Kontyfa Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapest XV. Kontyfa u. 5. Web:

Átírás

1 Kontyfa Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapest XV. Kontyfa u. 5. Web: kontyfa@kontyfa.hu

2 TARTALOM Bevezetés... 4 Az iskola küldetésnyilatkozata... 4 Az iskola jövőképe... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai... 6 Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere... 6 A nevelő-oktató munkánk célja... 7 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai... 8 Pedagógusok feladatai...10 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre...11 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...12 Az erkölcsi nevelés...12 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés...12 Állampolgárságra, demokráciára nevelés...13 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése...13 A családi életre nevelés...14 A testi és lelki egészségre nevelés...14 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség...14 Fenntarthatóság, környezettudatosság...15 Gazdasági és pénzügyi nevelés...15 Médiatudatosságra nevelés...16 A tanulás tanítása...16 Kulcskompetenciák...16 Digitális kompetencia...19 Hatékony, önálló tanulás...20 Szociális és állampolgári kompetencia...20 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia...21 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség...22 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek...23 Komplex intézményi mozgásprogram...25 Az iskola környezeti

3 nevelési elvei...25 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység...28 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők...28 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése...29 Sajátos nevelési igényű tanulók...30 Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás...31 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok...32 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái...36 Osztályozó vizsga...39 Különbözeti vizsga...40 Javítóvizsga...40 Pótló vizsga...40 Érettségi vizsga...40 Az értékelés rendje...41 A felvétel és az átvétel szabályai...42 Az általános iskolai felvétel és átvétel szabályai...42 Középiskolai felvétel és átvétel szabályai...42 A felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje...43 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

4 Bevezetés A 2015/2016-os tanévben a Neptun Általános Iskola beolvadt iskolánkba, így a Kontyfa Középiskola Szakiskola és Általános Iskola lett a jogutódja. Ennek következtében a Neptun Iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak kimenő rendszerben érvényesek az átvett diákokra és tanárokra, így a Kontyfa Iskola jelenleg párhuzamosan, két hatályos pedagógiai program szerint végzi oktató-nevelő munkáját. A tantestület a 2016/2017-es tanévtől közös pedagógiai programot dolgozott ki, amely a belépő új évfolyamok tanulóira lesz kötelező érvényű. Az iskola küldetésnyilatkozata Minden gyermek tehetséges valamiben." Küldetésünk, hogy a gyermekekben rejlő tehetséget felszínre hozzuk, és hozzájáruljunk ahhoz, hogy elégedett, sikeres felnőttekké válhassanak. Ennek érdekében hozzá kell segítenünk diákjainkat, hogy szilárd értékrenddel, saját maguk és mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával felvértezve hagyják el az iskolapadot. Ismerjék meg a körülöttük létező világot, legyenek képesek megérteni az életüket befolyásoló környezeti és társadalmi folyamatokat. Éljék meg magyarságukat, legyenek büszkék nemzeti kultúránk értékeire. Az iskolai oktató-nevelő munkánk során hangsúlyt fektetünk rá, hogy mindazokat a készségeket, jártasságokat megismertessük a tanulóinkkal, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbtanuláshoz és a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. (Pl.: önálló tanulás, másokkal való együttműködés, hatékony kommunikáció, stb.) Tisztában vagyunk vele, hogy tanulóink a jövőnek tanulnak, de a jelenben élnek. Ezért intézményünkben gyermekbarát környezetet és gyermekközpontú légkört alakítottunk ki. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy olyan diákközéletet alakítsunk ki, amelyben tanulóink a gyakorlatban sajátíthatják el a közösségi, vagy egyéni értékekért, érdekekért történő kiállás technikáit, élhetnek jogaikkal és megismerhetik a demokratikus érdekérvényesítés alapjait. 4

5 Az iskola jövőképe Intézményünk életében a lakókörnyezet meghatározó. A családok, így a gyerekek életét is erősen meghatározza az egyhangú lakótelepi környezet, illetve az egyre fokozódó fogyasztói magatartás. A családok kulturális igényszintje igen nagy szórást mutat. Az anyagilag jobb helyzetben lévők körében a tudás, a kultúra és a műveltség érték, ezek átadását várják iskolánktól, de a nagyobb anyagi biztonság ára gyakran a gyerekre fordítható idő csökkenése. A nehéz anyagi helyzetben élő, gyakran munkanélküli szülők, csonka családok gyermekei a biztonságot, a törődést igénylik. A gyerekek óvodai, iskolai tevékenységre való alkalmasságában, motiváltságában, olykor egyszerű taníthatóságában egyre szélsőségesebb helyzetekkel találkozunk. Tapasztalatunk szerint az intézménnyel szembeni elvárások korántsem csak a tanításra terjednek ki. Tapasztalataink szerint a szülők egyre inkább olyan óvodát, iskolát keresnek, ahol a gyerekek humánus pedagógiai környezetben, barátságos légkörben, gondoskodást, törődést kapva biztonságos környezetben élhetnek, és szerezhetik meg a sikeres óvodai, iskolai pályafutáshoz, az eredményes középszintű iskolaválasztáshoz szükséges elméleti, valamint gyakorlati tudást, találnak maguknak az egész napot átölelő értelmes elfoglaltságot, lehetőségeket. Mindezeknek a kihívásoknak együttesen kívánunk megfelelni, s pedagógiai munkánkkal támogatni diákjainkat az életben való boldogulásban. 5

6 NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Iskolánkba, a nevelés-oktatás középpontjában a korszerű ismeretek átadása, bővítése és a diákok biztos alapképességeinek, készségeknek kialakítása, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Az emelt szintű, illetve emelt szintű és emelt óraszámú oktatással a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő- és oktatómunka során sokoldalúan fejlesztjük az alapkészségeket, hogy ennek birtokában diákjaink korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és képesek legyenek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben; iskolánk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közvetít, melyek segítik a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskolai élet minden területén széles körűen fejlesztjük a gyermek személyiségét törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk hagyományaival. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének, egészségének fejlesztése, a környezettudatosság, a korszerű technikai - technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató munkánk egészét áthatja az értékalapú szemléletközpontúság elve, mely az egyetemes emberi erkölcs és emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés (differenciálás). Az emberi magatartás általános értékei, mint az EMBER tisztelete, a megértés, a másság elfogadása mellett iskolánk értékként kezeli az aktivitást, a kezdeményezőkészséget, a döntési képességet, az innovativitást, hiszen ezen tulajdonságok birtokában a tanulók képesek lesznek életük irányítására. Tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részeseivé válnak egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. 6

7 A nevelő-oktató munkánk célja A mindennapi és hosszú távú munkánkat olyan célok vezetik, amelyeket alapvetően a tanulók érdeke határoz meg. A Kontyfa Iskolában folyó nevelő-oktató munka alapvető célja: széleskörű általános műveltséghez, használható tudáshoz juttatni diákjainkat az életben való boldogulásukhoz; mind az általános, mind a középiskolás tanulóink felkészítését a tudásuknak, képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő továbbtanulásra; a tanulók körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit; mindazon ismeretek átadása, az alapkészségeknek és képességeknek kialakítása és fejlesztése, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen; a közösségben való konfliktuskezelő technikák elsajátíttatását, az együttműködési készségek kialakítását, a toleranciára való nevelést; a tanulók személyes, közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának alakítását, és az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások visszaszorítására; tanítványaink rendszeres és folyamatos felkészítését a szaktárgyi versenyekre, az elért eredmények elismerését, és a diákok további fejlődésének biztosítását; emelkedjen a tanulók középfokú "C"-típusú nyelvvizsgáinak száma; a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai és egyetemes értékszemlélet és értékrend alapján; iskolánkban jól és biztonságban érezzék magukat diákok, szülők, partnereink is; iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a tanulás és a munkavégzés körülményei megfelelnek a XXI. században jogosan elvárhatónak; intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, eredményeinket minél szélesebb körben ismertté tegyük a kerületben, a szakmai közéletben; intézményünk folyamatosan fejlessze nevelő-oktató munkáját, melynek középpontjában a tanuló egész személyisége és lénye áll; a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékek iránt: nemzeti, tradicionális és humanista értékrend az emberiség közös értékei a demokrácia és a jogállam értékei európai és egyetemes értékek lelki, érzelmi értékek. 7

8 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai Alapvető pedagógiai feladatunk, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban az alábbi készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsuk ki és fejlesszük a tanulóinkban az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket (gondolkodási képesség, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit; a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyermekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait. Feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére: a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós eredménnyel teljesítsék; rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következő iskolafokon megállja a helyét.; ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. Nevelőtestületünk által meghatározott cél- és feladatrendszernek teljesítéséhez a következő alapelveket tartjuk elengedhetetlennek: a) a tanórák eredményességének alapfeltételei: átgondolt tervezés a tanulók kellő motiválása, aktivizálása a tanulók tevékenykedtetése folyamatos ellenőrzés és értékelés b) folyamatos fejlesztési feladatok: korszerű oktatási tartalom 8

9 megújult nevelési és oktatási módszerek a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások a minőségi pedagógiai munka elismerése a megfelelő minőségi feltételek biztosítása A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk: következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében, folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat, rendszeres értékeléssel, illetve osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról, az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt. minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének oktató-nevelő munkánkban a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást (differenciálás) kívánjuk előtérbe helyezni a célt szolgáló, hatékony módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. a jelentős hátránnyal induló diákjaink számára biztosítjuk az egy tanévnél hosszabb ideig történő évfolyami követelmények teljesítését, ha ezt a pedagógiai szakszolgálat indokolt szakvéleménye illetve szakértői vélemény javasolja. Ezt a megoldást választjuk abban az esetben is, ha ezt indokoltnak tartjuk, mert ennek teljesítésétől pozitív eredményt várunk az nevelést-oktatást a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése céljából sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására, folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében. fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket. 9

10 Pedagógusok feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó és pótvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, kerületi, regionális, országos versenyekre való felkészítés és kísérés, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, erdei iskola, témahét, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, kerületi, regionális, országos és belső szakmai napokon és továbbképzéseken való részvétel. 10

11 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődésre, Együttműködik az osztály diákképviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális/manuális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, programokról, ösztönözi a részvételre, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Figyelemmel kíséri, és az osztályban tanító pedagógusokat tájékoztatja a kiemelt figyelmet igénylő tanulókról, fejlesztendő területeiről, felülvizsgálatáról. Részt vesz a munkaközössége munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályában. 11

12 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban az ismeretszerzés, a gyakoroltatáscselekedtetés mellett személyes példát is mutatunk. E területeken összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítjük a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés A nevelés alapvető céljának tartjuk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztését, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítését, igazságérzetük kibontakoztatását, közösségi beilleszkedésük elősegítését, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítését. Az erkölcsi neveléssel felkészítjük diákjainkat az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, és segítjük a tanulókat az erkölcsi és életvezetési problémáiknak megoldásában. Az erkölcsi nevelés terén lehetőséget nyújtunk az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módjainak megértésére, megvitatására. Hangsúlyt helyezünk a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskola közösségi életének kialakításával, tanárainak példamutatásával támogatjuk a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában és a családban is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulókkal megismertetjük a nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor törekszünk arra, hogy legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon 12

13 ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve közelebb hozzuk diákjainkhoz történelmét, sokszínű kultúráját. Megismertetjük az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeivel, nehézségeivel és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákkal. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallásinyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Erre neveljük diákjainkat. Ennek alapján dolgoztatjuk föl a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskolánk megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításával hatékonyan támogatjuk a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Ennek érdekében elősegítjük a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljanak az érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélésre, az elfogadásra. Fejlesztjük empátiájukat, Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatainkban résztvevő tanulók az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást adunk ahhoz, hogy tudatosuljon bennük: a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a 13

14 kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyermekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézményünknek a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Segítséget nyújtunk a családi életre való felkészülésben, a a felelős párkapcsolatok kialakításában, a szexuális kultúra elsajátításában. Ismereteket közvetítünk a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés A fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. Az egészséges életmódra neveléssel hozzásegítjük diákjainkat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Megteremtjük a rendszeres testnevelés és sporttevékenység lehetőségét, melynek révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztésére., melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a személyiségfejlesztés is. A tanulókat ösztönözzük arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Képessé kívánjuk tenni diákjainkat a lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Hangsúlyt fektetünk a tanulókat veszélyeztető függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Komplex mozgásprogrammal segítjüka tanulók saját testképének megismerését és a testtudat kialakítását. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fontosnak tartjuk a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást:, amely a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenységet, a segítő magatartás kialakítását 14

15 szolgálja. Lehetőséget adunk a tanulóinknak a saját élményű tanulásra, hogy megismerjék ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Diákjainkat megtanítjuk az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatára. A természettudományos oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira építünk, amely során az életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon alkalmazkodó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Iskolánk fel készíti a diákokat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá, hogy bekapcsolódjanak a közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatásnevelés, a műszaki életpályára valófelkészülésben, és a környezeti nevelés terén lehetőséget biztosítunk a nem hagyományos oktatásszervezési módszerekkel történő ismeretszerzésre. Pályaorientáció Az iskolánk a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kíván nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében egy komplex, minden évfolyamot érintő programterv szerint-olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyekben a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Fejlesztjük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az intézményünk lehetőséget biztosít a pénzügyi rendszer 15

16 alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok megismeréséhez.. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulók a nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészíti diákjainkat a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskolánk egyik alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg szeretnénk tanítani, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú megismerésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs 16

17 verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Célunk a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végére az idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel a diákokat a mindennapok problémáinak megoldására. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatokat és a tevékenységeket éppúgy fontosnak tartjuk, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó 17

18 képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok). Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó- készség lényeglátás kíváncsiság önálló munka társsal és csoportban való együttműködés kreativitás analízis - szintézis matematikai alapfogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése érvelés az eredmények indoklása bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. Törekszünk arra, hogy diákjaink megértsék az emberi tevékenység okozta változásokat és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén előtérbe helyezzük a gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz illeszkedő megközelítést, Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatásban, mind a fejlesztésben kiemelt fontosságúnak tartjuk a komplex eszközök használatát,(pl.: projektek) a módszertant (pl.: együttműködő tanulás ) és az oktatásszervezési formák (pl.:epocha) változatosságát, a 18

19 természettudományos és technikai gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztését. (pl.: erdei iskola) Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra a természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe a tudásának felhasználása a gyakorlatban: új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, az egyéni és közösségi célok elérésében Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata 19

20 szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás elsajátításával képessé kívánjuk tenni a tanulókat, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataikra építve tudásukat és képességeiket sokféle helyzetben használják: otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, mások objektív értékelésére való törekvés figyelem segédeszközök használata Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. mint a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása 20

21 kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást foglalja magába stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás 21

22 egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. További releváns kompetenciaterületek: A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolati ismeretek elsajátíttatása A szabadidő tartalmas szervezése Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) 22

23 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Előzmények Az erdei iskola, kirándulások, táborozások alkalmával már több mint egy évtizede megjelennek munkánkban az egészséges életmódra, a természettel összhangban való életvitelre nevelés alapelvei, Több sikeres drogprevenciós programot, pályázatot valósítottunk meg. Az iskolában működő Diák Sportegyesület foglalkozásai nagymértékben hozzájárulnak az egészséges életmód kialakításához. Ifjúságvédelmi felelős, képzett drogügyi koordinátor, az egészséges életmód tantárgy oktatására kiképzett pedagógusok segítik munkánkat.? Az iskolai védőnő segítségével évente megvalósulnak a különféle szűrővizsgálatok, prevenciós tevékenységek Egészségnevelési program, egészség- és drogstratégia Egészséges és biztonságos iskolát akarunk, olyan iskolát, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt jól érzik magukat. Szeretnénk elérni Mind az általános, mind a középiskola diákjainál - életkoruknak megfelelő szinten -, hogy legyenek tisztában a legalapvetőbb higiénés és mentálhigiénés gyakorlati tudnivalókkal. Hosszú távú célok: Olyan képességek, készségek kialakítása és megszilárdítása tanulóinkban, amelynek segítségével képessé válnak arra, hogy egészségesen éljenek, és másokat is erre biztassanak. Ismerjék és alkalmazzák a konfliktuskezelés és problémamegoldás módszereit. Felnőttként gyermekeiket és környezetüket is ebben a szellemben neveljék. Célunk, hogy a tanulóinkat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre neveljük.. Elsajátítassuk a stressz- és feszültségoldás háttérismereteit és technikáit, s szorgalmazzuk alkalmazását a mindennapjaikban. Rövid távú céljaink: A tanulók egészséges életmódjának kialakítása és a tanulókon keresztül a szűkebb és tágabb környezetre való pozitív hatás kiterjesztése. Humán erőforrásaink: Mentálhigiénés munkacsoport működtetése az alábbi szakemberek részvételével. iskolapszichológus 23

24 fejlesztő pedagógus gyermekvédelemért felelős kolléga védőnő Az egészségnevelés színterei: Intézményi: tanórai foglalkozások, délutáni foglalkozások, szabadidős tevékenység, DÖK rendezvények, nevelési értekezletek, egészségnapok, szűrések, egészségbüfé, szülők klubja.? Intézményen kívüli: erdei iskolák, táborok, kirándulások, képzések, versenyek, szabadidős tevékenység. Az egészségfejlesztési program témakörei: Egészséges környezet Egészséges táplálkozás Családi élet és kapcsolatok Testi és lelki egyensúly megőrzése Káros anyagok Testi fejlődés, szexualitás Sport, mozgás, személyes higiénia A hét témakör az gyermek iskolába lépésétől az érettségiig a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve speciálisan épül egymásra. Kiemelt szerepet kap: az információközlés / az életkorral bővülő és mélyülő ismeretek átadása önismeret-fejlesztés / pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, belső lelki egyensúly megteremtése társismeret-fejlesztés / kapcsolatok, társkapcsolatok, csoportszerveződés, csoportban folyó munka, tájékozódás a társas környezetben döntéshozó képesség fejlesztése / a körülmények ismeretén alapuló legjobb válasz kiválasztásának képessége, a vészhelyzetek felismerésének, kezelésének ismerete, a pozitív minták követésének értéke stresszkezelés-fejlesztés / a valós élethelyzetekben keletkező szorongások feloldásának technikája, az egészséges és biztonságos élet értékei egészségszemléletű magatartás kialakítása / egészséges életmód és állapot rendszeres felülvizsgálása a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepe; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontossága. Módszerek személyes beszélgetések (osztályfőnökök, iskola pszichológus, gyermekvédelemért felelős pedagógus stb.) kiscsoportos beszélgetések (osztályfőnökök, iskola pszichológus, gyermekvédelemért felelős stb.) tematikus előadások, foglalkozások (elsősorban meghívott előadók segítségével) 24

25 klubok (szaktanárok, DÖK, szülői szervezet) filmvetítés (osztályfőnökök, szaktanárok) versenyek, vetélkedők, pályázatok (szaktanárok, mentálhigiénés munkacsoport) kortárssegítő képzés (DÖK, mentálhigiénés munkacsoport) erdei iskola, kirándulások, táborok (osztályfőnökök, szaktanárok) iskolarádió, iskolaújság? dramatikus játékok (osztályfőnökök, szaktanárok) iskolai hagyományőrző programok (iskolavezetés?) internet felhasználása (osztályfőnökök, szaktanárok) Komplex intézményi mozgásprogram Egészséges életmód-tréningek beépítése a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek - a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelő - alkalmazása az óratervi órákon. Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél korcsolyázás) egy-egy kiemelt mozgásos tevékenységet rendelünk. Együttműködés az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében a sportegyesületekkel, sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolát támogató alapítvánnyal az iskola tanulóinak mozgáskultúrájának fejlesztése céljából. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. A tanulók fizikai állapotának mérésének tapasztalatai alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén minden tanévben javaslatot készítünk a mozgásprogram tartalmára. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. Az iskola környezeti nevelési elvei Célunk, hogy már kisgyermek kortól tudatosítsuk a természetvédelem és környezetvédelem fontosságát, kialakítsuk a környezetkímélő magatartást és a természet iránt érzékenységet, környezeti tudatossággal rendelkező fiatalokat bocsássuk útjukra. Ahhoz, hogy az ember összhangban élhessen a természettel, óvja és fejlessze természeti és épített környezetét, meg kell ismernie, meg kell tapasztalnia azt. A természettudományos gondolkodás, a környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli 25

26 környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). Előzmények évfolyam: Az első tanévben a környezettudatos viselkedés alapjait sajátítják el a kisdiákok. A közvetlen környezetükben élő állatokat, növényeket ismerik meg. A további évfolyamokon fokozatosan ismerkedhetnek meg a tágabb környezetük élővilágával, és tovább fejlesztjük környezettudatos magatartásukat évfolyam: A délutáni szakköri tevékenységekben fokozottan megjelenik a környezetvédelemi oktatás, kiegészítve a délelőtti tanulási tevékenységét. Ezeken az évfolyamokon is számos osztály él a lehetőséggel, és egészíti ki környezetről alkotott elméleti tudását a többnapos kirándulások gyakorlati tapasztalataival. Lehetőség szerint minden évfolyamunk diákjai évente térítéses erdei iskolai programok és projektek gyakorlati és kutatómunkájával egészítik ki a természettudományos tantárgyak elméleti ismereteit. Rendszeresen részt veszünk a fenntartható fejlődéssel, környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon, illetve lehetőség szerint a hazai és külföldi programokban. Környezeti nevelési program Iskolánk valamennyi évfolyamán, a mindennapi élet szerves részét kell képeznie a környezeti nevelésnek. Elő kell segítenünk az erdei iskolai programok mellett a környezetre figyelő konkrét tetteket is, pl. az iskolai kert gondozása, a szeletív hulladékgyűjtők rendeltetésszerű használata, stb. Célunk, hogy a diákjaink a lehető legkorábban elsajátítsák a környezetre figyelő magatartást. Fő feladatunk a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás fogalmának megismerése, és mindennapi életükbe történő beépítésére való igény kialakítása. Iskolán belül váljék hétköznapi gyakorlattá a különböző típusú hulladékok elhelyezési, gyűjtési, tárolási módja. A környezeti nevelés színterei Intézményen belüli: tanórai foglalkozások délutáni foglalkozások szakkörök iskolai tankert szabadidős tevékenységek DÖK- rendezvények 26