2010. évi Pénzügyi beszámoló és évi Pénzügyi terv. Magyar Ügyvédi Kamara. Előterjesztés a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége részére

Átírás

1 Magyar Ügyvédi Kamara Előterjesztés a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége részére évi Pénzügyi beszámoló és évi Pénzügyi terv Előterjesztő: dr. Kiss Daisy főtitkár január

2 2 Tisztelt Elnökség! A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) Elnöksége január 31-i ülésén tárgyalja meg a évi beszámolót és évi költségvetési tervet. 1. A TERVEZÉS KÜLSŐ FELTÉTELEI 1.1. Jogszabályi környezet A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) köztestület, amely a számvitelről szóló évi C. törvény szempontjából egyéb szervezet -nek minősül, gazdálkodására a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 65. (6) bekezdése következtében a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályai irányadók. Így a MÜK az adóhatósággal szembeni kötelezettségeinek és igénybe vehető támogatásainak bevallása, pénzügyi rendezése önadózás formájában, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai szerint történik. A szakmai kamarák mint köztestületek a pénzeszközeiket kötelesek pénzforgalmi számlán tartani, amelyhez bankszámlát kell fenntartaniuk. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) rendelkezései szerint a nonprofit szervezetek továbbra is feltétel nélkül a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik az Art. oly módon, hogy a köztestület, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz az erre rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év (2011.) február 25-éig 1. Más esetben valamennyi adózó az APEH-hoz akkor is köteles adóbevallást benyújtani, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Így például az adóévet követő év május 31-ei határidőre abban az esetben is be kell nyújtani a társasági adóbevallást ha az adott szervezet vállalkozási tevékenysége veszteséges, vagy 0 szaldós, vagy akkor is, ha nyereséges, de adómentessége miatt nem fizet adót. A évi pénzügyi terv elkészítésekor jelentősen megváltozott jogszabályi környezettel kell számolnunk. Így különösen sok változás áll be a MÜK mint munkáltató feladataiban. Januárban megkezdődik az áttérés az egykulcsos személyi jövedelemadózásra, amely adóalap-csökkentő családi kedvezménnyel egészül ki. Az új szabályok szerint minden adózó 16 százalék SZJA-t fizet (amely a szuperbruttósítás miatt ténylegesen 20,32 %-nak felel meg), és az adójóváírás mértéke is csökken, az igénybe vétel feltételei pedig szigorodnak. A változás következtében megszűnik a minimálbér (kvázi-)adómentessége is. A kormány ugyan eredetileg azt ígérte, hogy az adóváltozás miatt senki sem járhat rosszabbul amit a minimálbér megfelelő mértékű emelésével biztosítana a kabinet, a számokból az derül ki, hogy lesznek vesztesei az új rendszernek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén azt mondta, hogy legalább 4,5 1 Art. 31. (5) bekezdés

3 3 százalékos emelés szükséges ahhoz, hogy a gyermektelen, minimálbéres adózók bére szinten tartható legyen, amennyiben azonban valóban csak 4,5 százalékos lesz az emelés, akkor közel 400 forinttal csökken a legkisebb keresetűek nettó bére, a reálbér pedig ennél is jobban apad majd. Számítások szerint a havi bruttó ,- Ft összeg alatti bérben részesülők esetében korrigálni kell a béreket annak érdekében, hogy az adóváltozások miatt a munkavállalót ne érje hátrány. Az adójóváírás maximális összege havi ,- Ft-ról ,- Ft-ra (évente legfeljebb ,- Ft-ra) csökken, és az igénybevételi lehetőség is szigorodik: januártól 2,75 millió forint éves keresetig lehet a teljes összeget kihasználni, efölött 3,96 millió forintig pedig részben jár a kedvezmény 2. A mérséklődő összeg miatt az átlagos bruttó közelében kereső gyermektelenek is rosszabbul járnak. A csökkenő nettó bért tovább rontja a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelése is (9,5-ről 10-re), ami csökkenő nettó bér miatt az átlagos keresetű, gyermeket nem nevelőket viselheti meg leginkább, a többieknél a jövedelem emelkedésének mérsékléséről beszélhetünk. A kormány sokat hangoztatott szándéka a gyerekvállalás költségeinek mérséklése, ezért vezette be az eddigi szerény, legalább 3 gyerektől járó 4000,- forintos kedvezmény helyett a több ezer forintos pluszt jelentő adóalap-csökkentő kedvezmény rendszerét. A legnagyobb újdonság, hogy már 1 vagy 2 gyerek után is igénybe lehet venni a ,- forintos kedvezményt havonta és gyerekenként, 3 vagy több gyerek esetén pedig még nagyobb összeggel, ,- forinttal csökkenthető az adóalap. A kedvezmény megosztható a gyereknevelők között. A kedvezmény csak a megállapított SZJA-t csökkenti, ha valakinek nincs fizetendő személyi jövedelemadója, a kedvezmény nem érvényesül. 2 Azaz bruttó Ft-os bérrel rendelkező munkavállaló tudja érvényesíteni a teljes adójóváírást. Elfogy a csökkentett összegű adójóváírás bruttó ,- Ft-os bérnél.

4 4 Az egykulcsos rendszerhez illesztik a béren kívüli juttatásokat 3 is. Az üdülési csekk, az önkéntes pénztári hozzájárulások, az utazási-, iskolakezdései- és internethasználati támogatás, az ételutalványok, valamint az ún. megújulási kártya is 16 %-os személyi jövedelemadóval adózik, amelyet a törvény szerint a munkáltató fizet meg. A nem pénzbeli juttatásoknál 16 % SZJA-t és 27 % egészségügyi hozzájárulást is fizet a munkáltató, míg minden más béren 3 Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve vagy ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi forintot meg nem haladó rész; c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 300 ezer forint támogatás; d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is; e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve vagy ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi forintot meg nem haladó rész; c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből - több juttatótól származóan együttvéve vagy cb) üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. (4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

5 5 kívüli juttatásnál az SZJA-t a dolgozó fizeti, a megfelelő járulékokat pedig a munkaadó és a munkavállaló. A béren kívüli juttatások értékének 1,19 szorosa után kell az SZJA-t kiszámítani. Az adókötelezettség megállapításához figyelembe kell venni a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozatát. Csekély értékű ajándékot évente 3 alkalommal lehet adni, értéke nem haladhatja meg a minimálbér 4 10 %-át 5. Az SZJA-törvény változásaival összhangban 2011-től módosul a járulékalapot képező jövedelem fogalma, megszűnnek a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok. Bevezetik a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék felső határát, amely a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben kerül kihirdetésre. A korábbi szabályozásnak megfelelően megmarad az egyéni nyugdíjjárulékfizetési felső határ január 1. és december 31. közötti időszakban a magán-nyugdíjpénztári tagok is 10% egyéni nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba, ebben az időszakban az esedékes tagdíj mértéke nulla százalék Gazdasági körülmények A gazdasági világválság a évi költségvetést negatívan befolyásolta, és ugyanilyen hatás várható a évi gazdálkodás külső körülményeiben is. A válság reálgazdasági hatásai a költségvetési év bevételeinek realizálását jelentősen nehezítik, ugyanakkor a kiadási oldalon jelentős emelkedés várható. Figyelembe kell venni az adó- és járulékváltozások hatásait is Belső szabályok A gazdálkodásra vonatkozó szabályozások (Elnöki utasítás formájában) - G1. Számviteli politika - G2. Leltározási szabályzat - G3. Pénzkezelési szabályzat - G4. Számlakezelési szabályzat - G5. Béren kívüli juttatások szabályzat - G6. Számlarend és számlatükör Általános gazdálkodási szabályok A gazdálkodás elsődleges célja a MÜK gazdasági egyensúlyának biztosítása és a kamarai vagyon megőrzése. A kiegyensúlyozott gazdálkodás folytatása a Teljes ülés feladata 6, amelyet éves pénzügyi terv elfogadásával és folyamatos ellenőrzésével biztosít. A gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek teljesítésére megbízás alapján külső szervezetek szolgáltatása is igénybe vehetők. 4 Bruttó ,- Ft ,- Ft. 6 Alapszabály IV.3.b. pont

6 Gazdálkodási alapelvek A gazdálkodás főbb területei: a kamarai működés, működtetés a kamara célja szerinti tevékenységek. A kamarai működés, működtetés költségeinek fedezetéül a tagdíjbevételek, támogatások és egyéb, működési bevételként elszámolható bevételek szolgálnak. A kamarai működés, működtetés kiadásainak esetleges fedezet hiányát a mindenkor érvényes jogszabályi kereteken belül az MÜK célja szerinti tevékenységekből és a vállalkozásokból képződő fedezetből lehet biztosítani. A MÜK célja szerinti tevékenységek kiadásait a tevékenység jogcímén keletkező bevételekből finanszírozzuk. Esetenként egyes tevékenységeknél, illetve időszakokban előfordulhatnak veszteségesen működő tevékenységek. A veszteség okainak feltárása és mielőbbi megszüntetése az Elnökség feladata. Tartós veszteség esetén a MÜK Elnöksége, szükség esetén az Elnökség előterjesztése alapján a Teljes ülés dönt a veszteség finanszírozási forrásáról, vagy a veszteséges tevékenység megszüntetéséről.

7 Jogszabályi kötelezettségek betartása A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek betartásáért a MÜK választott tisztségviselői (Elnök, Főtitkár), valamint a pénztáros (Titkárságvezető) felelnek. A MÜK könyvelését megbízás alapján külső cég végzi. A MÜK a működése során keletkező bizonylatokat közvetlenül juttatja el feldolgozásra és könyvelésre a külső könyvelő cég felé. A MÜK tagjainak, a területi kamaráknak a feladata a gazdálkodással összefüggő adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok kezelése, a MÜK Titkárság felé az adatközlés naprakész teljesítése Tervezés és beszámoló A MÜK éves pénzügyi terv alapján működik, melyet az Elnök jóváhagyásával a Főtitkár terjeszt elő a MÜK Elnöksége felé. A tervet a Teljes ülés fogadja el, az előterjesztő az Elnökség. A pénzügyi terv gördülő módszerrel készül. A tervezés adattábláján a tervévet megelőző év mint bázisév terv és tényadatait 7, valamint a tervév tervadatait 8 kell feltüntetni. A tervkészítés főbb lépései és időütemezése Előzetes tervjavaslat összeállítása: o tervévet megelőző év október o Készíti: Főtitkár MÜK tagdíjak megállapítása: o tervévet megelőző év november o Készíti: Főtitkár Bázisév tényadatainak összeállítása o tervévet megelőző év december o Készíti: Főtitkár (könyvelő) Tervjavaslat előterjesztése az Elnökség felé o tervév január o Előterjesztő: Főtitkár A terv jóváhagyása o tervév január/február o Jóváhagyja: Elnökség A Teljes ülés döntése o tervév február/március o Előterjesztő: Elnökség A pénzügyi terv bevételei és kiadásai Bevételek: Tagdíj A pénzügyi terv egyik eleme a fizetendő tagdíj, mely a regisztrált tagságú területi kamarák által fizetendő összeg. A tagdíjat negyedévente kell befizetni. A mindenkori tagíjat az Elnökség állapítja meg ben a tagdíj összege nem változik a 2010-es adathoz képest, összege ,- Ft/fő 9. Ebben a körben meg kel jegyezni, hogy 2012-es és 2013-as évre Ft/fő emelés várható. 7 Lásd 1. sz. melléklet 8 Lásd 2. sz. melléklet 9 Eln. 2009/10/4. sz. határozat

8 8 Egyéb működési bevételek Pénzügyi befektetések bevételei, bankkamat, adomány, működési célú pályázati bevételek stb. További bevételi források A MÜK célja szerinti tevékenységéből adódó rendezvények, tanfolyamok, kiadói, szakértői, stb. bevételei. A MÜK jelenleg vállalkozási tevékenységet nem végez. Kiadások A tagoknak nyújtott szolgáltatások ellenértéke A működési feltételeket biztosító infrastrukturális háttér költségei Pénzügyi és számviteli feladatokkal kapcsolatos költségek Adó, TB-járulékok Tiszteletdíjak Bel- és külföldi utazások költségei Költségtérítések Anyag, eszköz és dologi kiadások A MÜK célja szerinti tevékenységgel összefüggő egyéb kiadások Fizetett tagdíjak Gazdasági beszámoló A Titkárságvezető a Főtitkár tájékoztatása céljából havonta pénzügyi elszámolást készít, amelyben bemutatja az éves gazdálkodási terv időarányos teljesülését. A tervévet követő év első elnökségi ülésén a Főtitkár az Elnökség elé összefoglaló beszámolót terjeszt elő 10. Az Ellenőrző Bizottság a MÜK vagyonának és pénzügyeinek szabályos kezelését, a vonatkozó előírások betartását felügyeli, és ezen szerepénél fogva támogatja a MÜK gazdálkodását A Titkárság által szervezeteknek és tagságnak nyújtott központi szolgáltatásai A MÜK fórumainak működése: Teljes ülés Elnökségi ülések Országos elnök-titkári tanácskozás Szakmai klubok, munkabizottságok Szakmai rendezvények Egyéb központi rendezvények Elnökségi és szakmai bizottságok Szakmai tájékoztatók Ügyvédek Lapja c. folyóirat Program és tájékoztató kiadványok Honlap és hírlevél rendszer működtetése A kamarai munka támogatása Titkárság: tanácsadás, koordinálás, szakmai érdekképviselet, információnyújtás Térítésmentes rendezvények, szakmai tapasztalatcserék, tanulmányutak, továbbképzések Személyi elismerések, kamarai díjak, tiszteletdíjak, jutalmak Szakmai működés tárgyi feltételeinek javítása 10 Lásd 1. sz. melléklet

9 9 Hazai és külföldi szervezetekben lévő tagságból adódó feladatok ellátása A Titkárság által nyújtott szolgáltatások költségei A Titkárság működésének költségei, (helyiség, bér, telefon, informatikai háttér, posta, irodaszer, bér-és személyi jellegű kiadások, közteher, stb.), Bel- és külföldi kapcsolatokból tagsággal járó kötelezettségek: tagdíj, stb. Ügyvédek Lapja c. folyóirat megjelentetése valamennyi ügyvéd számára, A MÜK honlapjának működtetése, Az országos nyilvántartási program működtetése Pénzügyi és számviteli feladatokkal összefüggő központi kiadások (könyvelés, könyvvizsgálat, az állami, költségvetési kötelezettségek teljesítése, stb.). A Titkárság által nyújtott szolgáltatások forrása: A tagdíjak Támogatások Szponzori díjak A meglévő szabad pénzeszközök kamatai 2. A tervadatok A 2010-es év pénzmaradványa ,- Ft (bankszámla-egyenleg), ,- Ft (pénztár), valamint ,- Ft lekötött betét 11. Területi szervezetektől befolyó tagdíj becsült összege azonos a évben befolyt összeggel. adattal. A decemberi taglétszám adatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A végrendeleti nyilvántartás bevétele a tervezettnél alacsonyabb, ezért a 2010-ben ténylegesen befolyt összeget vettük alapul. Ugyanezt a módszert követtük a kamatbevételek számításánál. A fegyelmi eljárási díjak számításánál a évi tervadatot vettük alapul. Ugyanezt a módszert követtük a kamatbevételek számításánál. A személyi jellegű kiadások körében figyelemmel voltunk a változásokra, a tiszteletdíjak esetében 10 %-os emelést végeztünk, míg az alkalmazotti béreknél a nettó bérek szinten tartásához szükséges korrigálást végeztük el. A többi kiadás körében 5-17 %-os emelést végeztünk el attól függően, hogy a 2011-es évben milyen áremelkedések várhatóak. 3. Kockázatkezelés 1. Tekintettel az ország gazdasági helyzetére, a világgazdasági válság még mindig folyamatos és negatív befolyásoló hatására, fel kell készülnünk az esetleges további gazdálkodásunkat hátrányosan befolyásoló jogszabályi változásokra. 2. A kamarai feladatok esetleges növekedése is a bizonytalanságot fokozza külső környezetünkben. 11 Lásd Pénzügyi beszámoló Magyar Ügyvédi Kamara pénzeszközei tábla

10 10 Tartalomjegyzék a mellékletekről 1. sz. melléklet évi Pénzügyi beszámoló 1.1. sz. melléklet évi Terv/Tény összehasonlító táblázat 1.2. sz. melléklet Rovatszám kivonat 1.3. sz. melléklet MÜK pénzeszközei december sz. melléklet Alkalmazottak bére valamint a tisztségviselők tiszteletdíja 1.5. sz. melléklet Dr. Wellmann Gabriella megbízási díja (CCBE) 1.6. sz. melléklet Bankkamat-kimutatás 1.7. sz. melléklet Területi kamarák által befizetett támogatás 1.8. sz. melléklet Weboldal üzemeltetés költsége 1.9. sz. melléklet Adatrögzítés (végrendeleti nyilvántartás) költsége 1.10.sz.melléklet Eszközkarbantartás, -felújítás (számítástechnikai hálózat, telefon, stb.) költsége 1.11.sz.melléklet Kifizetett tagdíjak 2. sz. melléklet évi Pénzügyi terv 3. sz. melléklet Területi kamarák adatközlése (taglétszám adatok december) 4. sz. melléklet Ügyvédi igazolványok évi gyártási adatai

11 11