrző hatóságok folyamatosan törekednek munkájuk minőségének javítására annak érdekében, hogy az eredmények összhangban legyenek a Számvevőszék 2011-es éves jelentésében foglalt ajánlásokkal. 3.3 KÖZBESZERZÉS 2011-es jelentésében a Számvevőszék a közbeszerzést az egyik legjelentősebb hibaforrásként emelte ki. A regionális politika terén a Számvevőszék a 180 ellenőrzött tranzakció 25 %-a esetében állapította meg a közbeszerzési szabályok megsértését. Továbbá az ellenőrzött tranzakciók 9%-a esetében állapított meg komoly szabálysértéseket, melyek az említett szakpolitikai terület tekintetében az összes számszerűsíthető hiba 44 %-ának feleltek meg. 26 Hasonlóképpen a Vidékfejlesztés és a Foglalkoztatási és szociális ügyek területén a közbeszerzési szabályok megsértése hozzájárult a hibaarányhoz. 27 A tagállamok elismerik a közbeszerzési hibák súlyosságát és folytatják a helyzet megoldására irányuló erőfeszítéseiket. Magyarország például a következőket fejezte ki: Jelentős előrehaladást értünk el az elmúlt időszakban a közbeszerzés ellenőrzése terén december 8. óta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül központosított közbeszerzés-ellenőrzési rendszer működik. Külön erre szakosodott egység, a Közbeszerzés Felügyeleti Főosztály (KFF) került kialakításra, amelynek elsődleges felelőssége a közbeszerzések kötelező jellegű, előzetes és utólagos ellenőrzésének elvégzése, iránymutatások kidolgozása és a kisebb volumenű közbeszerzések esetében Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 11. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 123. o. A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, 5.32., 128. o. A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, 3.1. példa, 78. o., és 6.3 példa, 157. o. 12

13 a közreműködő szervezetek által elvégzett első szintű ellenőrzés szakmai felügyelete. 28 Spanyolország szintén beszámolt azon intézkedésekről, melyeket a közbeszerzési helyzet javításának érdekében tett. A regionális politika területén a Számvevőszéknek Spanyolországhoz intézett öt előzetes megállapítása a közbeszerzés területére vonatkozott. Öt esetből négy tekintetében Spanyolország jelezte, hogy már konkrét lépéseket tett a helyzet javítása érdekében, valamint hogy a területen hatályos eljárásokat megerősítette, illetve új eljárásokat vezetett be. Az ötödik eset korlátozott megfelelési kérdésre vonatkozott, melynek nem voltak pénzügyi vonzatai. 29 Hét tagállam (Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország, Litvánia, Luxemburg és Lengyelország) mindegyike három fő tényezőre hívta fel a figyelmet, melyek hozzájárulnak a közbeszerzési hibákhoz. 30 Ezek a tényezők a következők voltak: 1) a nemzeti közbeszerzési szabályok összetettsége, 2) az uniós közbeszerzési irányelvek összetettsége és 3) a nem megfelelő elsőfokú ellenőrzések. Luxemburg továbbá kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárások különösen nagy kihívást jelentettek a projektmenedzsereknek, akik gyakran nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel az adott területen. 31 Más tagállamok szerint a közbeszerzési hibák okai még konkrétabbak. A Cseh Köztársaság megjegyezte, hogy a (közbeszerzési) hibák fő oka a közbeszerzési szabályozás nem egyértelmű megfogalmazása, valamint az, hogy ebből kifolyólag az ajánlatkérő hatóságok az említett rendelkezéseket eltérően értelmezik. 32 A tagállamok továbbra is folytatják erőfeszítéseiket, hogy javítsák a közbeszerzési szabályok és eljárások végrehajtását. A Bizottság pontosan tisztában van azokkal a kihívásokkal, melyekkel a tagállamoknak a közbeszerzés terén szembe kell nézniük és decemberében javaslatot nyújtott be a hatályban lévő közbeszerzési irányelv módosítására. A javaslatot jelenleg a Parlament és a Tanács tárgyalja. A Bizottság javaslatának fő elemei tekintetében már megegyezés született, ideértve a csalás elleni intézkedéseket, a szabályok és eljárások egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS A hibaarány kiszámításánál a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó hibákat mind a Mezőgazdaság: piac és közvetlen támogatások, mind a Vidékfejlesztés terén a Számvevőszék először a 2011-es éves jelentésében vette figyelembe. A Számvevőszék mindkét szakpolitika tekintetében a jó mezőgazdasági és környezeti állapot, valamint a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények kiválasztott elemeire összpontosított, és tárt fel bizonyos hibákat ezekkel kapcsolatban. A Mezőgazdaság: piac és közvetlen támogatások terén a Számvevőszék hat tagállamban a kölcsönös megfeleltetési rendszerek kialakítását és végrehajtását is megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a hat ellenőrzött rendszerből egy minősült hatékonynak, négy részben hatékonynak, egy pedig nem hatékonynak. 33 A Vidékfejlesztés területén a Számvevőszék által megvizsgált 73 kifizetés közül Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 3. o. A II. mellékletre adott válasz, melyben említenek bizonyos előzetes megállapításokat. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 164., 176., 180., 181., 195., 198 és 203. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 198. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 173. o. A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, 3.9., 75. o., , 102. o. és o. 13

14 26 esetben állapították meg a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértését. Továbbá a Számvevőszék jelentős problémákat tárt fel az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó kölcsönös megfeleltetési követelmények végrehajtása tekintetében. 34 Minden egyes tagállam, amelynek esetében kölcsönös megfeleltetési rendszereket ellenőriztek és hiányosságokat találtak, válaszolt az említett megállapításokra. Valamennyien az ellenőrzések időzítésének fontosságát emelték ki, és az ebből adódó esetleges nehézségeket. Finnország megjegyezte: Finnországban az éghajlati feltételek korlátozzák bizonyos helyszíni, a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzések időzítését. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra, valamint a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket például abban az időszakban kell végezni, amikor a gazdaságokban földművelési munkák folynak, azaz a gyakorlatban az ellenőrzésekre elsősorban június és október között kerül sor. 35 Dánia arról számolt be, hogy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzéseket az említett évben korábban végezték, míg Spanyolország megjegyezte, hogy az ellenőrzések jelenleg egész évben zajlanak. 36 Olaszország jelenleg azt mérlegeli, hogy a Számvevőszék megállapításainak való megfelelés érdekében kiigazítja a 2013-as ellenőrzések ütemtervét 37, végül úgy tűnt, hogy Magyarország nem alakított ki határozott álláspontot az időzítési kérdés jelentőségét illetően. 38 Továbbá egyes tagállamok egyéb lehetséges okokat adtak meg a kölcsönös megfeleltetési hibákra lásd az 1.4. ábrát, mely a tagállamok által a kölcsönös megfeleltetés megsértésére vonatkozóan jelzett okokat mutatja. Málta és Lettország 39 szerint például a kölcsönös megfeleltetési követelmények nem voltak elég világosak és Málta továbbá úgy vélte, hogy a kedvezményezettek bizonyos intézkedésekre azért pályáznak, hogy részesüljenek a támogatásból és nem igazán tesznek erőfeszítéseket, hogy megismerjék, milyen kötelezettségeket vállalnak ezáltal. Végül Írország 40 rámutatott, hogy egyes tagállamok bizonyos szabálysértéseket vélhetően csekélynek tekintenek, és következésképp úgy ítélik meg, hogy azok nem vezetnek levonásokhoz. Írország a kölcsönös megfeleltetési hibák egyik okaként esetleges kommunikációs problémákról számolt be a szakosodott szerv és a kifizető ügynökség között A Számvevőszék 2011-es éves jelentése, , 102. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 113. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 112. és 113. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 115. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 113. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 199. és 192. o. Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 190. o. 14

15 1.4. ábra A Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy c. fejezetben (4.32.) a Számvevőszék megállapította, hogy a kölcsönös megfeleltetési követelmények a hat vizsgált tagállamból háromban nem vezettek a kifizetések előírt csökkentéséhez. A tagállamok szerint ez a következők miatt történt: a) A kölcsönös megfeleltetési követelmények nem elég világosak; b) Az adott tagállam szerint a kölcsönös megfeleltetési követelmények nem hajthatók végre; c) Nem működik a kommunikáció az ellenőrzést végző hatóság és a csökkentést végrehajtó hatóság között; d) Más okok (kérjük, részletezze). 0 ÖSSZESEN (számszerint) Annak érdekében hogy a kölcsönös megfeleltetés terén csökkentse az eredendő hibakockázatot, a Bizottság a közelmúltban tett, a 2013 utáni Közös Agrárpolitikáról szóló javaslatában a kölcsönös megfeleltetési szabályok és a vonatkozó ellenőrzések további egyszerűsítését javasolja KÖVETKEZTETÉS A tagállamoktól érkezett válaszok túlnyomó többsége azt jelzi, hogy a tagállamokban az illetékes szervek szorosan nyomon követik az Európai Számvevőszék megállapításait. A tagállamok egyetértenek azzal, hogy a jól működő elsőfokú ellenőrzések kiemelten fontosak, továbbá, hogy a kiigazító intézkedéseket különösen az ellenőrző hatóságok teljesítménye tekintetében folytatni kell. 41 A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendelet (horizontális rendelet), amely tartalmazza kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokat (COM(2011) 628 final/2.). 15

16 A Számvevőszék által feltárt hiányosságok és hibák arra is rámutatnak, hogy az egyszerűsítés egy átfogó folyamat, amely az uniós és a nemzeti szabályokat egyaránt érinti még akkor is, ha jelenleg nehéz valamennyi alkalmazandó szabály között különbséget tenni. A Bizottság e téren tevékeny szerepet játszik: decemberében a közbeszerzési szabályokra vonatkozóan ambiciózus javaslatokat terjesztett elő. A javaslatot jelenleg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja. A Bizottság javaslatának fő elemei tekintetében már megegyezés született, ideértve a csalás elleni intézkedéseket, a szabályok és eljárások egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét. Általánosságban elmondható, hogy a Bizottság számos intézkedést hozott, amely magában foglalja a nemzeti hatóságok egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseinek a segítését, valamint az irányítási és ellenőrzési hatóságok támogatását. Ezenkívül a Bizottság az elsőfokú ellenőrzések hatékonyságára irányuló tematikus ellenőrzéseket is folytat. A vidékfejlesztés tekintetében a Bizottság külön cselekvési tervet dolgozott ki, mely például olyan intézkedéseket tartalmaz, mint a tájékoztatás javítása, képzések és új iránymutatások a kedvezményezettek és az igazgatási szervek számára, valamint szigorúbb ellenőrzési terv. A Bizottság továbbá levelet intézett valamennyi tagállamhoz, melyben arra kéri őket, hogy többek között adják meg azokat a konkrét lépéseket, melyek a hibák csökkentésére irányulnak, valamint erősítsék meg a megelőzési intézkedéseket, hogy ezáltal csökkentsék a hibakockázatot a vidékfejlesztési programok jövőbeni végrehajtása során. Végül, a Bizottság örömmel fogadja, hogy a tagállamok megerősítették a Számvevőszékkel való együttműködés melletti elkötelezettségüket az uniós források hatékony és eredményes kezelése érdekében. A tagállamok háromnegyede például érdeklődést mutatott aziránt, hogy a háromoldalú (a Számvevőszék, a tagállamok és a Bizottság közötti) megbeszéléseket a kohéziós politikához hasonlóan a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére is kiterjesszék. 16

17 A. melléklet TAGÁLLAM A válasz benyújtásának időpontja AUSZTRIA BELGIUM BULGÁRIA CIPRUS CSEH KÖZTÁRSASÁG DÁNIA ÉSZTORSZÁG: FINNORSZÁG FRANCIAORSZÁG NÉMETORSZÁG GÖRÖGORSZÁG MAGYARORSZÁG ÍRORSZÁG OLASZORSZÁG LETTORSZÁG LITVÁNIA LUXEMBURG MÁLTA HOLLANDIA LENGYELORSZÁG PORTUGÁLIA ROMÁNIA SZLOVÁKIA SZLOVÉNIA SPANYOLORSZÁG SVÉDORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG