ÖSSZEKAPCSOLÁSI DÍJAK SZABÁLYOZÁSA ÉS HATÁSA A

Átírás

1 ÖSSZEKAPCSOLÁSI DÍJAK SZABÁLYOZÁSA ÉS HATÁSA A PIACI VERSENYRE Zárótanulmány Pannon Egyetem Közgazdaságtan tanszék Kutatásvezető: Kss Károly Mklós november 28. A kutatást a GVH VKK támogatta

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Ábrák és táblázatok jegyzéke Összekapcsolás - hozzáférés Az összekapcsolás (végződtetés) díj szabályozásának elmélet és gyakorlat kérdése Árszabályozás elve Költségszámítás módszertan kérdése I.: Hatékonyság krtérumok és nformácós helyzet (bottom-up vs. top-down modellek) Költségszámítás módszertan kérdése II.: Költségalap (HCA vs. CCA) Költségszámítás módszertan kérdése III.: Költségfelosztás módszertana (FDC vs. LRIC) Egyrányú összekapcsolás Kell-e szabályozn az összekapcsolást? Versenytorzító magatartás a szabályozatlan pacon Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások esete Dfferencált szolgáltatások esete Versenyző szegély modell A tszta (határ)költség alapú szabályozás és problémá Informácós aszmmetra Az állandó és közös költségek felosztásának problémája A határköltségektől mesterségesen eltérített kskereskedelm árak következménye Tökéletesen helyettesítő modell Versenyző szegély modell Konklúzó: Az ECPR szabály Összekacsolás díj szabályozott kskereskedelm tarfák esetén Ramsey árazás Az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége Rögzített kskereskedelm tarfák Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások modellje Versenyző szegély modellje Rögzített kskereskedelm tarfák és az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége Ha több eszköz áll a szabályozó rendelkezésére Még egyszer a Ramsey árak (mennység adóval) Még egyszer a rögzített kskereskedelm tarfák (mennység adóval) Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások modellje Összekacsolás díj nem szabályozott kskereskedelm tarfák esetén Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások modellje Versenyző szegély modell Kétrányú összekapcsolás Kétrányú összekapcsolás rögzített előfzető bázs mellett (nemzetköz hívásvégződtetés) Ideáls díjak Kétszeres monopolsta haszonkulcs nem szabályozott pacon Az összekapcsolás nem kooperatív szabályozása Az összekapcsolás kooperatív szabályozása Kooperatív alku eltérő összekapcsolás díjakkal Kooperatív alku egyforma összekapcsolás díjakkal Kétrányú összekapcsolás az előfzetőkért folyó verseny mellett

3 3.2.1 Elemzés keret: a modell feltevése, jelölése Kskereskedelm árak és összekapcsolás díj szmultán szabályozása: az első legjobb megoldás Kskereskedelm árak és összekapcsolás díj szmultán szabályozása (hálózat alapú árdszkrmnácó mellett) Kskereskedelm árak és összekapcsolás díj szmultán szabályozása, amkor nem lehetséges árdszkrmnácó A nem szabályozott verseny végeredménye Szmmetrkus verseny lneárs árazás és nem dszkrmnatív árak esetén: az összejátszás veszélye Kétrészes árképzés és nem dszkrmnatív árak esete Összefoglalás Célok és eszközök Az összekapcsolás díj szabályozásának három fontos elve Költségalapú díjak Ramsey árak ECPR alapú díjak Versenytorzító magatartások Felhasznált rodalom: Az Európa Unó keretszabályozása A hatályos joganyag Az összekapcsolás fogalma A verseny A nemzet szabályozó hatóságokra vonatkozó keretszabályozás A szabályozás elve A távközlés pac általános keretenek és ntézményenek körülhatárolására ( framework drectves ), valamnt ezzel összefüggésben az elektronkus kommunkácós szolgáltatók szolgáltatásanak engedélyezésére ( authorzaton drectves ) kadott rányelevek A 2002/21/EC Keret-drektíva és annak előzménye A 2002/20/EC Autorzácós drektíva az elektronkus kommunkácó ntegrált pacának megteremtéséről a hálózatokhoz való hozzáférés és a hálózatok összekapcsolásának szabályozására ( access and nterconnecton drectves ) kadott rányelv az egyetemes szolgáltatások szabályozására ( unversal servce drectves ) kadott rányelv Összekapcsolás díjak szabályozása az Egyesült Krályságban Vezetékes szolgáltatások paca A vezetékes pac szerkezetváltozásának történet előzménye A vezetékes szolgáltatások pacának jelenleg szerkezete Mobl szolgáltatások paca A mobl pac szerkezetváltozásának történet előzménye A mobl szolgáltatások pacának jelenleg szerkezete A szabályozás kérdése Szabályozó ntézmények Általános versenyhatóságok Fogyasztóvédelem Versenyhatóság Ágazat szabályozó Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán

4 5.3.3 Szabályozás a mobl szolgáltatások pacán A szabályozás és a pac verseny összefüggése A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a vezetékes szolgáltatások pacán A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a mobl szolgáltatások pacán Melléklet Felhasznált rodalom Az összekapcsolás díjak szabályozása Írországban Az ír távközlés pac Vezetékes távközlés pac A pac szerkezete és a pac szereplők Mobl távközlés pac A pac szerkezete és a pac szereplők A szabályozás kérdése Jogszabály és ntézmény háttér Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán A kskereskedelm tarfák szabályozása Jelentős Pac Erővel bíró szereplők Az összekapcsolás díj szabályozása Szabályozás a moblszolgáltatások pacán Jelentős Pac Erővel bíró szereplők Az összekapcsolás díj szabályozása A szabályozás és a pac verseny összefüggése Hívásvégződtetések paca, a hívásvégződtetés díjak alakulása a vezetékes pacon A saját moblhálózaton történő hívásvégződtetés paca Felhasznált rodalom Összekapcsolás díjak szabályozása Németországban Történelm áttekntés Telekommunkácós pacok Németországban Vezetékes távközlés szolgáltatások paca A pac szereplők, a pac szerkezete A pac nagysága és fejlődése A moblszolgáltatások paca A pac szereplők, és a pac szerkezete A pac nagysága és fejlődése A szabályozás kérdése Intézmény háttér A RegTP és a Versenyhvatal között kapcsolat Jelentős Pac Erővel bíró szereplők Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán Összekapcsolás rezsmek Jogszabály háttér Az összekapcsolás díjakban történt változások A szabályozásban, összekapcsolás díjak alakulásában történt változások hatása a pacra vezetékes távközlés szolgáltatások paca Szabályozás a mobl szolgáltatások pacán Összekapcsolás rezsmek Jogszabály háttér

5 Az összekapcsolás díjban történt változások A szabályozásban, összekapcsolás díjak alakulásában történt változások hatása a pacra mobl távközlés szolgáltatások paca Felhasznált rodalom Összekapcsolás díjak szabályozása Portugálában Bevezetés A portugál telekommunkácós pacok A vezetékes szolgáltatások paca A pac szereplők A pac szerkezete A pac nagysága és fejlődése A kínált szolgáltatások köre A moblszolgáltatások paca A pac szereplők A pac szerkezete A pac nagysága és fejlődése A kínált szolgáltatások köre Mobl- és vezetékes szolgáltatás: hasonlóságok és különbségek A szabályozás kérdése Jogszabály és ntézmény háttér Jelentős Pac Erővel bíró szereplők Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán Szabályozás a moblszolgáltatások pacán A szabályozás és a pac verseny összefüggése Az összekapcsolás díjak szabályozásának várható hatása A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a vezetékes szolgáltatások pacán A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a moblszolgáltatások pacán Összegzés Melléklet: az összekapcsolás díjak, a pacszerkezet és a fogyasztó árak alakulása a vezetékes szolgáltatások pacán Felhasznált rodalom A magyar szabályozás és összehasonlítása a vzsgált országokéval Hívásvégződtetés a mobl pacon A hívásvégződtetés díjak és a pac verseny között összefüggések Hívásvégződtetés a vezetékes pacon A hívásvégződtetés díjak és a pac verseny között kapcsolat A magyar vezetékestelefon-pac szerkezete A vzsgált országok távközlés pacanak összehasonlítása Vezetékes pac Mobl pac Melléklet Felhasznált rodalom: Következtetések

6 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1-1. ábra Az összekapcsolás díj költségalapja az unós országokban a vezetékes hálózatok esetében, 2005-ben ábra: Az összekapcsolás díj költségalapja az unós országokban a mobl hálózatok esetében, 2005-ben ábra: A költségfelosztás módszertana az összekapcsolás díj számításánál az unós országokban a vezetékes hálózatok esetében, 2005-ben ábra: A költségfelosztás módszertana az összekapcsolás díj számításánál az unós országokban a mobl hálózatok esetében, 2005-ben ábra: Hely és belföld vezetékes hívások díja; háromperces hívások, EU25 súlyozott átlaga ábra: Vezetékes telefon szolgáltatások reál-árndexe ábra: A mobl szolgáltatások reál-árndexe ábra: Mobl összekapcsolás díjak több európa országban 2007 januárban ábra: Pac részesedések változása (előfzetők száma) ábra: Vezetékes, mobl és műsorszórás szolgáltatások az parág bevétel %-ában ábra: A híváspercek megoszlása 2006-ban ábra: A telekommunkácós árndex alakulása ( áprls) ábra: Az nkumbens és a több szolgáltató részesedése a vezetékes szolgáltatások pacán bevételek szernt negyedévében ábra: A közvetett hozzáférés vonalak megoszlása ( negyedév) ábra: A vezetékes hívások típus szernt megoszlása ( negyedév) ábra: A mobl penetrácós ráta Európában ábra: Az előfzetők kártyatípus szernt megoszlása az egyes szolgáltatóknál ábra: Az előfzetők száma szernt pac részesedések ( ) ábra: A bevétel szernt pac részesedések ( ) ábra: A számhordozást génybe vevők száma (2003. júnus december) ábra: Pac koncentrácó a híváskezdeményezés és belföld hívástranztálás szolgáltatások pacan ábra: Forgalom szernt részesedések a belföld hívástranztálások pacán ábra: Hívásvégződtetés díjak (háromperces csúcsde hívás) ábra: A relatív végződtetés díjak híváshossz-érzékenysége (csúcsdő) ábra: A relatív végződtetés díjak híváshossz-érzékenysége (csúcsdőn kívül, hétvég hívások) ábra: Az ercom tranztálás díja (2000. márcus szeptember) ábra: Az ercom hely és belföld hívásdíja (1998. október január) ábra: Az ercom pac részesedése bevétel szernt ( ) ábra: Pac részesedések előfzetők szernt ( ) ábra: Pac részesedések bevétel szernt ( ) ábra: Mobl végződtetés díjak szolgáltatók és dőszakok szernt ( ) ábra: A távközlés szolgáltatást nyújtók számának növekedése ábra: Vezetékes hálózaton belül lebeszélt percek száma, ábra: Belföld távolság beszélgetések mnmáls díja Általános tarfák árengedmény nélkül (Cent/perc), munkanapokon, Call-by-Call ábra: A szolgáltatók pac részesedésének fejlődése a szolgáltatást génybevevők száma szernt ábra: A moblszolgáltatást nyújtó lletve hálózattal rendelkező szolgáltatók forgalomból származó bevételének alakulása

7 7-6. ábra: A moblszolgáltatásokat génybevevők száma (mlló fő), penetrácós ráta (%), ábra: Végződtetés díjak nemzetköz összehasonlításban (2002. áprls) ábra: Moblforgalom (mllárd euró), ábra: A moblhálózatból kmenő összekapcsolás percek naponta, ábra: Az nkumbens vezetékes szolgáltató pac részesedése (%) az EU 18 tagállamában 2004-ben ábra: Az egy közvetlen kapcsolattal rendelkező előfzető által lebonyolított hívások hav átlagos hosszának (perc) alakulása ábra: Az egy mobltelefon-előfzető által lebonyolított hívások hav átlagos hosszának (perc) alakulása ábra: A RIO 2005 hívásvégződtetés és -kezdeményezés díja, valamnt az ANACOM és a Portugal Telecom által 2006-ra tett javaslatok az EU15-ök más országahoz vszonyítva ábra: Az nkumbens szolgáltató pac részesedésének (baloldalt), az egyszeres kapcsolású csúcsde összekapcsolás díjaknak (középen) és az átlagos hav vezetékes telefondíjaknak (jobboldalt, 1998 = 100 %) az alakulása 2000-től ábra: Átlagos mobl végződtetés díjak szolgáltatók szernt (év végén) ábra: Az előfzetések megoszlása a szolgáltatók között, ábra: A mobl pac Herfndahl ndexe az előfzetések száma alapján, ábra: Kskereskedelm mobl tarfák (Áfával) ábra: A vezetékes szolgáltatók pac részesedése a fővonalak száma alapján, a Magyar Telekom nélkül, , % ábra: A Magyar Telekom pac részesedése a fővonalak száma alapján , % ábra: Csúcsde és kedvezményes hely végződtetés díjak ábra: A vezetékestelefon-pac Herfndahl-ndexe a bekapcsolt fővonalak száma alapján 2002 és 2006 között ábra: Alternatív szolgáltatót használók aránya a vezetékes beszédszolgáltatások vonatkozásában (2006 júlus) ábra: Átlagos mobl végződtetés díjak alakulása a vzsgált országokban ábra: Mobl összekapcsolás díjak az unós országokban 2007 januárban táblázat: Az összekapcsolás díj szabályozásának döntés pontja táblázat: A megfelelő belépés ösztönzést bztosító egyetemes szolgáltatás alap táblázat: A megfelelő belépés ösztönzést bztosító összekapcsolás díj táblázat: A megfelelő belépés és make-or-buy ösztönzés bztosítása (mennység adó eszközét s alkalmazva) táblázat: A Brtsh Telecom és a Telewest részesedésének alakulása a vezetékes lakosság hívások forgalmából táblázat: A Brtsh Telecom és a Telewest részesedésének alakulása a vezetékes üzlet hívások forgalmából táblázat:a mobl szolgáltatók becsült kskereskedelm árbevételének megoszlása (%) táblázat: A mobl felhasználók száma szolgáltatók szernt (2006) táblázat: Az ársapka alakulása 1984 és 2001 között táblázat: A hívásvégződtetés díjak alakulása 1999 és 2007 között táblázat: A szabályozó által kadott engedélyek száma, december táblázat: Pac részesedések a vonalak száma szernt táblázat: A híváskezdeményezés és végződtetés díjak alakulása táblázat: A végződtetés díjak alakulása Németországban, (eurócent/perc)

8 7-4. táblázat: Áltagos mobl végződtetés ráták (eurócent/perc) függetlenül attól, hogy csúcsdőben/csúcsdőn kívül történk a hívás táblázat: Az nkumbens vezetékes szolgáltató (analóg hozzáférésre vonatkozó) díja Portugálában, összehasonlítva a kelet bővítés előtt 15 unós tagállammal táblázat: A vezetékes és moblpacok legfontosabb jellemzőnek összehasonlítása táblázat: Jelentős Pac Erővel bíró szereplők az ANACOM által megállapított releváns pacokon (az általunk vzsgált pacok vastag betűvel kemelve) táblázat: Az átlagos végződtetés díjak szolgáltatók szernt táblázat: A vzsgált országok vezetékes pacanak összehasonlítása táblázat: A vzsgált országok mobl pacanak összehasonlítása táblázat: A nagykereskedelm nettó hívásvégződtetés díjak változása a szolgáltatók referenca-ajánlataban, Ft/perc, ÁFA nélkül táblázat: Átlagos mobl végződtetés díjak (euro/perc)

9 1. Összekapcsolás - hozzáférés Kss Károly Mklós A hálózatos parágakban (a távközlés, gáz- és áramszolgáltatás, közlekedés stb.) a hálózatok összekapcsolása alapvetően meghatározza e pacok működését. A hálózatok megosztásának és összekapcsolásának feltétele jelentősen befolyásolják, hogy a hálózaton végzett szolgáltatás pacán hogyan alakulnak az erővszonyok, a verseny feltétele és ennek következtében az parág jólét teljesítménye. Nem meglepő, hogy az összekacsolás feltételenek, azon belül s az összekapcsolás díjaknak a szabályozása napjank egyk legfontosabb problémájává vált. A távközlés pacok megnytásának következtében erősödő verseny alakult k elsősorban a fogyasztóknak nyújtott végső kskereskedelm szolgáltatások pacan, azonban bzonyos nputok esetében továbbra s monopolhelyzet jellemző, mvel az nfrastruktúra, a hálózat bzonyos elemenek pacán méretgazdaságosság okokból nem jöhet létre hatékony verseny. A belépőknek a kskereskedelm pacokon való működéshez azonban szükségük van e monopolzált nfrastruktúra elemek, hálózat szolgáltatások használatára, azokhoz való hozzáférésre. Az egyk legjellemzőbb lyen hálózat elem a vezetékes távközlés pacon az egyes fogyasztókat a hálózatba kapcsoló hely hurok, am ekképpen a fogyasztók elérésének monopolzált szűk keresztmetszete. A szakrodalomban e problémakört egyrányú hozzáférésnek vagy egyrányú összekapcsolásnak nevezk. A hálózat elemekhez való hozzáférés más helyzetben s krtkus: ha a távközlés vállalatok az előfzetőknek olyan többlet szolgáltatást s bztosítan akarnak, amelynek során előfzetők másk hálózat fogyasztót s elérhetk, akkor az egyes kommunkácós hálózatokat üzemeltető vállalatok a hálózatakat egymással meg kell, hogy osszák. Ezt kétrányú összekapcsolásnak, vagy hozzáférésnek nevezk. A hálózatok megosztásáért a hálózatot működtető vállalatok összekapcsolás, vagy hozzáférés díjat kérnek. Természetesen az összekapcsolás vagy hozzáférés szolgáltatások többféle szolgáltatást s magukba foglalnak, például: Hívásvégződtetés: ha valamely szolgáltató hálózatába egy máshonnan ndított hívás érkezk, akkor e hívás végződtetésének költsége a hívott hálózat tulajdonosát terhelk, amért jogosan számíthat fel díjat. A távközlés hálózatokban ezen 9

10 összekapcsolás (hozzáférés) díjat hívásvégződtetés díjnak nevezk. Erre példa a nemzetköz hívások, ahol két különböző ország távközlés hálózatának előfzető kívánják egymást elérn, vagy az egyes moblszolgáltatók hálózata között, lletve vezetékes és mobl hálózatok között bonyolódó hívásforgalom. Híváskezdeményezés: előfordulhat, hogy egy szolgáltató nem tud (nem érdemes nek) képíten közvetlen kapcsolatot a fogyasztóhoz, így a helyett egy nkumbens szolgáltató kapcsolatát használja, hogy saját szolgáltatását az ügyfelehez eljuttassa. Ha például egy szolgáltató a távolság hívások pacán versenyzk, akkor szüksége van az nkumbens által működtetett hely hurok használatára, aknek hálózatában a hívásokat a fogyasztók ndítják (lletve végződtetk). Hálózat elemek bérlése, lízngje: egy szolgáltatónak szüksége lehet rá, hogy bzonyos hálózat elemet adott peródusra béreljen az nkumbenstől. Ilyen például a bérelt vonal szolgáltatás. Ilyen esetben jellemző, hogy a hálózat elemet bérlő percdíj helyett valamlyen dőszak díjat (például hav díjat) fzet (am kapactásfüggő s lehet). Roamng: a mobl hálózatok összekapcsolásának specáls esete, amkor a hálózat előfzetője külföldön ndít és fogad hívásokat. Ekkor a hálózat tulajdonosának a másk ország területén működő hálózattal kell szerződne, hogy az előfzetőjének hívását közvetítse. E tanulmányban a hívásvégződtetésre koncentrálunk. Az összekapcsolás, hozzáférés, vagy hálózat szolgáltatás fogalmakat tanulmányunkban sznonmaként használjuk, ugyanígy az összekapcsolás, hozzáférés díjat s, am alatt a távközlés pacokon az előbb említett végződtetés díjat értjük. 1.1 Az összekapcsolás (végződtetés) díj szabályozásának elmélet és gyakorlat kérdése Ha szétnézünk akár csak az unós tagországok szabályozó gyakorlatában, az alkalmazott módszerek széles és heterogén tárházát találjuk. Ahhoz, hogy kcst átteknthetőbbek legyenek az eltérő gyakorlatok, érdemes strukturáln e különbségeket. E különbségeket azok a döntés pontok strukturálják, amket a szabályozónak meg kell válaszolna a szabályozás módszertanának kalakításához. Ezek a kérdéscsoportok határozzák meg a különböző szabályozó gyakorlatokat. A fontosabb döntés pontokat, ahogy az alább 1-1-es táblázat s 10

11 összefoglalja, két nagyobb csoportba lehet soroln. Az első csoportba az árszabályozás elv kérdése, a másodkba pedg a költségek számításának és kezelésének módszertan kérdése tartoznak táblázat: Az összekapcsolás díj szabályozásának döntés pontja Döntés pontok A probléma lényege Válaszok, módszerek Árszabályozás elve Mlyen árazás elv alapján szabályozzák az Közgazdaság Költségszámítás módszertan kérdése Hatékonyság (és nnovácós) krtérumok, nformácós helyzet összekapcsolás díjat? Mlyen költségeket kell, hogy fedezzen az összekapcsolás díja, ahhoz hogy az nputok hatékony felhasználására és hatékony beruházásra (az nfrastruktúra fejlesztésére) s ösztönözzön? modellek bottom-up, topdown modell Költségalap Múltbel költségek vagy jelenbel költségek? HCA, CCA Költségfelosztás FDC, LRIC módszertana Egyéb módszertan kérdések Mlyen költségeket kell, hogy fedezzen az összekapcsolás díja, ahhoz hogy mnél kevésbé torzítsa a termelés, allokácós döntéseket? (Átlag- vagy határköltség; Általános és közös költségek felosztása) pl. értékcsökkenés leírás, tőkeköltség nagysága (WACC) Pl. annutásos módszer, lneárs módszer Árszabályozás elve Az összekapcsolás díj szabályozása a különböző jólét célok összehangolását és olykor kompromsszumat kívánja meg. Annak vzsgálatában, hogy az adott szolgáltatás árának mlyen szntje kívánatos, a közgazdaságtan elmélet modellje nyújtanak segítséget. E modellekben a szabályozó célok és eszközök, valamnt a szabályozás külső feltételrendszere függvényében levezethető az adott körülmények között legjobb megoldás. Ezekben a modellekben megmutatható, hogy adott feltételek mellett a költségekkel egyenlő árak a legjobbak-e, vagy a költségeken felül az ár tartalmazzon valamlyen többletet, vagy esetleg a költségek alatt árak optmálsak-e. A szabályozás feltételrendszere és így a szabályozó célok nagyon különbözőek lehetnek. Sokszor a tsztán hatékonyság krtérumok érvényesítését korlátozhatják különböző jólét célok, mnt például az egyetemes szolgáltatás kötelezettség. Például az egyetemes szolgáltatás kötelezettségből fakadó árdszkrmnácó-mentesség elve akadályozhatja, hogy az egyes szolgáltatás (mondjuk földrajz) területeken a tényleges költségeken alapuló árakat alkalmazzanak. A következő 2-3. fejezetek ezeket az elmélet modelleket fogják bemutatn, és mnt látn fogjuk, a különböző szabályozás feltételek az árszabályozás eltérő elvehez vezetnek. Bzonyos feltételek esetén a határköltség alapú árszabályozás a kívánatos, más esetekben az úgynevezett ECPR elv, vagy esetleg Ramsey 11

12 árak. Az elmélet modellek eredményenek megvalósíthatóságát persze még számos gyakorlat probléma s nehezíthet, amelyek egy része a költségszámítás módszertan kérdéset érnt. Költségszámítás módszertan kérdése I.: Hatékonyság krtérumok és nformácós helyzet (bottom-up vs. top-down modellek) Bármlyen árszabályozás elvre s vezetnek a megfelelő szabályozó környezetre alkalmazott elmélet modellek költségalapú, vagy a költségektől adott mértékű eltérést ajánló, a tényleges összekapcsolás díj nagysága alapvetően függ attól s, hogy a vállalat költséget és azon belül az összekapcsolás szolgáltatás költséget hogyan értelmezzük és számítjuk. Az egyk fontos módszertan kérdés, abból a helyzetből ered, hogy ha nncs verseny, am a szolgáltatót hatékony működésre (az erőforrások hatékony felhasználására, vagys költségmnmalzálásra) kényszerítse, akkor a szabályozásnak kell a verseny e kényszerítő erejét pótolna. Ebből az következk, hogy az nkumbens szolgáltató tényleges hálózata, eszköze nem bztos, hogy a költségszámítás alapját adhatják (a top-down modellnek nevezett eljárásban a szolgáltató tényleges hálózatából ndulnak k és annak költséget bontják le fokozatosan az egyes hálózat elemekre). Ezt az nformácós problémát fokozza, hogy a szabályozás helyzet aszmmetrkus, a vállalat költségeről a szabályozó rosszabbul nformált és nehezen s tudja verfkáln a vállalat által benyújtott költségadatokat. Mközben az nkumbensnek pedg érdekében áll az összekapcsolás szolgáltatás költséget magasabbnak mutatn, mert így képes a kskereskedelm sznten felmerülő költségenek egy részét a potencáls versenytársakkal fnanszíroztatn, és ezáltal a kskereskedelm sznten (a hálózaton nyújtott szolgáltatás versenyében) versenyelőnyre tesz szert. Ezért ezen két nformácós probléma (hatékony működésre ösztönzés (rejtett cselekvés vagy moráls kockázat) és költségadatok htelessége (rejtett nformácó vagy kontraszelekcó) matt elterjedt, hogy a szabályozó az nkumbens költségenek verfkálásához valamlyen vszonyítás pontot (benchmark) alkalmaz. Ez gyakran egy bottom-up modell, am a hálózat költséget egy hpotetkus (tervezett, alulról épített), hatékony mérnök hálózat modelljéből számítja. A magyarország szabályozásban s évek óta használ az NHH lyen botom-up modellt (korábban csak a szolgáltatók saját költségmodelljenek kontrolljaként, az új szabályozás vszont már ebből vezet le az előírt összekapcsolás díjat). 12

13 Költségszámítás módszertan kérdése II.: Költségalap (HCA vs. CCA) Az sem mndegy, hogy az eszközöket bekerülés értéken veszk számításba, vagys múltbel költségekkel számolnak (HCA Hstorcal Cost Accountng), vagy jelenbele (pótlás) költségeken (CCA Current Cost Accountng). Az előbb nem ösztönöz kellően a nem hatékony hálózat elemek fejlesztésére, az utóbb vszont bzonytalanabbá tesz a vállalatok számára a beruházások megtérülését. Ráadásul, ha az összekapcsolás díjak szabályozása a múltbel költségeken alapul, akkor azok nem megfelelő jelzéseket fognak adn a szolgáltatóknak a belépésre, távol tarthatnak hatékonyabb versenytársakat, vagy belépésre ösztönözhetnek kevésbé hatékonyakat. Ez a költségalap közt választás nem független az előző pontban tárgyalt kérdéstől, hszen egy hpotetkus, hatékony hálózat bottom-up modellje jellegénél fogva csaks a jelenbel költségeken (CCA) alapulhat, ezzel szemben a vállalat tényleges hálózatából knduló top-down modellben megválasztható a költségalap. Az alább 1-1. és ábrák mutatják a vezetékes és mobl hálózatok esetében, hogy az unós tagországok szabályozás gyakorlatában melyk költségalap mlyen mértékben elterjedt ábra Az összekapcsolás díj költségalapja az unós országokban a vezetékes hálózatok esetében, 2005-ben Forrás: IRG, 2005 Az 1-1. ábrából azt láthatjuk, hogy 2005-ben a vezetékes hálózatok összekapcsolás díjának szabályozásában a vzsgálatba bevont tagországok 70 százaléka a CCA költségalapot használta, 15 százaléka valamlyen kevert módszert és csupán a tagországok 15 százalékában használták a HCA modellt. 13

14 1-2. ábra: Az összekapcsolás díj költségalapja az unós országokban a mobl hálózatok esetében, 2005-ben Forrás: IRG, 2005 Az 1-2. ábrán láthatjuk, hogy a mobl hálózatok esetében az arányok mások: a tagországok 29 százaléka a CCA költségalapot használta, 12 százaléka valamlyen kevert módszert és 59 százaléka a HCA modellt ben még ugyanezen arányok a vezetékes hálózatok szabályozásában: 58 százalék a CCA költségalapot használta, 25 százalék valamlyen kevert módszert és 17 százalék a HCA modellt; míg a mobl hálózatok szabályozásában pedg: 23 százaléka a CCA költségalapot használta, 8 százaléka valamlyen kevert módszert és 69 százaléka a HCA modellt (IRG, 2005). Tehát mndkét pacon az jellemző, hogy a CCA modell felé tolódk el a szabályozó gyakorlat. A mobl távközlés szabályozásában azért lassabban terjed a CCA módszere, mert ezeken a pacokon a vezetékes távközléshez képest erősebb a verseny, amely verseny jobban ösztönöz az erőforrások hatékony hasznosítására, nnovácóra, ezért kevésbé kell e szerepet a szabályozásnak pótolna. Költségszámítás módszertan kérdése III.: Költségfelosztás módszertana (FDC vs. LRIC) A költségek számításának alapvető kérdése, hogy az összekapcsolás díj szabályozása átlagköltségeken, vagy határköltségen alapuljon. Az árszabályozásnak elmélet alapja lehet a Pareto-optmáls kbocsátás elérésére való kényszerítés, am a határköltség alapú árképzés alapgondolata, am szernt a Pareto-optmumban az ár egyenlő kell legyen a határköltséggel, hszen ebben az esetben a gazdaság proft zérus, tehát a vállalat hatékonyan (éppen a szükséges és elégséges mértékben) használja k kapactásat. A határköltség alapú ár így bztosítja egyrészt, hogy a pacon működő vállalatok az általuk elérhető legmagasabb 14

15 gazdaság hatékonysággal működjenek, másrészt, lyen ár mellett a (nettó) fogyasztó többlet vagy általánosabb megfogalmazásban a társadalm jólét többlet a lehető legnagyobb. Ha az ár egyenlő a határköltséggel, akkor a vállalatok olyan termelés sznten működnek, hogy a gazdaságban az ár és a termelt mennység együttes hatása matt nem keletkezk úgynevezett holtteher veszteség. Azaz, a hatékony ár mellett a vállalatok nem fogják vssza kbocsátásukat. A határköltség alapú árképzés megvalósításának van néhány problémája. Az egyk, hogy bzonyos körülmények között a határköltséggel egyenlő árak nem bztosítják a vállalat összes költségének a megtérülését. Természetes monopólumok esetén, amkor a költségek ( gyenge ) szubaddtvtásának elve (Baumol-Panzar-Wllg, 1982) érvényesül, nevezetesen: c n = 1 q n c = 1 ( q ), a határköltséggel egyenlő ár veszteséget okoz a vállalatnak. Így a természetes monopólum hosszú távú működésének bztosítása érdekében e vesztéseget kompenzáln kell. Ennek egyk lehetősége, hogy az ár ennél magasabb legyen, akkora, hogy a vállalat legalább nulla gazdaság proftot érjen el, vagys az ár fedezze az egy termékre eső átlagos költséget. Ez tehát az átlagköltség alapú árképzéshez vezet. A határköltség alapú árképzés másk problémája, hogy az elmélet modellekben levezett határköltséget nem olyan egyszerű a valóságban azonosítan és számítan. Erre s megoldás lehet az átlagköltség alapú árképzés, hszen az a vállalat összes költségeből és a termékének, szolgáltatásának volumenéből könnyebben számítható. A szabályozásban sokág népszerű teljesen felosztott költségek (Fully Dstrbuted Cost - FDC) elve tulajdonképpen átlagköltség alapú árszabályozást eredményez, hszen a vállalat mnden költségét forgalomarányosan szétosztják a hálózat elemek között és ebből számolnak egységköltséget, am aztán a szabályozott összekapcsolás díj alapját szolgáltatja. A másk, a szabályozó gyakorlatban egyre népszerűbbé váló megoldás az előbb két problémára az nkrementáls költségek használata. Ez a hosszú távú különbözet költségeken (Long Run Incremental Cost LRIC) alapuló megközelítésmód sajátja. Az nkrementáls költségek addconáls, vagy más néven különbözet költségeket jelentenek. Egy LRIC modellben azt kell számszerűsítenünk, hogy adott összekapcsolás (hálózat) szolgáltatás bztosítása menny (elkerülhető) többletköltséget okoz a szolgáltatónak: a hálózat elemek és így azok költségenek mely része lenne elkerülhető, ha az adott hálózat szolgáltatást nem kellene bztosítan. Aztán ezen addconáls (különbözet) költésegeket leosztják az egyes szolgáltatásegységekre. Tehát egy összekapcsolás (hálózat) szolgáltatásegységnek a LRIC modellben számított költsége tulajdonképpen egy átlagos különbözet költséget, vagy másként 15

16 fogalmazva a határköltség átlagos nagyságát mutatja (ezért nevezk olykor hosszú távú átlagos különbözet költségnek s (Long Run Average Incremental Cost)), vagys a LRIC modell a határköltség alapú árképzést gyekszk közelíten. Persze ebben az esetben s fennállhat az a probléma, hogy ezen LRIC költségeken alapuló árak nem fedezk a vállalat összes költségét. Ezt kompenzálhatják, úgy, hogy a különbözet költségeken felül általános és közös költségek fedezésére a LRIC költségre a végén ráraknak egy többletet (mark-up), vagys a LRIC költségszámítás végén a közös költségeket felosztva még hozzáadják a modellben kapott átlagos különbözet költségekhez. Ez azonban már a vállalatok termelés és allokácós döntéset torzítan fogja. A különböző LRIC modellt alkalmazó országokban jelentős különbségek vannak abban, hogy az általános és közös költségek mekkora részét osztják fel és számítják bele az összekapcsolás szolgáltatás árszabályozásának költségalapjába. Az alább 1-3. és 1-4. ábrák mutatják a vezetékes és mobl hálózatok esetében, hogy az unós tagországok szabályozás gyakorlatában az FDC és LRIC modellek mlyen mértékben elterjedtek ábra: A költségfelosztás módszertana az összekapcsolás díj számításánál az unós országokban a vezetékes hálózatok esetében, 2005-ben Forrás: IRG, 2005 Az 1-3. ábrán láthatjuk, hogy 2005-ben a vezetékes hálózatok összekapcsolás díjának szabályozásában a vzsgálatba bevont tagországok 48 százaléka LRIC modellt használt a költségszámításhoz, 15 százaléka valamlyen kevert módszert és a tagországok 30 százalékában használtak FDC modellt. 16

17 1-4. ábra: A költségfelosztás módszertana az összekapcsolás díj számításánál az unós országokban a mobl hálózatok esetében, 2005-ben Forrás: IRG, 2005 Az 1-4. ábrán láthatjuk, hogy a mobl hálózatok esetében ezen arányok: a tagországoknak csak 24 százalékában alkalmaztak LRIC modellt, 12 százalékában valamlyen kevert módszert és 64 százalékában FDC modellt ben még ugyanezen arányok a vezetékes hálózatok szabályozásában: 38 százaléka LRIC modellt használt, 29 százaléka valamlyen kevert módszert és 33 százaléka a FDC modellt; míg a mobl hálózatok szabályozásában pedg: 8 százaléka LRIC modellt használt, 15 százaléka valamlyen kevert módszert és 77 százaléka FDC modellt (IRG, 2005). Tehát mndkét pacon az jellemző, hogy fokozatosan a LRIC modell felé tolódk el a szabályozó gyakorlat. Összefoglalva, a vezetékes és mobl hálózatok szabályozás gyakorlatában vannak különbségek abban, hogy az összekapcsolás díj szabályozásához használt költségszámítás modellek mely módszere az elterjedtebbek. E különbségek egyrészt abból fakadnak, hogy a vezetékes hálózatok szabályozása korábban kezdődött, így e módszerek evolúcója előrébb tarthat, másrészt (és főként) abból, hogy vezetékes távközlés pacát jobban jellemz a versenynek és így a hatékony működésre való ösztönzésnek a hánya. Mndkét pacra jellemző azonban, hogy az fent tárgyalt költségszámítás döntés pontokra adott válaszok, módszerek egyre elfogadottabb kombnácója a bottom-up típusú és jelen, vagy jövőben különbözet költségeken alapuló LRIC költségszámítás modell. 17

18 2. Egyrányú összekapcsolás Kss Károly Mklós Ebben a fejezetben azt a helyzetet vzsgáljuk, amkor az új belépőknek létfontosságú nputot kell az nkumbens vállalattól megvásárolnuk (nevezetesen az összekapcsolás, vagy hozzáférés szolgáltatást, am elérhetővé tesz az nkumbens ügyfelet e belépők számára), ugyanakkor a másk rányban ez nem gaz. Tpkus távközlés példák a távolság hívások paca, vagy az nternet szolgáltatás, ahol az új belépők csak úgy tudják saját szolgáltatásukat nyújtan, ha hozzáférést vásárolnak az nkumbens vállalat fogyasztóhoz (a hely hurokhoz). Ebben a helyzetben a legtsztább a szabályozás génye, hszen a hálózat (hely hurok) tulajdonosa tökéletes monopólumként vselkedhet. A leggyakorbb, hogy a hálózat tulajdonosa az új belépőkkel a hálózaton nyújtott szolgáltatás pacán (downstream market) versenyez. A létfontosságú nput tulajdonosaként lehetősége van kzáró, vagy legalábbs a belépőket hátrányos helyzetbe hozó magatartásra, vagys a szabályozatlan összekapcsolás díjak lyen esetben bztosan túl magasak lesznek. Mnt látn fogjuk a szabályozott összekapcsolás díj hatékony mértéke, vagys az összekapcsolás rezsm optmáls elve erősen függ egyrészt a szabályozás feltételektől, vagys attól, hogy az összekacsolás díjnak mlyen célokat kell szolgálna, és hogy a szabályozónak mlyen egyéb eszközök állnak még rendelkezésre e célok elérésére, másrészt pedg attól a fontos körülménytől, hogy a belépőknek van-e lehetősége az nkumbens hálózatát megkerüln, vannak-e helyettesítő megoldások (bypass). E vzsgálatot két szekcóra fogjuk bontan: az első részben azt a sztuácót vzsgáljuk, amkor az összekapcsolás díj és a végső kskereskedelm tarfák s szabályozottak, a másodk részben pedg megnézzük, hogy mlyen eredményre vezetnek az smert modellek, ha a csak az összekapcsolás díjat szabályozzák, a kskereskedelm tarfákat vszont szabadon állapíthatják meg a szolgáltatók. A szakrodalomban alkalmazott modellek a különféle feltételek esetén három alapvető és e területen smert árazás elvre fognak vezetn: a Ramsey-árazásra, az ECPR szabályra és a tszta költségalapú árazásra. E fejezet végén összevetjük ezen elveket és összegezzük az eredményeket. Melőtt a különböző helyzetek modellezésébe belekezdenénk, két dolgot még tekntsünk át: (1) bár, mnt az előbb összefoglaltuk, e pac helyzetben vlágos a szabályozás génye, mégs hasznos lehet a továbbakban s alkalmazott modellekben bemutatn, hogy hogyan vselkedne a szabályozatlan nkumbens vállalat; (2) fontos annak a bemutatása s, hogy a 18

19 távközlés szektorban mlyen jellegzetességek amelyek egy része más szabályozás gényekből fakad nehezítk a hatékony összekapcsolás díj megállapítását. 2.1 Kell-e szabályozn az összekapcsolást? Versenytorzító magatartás a szabályozatlan pacon A közgazdaságtan rodalomban a vertkálsan összefüggő pacokon való működés és e pozícóból fakadó pac hatalom átvtele a torkolatvdék (downstream) pac(ok)ra smert probléma. Az ellene legtöbbször ajánlott orvosság a vertkáls szétválasztás, hszen ha a hálózat tulajdonosa nem szereplője a hálózaton végzett szolgáltatás pacának, akkor nem áll érdekében torzítan a torkolatvdék pacon folyó versenyt, ugyanakkor a létfontosságú nputok felett ellenőrzés lehetővé tesz számára a monopolsta árazást. Ilyen esetben egyszerűbb a szabályozás feladata, mvel a kskereskedelm szolgáltatások pacának szntjén nncs a vertkáls ntegrácóból fakadó hatékonyság veszteség, így az összekapcsolás díj szabályozásának csak az összekapcsolás szolgáltatás hatékony szntjéből kell kndulna. A távközlés pacokon azonban bonyolultabb a helyzet, mvel adottság a korább állam monopólumok vertkálsan ntegrált működése. 1 Tehát az első kérdés, amt meg kell vzsgálnunk, hogy adódnak-e ebből a helyzetből olyan ösztönzők a vertkálsan ntegrált vállalat (a hálózat tulajdonosa) számára, amelyek arra késztetk, hogy torzítsa a kskereskedelm szolgáltatások szntjén zajló versenyt. Ennek vzsgálatához el kell különítenünk két esetet: amkor az nkumbens és a belépő kskereskedelm szolgáltatása tökéletesen helyettesít egymást, és amkor nem (tehát valamlyen mértékű termékdfferencácó jelen van). Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások esete Tegyük fel, hogy van egy saját hálózattal rendelkező nkumbens vállalat (jelöljük M-mel), amelynek hálózatán távközlés szolgáltatás nyújtható a fogyasztók számára és van egy hálózattal nem rendelkező új belépő vállalat (vagy vállalatok csoportja) (jelöljük E-vel), ak a hálózaton nyújtható szolgáltatás pacán kíván versenyezn az nkumbens szolgáltatóval, amhez azonban szüksége van az nkumbens hálózatához való hozzáférésre. A hálózat tulajdonosa ezért a hozzáférés, vagy összekapcsolás szolgáltatásért a összegű összekapcsolás díjat számít fel (a az összekapcsolás szolgáltatás egy egységének (mondjuk 1 A kzáró magatartással e területen foglalkozó tanulmányok: Rey és Trole (1996) és Vckers (1996). 19

20 percben) az ára). Tegyük fel, hogy egy kskereskedelm szolgáltatásegységhez egy összekapcsolás szolgáltatásegységre van szükség. Mután az nkumbens és a belépő kskereskedelm szolgáltatása tökéletesen helyettesítk egymást, a fogyasztók vagy M-től, vagy E-től vásárolnak, am azt jelent, hogy az a vállalat, aknek a szolgáltatása vonzóbb a vásárlóknak, a teljes keresletet kelégít. Tegyük fel továbbá, hogy a belépőnek nncs lehetősége az nkumbens hálózatát megkerüln, az összekapcsolás szolgáltatásnak nncs helyettesítője. Legyen az nkumbens (M) konstans határköltsége C 1, amely határköltség egy újabb kskereskedelm szolgáltatásegység összes többletköltsége, vagys tartalmazza a saját magának nyújtott összekapcsolás (hálózat) szolgáltatást s. Legyen ugyanakkor a belépőnek nyújtott összekapcsolás szolgáltatás határköltsége C 2. Tegyük fel, hogy egy M által nyújtott szolgáltatásegység U nagyságú hasznossággal bír a fogyasztó számára, amért P árat fzet, tehát a fogyasztó nettó hasznossága egy szolgáltatásegységen U P. Hasonlóképp a belépő szolgáltatása u hasznossággal bír a fogyasztó számára és p egységárat kell érte fzetne. (Ez a hasznosság lehet nagyobb (például egy újabb vagy fejlettebb technológából fakadóan) vagy ksebb (mondjuk az átállás költségek matt)). E számára az összekapcsolás díjon felül c határköltséget okoz egy újabb szolgáltatásegység nyújtása. Egy kskereskedelm szolgáltatásegység jólét többlete a rajta keletkező fogyasztó többlet és proft összege, azaz U C 1, ha az nkumbens szolgáltat lletve u ( c + C2 ), ha a versenytárs szolgáltat. Társadalmlag akkor és csak akkor kívánatos E belépése, ha legalább akkora jólét többlettel jár, mnt M estében: u ( c + C2 ) U C1, azaz átrendezve: (1) C C c + ( U u) 1 2 Vagys mkor M összekapcsolás szolgáltatás nélkül határköltségénél nem nagyobb E-nek (a hasznosság különbségből származó) lehetőségköltséggel növelt határköltsége. Ugyanakkor E árát korlátozza, hogy ahhoz, hogy szolgáltatása vonzó legyen a fogyasztók számára, az így szerzett nettó fogyasztó többletüknek legalább akkorának kell lenne, mnt M szolgáltatásának megvásárlása esetén: u p U P, tehát a legmagasabb ár, amt E elkérhet: am ( c + a) p = P ( U u). E számára akkor ér meg belépn, ha ez az ár fedez a költséget,, vagys ha 20

21 (2) P a c + ( U u) Nézzük meg, hogy vajon M saját önérdekét követve megakadályozná-e a belépést. Az nkumbens választás alternatívája a következő: vagy nem enged belépn az új vállalatot és akkor magas áron értékesítve a végső szolgáltatást monopolsta proftot ér el a kskereskedelm sznten, vagy beenged a belépőt (átengedve a kskereskedelm pacot) és akkor az összekapcsolás szolgáltatást magas áron nyújtva monopolsta proftot ér el az összekapcsolás ( nagykereskedelm ) sznten. Ha M megakadályozza a belépést nagyon magas összekapcsolás díjat meghatározva, akkor a legnagyobb kskereskedelm ár, amt elkérhet P = U, am U C1 nagyságú proftot eredményezne nek egy szolgáltatásegységen. Ha beenged a belépőt (nagyon magas P-t választva), akkor a legnagyobb összekapcsolás díj, amt elkérhet a = u c. Ebben az esetben E által legmagasabb kvethető ár p = u, M proftja pedg egy szolgáltatásegységen u ( c + ) C 2. Mkor kívánatos tehát önérdeke alapján M-nek beengedn E-t? Amkor az így keletkező proftja legalább akkora, vagy nagyobb, mnt a saját szolgáltatás esetén, azaz ( 2 ) C1 (3) u c + C U. Összevetve (1)-et és (3)-at láthatjuk, hogy ugyanazt az ösztönzést kaptuk: akkor és csak akkor fogja beengedn a pacra az nkumbens az új szolgáltatót, amkor az a hatékonyságbel előnyéből fakadóan társadalmlag s kívánatos és vszont. Ez az eredmény nem meglepő. Ha tökéletesen helyettesítő javakról van szó és a létfontosságú nputot brtokolja egy vállalat, akkor számára mndegy, hogy a monopolsta proftot ezen nput pacán, vagy a kapcsolódó torkolatvdék jószág pacán fölöz le. Tehát hatékonyabb szolgáltatót nem áll érdekében kzárna a kskereskedelm pacról. Melőtt rátérünk a nem helyettesítő termékek esetére, érdemes megvzsgálnunk, hogy a most kapott eredmény gaz marad-e, ha a belépőnek van lehetősége megkerüln az nkumbens hálózatát, vagy más hálózatot használva (a gyakorlatban például a távolság telefonhívás pacára belépő cég mondjuk génybe vehet az nkumbens távközlés vállalat által fenntartott hely hurok helyett a hely kábeltv szolgáltató hálózatát), vagy úgy, hogy saját magának bztosítja (teljes nfrastrukturáls belépés). A hálózat helyettesíthetősége (belépés saját hálózattal) 21

22 Induljunk k az előző modellből, azzal a különbséggel, hogy a belépő maga s kalakíthatja saját maga számára a hálózat szolgáltatást, amely esetben egy kskereskedelm szolgáltatásegység határköltsége számára Ĉ 1, am tartalmazza a saját maga számára bztosított hálózat szolgáltatás többletköltségét s. Tegyük fel, hogy ezen új hálózaton nyújtott szolgáltatás hasznossága különbözhet az nkumbens hálózatán nyújtottétól, legyen ez a bruttó hasznosság û. Ekkor a belépőnek három lehetősége van: () nem lép be, () belép az nkumbens hálózatát használva, () belép saját hálózat képítésével. Az utolsó esetben a legmagasabb ár, amt választhat, úgy hogy a fogyasztóknak vonzó legyen a szolgáltatása p = P + ˆ ( u U ). A jólét többlete az egyes esetekben: (4) W uˆ Cˆ 1 = u c C U C1 2 saját hálózattal való belépés esetén belépés az nkumbens hálózatát használva belépés nélkül Nézzük végg, hogy mt jelent az nkumbens és a belépő számára három eset! M az árazás poltkájával ( P, a) tudja befolyásoln E döntését. Nylván nem kívánatos M számra, hogy E saját hálózat képítésével lépjen a pacra, de ezt E csak akkor tudja megtenn, ha bzonyos mértékű hatékonyságelőnye matt megfelelően tudja árazn a szolgáltatását. Ugyanezt másk oldalról s megfogalmazhatjuk: M csak akkor tudja megakadályozn E saját nfrastruktúrával történő belépését, ha a hálózatos (összekapcsolás) szolgáltatás tekntetében a hatékonyságbel hátránya nem nagyobb bzonyos mértéknél. Vagys E lehetősége M hálózatát megkerüln korlátozza M lehetőséget: a kskereskedelm árát, P nagyságát, amkor nem akarja E-t beengedn, lletve az összekapcsolás díjat, a nagyságát, amkor beenged. Ezt számszerűsítsük s. Ha E belép, akkor két lehetőség közül választhat, vagy az nkumbens hálózatát használja, vagy sajátot alakít k. Ha az nkumbensét használja, akkor a legmagasabb ár, am mellett a fogyasztók megvásárolnák a belépő kskereskedelm szolgáltatását p = P + ( u U ), am E-nek ezek szernt P + ( u U ) ( a + c) nagyságú proftot eredményezne (per szolgáltatásegység). Ha E saját hálózattal lép a pacra p = P + ( uˆ U ) legmagasabb árat kérhet el, am ( ) 1 P + uˆ U C ˆ egységproftot bztosítana nek. A két proft összevetéséből megkapjuk, hogy akkor fogja E az nkumbens hálózatát használn, ha 22

23 (5) a ( u uˆ ) + ( Cˆ c) 1 Ha a-nak ezen értéke nem fedez az összekapcsolás szolgáltatás határköltségét C 2 -t, akkor M nem tudja megakadályozn E belépését saját nfrastruktúrával. (5) meghatározza tehát M számára a króható összekapcsolás díj maxmumát. Ha beenged E-t (nagyon magas P-t választva), akkor a proftja az összekapcsolás szolgáltatás E-nek történő értékesítéséből fog u uˆ + Cˆ eredn, amnek nagysága (5)-öt felhasználva ( ) ( 1 ) 2 c C. Ha nem enged be E-t (magas a-t választva), akkor a proftja a kskereskedelm szolgáltatás értékesítéséből fog származn, ahol monopolhelyzetben marad. Ebben az esetben P-t korlátozza, hogy meg kell akadályozn E saját nfrastruktúrával történő belépését, tehát P U ( uˆ Cˆ 1 ) felhasználva M proftja: ( U uˆ ) + ( Cˆ C ). Összefoglalva M proftja 1 1 =, ezt 0 (6) Π = ( ) ( ) u uˆ + Cˆ 1 c ( U uˆ ) + ( Cˆ C ) 1 1 C 2 saját hálózattal való belépés esetén belépés az nkumbens hálózatát használva belépés nélkül Vessük össze (4)-et és (6)-ot! Láthatjuk, hogy az egyes esetekhez tartozó jólét többletek különbségéből, lletve az egyes esetekhez tartozó proftkülönbségekből ugyanazokat az ösztönzéseket kapjuk, vagys az nkumbens akkor és csak akkor fogja beengedn a belépőt, amkor az társadalmlag s kívánatos és vszont. Tehát a hálózat megkerülésének lehetősége nem befolyásolja a korábban kapott eredményt. Amt befolyásol, az M proftja. Míg a hálózat helyettesíthetősége nélkül esetben azt kaptuk, hogy az nkumbens mnden többletet megszerez magának, ez most nem gaz: (4) és (6) összevetéséből láthatjuk, hogy ( uˆ Cˆ ) nagyságú többlet átszvárog vagy a belépőhöz (a belépés esetén) vagy a fogyasztókhoz (a belépés nélkül esetben). 1 Dfferencált szolgáltatások esete Versenyző szegély modell Most nézzük meg, hogy származnak-e más ösztönzők M számára a torkolatvdék (kskereskedelm) verseny torzítására akkor, ha a kskereskedelm szolgáltatások nem tökéletes helyettesítő egymásnak. Feltesszük, hogy az új belépők nem rendelkeznek pac 23

24 erővel, vagys versenyző szegélyként árelfogadóak. Ezért nevezhetjük ezt a modellt versenyző szegély-modellnek s. 2 Tegyük fel, hogy a belépők ugyanazt a kskereskedelm szolgáltatást kínálják, amt azonban a fogyasztók különbözőnek értékelnek az nkumbens szolgáltatásához képest. Vagys E szolgáltatása dfferencált M szolgáltatásához képest. Legyen P az ára M szolgáltatásának és p pedg E szolgáltatásának. Legyen V(P,p) az adott V ( P, p) árak esetén elért fogyasztó többlet, úgy, hogy = X ( P, p) P V ( P, p) = x( P, p), ahol X az nkumbens szolgáltatása ránt kereslet függvény, x pedg a p versenyző szegély szolgáltatása ránt kereslet függvény. Ha tökéletesen nem s, de a két kskereskedelm szolgáltatás egymásnak általános helyettesítő, tehát keresztár-rugalmasságuk poztív: X p x 0. P Ahogy korábban s, legyen az nkumbens (M) konstans határköltsége C 1, amely határköltség egy újabb kskereskedelm szolgáltatásegység összes többletköltsége, vagys tartalmazza a saját magának nyújtott összekapcsolás (hálózat) szolgáltatást s, a belépőnek nyújtott összekapcsolás szolgáltatás határköltsége pedg C 2. E számára az összekapcsolás, vagy hálózat szolgáltatás költségén felül c határköltséget okoz egy újabb szolgáltatásegység nyújtása. Tegyük fel, hogy egy kskereskedelm szolgáltatásegység bztosításához az összekapcsolás szolgáltatás egy egységére van szükség. Így a belépő teljes határköltsége ( a ) = a + c ψ (ha pedg a belépő tudja helyettesíten az nkumbens hálózat szolgáltatását saját vagy más hálózat hozzáféréssel, akkor ψ ( a) konkáv, tehát e határköltség nem nő lneársan a-val (éppen a kkerülhetősége matt)). A Shephard-tételből következk, hogy ψ a ( a) = ψ ( a) nem más, mnt E egységny kereslete az összekapcsolás szolgáltatás ránt, így mvel egységny kskereskedelm szolgáltatáshoz egységny összekapcsolás szolgáltatást használnak és a versenyző szegély magatartására vonatkozó feltétel következménye, hogy a belépők által felszámított ár egyenlő a határköltségükkel, így azok nem érnek el gazdaság proftot, tehát p ψ ( a) ( a) x( P ψ ( a) ) ψ,. = a belépők teljes összekapcsolás szolgáltatás ránt kereslete Az nkumbens proftja ebben az esetben: és 2 Hasonló modell használnak Laffont és Trole (1992), Armstrong, Doyle és Vckers (1996), valamnt Armstrong (2002). 24

25 (7) Π P, a) = ( P C ) X ( P,ψ ( a) ) + ( a C ) ψ ( a) x( P, ψ ( a) ) ( 1 2 proft a kskereskedelm szolgáltatásból proft az összekapcsolás szolgáltatásból Egyszerűsítsük a jelöléseket: legyen a kskereskedelm proft ( P C ) X ( P,ψ ( a) ) R Π ( P, a) 1 és a versenyző szegély összekapcsolás ránt kereslete z ( P, a) ψ ( a) x( P,ψ ( a) ). Ezeket a jelöléseket felhasználva (7)-et egyszerűbben felírva: R (8) P, a) = Π ( P, a) + ( a C ) z( P, a) Π, ( 2 ahol M azt a P-t és a-t választja, amelyek maxmalzálják proftját. Az első rendű proftmaxmum feltételek: R Π ( P, a) P (9a) + ( a C ) R Π ( P, a) a (9b) + ( a C ) ( P, a) z P 2 = ( P, a) z a 2 = 0 0 (9)-ből könnyen belátható, hogy az optmumban a > C 2. A versenyző szegély összekapcsolás kereslete csökkenő függvénye az összekapcsolás díjnak, tehát Továbbá mvel M kskereskedelm szolgáltatása csak akkor hoz proftot, ha ( P, a) z a < 0. P > C 1 és a R Π ( P, a) helyettesíthetőség matt X ( P, ψ ( a) ) növekvő függvény a-nak, így > 0. Így (9b) a csak akkor áll fenn, ha a > C 2, tehát ebben a sztuácóban az nkumbens az összekapcsolás határköltségénél magasabb összekapcsolás díjat fog meghatározn: hogy a versenytársak árát növelje M magasabb áron kevesebb összekapcsolás szolgáltatást fog nyújtan. Tehát ellentétben a korább modellel, dfferencált termékek esetében az nkumbens ösztönözve van arra, hogy torzítsa a konkurensek termelés döntéset. 25

26 2.2 A tszta (határ)költség alapú szabályozás és problémá Ha nem lennének a szabályozást korlátozó tényezők, akkor az deáls szabályozás az lenne, ha az árak a határköltséggel egyenlők, vagys (az eddg jelölésekkel) a = C 2, P = C1 és p = a + c. Ekkor nncs hatékonyság veszteség sem a hálózat szolgáltatás (nagykereskedelm) szntjén, sem a kskereskedelm szolgáltatás szntjén. A határköltség alapú szabályozást azonban legalább négy probléma akadályozza: () nformácós aszmmetra, () az állandó és közös költségek felosztásának problémája, () a határköltségektől mesterségesen eltérített kskereskedelm árak és végül (v) a nem szabályozott kskereskedelm tarfák. Az első három általános probléma: a határköltségen alapuló szabályozást bármely helyzetben nehezítő jelenségek, amelyek eltérítk az összekapcsolás díjat a határköltségétől. Míg az utolsó az összekapcsolás díj szabályozásának specáls esetben felmerülő problémája: ha a szabályozó csak az összekapcsolás díjat szabályozza, de a hálózaton nyújtott kskereskedelm szolgáltatások árat nem, akkor az összekapcsolás díj szabályozásának több feladatot kell átvállalna, amely szabályozó célok között konflktusok merülhetnek fel. Ez utóbb problémát nem tt, hanem külön részben fogjuk megvzsgáln, amelynek során megnézzük, hogy a szabályozó célok trade-off-ja mlyen kompromsszumokra kényszerít a szabályozót Informácós aszmmetra A monopólumok szabályozásának elmélet alapja a Pareto-optmáls kbocsátás elérésére való kényszerítés, am a határköltség alapú árképzés alapgondolata. A határköltség alapú árképzés felvetése Duput-től (1844) származk, ak először vzsgálta, hogy az árnak a határköltségtől való eltérése mekkora jólét veszteséget okoz. Az smert tétel szernt a Paretooptmumban az ár egyenlő kell legyen a határköltséggel. Az ebből levezethető szabályozás módszereknek nylvánvaló kívánalma (legalább) a termelés költségenek pontos smerete. Vagys a költség alapú árképzés feltétele, hogy a szabályozó brtokában legyen a vállalat költségere vonatkozó nformácóknak. Ha azok azonban a vállalat magán nformácó, amelyeket a szabályozó nem tud verfkáln, akkor gyakor, hogy a vállalatot a költségalapú szabályozás arra ösztönz, hogy rosszabb hatékonyságúnak mutassa magát, magasabb költségeket felmutatva. Ráadásul e szabályozás nem ösztönz a vállalatokat a hatékonyságuk javítására és így költségek 26

27 csökkentésére. Tehát a kontraszelekcó és erkölcs kockázat problémája egyszerre jellemz e szabályozás helyzetet. Ilyen esetben a szabályozónak a termelés hatékonyság javítása érdekében (vagys hogy a vállalatok a tényleges hatékonyságuknak (határköltségüknek) megfelelő kbocsátáshoz közelebb kerüljenek) a vállalatokat ösztönözn kell tényleges költségek knylvánításra, amt azzal tud elérn, hogy a hatékonyabb vállatok számára hatékonyságuktól függő járadékot bztosít. Tehát az nformácós problémából fakadó jólét veszteség csökkentése (a termelés vagy allokácós hatékonyság javítása) érdekében egyfajta nformácós járadékot kénytelen a vállalatnál hagyn. Ekkor egyfajta járadék-hatékonyság trade-off merül fel: e járadék csökkentésével csökken ugyan az ösztönzés, így csökken a termelés vagy allokácós hatékonyság, de csökken a vállalatnál maradó járadék nagysága s és fordítva. Vagys ezen nformácós problémák növelk a szabályozás költséget Az állandó és közös költségek felosztásának problémája Ha a szabályozandó vállalat a tevékenység jellegéből fakadóan alacsony határköltséggel és magas állandó (és közös) költséggel működk, akkor a határköltség alapú árképzés esetén nem feltétlen térül meg a vállalat mnden költsége. Ez a természetes monopólumok jól smert problémája. Ilyen esetben a vállalat hosszú távú működésének bztosításához vagy meg kell téríten a veszteségét, vagy a határköltségnél magasabb árat kell engedélyezn. Annak vzsgálata, hogy e fnanszírozás terhét mlyen mértékben helyezzék az egyes szolgáltatásokra (például az összekapcsolás szolgáltatásra lletve a hálózaton végzett kskereskedelm szolgáltatásokra), az smert Ramsey problémához vezet. Ez releváns probléma a távközlés szolgáltatások árazásánál: például egy távközlés hívásnál gyakor, hogy a hívás költségenek jelentős része nem függ a hívás hosszától, mközben a hívás díját alapvetően perc, vagy másodperc alapon állapítják meg A határköltségektől mesterségesen eltérített kskereskedelm árak következménye A távközlés vállalatok gyakran arra vannak kényszerítve, hogy tényleges költségektől eltérő árakat érvényesítsenek, még olyankor s, amkor nem szabályozzák a kskereskedelm tarfákat. Ez az eltérítés más szabályozás gényből, az egyetemes szolgáltatás elvből ered. 27

28 A távközlés vállalatok bzonyos szolgáltatásokat nem értékesíthetnek különböző fogyasztóknak különböző árakon: például földrajzlag kegyenlített tarfákat kell használnuk függetlenül attól, hogy a tényleges költségek területenként jelentősen eltérhetnek egymástól, vagy például vannak olyan különleges fogyasztó csoportok, akknek kedvezményes áron kell nyújtanuk bzonyos szolgáltatásokat. Ilyenkor a magas hálózat költségű (például rtkán lakott vdék területek fogyasztónak nyújtott) terület szolgáltatáson keletkezett veszteséget a jövedelmező területeken nyújtott (például sűrűn lakott város régó fogyasztó, vagy nagy üzlet fogyasztóknak nyújtott) szolgáltatás nyeresége kompenzálja. A költségektől ly módon eltérített tarfák a szabad pac belépés esetén nem megfelelő ösztönzéseket eredményeznek a belépésre. A területleg egyenlővé tett tarfák a mesterségesen nyereségessé tett pac szegmensben túl sok belépést eredményezek, míg a veszteségessé tett területeken túl kevés belépésre ösztönöznek. Ráadásul az így torzított belépések fnanszírozás problémákat s okoznak: a korábban nyereséges területek proftját elmnálják, így az nkumbens egyetemes szolgáltatás kötelezettségéből eredő vesztesége nem térülnek meg más pac szegmensből származó eredményéből. A belépés mndebből fakadó torzításat vzsgáljuk meg az előbbekben felírt modellekben. Bár az első modell erős egyszerűsítéseket tartalmaz tökéletes helyettesítés feltételezése, az árrugalmasság és termékdfferencálás fgyelmen kívül hagyása, mégs hasznos, mert némely szabályozás probléma vlágos áttekntését segít és jó llusztrácókat bztosít. Ezért a továbbakban ezzel az egyszerű modellel kezdünk, majd a termékdfferencálást és árérzékenységet s tekntetbe véve modellezzük az egyes helyzeteket. Mután egyelőre nem az összekapcsolás díj szabályozását vzsgáljuk, hanem a költségektől mesterségesen eltérített kskereskedelm tarfák belépést torzító következményét, ezért az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a belépéshez nncs szükség az nkumbens hálózatához való hozzáférésre. Aztán később megnézzük, hogy az összekapcsolás díjra nézve e sajátosságból fakadó problémák mt okoznak. Tökéletesen helyettesítő modell Nézzük azt az esetet, hogy az nkumbens adott fogyasztó csoportnak a költségevel nem arányos (mert földrajzlag egységes árakat kell alkalmazna) P áron nyújt távközlés szolgáltatást (amely P ár legyen a modellen kívül meghatározott). Ez a szolgáltatás M-nek C 28

29 határköltséggel jár és a fogyasztóknak U nagyságú bruttó hasznosságot bztosít. Tehát egy fogyasztó nettó hasznossága egy szolgáltatás egységen U P. Tegyük fel, hogy van egy potencáls belépő (E), ak tökéletesen helyettesítő szolgáltatást kínálna. A belépő szolgáltatása u hasznossággal bír egy fogyasztó számára és p egységárat kell érte fzetne így a nettó hasznossága u p. E számára c határköltséget okoz egy újabb szolgáltatásegység nyújtása. Egy kskereskedelm szolgáltatásegység jólét többlete a rajta keletkező fogyasztó többlet és proft összege, azaz U C, ha M szolgáltat és u c, ha E szolgáltat. Társadalmlag akkor és csak akkor kívánatos E belépése, ha (10) C c + ( U u) Vagys mkor M határköltségénél nem nagyobb E-nek (a hasznosság különbségből származó) lehetőségköltséggel növelt határköltsége. E árát korlátozza, hogy ahhoz, hogy szolgáltatása vonzó legyen a fogyasztók számára, az így szerzett nettó fogyasztó többletüknek legalább akkorának kell lenne, mnt M szolgáltatásának megvásárlása esetén: u p U P, tehát a legmagasabb ár, amt elkérhet: p = P ( U u). E akkor fog belépn, ha ez az ár fedez a költséget, vagys (11) P c + ( U u) (10) és (11) összevetéséből látható hogy a belépés társadalm és egyén ösztönzése mnden olyan esetben eltér egymástól, amkor P C. Kétféle pac kudarc merülhet fel annak függvényében, hogy az nkumbensnek az adott fogyasztó csoport számára nyereséges szolgáltatna, vagy veszteséges. Azon a területen, ahol C alacsonyabb és így az egységes P ár esetén P > C mnden olyan esetben belép az új vállalat, ha P c + ( U u) C, annak ellenére, hogy a belépés társadalmlag nem kívánatos. Vagys ebben az esetben a belépés nyereséges akkor s, ha a belépő magasabb költségekkel működk és/vagy alacsonyabb mnőségű (hasznosságú) szolgáltatást kínál, mnt az nkumbens. Míg azon a területen, ahol C magasabb és így az egységes P ár esetén P < C nem fog belépn az új vállalat, ha P c + ( U u) C, annak ellenére, hogy a belépés társadalmlag kívánatos lenne. Vagys ebben az esetben a belépés a vállalat számára nem nyereséges annak 29

30 ellenére, hogy a belépő alacsonyabb költségekkel működk és/vagy magasabb mnőségű (hasznosságú) szolgáltatást kínál, mnt az nkumbens. Összefoglalva, amkor az nkumbens árat eltérítk a költségektől az egyetemes szolgáltatás elvek matt, akkor a nem kívánatos belépés vagy a túl kevés belépés veszélye merül fel, annak függvényében, hogy mlyen rányba térítették el az adott szegmensben keletkező proftot. Ezt az eltérést a belépésre való társadalm és magán ösztönzés között könnyen lehet korrgáln a kbocsátásra kvetett adóval: (12) t = P C Ennek értéke lehet negatív vagy poztív, annak függvényében, hogy az adott pac szegmens nyereséges vagy veszteséges. Ez az adó tehát egyenlő az nkumbens keső proftjával, vagys lehetőségköltségével, am egy (a belépő matt) elveszetett fogyasztón keletkezk számára. Ez megvalósítható egy jól tervezett egyetemes szolgáltatás alappal, ambe történő be és kfzetések az tt vázolt elv szernt történnek. Mndezt llusztráljuk s egy egyszerű példával, amt a 2-1. táblázatban foglaltunk össze. Tegyük fel, hogy az nkumbens szolgáltató az előfzetők két csoportjának nyújt adott távközlés szolgáltatást, magas költséggel járó vdék előfzetőknek és alacsony költséggel járó város előfzetőknek. Az egyetemes szolgáltatás kötelezettség megkívánja, hogy a távközlés szolgáltatást ugyanazon az áron bztosítsa mnden előfzetőnek, amely ár legyen 100 fornt. Belépés nélkül a vállalat vdék előfzetőkön keletkező veszteségével egyenlő a város fogyasztókon elért nyeresége. A szabad belépés, ahogy az előbb bemutattuk, nagy valószínűséggel ahhoz fog vezetn, hogy () nem hatékony vállaltok s belépnek a mesterségesen nyereségessé tett szegmensbe, () hatékony vállalatok sem lépnek be a veszteségessé tett szegmensbe, () a nyereséges pac terület lefölözése matt fnanszírozás problémá lesznek az nkumbens vállalatnak. E probléma kezelésére kalakítanak egy alapot, ambe történő be- és kfzetések a (12) egyenlet alapján történnek, vagys mnden vállalatnak, ak a nyereséges város előfzetőknek nyújt szolgáltatást be kell fzetne 50 forntot előfzetőnként (M proftrése ebben a szegmensben), mközben mnden vállalat, ak a veszteséges vdék előfzetőknek nyújt szolgáltatást kap előfzetőnként 100 fornt támogatást az alapból (M vesztesége e szegmensben). Ez a rendszer egyrészt fenntartja az egyetemes szolgáltatás önfnanszírozását, másrészt bztosítja a megfelelő ösztönzést a hatékony belépésre. 30

31 2-1. táblázat: A megfelelő belépés ösztönzést bztosító egyetemes szolgáltatás alap Város Vdék Előfzetők száma 2 mfő 1 mfő M költsége (előfzetőnként) 50 Ft 200 Ft M ára (előfzetőnként) 100 Ft 100 Ft M proftja az egyes szegmensekben 100 mft nyereség 100 mft veszteség A vállalatok befzetése az alapba (előfzetőnként) 50 Ft -100 Ft Versenyző szegély modell Nézzük meg, hogy mt jelent az előbb bemutatott szabályozás a valóságot jobban közelítő feltételek mellett. A termékdfferencálást és a kereslet rugalmasságát s bevonva a vzsgálatba, tegyük fel, hogy a belépők ugyanolyan kskereskedelm szolgáltatást kínálják, amt azonban a fogyasztók különbözőnek értékelnek az nkumbens szolgáltatásához képest, tehát E szolgáltatása dfferencált M szolgáltatásához képest. Feltesszük továbbá, hogy az új belépők nem rendelkeznek pac erővel, versenyző szegélyként árelfogadóak. Vagys a korábban felírt másk modellünket használjuk újra. Ahogy korábban s, M szolgáltatásának az ára P, E szolgáltatásának pedg p. V(P,p) az V ( P, p) adott árak esetén elért fogyasztó többlet, úgy, hogy = X ( P, p) és P V ( P, p) = x( P, p), ahol X az nkumbens szolgáltatása ránt kereslet függvény, x pedg a p versenyző szegély szolgáltatása ránt kereslet függvény. A két kskereskedelm szolgáltatás egymásnak általános helyettesítő, tehát keresztár-rugalmasságuk poztív: X p x 0. Legyen M egy újabb szolgáltatásegységhez kapcsolódó határköltsége C és E határköltsége pedg c. A megfelelő belépésre való ösztönzés érdekében, ahogy az előzőekben láttuk, kvetnek a versenyző szegély vállalatanak a kbocsátására egy mennység adót, amt jelöljünk t-vel. A kérdés tehát az, hogyan kalkuláljuk eme bonyolultabb kontextusban t mértékét. Eme adót s fgyelembe véve a versenyző magatartás matt a belépők által felszámított ár (egyenlő a határköltséggel): p = c + t. Az nkumbens adott P ára mellett a szabályozó célfüggvénye (a fogyasztó és termelő többletek összege): P 31

32 (13) W = V ( P, c + t) + tx( P, c + t) + ( P C) X ( P, c + t) Fogyasztó többlet Bevétel az adóból M proftja Ha t szernt maxmalzáljuk e jólét függvényt, megkapjuk e mennység adó és a versenyző szegély árának optmáls értékét: (14a) t = σ d ( P C) (14b) p c + d ( P C) = σ, ahol (15) ( P, p) x( P, p) X X p σ d = = 0. p p x p (15) tulajdonképpen a két szolgáltatás helyettesíthetőségét mér: azt mutatja, hogy mennyvel csökken M szolgáltatása ránt kereslet, ha E egy egységgel több szolgáltatást kínál. 3 Ha P > C tehát a mesterségesen nyereségessé tett pac szegmensben, akkor ez az adó poztív, a belépőnek hozzájárulást kell fzetne a veszteséges szegmensben történő szolgáltatás fnanszírozásához. Ha P < C, akkor pedg negatív, vagys a veszteséges pac szegmensben való szolgáltatás támogatást kap. Ez a megfelelő ösztönzést s bztosítja a hatékony belépésre. (14a) hasonlóan (12)-höz nem más, mnt M lehetőségköltsége (elveszett proftja), amt a versenyző szegély által kínált szolgáltatás egy újabb egysége okoz M számára. Ez az elveszett proft két részből áll: az nkumbens egy szolgáltatásegységre jutó határproftjából ( P C) és σ d -ből, am az nkumbens kbocsátásának változása, amkor a versenyző szegély egy egységgel többet vsz a pacra. Vegyük észre, hogy (14a) egy általánosabb megfogalmazása (12)-nek. Ha ugyans a két szolgáltatás tökéletesen helyettesítője egymásnak, akkor σ = 1, így (14a) (12)-re egyszerűsödk. Ha pedg a két szolgáltatás egyáltalán nem helyettesít egymást, vagys d 3 Érdemes megjegyezn, hogy (14)-ben σ d értéke függ t-től, így (14a) nem ad egy explct képletet az adó nagyságára, hanem ezek ( σ d,t) szmultán határozódnak meg, kvéve, ha kereslet függvények lneársak, mert ekkor σ d konstans. 32

33 σ d = 0, akkor az optmáls adó nulla: mvel a két szolgáltatás független egymástól, az nkumbens kbocsátását nem befolyásolja a belépő kínálata. Megfogalmazható az általános tanulság: ha egy szolgáltatást nem a határköltséggel egyenlő első legjobb áron kínálnak ( P C), akkor a kapcsolódó pacon az optmáls ár szntén eltér a határköltségtől ( p c). 4 Ebben a kontextusban az árnak a megfelelő eltérítését azon adó bztosítja, am egyenlő az nkumbensnek a belépésnek köszönhető elveszett proftjával. A hatékonyság szempontjából teljesen mndegy, hogy ezt az adót a belépők közvetlenül az nkumbensnek, az államnak, vagy egy egyetemes szolgáltatás alapba fzetk, habár ez utóbb sokkal átláthatóbb fnanszírozás mechanzmust bztosít, ezért s nagyobb a támogatottsága. Konklúzó: Az ECPR szabály Mt fog jelenten az tt bemutatott szabály az összekapcsolás díj esetében? Mnt látn fogjuk a később modellekben s, a megfelelő belépés ösztönzés bztosítása érdekében ha a kskereskedelm tarfák a költségektől eltérítettek az összekacsolás díjat s el kell téríten a határköltségétől. Ez az ún. ECPR szabályhoz vezet (effcent component prcng rule), am a következőt mondja: (16) összekapcsolás díj = összekapcsolás határköltsége + nkumbens elveszett proftja, amt a hálózatához való hozzáférés bztosítása okoz A korább jelöléseket használva: P az nkumbens kskereskedelm ára, C 1 az nkumbens saját kskereskedelm szolgáltatásának határköltsége, C 2 a belépőnek nyújtott hálózat szolgáltatás határköltsége, a pedg a hálózat, vagy összekapcsolás szolgáltatás ára. Így (16)-ból: (17) a C + ( P ) = σ, 2 C 1 M elveszett proftja ahol σ azt mér, hogy az nkumbens a kskereskedelm szolgáltatásnak hány egységét veszít el egy újabb, a belépő számára nyújtott hálózat szolgáltatás egység matt. 4 Lásd erről Lpsey és Lancaster (1956) 33

34 Az ECPR üzenetét sokszor félre szokták érten, mondván, hogy ahelyett, hogy a versenyt támogatná a szabályozó, nkább az nkumbenst hozza előnyösebb helyzetbe az effajta szabályzás, am a keső proftjának megtérülését lehetővé tesz (ahogy olykor tévesen érvelnek: fenntartja a monopolsta proftot ). De fontos megérten, hogy tt nem általában a verseny matt csökkenő proft megtérüléséről van szó, hanem csak az nkumbens azon keső proftjáról, am az egyetemes szolgáltatás kötelezettségből fakadó egységes áraknak köszönhető azáltal, hogy csak a mesterségesen nyereségessé tett pac szegmensekbe fognak belépn az új szolgáltatók, olyanok s, akk magasabb költséggel és/vagy alacsonyabb mnőségű szolgáltatással rendelkeznek (másrészt a mesterségesen veszteségessé tett területekre pedg a hatékonyabb vállalatok sem fognak belépn). Vagys éppen a versenyt torzító nem hatékony belépések korrgálásának eszköze az árakban megjelenő ezen többlet. 34

35 2.3 Összekacsolás díj szabályozott kskereskedelm tarfák esetén Jólét szempontból jobb végeredménnyel jár, ha az összekapcsolás díjat és a kskereskedelm árakat szmultán, együtt optmalzálja a szabályozó, mvel lyenkor a fogyasztó jólét és a termelés hatékonyság közt átváltást megfelelően fgyelembe lehet venn a különböző árak együttes optmalzálásánál. Ez az eset az smert Ramsey árazáshoz vezet. Azonban a távközlés pacok szabályozásánál gyakor, hogy a kskereskedelm árakat külön szabályozzák (olykor ad hoc módon), amely szabályozást poltka és történet tényezők befolyásolják. Így az összekapcsolás díj szabályozásakor a kskereskedelem tarfák már adottak. Két részre fogjuk tehát bontan ezt a vzsgálatot: először azt az egyszerűbb és társadalm szempontból kelégítőbb esetet vzsgáljuk, amkor az összekapcsolás díjat és a kskereskedelm árakat szmultán, együtt optmalzálja a szabályozó (Ramsey árzás), majd pedg azt a szerteágazóbb esetet, amkor a kskereskedelm tarfák más az összekapcsolás szabályozás modellje számára külső szabályozás elvek alapján meghatározottak (rögzített kskereskedelm tarfák) Ramsey árazás 5 Ebben a részben azt a helyzetet modellezzük, amkor az nkumbens kskereskedelm szolgáltatásának árát az összekapcsolás díjjal együtt, szmultán szabályozzák. Ez a szabályozás eset jólét szempontból hatékonyabb, mert lehetővé tesz ezen árak meghatározásánál, hogy fgyelembe vegyük az nkumbens kskereskedelm árának (P) és az összekapcsolás díjnak (a) a jólét többletre gyakorolt hatásában jelentkező trade-off-ját. Ha a- t növeljük, akkor az összekacsolásból származó bevételből az állandó költségeknek és az egyetemes szolgáltatás kötelezettségekből származó nem proftábls pac szegmensek veszteségének nagyobb része térül meg, amnek következtében P csökkenthető, amnek jólét előnye vannak. Azáltal, hogy P és a jólét többletre gyakorolt hatásának összevetése beemelődk az elemzésbe e szabályozás modell jólét szempontból jobb megoldást eredményez, mntha P-t külön az összekapcsolás díjtól függetlenül szabályozzák. Ezért s nevezk Laffont és Trole ezt az árazást hatékony összekapcsolás árazásnak (Effcent Acces Prcng). (Laffont és Trole, 2000) 5 Ugyanezt hasonló modellel elemzk Laffont és Trole (1994), Armstrong, Doyle és Vckers (1996), valamnt Laffont és Trole (2000, 3.2. fejezet) 35

36 Használjuk a 2.1. alfejezetben felírt versenyző szegély modellt. Az új belépők nem rendelkeznek pac erővel, vagys versenyző szegélyként árelfogadóak és a belépők kskereskedelm szolgáltatását a fogyasztók különbözőnek értékelk az nkumbens szolgáltatásához képest. Vagys E szolgáltatása dfferencált, M szolgáltatásához képest, de általános helyettesítők ( X x 0 ). P M szolgáltatásának az ára, p pedg E p P szolgáltatásának. V(P,p) az adott árak esetén elért fogyasztó többlet, úgy, hogy V ( P, p) = X ( P, p) P V ( P, p) és = x( P, p), ahol X az nkumbens szolgáltatása ránt p kereslet függvény, x pedg a versenyző szegély szolgáltatása ránt kereslet függvény. M határköltsége egy újabb kskereskedelm szolgáltatásegység esetén C 1 (amely tartalmazza a saját magának nyújtott összekapcsolás (hálózat) szolgáltatást s), a belépőnek nyújtott összekapcsolás szolgáltatás határköltsége pedg C 2. E számára az összekapcsolás, vagy hálózat szolgáltatás költségén felül c határköltséget okoz egy újabb szolgáltatásegység nyújtása. Feltesszük, hogy egy kskereskedelm szolgáltatás egység bztosításához az összekapcsolás szolgáltatás egy egységére van szükség. A belépők kskereskedelm szolgáltatásának ára p ψ ( a), ahol ( a) egyszerűen ψ ( a ) = a + c ψ E határköltsége, am, ha a belépő az nkumbens hálózatát nem tudja megkerüln, ha pedg az nkumbens hálózatának van helyettesítés lehetősége, akkor ψ ( a) konkáv. Shepard-tétel alapján ψ a ( a) = ψ ( a) nem más, mnt E egységny kereslete az összekapcsolás szolgáltatás ránt, így a belépők teljes összekapcsolás szolgáltatás ránt kereslete ψ ( a) x( P, ψ ( a) ). Ha az nkumbens hálózatát nem lehet helyettesíten, akkor a szabályozó jólét függvénye (18) W ( P a) = V ( P, a + c) + ( a C ) x( P, a + c) + ( P C ) X ( P, a + c), 2 1, Fogyasztó többlet M összekapcsolásból származó proftja M kskereskedelm proftja Mközben az nkumbens nem lehet veszteséges, tehát a kskereskedelm szolgáltatásból és az összekapcsolásból származó együttes proftjának fedezne kell az állandó költséget. Ez a proftkorlát tehát (19) ( a C ) x( P a + c) + ( P C ) X ( P, a + c) F 2, 1 36

37 (Mután F konstans értéke nem befolyásolja az optmumot, egyszerűen vegyük nullának) Legyen a (19) proftkorlát Lagrange szorzója λ 0, így (18) átírva (20) W ( P a) = V ( P, a + c) + ( 1+ λ ){( a C ) x( P, a + c) + ( P C ) X ( P, a + c) }, 2 1 Vagys e proft (vagy veszteségesség) korlát nagyobb súlyt ad az nkumbens proftjának a jólét függvényben. A szabályozó ( P, a) azon értékét választja, amelyek maxmalzálják e jólét függvényt. Az elsőrendű feltételeket felírva azt kapjuk, hogy P (21) P = C + ( a C ) x λ 1 2 +, X P 1+ λ η M P ( ) X P, p) P ahol η M = M keresletének saját árrugalmassága. P X P, p ( ) (22) a = C + σ ( P C ) λ 2 d 1 +, 1+ λ η E p ECPR összekacsolás díj Ramsey rés ( ) x P, p) p ahol η E = E keresletének saját árrugalmassága és σ d pedg ugyanaz, p x P, p ( ) mnt (15)-ben, a két szolgáltatás helyettesíthetőségét mér. A (22) jobboldalának első fele a már korábban megsmert ECPR formula, am szernt a megfelelő belépés ösztönzés érdekében az árakat a határköltségüktől el kell téríten az nkumbens lehetőségköltségének nagyságával (am a belépésnek köszönhető elvesző proft), a másk fele pedg egy tovább többlet, amt nevezzünk Ramsey résnek. Ez a Ramsey rés tükröz az összekapcsolás díj növekedéséből fakadó jólét többletet, am azért keletkezk, mert az összekapcsolásból származó bevétel növekedésével csökkenthető az nkumbens ára (P). 6 6 Laffont és Trole modelljükben látszólag más végeredményt vezetnek le, nevezetesen (a jelöléseket λ P λ p megfelelően átírva): P = C1 + és a = C2 +, ahol ηˆ -k a szuperrugalmasságot 1+ λ ˆ η M 1+ λ ˆ η E (superelastcty) jelölk. E szuperrugalmasságok defnícóját felhasználva levezethető, hogy ez ugyanaz az 37

38 Nézzük még meg, hogy a kapott eredményeket hogyan befolyásolja, ha a belépők meg tudják kerüln az nkumbens hálózatát saját vagy egyéb másk hálózatot használva. Az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége Ez előzőhöz hasonlóan a szabályozó a fogyasztó többlet és proft összegéből álló jólét függvényt maxmalzálja: W = V + ( 1+ λ)π, ahol Π nem más, mnt amt (8)-ban korábban felírtunk. Az elsőrendű feltételeket felírva azt kapjuk, hogy z X P (23) P = C + ( a C ) 1 P 2 λ P + 1+ λ η M ahol z( P, a) ψ ( a) x( P, ψ ( a) ) ( z P ennek P szernt derváltja). És (24) a = C + σ ( P C ) 2 1 λ a + 1+ λ η z ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ψ a X P, p z P, a X pψ a z P, a) a ahol σ = = 0 és η z =. a p a za a z( P, a) Vagys σ megnt csak egy helyettesítés arány, azt mér, hogy mennyvel csökken az nkumbens szolgáltatása ránt kereslet, ha egységnyvel több összekapcsolás szolgáltatást nyújt a rváls belépőnek: z( P, a) ψ ( a) x( P, ψ ( a) ) a versenyző szegély összekapcsolás ránt kereslete; ha az nkumbens egységnyvel több összekapcsolás szolgáltatást nyújt a versenyző szegélynek, az az összekapcsolás díjat összeggel csökkent, am a versenyző szegély kskereskedelm árának csökkenésén keresztül az nkumbens kskereskedelm szolgáltatása ránt keresletet 1/ z a X pψ / z a egységgel fogja csökkenten. η z pedg az összekapcsolás szolgáltatás ránt kereslet saját árrugalmassága. Tulajdonképpen (24) általánosabb megfogalmazása (22)-nek. Ha az nkumbens hálózata nem megkerülhető és így a belépő határköltsége lneárs függvénye a-nak, akkor a belépő összekapcsolás ránt kereslete egyenlő a saját szolgáltatása ránt kereslettel, tehát (24) eredmény, csak ők nem választják szét a határköltségre rakodó két többletet, am (21)-ben és (22)-ben explct látható. (Laffont és Trole, 1994, valamnt Laffont és Trole, 2000) Ez utóbb munkájukban azt s megmutatják, hogy e Ramsey árak megvalósíthatók egy megfelelően tervezett globáls ársapka segítségével (Laffont és Trole, alfejezet) 38

39 ugyanúgy érvényes erre az esetre s. Ha azonban az nkumbens hálózata megkerülhető, akkor a korrekt képlet csaks (24). Összefoglalva, ha az nkumbens összekapcsolás szolgáltatásának és a hálózaton nyújtott kskereskedelm szolgáltatásának árát szmultán szabályozzák vagys Ramsey árak esetében, akkor az összekapcsolás díj magasabb lesz a határköltségnél, amnek két oka van: Az első, hogy az egyetemes szolgáltatás kötelezettségből adódóan a határköltségtől eltérített kskereskedelm árak a különböző pac szegmensekben torz belépés ösztönzésekhez vezetne, ennek korrgálása matt a különböző szolgáltatások árat (így az összekapcsolás díjat s) el kell téríten a határköltségtől, úgy hogy abban az nkumbens lehetőségköltsége megtérüljön. Ez a lehetőségköltség, az nkumbens keső proftja, két részből tevődk össze: () egy szolgáltatásegységre jutó proft ( P C 1 ) nagysága és () σ, am azt mér, hogy mennyvel csökken az nkumbens szolgáltatása ránt kereslet, ha egységnyvel több összekapcsolás szolgáltatást nyújt a rváls belépőnek. A másk pedg, hogy a hosszú távú kegyensúlyozott működés érdekében az állandó költségeknek az nkumbens számára meg kell térülne. Ennek érdekében a különböző szolgáltatások ára (az összekapcsolás díj s) egy tovább többletet s tartalmaznak. Ezen Ramsey rés nagysága az árérzékenységektől függ: úgy kell a különböző szolgáltatások áran elosztan ezt a fnanszírozás terhet, hogy az így keletkező hatékonyság veszteség lehető legksebb legyen. Az árrugalmasságok határozzák meg, hogy az egyes szolgáltatások esetében az ár növekedése mekkora allokácós hatékonyságveszteséget eredményezne. Ha nem e Ramsey árazást alkalmazzák az összekapcsolás díj meghatározásához (mert a kskereskedelm tarfákat előtte más elvek alapján szabályozták), akkor mnt a későbbekben látn fogjuk az összekapcsolás díjat ksebb mértékben térítk el a határköltségtől, de azon az áron, hogy az nkumbens kskereskedelm szolgáltatásának ára (P) nagyobb terhet kell, hogy vseljen magasabb lesz, amnek nagyobb a hatékonyságbel vesztesége Rögzített kskereskedelm tarfák Ahogy e fejezet elején már említettük, a távközlésben gyakor, hogy az nkumbens hálózaton végzett kskereskedelm szolgáltatásának ára az összekapcsolás díj 39

40 szabályozásakor már adottak, azokat előtte, más szabályozás elvek alapján rögzítették. Ebben az alfejezetben tehát arra koncentrálunk, hogy hogyan tudjuk optmalzáln az összekapcsolás díjat, ha az nkumbens kskereskedelm ára előre rögzített. E vzsgálatot s két részre bontjuk, először az egyszerű tökéletesen helyettesítő modellben vzsgáljuk e helyzetet, egy könnyen érthető llusztrácóval s megvlágítva e szabályozás rezsm lényegét, majd a realstább feltevésekre épülő versenyző szegély modellt írjuk fel. E szakasz végén megnt csak megnézzük, hogy a kapott eredményeket hogyan befolyásolja, ha a belépők meg tudják kerüln az nkumbens hálózatát. Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások modellje A 2.1. fejezet elején felírt modellt használjuk újra. Az nkumbensnek (M) és a belépőnek (E) a szolgáltatása tökéletesen helyettesítk egymást, így a fogyasztó vagy M-től vagy E-től fog vásároln. Az nkumbens a hálózat vagy összekapcsolás szolgáltatásért a összegű összekapcsolás díjat számít fel. Feltesszük, hogy egy kskereskedelm szolgáltatásegységhez egy összekapcsolás szolgáltatásegységre van szükség. Egyelőre feltételezzük, hogy a belépőnek nncs lehetősége az nkumbens hálózatát megkerüln, az összekapcsolás szolgáltatásnak nncs helyettesítője. M határköltsége C 1, amely határköltség egy újabb kskereskedelm szolgáltatásegység összes többletköltsége, vagys tartalmazza a saját magának nyújtott összekapcsolás (hálózat) szolgáltatást s. A belépőnek nyújtott összekapcsolás szolgáltatás határköltsége C 2. M kskereskedelm távközlés szolgáltatásának egy egység U nagyságú hasznossággal bír a fogyasztó számára, amért P árat fzet, tehát a fogyasztó nettó hasznossága egy szolgáltatásegységen U P. Hasonlóképp a belépő szolgáltatása u hasznossággal bír a fogyasztó számára és p egységárat kell érte fzetne. E számára az összekapcsolás díjon felül c határköltséget okoz egy újabb szolgáltatásegység nyújtása. Már korábban megvzsgáltuk, hogy társadalmlag akkor hasznos E belépése, ha (1) teljesül. E-nek pedg akkor ér meg belépn, ha (2) teljesül. (1) és (2) összevetéséből következk, hogy akkor esk egybe a társadalm és a potencáls belépő magán ösztönzése, ha (1) és (2) bal oldala egyenlő P a = C 1 C2, amből átrendezve megkapjuk: (25) a C + ( P ) =. 2 C 1 40

41 (25) nem más mnt a korábban megsmert ECPR egy sajátos esete. Az üzenete ugyanaz: az optmáls összekapcsolás díj a költségén felül tartalmazza az nkumbens lehetőségköltségét. Ez a lehetőségköltség, vagys keső proft ebben a sajátos esetben egészen egyszerű, hszen mnden egyes a belépőnek nyújtott hálózat szolgáltatásegység pontosan eggyel csökkent az nkumbens kskereskedelm szolgáltatását, így a keső proft ( P C 1 ). Az összekapcsolás díj ezen nagysága megfelelő ösztönzést fog bztosítan a hatékony belépéshez bármlyen legyen s a belépő típusa. Nézzük ezt meg egy egyszerű llusztrácón s, amnek az adatat a 2-2. táblázat foglalja össze. Mnt korábban s, az nkumbens az előfzetők két csoportjának nyújt adott távközlés szolgáltatást, magas költséggel járó vdék előfzetőknek és alacsony költséggel járó város előfzetőknek. Az egyetemes szolgáltatás kötelezettség megkívánja, hogy a távközlés szolgáltatást ugyanazon az áron bztosítsa mnden előfzetőnek, amely ár (P) legyen 100 fornt, mközben a költségek (C 1 ) eltérnek, a város előfzetők esetében 50 fornt, a vdék előfzetők esetében pedg 200 fornt (mondjuk előfzetőnként). Ez a költség két összetevőből áll a hálózat szolgáltatás költsége (C 2 ) am rendre 30 és 180 fornt (e hálózat költségben különbözk a két régóban nyújtott szolgáltatás) és a kskereskedelm szolgáltatás költsége, am mndenhol egyformán 20 fornt. A fent levezetett képletből, (25)-ből az összekapcsolás díj optmáls nagysága = C + ( P C ) 80 fornt. a Láthatjuk, hogy ez az összekapcsolás 2 1 = díj megfelelő ösztönzést bztosít a hatékony belépésre. Csak olyan szolgáltató fog belép mndkét pac szegmensben, aknek a kskereskedelm költsége alacsonyabb, mnt az nkumbenssé ( c < 20 ). M egy előfzetőre eső proftja s ugyanakkora marad akár ő szolgáltat, akár a belépő (és ekkor M proftja az összekapcsolás szolgáltatásból származk), mndkét pac szegmens esetében. (Például egy város előfzetőre számolva: ha M szolgáltat, akkor a kskereskedelm szolgáltatásból származó proftja P C = 50 1, ha E szolgáltat, akkor M összekapcsolásból származó proftja a C = 2 50 ) 41

42 2-2. táblázat: A megfelelő belépés ösztönzést bztosító összekapcsolás díj Város Vdék Előfzetők száma 2 mfő 1 mfő M költsége (előfzetőnként) (C 1 ) 50 Ft 200 Ft ebből kskereskedelm költség 20 Ft 20 Ft ebből hálózat költség (C 2 ) 30 Ft 180 Ft M ára (előfzetőnként) (P) 100 Ft 100 Ft Összekapcsolás díj (a) 80 Ft 80 Ft Versenyző szegély modellje Használjuk megnt az eddgekben már többször alkalmazott versenyző szegély modellt. A jelöléseket felelevenítendő: az új belépők nem rendelkeznek pac erővel, vagys versenyző szegélyként árelfogadóak és a belépők kskereskedelm szolgáltatását a fogyasztók különbözőnek értékelk az nkumbens szolgáltatásához képest. Vagys E szolgáltatása dfferencált, M szolgáltatásához képest, de általános helyettesítők ( X p x 0 ). P M szolgáltatásának az ára, p pedg E szolgáltatásának. V(P,p) az adott árak esetén elért fogyasztó többlet, úgy, hogy V ( P, p) = X ( P, p) P V ( P, p) és = x( P, p), ahol X az p nkumbens szolgáltatása ránt kereslet függvény, x pedg a versenyző szegély szolgáltatása ránt kereslet függvény. M határköltsége egy újabb kskereskedelm szolgáltatásegység esetén C 1 (amely tartalmazza a saját magának nyújtott összekapcsolás (hálózat) szolgáltatást s), a belépőnek nyújtott összekapcsolás szolgáltatás határköltsége pedg C 2. E számára az összekapcsolás, vagy hálózat szolgáltatás költségén felül c határköltséget okoz egy újabb szolgáltatásegység nyújtása. Feltesszük, hogy egy kskereskedelm szolgáltatásegység bztosításához az összekapcsolás szolgáltatás egy egységére van szükség. E kskereskedelm szolgáltatásának ára a verseny jellegéből fakadóan ban: p c + a. Ekkor a szabályozó jólét függvénye (mnt (18)- P (26) W ( a) = V ( P a + c) + ( a C ) x( P, a + c) + ( P C ) X ( P, a + c), 2 1 Fogyasztó többlet M összekapcsolásból származó proftja M kskereskedelm proftja 42

43 Az elsőrendű feltételből megkapjuk az összekapcsolás díj optmáls nagyságát: (27) a C + d ( P ) = σ, 2 C 1 ahol σ d ugyanaz, mnt (15)-ben, M és E szolgáltatásának helyettesíthetőségét mér. Tehát abban az esetben, ha az nkumbens kskereskedelm ára rögzített, az összekapcsolás díj optmáls mértéke megfelel az ECPR-nek. (27)-ből az s látszk, hogyha a két szolgáltatás sznte független, vagys σ 0, akkor a belépésnek nncs lehetőségköltsége, nem okoz keső d proftot az nkumbens számára és lyen esetben nncs értelme az összekapcsolás díjat eltéríten a határköltségétől. Ez például releváns lehet olyan értéknövelt távközlés szolgáltatások esetében, amelyek megjelenése a pacon nem csökkent szgnfkánsan az nkumbens (mondjuk) vezetékes hanghívás szolgáltatása ránt keresletet. A továbbakban nézzük meg, hogy mként befolyásolja az tt kapott eredményt az nkumbens hálózatának megkerülhetősége, helyettesíthetősége. Rögzített kskereskedelm tarfák és az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége Az előbb modellt használjuk, azzal a kterjesztéssel, hogy a belépőnek van lehetősége kkerüln az nkumbens hálózatát. Ennek következtében az összekapcsolás szolgáltatás határköltsége ψ ( a) konkáv, nem nő lneársan a-val (éppen a kkerülhetősége matt). A teljes összekapcsolás szolgáltatás ránt kereslet pedg, ψ ( a ) x( P,ψ ( a)) csökkenő függvénye a-nak. Ekkor a szabályozó jólét függvénye szokás szernt a fogyasztó többlet és a proft összege (amelyben a proft ugyanaz, amt (7)-ben felírtunk): (28) W ( a) V ( P ψ ( a) ) + ( a C ) x( P, ψ ( a) ) + ( P C ) X ( P, ψ ( a) ) =,, 2 1 ahol a a szabályozó döntés változója. Az elsőrendű feltételből megkapjuk a optmáls nagyságát: (29) a C + ( P ) = σ, 2 C 1 43

44 ( ) X pψ a ahol σ = 0 megnt csak azt mér, hogy mennyvel csökken az nkumbens z a szolgáltatása ránt kereslet, ha egységnyvel több összekapcsolás szolgáltatást nyújt a rváls belépőnek mnt Ramsey árak esetén, amkor a hálózat megkerülhető volt. Már a Ramsey árak esetében s említettük, hogy a (29)-ben megfogalmazott összefüggés általánosabb kfejezése (27)-nek. 7 Most egy kcst részletesebben s vzsgáljuk ezt meg. Ha az nkumbens hálózata nem megkerülhető, akkor az nkumbens hálózat/összekapcsolás szolgáltatása ránt kereslet pontosan egyenlő a versenyző szegély kskereskedelm szolgáltatása ránt kereslettel (mvel egy kskereskedelm szolgáltatásegység bztosításához egy egységny összekapcsolás szolgáltatásra van szükség): képletükből levezethető, hogy σ = σ d. Bontsuk fel ezt a helyettesítés rátát két részre 8, úgy hogy z x, így ebben az esetben a (30) σ d σ =, σ s ahol σ d X = x p p, ahogy (15)-ben korábban felírtuk, és (31) σ s z x ψ p ( a) ψ ( a) ψ ψ ( a) ψ ( a) 1 ( a) η E a = = +, ( ) x P, p) p ahol η E = a versenyző szegély keresletének saját árrugalmassága. p x P, p ( ) σ d tehát a keresletoldal helyettesíthetőséget mér, míg σ s a kínálatoldal (hálózat) helyettesíthetőséget. σ d nulla és egy között értéket vehet fel (nulla, ha az nkumbens és a versenyző szegély szolgáltatása teljesen független egymástól és egy, ha e két szolgáltatás tökéletesen helyettesít egymást). σ, (31) jobb oldala két részből áll: ( a) s ψ mutatja, hogy a versenyző szegély kereslete hogyan változk az nkumbens összekapcsolás szolgáltatása ránt a változásának hatására, amatt, hogy a saját kskereskedelm szolgáltatása ránt kereslet megváltozk (mert x a 7 Látható, mnt korábban s említettük, hogy (22) és (24) jobb oldalának első fele ugyanaz, mnt (27) lletve (29), csak ezen felül még tartalmaztak egy Ramsey többletet s. 8 Lásd Armstrong (2002) 2.4. fejezet 44

45 függvénye), míg ψ ψ / ψ η mutatja, hogy a versenyző szegély kereslete hogyan változk E az nkumbens összekapcsolás szolgáltatása ránt a változásának hatására, amatt hogy megváltozk az nput összetétel (a felhasznált hálózat/összekapcsolás szolgáltatás). Ez utóbb, ha az nkumbens hálózata nem helyettesíthető, nulla lesz (mvel ebben az esetben ( a ) = a + c ψ (lneárs függvénye a-nak) és ψ = 0), így (mvel ψ = 1 ) σ = 1 lesz, vagys, ahogy korábban felírtuk σ = σ d. Ha azonban az nkumbens hálózata helyettesíthető, akkor ψ ψ / ψ η > 0, tehát σ > 1. Vagys ha az nkumbens hálózata helyettesíthető, akkor a E s helyettesítés ráta (σ ) ksebb lesz, mnt amkor az nkumbens hálózata nem megkerülhető ( σ d ). Tehát a hálózat helyettesíthetősége csökkent az ECPR formulában azt a többletet, amvel az összekapcsolás díjat el kell téríten a határköltségétől (a megfelelő belépés ösztönzéshez): az összekapcsolás díjnak a költségetől való eltérítését korlátozza, hogy túl magas összekapcsolás díj esetén más hálózat szolgáltatást vesz génybe a belépő. s Ha több eszköz áll a szabályozó rendelkezésére Az összekapcsolás szabályozásának, mnt láttuk, különböző elvárásoknak kell megfelelne: az összekapcsolás díj különböző szabályozó célok elérésnek eszköze, amely célok konflktusba s kerülhetnek egymással. A termelés hatékonyság azt mondja: ha az ár a vállalat határköltségénél magasabb, akkor a vállalat nem állít elő mnden olyan jószágot, amt a határköltségénél magasabb, vagy legalább azzal egyenlő áron a pacon megvennének, tehát ez kbocsátás nem Pareto-hatékony (ezt a hatékonyság-veszteséget szokás az elvesző (fogyasztó és termelő) többletekkel mérn). Ez a termelés hatékonyság azt kívánja meg, hogy az összekapcsolás díj mnél alacsonyabb legyen (mnél kevésbé térjen el a határköltségétől). Másrészt, ha a hálózat létrehozásának és működtetésének magas állandó költsége vannak és az új belépők matt csökken az nkumbens kbocsátása, akkor előfordulhat, hogy ezen kbocsátás nagyság határköltséggel egyenlő áron nem fedez az állandó költségeket. Az nfrastruktúra működtetésének hosszú távon való bztosítása azt kívánja meg, hogy ennek fnanszírozásában valahogy részt vegyenek a belépő és ezen nfrastruktúrát (hálózatot) génybevevő vállalatok s. Ez a fnanszírozás gény az összekapcsolás díjra fölfelé ható erő. Harmadrészt az egyetemes szolgáltatás kötelezettség a kskereskedelm árakat a különböző pac szegmensekben ksmítja, mközben a szolgáltatás költsége eltérőek lehetnek 45

46 az egyes területeken. Ez torz belépés ösztönzőket eredményez: nem hatékony vállalatok s belépnek a nyereséges területekre és hatékony vállalatok sem lépnek be a mesterségesen veszteségessé tett területekre. Ennek egyrészt van egy allokácós hatékonyság-vesztesége, am azt jelent, hogy a torz belépés ösztönzők matt nem a leghatékonyabb vállalatok fogják az adott szolgáltatást nyújtan, másrészt egy tovább fnanszírozás problémát s eredményez: a nyereséges területekre történő belépések elmnálják az nkumbensnek az tt szerzett proftját, mnek következtében nem tudja fnanszírozn a veszteséges területeken való működését, amt az egyetemes szolgáltatás kötelezettség kró rá. Ezen allokácós hatékonyság és fnanszírozás probléma azt kívánja meg, hogy a torz belépés ösztönzőket korrgálják, amnek eszköze az összekapcsolás díj. Ez a korrekcó az összekapcsolás díjat fölfelé fogja toln. Ezen célok kompromsszumában alakult k az eddg vzsgált egyes esetekben az összekapcsolás díj optmáls szntjének épp ott (az adott feltételek esetére) érvényes nagysága. Az eddgekben úgy vzsgáltuk az összekapcsolás szabályozását, hogy a különböző szabályozó célok elérésnek egyetlen eszköze az összekapcsolás díj. De jogosan merülhet fel a kérdés, hogy nem csökkennek-e az összekapcsolás díjra rakodó a különböző célokból adódó terhek, ha e célok elérésére a szabályozónak más eszköze s vannak. M lesz az egyes esetekben az összekapcsolás díj optmáls szntje, ha az összekapcsolás díjon felül más eszköze s vannak a szabályozónak? A szakaszban már láthattuk, hogy a torz belépés ösztönzők korrekcójának eszköze lehet egy a kbocsátásra kvetett adó s. Nézzük meg, hogy az előzőekben vzsgált helyzetek következtetése hogyan változnak, ha a szabályozó eszköztárának része lehet lyen típusú adó s. Az eddg felosztást követve először megvzsgáljuk azt az esetet, amkor az nkumbens kskereskedelm árat az összekapcsolás díjjal szmultán szabályozzák (Ramsey árak), majd amkor a kskereskedelm ár az összekapcsolás díj megállapításakor adott. Mután láthattuk, hogy az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége esetén kapott végeredmények általánosabb érvényű képletekhez vezettek, amelyek tartalmazzák a nem helyettesíthető hálózat esetére érvényes eredményt s, így elegendő azon esetekre vsszatérn. Tehát az alább vzsgálatok során feltételezzük, hogy az nkumbens hálózata helyettesíthető (megkerülhető). Még egyszer a Ramsey árak (mennység adóval) 46

47 A szakaszban felírt modellt gondoljuk tovább, azzal a kegészítéssel, hogy a szabályozó t nagyságú mennység adót vethet k a belépőkre. A versenyző szegély kskereskedelm szolgáltatásának ára mvel a versenyző magatartásból következk, hogy nem tudnak eltérn a határköltségtől ekkor p t + ψ ( a) =. Ezért teknthetjük úgy s e helyzetet, hogy a szabályozó nem t értékét határozza meg, hanem a versenyző szegély árát, p- t optmalzálja (tehát akármekkora összekacsolás díjat s határoz meg, t-t úgy választja hozzá, hogy az általa kalkulált optmáls p-t eredményezze). Ebben az esetben a szabályozó célfüggvénye (az nkumbens veszteségesség korlátját s fgyelembe véve): (32) W ( P, p, a) = V ( P, p) + ( 1+ λ)( { a C2 ) x( P, p) + ( P C1 ) X ( P, p) } + ( p ψ ( a) ) x( P, p). Fogyasztó többlet M összekapcsolásból származó proftja M kskereskedelm proftja Mennység adóból származó bevétel Az elsőrendű feltételekből levezethetjük t-t, P-t és a-t. Nekünk most csak az összekapcsolás díj optmáls nagysága a fontos, amre azt kapjuk, hogy a = C 2. Ebben az esetben tehát az összekapcsolás díj optmáls nagysága egyenlő a határköltségével. Vagys, ha a mennység adó kvetésével bztosítan lehet a megfelelő belépésre ösztönzést, akkor az összekapcsolás díjat nem érdemes eltéríten a költségétől. Még egyszer a rögzített kskereskedelm tarfák (mennység adóval) Nézzük meg ugyanezt abban az esetben s, amkor az nkumbens kskereskedelm tarfát az összekapcsolás díj nagyságától függetlenül előre rögzítették. Most s elsőként az egyszerűbb és szemléletes llusztrácót nyújtó tökéletesen helyettesítő szolgáltatások modelljével kezdjük, majd ugyanezt megvzsgáljuk a versenyző szegély modellünkben s. Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások modellje Folytassuk az 1.1. részben a hálózat helyettesíthetősége esetére felírt modellünket, ahol C ˆ jelöl a belépő határköltségét, amkor saját maga bztosítja a hálózat szolgáltatást ahelyett, hogy az nkumbenstől vásárolná. Ekkor a szabályozó jólét függvénye ahogy (4)-ben felírtuk: 1 47

48 W uˆ Cˆ 1 = u c C U C1 2 saját hálózattal való belépés esetén belépés az nkumbens hálózatát használva belépés nélkül Amből következk, hogy ha E belép, akkor jólét szempontból abban az esetben preferált az nkumbens hálózatának a használata, ha u c C (33) C ( u u) + ( Cˆ c) 2 ˆ. 1 2 uˆ Cˆ 1, vagys Ugyanakkor E magán ösztönzését (5)-ben megmutattuk, am szernt E akkor fogja a belépéskor az nkumbens hálózatát használn, ha az így keletkező proftja legalább akkora, mnt a saját hálózattal való belépésnél, vagys ha a ( u u) + ( Cˆ c) ˆ. (5) és (33) 1 összevetéséből láthatjuk, hogy akkor és csak akkor fog egybeesn a társadalm és magán ösztönzés az nkumbens hálózatának használatára, ha a = C2, vagys az optmáls összekapcsolás díj egyenlő a határköltségével, ez bztosítja a megfelelő make-or-buy ösztönzést (hogy a belépő magának teremtse meg a hálózat szolgáltatást, vagy az nkumbenstől vásárolja). Ugyanakkor a megfelelő ösztönzést a pacra való belépésre s bztosítan kell, amt t = P nagyságú adóval érhetünk el. Ezzel az adóval korrgálva E- nek az egyes esetekhez tartozó proftját, azt kapjuk, hogy C 1 (34) Π E proftja) = 0 ( uˆ U ) + ( C Cˆ ) ( u U ) + ( C c) C ( saját hálózattal való belépés esetén belépés az nkumbens hálózatát használva belépés nélkül Vessük össze (34)-et és (4)-et! Láthatjuk, hogy az adókkal korrgálva E proftját, az egyes esetekhez tartozó proftok különbségéből ugyanaz az ösztönzés ered, mnt az egyes esetekhez tartozó jólét többletek különbségéből. Összefoglalva, megnt csak azt kaptuk, hogy ha mennység adót vethet k a szabályozó, akkor ezen adóval lehet korrgáln a torz belépés ösztönzőket, és az összekapcsolás díj nagyságának csak a termelés hatékonyságot kell bztosítana. Ebben az esetben a tszta költségalapú összekapcsolás díj hatékony. 48

49 Nézzük meg ennek a működését a már korábban s használt egyszerű llusztrácóban. Ennek adatat a 2-3. táblázatban foglaltuk össze. Az nkumbens az előfzetők két csoportjának nyújt távközlés szolgáltatást, magas költséggel járó vdék előfzetőknek és alacsony költséggel járó város előfzetőknek, amely költségek között különbség a hálózat költségek eltéréséből adódk.. Az egyetemes szolgáltatás kötelezettség megkívánja, hogy a távközlés szolgáltatást ugyanazon az áron bztosítsa mnden előfzetőnek, amely ár legyen 100 fornt. Belépés nélkül a vállalat vdék előfzetőkön keletkező veszteségével egyenlő a város fogyasztókon elért nyeresége. A megfelelő ösztönzést a pacra való belépésre a mennység adó bztosítja, amt a szolgáltatók egy alapba fzetnek. Az adó nagysága t = P C1, amnek értéke az egyes pacokon +50 fornt, lletve 100 fornt. Így az egyes pac szegmensekbe csak az a szolgáltató fog belépn, aknek a kskereskedelm költsége alacsonyabb, mnt az nkumbenssé c < 20. Ugyanakkor a megfelelő make-or-buy döntést a határköltséggel egyenlő összekapcsolás díj bztosítja. Akkor fogja a belépő saját magának megoldan a hálózat szolgáltatást, ha azt az adott pac területen olcsóbban tudja. Így a hatékony összekapcsolás díj nem lesz egységes, mnden pac szegmensben a határköltséggel lesz egyenlő táblázat: A megfelelő belépés és make-or-buy ösztönzés bztosítása (mennység adó eszközét s alkalmazva) Város Vdék Előfzetők száma 2 mfő 1 mfő M költsége (előfzetőnként) (C 1 ) 50 Ft 200 Ft ebből kskereskedelm költség 20 Ft 20 Ft ebből hálózat költség (C 2 ) 30 Ft 180 Ft M ára (előfzetőnként) (P) 100 Ft 100 Ft M proftja az egyes szektorokban 100 mft nyereség 100 mft veszteség A vállalatok befzetése az alapba (előfzetőnként) 50 Ft Ft Összekapcsolás díj (a) 30 Ft 180 Ft Versenyző szegély modell Ugyanezt nézzük meg rögzített kskereskedelm tarfák esetén, amkor az nkumbens és a belépők szolgáltatása dfferencált. Megnt csak érdemes úgy tekntenünk ezt a helyzetet, 49

50 hogy a szabályozó nem t értékét határozza meg, hanem a versenyző szegély árát, p-t optmalzálja (tehát akármekkora összekacsolás díjat s határoz meg, t-t úgy választja hozzá, hogy az általa kalkulált optmáls p-t eredményezze). Ebben az esetben a szabályozó célfüggvénye, ahol a döntés változója p és a: (35) W ( p a) = V ( P, p) + ( a C ) ψ ( a) x( P, p) + ( P C ) X ( P, p) + ( p ( a) )( x P, p), 2 1 ψ. Fogyasztó többlet M összekapcsolásból származó proftja M kskereskedelm proftja Mennység adóból származó bevétel Az elsőrendű feltételeket felírva azt kapjuk, hogy a = C2, tehát az összekapcsolás díj megnt csak a határköltségével egyenlő, t-re pedg mnt (14a)-ban: t d ( P ) = σ. C 1 Összefoglalva, azt mutattuk meg, hogy ha a szabályozó az összekapcsolás díj szabályozása mellett a kskereskedelm szolgáltatásra kvetett mennység adó eszközét s használhatja, akkor nncs szükség a termelés hatékonyság rontására az allokácós hatékonyság javítása érdekében (vagys a megfelelő belépés és make-or-buy ösztönzők bztosításához), tehát az összekapcsolás díj költségalapú szabályozása célravezető (a korábban említett nformácós problémáktól egyelőre eltekntve). 50

51 2.4 Összekacsolás díj nem szabályozott kskereskedelm tarfák esetén Ebben a részben azt az esetet vzsgáljuk, amkor a kskereskedelm tarfák nem szabályozottak. Hasonlóan az előzőekhez először egy egyszerűbb tökéletesen helyettesítő modellt használunk, majd felírjuk a dfferencált termékes modellünket. Tökéletesen helyettesítő szolgáltatások modellje Feltesszük tehát, hogy a belépők egy csoportja tökéletesen versenyzk egymással, és hogy az nkumbens és a belépők szolgáltatása tökéletesen helyettesítk egymást. Továbbá az egyszerűség kedvéért nncs mód az nkumbens hálózatát megkerüln 9. Használjuk az eddg jelöléseket. M határköltsége C 1, amely határköltség egy újabb kskereskedelm szolgáltatásegység összes többletköltsége, vagys tartalmazza a saját magának nyújtott összekapcsolás (hálózat) szolgáltatást s. A belépőnek nyújtott összekapcsolás szolgáltatás határköltsége C 2. E számára pedg az összekapcsolás díjon felül c határköltséget okoz egy újabb szolgáltatásegység nyújtása. Társadalm szempontból akkor hatékony a belépés, ha a rváls belépő szolgáltatásának teljes többletköltsége nem nagyobb az nkumbens által nyújtott szolgáltatás határköltségénél, azaz (36) c + C 2 C1 Ha a szabályozó a nagyságú összekapcsolás díjat állapít meg, akkor belépn csak abban az esetben tud a rváls, ha az nkumbens a saját szolgáltatását magasabban árazza, mnt a versenyző szegély határköltséggel egyenlő ára, azaz P > p = a + c. Ebben az esetben az nkumbens proftja (szolgáltatásegységenként) a C2. Ha vszont az nkumbens a kskereskedelm pacot továbbra s brtokoln akarja, akkor a legmagasabb kskereskedelm ár, amt elkérhet (az adott összekapcsolás díj mellett) P = a + c, am ezek szernt a + c C1 proftot bztosítana nek mnden szolgáltatásegységre. Az nkumbens tehát akkor fogja hagyn belépn a versenytársakat, ha 9 Levezethető (hasonlóan a 2.1. alfejezethez), hogy ezen egyszerű modellben az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége az összekapcsolás díjra kapott eredményt nem befolyásolja, csak azzal a különbséggel jár, hogy bzonyos nagyságú többlet átkerül vagy a fogyasztókhoz, vagy a belépőhöz (a belépés tényétől függően). 51

52 (37) a C a + c. 2 C 1 Ha (36)-ot és (37)-et összevetjük, láthatjuk, hogy e feltételek mellett az nkumbens akkor fogja beengedn a versenytársakat, amkor az társadalm szempontból s kívánatos (és csak akkor zárja k, amkor az társadalmlag sem hatékony). Vagys az összekapcsolás díj nagyságától nem függ a belépés engedésének ösztönzése, azaz a két stratéga (hogy beengedjem vagy ne) egymáshoz vszonyított relatív proftabltása, a értéke csak az elérhető legnagyobb proft abszolút nagyságát befolyásolja. Vagys azt mutattuk be, hogy ha az nkumbens szabadon állapíthatja meg a kskereskedelm árat, akkor a belépést akkor és csak akkor fogja engedn, ha a belépő ksebb határköltséggel működk, így a értéke nem torzítja az nkumbens ösztönzését a hálózaton nyújtott szolgáltatás szntjén zajló verseny engedésére. Vagys ebben az esetben a termelés hatékonyság hogy a ksebb határköltséggel működő vállalat szolgáltasson automatkusan bztosított, ezért az összekapcsolás díjat az allokácós hatékonyság bztosítására kell csak használn, tehát nem érdemes a határköltségétől eltéríten. Tehát a értékét úgy kell megválasztan, hogy a pac ár egyenlő legyen a határköltséggel. Ha M szolgáltat, akkor P = a + c = C1, ha pedg E szolgáltat, akkor p = a + c = c + C2. Vagys összefoglalva: (38) a + c = mn{ C c + C } 1, 2 Ekkor ha a belépés a hatékonyabb, akkor az összekapcsolás díj egyenlő a határköltséggel ( a = C 2 ) (határköltség alapú árképzés), ha vszont nkább az nkumbens szolgáltatása a hatékonyabb, akkor az összekapcsolás díj nagysága alacsonyabb a határköltségnél ( a C c ). Ez utóbb esetben az összekapcsolás díj az nkumbens kskereskedelm árának = 1 korlátozására használható, a csökkentése csökkent az nkumbens által elkérhető maxmáls kskereskedelm árat, vagys csökkent a hatékonyságbel előnnyel rendelkező nkumbens képességét, hogy lefölözze az ematt keletkező többletét. A most levezetett eredmény használhatóságát azonban korlátozza, hogy ehhez a szabályozónak az összekapcsolás díj megállapításához smerne kell a belépő(k) hatékonyságát (határköltségét). A korább esetekben kapott eredmények könnyebben alkalmazhatók voltak, abból a szempontból, hogy nem kívánták meg a potencáls belépők hatékonyságának, költségenek smeretét. Ha azonban gaz az, hogy a pac közel szmmetrkus (abban az értelemben, hogy C c + ), 1 C 2 52

53 akkor a határköltség alapú összekapcsolás díj elfogadhatóan jó megoldás e feltételekkel működő pac sztuácóra. Versenyző szegély modell Ugyanezt a helyzetet vzsgáljuk meg az eddgek során s használt versenyző szegély modellben, amelyben feltételezzük azt s, hogy az nkumbens hálózata megkerülhető. Feltesszük tehát, hogy a rváls belépők az nkumbensétől különbözőnek ítélt, dfferencált szolgáltatást nyújtanak. A modellben az eddg használt jelölésekkel dolgozunk továbbra s. A versenyző szegély egyensúly ára egyenlő a határköltségével, vagys p = ψ (a), ahol ψ (a) konkáv az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége matt. Melőtt az összekacsolás díj optmalzálását vzsgálnánk, először nézzük meg az nkumbens vselkedését: azaz hogyan reagál a kskereskedelm árának megválasztásával a szabályozó által meghatározott összekapcsolás díjra. Az nkumbens proftja (p és a függvényében) ugyanaz, mnt (8)-ban: R R Π P, a) = Π ( P, a) + ( a C )( z P, a), ahol P, a) ( P C ) X P,ψ ( ( 2 z ( P, a) ψ ( a) x( P,ψ ( a) ) Π ( a)) és ( 1. P-t a vállalat optmalzálja, a pedg adott számára (a szabályozó optmalzálja). (9a)-ban már felírtuk e proftmaxmum feladat megoldását (P-re) Π R P + kapunk: ( a C ) z 0 2 P =. Ha ezt az összefüggést átrendezzük, akkor egy érdekes összefüggést (39) R Π P a = C 2 +. z P Π z (39) tulajdonképpen az ECPR formula megnt. Az egyenlet jobb oldalának másodk fele, P R P az nkumbens elvesző kskereskedelm proftját mutatja: mutatja, hogy az nkumbens proftja mennyvel változk a kskereskedelm árának ksegységny változása hatására és 1 mutatja, hogy mennyvel csökkent P-t, ha az nkumbens egy egységgel z P több összekapcsolás (hálózat) szolgáltatást nyújt. Természetesen ne értelmezzük félre ezt az egyenletet: az nkumbens nem a-t választja meg, hanem P-t! (39) azt mondja, hogy az R Π P 53

54 nkumbens a szabályozó által meghatározott a-hoz olyan P-t fog választan, hogy eme egyenlet érvényes lesz. Egy fontos összefüggés fgyelhető meg (39)-ből. Mvel következk, hogy > 0, ezért ezen egyenletből Π előjele mndg ellentétes lesz a C ) -vel. Ha például az R P z P ( 2 összekapcsolás a határköltsége felett van árazva ( a > C 2 ), akkor ez az nkumbenst arra ösztönz, hogy a kskereskedelm árát a proftmaxmalzáló sznt felett határozza meg ( akkor lesz negatív, ha P nagyobb a proftmaxmumot bztosító értékénél). Azért tesz ezt, hogy ösztönözze a keresletet a nyereséges összekapcsolás (hozzáférés) szolgáltatása ránt. Tehát ebből megfogalmazható az az ésszerű feltevés, hogy R Π P P( a) > 0, vagys a magasabb a összekapcsolás díj az nkumbens magasabb kskereskedelm árához vezet: mnél nkább nyereséges a versenytársaknak nyújtott összekapcsolás (hozzáférés) szolgáltatás, annál kevésbé agresszíven versenyez az nkumbens a hálózaton nyújtott kskereskedelm szolgáltatás szntjén. Az nkumbens magatartásának vzsgálata után nézzük meg az összekapcsolás díj optmalzálását. Jelöljük Π( a) -val az nkumbens azon legnagyobb proftját (8)-ban, amt a szabályozó által meghatározott bármely a mellett elér a megfelelő P-t választva. Ekkor a V ( P( a), ( a) ) + Π( a) ψ jólét függvényt maxmalzálva az elsőrendű feltétel: X P xψ + Π = 0. Π összetett derváltat kbontva és felhasználva, hogy z = xψ, azt kapjuk, hogy (40) a = C + ( P a) C ) 2 σ ( 1 XP z a ECPR összekapcsolás díj A kskereskedelm árat kontrolláló csökkentés ahol ( a) X pψ σ = 0 (mnt (24)-ben és (29)-ben) az a helyettesítés arány, am azt mér, z a hogy mennyvel csökken az nkumbens szolgáltatása ránt kereslet, ha egységnyvel több összekapcsolás szolgáltatást nyújt a rváls belépőnek. Korábban a szabályozott kskereskedelm tarfák esetén (29)-ben azt kaptuk, hogy az összekapcsolás díj optmáls nagysága az ECPR szntje. Ebben az esetben, szabályozatlan kskereskedelm tarfák esetén 54

55 azonban az optmáls összekapcsolás díjnak az ECPR szntje alatt kell lenne. Ha az összekapcsolás díjnak azt a feladatot s el kell látna, hogy kontrollálja az nkumbens kskereskedelm árát, akkor ez csökkent a hatékony összekapcsolás díjat: a csökkentése csökkent P-t, am jólét szempontból előnyös. Tehát mvel P egyenesen arányos a-val, így az összekapcsolás díjat az ECPR sznt alá szükséges csökkenten. Arról azonban nem tudunk általánosságban semmt mondan, hogy az összekapcsolás díj (40)-ben kapott optmáls nagysága az összekapcsolás (hozzáférés) szolgáltatás határköltsége ( C 2 ) felett vagy alatt van-e. Ez az nkumbens és a versenyző szegély kskereskedelm szolgáltatása ránt kereslet görbék konkrét alakjától (X és x) és a helyettesítés mértékétől ( σ ) függ. Általánosságban anny elmondható, hogy nem szabályozott kskereskedelm tarfák esetén, ha a hálózaton nyújtott kskereskedelm szolgáltatás szntjén a torkolatvdék (downstream) pacon hatékony verseny valósul meg, akkor az összekapcsolás díj optmáls nagysága közelebb kerül a határköltségéhez, mnt rögzített kskereskedelm tarfák esetén. Azonban a költség alapú összekapcsolás díjra való gyakran használt leegyszerűsítés hatékonyság veszteséggel járhat, mvel torzítja a pacra való belépés ösztönzőt. 55

56 3. Kétrányú összekapcsolás Kss Károly Mklós Ebben a fejezetben azt az esetet vzsgáljuk, amkor két hálózat kapcsolódk össze. Vagys két távközlés szolgáltató közt nterakcót vzsgáljuk, amkor mndkét szolgáltató rendelkezk saját hálózattal, amely hálózaton belül saját előfzetők számára nyújtanak valamely távközlés szolgáltatást. Ezen felül összekapcsolás révén hálózatukat a másk vállalat számára s felkínálják, hogy az a saját előfzető részére nyújthasson a másk vállalat hálózatát s génybe vevő távbeszélő szolgáltatást, vagys hogy az egyk hálózathoz csatlakozott fogyasztók elérjék a másk hálózat előfzetőt s. Mndkét vállalat használja tehát a saját és a másk vállalat hálózatát utóbb esetben tehát összekapcsolás szolgáltatást s vásárol megfelelő díj ellenében. Érdemes ezen belül különválasztan két alapvető esetet. Először azt a helyzetet fogjuk megvzsgáln, amkor a két hálózat nem versenyez az előfzetőkért, vagys a két vállalat szolgáltatása nem helyettesítő, hanem nkább kegészítő kapcsolatban állnak. Tpkus példa erre a nemzetköz hívások, amkor két nemzet szolgáltató kapcsolódk össze, hogy a saját ügyfele számára egy többletszolgáltatást nemzetköz hívások s bztosítsanak, amely többletszolgáltatáshoz szükségük van a másk előfzetőnek elérésére. Mnt látn fogjuk, ebben a helyzetben túl magas összekapcsolás díjak alakulnak k, mvel mndkét szolgáltató a saját hálózatán nyújtott szolgáltatás pacán monopolstaként működk és árazás döntéseket nem korlátozza az előfzetőkért folytatott verseny. Az smert kétszeres monopolsta haszonkulcs probléma jellemz e pac sztuácó végeredményét, am egyértelműen ndokolja a szabályozás szükségességét. Azonban a szabályozásnak s van sajátos vonása, nevezetesen, hogy az nemzet sznten széttagolódva történk, amnek során az egyk ország szabályozó nem veszk fgyelembe a másk országnak okozott jólét következményeket. Másodjára pedg azt a helyzetet vzsgáljuk, amkor a két saját hálózattal rendelkező szolgáltató ugyanazon fogyasztókért versenyez. Erre példa lehet a mobl-vonalas vagy moblmobl hálózatok összekapcsolása, lletve az utóbb évek új jelensége s, hogy a távközlés szolgáltatások pacán egyre határozottabban jelennek meg új kommunkácós hálózatok s (kábel tv hálózatok), amelyek a vonalas távközlés szolgáltatók versenytársa. Ebben az esetben a vállalatok pac részesedése függ az árazás döntésektől, így a fogyasztókért folytatott verseny korlátozza a vállalatok pac erejét. De ez nem mndg vezet alacsony összekapcsolás díjhoz. Mnt látn fogjuk lyen helyzetben bzonyos feltételek esetén 56

57 felmerülhet az összejátszás kockázata, mvel a magas összekapcsolás díjak csökkentk a kskereskedelm sznten zajló verseny mértékét. Ez az eredmény azonban csak korlátozott esetben érvényes, más feltételek mellett a vállalatok proftja nem érzékeny az összekapcsolás díjra, vagys lyen esetekben az egyes szolgáltatók nem lesznek arra ösztönzöttek, hogy mnél magasabb összekapcsolás díjat tartsanak fenn. Ezeket az ösztönzéseket kell tehát megvzsgálnunk. 57

58 3.1 Kétrányú összekapcsolás rögzített előfzető bázs mellett (nemzetköz hívásvégződtetés) 10 Tegyük fel, hogy van két ország A és B és mndkét országban működk egy nemzet távközlés szolgáltató, ak a saját országa területén nyújt távközlés szolgáltatást, de hálózatukat megfelelő díj ellenében egymással megosztják, hogy nemzetköz hívásokat s nyújtsanak előfzetőknek. Az országból kezdeményezett hívás (amely hívás a másk országban végződtetett) költsége legyen (amely hívást a másk országban kezdeményeztek) költsége legyen O c. Hasonlóképp az országban végződtetett hívás T c. Így az országból j országba rányuló hívás teljes határköltsége (amt jelöljünk c-vel): c = c + c O T j. Az országból j országba rányulós hívás ár legyen p. Az -ből j-be rányuló hívás ránt kereslet x (p ) (feltesszük, hogy nncs kereszt-ár hatás a két rányban, tehát A ország nemzetköz (Aból B-be rányuló) hívásanak ára nem befolyásolja B országban a nemzetköz (B-ből A-ba rányuló) hívások keresletét) 11. A fogyasztó többlet országban pedg v (p ), úgy, hogy v = x (tehát feltesszük, hogy a nemzetköz hívások ára nem befolyásolják más távközlés szolgáltatások keresletét az egyes országokon belül) Ideáls díjak Írjuk fel a teljes nemzetköz jólét függvényt, am a két ország között összes hívásforgalomból származk. Először s vegyük észre, hogy e teljes nemzetköz jólét függvényben az összekapcsolásból származó proftok kesnek, hszen am bevétel az egyk országnak, az kadás a másknak. Ezért az egyes országok proftjat így egyszerűsítve a teljes jólét: (41) W p, p ) = v ( p ) + π ( p ) + v ( p ) + π ( p ), ( A B A A A A B B B B ahol π p ) = ( p c ) x ( p ). ( 10 Ezt a helyzetet vzsgáló fontosabb tanulmányok: Hakm és Lu (1993), Carter és Wrght (1994), Cave és Donnelly (1996), Yun, Cho és Ahn (1997), Laffont, Rey és Trole (1998a) 6. fejezete, Domon és Kazuharu (1999) Wrght (1999), Laffont és Trole (2001) 5.2. fejezete, valamnt Armstrong (2002) 4.1. fejezete. 11 Acton és Vogelsang (1992) megmutatja, hogy kereszt-ár hatás elhanyagolható ebben a sztuácóban. 58

59 Ha (41)-et p A és p B szernt maxmalzáljuk, akkor azt az elvárt eredményt kapjuk, hogy p = c, vagys a határköltséggel egyenlő kskereskedelm árak a társadalmlag kívánatosak, amből természetesen az s következk, hogy. Ez a helyzet persze azt feltételez, hogy mnd az árakat (kskereskedelm tarfákat és végződtetés díjakat s) szabályozzák és e szabályozás alapja nem csak az egyes országok jóléte, hanem az teljes nemzetköz (vlág) jólét. Nézzük meg a továbbakban, m alakulna k a pacon, ha az egyes országokban az árakat egyáltalán nem szabályoznák, vagy ha szabályoznák, de csak az adott ország fogyasztó és termelő többletet fgyelembe véve. T a = c Kétszeres monopolsta haszonkulcs nem szabályozott pacon Ha az egyes nemzet szolgáltatók az árakat maguk állapíthatják, meg, akkor azok túl magasak lesznek. Az eddg jelöléseket használva a proftfüggvény országban a következő lesz O T (42) Π = p c a ) x ( p ) + ( a c ) x ( p ), ( j j j proft a hívásndításból proft a hívásvégződtetésből ahol p j természetesen a -nek növekvő függvénye. Felírva a proftmaxmum elsőrendű feltételet megkapjuk a proftmaxmalzáló árakat: T Π x j p T j a c 1 (43) = x j ( p j ) + ( a c ) = 0 = a a p a a η j j, ahol a η j azt mér, hogy mlyen rugalmasan reagál j ország kereslete ország által meghatározott végződtetés díj változására. (44) Π p = x x c T O ( p ) + ( p c a j ) = 0 = p p p 1 η ahol η az ország keresletének árrugalmassága. 59

60 Tehát (43) és (44) s a szokásos monopolsta árat mutatja, amelyek ráadásul egymásra s rakódnak. A vertkáls monopólumok láncának szokásos problémája: adott nput pacán működő monopolsta ezen nputot (összekapcsolás szolgáltatást) a határköltségénél a monopolsta haszonkulccsal magasabb áron kínálja (43), az nputot felhasználó, vertkálsan ráépülő jószág pacán monopolhelyzetben lévő vállalat számára ez beépül a saját határköltségébe, amre ő s rátesz a saját monopolsta haszonkulcsát (a végső kskereskedelm díjra (44)). Vagys az árak szabályozása nélkül e pac helyzet végeredménye jelentős jólét veszteséggel jár Az összekapcsolás nem kooperatív szabályozása Vzsgáljuk meg először azt az esetet, amkor az egyes országok szabályozó egymástól függetlenül szabályozzák a nemzetköz hívások pacát. Ekkor az ország szolgáltatója által meghatározott összekapcsolás (végződtetés) díj j ország szolgáltatója és szabályozója számára adottság és vszont. Ha a végső kskereskedelm árat a szabályozó mndkét országban a hatékony sznten tartja, akkor az ár egyenlő a nemzetköz hívás észlelt határköltségével, am a másk ország szolgáltatójának fzetett összekapcsolás díjat s tartalmazza, vagys O (45) p = c + a j (45)-ből következk, hogy a szabályozás következtében az ország szolgáltatójának (42)- ben felírt proftja úgy változk, hogy a hívások kezdeményezéséből nem származk proftja, csak a hívásvégződtetésből. Úgy s szemlélhetjük e helyzetet, hogy az ország szabályozója nem a -t, hanem p j -t választja meg, hszen a egy az egyben befolyásolja a másk ország végső O T árát. Tehát mvel (45) alapján p = c + a, így a c ) x ( p ) = ( p c ) x ( p ), vagys ország szolgáltatójának proftja: j j ( j j j j j j T (46) Π = a c ) x ( p ) = ( p c ) x ( p ) = π ( p ) ( j j j j j j j j Ezt felhasználva ország jólét függvénye (47) w = v p ) + π ( p ) ( j j 60

61 Az elsőrendű feltételekből p -re azt kapjuk, amt (45)-ben már felírtunk, p j -re pedg p j c j 1 (48) = > 0. p η j j (48)-ból következk, hogy T a > c. Tehát az egyes országok hába szabályozzák a kskereskedelm árakat, az összekapcsolás díjat úgy állapítja meg, hogy a másk ország pacán monopolsta haszonkulccsal növelt ár alakuljon k, amt aztán az összekapcsolás (végződtetés) díjon keresztül tesz zsebre és ugyanez gaz a másk rányban s. Ebben a helyzetben a másk ország számára kszabott összekapcsolás díj nagysága a saját ország fogyasztónak jólétét nem befolyásolja, vszont a saját ország szolgáltatójának proftját egyenesen arányosan növel. Így az adott ország szabályozása nem érdekelt abban, hogy alacsonyan tartsák az összekapcsolás díjat. A szabályozatlan esethez képest annyt javult a pac végeredmény, hogy a kétszeres monopolsta haszonkulcsot a szabályozás kküszöböl és csak egyszeres monopolsta haszonkulcs marad fenn Az összekapcsolás kooperatív szabályozása Ha a két országban az összekapcsolás díjakat kooperatívan szabályozzák, akkor növelhető a jólét, közelebb kerülhetnek a szakaszban levezett deáls (frst best) végeredményhez, mvel ha együttműködve kölcsönösen csökkentk az egymás felé kszabott végződtetés díjat, akkor a bejövő hívások csökkenő proftját ellensúlyozza a kmenő hívások árcsökkenéséből származó fogyasztó többlet-növekedés. Az deáls (frst best) végeredményt azonban csak néhány specáls feltétel mellet érhetnék el. Egyrészt teljesen szmmetrkus T T O O helyzetben, azaz amkor c = c, c = c és x p ) x ( p ). Másrészt akkor, ha az A B A B A ( A B B egyes országok valamlyen egymásnak fzetett kompenzácós technkával (sde-payments) kegyenlítenék a végződtetés díjak csökkentéséből eredő jólét nyereségeket és veszteségeket. Hszen ország csak addg hajlandó kölcsönösen csökkenten az összekapcsolás díjat, amíg a fogyasztó többlet növekedése (am a j csökkenésének köszönhető) k nem egyenlítődk a proftcsökkenéssel (am a csökkenéséből ered). Azonban e kölcsönös alku nem csökkentené az deáls szntre a végződtetés díjat: hába lenne a teljes nemzetköz jólét szempontjából az összekapcsolás díj tovább csökkentése kívánatos azáltal, hogy j ország többletét jobban 61

62 növel, mnt amennyvel országét csökkent, az ország nem lesz érdekelt e tovább csökkentésben, hacsak a jólét csökkenését meg nem térítk nek. Hogy egy lyen alku folyamatban mlyen összekapcsolás díjak alakulnak k, az függhet az egyes országok (nemzet szabályozók) alkuerejétől, és befolyásolja az s, hogy egységes, vagy egymástól eltérő végződtetés díjakban állapodnak meg. Kooperatív alku eltérő összekapcsolás díjakkal Tegyük fel, hogy a két ország szabályozója az összekapcsolás díjak kölcsönös csökkentéséről egyezkedk, de nem egységes díjakban állapodnak meg. Mndkét ország a saját jólét többletenek alakulása alapján alkuszk, de országnak fgyelembe kell venne, hogy j csak akkor hajlandó a végződtetés díját, a j -t csökkenten, ha az így keletkező proftcsökkenését ellensúlyozza a fogyasztó többlet növekedése, tehát -nek s csökkentene kell ehhez a -t. Épp az alku kapcsolja össze a (47)-ben felírt egyed jólét függvényeket. Tehát A és B ország s úgy alkuszk a A -n és a B -n, vagy am ezzel egyenértékű, p A -n és p B -n, hogy, fgyelembe vesz, hogy a két ár nem független egymástól. Így (47)-ből fölírva az első rendű w p feltételt azt kapjuk, hogy = x ( ) + p π j ( p j ) = 0, ahol p p j j p p j azt mér, hogy p j ks egységny változására a másk ország mennyvel változtatja p -t. Annyval, hogy a proftcsökkenését ellensúlyozza a fogyasztó többlet növekedése, vagys felhasználva az elsőrendű feltételekből azt kapjuk, hogy p p j x j ( p j ) =. Ezt π ( p ) (49a) π A ( p x ( p B A B ) ) x A ( p = π ( p B A B ) ) vagy π p ) -t felbontva és az egyenletet kcst átrendezve ( p A c A pb cb (49b) 1 η 1 A η B = 1 p A pb (49)-ből az következk, hogy ezen alku végén azon specáls eseten kívül, amkor a költség és kereslet vszonyok szmmetrkusak és így T p = c és a = mndkét országban c 62

63 az egyk országban a hívások díja a költségek alatt a máskban pedg a költség felett lehet. Vagy a végződtetés díj felöl megfogalmazva, az egyk országban nyereség, a másk országban veszteség lehet a hívásvégződtetésekben. Az az ország hajlandó a veszteséget vállaln, amely országban a másk csökkenő összekapcsolás díjának köszönhető fogyasztó többletnövekedés matt ezzel együtt s nagyobb jóléthez jut. Ez magyarázza a fejlettebb és kevésbé fejlett országok eltérő végződtetés díja között gyakran tapasztalható különbséget. A fejlettebb országokból a kevésbé fejlett országokba rányuló hívások forgalma nagyobb, mnt ellenkező rányba. Ezért a kevésbé fejlett országok számára nagyobb az általa felszámított magas végződtetés díjból származó többletproft, mnt a másk ország esetleges végződtetés díjcsökkentéséből származó fogyasztó többletnövekedés. Ezért a kevésbé fejlett országok magasabb összekapcsolás díjat fenntartásában érdekeltek. Kooperatív alku egyforma összekapcsolás díjakkal Végül nézzük meg azt az esetet s, amkor egyforma összekapcsolás díjban állapodnak meg, azaz a A = ab = a. Ekkor felhasználva, hogy az árat adott országban úgy szabályozzák, ahogy (45)-ben defnáltuk, ország (47)-ben felírt jólét függvénye w O O = v ( c + a) + π ( c a). Az elsőrendű feltételből megkapjuk ország számára optmáls j j + összekapcsolás díjat (50) a * O O x j ( c j + a ) x ( c + a ) T = c +. O * x ( c + a ) * j * x A * * A a B T T O O Megnt a = csak szmmetrkus esetben gaz, amkor s c = c, c = c és ( p A ) xb ( pb ). Ebben az esetben A és B egyetértenek az optmáls összekapcsolás díj nagyságában. Mnden más esetben a két ország érdeke eltérnek egymástól és az összekapcsolás díjnak az alkufolyamatban kalakuló nagysága a két egyénleg preferált érték között lesz. Hogy hol azt A és B alkuereje befolyásolja. (50)-ből látható, hogy az az ország lesz érdekelt magasabb összekapcsolás díjban, amelyk esetében gaz, hogy () azonos híváskezdeményezés költségek mellett külföldön nagyobb a nemzetköz (vagys ebben e kontextusban a haza rányú) hívások ránt kereslet, A B A B 63

64 mnt a saját országban, vagy () azonos kereslet mellett külföldön alacsonyabb a hívások ndításának költsége. Vagys ugyanarra jutottunk, mnt amt az előző alfejezet végén s kfejeztünk: azon kevésbé fejlett országok, ahol nagyobb a híváskezdeményezés költsége, vagy a bejövő hívások volumene a kmenő hívásokhoz képest, magasabb összekapcsolás (végződtetés) díjban érdekeltek. 64

65 3.2 Kétrányú összekapcsolás az előfzetőkért folyó verseny mellett 12 Ebben a szakaszban azt az eltérő esetet vzsgáljuk meg, amkor a hálózatok ugyanazon fogyasztókért versenyeznek, vagys az előző elemzéstől eltérően a vállalatok pac részesedése nem exogén, hanem a modellen belül határozódk meg Elemzés keret: a modell feltevése, jelölése Tegyük fel, hogy két hálózat nyújt távközlés szolgáltatást, A és B, ugyanazon fogyasztókért versenyezve. A vállalatokra vonatkozó feltevések A korábban bevezetett jelöléseket használva legyen az hálózat esetében egy hívás kezdeményezésének határköltsége függetlenül attól, hogy e hívást melyk hálózatba O c végződtetk. Legyen továbbá T c az hálózat esetében egy hívás végződtetésének határköltsége függetlenül attól, hogy e hívás melyk hálózatból ndult. Ha egy hívás a saját hálózatban kezdeményezett és végződtetett (hálózaton belül hívás) akkor a teljes O T határköltsége c + c. 13 Legyen k a hívásoktól független állandó költsége mnden egyes fogyasztó hálózathoz való csatlakoztatásának. Vagys, ha egy saját előfzető x hívást ndít és X hívást fogad, akkor összesen c x + c X + k O T költséget okoz az hálózatot működtető vállalatnak. A vállatok az összekapcsolás szolgáltatásért a nagyságú végződtetés díjat számítanak fel egymás számára mnden bejövő hívás után. A vállalatok kétrészes vagy lneárs árakat kínálhatnak előfzetőknek. Tegyük fel, hogy az hálózat által az előfzetőknek kínált tarfa: T x, xˆ = p x + pˆ xˆ + f, (51) ( ) ahol x a hálózaton belül hívások mennysége és p a hálózaton belül hívások ára, xˆ pedg a hálózaton kívül (a másk hálózat fogyasztó felé rányuló) hívások mennysége, pˆ pedg 12 Lásd erről Armstrong (1998), Laffont, Rey és Trole (1998a), Laffont, Rey és Trole (1998b), Laffont és Trole (2001) 5. fejezet, Armstrong (2002) 4. fejezet, Dessen (2000) és Hahn (2000). 13 Vagys feltesszük, hogy nncs költségelőnye annak, ha egy hívás adott hálózaton belül bonyolódk ahhoz képest, mnt amkor két hálózaton keresztül valósul meg. 65

66 ezen hívások ára, végül f egy állandó díj. Ha lneárs árképzést használnak a vállalatok, akkor f = 0. Ha az árdszkrmnácó nem megengedett, tehát a vállalatok nem kérhetnek különböző összeget annak függvényében, hogy mely hálózatban rányul a hívás, akkor pedg p = ˆ p. A fogyasztókra vonatkozó feltevések Tegyük fel, hogy az előfzetők számára mnden egyes hívásuknak ugyanakkora a hasznossága és ha egy előfzető p áron hívhat egy másk előfzetőt, akkor x(p)-ny hívást fog az utóbb felé bonyolítan. Legyen v(p) az x(p) kereslet függvényhez kapcsolódó fogyasztó többlet (tehát p áron egy másk előfzetővel bonyolított összes hívásból származó fogyasztó többlet), úgy, hogy v ( p) x( p). Ha hálózat összesen n, a másk pedg n j előfzetővel rendelkezk, akkor a hálózaton belül összes hívásából egy fogyasztó n v p ), az összes ( másk hálózatba rányuló hívásából pedg n v pˆ ) j ( fogyasztó többletre tesz szert. Ezeket felhasználva egy fogyasztó számára annak hasznossága, hogy csatlakozk = A, B hálózathoz (52) u = nv( p ) + n jv( pˆ ) f. Vegyük észre, hogy még ha teljes s a fogyasztó részvétel (tehát mnden potencáls fogyasztó csatlakozk az egyk vagy a másk hálózathoz), de p pˆ, akkor jelentkezk egy ún. tarfa-közvetített hálózat externála ( tarff medated network externaltes ; Laffont, Rey és Trole, 1998b). Ha nem teljes az előfzető részvétel, akkor még tovább hálózat hatások s jelentkeznek. A potencáls fogyasztók maxmáls számát normalzáljuk 1-ben. A fogyasztók nem tartják a két vállalat szolgáltatását tökéletesen helyettesítőnek, tehát dfferencáltak. A fogyasztók az egyes hálózatok használatából származó hasznosságuk alapján választanak és csatlakoznak valamelyk hálózathoz. Vagys ha u jelöl hálózatból származó hasznosságot, amt (52)-ben defnáltunk, akkor az egyes hálózatok előfzetőnek száma a két hasznosság függvényeként: n = s ( u, u ) és n s ( u, u ) s u, u növekvő u -ben A A A B B =. Természetesen ( ) B B és csökkenő u j -ben. Ha n n = 1, akkor mnden potencáls fogyasztó csatlakozk valamelyk hálózathoz. A + B A j 66

67 Pac részesedések Az s pac részesedés függvények származhatnak például a fogyasztó választás smert Hotellng modelljéből. Tegyük fel, hogy a két vállalat az egységny ntervallum két végén helyezkedk el. Egy fogyasztó típusát (vagy elhelyezkedését) jelölje y [ 0, 1] és feltesszük, hogy a fogyasztók egyenletesen szóródnak a hasznossága u A és u B, akkor egy fogyasztó [ 0,1] ntervallumban. Ha a két hálózat u A wy hasznosságra tesz szert A hálózathoz csatlakozva és w( 1 y) hasznosságra B hálózathoz csatlakozva, ahol w > 0 paraméter u B értéke függ attól, hogy mennyre helyettesít egymást a két vállalat szolgáltatása. A pac részesedéseket megkapjuk a határ fogyasztóra felírt egyenletből, ak éppen közömbös a két hálózat között: u A wy = u w( 1 y). Ebből s: B (53) n u u s u u 1 j = (, j ) = +, 2 2w úgy, hogy 0 n 1. Ebben az esetben tehát teljes előfzető részvételt feltételezünk, n A + n B 1. (53)-ból s láthatjuk, hogy w a két hálózaton nyújtott szolgáltatás helyettesíthetőségét mér. Mnél ksebb w, adott hasznosság-előny annál jobban növel az hálózat pac részesedését: mnél jobban helyettesítk egymást annál többen pártolnak át a nagyobb hasznosságú hálózathoz (ksebb w, közelebb helyettesítők). Felhasználva, hogy n = s ( u, u ) és n = s ( u, u ) egyenletek (53) alapján adottak, A A A B B amely egyenletekbe u (52)-ben meghatározott értékét behelyettesítve azt kapjuk, hogy az egyensúly pac részesedések B B A (54) n A = 1 n B = m A 2w m 1 A ( f A + m B f B ) ahol m 1 v( pˆ ) v( p j ) = + és 0 n 1 2 2w A. Még defnáljuk azt a nettó hívásforgalmat, am hálózatból j hálózatba rányul, és jelöljük z -vel: (55) z n n ( x pˆ ) x( pˆ )) =. j ( j 67

68 z tulajdonképpen az hálózat nettó keresletét mutatja a másk vállalat összekacsolás szolgáltatása ránt. (55)-ből láthatjuk, hogy ha j p p ˆ ˆ =, akkor a két hálózat között nettó hívás-forgalom akkor s nulla, ha különböző az előfzetők száma (hszen a ksebb hálózatból ugyan kevesebb fogyasztó telefonál, de a nagyobb hálózat több előfzetőjét hívva, míg a nagyobb hálózatnak ugyan több előfzetője telefonál de a másk kevesebb előfzetőjét hívva) Kskereskedelm árak és összekapcsolás díj szmultán szabályozása: az első legjobb megoldás Első lépésként vzsgáljuk meg az előzőekben felépített modellünkben, hogy az összekacsolás díjnak és a kskereskedelm tarfáknak mlyen nagysága kívánatos társadalm szempontból, ha azokat egyaránt, szmultán szabályozzák. Ezt két részre bontjuk, először azt az esetet tekntve, amkor a hívásokért különböző kskereskedelm árat lehet kérn annak függvényében, hogy melyk hálózatba (saját, vagy másk) rányulnak, tehát megengedett a hálózat alapú árdszkrmnácó, másodjára pedg, amkor ez nem megengedett, tehát p p ˆ =. Kskereskedelm árak és összekapcsolás díj szmultán szabályozása (hálózat alapú árdszkrmnácó mellett) Először s az eddgek felhasználásával felírhatjuk a vállalatok proftját. Adott kskereskedelm árak amelyek (54) alapján meghatározzák a vállalat pac részesedését és adott összekapcsolás díjak mellett vállalat proftja (56) ( ) ( ) { } ( ) ) ˆ ( ) ˆ ( ˆ ) ( j T j j O j T O p x c a n n k f p x a c p n p x c c p n n = Π proft saját előfzetőktől (a hálózaton belül hívásokból, a kfelé rányuló hívásokból és a fx díjból) proft a hívás- végződtetésből (56)-ot felhasználva a teljes parág proft adott kskereskedelm árak mellett (az egyenletből kesnek az összekacsolás díjból származó bevételek, hszen az az egyk vállalatnak bevétel, a másknak pedg kadás): ( ) ( ) { } ( ) ( ) { } B B B T A O B B A B T B O B B B B A A A T B O A A B A T A O A A A A k f p x c c p n p x c c p n n k f p x c c p n p x c c p n n ) ˆ ( ˆ ) ( ) ˆ ( ˆ ) ( 68

69 Jelölje adott típusú hívásokból származó jólét többletet bármely ár mellett ) ( ) ( ) ( ), ( p v p x c p c p w + =, valamnt jelölje egy -ből j-be rányuló hívás határköltségét, a saját hálózaton belül hívásét pedg. E jelöléseket az parág proft képletébe felhasználva, valamnt (52)-ből f T j O j c c c + = T O c c c + = -t kfejezve és behelyettesítve (hszen láthatjuk (52)-ből, hogy f egy az egyben függ össze u -vel, ezért mndegy, hogy a szabályozó f -t választja meg, vagy u -t) azt kapjuk, hogy { } { } B B BB B B BA B A B A A AB A B AA A A A k u c p w n c p w n n k u c p w n c p w n n ), ( ), ˆ ( ), ˆ ( ), ( Továbbá adott u A és u B hasznosságok esetén a teljes fogyasztó többlet legyen, úgy, hogy ), ( B u A u V ), ( ), ( B A A A B A u u s u u u V = és ), ( ), ( B A B B B A u u s u u u V =. Mndezek alapján a szabályozó célfüggvénye, a teljes parág jólét a következő lesz (57) { } { } B B BB B B BA B A B A A AB A B AA A A A B A k u c p w n c p w n n k u c p w n c p w n n u u V W = ), ( ), ˆ ( ), ˆ ( ), ( ), ( Ahol a szabályozó a kskereskedelm tarfa elemet (p-ket és u-n keresztül f-eket) választja meg. Adott hasznosság pár mellett azon árak maxmalzálják ezen teljes parág jólét függvényt, amelyek azon belül a releváns { B A u u, } ), ( j c w jólét függvényeket maxmalzálják, vagys amely árak egyenlők a megfelelő határköltséggel: (58) T j O j T O c c c p c c c p + = = + = = ˆ ; Ebből az s következk, hogy az optmáls összekapcsolás (végződtetés) díj szntén a határköltségével egyenlő,. (58)-ból láthatjuk, hogy, amkor a végződtetés díjak különböznek, akkor a kskereskedelm hívások díjának hálózat alapú dszkrmnácója társadalm szempontból kívánatos. T c a = Ha (57) parág jólét függvénybe az (58)-ban kapott optmáls árakat beírjuk, azt kapjuk, hogy { } { } B B BB B BA A B A A AB B AA A A B A k u c v n c v n n k u c v n c v n n u u V W = ) ( ) ( ) ( ) ( ), (, amt u szernt maxmalzálva és a kapott eredményt (52)-be vsszahelyettesítve megkapjuk a fx díj optmáls nagyságát 69

70 (59) f = k n v c ) n v( c ); f = k n v( c ) n v( c ) A A A ( AA B BA B B A AB B BB Összefoglalva, (58) azt mutatja, hogy a hívások ára egyenlő kell, legyen a határköltséggel, míg (59) pedg azt mutatja, hogy fx díjat az állandó költségnél alacsonyabb sznten kell tartan (tehát támogatn kell) a hálózat externála matt, amt egy újabb fogyasztó csatlakozása a több előfzető számára okoz. Egy újabb fogyasztó csatlakozása az A hálózathoz az A hálózat mnden előfzetőjének v( c BA ) v( c AA ), míg a B hálózat mnden előfzetőjének fogyasztó többletet okoz. Azért kell a fx díjat az állandó költségnél alacsonyabban tartan, hogy vonzóbbá tegyék a potencáls előfzetők számára a hálózathoz való csatlakozást. Vonzóbbá tenn a hálózathoz csatlakozást pedg azért kívánatos, mert a fogyasztók magán ösztönzése társadalm szempontból nem elégséges (azért nem, mert e döntésükhöz nem veszk fgyelembe az előbb smertetett hálózat externálát). Láthatjuk (59)-ben, hogy a két hálózat fx díját nem egyforma mértékben kell csökkenten. Amben e két képlet különbözk, az a végződtetés díj nagyságából fakad. (59) azt mutatja, hogy annak a hálózatnak a fx díját kell jobban csökkenten, amelyknél alacsonyabb a hívások végződtetésének határköltsége. (59) levezetésében nem használtuk fel a Hotellng modellből (54)-ben kapott pac részesedéseket, vagys (59) általánosan, bármlyen n = s ( u, u j ) függvények esetén gaz. Összefoglalva, (59) tehát azt mondja, hogy mndegyk vállalat fx díját az állandó költség alá kell csökkenten (hogy a társadalm érdekek matt jobban ösztönözzön a távközlés hálózatokhoz való csatlakozásra), de azon hálózatét jobban, amelyknél alacsonyabb a végződtetés költsége. Ha azonban teljes az előfzető részvétel, tehát n n 1, akkor e szabályozó cél A + B egyszerűsödk. Nncs értelme mndkét hálózat fx díját ugyanazon konstanssal csökkenten, mert az a fogyasztóknak a két hálózat közt választását nem fogja befolyásoln (újabb fogyasztókat a távközlés hálózatokhoz vonzan pedg nem lehet), hanem csak a hívásvégződtetés határköltségének különbségéből fakadó társadalm preferencákat kell kfejezne az ösztönzésnek, vagys csak az alacsonyabb végződtetés költségű hálózat fx díját kell támogatn. (Ez levezethető a Hotellng modell felhasználásával, ha az (54)-ben kapott pac részesedéseket behelyettesítjük (59)-be.) Ha például a hálózatok végződtetés költsége szmmetrkusak, azaz c = A, B -re, akkor a tszta költségalapú árszabályozás a A c B megfelelő: a tarfa mnden eleme a társadalmlag kívánatos első legjobb sznttel egyenlő, tehát a hívások díját és a fx díjat s a (határ)költségével kell egyenlővé tenn. 70

71 Kskereskedelm árak és összekapcsolás díj szmultán szabályozása, amkor nem lehetséges árdszkrmnácó Nézzük meg, hogy mennyben változnak meg az előző pontban levezetett eredmények akkor, ha a hálózat alapú árdszkrmnácó nem lehetséges. Tehát feltesszük, hogy nem lehet különböző árat kérn a hálózaton belül és a hálózaton kívülre menő hívásokért, azaz p pˆ. Tegyük fel, hogy teljes az előfzető részvétel ( n n 1). Ha (57)-ben mnden ár helyére A + B p -t írunk, akkor az (58)-ban felírt optmáls árak úgy módosulnak, hogy (60) p A = n Ac AA + nbc AB ; pb = nacba + nbcbb. Vagys az árnak egyenlőnek kell lenne a pac részesedésekkel súlyozott átlagos határköltséggel. Ezt felhasználva az optmáls fx díjat a korábbhoz hasonlóan levezetve (59) helyett azt kapjuk, hogy (61) ( f k ) ( f k ) = n x ( c c ) + n x ( c c ) A A B B = A T T ( n x + n x )( c c ) A A A AA B BA B A B B B BA BB ahol x = x( n AcA + nbcb ) nem más, mnt a (60)-ban megadott egyensúly ár mellett egyensúly mennysége a hívásoknak az hálózatban. (61) bal oldala akkor lesz negatív, ha az A hálózat fx díját jobban csökkentjük a fx költségéhez képest, mnt B hálózat esetében, és fordítva, akkor lesz poztív, ha B hálózatot támogatjuk nkább, vagys B fx díját csökkentjük jobban. Az egyenlet jobb oldala mutatja, hogy ez mtől függ. (61)-ből ugyanazt lehet kolvasn, mnt amt az előző szakasz végén bemutattunk. Valamely hálózathoz való csatlakozás ösztönzését (a csatlakozás fx díjának a csatlakozás többletköltségétől való eltérítésének segítségével) úgy kívánatos torzítan, hogy több embernek legyen érdemes az alacsonyabb végződtetés költségű hálózathoz csatlakozna A nem szabályozott verseny végeredménye Felmerülhet a kérdés, hogy, ha a vállalatok hatékonyan versenyeznek a kskereskedelm pacon (amnek része az előző részben leírt előfzetőkért folyó verseny), akkor kell-e 71

72 mndenképp szabályozn az összekacsolás (végződtetés) díjakat? Nem lehet-e a vállalatokra hagyn az összekapcsolás díjak megállapítását, bízván abban, hogy a hatékony verseny a társadalmlag optmálshoz közel eredményt fog kkényszeríten? Ennek megválaszolásához nézzük meg az eddg épített modellünkben, hogy m lesz a szabályozatlan verseny végeredménye. Ezt két részre fogjuk bontan, először megvzsgáljuk a verseny következményet lneárs, majd nem lneárs tarfák esetén. Szmmetrkus verseny lneárs árazás és nem dszkrmnatív árak esetén: az összejátszás veszélye Először tegyünk néhány egyszerűsítést. Tegyük fel, hogy a vállalatok költsége szmmetrkusak, azaz hívásokból származó proftot jelöljük π -vel: O O O T T T c A = cb = c, c A = cb = c és k A = k B = k. A hálózaton belül O T (62) π p ) = ( p c c ) x( p ) ( Π Ezt felhasználva a vállalatok (56)-ban felírt proftfüggvényéből azt kapjuk, hogy = n T T { n π p ) + n π ( pˆ ) + f k } + n n {( a c ) x( pˆ ) ( a c ) x( pˆ )} ( j j j j A szmmetra matt tegyük fel, hogy a vállalatok kölcsönösen egyenlő végződtetés díjakat rónak k, vagys egyszerűsödk: a A = ab = a, amt felhasználva a proftfüggvény a következőre. T (63) Π = n { nπ ( p ) + n jπ ( p ) + f k } ( a c ) z ˆ azaz Tegyük fel továbbá, hogy a vállalatok csak lneárs tarfát ajánlhatnak az előfzetőknek, f = 0 és nem megengedett a különböző hálózatokba rányuló hívásokért eltérő árat kérn, vagys p ˆ p. Használjuk továbbra s a fogyasztó választás szmmetrkus Hotellng modelljét, am azt s jelent, hogy az előfzetők maxmáls száma mndg egyenlő 1. Mndezeket felhasználva (63) tovább egyszerűsíthető (a költségek alsó ndexet elhagyhatjuk a költségek szmmetrája matt): T (64) Π = n{ π ( p ) k} ( a c ) z 72

73 Az együttes proftot maxmalzáló, vagys összejátszó lneárs kskereskedelm ár az p* ár lenne, am (62)-őt maxmalzálja, vagys amkor nem versenyezve a pac részesedésért (az előfzetőkért), a monopolsta árat szabják k mndketten. Ak azonban ezen ár alá megy, az növel a pac részesedését a másk rovására (lásd (54)-et). Vagys az előfzetőkért folytatott verseny nem tesz fenntarthatóvá e monopol árat. A vállalatok egyénleg optmalzálva a (64)- et maxmalzáló (alacsonyabb versenyző) árat választják. Am, ha felírjuk a Π / = 0 p elsőrendű feltételt és felhasználjuk az (53)-ban felírt Hotellng pac részesedéseket, amben f = 0 és p pˆ matt u = v p ), azt kapjuk, hogy ( x( p ) π 2w + 1 π T (65) ( ( p ) k) ( p ) ( a c ) x ( p ) 0 = Azonban mvel (65)-ben az egyénleg optmáls p ár nagysága függ a értékétől, ezért megtehetk a vállalatok, hogy abban az a* összekapcsolás díjban állapodnak meg, amely mellet p (65)-öt kelégítő nagysága éppen egyenlő legyen a monopolsta haszonkulcsot bztosító p* összejátszó árral. Az összekapcsolás díj ezen értéke (65)-ből: x( p*) * 2 π. x ( p*) w T (66) a = c + ( ( p*) k) Láthatjuk, hogy (66)-ból, hogy T a * > c. Még egyszer, hogy egyértelmű legyen. Az előfzetőkért folyó verseny leszorítja az árat. Az egyén proftmaxmalzálás során e versenyben kalakuló árnál jobban járnának a vállalatok, ha összejátszanának és kölcsönösen magasabb árat tartanának fenn. Ezen összejátszó ár fenntartásának eszköze a (66) alapján megválasztott összekapcsolás díj. Ha ebben az összekapcsolás díjban állapodnak meg, akkor egyk vállalatnak sem áll érdekében eltérn a monopolsta haszonkulcsot tartalmazó ártól. A magasabb összekapcsolás díj csökkent az ösztönzést, hogy a kskereskedelm tarfákban versenyezzenek. Hszen ha az egyk vállalat mégs eltér ettől a p* ártól és így növel pac részesedését, akkor nő a másk hálózatába tőle nduló hívások száma s, am a magas összekapcsolás díj matt elvsz a profttöbbletét. (66)-ból azt s láthatjuk, hogy ez az összejátszó összekapcsolás (végződtetés) díj annál nagyobb, mnél erősebb lenne a verseny ezen összejátszás nélkül, vagys, () mnél ksebb w, vagys mnél közelebb helyettesítők a két vállalat szolgáltatása, () mnél ár-rugalmatlanabb 73

74 a kereslet, vagys mnél nagyobb x / x, () mnél nagyobb az egy előfzetőtől származó proft, ( π ( p*) k). Ha például a két szolgáltatás egymásnak nagyon távol helyettesítője, vagys w nagyon nagy (végtelenhez tart), akkor a pac részesedés fx és a* egyenlővé válk a határköltséggel, c T -vel, tehát a vállalatok szabályozatlan pacon s a jólét szempontból kívánatos végződtetés díjat választják. Összefoglalva, az lyen feltételek között zajló verseny arra ösztönz a vállalatokat, hogy magas összekapcsolás díjban állapodjanak meg, am csökkent a versenyt a kskereskedelm sznten, bztosítja az összejátszó magas kskereskedelm árak fenntartását. Ezért hába vannak meg a feltétele a hatékony versenynek, mégs szükséges az összekapcsolás díjakat szabályozn. Kétrészes árképzés és nem dszkrmnatív árak esete Az előző szakaszban kapott eredmény azonban nem túl robosztus. Mnt látn fogjuk, ha nem lneárs tarfákat kínálnak a vállalatok, akkor az összekapcsolás díj nagysága nem fogja befolyásoln a proftjukat. Az összekapcsolás díj ezen proftsemlegessége azt jelent, hogy a vállalatok számára mndegy, hogy mekkora lesz annak nagysága, másképp fogalmazva, a vállalatokat semm nem ösztönz arra, hogy a költségeknél magasabb összekapcsolás (végződtetés) díjban állapodjanak meg. Tegyük fel tehát, hogy a vállalatok két részes árképzést alkalmaznak, de a hálózat alapú árdszkrmnácó továbbra sem megengedett, azaz p pˆ. Ebből következően a vállalatok a következő tarfát ajánlják: T ( x) = px + f. Ekkor a fogyasztók hasznossága az adott hálózathoz csatlakozva (52)-ből úgy módosul, hogy (67) u = v( p ) f. Ezen feltételek mellett hálózat proftja T (68) Π = n{ π ( p ) + f k} ( a c ) z Tegyük fel, hogy olyan szmmetrkus egyensúly alakul k, amkor p A = pb = p. Nézzük meg, hogy egy lyen egyensúly ártól érdemes-e valamelyk vállalatnak eltérne. Vzsgáljuk meg, hogy m lesz a következménye, ha vállalat eltér ettől az egyensúly ártól és 74

75 alacsonyabban határozza meg az árát ( p < p ). Ekkor vagy változatlanul hagyja a fx díjat f -t és ekkor növelhet a pac részesedését, mert u (67)-ben defnált értéke csökken, vagy változatlan u és így változatlan pac részesedés mellett növelhet az előfzetőktől beszedett fx díjat, f -t. Az első esetben hába nő a pac részesedése, (68)-ból láthatjuk, hogy a proftja csökkenn fog, mvel az egyenlet jobb oldalának mndkét része csökken. A saját hálózaton nyert proft s csökken (a jobb oldal első fele), hszen π p ) csökken, valamnt az összekapcsolásból származó proft (a jobb oldal másodk fele) s csökkent az összproftot, mert ha p ksebb, mnt a másk vállalat ára, akkor a nettó hívásforgalom a két vállalat között poztív lesz hálózat esetében (az alacsonyabb hívás árak mellett több kfelé rányuló hívása lesz, mnt a másk hálózatból felé rányuló, tehát ugyanakkorra végződtetés díj mellett többet fzet hívásvégződtetésért j vállalatnak, mnt az nek). Ennek tehát nncs értelme a vállalat számára. Nézzük meg a másk lehetőséget s, hogy p csökkentésével változatlan pac részesedés mellett növelhet az előfzetőktől beszedett fx díjat, f -t. (67)-ből láthatjuk, hogy f - t ahhoz, hogy a hálózatának hasznossága és így a pac részesedése ne csökkenjen, ( x( p ) nagysággal növelhet (mvel v p ) / p = x( p ) ). De (68)-on belül ( π p ) / p = ( p c ) x ( p ) + x( p ). Vagys (68) jobb oldalának első felében az ár ( csökkenése jobban csökkent a proftot, mnt amennyvel a fx díj lehetséges növelése képes növeln: π p ) / p = ( p c ) x ( p ) + x( p ) > v( p ) / p = x( p ). Ráadásul az ár ( csökkenése (68) jobb oldalának másodk felén keresztül (az összekapcsolásból származó veszteség révén) s csökkent a proftot, mert a hívásforgalom a két hálózat között számára kedvezőtlenebb lesz (ez ugyanaz, mnt az előző esetben s leírtuk). Összefoglalva, azt mutattuk tehát meg, hogy a vállalatoknak nem áll érdekében a kölcsönösen egyenlő egyensúly ártól eltérn. A szmmetrkus egyensúly árak esetén a pac részesedések csak a fx díjtól függnek, vagys az (53)-ban defnált pac részesedésből azt kapjuk, hogy felhasználva a (68)-ban meghatározott proft f j f 1 + w π ) 2 2 T { ( p + f k} ( a c ) z Felírva az elsőrendű feltételt f -re, azt kapjuk, hogy Π 1 { ( ) } 1 f f j = π p + f k + = f w w n 1 f j f = +. Ezt 2 2w 75

76 Azt s vegyük észre, hogy szmmetrkus egyensúly hívás díjak (p) mellett nem térhetnek el a vállalatok fx díja egymástól, mert amíg f > f, addg f csökkentése a pac részesedést úgy növel, hogy összességében a vállalat proftja nő. (Ráadásul f csökkentésével úgy tudja növeln pac részesedését, hogy az nem érnt az összekapcsolás ránt nettó keresletét z -t. Ez a lényeg különbség az előző lneárs árképzéshez képest.) Ebből az következk, hogy az egyensúlyban f = f f. j = Vagys az egyensúlyban az előbb elsőrendű feltételből azt kapjuk, hogy j (69) π ( p ) + f k = w. (69) bal oldala nem más, mnt a teljes parág proft, amn aztán egyenlően osztoznak a vállalatok, mvel a pac részesedésük a szmmetrkus egyensúlyban 1/2-1/2. Vagys a proftjukat az összekapcsolás díj (a) értéke nem befolyásolja. Természetesen a értéke befolyásolja a szmmetrkus egyensúly árat, p-t: mnél nagyobb az összekapcsolás (végződtetés) díj (a), annál nagyobb a hívások egyensúly ára (p). A magasabb hívásdíj pedg nagyobb proftot eredményez a hálózaton belül hívásokból, azonban ebben az esetben ezen még jövedelmezőbb előfzetőkért zajló verseny lenyomja a fx díjat. Vagys az előfzetőkért folyó versenyt eltüntet a magasabb hívásdíjakból elérhető többletproftot. A legfontosabb következtetésünk tehát, hogy kétrészes tarfa esetén a vállalatok nem részesítk előnyben az összekapcsolás díj bármely szntjét, mert a verseny sajátosságanál fogva az nem befolyásolja a vállalatok proftját. 76

77 3.3 Összefoglalás Célok és eszközök Láthattuk a különböző helyzetekre felírt modellek során, hogy a szabályozásnak a különböző célok és rendelkezésre álló eszközök erőterében kell optmalzálna. A jólét maxmalzálása a különböző helyzetekben azt gényl, hogy a szabályozás bztosítsa: (a) A termelés hatékonyságot, az erőforrások hatékony felhasználását. Ez azt jelent, hogy mnden jószágegységet előállítanak, amt legalább a határköltséggel egyenlő áron hajlandók a pacon megvásároln, tehát nncs holtteher-veszteség. Ez a határköltséggel egyenlő árakat kíván meg. (b) Az allokácós hatékonyságot, a megfelelő pac szegmensekbe a hatékony belépéseket. Ez azt jelent, hogy adott szolgáltatást az nyújtson, ak hatékonyabb, vagys bztosított legyen a hatékony vállalatok megfelelő mértékű pac belépése. Megmutattuk, hogy ha a kskereskedelm árak más jólét célok matt a költségektől el vannak térítve, akkor ez a nyereségességük alapján eltérő pac szegmensekbe nem hatékony (túl sok, vagy túl kevés) belépéseket okozhat. Ennek korrgálása az egyes pac szegmensekben az összekapcsolás díj költségektől való különböző rányú és mértékű eltérítését kívánhatja meg. (c) A megfelelő make-or-buy ösztönzést. Azaz, hogy a pacra belépők azon döntése, hogy az nkumbenstől vásároljanak hálózat (hozzáférés) szolgáltatást, vagy képítsék saját hálózatukat mnél kevésbé torzuljon. (d) Az árak kontrollját, ha a verseny ehhez nem megfelelő mértékű. Az összekapcsolás díj nagysága befolyásolja a kskereskedelm árakat, hszen az beépül a másk szolgáltató költségebe. Ez az gény lefelé nyomja az összekapcsolás díj kívánatos szntjét. Azt s láthattuk, hogy ezek a célok olykor konflktusba s kerülhetnek, és hogy az összekapcsolás díj szabályozása ezeket mlyen mértékben és mlyen módon (az összekapcsolás díj mlyen kívánatos nagyságával) tudják megvalósítan, az függ egyrészt attól, hogy mlyen egyéb eszközök állnak még a szabályozó rendelkezésére, másrészt attól, hogy van-e lehetősége a belépőknek az nkumbens hálózatát megkerüln, helyettesíten. Láthattuk, hogy az nkumbens hálózatának helyettesíthetősége (bypass) esetén az 77

78 összekapcsolás díj hatékony szntje közelebb kerül a határköltségéhez. Másk oldalról s megfogalmazva ezt az összefüggést: ha költségalapú összekapcsolás díjakat vetnek k, akkor e költségalapú díjak a pac végeredményt abban az esetben fogják a kívánatos a jólét célokhoz jobban közelíten, ha van lehetőség az nkumbens hálózatának helyettesítésére. A szabályozó gyakorlatra lefordítva, ez azt jelent, hogy a költségalapú összekapcsolás díjak legnkább a helyettesítő hálózat elérések meglétével együtt hatékonyak. Vagys fontos, hogy költségalapú összekapcsolás díjak alkalmazása esetén a szabályozó támogassa az nfrastruktúra alapú versenyt Az összekapcsolás díj szabályozásának három fontos elve Az egyrányú összekapcsolás különböző helyzetekre felírt modellje az összekapcsolás (hozzáférés) díj három különböző elvére vezetett: költségalapú árak, Ramsey-árazás, ECPR árazás. Hogy jólét szempontból és a pacra való belépés megfelelő ösztönzése szempontjából melyk a célravezető az a modell feltételrendszerétől, vagys a szabályozás helyzet körülményetől függött. Ezeket az eredményeket próbáljuk tt összefoglaln. Költségalapú díjak A költségalapú díjak nagy népszerűségnek örvendenek a szabályozó gyakorlatban elsősorban a relatíve egyszerű alkalmazása matt 14. Az érvek három csoportját lehet felvonultatn ezen árszabályozás elvnek. Az első, hogy a költségalapú árak meghatározásának ksebb az nformácó génye, mnt a több árazás elvnek. Nem kell smern ugyans sem a pac kereslet jellemzőt (árrugalmasságokat), sem a potencáls versenytársak (belépők) jellemzőt (hatékonyságát, költséget), csak az nkumbens költséget. Másodjára, a költségalapú árak automatkusan bztosítják a dszkrmnácó-menteség érvényesülését, hszen a költségalapú összekapcsolás díjak mndenk számára egységesek, nem függnek a hálózat szolgáltatás versenytársak által felhasználásának különbözőségetől: a különböző belépőknek nem fognak különböző nagykereskedelm feltételekkel szembesüln. (Ugyanakkor a hátránya s épp ebből fakadnak, mvel bzonyos körülmények mellett torz ösztönzéseket eredményeznek). Harmadrészt pedg a fent modellekben láthattuk, hogy abban az esetben, ha az nkumbens hálózata megkerülhető, helyettesíthető, akkor a költségalapú árazás bztosítja 14 Ha a korábban már említett nformácós problémáktól eltekntünk. 78

79 egyedül a megfelelő make-or-buy típusú ösztönzést (vagys hogy a belépő az nkumbenstől vegye a hálózat szolgáltatást, vagy maga bztosítsa). Ha ugyans a hálózat használatáért felszámított díjat a költségetől eltérítk, akkor az nem a leghatékonyabb hálózat elemek használatára fog ösztönözn (például a költségeknél magasabb díjak akkor s a saját hálózat képítésére ösztönözhetnek, ha az kevésbé hatékony, mnt az nkumbens hálózatának használata). Ezek az előnyök persze nem vzsgálhatók külön-külön önmagukban, hszen, mnt láthattuk, a különböző szabályozás gények gyakran konflktusba kerülhetnek egymással, a különböző szabályozás célok más-más rányú erőként jelentkeznek (például a megfelelő make-or-buy ösztönzés bztosítása ellentétes lehet a megfelelő belépés ösztönzésével). A fent modellek célja éppen az volt, hogy megvzsgáljuk, hogy ezen erők eredője merre tolja az optmáls összekapcsolás díjat az egyes esetekben. Összefoglalva, a költségalapú árszabályozás akkor bzonyult megfelelőnek, amkor nem kellett ellátna többféle szabályozó feladatot. Három lyen esetet kaptunk: Amkor az nkumbens kskereskedelm tarfá nncsenek a költségektől eltérítve. Ebben az esetben az összekapcsolás díjnak nem kell a belépést torzító ösztönzőket s korrgálna, csak az allokácós hatékonyság bztosítása a feladata (vagys hogy mnden szolgáltató a Pareto-hatékony kbocsátást termelje). Ez a helyzet azonban rtkán áll fenn a távközlés tarfák (dszkrmnácó-mentesség elvárása matt) átlagolása matt. Amkor a szabályozónak más eszközök s a rendelkezésére állnak (például a szolgáltatásra kvetett mennység adó), amelyekkel bztosítan tudja a megfelelő ösztönzést a belépésre. Ekkor az összekapcsolás díjnak megnt csak nem kell a belépést torzító ösztönzést s korrgálna, tehát a határköltséggel egyenlő nagysága az optmáls. Ez az oka annak, hogy sokan érvelnek a szakrodalomban egy megfelelően kalakított egyetemes szolgáltatás alap mellett, amnek alkalmazása lehetővé tenné, hogy a határköltséggel egyenlő összekapcsolás díjak mellet se történjenek nem hatékony belépések, és egyben az egyetemes szolgáltatás terhenek a versenyt nem torzító fnanszírozása s bztosított legyen. Amkor a kskereskedelm tarfák nem szabályozottak és a hálózaton nyújtott kskereskedelm szolgáltatás szntjén a torkolatvdék (downstream) pacon hatékony verseny valósul meg, akkor az összekapcsolás díj optmáls nagysága közelebb kerül a határköltségéhez. Ha az összekapcsolás díjnak azt a feladatot s el kell látna, hogy kontrollálja az nkumbens kskereskedelm árát, akkor ez csökkent a hatékony összekapcsolás díjat: a csökkentése csökkent P-t, am jólét szempontból 79

80 előnyös. Mnt 2.4.-ben láthattuk, hatékony kskereskedelm verseny esetén a költségalapú összekapcsolás díj megfelelő megoldás lehet. Ha azonban ezek a feltételek nem állnak fenn akkor a költségalapú összekapcsolás díj nem optmáls, más szabályozás elvek hatékonyabb eredményre vezetnek. Ramsey árak Ha a fent feltételek nem állnak fenn azaz ha a kskereskedelm sznten (hálózaton nyújtott szolgáltatás pacán) nncs effektív verseny és a szabályozónak nncsenek egyéb eszköze a különböző célok elérésére akkor az összekapcsolás díj megfelelő szabályozása a Ramsey árazás (vagy ahogy Laffont és Trole nevez, hatékony összekapcsolás árazás (Effcent Acces Prcng) 15, mvel ekkor hatékonyabb, ha az nkumbens kskereskedelm szolgáltatásának árát az összekapcsolás díjjal együtt, szmultán szabályozzák. Ez a szabályozás eset jólét szempontból azért vezet hatékonyabb végeredményre, mert lehetővé tesz az árak meghatározásánál, hogy fgyelembe vegyük az nkumbens kskereskedelm árának (P) és az összekapcsolás díjnak (a) a jólét többletre gyakorolt hatásában jelentkező trade-off-ot. Ha a-t növeljük, akkor az összekacsolásból származó bevételből az állandó költségeknek és az egyetemes szolgáltatás kötelezettségekből származó nem proftábls pac szegmensek veszteségének nagyobb része térül meg, amnek következtében P csökkenthető, amnek jólét előnye vannak. Azáltal, hogy P és a jólét többletre gyakorolt hatásának összevetése beemelődk az elemzésbe e szabályozás modell jólét szempontból jobb megoldást eredményez, mntha P-t külön az összekapcsolás díjtól függetlenül szabályozzák. A gyakorlatban azonban nem gen találunk példát Ramsey árakra, amnek (legalább) három okát lehet felsoroln. Először s ez a szabályozás rezsm gen nformácó gényes. A szabályozónak smerne kell a különböző pac szegmensek árérzékenységét. Márpedg a szabályozó hatóságok rtkán rendelkeznek lyen részletes pac nformácókkal. Ennek a problémának egyk megoldása lehet a Laffont és Trole által ajánlott, megfelelően tervezett globáls ársapka (Laffont és Trole, 2000, 4.7. fejezet). A globáls ársapka szabályozás a vállalatokra hárítja át az egyes pac szegmensek megfelelő árának kalkulálását, amhez e szolgáltatók nagyobb valószínűséggel rendelkeznek megfelelő pac nformácókkal. Másodszor a Ramsey módszerrel meghatározott összekapcsolás díj nem lesz egységes, vagys dszkrmnácó-mentes, hszen a nagysága függ attól, hogy a hálózat (összekapcsolás) szolgáltatást mlyen célra használják. (24)-ben láthattuk, hogy az összekapcsolás díj így 15 Laffont és Trole (2000), 3.2. fejezet 80

81 kalkulált optmáls nagysága függ egyrészt a σ -val jelölt helyettesítés aránytól (amben benne van az nkumbens és a versenytársak szolgáltatásának kereslet-oldal helyettesíthetősége, valamnt az nkumbens hálózat szolgáltatásának kínálat oldal megkerülhetősége); másrészt függ az nkumbens adott pac területen feláldozott proftrésétől, ( P C1 )-től (am a különböző kskereskedelm pacokon eltérő lehet); harmadrészt pedg függ a hálózat (összekapcsolás) szolgáltatás ránt kereslet árrugalmasságától. Ezek mndegyke függ a hálózat szolgáltatás felhasználás módjától. Ezért nehéz megvéden a dszkrmnáló jelleg vádjától. Pedg a lényeg éppen az, hogy ez kívánatos: a Ramsey árazásnál ezeket az eltéréseket fgyelembe véve a különböző pac szegmensekben kalkuláln lehet az áraknak a költségektől való, legkevesebb torzítást okozó eltérítését. Az összekapcsolás díj nagyobb kell, hogy legyen olyan felhasználás (szolgáltatás) esetén, ahol ksebb a költségektől való eltérítésnek a jólét vesztesége. Ezt azonban nehéz a nem közgazdász közönség felé meggyőzően artkuláln. A harmadk pedg, am távol tartja a Ramsey árazástól a szabályozó gyakorlatot az egy szélesebb értelemben vett poltka ok: a kskereskedelm tarfák jobban szem előtt vannak, mnt az összekapcsolás díj nagysága. Ezért gyakor, hogy a kskereskedelm tarfák más szempontok alapján meghatározottak és az összekapcsolás díj szabályozásakor már adottak. ECPR alapú díjak Amkor a kskereskedelm tarfák a költségektől eltérítettek és az összekapcsolás díj meghatározásakor már adottak, valamnt korlátozott a szabályozó eszköztára, amely eszközök a különböző célok elérésére mozgósíthatóak, akkor a megfelelő belépés ösztönzés bztosítása érdekében az összekacsolás díjat s el kell téríten a határköltségétől. Ez az ún. ECPR szabályhoz vezet (effcent component prcng rule), am ahogy (16)-ban megfogalmaztuk a következőt mondja: az összekapcsolás díj az összekapcsolás határköltségén felül még az nkumbens elveszett proftját s kell hogy tartalmazza, amt számára a hálózatához való hozzáférés bztosítása okoz. Az ECPR üzenetét azonban oly sokszor félre szokták érten mondván, hogy ahelyett, hogy a versenyt támogatná a szabályozó, nkább az nkumbenst hozza előnyösebb helyzetbe az effajta szabályzás, am a keső proftjának megtérülését lehetővé tesz (ahogy olykor tévesen érvelnek: fenntartja a monopolsta proftot ), hogy fontosnak tartjuk még egyszer hangsúlyozn, hogy tt nem általában a verseny matt csökkenő proft megtérüléséről van szó. Csak az nkumbens azon keső proftjáról, am az egyetemes szolgáltatás kötelezettségből 81

82 fakadó egységes áraknak köszönhető azáltal, hogy csak a mesterségesen nyereségessé tett pac szegmensekbe fognak belépn az új szolgáltatók, olyanok s, akk magasabb költséggel és/vagy alacsonyabb mnőségű szolgáltatással rendelkeznek (másrészt a mesterségesen veszteségessé tett területekre pedg a hatékonyabb vállalatok sem fognak belépn). Vagys éppen a versenyt torzító nem hatékony belépések korrgálásának eszköze az árakban megjelenő ezen többlet. Az ECPR formulát a szabályozó gyakorlatban gyakran leegyszerűsítk a (25)-ben kapott összefüggésre, mszernt a C + ( P ) =. 16 Vagys az nkumbensnek a hálózata 2 C 1 megosztásából származó lehetőségköltségét egyszerűen a kskereskedelm díjának és az elkerülhető költségek különbségeként határozzák meg. Ez a szabályozás elv, hasonlóan a határköltség alapú szabályozáshoz, nem túl nformácógényes, mert sem a versenytársakról sem a pac keresletről nem gényel smereteket, csak az nkumbens költségeből ndul k. Azonban mnt a fent modellezésben láthattuk, az ECPR formula ezen leegyszerűsítése csak akkor vezet megfelelő végeredményre, ha az nkumbens és a versenytársak kskereskedelm szolgáltatása tökéletes helyettesítő egymásnak. Ha azonban a fogyasztók nem tartják tökéletesen helyettesítőnek e szolgáltatásokat, akkor ez a formula nem mér megfelelően az nkumbens lehetőségköltségét, mvel nem vesz fgyelembe az eltérő kereslet és kínálat rugalmasságokat. Így ezen egyszerűsített formula használata jólét veszteséggel jár, mvel nem bztosít torzításmentes ösztönzést a belépésre. A megfelelő eredményt a (29)-ben kapott összefüggés bztosítja, am szernt: a C + ( P ) = σ. Ez formula azonban a Ramsey 2 C 1 árazáshoz hasonló többletnformácókat kíván meg, mert az optmalzáláshoz részletes nformácókkal kell rendelkezn a pacról (árrugalmasságokról) Versenytorzító magatartások Mnt az tt bemutatott modellekben láthattuk, az összekapcsolással, hozzáféréssel kapcsolatban három típusú pactorzító magatartás merülhet fel: () monopolsta haszonkulcs érvényesítése, () pac lezárása (foreclosure) és () összejátszás. Mvel mnden hálózattal rendelkező vállalat monopolhelyzetben van saját hálózata fogyasztónak elérésében, így e létfontosságú nput felett ellenőrzés lehetővé tesz, hogy a hozzáférésért monopolsta árat kérjen. Láthattuk, hogy ez a probléma egyrányú és kétrányú 16 Az ECPR formula ezen legegyszerűbb változatát nevez Armstrong margn rule -nak. Armstrong (2002), fejezet. 82

83 összekapcsolás esetén s releváns. Különösen erősen jelentkezett a nemzetköz hívások esetére alkalmazott modellben, amkor a kétrányú összekapcsolás a két hálózat között úgy jön létre, hogy közben nem versenyeznek a hálózatok a fogyasztókért. A szabályozatlan pacon ekkor kétszeres monopolsta haszonkulcs alakul k. A szabályozás ugyan csökkent e problémát, de ha a szabályozók csak a saját nemzet jólét alapján optmalzálnak, egyszeres monopolsta haszonkulcs akkor s fennmarad. Egyrányú összekapcsolás, vagy hozzáférés esetén a hálózat szolgáltatás árazása egyk eszköze lehet a pac lezárásának, a belépés megakadályozásának, vagy legalábbs annak, hogy az nkumbens a belépőket hátrányosabb helyzetbe hozza, versenyképességüket csökkentse. Láthattuk, hogy a megfelelő belépések bztosítására a hozzáférés árát szabályozn kell, am a feltételrendszertől függően költségalapú, vagy attól eltérő árakat kívánhat meg. Kétrányú összekapcsolás esetén ezzel szemben az összekapcsolás díj az összejátszásnak s eszköze lehet. Laffont, Rey és Trole (1998a), valamnt Armstrong (1998) modelljekben megmutatják, hogy szmmetrkus pacon 17 és egységes (kölcsönös) díjak esetén, amkor lneárs árakat alkalmaznak, az összekapcsolás díj az összejátszás eszköze lehet. Ezt modelleztük a alfejezetben. Azt s láthattuk a modell eredményéből, hogy ez az összejátszó összekapcsolás (végződtetés) díj annál nagyobb (vagy másképp fogalmazva az összejátszásra való késztetés annál nagyobb), mnél erősebb lenne a verseny ezen összejátszás nélkül, vagys, () mnél közelebb helyettesítője egymásnak a két vállalat szolgáltatása, () mnél ár-rugalmatlanabb a kereslet, () mnél nagyobb az egy előfzetőtől származó proft. Ugyanakkor ugyanezen szerzők modelljekben azt s bemutatják (amt a alfejezet másodk felében szntén összefoglaltunk), hogy ugyanezen feltételrendszer esetén, de kétrészes árképzés alkalmazva a vállalatok proftja független lesz az összekapcsolás díjtól, vagys a vállalatok ebben az esetben nem lesznek arra ösztönözve, hogy összejátszanak. Laffont, Rey és Trole (1998b) megmutatják, hogy ez a végeredmény akkor s gaz marad, ha megengedjük a hálózatalapú árdszkrmnácót. Dessen (2000) és Hahn (2000) bemutatják, hogy heterogén fogyasztó gények (vagys eltérő hívásmnta és hívások ránt kereslet) esetén s érvényes a vállalatok proftjának ezen összekapcsolás díj ránt semlegessége. Ugyanakkor, ha a vállalatok költsége nem szmmetrkusak, akkor a proft összekapcsolás díjtól való semlegessége megszűnk és így az összekapcsolás díj az összejátszásnak megnt csak eszköze lehet. 17 A szmmetrkus pac azt jelent, hogy egyrészt a fogyasztók hívások ránt kereslete azonos és kegyensúlyozott hívásmnta jellemz őket, másrészt a vállalatok azonos költségszerkezettel működnek. 83

84 Felhasznált rodalom: ACTON, J. ÉS VOGELSANG, I. [1992]: Telephone demand over the Atlantc: Evdence form country-par data, Journal of Industral Economcs, 40, ARMSTRONG, M. [1998]: Network nterconnecton of telecommuncatons, Economc Journal, 108, ARMSTRONG, M., DOYLE, C. AND VICKERS, J. [1996]: The access prcng problem: A synthess. Journal of Industral Economcs, 44, ARMSTRONG M. [2002]: The theory of access prcng and nterconnecton, Handbook of telecommuncatons Economcs BAUMOL, W. J. PANZAR, J. C. WILLIG, R. D. [1982]: Contestable Markets and the Theory of Industry Structure. Harcourt Jovanovch, New York CARTER, M. AND WRIGHT, J. [1994]: Symbotc producton: The case of telecommuncaton prcng, Revew of Industral Organsaton, 9, CARTER, M. AND WRIGHT, J. [1999]: Interconnecton n network ndustres, Revew of Industral Organsaton, 14, CAVE, M. AND DONNELLY, M. [1996]: The prcng of nternatonal telecommuncatons servces by monopoly operators, Informaton Economcs and Polcy, 8, DESSEIN, W. [2000]: Network competton n nonlnear prcng, mmeo, Unversty Chcago. DOMON, K. AND KAZUHARU, K. [1999]: A voluntary subsdy scheme for the accountng rate system n nternatonal telecommuncatons ndustres, Journal of Regulatory Economcs, 16, DUPUIT, J. [1844]: De la mesure de l utlté des travaux publcs. Annales des Ponts et Chaussées 8, Angolul: AEA Readngs n Welfare Economcs, ed. Arrow, K. Sctovsky, T.,

85 HAHN, J. H. [2000]: Network competton and nterconnecton wth heterogeneous subscrbers, mmeo, Keele Unversty. HAKIM, S. AND LU, D. [1993]: Monopolstc settlement agreement n nternatonal telecommuncatons, Informaton Economcs and Polcy, 5, IRG [2005]: Regulatory Accountng n Practce, A Report prepared by the IRG Workng Group Regulatory Accountng LAFFONT, J.-J., REY, P. AND TIROLE, J. [1997]: Competton between telecommuncatons operators, European Economc Revew 41, LAFFONT, J.-J., REY, P. AND TIROLE, J. [1998a]: Network competton: I. Overvew and nondscrmnatory prcng, The RAND Journal of Economcs 29(1), LAFFONT, J.-J., REY, P. AND TIROLE, J. [1998b]: Network competton: II. Prce dscrmnaton, The RAND Journal of Economcs 29(1), LAFFONT, J.-J. AND TIROLE, J. [1994]: Access prcng and competton, European Economc Revew 38, LAFFONT, J.-J. AND TIROLE, J. [2001]: Competton n Telecommuncatons, The MIT Press. LIPSEY, R. AND LANCASTER, K [1956]: The general theory of the second best, Revew of Economc Studes, 24, PEITZ, M. [2003], On access prcng n telecoms: Theory and European practce, Telecommuncatons Polcy 27, RAMSEY, F. P. [1927]: A Contrbuton to the Theory of Taxaton. Economc Journal, Vol. 37, March, p. REY, P. AND TIROLE, J. [1996]: A prmer on foreclosure. mmeo, IDEI, Toulouse. VICKERS, J. [1996]: Market Power and neffcency: A contacts perspectve, Oxford Revew of Economc Polcy, 12,

86 WRIGHT, J. [1999]: Internatonal telecommuncatons, Settlement rates and the FCC, Journal of Regulatory Economcs, 15, WRIGHT, J. [2000]: Competton and termnaton n cellular networks. Mmeo, Unversty of Auckland. WRIGHT, J. [2002]: Access prcng under competton: An applcaton to cellular networks, Journal of Industral Economcs 50(3), YUN, K., CHOI, H. AND AHAN, B. [1997]: The accountng revenue dvson n nternatonal telecommuncatons: Conflcts and neffcences, Informaton Economcs and Polcy, 9,

87 4. Az Európa Unó keretszabályozása Csuka Gyöngy, Kss Károly Mklós, Major Iván 4.1 A hatályos joganyag Jelenleg az Európa Unóban, a következő érvényben lévő rányelvek és határozatok tartalmaznak az összekapcsolás díjjal, lletve a telekommunkácóval kapcsolatos szabályozásokat: Az Európa Parlament és a Tanács 2002/21/EK rányelve az elektronkus hírközlő hálózatok és elektronkus hírközlés szolgáltatások közös keretszabályozásáról ("Keretrányelv") Az Európa Parlament és a Tanács 2002/19/EK rányelve az elektronkus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamnt azok összekapcsolásáról (Hozzáférés rányelv) 2002/20/EK rányelv az elektronkus hírközlő hálózatok és az elektronkus hírközlés szolgáltatások engedélyezéséről (Engedélyezés rányelv) Az Európa Parlament és a Tanács 2002/22/EK rányelve (2002. márcus 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamnt az elektronkus hírközlő hálózatokhoz és elektronkus hírközlés szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználó jogokról ("Egyetemes szolgáltatás rányelv") Az Európa Parlament és a Tanács 2002/58/EK rányelve (2002. júlus 12.) az elektronkus hírközlés ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről ("Elektronkus hírközlés adatvédelm rányelv") A Bzottság 2002/77/EK rányelve (2002. szeptember 16.) az elektronkus hírközlő hálózatok és elektronkus hírközlés szolgáltatások pacan belül versenyről (EGT vonatkozású szöveg) Az Európa Parlament és a Tanács 676/2002/ EK határozata (2002. márcus 7.) az Európa Közösség rádóspektrum-poltkájának keretszabályozásáról ("Rádóspektrum-határozat") 87

88 A Bzottság határozata (2003. júlus 24.) az összehangolt jellemzőkkel és a kapcsolódó szabványokkal együtt a bérelt vonalaknak az egyetemes szolgáltatás rányelv 18. ckkében említett mnmáls készletéről (2003/548/EK) Korábban létezett a 97/33/EK európa parlament és tanács rányelv a távközlés összekapcsolásról (1997. júnus 30.), ezt azonban már hatályon kívül helyezték, ennek ellenére számos rányelvben hvatkoznak rá. A keretszabályozáshoz kapcsolódó tovább rányelvek, határozatok, melyek nem kapcsolódnak szervesen a kutatáshoz: A Bzottság határozata (2002. júlus 29.) az elektronkus hírközlés hálózatokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó európa szabályozók csoportjának létrehozásáról (EGT vonatkozású szöveg) 2004/641/EK: A Bzottság határozata (2004. szeptember 14.) az elektronkus hírközlő hálózatokkal és elektronkus hírközlés szolgáltatásokkal foglalkozó európa szabályozók csoportjának létrehozásáról szóló, 2002/627/EK határozat módosításáról (EGT vonatkozású szöveg) A Bzottság Határozata (2002. júlus 26.) a rádófrekvenca-poltkával foglalkozó csoport létrehozásáról (EGT vonatkozású szöveg)(2002/622/ek) Az Európa Parlament és Tanács 2000/2887/EK rendelete a hely hurok átengedéséről (EGT vonatkozású szöveg) Az összekapcsolás fogalma Olyan nylvános hírközlő hálózatok fzka és logka összekapcsolása, amelyeket ugyanaz a vállalkozás vagy különböző vállalkozások használnak, azzal a céllal, hogy az egyk vállalkozás ügyfele számára lehetővé váljon az ugyanazon vállalkozás vagy egy másk vállalkozás ügyfelevel való kommunkácó, vagy pedg a másk vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A szolgáltatásokat nyújthatják az érntett felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nylvános hálózatüzemeltetők között létrehozott különleges hozzáféréstípus. (2002/19/EK rányelve, I. fejezet, 2. ckk, c) pontja). A verseny Ha a versenyszabályokat a pac szereplők betartják, nem lehet korlátozn a vállalkozásokat, hogy egymással hozzáférés és összekapcsolás megállapodásokat 88

89 kössenek. Ezeket a megállapodásokat elvleg kereskedelm alapon kell megkötn, és a tárgyalásokat jóhszeműen kell lefolytatn. 18 Az összekapcsolást kérő vállalkozásnak nem kell rendelkezne engedéllyel abban a tagállamban, melyben az összekapcsolást kér, ha az adott tagállamban nem nyújt szolgáltatásokat, és nem működtet hálózatot. 19 Ha egy adott pacon nncs hatékony verseny, sor kerülhet az árellenőrzésre, ezt a feladatot a nemzet szabályozó hatóság (vagy, ha nem rendelkezk megfelelő kapactással, akkor egy erre alkalmas szervezet) végezhet el évente 20. Ha a pacelemzés során kderül, hogy nncs hatékony verseny, akkor a szóban forgó vállalatot a szabályozó hatóság kötelezhet arra, hogy: - a közvetítőválasztás ára legyenek ésszerűek, vagy - az árak legyenek költségalapúak. A jelentős pac erővel rendelkező pac szereplőknek kerülnük kell az árprést. 21 Két vagy több vállalkozás akkor mnősülhet közös erőfölényes helyzetben lévőnek, ha annak ellenére, hogy még szerkezet vagy egyéb kapcsolódás sncs közöttük, olyan pacon működnek, amelynek szerkezete összehangolt hatások kváltására alkalmasnak teknthető. A Bíróság közös erőfölényre vonatkozó esetjogának sérelme nélkül, valószínűsíthető, hogy ez az eset áll fenn akkor, ha a pac több megfelelő különösen a pac koncentrácót és az átláthatóságot érntő jellemzővel, valamnt az alábbakban említettek közül több jellemzővel rendelkezk: - érett pac, - stagnáló vagy mérsékelt növekedés a kereslet oldalon, - a kereslet csekély rugalmassága, - homogén termékek, - hasonló költségszerkezetek, - hasonló pac részesedések, - a műszak újítások hánya, érett technológa, - a kapactástöbblet hánya, - a pacra lépés korláta jelentősek, - a kegyenlítő vásárlóerő hánya, - a potencáls verseny hánya, - különféle nformáls vagy egyéb kapcsolatok az érntett vállalkozások között, /19/EK (5) /19/EK II. fejezet, 3. ckk (1) /19/EK (21) /19/EK (20) 89

90 - megtorló mechanzmusok, - árverseny hánya vagy korlátozott lehetősége. A fent felsorolás nem kmerítő jellegű, és a krtérumoknak nem kell együttesen teljesülnük. A felsorolás nkább csak llusztráln kívánja, hogy mlyen jellegű bzonyítékokkal lehet alátámasztan a közös erőfölény fennállására vonatkozó állításokat. 22 A nemzet szabályozó hatóságokra vonatkozó keretszabályozás A nemzet szabályozó hatóságoknak függetlennek, és pártatlannak kell lennük. 23 A nemzet szabályozó hatóságok egyk legfontosabb feladata, hogy ösztönözzék, és bztosítsák a keretszabályozásnak megfelelő összekapcsolást úgy, hogy fenntartható verseny, és a fogyasztók számára optmáls helyzet jöjjön létre. 24 A nemzet szabályozó hatóságok hatásköre: - ha a vállalatok között kereskedelm tárgyalás kudarcot vall, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, lletve a szolgáltatások együttműködés képességét bztosítan kell. Ennek érdekében a szabályozó hatóság kötelezettségeket írhat elő a vállalatok számára. - a végfelhasználókhoz való hozzáférést ellenőrző vállalkozásoknak kötelezettségeket írhat elő, a végpontok között összeköttetést bztosítása érdekében. Ez az ellenőrzés jelenthet többek között a helyhez kötött, lletve mobl fzka összeköttetés tulajdonjogát, vagy ellenőrzését enyhíthet a szabályozás kötelezettséget azokon a pacokon, amelyeken a verseny nem megfelelő sebességgel fejlődk az egyes tagországok szabályozó hatóságanak és a versenyjog végrehajtására felhatalmazott nemzet hatóságoknak össze kell hangolnuk lépéseket annak érdekében, hogy az eljárások során legmegfelelőbb jogorvoslatot alkalmazzák előírhat nformácószolgáltatás kötelezettséget, s ennek módját (papír, elektronkus) s meghatározhatja. 28 A korábban hatályban lévő 97/33/EK rányelv számos kötelezettséget állapított meg a jelentős pac erővel rendelkező vállalkozások számára, s ezeket az előírásokat a jelenleg /21/EK II. melléklet /21/EK (11) /19/EK II. fejezet, 5. ckk (1) /19/EK (6) /19/EK (13) /19/EK (13) /19/EK (16) 90

91 érvényben lévő keretszabályozás s megtartotta: árak átláthatósága 29, a pac erővel rendelkező vállalkozások versenytorzítását megakadályozó megkülönböztetésmentesség 30, a belső ártranszferek láthatóvá tételét szolgáló számvtel szétválasztás 31, hálózat nfrastruktúrához való hozzáférés 32 és a költségalapúságot s magában foglaló árellenőrzést. A hozzáférés vagy összekapcsolás kötelezettségek valamenny pac szereplőre egyformán vonatkoznak. 33 A nemzet szabályozó hatóság pacelemzést végezhet, hogy szükséges-e az alább kötelezettségek tovább fenntartása, módosítása esetleg megszűntetése. 34 : - Átláthatóság: nformácószolgáltatás kötelezettséget írhat elő a nemzet szabályozó hatóság számvtel nformácókkal, műszak előírásokkal, hálózat jellemzőkkel, a szolgáltatás és használat feltételevel, lletve az árakkal kapcsolatban. Ha egy üzemeltetőt a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos kötelezettségek terhelnek, akkor referencaajánlat közzétételére kötelezhet a nemzet szabályozó hatóság, s ennek tartalmazna kell az árakat s Megkülönböztetés-mentesség: lényege, hogy az üzemeltetőnek azonos feltételeket (pl.: mnőség) kell bztosítana mnden más, azonos szolgáltatást nyújtó vállalatra, mnt amlyeneket leányvállalatanak, lletve partnerenek bztosít Számvtel szétválasztás: elsősorban vertkálsan-ntegrált vállalkozások esetében a tsztességtelen kereszttámogatás megelőzése érdekében. Ennél a kötelezettségnél a nemzet szabályozó hatóságnak lehetősége van az alkalmazandó formátum, és elszámolás módszer meghatározására s. 37 A nemzet hatóság tudomására jutott adatokat a ttoktartásra vonatkozó bzonyos szabályok betartása mellett nylvánosságra hozhatja, ezzel s a pac versenyt szolgálva Hozzáférés: a verseny érdekében a nemzet szabályozó hatóság az üzemeltetők számára kötelezettséget írhat elő meghatározott hálózat eszközökhöz való hozzáférésre /19/EK (16) /19/EK (17) /19/EK (18) /19/EK (18) /19/EK (14) /19/EK III. fejezet, 7. ckk (3) /19/EK III. fejezet, 9. ckk (1), (2) /19/EK III. fejezet, 10. ckk (2) /19/EK III. fejezet, 11. ckk (1) /19/EK III. fejezet, 11. ckk (2) /19/EK III. fejezet, 12. ckk (1) 91

92 - Árellenőrzés és költségszámítás kötelezettségek: ha az üzemeltető túl magas árat szab meg a végfelhasználók számára, lletve árprést alkalmaz, a nemzet szabályozó hatóságnak lehetősége van arra, hogy a költségmegtérülésre és az árszabályozásra vonatkozó kötelezettségeket írjon elő. Ennek során a hatóságnak fgyelembe kell venne az üzemeltető befektetését, és ennek ésszerű megtérülését kell bztosítan számára. 40 Továbbá fgyelembe vehet az összehasonlítható versenypacokon kalakult árakat. 41 Amennyben egy üzemeltetőt az ára költségalapúságára vonatkozó kötelezettség terhel, az érntett üzemeltetőnek kell bzonyítana, hogy a díjak a költségekből következnek, beleértve a befektetések ésszerű megtérülését. A hatékony szolgáltatásnyújtás költségének kszámítása céljából a nemzet szabályozó hatóságok a vállalkozás által alkalmazottól független költségszámítás módszereket alkalmazhatnak. A nemzet szabályozó hatóságok megkövetelhetk az üzemeltetőtől, hogy árat teljes körűen ndokolja, és szükség szernt megkövetelhetk az árak kgazítását s. 42 A nemzet szabályozó hatóságok bztosítják, hogy amennyben az árellenőrzések támogatása érdekében költségszámítás rendszer bevezetése kötelező, legyen nylvánosan elérhető a költségszámítás rendszer leírása, amely bemutatja legalább a költségcsoportosítás főbb kategórát és a költségelosztásra alkalmazott szabályokat. A költségszámítás rendszernek való megfelelést független, erre alkalmas szervezetnek kell vzsgálna. A megfelelésről szóló nylatkozatot évente kell közzétenn. 43 Ezen kötelezettségeket azonban csak akkor írja elő, ha a pacelemzés eljárás során kderül, hogy nem hatékony a verseny. Ha hatékony a verseny, és a fent kötelezettségek fennállnak, a nemzet szabályozó hatóságnak joga van megszűntetn azt/azokat. 44 Tagországok között pacok esetében, az egyes tagországok nemzet szabályozó hatóságának együttesen kell a pacelemzés eljárást lefolytatnuk, és közösen kell döntenük a kötelezettségek bevezetéséről, módosításáról, fenntartásáról vagy megszűntetéséről. 45 Jogorvoslat: /19/EK III. fejezet, 13. ckk (1) /19/EK III. fejezet, 13. ckk (2) /19/EK III. fejezet, 13. ckk (3) /19/EK III. fejezet, 13. ckk (4) /21/EK IV. fejezet, 16. ckk (3) /21/EK IV. fejezet, 16. ckk (5) 92

93 Bztosítan kell, hogy a nemzet szabályozó hatóság döntésével kapcsolatban mndegyk érntett fél tőlük független szervezethez fordulhat jogorvoslatért, ez lehet bíróság s. 46 A nemzet szabályozó hatóság kötelezettsége: A nemzet szabályozó hatóságoknak meghatározott határozattervezeteket, ntézkedésterveket meg kell külden a Bzottság, lletve más tagállamok nemzet szabályozó hatósága számára, azért, hogy ezek a határozatok ne legyenek hátrányosak az egységes pacra. Ezekben az esetekben a Bzottságnak joga van felszólítan a nemzet szabályozó hatóságot az ntézkedéstervek vsszavonására. 47 A Bzottság tovább feladata A Bzottságnak a fogyasztók (végfelhasználók) által fzetendő díjakat folyamatosan fgyelemmel kell kísérne, és azokról tájékoztatást kell nyújtana. 48 A Bzottságot az egyes tagállamoknak tájékoztatnuk kell arról, hogy melyek azok a vállalkozások, amk jelentős pac erővel rendelkeznek, lletve, hogy mlyen kötelezettségeket róttak a pac több szereplőjére. 49 A továbbakban ezen jogszabályokban megnylvánuló fontosabb elveket tekntjük át részletesebben. 4.2 A szabályozás elve Az Európa Unóban és így Magyarországon s a távközlés díjak szabályozását a vonatkozó törvények az elsmert költségekhez kötk. Az EU drektívá kmondják, hogy a díjakat közöttük az összekapcsolás díjakat s az ún. hosszú távú különbözet költségekre (long run ncremental costs LRIC) vagy pontosabban, a hosszú távú előre tekntő (forward lookng) különbözet költségekre kell alapozn (FLRIC). Mközben a távközlés és azon belül az nfokommunkácó területén meglehetősen előre haladt a deregulácó, az összekapcsolás díja továbbra s szabályozott maradt. Ezen díjak közül a legjelentősebbek az ún. RUO és a RIO-díjak. Az de vonatkozó legfontosabb unós rányelvek az ún. Keret-drektíva, valamnt az árszabályozásról és a hálózat hozzáférésről, továbbá az összekapcsolásról született /21/EK (12) /21/EK (15) /19/EK (23) /19/EK (25) 93

94 drektívák. Ezek mndegyke a 2000-es évek elején, 2002 körül látott napvlágot. Az alábbakban rövden összefoglaljuk az említett drektívák legfontosabb elemet: (1) A távközlés pac általános keretenek és ntézményenek körülhatárolására ( framework drectves ), valamnt ezzel összefüggésben az elektronkus kommunkácós szolgáltatók szolgáltatásanak engedélyezésére ( authorzaton drectves ); (2) a hálózatokhoz való hozzáférés és a hálózatok összekapcsolásának szabályozására ( access and nterconnecton drectves ); (3) az egyetemes szolgáltatások szabályozására ( unversal servce drectves ) A távközlés pac általános keretenek és ntézményenek körülhatárolására ( framework drectves ), valamnt ezzel összefüggésben az elektronkus kommunkácós szolgáltatók szolgáltatásanak engedélyezésére ( authorzaton drectves ) kadott rányelevek A 2002/21/EC Keret-drektíva és annak előzménye A keret-drektívában megjelenő EU-szabályozás a közösség fő céljat a következőkben határozta meg: - az nfokommunkácós pacok felszabadítása a nagyobb hatékonyság, a társadalm jólét hatások növelése (a holtteher veszteségek csökkentése) érdekében; - egységes belső pac a távközlés (elektronkus kommunkácós) szolgáltatásokban; - a pacszabályozás szükséges mnmumra csökkentése; - a szabályozás dszkrmnácó-mentességének és átláthatóságának bztosítása; - a hatékony pac szereplők számának növelése; valamnt - az elektronkus kommunkácóban tapasztalható konvergenca érvényesítése a pacra lépés szabályozásában. Az mént felsorolt főbb célokat a keret-drektíva kssé részletesebben s kfejt. Így megfogalmazza, hogy az EU-szntű keretszabályozás fő törekvése (1) az EU belső pacának egységesítése, ennek érdekében pedg a pacra lépés akadályanak felszámolása; (2) a transzeurópa hálózatok kalakításának ösztönzése; (3) a pán-európa hálózat-részek együttműködésének bztosítása, főként a végfelhasználók között kapcsolatok képítésének 94

95 ösztönzése. Az egységes belső pac létrejöttéhez elengedhetetlen (4) a nemzet és nemzetköz vállalatok között dszkrmnácó felszámolása; (5) a fogyasztók érdekenek védelme, elsősorban az egyetemes szolgáltatásokhoz történő hozzáférés bztosítása, továbbá a fogyasztók érdekenek képvselete a szolgáltatókkal szemben és a személyes adatok védelme, a fogyasztók számára érthető szolgáltatás díjak és feltételek; és (6) a közcélú hálózatok bztonságának és ntegrtásának védelme. Az mént említett drektíva közvetlen előzményet az EC júnus 30.- határozata és a 90/388/EEC drektíva jelentették a távközlés szolgáltatások pac versenyéről. Ide kell sorolnunk azonban az év távközlés Zöld Könyv ajánlásat s. Ekkortól érvényesült ugyans, hogy az EU-tagországokban a hálózat létesítésének és működtetésének jogát külön engedélyezés eljáráshoz kötötték ugyan, ám a szolgáltatások nyújtásának jogát sok országban felszabadították. A korább drektívák megkerülésére az egyes tagországok a nemzet hálózatok és szolgáltatások védelmét főként a bérelt vonal szolgáltatások (az összekapcsolás) díjának aránytalan növelésével érték el. És bár az EU általános elve és törvénye lehetővé teszk a nemzet pacok objektív okok matt és dszkrmnácó-mentes védelmét, a bérelt vonal szolgáltatások lyen fajta nemzet védelme erősen korlátozta a versenyt és az egységes EU-távközlés pac kalakulását. Az EU vezető szerve az Európa Tanács (EC), valamnt annak testülete megállapították, hogy a nemzet szabályozó hatóságok által bztosított kzárólagos jogosultságok a távközlés szolgáltatásokra ellentétesek az EU alapokmányának ckkelyevel ( 86 és 90). Ilyen jog hvatkozások alapján kezdődött meg a pacvédő kzárólagos jogosultságok felszámolása a tagországokban. Ennek értelmében mondták k azt s, hogy a bérelt vonal szolgáltatások (összekapcsolás) újraértékesítésének átmenet tlalma december 31.-g maradhatott érvényben. Erre az dőszakra esk továbbá a nyílt hálózat hozzáférés ( ONP ) elvének előtérbe kerülése s. A távközlés pac EU-szntű év megnytását követően a 2002/21/EC drektíva az elektronkus kommunkácó szabályozásának általános kereteről alapvetően alakította át a pacok keretszabályozását, a hálózatokhoz hozzáférés jogát a végfelhasználók és más szolgáltatók számára. Először s, a távközlés, az nformácós szolgáltatások és az elektronkus méda konvergencája nyomán egyetlen keret-drektívát hozott létre a három említett területre. Az EC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a drektíva nem vonatkozk a továbbított nformácók tartalmára, csupán magára a továbbítás módjára, tehát az elektronkus kommunkácós szolgáltatások közül a továbbítás funkcókra. A drektíva hatálya tehát mnden, elektronkus szgnál továbbítására alkalmas hálózat/eszközre terjed k. Lényeges azt s hangsúlyoznunk, 95

96 hogy a drektíva hatókörének a transznaconáls pacot, azaz az EU egészét, vagy annak több országot átfogó részpacát tekntk. A drektíva nagy hangsúllyal emel k annak fontosságát, hogy a nemzet szabályozó ntézmények függetlenek legyenek a szolgáltatóktól. A drektíva kmondja, hogy a szabályozó ntézményeket el kell különíten az állam szervektől s, különösen akkor, ha az utóbbak tulajdonos és/vagy ellenőrzés jogokat gyakorolhatnak az elektronkus kommunkácóban. Ahhoz pedg, hogy a szabályozó ntézmények megfelelően működhessenek, elengedhetetlen a számukra szükséges nformácók bztosítása a szolgáltatók, gyártók részéről. A drektíva azt s hangsúlyozza, hogy a nemzet szabályozó ntézményeknek együtt kell működnük a több nemzet szabályozóval és az Európa Bzottsággal az egységes belső elektronkus kommunkácós pac hatékony működtetése érdekében. A nemzet szabályozó ntézmények, lletve a tagállamok az EB-t, valamnt annak megfelelő szervezetet s kötelesek tájékoztatn döntésekről, lletve azok hátteréről. Az EBnak és az érntett nemzet hatóságoknak egy hónapjuk van a vélemény-nylvánításra a felmerült vtás kérdésekben. Vszont az EB-nak két hónapja van a vélemény-nylvánításra, ha a nemzet szabályozó az EU-alkotmánytól eltérő módon defnálja a releváns pac fogalmát, vagy arról dönt, hogy egy szolgáltató domnáns pozícóban van a pacon. Sürgős esetekben a nemzet szabályozó átmenet döntést hozhat a pac verseny, lletve a fogyasztók védelme érdekében. A keret-drektíva reálsan számol azzal a feladattal, hogy az elektronkus kommunkácó pacszabályozásában továbbra s fontos feladat marad a gazdálkodás a szűkös forrásokkal. Ennek során azonban bztosítan kell a rádó-frekvencák hatékony és dszkrmnácó-mentes szétosztását és a nemzet számkosztás tervek hatékony és dszkrmnácó-mentes kdolgozását. Ugyancsak lényeges a felhasználó és egyéb doman-nevek és címek hatékony és dszkrmnácó-mentes elosztása, valamnt az együttműködés a pán-európa szolgáltatások szám-, név és cím-kosztás tervenek kdolgozásában. A drektíva kemel a szolgáltatás utakhoz való jog hatékony és dszkrmnácó-mentes elosztásának jelentőségét, továbbá a szolgáltatás utakhoz való jog elosztása és az állam/önkormányzat tulajdonos jogok különválasztásának fontosságát s. A pac belépés megkönnyítése érdekében pedg a nemzet vállalatoknak meg kell osztanuk az állam területen a kapactás-létesítés jogakat az új belépőkkel. A hatékony pac együttműködés és a hatékony pacszabályozás fontos előfeltétele a számvtel és pénzügy nylvántartások szabályanak egységesítése. Az egyk meghatározó alapelv a szolgáltatások és a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó egyéb tevékenységek 96

97 költségenek és bevételenek egymástól elkülönített nylvántartása. (Kvételt ez alól az 50 mlló éves árbevételnél ksebb vállalkozások képeznek.) Ehhez szükséges lehet például a szolgáltatások nyújtásának és az azokhoz kapcsolódó egyéb tevékenységeknek strukturáls szétválasztása. Ugyancsak lényeges a szolgáltatók állóeszközenek és strukturálsan elkülönült költségenek részletes lebontása-nylvántartása. A keret-drektíva új szabályokat állapított meg a jelentős pac erejű szolgáltatókra. A korább defnícó szernt jelentős pac erejű szolgáltatónak az a vállalkozás számított, amely legalább 25%-os pac részesedéssel rendelkezett, vagy jelentős befolyása volt az árakra és a szolgáltatások értékesítésre. Az új keret-drektíva a jelentős pac erő nem csak egyes szolgáltatókra, hanem azok együttműködő csoportjara s kterjesztette. Kemelte, hogy egy adott pacon fennálló jelentős pac erő átvhető más, közel pacokra s. Kmondta, hogy a jelentős pac erő megfelel a pac domnanca fogalmának, azaz a versenytársaktól, a felhasználóktól és a fogyasztóktól független pac működéshez elégséges gazdaság erő brtoklásának. A drektíva szernt a vállalatok együttes domnancája fennáll, ha strukturálsan összekapcsolódnak valamely szolgáltatás(ok) nyújtására, vagy nncs ugyan közöttük strukturáls kapcsolat, de teljesülnek az alábbak: - a pac szerkezete kváltja az együttes fellépés hatásat; - a pac érett pacnak teknthető; - technka fejlesztések hánya a vállalatoknál, érett technológa ; - a vállalat többlet-kapactások hánya; - magas belépés korlátok a pacon; - a vállalatokkal szemben nncs kegyensúlyozó vásárló erő; - a potencáls verseny ( contestable markets ) hánya; - a vállalatok között erős nformáls kapcsolatok fgyelhetők meg (kartell-veszély); - a vállalatok büntető ( vsszavágó ) módszereket alkalmaznak versenytársakkal szemben; - az árverseny hánya vagy korlátozottsága; - a kereslet stagnál vagy csak lassan növekszk; - a kereslet-rugalmasság alacsony; - a vállalatok költség-szerkezete hasonló. Az előbb feltételek úgy s megfogalmazhatók, hogy a vállalatok pac részesedése hasonló (L 1 ~ L 2 ), de határköltségük lényegesen alatta marad a pac árnak (MC 1, MC 2 < p), és/vagy 97

98 értékesítés részarányuk egymáshoz közel (q 1 /Q ~ q 2 /Q), de a pac koncentrácós ndex magas (HHI > 0,5). A keret-drektíva egyk sarkalatos pontja a releváns pacok meghatározásának pontosítása. A drektíva kmondja, hogy a pacok defnícójának összhangban kell lenne a versenytörvénnyel és a korább meghatározásokat k kell bővíten. A korábban az EB által elkülönített releváns pacok a következők voltak: - helyhez kötött közcélú távközlés kapcsolat és használat bztosítása - bérelt vonalak bztosítása végfelhasználók számára - híváskezdeményezés a FPTN-ben (vezetékes) - hívásvégződtetés a FPTN-ben (vezetékes) - tranzt-szolgáltatások a FPTN-ben (vezetékes) - híváskezdeményezés a PMTN-ben (mobl) - hívásvégződtetés a PMTN-ben (mobl). Az előbbek a következő területekkel bővültek k: - bérelt vonalak összekapcsolása - a FPTN-höz való hozzáférés (a hely hurokhoz való önálló hozzáférést s beleértve) - a PMTN-höz való hozzáférés (a szolgáltató-választás jogát s beleértve) - bérelt vonal kapactások nagykereskedelm értékesítése más elektronkus hálózat üzemeltető vagy szolgáltató számára - szétválasztott hurkokon keresztül bztosított szolgáltatások - a PMTN-ön a nemzet szolgáltatók által bztosított nemzetköz roamng szolgáltatások. A releváns pacok meghatározását és azok elemzését a nemzet szabályozó ntézmények a nemzet versenyhvatalokkal együttműködve végzk. Amennyben az elemzés eredménye szernt egy releváns pac versenypacnak mnősül, a szabályozó ntézmények nem érvényesítenek külön szabályokat az tt működő vállalatokra, lletve a korábban bevezetett specáls szabályokat vsszavonják. A nem versenypacként működő releváns pacokon a szabályozó ntézmény először meghatározza a jelentős pac erővel rendelkező vállalatok körét, majd azokra specáls szabályozást érvényesít, vagy tart érvényben. Transznaconáls pacokon a nemzet szabályozó hatóságok együtt végzk az elemzést és szükség esetén összehangolt szabályozást alkalmaznak. A drektíva a tovább keret-szabályozás kérdések közé sorolta az alább feladatokat: - a standardzálás 98

99 - a dgtáls nteraktív televízó-szolgáltatások együttműködő-képességének bztosítása - jogszabályok harmonzálása - vtás kérdések megoldás eljárása - az EB Kommunkácós Bzottsága és az nformácó-csere - az nformácók nylvánosságra hozatala. A 2002/20/EC Autorzácós drektíva az elektronkus kommunkácó ntegrált pacának megteremtéséről Az előbb smertetett keret-drektívát szervesen egészít k a pacra lépés engedélyezés eljárásanak új szabályat összefoglaló engedélyezés drektíva. A drektíva előzményének a 97/13/EC drektíva teknthető, amely korábban részletesen megfogalmazta az általános és egyed engedélyezés szabályat. Az új drektíva célja, hogy ösztönözze a távközlés pacokra történő új vállalat belépéseket, és ennek érdekében egységesítse az általános engedélyezés eljárások és az egyén lcencek kadásának szabályat. Míg a korább drektíva csak a távközlés szolgáltatásokra vonatkozott, az új annak hatókörét kterjeszt mnden elektronkus kommunkácós szolgáltatásra. Kmondja, hogy a pac belépés csak objektív, nem dszkrmnatív, arányos és átlátható krtérumok alapján korlátozható. Előrányozza továbbá az egyed engedélyezés eljárások számának vsszaszorítását és a one stop shoppng elvének érvényesítését az EU-ban a lcencek kadásánál. Egyén lcencek kadásának joga az alább területeken maradna meg: - rádófrekvencák vagy számok kosztása esetében - állam vagy magán földterületek génybevételére - egyetemes szolgáltatás jog és kötelezettség esetén - jelentős pac erővel rendelkező szolgáltató szabályozása esetén. Az új drektíva értelmében az engedélyezés eljárás helyét általában az új szolgáltatók bejelentés kötelezettsége vesz át. Egyed engedélyek kadása csupán a rádó-frekvencák és a hívás-számok kosztásánál marad fenn. A tartalom-szolgáltatásra ugyanakkor egyéb engedélyezés eljárások vonatkozhatnak. A 2002/20/EC drektíva kmondja, hogy a szabályozó hatóság admnsztrácós díjakat vethet k a szolgáltatókra, amelyek fedezk az előbb engedélyezés eljárás költséget. Ügyelnük kell azonban arra, hogy a díjak nem lehetnek verseny-zavaró mértékűek. A 99

100 szolgáltatókra továbbá használat díj s kvethető a rádó-frekvencák, valamnt a hívószámok használatáért. Amkor csak lehetséges azonban, a rádó-frekvencák elosztását s az általános engedélyeztetés eljárásba kell belefoglaln. Az általános engedélyek hatálya a következő területekre terjed k: - elektronkus kommunkácós hálózatok üzemeltetése és szolgáltatások nyújtása - engedély-beadás hálózat kapactások létesítésére - összekapcsolás megállapodások megkötése más közcélú szolgáltatókkal az Összekapcsolás drektíva kerete között - egyetemes szolgáltatások nyújtása az Egyetemes szolgáltatás drektíva kerete között. Az engedélyek kadásánál törekedn kell a felhasználó haszon maxmalzálására és a verseny ösztönzésére. A szabályozó ntézménynek és a kormányoknak bztosítanuk kell a döntések meghozatalának nylvánosságát, objektív és átlátható krtérumok alkalmazását, valamnt a tsztességes versenyeztetést. Az általános engedélyezéshez tovább feltételek kapcsolhatók. Ezek: - az egyetemes szolgáltatások fnanszírozásához történő pénzügy hozzájárulás a vállalat részéről - admnsztrácós díjak kvetése - a szolgáltatások együttműködésének és a hálózatok összekapcsolásának bztosítása - a hívószámok hozzáférhetővé tétele a végfelhasználók számára - környezetvédelm és regonáls fejlesztés előírások betartása - egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolt egyéb szolgáltatások bztosítása - a magánadatok védelme - fogyasztó érdekek tszteletben tartása - llegáls tartalmak továbbításának tlalma - polgár védelm szempontok érvényesítése (katasztrófák esetén) - a hálózatok ntegrtásának és bztonságának fenntartása - szabványok érvényesítése. 100

101 4.2.2 a hálózatokhoz való hozzáférés és a hálózatok összekapcsolásának szabályozására ( access and nterconnecton drectves ) kadott rányelv A 2002/19/EC drektíva a hozzáférésről és az összekapcsolásról: Az új drektíva mnden elektronkus kommunkácós szolgáltatásra kterjed, szemben a korább például a 97/33/EC összekapcsolás drektívákkal. A drektíva fő célja az egységes belső pac kalakulásának elősegítése és ennek érdekében a mnél egyszerűbb összekapcsolás bztosítása, a hálózatok nter-operabltásának megteremtése. A drektíva erőteljesen kterjeszt a szolgáltatók jogát az összekapcsolásra, valamnt kmondja a domnáns szolgáltató kötelezettségét az összekapcsolásra. A drektíva hangsúlyozza, hogy az összekapcsolás szolgáltatások feltétele jelentős szerepet játszanak a pac verseny elősegítésében, lletve annak esetleges zavarásában. Ez tesz szükségessé, hogy megteremtsék a szabályozó ntézmény beavatkozás lehetőséget az összekapcsolás kkényszerítésére, méghozzá ésszerű feltételekkel. A drektíva azt a flozófát követ, hogy a hálózatokhoz való hozzáférés és az összekapcsolás egyazon szabályozás két ntegráns eleme. A hozzáférés és az összekapcsolás szabályozásának pedg az EU teljes elektronkus kommunkácós pacára kell vonatkozna. A szabályozásnak érvényesítene kell a technka és gazdaság működőképesség, a pártatlanság és az dőbel ésszerűség szempontjat. A drektíva vszonylag keveset foglalkozk az összekapcsolás díj kérdésevel. Azt azonban rögzít, hogy az összekapcsolás szolgáltatás díjában meg kell térülne az azt lehetővé tevő kezdet beruházások költségenek, beleértve a beruházás döntés kockázatosságát s! Ez pedg lényeges új szempont, mert fgyelembe vesz, hogy a gazdaság döntések többsége korlátozott raconaltás feltétele között születk meg. A drektíva azt s hangsúlyozza, hogy az összekapcsolás díjra vonatkozóan a szabályozó ntézmény kötelezettségeket állapíthat meg a szolgáltató számára, mszernt a díjnak költség-orentácójúnak kell lenne. Az összekapcsolás díj szabályozása lehetséges akkor s, ha: - a verseny erősen korlátozott, a szolgáltatás pacán domnáns szolgáltató működk - a szolgáltató árprést alkalmaz a fogyasztóval szemben - verseny hányában, különös tekntettel az összekapcsolás díj és a kskereskedelm ár esetében alkalmazott árprés vsszaszorítására. 101

102 Árszabályozásnak az összekapcsolás szolgáltatások pacán két fajtája lehetséges: (1) a puha szabályozás, amkor a hálózat utak megválasztásánál az összekapcsolás árak ésszerűségét vzsgálja a szabályozó. Valamnt (2) a kemény szabályozás, amkor a szolgáltatónak mnden díjat tételes költség-elszámolással szükséges alátámasztana. Az összekapcsolás díjak költség-alapjának kalakításánál tekntetbe kell venn, hogy azok ésszerű megtérülés rátát bztosítsanak a szolgáltatók lletve a hálózat-üzemeltetők által befektetett eszközökre. Lényeges továbbá a beruházás élőmunka-költségenek megtérülése és a tartós eszközök újra-beszerzés árának érvényesítése a díjakban. Az árszabályozás működőképességének feltétele a költség-elszámolás rendszer egységessége és nylvánossága. Fontos továbbá a költségek és a bevételek elkülönítésének bztosítása, a szolgáltatóknál az értékesítés árak és a belső transzfer-árak elkülönítése. Ez utóbb pedg vertkálsan ntegrált multnaconáls vállalatok esetében nem egyszerű feladat. Az árszabályozás hatékony működtetése érdekében a szabályozó ntézmény bekérhet a szolgáltatók költség- és bevétel-nylvántartását. A drektíva rögzít, hogy a hozzáférés és az összekapcsolás jogát a domnáns szolgáltató mnden más szolgáltatónak azonos körülmények között, azonos feltételekkel köteles bztosítan. Lényeges továbbá az összekapcsolás szerződés átláthatósága. Ennek érdekében az összekapcsolást nyújtó szolgáltató köteles referenca-ajánlatot kdolgozn. A nemzet szabályozó ntézményeknek megküldött pénzügy-gazdaság-technka nylvántartásokat az EB-nak s meg kell külden. A nemzet szabályozók technka és üzemeltetés feltételeket szabhatnak meg a hálózatok működőképességének fenntartása érdekében. Az összekapcsolás pacon s gazdaság pac-elemzéssel kell megállapítan a pac szereplők relatív gazdaság erejét és a pac verseny korlátozottságának fokát. A hozzáférés és összekapcsolás szolgáltatások elsősorban a vállalatokra vonatkoznak. A drektíva expresss verbs rögzít azonban, hogy az nkumbens szolgáltatóknak hozzáférést és összekapcsolást kell bztosítanuk azon szolgáltatók számára s, amelyek csak továbbértékesítk ezeket a szolgáltatásokat (nncs saját hálózatuk) az egyetemes szolgáltatások szabályozására ( unversal servce drectves ) kadott rányelv A 2002/22/EC drektíva az egyetemes szolgáltatásról: A drektíva az egyetemes szolgáltatások lehetséges pacát a közcélú távközlés hálózat által egy kötött helyen nyújtott 102

103 szolgáltatások körében határozza meg. Az alábbak azok a drektíva által tételesen s megnevezett szolgáltatások, amelyeket a szabályozó hatóság egyetemes szolgáltatásnak nylváníthat: - nylvános fzető távbeszélő állomás - közcélú távközlés hálózathoz való hozzáférés - közcélú távbeszélő szolgáltatáshoz való hozzáférés kötött helyen - hálózat-végződtetés ponthoz való hozzáférés - bérelt vonal-szolgáltatáshoz való hozzáférés előre meghatározott mennységben - hívószámhoz való hozzáférés. Az említett drektíva az egyetemes szolgáltatást a végfelhasználó oldaláról defnálja: megfzethető áron bztosítan kell mndazokat a szolgáltatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a végfelhasználó a távközlés szolgáltatások egy meghatározott (mnmáls) csomagjához hozzájusson. A szabályozó egy vagy több szolgáltatót s kválaszthat egyetemes szolgáltatások nyújtására. Lehetséges az s továbbá, hogy a különböző egyetemes szolgáltatásokat, vagy egyes szolgáltatások különböző szegmenset más-más szolgáltató bztosítja. Az egyetemes szolgáltatók kjelölésének követelményet azonban a drektíva egyértelműen rögzít. A kválasztás során bztosítan kell az átláthatóságot, a dszkrmnácó-mentességet, az objektvtást és a hatékonyságot. A nemzet szabályozó ntézmények rendszeres feladata az egyetemes szolgáltatás díjak elemzése. Az elemzéseket a nemzet árndexek, valamnt a lakosság jövedelmek változása és szerkezet-módosulása alapján s el kell végezn. A szolgáltatónak lletve a szabályozónak az egyetemes szolgáltatás díjaknál s bztosítanuk kell az egységes tarfát, továbbá az ársapka-elv alkalmazását és/vagy a regonáls átlagolás elvét. Az egyetemes szolgáltatások feltételenek szabályozásánál különösen fontos az nformácók átláthatósága és a fzetés kondícók egyértelműsége a végfelhasználók szempontjából, hszen ezek a szolgáltatás-fajták olyan fogyasztó csoportokat (s) megcéloznak, amelyek nem mndg jövedelem és felhasználás- tudatosak. A drektíva kmondja továbbá a szükségtelen szolgáltatásokkal történő árukapcsolás tlalmát s. Az átláthatóság és az nformáltság bztosítására a szolgáltatók kötelesek ngyenesen részletezett számlát kbocsátan a végfelhasználók részére. A szolgáltatóknak bztosítanuk kell az ngyenes szelektív hívás-letltás lehetőségét, valamnt az előre fzetés lehetőségeket s a végfelhasználók számára. Különösen a ks jövedelműekre, valamnt a pac kterjesztésére 103

104 tekntettel meg kell teremtenük a hálózat csatlakozás díjának részletfzetés lehetőségét. Nem-fzetés esetén pedg a hálózatról történő lekapcsolás csak előzetes fgyelmeztetés után történhet. Az egyetemes szolgáltatások költsége és az egyetemes szolgáltatás teher képezk az egyetemes szolgáltatások szabályozásának talán legbonyolultabb kérdéset. A drektíva a korább, LRIC-alapú díj-számítás helyett a nettó költség-elv érvényesítését tűz k célul. Hangsúlyozza, hogy csak a ténylegesen veszteséges szolgáltatás-szegmensek esetében elszámolt költségek teknthetők az egyetemes szolgáltatás teher részének (a hosszú távú nettó elkerülhető költségek, long-term net avodable cost, elve). A nettó költségek kszámításánál a nem közvetlen pénzügy hasznokat (pl. reklám, márkanév-terjesztés, pac pozícó-növelés lehetőség) s számszerűsíten kell. A drektíva ezt követően tételesen felsorolja azokat a szolgáltatás-fajtákat és végfelhasználó-csoportokat, amelyek esetében a nettó költség felmerül(het). Kmondja továbbá, hogy az egyetemes szolgáltatások költségenek elkülönítése elengedhetetlen a bevételek, lletve a költségek kétszeres számbavételének elkerülésére. Az egyetemes szolgáltatások fnanszírozás módja képez a másk kulcs-kérdést. A cél az egyetemes szolgáltatásból származó veszteségek kompenzálása. A kompenzácó úgy történhet, ha megvalósul a kompenzácós teher megosztása az elektronkus kommunkácós szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, lletve a kompenzácós teher megosztása a hálózat-üzemeltetők és a szolgáltatók között. A drektíva hangsúlyozza, hogy a kompenzácós teher megosztásának a verseny lehető legksebb zavarása mellett kell megtörténne. Az egyetemes szolgáltatások körének körülhatárolásához s nélkülözhetetlen a szolgáltatások pac elemzése. Az alább kérdések vzsgálatára van szükség: - létezk-e hatékony verseny az adott pacon - pac domnanca léte és hatása - a költség-nylvántartás és költség-számítás módszerek egységesítése és nylvánossá tétele - meghatározott számú bérelt vonal rendelkezésre bocsátása - a szolgáltató-választás joga - az előfzetők szerződés-felmondás joga a szolgáltató szerződés-módosítás ajánlatára. Az egyetemes szolgáltatások technka és gazdaság követelménye között alapvető fontosságú a hálózatok ntegrtásának megőrzése. Az egyetemes szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részéről az EU által meghatározott szolgáltatás-típusok és mnőség paraméterek 104

105 érvényesülését bztosítan kell. Bztosítan kell továbbá a hívószám-hordozhatóságát és azt, hogy a hívószám-átvtel esetén az összekapcsolás szolgáltatatás költség-alapú legyen. Az egyetemes szolgáltatás drektíva egyértelművé tesz, hogy az egyetemes szolgáltatások köre nem egyszer és mndenkorra meghatározott, hanem az különösen a felgyorsult technka fejlődés matt gyakorta változhat. Az egyetemes szolgáltatások még sokág velünk együtt élnek, de ahogyan az egységes európa elektronkus nfokommunkácós pac egyre nkább versenyzővé válk, úgy szorulnak vssza azokra a szűk területekre, ahol az egyetemes szolgáltatások bztosítása nem általános érvénnyel, hanem csak szocáls megfontolások alapján és jól körülhatárolt csoportok számára marad fenn. 105

106 5. Összekapcsolás díjak szabályozása az Egyesült Krályságban Szabó Zsuzsanna 5.1 Vezetékes szolgáltatások paca A vezetékes pac szerkezetváltozásának történet előzménye Az Egyesült Krályságban a Brtsh Telecom 1984-es prvatzálása előtt állam monopólumként működött a vezetékes távközlés pacon, beleértve a hálózatos szolgáltatások (hely, távolság, nemzetköz) nyújtását, a legtöbb berendezés kínálatát és a hozzáadott értékkel rendelkező hálózatos szolgáltatásokat. A prvatzácó másodk lépcsőjében, 1991 decemberében a kormány eladta a BT addg még nála maradt vagyonrészének jelentős részét, a részvények 47,6%-át, majd pedg1993 júlusában az összes fennmaradt kormányzat részvényt. Az Egyesült Krályságban 1992 és 1997 között az nfrastruktúra-alapú versenyt preferálták a szolgáltatás-alapú verseny helyett. Erre akkorban a kábelhálózatokon keresztül nyújtott hangszolgáltatás ugrásszerű elterjedése adott alapot, melyet az 1991-es Fehér Könyv engedélyezett. A távközlés pacokon a 90-es években megndult lberalzácós hullámot meglovagolva a BT stratégája az volt, hogy globáls vezető szerepet érjen el. Ennek érdekében próbálta meg khasználn a távközlés vlágszerte zajló lberalzácóját és nemzetköz szövetségeket kalakítan más jelentős szolgáltatókkal, úgy mnt az amerka MCI-vel (Mcrowave Communcatons, Inc.), majd később az AT&T-vel A vezetékes szolgáltatások pacának jelenleg szerkezete A vezetékes szolgáltatások pacán napjankban a korább monopólum a Brtsh Telecom még mndg domnáns szereplőként van jelen. A versenyző szegélyhez tartozó szolgáltatók közül kemelkedk a Telewest, mely a BT után a legnagyobb mértékben részesedk a vezetékes hívások forgalmából. A Telewest Communcatons név 1992-ben jelent meg a brt távközlés pacon, majd 1998-ban az Egyesült Krályság több lokáls pacán s érdekeltséget szerzett. A BT-nek 2006-ban fővonala volt az Egyesült Krályság területén. A nagy nkumbens szolgáltató mellett területleg elkülönült ksebb szolgáltatók s működtetnek hely 106

107 hálózatokat, lyen például a Kngston Communcatons Plc. nevű szolgáltató, melynek 266 ezer fővonala volt 2006-ban márcusában a Telewest egyesült az NTL-lel, ezáltal az Egyesült Krályság másodk legnagyobb vezetékes szolgáltatójává vált. A következő táblázat tartalmazza a Brtsh Telecom és a Telewest részesedésének alakulását a vezetékes lakosság hívások forgalmából. Látható, hogy a BT részesedése folyamatosan csökken, negyedévében az összes lakosság hívás 57,2%-át szolgáltatta, szemben a negyedév 65,2%-kal és a negyedév 78,1%-kal. A Telewest részesedése, pedg negyedévében jelentősen megnőtt, a lakosság hívások 19,65%-át nyújtotta, a negyedévben elért 17,5%-hoz és a negyedév 15,1%- hoz képest táblázat: A Brtsh Telecom és a Telewest részesedésének alakulása a vezetékes lakosság hívások forgalmából Lakosság hívások BT (%) NTL: Telewest (%) negyedév 65,2 17, negyedév 63,3 17, negyedév 61,6 17, negyedév 60,2 17, negyedév 57,2 19,65 Forrás: Ofcom (2006b) Hasonló tendenca fgyelhető meg az üzlet hívások esetében s. A BT üzlet hívások forgalmából való részesedése 3,8%-kal csökkent egy év alatt, a Telewest pedg 0,8%-os növekedést ért el. 107

108 5-2. táblázat: A Brtsh Telecom és a Telewest részesedésének alakulása a vezetékes üzlet hívások forgalmából Üzlet hívások BT (%) NTL: Telewest (%) negyedév 45,8% 4,9% negyedév 45,2% 5,2% negyedév 43,5% 5,2% negyedév 42,1% 5,3% negyedév 42,0% 5,7% Forrás: Ofcom (2006b) A Brtsh Telecom a nemzetköz hívásokból származó jövedelem 52,5%-át tudhatta magáénak negyedévben, a Telewest pedg a 8,6%-át. A vezetékes hálózatból a mobl hálózatba rányuló hívások bevételéből a BT részesedése majdnem azonos a nemzetköz hívásokéval (51%), a Telewest vszont ebben az esetben 12%-ot ért el. A vezetékes hívások mennysége jelentősen csökkent az elmúlt években. Az összes vezetékes hálózaton lebeszélt percek mennysége 2004-ben 304 mlló, 2005-ben 242 mlló perc volt. A vezetékes szolgáltatásokból származó bevétel a év 10,8 mlló fontról 9,8 mlló fontra csökkent 2005-ben. A hálózat vagy összekacsolás szolgáltatás jelentőségét mutatja, hogy az Ofcom becslése szernt a Brtsh Telecom-nak más hálózat szolgáltatóval (mnt például a Cable & Wreless) együtt lebonyolított nagykereskedelm tevékenységének teljes értéke körülbelül 8,3 mlló font - a teljes parág forgalom 18%-a - volt 2005-ben. Mnt ahogy az a táblázatokban közölt adatokból s látszk az Egyesült Krályság vezetékes szolgáltatás pacán a Brtsh Telecom pozícója még mndg jelentős. A lakosság hívások forgalmának majdnem 60%-át, az üzlet hívásoknak majdnem felét az ő előfzető bonyolították le negyedévében. Ezzel szemben a 2. legnagyobb szolgáltató a lakosság hívások 20%-át, az üzlet hívásoknak pedg csak a 6%-át tudhatta magáénak. A domnáns pozícó a nemzetköz hívások pacán s megfgyelhető, hsz míg a BT a nemzetköz hívásokból származó jövedelemből több mnt 50%-kal, a versenyző szegélyből kemelkedő Telewest csak 8,5%-kal részesedett. 108

109 5.2 Mobl szolgáltatások paca A mobl pac szerkezetváltozásának történet előzménye után a mobl távközlésben s csak két moblszolgáltató (BT Cellnet és Vodafone) működését engedélyezték. E duopol poltka megszűnése után két tovább szolgáltató kapott működés engedélyt ban a Mercury bevezette One2One moblszolgáltatását, majd 1994 áprlsában lépett a pacra az Orange. A moblkommunkácó paca az Egyesült Krályságban gyorsan fejlődött és a szolgáltatók pac részesedése nagymértékben változott novemberére az utolsóként pacra lépő Orange s behozta lemaradását (rövd dőre az előfzetők számát tekntve meg s előzte vetélytársat) ben a One2One új nevet kapott: T-Moble. A BT vállalat struktúrája 2001-ben teljesen megváltozott. Két elkülönülten bejegyzett vállalat jött létre: BT Wreless (később MMO2) és a Future BT (később BT Group plc holdngvállalat). (Summanen Polltt, 2003) 2000 májusában az Egyesült Krályság kormánya öt vállalatnak adott engedélyt 3. generácós szolgáltatások nyújtására a mobl távközlés pacon. Az egyket egy új belépő kapta meg, ezzel s ösztönözve a versenyt. A Hutchson 3G, ma nevén 3, a legalacsonyabb áron szerezte meg az engedélyt ban a 3 létrehozta az Egyesült Krályság első vdeó mobl hálózatát és jelenleg pacvezető a 3G szolgáltatások területén, ő rendelkezk a legjobb 3G lefedettséggel, a lakosság 90%-ának nyújt vdeó mobl szolgáltatásokat ben a Vrgn Moble megállapodást kötött a T-Moble-lal és bzonyos mobl kommunkácós szolgáltatásokat nyújtott az Egyesült Krályság pacán kezdetben a T-Moble neve alatt, majd 2004 januárjától jelent meg a pacon saját, Vrgn Moble névvel ben MMO2 lerövdítette nevét és jelenleg O2-ként van jelen a pacon. A mobl előfzetők száma az Egyesült Krályságban s folyamatosan emelkedett ben a mobl penetrácós ráta az Egyesült Krályságban 116% volt. (Európa Parlament 2007) 109

110 5.2.2 A mobl szolgáltatások pacának jelenleg szerkezete Az Egyesült Krályság mobl telekommunkácós szektorában napjankban 6 szolgáltató (Vodafone, T-moble, Orange, O2, 3, Vrgn Moble) működk. A mobl számok szolgáltatók közt hordozhatósága 1999-től lehetséges ben a teljes kskereskedelm telefonszolgáltatásból származó árbevétel 34%-a (13,1 mlló, 2004-ben 12,1 mlló) a mobl kommunkácóból származott. Az összes hívás 31%-a moblon zajlott 2005-ben, am 3%-os emelkedést jelentett 2004-hez vszonyítva és 11%-kal volt magasabb a évnél. A következő táblázat tartalmazza a mobl szolgáltatók becsült kskereskedelm árbevételének megoszlását és év 3. negyedéveben. Az adatokból látszk, hogy a három év során a Vodafone megőrzte első helyét az elért árbevétel nagyságát tekntve, de részesedése folyamatosan csökkent és a 2003-ban legkevesebb árbevétellel rendelkező O ban utolérte a Vodafone-t. A sorrendben 2003-ban másodk és harmadk helyen lévő T- Mobl és Orange 2006-ban kcst lemaradtak a Vodafone és O2 mögött és körülbelül azonos mértékben részesedtek a kskereskedelm árbevételből táblázat:a mobl szolgáltatók becsült kskereskedelm árbevételének megoszlása (%) Vodafone O2 T-Moble Orange ,7 19,2 25,5 25, ,4 26,5 17,7 25, ,6 28,4 20,3 22,7 Forrás: ban az Egyesült Krályság pacán lévő szolgáltatók felhasználónak száma összesen 72,995 mlló felhasználó, am 121,12%-os lefedettséget jelent táblázat: A mobl felhasználók száma szolgáltatók szernt (2006) Szolgáltató Felhasználók (mlló) O2 17,633 T-Moble 16,905 Vodafone 16,287 Orange 15,333 Vrgn Moble 4,52 3 3,75 Forrás: 110

111 Az Egyesült Krályság mobl szolgáltatásanak pacán, ahogy az adatokból s látszk a négy, már régóta pacon lévő szolgáltató hasonló pac részesedéssel rendelkezk. Ezt mutatja a kskereskedelm árbevételből való részesedésük, ahol csak néhány százalékos eltérés mutatkozk az egyes szolgáltatók között, valamnt az előfzetők számának megoszlása s ezt támasztja alá. A harmadk és negyedk helyezett szolgáltatók s, akk kcst később léptek be a pacra, csak alg maradnak el a két elsőként szolgáltató vállalattól. Tehát egy vszonylag kegyenlített pac részesedéssel jellemezhető négyszereplős olgopol pacról van szó. 5.3 A szabályozás kérdése Szabályozó ntézmények Általános versenyhatóságok Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelm hatóság, az Offce of Far-Tradng (OFT) független köztestület, melynek feladata az Egyesült Krályságon belül a fogyasztó érdekek védelme valamnt, annak bztosítása, hogy a cégek korrektek és versenyképesek legyenek. Hatáskörét a fogyasztó- és versenytörvény határozza meg. Versenyhatóság A Competton Commsson szntén független köztestület, melyet az 1998-as Versenytörvény hozott létre és a Monopoles and Mergers Commsson ( MMC ) helyébe lépett áprls 1-étől. Két alapvető feladata van: - vzsgálatokat készít monopólumok, összeolvadások és közszolgáltatások gazdaság szabályozására vonatkozóan - Ellenőrz az OFT és az ágazat szabályozók döntéset a Versenytörvénynek való megfelelés szempontjából, Fellebbvtel Bírósághoz fordul az 1998-as Versenytörvényben foglalt tlalmak megsértése esetén, különös tekntettel a versenyellenes megállapodásokra és a domnáns szereppel való vsszaélésre Ágazat szabályozó 1984-es távközlés törvény hozta létre az Oftel (Offce of Telecommuncatons) telekommunkácós szabályozót és határozta meg elsődleges szabályozó felelősségét a távközlés szektorban, amely felelőssége megoszlk a Kereskedelm és Ipar Mnsztérummal. 111

112 Az Oftel gazgatóját a mnszter nevez k. Felelősségét - melyen részben osztoznak a Mnszterrel - az 1984-es távközlés törvény és később módosítása határozzák meg. Az Oftel legfontosabb kötelezettsége: - az Egyesült Krályság fogyasztó számára az ár, a választék és a pénz értékének megfelelő legjobb döntés meghozatalához szükséges feltételek, valamnt a mnmumszolgáltatások ndokolt költségen való elérhetőségének (egyetemes szolgáltatások) bztosítása; - az nfrastruktúra és a szolgáltatások versenyének ösztönzése; - a szabályozás mnmalzálása, lépést tartva a pacok versenyképességével; - nformácógyűjtés és pacértékelések készítése, melyekkel felmérhető a verseny mértéke és így a szabályozás megfelelő módja; - a kskereskedelm ár és a szolgáltatások mnőségének szabályozása ott, ahol a pac nem eléggé véd a fogyasztót; - az összekapcsolás díj és egyéb feltételek szabályozása, ahol nem megfelelő a verseny mértéke; - a szolgáltatók versenyellenes magatartásával szemben tltakozások fgyelembe vétele; - a Drector General of Far Tradng előírásanak a telekommunkácó területén való megvalósítása; - az Egyesült Krályságban a távközlés fejlődésének vzsgálata. Az Oftel utódja 2003-tól az új (2003. júlus 25-én hatályba lépett) kommunkácós törvény által defnált új ágazat szabályozó, az Ofcom (Offce of Communcaton). Napjankban a különböző távközlés hálózatok és eszközök az eltérő tartalm szolgáltatások továbbítására egyaránt alkalmasak: egy bzonyos típusú tartalomszolgáltatást több távközlés eszközön keresztül s el lehet juttatn az génybevevőhöz. Ez az új nfrastrukturáls környezet nehezen szétválaszthatóvá tesz a távközlés és tartalomszolgáltatás pacot. Ennek következtében létrejött új, összetett szabályozás feladatokat leghatékonyabban új típusú, konvergált hatóságokkal lehet kezeln. Az Ofcom s egy lyen konvergált hatóság, mely átvette az előtte önállóan működő, az alább felsorolt ntézmények feladatat. - Independent Televson Commsson (ITC) - Rado Authorty - Broadcastng Standards Commsson - Radocommuncatons Agency - Offce of Telecommunkatons (Oftel). 112

113 Az ágazat szabályozó stratéga ránymutatásat a 10 tagú Ofcom Bzottság dolgozza k, melynek munkáját több bzottság és tanácsadó testület segít. A szabályozó a parlamentnek tartozk felelősséggel különböző Parlament Bzottságok és az Állam Számvevőszéken keresztül Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán 1981-ben a Beesley-jelentés javasolta a bérelt áramkörök újraeladásának lberalzálását. Ugyanebben az évben a Brt Távközlés Törvény (Brtsh Telecommuncatons Act 1981.) elkülönítette a Brtsh Telecom-ot a posta szolgáltatótól és elkezdődött a pac lberalzálása. Ennek eredményeként a Mercury Communcatons Lmted (Cable and Wreless leányvállalata) engedélyt kapott a nemzet vezetékes hálózaton való működésre és között a BT egyetlen versenytársa volt ben a kormány Fehér könyvben jelentette be a BT prvatzálására vonatkozó szándékát, majd 1983-ban közzétette duopol poltkáját, am azt jelentette, hogy a következő hét évben csak két szolgáltató működhetett, a Brtsh Telecom és a Mercury a nemzet vezetékes pacon. Ez a duopol poltka megakadályozta a kábel televízó társaságokat, hogy saját jogon távközlés szolgáltatásokat nyújtsanak ben a Brtsh Telecom-ot ntegrált vállalatként prvatzálták: részvényenek 50,2%-át eladták és megtltották, hogy televízós szolgáltatásokat kínáljon saját hálózatán. A távközlés törvény eredményeképpen a BT végleg elveszítette monopoljogat az Egyesült Krályság távközlés szolgáltatásanak pacan. A távközlés pacok lberalzálása az Egyesült Krályságban két szakaszra bontható: a duopólum dőszakára 1984 és 1991 között, és a lberalzált pac dőszakára 1991 után. A kormány Competton and Choce: Telecommuncatons Polcy for the 1990s című Fehér könyve, márcus 5-én jelent meg, megszűntette a duopólumot és megnytotta a pacot a verseny előtt. A Fehér könyv megengedte a kábel televízó társaságoknak s, hogy saját kábel hálózatukon távközlés szolgáltatásokat kínáljanak. Ezzel egy dőben a nemzet távközlés vállalatoknak nem engedélyezték, hogy a következő évtzedben televízós szolgáltatásokat nyújtsanak saját hálózatukon. (OECD 2002) Az EU 1997-es összekapcsolás rányelve meghatározza a jelentős pac erővel rendelkező vezetékes szolgáltatók összekapcsolással összefüggő kötelezettséget: - az összekapcsolás díj átlátható és költségalapú legyen, 113

114 - az összekapcsolás ugyanolyan feltételekkel elérhető legyen a jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokkal versenyző vállalatok számára, - az összekapcsolás referenca ajánlatok nylvánosak legyenek, - az összekapcsolás technkalag megvalósítató legyen, - a jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatók külön elszámolást vezessenek az összekapcsolás szolgáltatásokról és az egyéb telekommunkácós szolgáltatásokról. Az Oftel megszűntette az addg gyakorlatot, az összekapcsolás díjak egyed meghatározását azzal, hogy júlusban bevezette a hálózat díjak (összekapcsolás díjak) szabályozását októberében pedg hatályba lépett az Oftel által kdolgozott a hálózat költségek és a kskereskedelm árak szabályozásáról szóló javaslat. A vezetékes távközlés pacon 1997-ben két közszolgáltató rendelkezett jelentős pac erővel, a BT az egész Egyesült Krályságban, és a Kngston Communcatons egy lokáls területen. Mnden nylvános szolgáltatást nyújtó telefonvállalat (PTOs) köteles volt mnden egyes másk szolgáltatóval összekapcsolódn. Ezért mnden szolgáltatónak nylvánosságra kellett hozna egy összekapcsolás referenca ajánlatot (RIO), mely tartalmazta az összekapcsolás díjakat és az összekapcsoláshoz szükséges feltételeket. Az összekapcsolás díjakat a jelentős pac erővel rendelkező vezetékes szolgáltatóknak a hosszú távú előre tekntő (forward lookng) különbözet költségek (FLRIC) alapján kellett meghatároznuk. A BT egy Standard Összekapcsolás Egyezményt (SIA) tett közzé, melyet mnden olyan szolgáltató aláírt, mely összekapcsolást akart létesíten a BT-vel. Az ajánlatok tartalmazták az alapfeltételeket, számos a számlázással kapcsolatos megállapodást, műszak feltételeket és az összekapcsolás szolgáltatások pontos meghatározásat. Új nylvános távközlés szolgáltató csak azután tárgyalhatott a BT-vel a Standard Összekapcsolás Egyezmény aláírásáról, mután az Oftel nylvántartásba vette és egy 13 lépcsős feltételrendszernek megfelelt, mely tartalmazott technka részleteket, előrejelzéseket, a követelmények teljesülésének vzsgálatát. A mág hatályban lévő Kommunkácós Törvénnyel a távközlés hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozóan új szabályozó keret lépett életbe az Egyesült Krályságban júlus 25-én, mely az Európa Unó következő öt hírközlés rányelvét vette át: /21/EK rányelv az elektronkus hírközlő hálózatok és elektronkus hírközlés szolgáltatások közös keretszabályozásáról ( Keretrányelv ) 114

115 - 2002/19/EK rányelv az elektronkus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamnt azok összekapcsolásáról ( Hozzáférés rányelv ) /20/EK rányelv az elektronkus hírközlő hálózatok és az elektronkus hírközlés szolgáltatások engedélyezéséről ( Engedélyezés rányelv ) /22/EK rányelv az egyetemes szolgáltatásról, valamnt az elektronkus hírközlő hálózatokhoz és elektronkus hírközlés szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználó jogokról ( Egyetemes szolgáltatás rányelv ) /58/EK rányelv az elektronkus hírközlés ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről ( Elektronkus hírközlés adatvédelm rányelv ) novemberében az új távközlés törvény értelmében az Oftel megállapította, hogy a vezetékes hívások végződtetése mnden egyes vezetékes hálózaton külön pacot képez, és mnden egyes hálózat szolgáltató jelentős pac erővel rendelkezk a saját hálózatán belül megvalósuló hívásvégződtetéseket tekntve. Korábban a 97/33/EK összekapcsolás rányelvének értelmében még csak a BT és a Kngston Communcatons rendelkezett jelentős pac erővel. A korábban hatályban lévő 97/33/EK rányelv számos kötelezettséget állapított meg a jelentős pac erővel rendelkező vállalkozások számára, s ezeket az előírásokat a jelenleg érvényben lévő keretszabályozás s megtartotta. Ilyen kötelezettség például, hogy mnden szolgáltatónak nylvánosságra kell hozna egy összekapcsolás referenca ajánlatot (RIO), mely tartalmazza az összekapcsolás díjakat és az összekapcsoláshoz szükséges feltételeket. Az összekapcsolás díjakat a jelentős pac erővel rendelkező vezetékes szolgáltatóknak a hosszú távú előre tekntő (forward lookng) különbözet költségek (FLRIC) alapján kell meghatároznuk ban a vezetékes hálózatból mobl hálózatba rányuló hívások több mnt 75%-át a BT előfzető kezdeményezték. A BT továbbította a hívásokat a mobl hálózatokba, és hívásvégződtetés díjat fzetett a mobl hálózat szolgáltatójának a hívások összekapcsolásáért. Aztán ezt a költséget kszámlázta a saját előfzetőjének, hogy vsszakapja a hívásvégződtetés díjat, azzal a költséggel együtt, ambe nek került a hívás mobl hálózatg történő továbbítása, ehhez adódtak hozzá az egyéb költségek (marketng, számlázás, stb. költsége) és a profthányad. A BT kskereskedelm áranak 75%-át a hívásvégződtetés díj tette k 1998-ban (mobl hálózatba rányuló hívások esetén). A BT-nek jelentős szerepe volt a pacon, a 115

116 lakosság vezetékes-mobl hívások 83%-át, az üzlet vezetékes-mobl hívások 66 %-át kezdeményezték az ő előfzető. A Versenyhatóság meglapította, hogy a BT vezetékes-mobl hívásokra felszámított díja sértk a társadalm érdekeket azzal, hogy túl magasan tartják a hívások díjat. A hatóság egy ársapka szabályozást javasolt: a BT kskereskedelm áranak szabályozása helyett, azt javasolta, hogy a hívásvégződtetés díjból vsszatartott rész átlagosan ne haladja meg a 3,4 penny per perc értéket 1999/2000-ben és hogy ez a felső korlát csökkenjen évente a következő két évben egy az RPI-7%-nak megfelelő összeggel. (BT 1999) 2001-ben a BT tárgyalt más hálózat szolgáltatókkal a vezetékes hívások hívásvégződtetés díjara vonatkozó új vszonosságon alapuló megállapodásról, mely október 1-től kezdődő négy éves peródusra volt érvényes. Néhány szolgáltató nem értett egyet az új kölcsönös megállapodással márcusában az Ofcom ezen szolgáltatók többségét kötelezte arra, hogy kössenek megállapodást a BT-vel. Ennek ellenére a C&W és a Telewest tovább folytatta a tárgyalásokat egy megfelelőbb költség formula érdekében áprlsában az Ofcom utasította a BT-t és a Telewest-et, hogy a tárgyalások hátralévő részét s zárják le és alkalmazzák a költség-meghatározást a már eltelt dőszakra s (2001. okt ápr. 15.). (IRG 2005) Az Egyesült Krályságban az összekapcsolás díjak meghatározásánál s a forgalom mértéke alapján elkülönített három dőszakot alkalmaznak: csúcsdőszak (hétfő-péntek 8:00- tól 18:00), csúcsdőn kívül I. (hétfő-péntek 18:00-tól 8:00) és csúcsdőn kívül II. (hétvége) dőszak. Az Egyesült Krályság vezetékes szolgáltatás pacán a kskereskedelm árakat ársapka szabályozással maxmálták. A következő táblázat mutatja az ársapka mértékét az egyes dőperódusokban táblázat: Az ársapka alakulása 1984 és 2001 között Ársapka RPI-3% RPI-4,5% RPI-6,26% RPI-7,5% RPI-4,5% Forrás: Vallett (1998) augusztus 1-étől azonban a kskereskedelm árak szabályozását teljes mértékben megszűntették. (Ofcom 2006a) 116

117 5.3.3 Szabályozás a mobl szolgáltatások pacán A mobl pacon két jelentős pac erővel rendelkező szolgáltató volt 1997-ben a Vodafone és a BTCellnet. A mobl szolgáltatóknak az Európa Parlament és Tanács 97/33/EK rányelve alapján joga és kötelessége volt tárgyaln más szolgáltatókkal az összekapcsolásról. A mobl szolgáltatások pacán kegyenlítettebb versenyre hvatkozva a hatóság kezdetben nem szabályozta ex ante az összekapcsolás díjakat: a mobl szolgáltatókat nem kötelezték költség alapú összekapcsolás díjak alkalmazására, úgy ahogy a jelentős pac erővel rendelkező vezetékes szolgáltatókat. Mndazonáltal a Versenyhatóság által 1998-ban a mobl hívások költségeről készített felmérés alapján az Oftel megállapította, hogy a Vodafone és a BTCellnet (ma O2) által alkalmazott hívásvégződtetés díjak túl magasak voltak a költségekhez képest és ez ellentmondott a közérdeknek, ezért az Oftel arra kötelezte a szolgáltatókat, hogy csökkentsék a hívásvégződtetés díjakat, e pacon s bevezetve egy ársapka típusú szabályozást. Ezen szolgáltatók díjat 11,7 penny per perces árplafong csökkentette, mely azután RPI-9%-kal csökkent mnden egymást követő másodk évben 2002 márcuság. 2001/2002-ben az Oftel felülvzsgálta a Vodafone és O2 díjanak szabályozását és a mobl hangszolgáltatások végződtetés díjanál általánosságban megvalósuló verseny szntjét és meghosszabbította az érvényben lévő ársapka szabályozást márcusg, hogy védje a fogyasztókat a hatóság vzsgálatának befejezéség. A vzsgálat végén az Oftel javasolta, hogy mnd a négy mobl szolgáltató Vodafone, O2, Orange és a T-Moble (mely One2One néven volt smert korábban) csökkentse a hívásvégződtetés díjat RPI-12%-kal évente a következő négy évben, 2006 márcuság. Azonban a mobl szolgáltatók elutasították a javasolt működés engedélymódosításokat. Mvel az Oftel úgy gondolta, hogy a módosítások szükségesek a fogyasztók védelme érdekében, megkérte a Versenyhatóságot, hogy vzsgálja meg, hogy a szabályozás hányában a négy mobl szolgáltató hívásvégződtetés díja sért-e a közérdeket, ha gen, akkor azt orvosoln lehet az engedélyük módosításával decemberben a Versenyhatóság (Competton Commsson) a következőket állapította meg: - a négy mobl szolgáltató által alkalmazott hívásvégződtetés díjak sértk a közérdeket - a jelenleg díjak 30-40%-kal magasabbak a tsztességes díjaknál 117

118 - a fogyasztók túl sokat fzetnek a vezetékes vonalakról a mobl és a mobl hálózatokról másk mobl hálózaton végződtetett hívásokért; - a magas költségek vsszatartják az embereket a mobl hívásoktól, torzítva a pac hatékonyságot. - A következő javaslata voltak: - mnden mobl szolgáltató (MNO) csökkentse az összes hívásvégződtetés díját 15%- kal júlus 25-g; - O2 és a Vodafone díjanak tovább RPI-15%-ra kell csökkenne júlus 25. és márcus 31. között, majd ugyanlyen mértékben évente az azt követő két pénzügy évben márcusg; - az Orange és T-Mobl díjanak RPI-14%-ra kell csökkenne júlus 25. és márcus 31. között, majd ugyanlyen mértékben évente az ezt követő két éves dőperódusban. Az Oftel elfogadta a Versenyhatóság 2003 júluság történő 15%-os csökkentésről tett javaslatát. A szolgáltatók működés engedélyenek módosítása áprls 4-én megtörtént. (EU 2003) A szabályozás kezdetén 2003-ban érvényben lévő összekapcsolás díjak a következők voltak: - 8,04 penny/perc a 900/1800MHz sávszélességű (2G/3G) hálózatokon - 9,47 penny/perc az 1800MHz-es (3G) hálózatokon. Ezek a díjak még nem költségalapú díjak voltak, mvel korábban a mobl szolgáltatókat nem kötelezték költség alapú összekapcsolás díjak alkalmazására. Az Egyesült Krályság mobl pacán alkalmazott nem költséglapú összekapcsolás díjak a több európa országban alkalmazott díjakhoz képest körülbelül középen helyezkedtek el. Az Európa Bzottság az érvényben lévő díjszabályozás utolsó szakaszának vége felé közeledve, 2006-ban aggodalmát fejezte k az Ofcom felé az öt Egyesült Krályságban működő mobl szolgáltató nagykereskedelm díjának meghatározásával kapcsolatban. A Bzottság véleménye szernt az Ofcom 3G költségenek meghatározásánál alkalmazott megközelítése hátráltatja az alacsonyabb mobl összekapcsolás díjak rányába való elmozdulást, és ezzel a verseny torzulását és a mobl használók számára magasabb árak kalakulását eredményezhet szeptemberben az Ofcom reagált a Bzottság véleményére és elmondta, hogy az ntézkedések bevezetését pacvzsgálat előzte meg 2003-ban, amkor a 2G/3G szolgáltatók O2, Orange, T-Mobl és a Vodafone, és a 3G szolgáltató a Hutchson 3G (H3G) a saját 118

119 hálózatukon már jelentős pac erővel rendelkeztek. A H3G-t arra kötelezték, hogy a 2G hálózaton történő hívásvégződtetés díjanak változását hozza nylvánosságra. Az Ofcom a Bzottság aggodalmának orvoslásaként előírta, hogy a mobl szolgáltatók hozzanak létre költség-alapú árakat a saját hálózatukon végzett hívásvégződtetésekre. A 2007 áprlsától számított három éven belül elérn kívánt díjak 5,3 penny/perc (0,078 ) a 2G/3G és 6 penny/perc (0,089 ) a 3G hálózatokon. (3G 2006) A csökkenten kívánt 2005/2006-ban érvényben lévő mobl hívásvégződtetés díjak a következők voltak: - átlagosan 5,63 penny/perc a 900/1800MHz sávszélességű (2G/3G) hálózatokon (Vodafone, O2) és - 6,31 penny/perc az 1800MHz-es (3G) hálózatokon (Orange, T-Moble). A következő táblázatok a mobl pacon alkalmazott hívásvégződtetés díjakat tartalmazzák. Jól látható, hogy 1999 és 2007 között az Egyesült Krályságban használt átlagos mobl hívásvégződtetés díjak folyamatosan csökkentek táblázat: A hívásvégződtetés díjak alakulása 1999 és 2007 között (penny/mn) ( /mn) 1999/ ,7 0, / ,86 0, / ,2 0, /2003 9,4 0,1388 ( /mn) Csúcsdő Csúcsdőn kívül Átlagos ,1736 0,0678 0, ,1266 0,0639 0, ,1133 0,0608 0, ,1144 0,0647 0,0895 Forrás: Board (1999), IRG (2004); IRG (05) 26; ERG (06) 24; ERG (07)

120 5.4 A szabályozás és a pac verseny összefüggése A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a vezetékes szolgáltatások pacán A Brtsh Telecom 2005-ben készített egy elemző kutatást, melyben 13 európa ország 50 összekapcsolás díját hasonlították össze. Az Egyesült Krályságban 2005-ben a vezetékes hálózaton végzett hívásvégződtetés 56%-a csúcsdőben, 26%-a csúcsdőn kívül I. és 18%-a csúcsdőn kívül II. dőszakban történt, a híváskezdeményezések megoszlása az egyes dőszakokban pedg 47%, 31%, és 22% volt. A vzsgált országok közül az Egyesült Krályságban volt a legolcsóbb a hely híváskezdeményezés egy átlagos 3 perces hívás esetén 0,94 euró cent, a legdrágább Spanyolországban 2,39 euró cent. A hely hívásvégződtetés pedg a másodk legolcsóbb az Egyesült Krályságban 1,07 euró cent (Dánában volt a legalacsonyabb 0,99 euró cent, és Spanyolországban a legmagasabb 2,5 euró cent). Az I. távolság zónába eső hívások (sngle tandem) híváskezdeményezés és hívásvégződtetés díja az Egyesült Krályságban voltak a legalacsonyabbak, a II. távolság zóna (double tandem) híváskezdeményezés költsége a 3. legalacsonyabb, hívásvégződtetés költsége a 6. legalacsonyabb ben s a BT maradt a legnagyobb szolgáltató az Egyesült Krályság távközlés szektorában. Részesedése a teljes telekommunkácós szektor bevételéből 42%, am alacsonyabb más országok nkumbens szolgáltatónak pac részesedésénél. Ez részben az Egyesült Krályságban, a több országéhoz képest alacsonyabb összekapcsolás díjaknak köszönhető. Az Európa Unó országanak vezetékes pacan a verseny évben tovább erősödött és folytatódott a belföld és a nemzetköz hívások árának esése, ahogy ez az 5-1. ábrán s látható. Hasonló tendenca fgyelhető meg az Egyesült Krályságban s, mnden távközlés szolgáltatás ára az előző évekhez hasonlóan tovább csökkent.. 50 A vzsgált országok: Ausztra, Belgum, Dána, Francaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollanda, Norvéga, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Krályság. 120

121 5-1. ábra: Hely és belföld vezetékes hívások díja; háromperces hívások, EU25 súlyozott átlaga Forrás: Európa Bzottság (2006) A vezetékes számhordozhatóság szntén hozzájárult a pac verseny erősödéséhez. Az nkumbens szolgáltatók továbbra s pacvesztést könyvelhetnek el haza pacakon, mközben számos új szereplő ajánlja szolgáltatásat. Sok esetben azonban a legjelentősebb verseny a nagy szolgáltatók között folyk, beleértve a BT, Deutsche Telekom, France Telecom, Telefónca és Telecom Itala társaságokat, amelyek folytatják a haza pacon kívül tagállamok pacara történő belépésüket és ottan jelenlétük növelését. A telekommunkácós parág 2005-ös összbevétele 46,6 mlló font volt, melyből 38,3 mlló font kskereskedelm árbevétel; azaz végső felhasználóktól származott, am 5,5%-kal emelkedett 2004-hez képest. A vezetékes szolgáltatások pacán 1999/2000-ben az Ofcom egy ársapka szabályozás alkalmazását javasolta a BT hívásvégződtetés díjanak szabályozására. A díj nem haladhatta meg a 3,4 penny/perc értéket 1999/2000-ben és ezt a felső korlátot csökkenten kellett évente a következő két évben egy az RPI-7%-nak megfelelő összeggel. A vezetékes pacon mnd a lakosság, mnd az üzlet hívások díja 1984-től folyamatos csökkenést mutatnak, mely között kssé lelassult. Az 5-2. ábra mutatja a vezetékes hangszolgáltatásokért fzetett teljes árat, mely magában foglalja a hozzáférés és a hívás költségét s. 121

122 5-2. ábra: Vezetékes telefon szolgáltatások reál-árndexe Forrás: Ofcom (2004) A közvetett hozzáférések kínálatának növekedése az átlagos hívásdíjak jelentős csökkenéséhez vezetett. A lakosság szolgáltatások az Egyesült Krályságban olcsóbbak, mnt sok más európa országban, az üzlet hívások ára vszont az átlag felett vannak. Az 1. mellékletben található táblázatok adataból látszk, hogy 1999/2000-ben a vezetékes hálózatból mobl hálózatba történő hívások esetében, a lakosság hívásokból származó jövedelemből a BT egyre ksebb mértékben részesedett. A Hrschman-Herfndhal-ndex (HHI) ebben az dőszakban 0,58-ról 0,54-re csökkent, am a vállalatok pac részesedésének kegyenlítődése felé mutat. Ez a tendenca a következő két évben s folytatódott. Az üzlet hívásoknál két negyedévet kvéve szntén a HHI csökkenése fgyelhető meg: 1999 és 2003 között 0,34-ról 0,24-re. Ha a hívások mennységéből való részesedést nézzük, akkor elmondható, hogy a lakosság vezetékes-mobl hívások esetén a HHI néhány hónapos csökkenő szakaszok ellenére - növekedett, 0,55-ról 0,59-re 1999 és 2003 között. A növekedés hátterében a BT és az ntl részesedésének emelkedése áll. Ugyanebben az dőszakban az üzlet hívások esetén a HHI két negyedévet kvéve folyamatosan csökkent 0,33-ról 0,22-re. A szolgáltatások hozzáférhetőségét mutatja, hogy 2003 végén az Egyesült Krályság háztartásanak 76%-a rendelkezett mnd vonalas, mnd pedg mobl telefonnal, 14%-ának volt 122

123 csak vonalas és 9%-ának volt csak mobl elérhetősége. A háztartások csak 1%-ának nem volt semmlyen telefonja A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a mobl szolgáltatások pacán Már az első két mobl szolgáltató megjelenésétől kezdve egy fontos különbség fgyelhető meg a vezetékes és a mobl pac szabályozása között, hogy a mobl szolgáltatók által alkalmazott kskereskedelm árakat soha nem szabályozták ársapkával. Az Egyesült Krályság mobl szolgáltatás pacán jelentős árcsökkenés akkor kezdődött, amkor két új vállalat (One2One és az Orange) lépett be a pacra. Már a puszta megjelenésük hatására (a tényleges szolgáltatásuk csak egy évvel később ndult) 1992-ben 19,2%-kal csökkentek az árak, majd mkor 1993/94-ben megjelentek szolgáltatásak a pacon, az árak tovább 32,9%-kal csökkentek. (Board 1999) A következő jelentős változás (18,2%-os csökkenés) 1997/98-ban volt, amkor a négy szolgáltató között fokozódott a verseny, lletve 1999/2000-ben bevezették a mobl összekapcsolás díjak ársapka típusú szabályozását, amnek hatására a fogyasztó árak közel 20%-kal csökkentek. Az Egyesült Krályság mobl szolgáltatásanak ára versenyképesek Európában, de az árak csökkenésének üteme jelentősen lelassult 2000 és 2003 között dőszakban ábra: A mobl szolgáltatások reál-árndexe Forrás: Ofcom (2004) 123

124 A mobl pacon bevezetett szabályozás, mely kötelezővé tette a költség alapú összekapcsolás díjak meghatározását a mobl szolgáltatók számára s, a hívásvégződtetés díjak jelentős csökkenését eredményezte az Egyesült Krályságban. Az 5-4. ábra mutatja, hogy az alkalmazott összekapcsolás díjak Európa más országaban használt díjakkal összehasonlítva a tíz legalacsonyabb átlagos díj között szerepel ábra: Mobl összekapcsolás díjak több európa országban 2007 januárban Forrás: ERG (2007) Az Egyesült Krályság mobl kskereskedelm hang és adatszolgáltatásanak pacán a négy 2G szolgáltató között hatékony verseny létezett már kezdettől fogva. Ennek bzonyítéka, hogy a korán pacra lépő szolgáltatók pac ereje gyorsan csökkent és az Egyesült Krályság Hrschman-Herfndhal ndexe nagyon kedvező összehasonlítva más európa országéval. Az Egyesült Krályság mobl távközlés paca az egyk legversenyképesebb pac Nyugat- Európában. Az előfzetők száma vszonylag egyenlő arányban oszlk meg a négy szolgáltató között, ezt mutatja a következő ábra. 124

125 5-5. ábra: Pac részesedések változása (előfzetők száma) Forrás: T-Moble (2004) 125

126 126

127 Melléklet 127

128 Call revenue market shares Resdental markets Calls to mobles BT ntl Telewest Energs COLT WorldCom Others Total - HHI 99/00 Q1 76% 6% 8% 0% 0% 0% 11% 100% 5, /00 Q2 75% 6% 8% 0% 0% 0% 11% 100% 5, /00 Q3 74% 7% 8% 0% 0% 0% 11% 100% 5, /00 Q4 73% 7% 8% 0% 0% 0% 12% 100% 5, /01 Q1 71% 9% 10% 0% 0% 0% 10% 100% 5, /01 Q2 72% 14% 9% 0% 0% 0% 5% 100% 5, /01 Q3 72% 12% 10% 0% 0% 0% 6% 100% 5, /01 Q4 70% 14% 10% 0% 0% 0% 6% 100% 5, /02 Q1 70% 15% 10% 0% 0% 0% 5% 100% 5, /02 Q2 70% 15% 10% 0% 0% 0% 6% 100% 5, /02 Q3 66% 15% 9% 0% 0% 0% 10% 100% 4, /02 Q4 67% 13% 9% 0% 0% 0% 11% 100% 4, /03 Q1 68% 13% 8% 0% 0% 0% 11% 100% 4, /03 Q2 68% 12% 8% 0% 0% 0% 11% 100% 4,852.6 Busness markets Calls to mobles BT CWC ntl Telewest Energs COLT WorldCom Others Total - HHI 99/00 Q1 55% 17% 1% 2% 4% 0% 8% 13% 100% 3, /00 Q2 54% 16% 2% 2% 4% 0% 9% 14% 100% 3, /00 Q3 53% 15% 2% 2% 4% 0% 11% 13% 100% 3, /00 Q4 56% 16% 2% 2% 4% 0% 9% 10% 100% 3, /01 Q1 53% 16% 3% 2% 5% 0% 10% 11% 100% 3, /01 Q2 52% 15% 4% 3% 5% 3% 9% 9% 100% 3, /01 Q3 50% 16% 3% 3% 5% 3% 9% 10% 100% 2, /01 Q4 48% 16% 4% 3% 4% 3% 9% 13% 100% 2, /02 Q1 48% 15% 4% 3% 5% 3% 10% 11% 100% 2, /02 Q2 52% 9% 5% 4% 6% 3% 11% 12% 100% 2, /02 Q3 47% 13% 4% 3% 6% 3% 10% 13% 100% 2, /02 Q4 46% 15% 4% 3% 6% 3% 11% 12% 100% 2, /03 Q1 46% 15% 4% 3% 6% 3% 11% 11% 100% 2, /03 Q2 45% 15% 4% 4% 6% 3% 11% 12% 100% 2,462.4 Call volume market shares Resdental markets Calls to mobles BT ntl Telewest Energs COLT WorldCom Others Total - HHI 99/00 Q1 74% 5% 8% 0% 0% 0% 14% 100% 5, /00 Q2 73% 5% 8% 0% 0% 0% 15% 100% 5, /00 Q3 73% 5% 8% 0% 0% 0% 14% 100% 5, /00 Q4 74% 6% 8% 0% 0% 0% 12% 100% 5, /01 Q1 72% 9% 8% 0% 0% 2% 10% 100% 5, /01 Q2 72% 13% 8% 0% 0% 1% 6% 100% 5, /01 Q3 73% 12% 8% 0% 0% 1% 6% 100% 5, /01 Q4 71% 14% 8% 0% 0% 1% 6% 100% 5, /02 Q1 72% 13% 8% 0% 0% 2% 5% 100% 5, /02 Q2 73% 13% 8% 0% 0% 0% 7% 100% 5, /02 Q3 74% 12% 8% 0% 0% 0% 6% 100% 5, /02 Q4 75% 12% 8% 0% 0% 0% 6% 100% 5, /03 Q1 75% 11% 8% 0% 0% 0% 6% 100% 5, /03 Q2 76% 10% 8% 0% 0% 0% 6% 100% 5,901.8 Busness markets Calls to mobles BT CWC ntl Telewest Energs COLT WorldCom Others Total - HHI 99/00 Q1 55% 15% 1% 2% 3% 0% 7% 16% 100% 3, /00 Q2 56% 13% 1% 2% 3% 0% 7% 17% 100% 3, /00 Q3 54% 16% 2% 2% 4% 0% 8% 15% 100% 3, /00 Q4 54% 17% 2% 2% 4% 0% 9% 12% 100% 3, /01 Q1 53% 18% 3% 2% 4% 0% 9% 11% 100% 3, /01 Q2 53% 18% 3% 2% 5% 2% 7% 9% 100% 3, /01 Q3 51% 18% 3% 3% 5% 3% 7% 10% 100% 3, /01 Q4 48% 17% 5% 3% 4% 3% 8% 12% 100% 2, /02 Q1 50% 17% 3% 3% 4% 3% 7% 12% 100% 2, /02 Q2 48% 16% 4% 3% 5% 3% 10% 12% 100% 2, /02 Q3 45% 14% 4% 3% 5% 3% 11% 16% 100% 2, /02 Q4 44% 14% 4% 3% 5% 3% 11% 16% 100% 2, /03 Q1 43% 14% 4% 3% 6% 3% 12% 16% 100% 2, /03 Q2 43% 14% 3% 3% 6% 3% 12% 16% 100% 2,249.8 Forrás: Ofcom (2003) 128

129 Felhasznált rodalom 3G [2006]: UK 3G Spectrum Costs Under Spotlght; november 27. Megtalálható: ; Letöltés deje: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA [2006]: Európa elektronkus hírközlés szabályozás és pacok 2006 (12. jelentés); Brüsszel, BT [1999]: Brtsh Telecommuncatons Plc: A report on a reference under secton 13 of the Telecommuncatons Act 1984 on the charges made by Brtsh Telecommuncatons Plc for calls from ts subscrbers to phones connected to the networks Cellnet and Vodafone. Megtalálható: Letöltés deje: BOARD, MEIRION JAMES [1999]: Competton and Regulaton n the UK Moble Market. Megtalálható: Letöltés deje: EU [2003] Market Revew; Revew of moble wholesale voce call termnaton markets; 15 May Megtalálható: 3.pdf ; Letöltés deje: EURÓPAI PARLAMENT [2007]: Ipar, Kutatás és Energaügy Bzottság: Jelentéstervezet; Megtalálható: ; Letöltés deje: IRG [2004]: Snapshot of Moble Termnaton Rates (MTR). Megtalálható: ; Letöltés deje: IRG [2005]: IRG MTR Snapshot 05/26. Megtalálható: d=attached_file ; letöltés deje:

130 IRG [2005]: Report on fxed termnaton access; A Report prepared by the IRG Workng Group Regulatory Accountng n Aprl 2005 and adopted by the IRG Plenary on 25 May Megtalálható: ; Letöltés deje: ERG [2006]: I/ERG MTR Snapshot 06/24. Megtalálható: ; Letöltés deje: ERG [2007]: MTR update snapshot 07/27. Megtalálható: ; Letöltés deje: OECD [2002]: Revew of Regulatory Reform, Regulatory reform n UK, Regulatory reform n the telecommuncatons ndustry, OFCOM [2003]: Revew of Fxed Narrowband Retal markets 17 March Megtalálható: al_4.htm#c ; Letöltés deje: OFCOM [2004]: Strategc Revew of Telecommuncatons Phase 1 consultaton document Research Annexes. Megtalálható: exs.pdf ; Letöltés deje: OFCOM [2006a]: Retal Prce Controls; júlus 19. Megtalálható: ; letöltés deje: OFCOM [2006b]: Telecommuncatons market data tables Q3 2006; Kadva: május. Megtalálható: ; Letöltés deje: SUMMANEN, TUOMO POLLITT, MICHAEL [2003]: Case Study: Brtsh Telecom: Searchng for a wnnng strategy; November Megtalálható: ; letöltés deje:

131 T-MOBILE [2004]: T-Moble (UK) s response to Ofcom consultaton dosument: Strategc Revew of Telecommuncatons: Phase 1 consultaton document 28th Aprl Megtalálható: ; Letöltés deje: VALLETTI, TOMMASO M. [1998]: The practce of access prcng: Telecommuncatons n the Unted Kngdom. Megtalálható: ; Letöltés deje:

132 6. Az összekapcsolás díjak szabályozása Írországban Bajna Blanka 6.1 Az ír távközlés pac Az ír szabályozó hatóság 2006 decemberég összesen 335 engedélyt adott k az alább felbontásban: 6-1. táblázat: A szabályozó által kadott engedélyek száma, december Vonalas és wreless 286 Mobltelefon 4 Műsorközvetítés 45 Összesen 335 Forrás: Comreg 07/17Quarterly Revew. Bár az engedélyezések száma nem esk egybe teljes mértékben a ténylegesen aktív szolgáltatók számával, ezen adatok mégs tükrözk, hogy a pacnytás óta menny új szereplő jelent meg az parágban. A pac verseny alakulása szempontjából azonban egyes területeket külön-külön érdemes a továbbakban megvzsgálnunk. Az alább ábrából látható, hogy az ír távközlés pacon s mára már kegyenlítődött a vonalas és mobl szolgáltatások súlya ban a teljes parág bevételek 45,6 százaléka származott a mobltelefon szolgáltatásokból és 50,4 százalék a vonalas szolgáltatásokból. 132

133 6-1. ábra: Vezetékes, mobl és műsorszórás szolgáltatások az parág bevétel %-ában Forrás: ComReg 07/17Quarterly Revew. Hasonlóképp a hangsúlyok kegyenlítődését mutatja a telefonált percek megoszlása s, a vonalas hívások csekély és egyre csökkenő előnyével. Írországban 2006 utolsó negyedévében a 4,43 mllárd hívásperc 57 százaléka vonalas hálózatból ndult, 43 százaléka pedg moblhálózatból kezdeményezett. Ha a részletesebb bontást s megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a vonalas hálózatból ndított hívások előnye elsősorban a nemzetköz hívásoknál jelentkezk, amnek oka valószínűleg a magas mobl roamng tarfákban keresendő. A vonalasból vonalasba rányuló hívások aránya közel azonos volt a moblból moblba rányuló hívásokkal (31 % és 30 %), és hasonló kegyenlítődést tükröznek a vonalasból mobl hálózatba (9 %) és moblból vonalas hálózatba (7%) rányuló hívások s. (ComReg 07/17) 133

134 6-2. ábra: A híváspercek megoszlása 2006-ban Forrás: ComReg 07/17Quarterly Revew. Az alább ábra a fogyasztó árndex és a telekommunkácós szektor áranak alakulását mutatja 1997 és 2006 között. Az december lberalzácótó óta a folyamatosan növekvő versenynek köszönhetően az általános árszínvonalhoz képest jelentősen csökkentek a szektor ára (míg az általános kskereskedelm árszínvonal 36 százalékponttal nőtt, a telekommunkácós szolgáltatások árszntje 23 százalékponttal csökkent 1997 és 2006 között) ábra: A telekommunkácós árndex alakulása ( áprls) 134

135 Forrás: ComReg PR Meda Statement ComReg Quarterly Report Q Vezetékes távközlés pac A pac szerkezete és a pac szereplők Az ír telekommunkácós pacok teljes lberalzácója december végén következett be, ekkor 29 új engedélyt adtak k. Egy évvel a lberalzácó után az engedélyek száma megduplázódott, a hanghívás szolgáltatásokat tekntve számos szolgáltató kezdett versenyezn az ercommal, többségük a távolság és a nemzetköz hívások pacára koncentrálva, rákényszerítve ezzel az nkumbens vállalatot e szolgáltatása árának jelentős csökkentésére. (ODTR 99/71) Írország legnagyobb vezetékes telekommunkácós szolgáltatója az ercom, mely 1984-től 1999-g állam monopólumként működött Bord Telecom Éreann plc. néven. Mellette sok ksebb szolgáltató működk a pacon, a számuk folyamatosan változk a be-, klépések és az átalakulások matt. A legutóbb adatok szernt a jelentősebbek (ComReg07/32): - BT Ireland (korábban Esat Telecom) - Talk Talk/Tele2 - Perlco - Cnerg - Chorus (CMI) - Talk Telecom - UTV. Az ágazat szabályozó becslése alapján 2007 első negyedévében a vezetékes szolgáltatások pacán az ercom az parág bevétel 70%-át, a következő 5 legnagyobb szolgáltató együtt 22%-át, a több szolgáltató pedg 8%-át mondhatta magáénak. Az nkumbens szolgáltató pac részesedése folyamatosan csökken, 2006 első egyedévére vonatkozóan a ComReg 76%-os pac részesedést mért (a csökkenés egy része azonban nem a verseny erősödésének tudható be, hanem annak, hogy egyre több vállalat teljesítette adatszolgáltatás kötelezettségét). A vezetékes hanghívás szolgáltatások pacán az ercom részesedése valamvel ksebb és szntén csökkenő tendencájú (2005 decemberében az összes bevétel 65,8%-a landolt a vállalatnál). A következő (6-4.) ábra az ercom és a több szolgáltató vonalas szolgáltatások kategórára becsült részesedését mutatja az parág bevételből. Láthatjuk, hogy az összekapcsolás szolgáltatásokból származó összes bevétel 58%-át brtokolja az nkumbens szereplő (az összekapcsolás valamnt a keskenysávú 135

136 szolgáltatásokból származó összes bevétel a vezetékes szolgáltatások parág bevételének 15%-át lletve 57%-át tették k a fent említett dőszakban) ábra: Az nkumbens és a több szolgáltató részesedése a vezetékes szolgáltatások pacán bevételek szernt negyedévében Forrás: ComReg 07/34 Quarterly Revew. A vezetékes keskenysávú (PSTN és ISDN 51 ) szolgáltatások pacának fontos jellemzője a drekt és ndrekt hozzáférések (access paths) alakulása. A közvetett hozzáférés, amkor a fogyasztó nem a hálózatot brtokló és működtető cégtől vásárolja a hálózaton nyújtott szolgáltatást. Enne két lehetséges típusa Írországban a közvetítő előválasztás (carrer preselecton, CPS) és a nagykereskedelm előfzetés (wholesale lne rental, WLR vagy sngle bllng), az előbbt kínáló szolgáltatók 2000-ben, az utóbbt kínálók pedg 2004-ben jelentek meg az ír távközlés pacon. Közvetítő előválasztás esetén az ügyfél egyes hívástípusokra vagy összes hívására előzetesen kválasztott (és vele szerződéssel rendelkező) szolgáltatót vesz génybe (ak nem az a szolgáltató, aknek a hálózatáról a hívást kezdeményez) anélkül, hogy előhívó számot tárcsázna vagy egyéb külön műveletet végezne. Ebben az esetben a fogyasztónak két szolgáltatóval van szerződése, egyktől a vonalat bérl (ez általában az ercom), másktól pedg a hívás szolgáltatásokat vásárolja. A WLR bevezetése által a fogyasztóknak lehetőségük nyílk arra, hogy a vonalbérlést és a több telefonszolgáltatást ugyanazon szolgáltató számlázza nekk. A ComReg 2007 első negyedévére vonatkozóan 2,1 51 PSTN: publc swtched telephone network, ISDN: ntegrated servces dgtal network. 136

137 mllóra becsl az összes vonalas hozzáférés számát Írországban, melynek 77%-a közvetlen, 23%-a közvetett. A pac verseny szempontjából az ndrekt hozzáférések ezen belül s a WLR vonalak száma a legfontosabb. A következő ábra az ndrekt hozzáférések pacának proflját mutatja ábra: A közvetett hozzáférés vonalak megoszlása ( negyedév) Forrás: ComReg 07/34 Quarterly Revew. A közvetett hozzáférés vonalak száma Írországban az elmúlt két év során ksebb megngásokkal ugyan, de növekvő tendencát mutatott. A bevezetése óta folyamatosan növekszk a WLR vonalak száma, a szolgáltatók gyekeznek fogyasztó bázsukat e szolgáltatástípus felé átrányítan, am által bővülnek árképzés lehetőségek, nagyobb lehetőségük nyílk a versenyelőnyök khasználására. A vezetékes hívásforgalmat az elmúlt években csökkenés jellemezte, 2007 első negyedévében 2,45 blló percet tett k. A folyamatos csökkenés elsősorban a belföld híváspercek abszolút számának csökkenése matt következk be, ezt tükröz az összes híváson belül a belföld hívások arányának alakulása s, amt az alább ábra szemléltet. A vezetékes forgalom profljának e változása vélhetően tovább folytatódk, a mobl penetrácós ráta növekvő valamnt a vezetékes penetrácós ráta csökkenő tendencájának köszönhetően. 137

138 6-6. ábra: A vezetékes hívások típus szernt megoszlása ( negyedév) Forrás: ComReg 07/34 Quarterly Revew. 6.3 Mobl távközlés pac A pac szerkezete és a pac szereplők A mobl penetrácó Írországban a távközlés pac fejlett gazdaságokban megfgyelhető trendjének megfelelően mára meghaladta a 100 százalékot. Mnt az alább ábrán láthatjuk Írország épp az unós átlagnak felel meg. 138

139 6-7. ábra: A mobl penetrácós ráta Európában Forrás: ComReg 07/17 Quarterly Revew. Jellemző a pacra, hogy az aktív előfzetők 75 százaléka előre fzetett (pre-pad) kártyát használ. Az alább ábra mutatja ugyanezt külön-külön a három legnagyobb ír moblszolgáltató esetében. 139

140 6-8. ábra: Az előfzetők kártyatípus szernt megoszlása az egyes szolgáltatóknál Forrás: ComReg 07/17 Quarterly Revew. Jelenleg négy szolgáltató rendelkezk engedéllyel az ír mobl távközlés pacon, nevezetesen: 3 (Hutchson 3G Ireland Lmted), O2 (korábban Esat Dgfone), Meteor és Vodafone (korábban Ercell). A Vodafone 1993 júlusában kezdte a GSM szolgáltatását, az O márcusában kezdte meg működését, a Meteor 2001 februárjában ndította szolgáltatását, és végül a szeptemberében ndította a tevékenységét. Azonban ez utóbb szolgáltató a hagyományos GSM szolgáltatás területén még nem jelent meg, így a pac tulajdonképpen háromszereplős, két domnáns és hasonló pac részesedésű vállalattal és egy ksebbel. Az előfzetők számát tekntve a Vodafone és az O2 brtokolja a mobltávközlés pac jelentős részét, 2006 végén közel 83 százalékát (ebből a Vodafone-é 47,2 % és az O2-é 35,4 %). Hasonló képet mutat a bevételek megoszlása s: a két vállalat pac részesedése együttesen a bevételek tekntetében 2006 végén közel 87 százalékos volt (Vodafoen 46 % és O2 40,9 %). Az alább két táblázat a három pac szereplő (Vodafone, O2, Meteor) pac részesedését mutatja az előfzetők számában és a bevételekben. Bár a Meteor részesedése növekvő, még nem túl jelentős szereplője a pacnak. A két domnáns szereplő közel szmmetrkus részesedéssel megnövel a veszélyét az összejátszásnak, többek között a belépés korlátok fenntartására, amnek egyk eszköze lehet az összekapcsolás díjak magasan tartása. 140

141 6-9. ábra: Az előfzetők száma szernt pac részesedések ( ) Forrás: ComReg 07/17 Quarterly Revew ábra: A bevétel szernt pac részesedések ( ) Forrás: ComReg 07/17 Quarterly Revew. 141

142 Írországban 2003-ban vezették be a szabad számhordozást. Azóta 2006 végég a 4,7 mlló 2G és 3G mobl előfzetőből összesen an éltek ezzel a lehetőséggel, és ahogy az alább ábrán láthatjuk, az egyes hónapokban közel ugyannyan ábra: A számhordozást génybe vevők száma (2003. júnus december) Forrás: ComReg 07/17 Quarterly Revew. 6.4 A szabályozás kérdése Jogszabály és ntézmény háttér Írországban a versenyszabályozást a Versenyhvatal (Competton Authorty) végz, mely a év versenytörvény 34. bekezdése szernt együttműködés megállapodást kötött az ágazat szabályozókkal, köztük a ComReg-gel. A megállapodás célja a két szabályozó együttműködésének elősegítése a vállalatok között versenyt érntő kérdésekben, a tevékenységek duplkácójának elkerülése, lletve amennyre lehetséges, a két hatóság törekszk arra, hogy a pac versennyel kapcsolatos döntések és egyéb ntézkedések konzsztensek legyenek. A két hatóság bzonyos forma követelményeket betartva írásban kérhet egymástól a működésükhöz szükséges nformácókat, a mndkettőjüket érntő kérdésekről konzultálnak egymással. 142

143 A telekommunkácós, rádó kommunkácós, műsorszórás valamnt a posta szolgáltatások pacának nemzet szntű ágazat szabályozását a december elsején alakult Commsson for Communcatons Regulaton (ComReg, a korább Offce of the Drector of Telecommuncatons Regulaton, OTDR jogutódja) látja el. A nemzet szabályozó hatóság feladata az EU Új Keret végrehajtásának felügyelete, három jelentősebb törvényt alkotott a telekommunkácó területén, ezen kívül számos törvényes eszköz áll rendelkezésére. Fő feladatanak a verseny elősegítését, a fogyasztók védelmét és az nnovácó ösztönzését teknt. A szabályozás jog alapjat az Európa Unó vonatkozó rányelve és határozata valamnt a ComReg által alkotott 2002-es ír távközlés törvény (Communcatons Regulaton Act) képezk. Utóbb előírása szernt a hatóság három bztos vezetésével működk, akk kollektív módon hoznak döntéseket. A ComReg öt szervezet egységből áll Market Framework, Wholesale, Retal, Market Development és Corporate Affars Dvson, ezek közül a nagykereskedelm részleg felelős többek között a szabályozással kapcsolatos mndennapos ügyekért, köztük az összekapcsolásért. A Communcatons Regulaton Act szakasza fogalmazza meg a ComReg számára a működése során szem előtt tartandó célokat. Ezek az elektronkus kommunkácós hálózatok és szolgáltatások, valamnt egyéb kapcsolódó szolgáltatások esetében a következők: - a verseny elősegítése - a belső pac fejlődésének előmozdítása - a felhasználók érdekenek érvényesítése, támogatása az Európa Unón belül. (ComReg 04/118) A ComReg a kommunkácós, tenger és természet erőforrások mnsztérumának (Mnster for Communcatons, Marne and Natural Resources) felügyelete alá tarozk, am részére a távközlés törvény 32. bekezdésének előírása szernt a hatóság mnden évre vonatkozóan éves jelentést (annual report) készít adott év tevékenységéről, kadásanak alakulásáról és az nfokommunkácós pacok helyzetéről. Az összekapcsolás szabályozása az EU New Framework előírásanak (Access and Interconnecton Drectve 2002/19/EC) megfelelően történk. Ez váltotta fel 2002-ben az addg alkalmazott a 97/33/EC összekapcsolás drektíván alapuló szabályozás rezsmet. (ODTR 02/69) 143

144 6.4.2 Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán A kskereskedelm tarfák szabályozása Az ír távközlés pacon ársapka típusú szabályzást alkalmaznak a vezetékes tarfák esetében. Az első ársapka rendeletet (S.I. 393 of 1996) a közlekedés, szállítás, energaügy és kommunkácós mnsztérum hozta, január 1-jén lépett életbe, és CPI-6%-os átlagos ársapkát írt elő az ercom (akkor Telecom Ereann) tarfára, am a díjak általános csökkenéséhez vezetett. Úgynevezett al-sapkák (sub-caps) s bevezetésre kerültek, egyes szolgáltatásokra CPI+2%, mközben a telefonálásra költött összeg alapján az alsó kvartlsbe eső fogyasztók számlája pedg nem növekedhetett a CPI nagyságánál nagyobb mértékben ben CPI-8%-ra módosították az átlagos ársapkát. Az al-sapkák többségét, így az alsó kvartlsbe eső fogyasztók számlájára vonatkozót s megtartották és 2002 között CPI- 8%-os átlagos ársapka volt érvényben a kskereskedelm szolgáltatáskosárra vonatkozóan, és tovább CPI+2%-os al-sapkák léteztek majdnem mnden szolgáltatásra a kosárban folyamán a ComReg az ársapka felülvzsgálata mellett döntött, amnek eredményeként 2003-ban átalakították az ársapka-szabályzást. Az ársapka mértékét lletően a ComReg egyensúlyra törekedett a fogyasztók érdeke és az parág hosszú távú fenntarthatósága között. A szolgáltatók kegyensúlyozottabb működése érdekében CPI-0%-ra módosították az ársapkát, és mnden al-sapkát eltöröltek így az alsó kvartlsbe eső fogyasztók számlájára vonatkozót s. Létrehoztak egy új szocáls alapú sémát, Vulnerable User Scheme (VUS), am a hátrányos szocáls helyzetű csoportok gényenek kelégítését segítette, ennek keretében havonta maxmum 5 euró (Áfá-val együtt) értékű ngyenes hívást bztosítottak a felhasználóknak. A CPI-X típusú kskereskedelm tarfákat érntő ársapka szabályozás célja a ComReg szernt, hogy egyrészt bztosítsa a kskereskedelm ügyfelek számára a versenypac szntű árakat, másfelől ösztönözze a szabályozott vállalatot a lehető leghatékonyabb szolgáltatásra. A szabályozó szernt kemelt fontosságúak az alacsony költésű fogyasztók, akk rendelkeznek ugyan PSTN vonal előfzetéssel, de keveset telefonálnak augusztusában a ComReg egy másodk konzultácós dokumentumot s készített (07/48) a kskereskedelm árellenőrzés hatásköréről és szerkezetéről. Ebben összekapcsolás (hozzáférés) szolgáltatások árszabályozására az ársapka típusú szabályozás két külön rezsmjét javasolja a keskenysávú összekapcsolás (hozzáférés) szolgáltatások két típusára (hgher and lower level access servces). A ComReg egy CPI-CPI ársapkát (vagys változatlan 144

145 árakat) javasol mndkét szntű hozzáférés szolgáltatásra egy 12 hónapos dőszakra és egy CPI-0%-os prce cap-et az azután évekre. Végső döntés 2007 szeptemberében várható. (ComReg, 2007) Jelentős Pac Erővel bíró szereplők A ComReg rendszeresen készít pacelemzés tanulmányokat (market revews), melyekben defnálja a releváns pacokat, továbbá megállapítja, hogy ezeken a pacokon vannak-e jelentős pac erővel rendelkező szereplők. A ComReg a vezetékes hálózaton történő összekapcsolás szolgáltatások három típusát különböztet meg: a híváskezdeményezés, hívás tranztálás és a hívás végződtetés szolgáltatások nagykereskedelmét. A hívásvégződtetés szolgáltatások esetében a releváns földrajz pac a nemzet pac Mnden vezetékes szolgáltató kínál hívásvégződtetés szolgáltatásokat saját hálózatán, amnek alapvető jellemzője, hogy az adott szolgáltató az egyedül, ak ellenőrz a végződtetés pontot hálózatán, vagys saját hálózatának megosztásakor, az ezt bztosító összekapcsolás szolgáltatásokra vonatkozóan monopolhelyzetben van, függetlenül a kskereskedelm pacon meglévő pozícójától. Ennek megfelelően mnden vezetékes szolgáltató 100%-os pac részesedéssel bír a saját hálózaton nyújtott végződtetés szolgáltatások pacán. A ComReg a hívásvégződtetések pacán az alább szolgáltatókat teknt jelentős pac erővel rendelkező szereplőnek: - ercom - BT Ireland - Verzon - ntl Ireland (Chorus) - Colt Telecom - Smart Telecom - Magnet Communcatons Ltd. (ComReg 07/03) A híváskezdeményezés szolgáltatások pacán a szabályozó az ercomot teknt jelentős pac erővel rendelkező szereplőnek, ak 2004 és 2005 folyamán a híváskezdeményezés forgalomból 93-94%-os részesedéssel rendelkezett. A pac koncentrácót mérő Herfndahl- Hrschman Index (HHI) 8700 fölött. Mndez nem meglepő, hszen a vezetékes keskenysávú hozzáférések (fxed narrowband access paths) pacának egészét tekntve az ercom 97-98%-os pac részesedést mondhatott magáénak a fent említett két évre vonatkozóan. Az ercom 145

146 pozícóját erősít, hogy jelenleg az egyedül szolgáltató, ak saját hálózatán híváskezdeményezés szolgáltatásokat nyújt harmadk fél előfzető számára. A hívástranztálások pacán szntén az ercom rendelkezk jelentős pac erővel, ben a forgalom 70%-át bonyolította, a pac koncentrácó mértéke (a HHI) kcsvel maradt csak 6000 alatt. Ez szntén nem meglepő smerve az ercom magas részesedését a híváskezdeményezés forgalomból. (ComReg 07/02) ábra: Pac koncentrácó a híváskezdeményezés és belföld hívástranztálás szolgáltatások pacan Forrás: ComReg 07/02 Market Analyss: Wholesale Call Orgnaton and Transt Servces A belföld tranztálás pacon még nagyobb volt a részesedése, 2005 másodk felében az összes hívásperc 75%-a. Amnt az alább ábrán látható, ez egy-egy százalékpontny csökkenés az elmúlt két félév adatahoz képest, azonban 2004 első felében alacsonyabb, 73%-os részesedéssel bírt. Az s ktűnk az ábrából, hogy az ercom és a következő négy legnagyobb szolgáltató együtt sznte teljesen lefed a tranztálás pacot. 146

147 6-13. ábra: Forgalom szernt részesedések a belföld hívástranztálások pacán Forrás: ComReg 07/02 Market Analyss: Wholesale Call Orgnaton and Transt Servces Az összekapcsolás díj szabályozása Az összekapcsolás szolgáltatások áranak költség alapúnak kell lennük. Az árszabályozás célja a ComReg szernt: - a hatékony verseny elősegítése - megfelelő jelek küldése az előre mutató beruházás döntések elősegítéséhez - a költségmegtérülés bztosítása az ercom számára - a hatékony összekapcsolás eszközök elterjedésének ösztönzése - az átteknthetőség bztosítása - dszkrmnácó- és kedvezménymentesség bztosítása. (ComReg 07/02) Az ercom által a hosszú távú különbözet költségeken alapuló Top-Down módszer (TD Forward Lookng LRIC) szernt megállapított összekapcsolás ezen belül a híváskezdeményezés és -végződtetés díjakat a ComReg felülvzsgálja. Az ercom hívástranztálás díja szntén e modell alkalmazásával kerülnek megállapításra a megfelelő routng jellemzők alapján. Ezt a módszert 1999-ben vezették be Írországban, azóta meglehetősen sokat fejlődött. Az ercom eszernt a vonatkozó évre előre állapítja meg deglenesen a híváskezdeményezés, hívás tranztálás és a hívás végződtetés szolgáltatások 147

148 árat a rendelkezésre álló könyvelés adatok alapján. A Comreg a végső modellt felülvzsgálja, és ahol szükséges, változtatásokat ír elő (ennek megfelelően az ercom köteles vsszatérítést nyújtan, ha az árak magasak voltak és fordítva). A ComReg alapelve, hogy az árakban csak gazdaságlag hatékony költségek kerülhetnek elszámolásra. A szabályozó nem szól bele a hálózat működtetésébe, de amennyben ez eltér a gazdaságlag hatékony működéstől, a többletköltségek nem jeleníthetők meg a szolgáltatások áraban. Az alkalmazott előretekntő költségmodell a hatékony szolgáltató működés költségen túl magában foglalja a tőkeköltségek megtérülését s. Lényegében megenged a szolgáltatás költségeken felül egy árrést, amben a tőkeköltségek kerülnek kfejezésre. (ComReg 07/02, 07/51) A szabályozó véleménye szernt jelenleg kelégítő eredményt nyújt az előretekntő költségmodell alkalmazása, azonban mnd a ComReg, mnd a pac szereplők úgy vélk, kívánatos lenne mhamarabb áttérn az ársapka típusú szabályozásra. Az ársapka-szabályozás bevezetésének előkészítéséről már két éve folynak a konzultácók, mnden bzonnyal hamarosan fel fogja váltan a jelenleg rezsmet. (ComReg 07/02, 07/51) A jelenleg TD modell megközelítés a folyóáras költségszámításon (Current Cost Accounts ( CCA )) - az ercom számvtel szétválasztásán (Separated accounts of ercom) alapul. Az ercom honlapján megtalálható a szolgáltató költségszámításanak menete a modell alkalmazásával (például ercom 2006b). Legutóbb (2005. áprlstól márcusg terjedő dőszakra vonatkozó) számlát 2006 szeptemberében publkálta. E költségadatokkal tölt fel a TD modellt, majd a végső összekapcsolás díjakat a RIO árlstájában hozza nylvánosságra, amt aztán a szabályozó hatóság felülvzsgál januárjában a ComReg neklátott egy ház bottom up modell kdolgozásának az ercom alaphálózatára (core network) vonatkozóan, azzal a céllal, hogy becsüln tudja a megállapítandó összekapcsolás díjakat a jövőbel várható költségek és mennységek alapján. A nemrég elkészült modellt a szabályozó alkalmasnak tartja az előretekntő díjak felülvzsgálatára, lletve megállapítására. A comreg bevallása szernt mnd a Top Down, mnd a Bottom Up költségmodell és ematt a belőlük származó következtetések s tartalmaznak bzonytalanságokat. Annak ellenére, hogy a ComReg alkalmaz külső benchmarkokat a modellezés folyamat során, lletve tanácsadó véleményeket s feldolgoz, a BU modell nputjanak többsége az ercomtól származk. (ComReg 07/51) 148

149 6.4.3 Szabályozás a moblszolgáltatások pacán Jelentős Pac Erővel bíró szereplők A mobl hozzáférés és híváskezdeményezés szolgáltatások pacának legutóbb átfogó elemzését a ComReg december 4-én publkálta (ComReg 04/118). E pac esetében a nemzet szabályozó hatóság releváns földrajz packént Írország területét teknt. Pacelemzése során azt találta, hogy nem érvényesül hatékony verseny e pacon, valamnt a Vodafone és az O2 közösen jelentős pac erővel rendelkező pac szereplők. A szabályozó azon a véleményen van, hogy a moblszektor sajátossága matt a két szolgáltató között számos szerkezet kapcsolat létezk, és az ír pac fogékony a kollektív domnancára. A szabályozó szernt a Vodafone és az O2 pac erejét erősít: - az egymáshoz és a több pac szereplőhöz képest méretük - az nfrastruktúra felett ellenőrzésük - a kegyenlítő vásárló erő jelenléte a kapcsolódó torkolatvdék (downstream) kskereskedelm termékpacon, lletve nagykereskedelm sznten - a magas tőkemegtérülés ráta szntje mndkét vállalat esetében - a méret- és választékgazdaságosság amatt, hogy nagy európa csoportok tagja (pl. könnyebb vagy kváltságos hozzáférés a tőkepacokhoz/pénzügy forrásokhoz) - fejlett elosztás és kereskedelm hálózatak. (ComReg 04/118) A saját moblhálózaton történő hívásvégződtetés esetében a releváns pac az egyén hálózat, a releváns földrajz pac pedg az Ír Köztársaság. A ComReg a mobl hívásvégződtetést technológa-semlegesnek teknt, így a hanghívások 2G és 3G hálózaton történő végződtetése ugyanazt a pacot jelent. (ComReg 07/01) 2004-ben a ComReg pacelemzése alapján a saját moblhálózaton történő hívásvégződtetések pacán jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatónak mnősítette mnd a négy szolgáltatót, azaz a Vodafone-t, az O2-t, a Meteort és a 3 (Hutchson 3G Ireland)-t. (A Hutchson azonban skeresen fellebbezett, ugyans egy szeptember Electronc Communcatons Appeals Panel döntés (ECAP Decson 02/05) nem találta megfelelőnek a ComReg által készített vzsgálatot a Hutchsonra vonatkozóan. Mvel ez a döntés érvénytelenítette a ComReg korább megállapítását, új pacelemzést készített, mmár csak a Hutchson hálózatán történő hívásvégződtetésre vonatkozóan, mnek során azonban smét arra a következtetésre jutott, hogy a Hutchson 3G Ireland s a jelentős pac erővel bíró szereplők közé tartozk.) (ComReg 04/82, 07/01) 149

150 Az összekapcsolás díj szabályozása A ComReg követendőnek tartja az Európában egyre gyakorbb példát, hogy a moblszolgáltatók lehetővé teszk a hálózatukhoz való hozzáférést szabályozó beavatkozás nélkül. A mobl hozzáférés és híváskezdeményezés szolgáltatások pacán a ComReg D6/05 döntésében a következő elvárásokat írta elő a jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatókra (Vodafone és O2 közösen) vonatkozóan: - hozzáférés kötelező bztosítása megalapozott kérés esetén - dszkrmnácómentesség bztosítása - árellenőrzés költség alapú árak bztosításával, - költség-elszámolás rendszer, - számvtel szétválasztás. Az utóbb három kötelezettséget érntő pontosabb előírásokról, e kötelezettségek gyakorlat megvalósításáról még nem született döntés. (ComReg 05/27, 04/118) A saját moblhálózaton történő hívásvégződtetés pacán a ComReg mnden szolgáltatót jelentős pac erővel rendelkezőnek talált. Az SMP-vel rendelkező szolgáltatóknak eleget kell tennük (.) a specfkus hálózatokhoz való hozzáférés és használat, (.) a transzparenca, (.) a dszkrmnácómentesség és (v.) a költség alapú árazás kötelezettségeknek. A Vodafone-tól és az O2-től mndezeken túl megkövetel a költségelszámolást és a számvtel szétválasztást. A Hutchson 3G Ireland hálózatára vonatkozó smételt pacelemzés nemrég zárult le, ebben a ComReg a transzparenca, a dszkrmnácómentesség és a költség alapú árazás kötelezettségét írta elő a szolgáltató számára. Mnden SMP szolgáltatónak költség alapú árakat kell tehát megállapítana a hívásvégződtetésre vonatkozóan. A szolgáltatókat bzonyítás kötelezettség terhel, hogy árak költségalapúak és ésszerű megtérülés rátát tartalmaznak. Az adott szolgáltató által a legutóbb pénzügy évre megállapított forgalommal súlyozott átlagos végződtetés ár nem lehet magasabb a ComReg által számára megállapított (forgalommal súlyozott) referenca árnál. Az árplafont a ComReg 2005-ben vezette be, deglenesnek teknt, addg lesz érvényben, amíg a kellő nformácók nem állnak rendelkezésére a hatékony árak megállapításához. Ehhez a költség-elszámolás és a számvtel szétválasztás rendszer pontosítására van szükség. Mndaddg, míg ez nem történk meg, a ComReg fenntartja magának a jogot többek között benchmark, prcecap vagy lépcsőzetes csökkentés útvonal (glde path) alkalmazására. (ComReg 04/82, 07/01, 05/78) 150

151 6.5 A szabályozás és a pac verseny összefüggése Hívásvégződtetések paca, a hívásvégződtetés díjak alakulása a vezetékes pacon A hívásvégződtetések esetében a pac természetéből fakadóan mnden szereplőnek monopolereje van. A legrégebben pacon lévő szolgáltató, az ercom mnt nkumbens végződtetés díja 1999 óta szabályozottak, melyeket az OAO-kra vonatkozóan (földrajz végződtetés díjak) az STRPL-ben (Swtched Transt and Routng Prce Lst) hoz nylvánosságra. A több szolgáltató (Other Authorsed Operators, OAO-k) végződtetés díjat a ComReg nem szabályozza, azok egymás között tárgyalások eredményeként alakulnak k. Fgyelemmel kísér azonban a szabályozó az OAO-k által megállapított díjakat és folyamatosan vzsgálja, hogy nem rendelkezk-e az nkumbens kegyenlítő vásárló erővel (countervalng buyer power), amnek segítségével nyomást gyakorolhat az OAO-kra (a vzsgálatok tárgyát az ercom mellett a jelentős pac erővel rendelkező hat másk szolgáltató képez). A vzsgált OAO-k többsége 2000-ben lépett a vezetékes szolgáltatások pacára, akkorban nem sok tárgyalás szólt a végződtetés díjakról, általában az volt a jellemző, hogy az új belépő az ercom éppen aktuáls (szabályozott) végződtetés díjához vszonyítva állapította meg a magáét. Az alább ábra egy drekt hozzáféréssel rendelkező fogyasztó csúcsde, háromperces hívásának a különböző szolgáltatók által felszámított végződtetés díjanak abszolút és relatív alakulását mutatja 2000 és 2006 között. A Magnet a legfatalabb tagja a pacnak, végső ára 2006-ban kerültek megállapításra, amelyek az ercom akkor árahoz estek közel. Nem láthatók a grafkonon a Smart díja, mvel ttkosak. 151

152 6-14. ábra: Hívásvégződtetés díjak (háromperces csúcsde hívás) Forrás: ComReg 07/03 Market Analyss: Interconnecton Markets Wholesale Call Termnaton Servces. Azonban a díjak fx eleme (és a percenként árazás) matt, am több szolgáltatóra, köztük az ercomra s gaz, teljesebb képet kapunk, ha a díjak összevetésekor a hívásdőt s fgyelembe vesszük. Az alább ábrák az OAO-k október díjanak az ercoméhoz vszonyított hívásdő-érzékenységét mutatják. 152

153 6-15. ábra: A relatív végződtetés díjak híváshossz-érzékenysége (csúcsdő) Forrás: ComReg 07/03 Market Analyss: Interconnecton Markets Wholesale Call Termnaton Servces ábra: A relatív végződtetés díjak híváshossz-érzékenysége (csúcsdőn kívül, hétvég hívások) Forrás: ComReg 07/03 Market Analyss: Interconnecton Markets Wholesale Call Termnaton Servces. Megállapíthatjuk, hogy az OAO-k végződtetés díja általában magasabbak, mnt az ercom díja. A legkésőbb belépő, a Magnet esetében a legksebb a különbség. A következőkben összefoglaljuk a ComReg által relevánsnak tartott pac szereplők végződtetés díjanak alakulását a belépésüktől kezdve egészen 2006-g. A BT Ireland 2000-ben lépett a pacra, 2000 júlusa és 2005 májusa között díja az ercoméhoz vszonyítva nem változtak, egy háromperces csúcsde hívás végződtetés díja ez dő alatt körülbelül 180%-kal a szabályozott díj felett volt. Az ercom megkísérelt 153

154 megállapodásra jutn a BT-vel, hogy utóbb csökkentse belföld végződtetés díjat, ehhez 2002-ben a ComReg segítségét s kérte, azonban a fent dőszakban nem járt skerrel májusában a BT jelentősen csökkentette végződtetés díjat, am nkább szabályozó nyomásra, mntsem az ercommal való esetleges megegyezés hatására következett be (az öt éve várt új tarfák ugyanabban a hónapban léptek ugyans érvénybe, mnt a ComReg Európa Bzottságnak szóló azon bejelentése, hogy a BT domnáns pac pozícót gyakorol). A BT új ára nagyjából 50%-kal magasabbak a szabályozottnál. A Verzon (korábban MCI) 2000 júlusában hozta nylvánosságra végződtetés díjat, melyek azóta sem változtak (2006 júluság), mntegy 70%-kal haladják meg az nkumbens költség alapú árat. Az ntl 2000-ben lépett a pacra és a több OAO-tól eltérően különböző végződtetés díjakat állapított meg a különböző szolgáltatásokra (prmary, tandem és double tandem) és 2003 között az ntl díja változatlanok voltak, a év szabályozottnál nagyjából 105%-kal magasabb sznten augusztusában a társaság egy típusba vonta a különböző végződtetés díjat. Az utóbb három évben a díjak nagysága nem változott, egy háromperces csúcsde hívásért az ntl az ercom prmer díjánál körülbelül 10%-kal kér többet. Mnd az ntl Ireland, mnd pedg a Chorus a UPC Csoport tagja. A Chorus szntén 2000 óta van a pacon, végződtetés díja 2000 és 2006 között változatlanok voltak, 80%-kal a szabályozott felett sznten. A Colt Telecom végződtetés díja 2002-ben léptek érvénybe, azóta nem változtak, 10%- kal az ercom díja felett vannak. A Smart Telecom termnálás díja 2005-ben az ercom és a Smart között kereskedelm tárgyalások tárgyát képezték (a levelezés másolatat a Smart továbbította a ComRegnek). Végül megegyeztek a díjakról, de végső, konszoldált összekapcsolás megállapodást nem írtak alá, mvel a Smart nem találta kedvezőnek az ercom feltételet. A 2006-ban aláírt végső összekapcsolás megállapodás magasabb díjakat tartalmazott, mnt a 2005-ös levelezés. A Magnet 2006-ban egyezett meg végződtetés díjaról az ercommal, melyek közel azonosak voltak az nkumbens akkor aktuáls prmer díjaval. A ComReg látva az nkumbens és az OAO-k szerződéset úgy vél, az OAO-k továbbra s képesek legalább olyan magas díjakat kalkudn az ercommal, mnt jelenleg árak. Az ercom többször kfejezte gényét arra, hogy az OAO-k csökkentsék végződtetés díjakat, de a ComReg úgy találta, nncs elég alkuereje ahhoz, hogy ezt kkényszerítse. (ComReg 07/03) Az alább ábrán az ercom belföld hívástranztálás díjanak 2000 és 2006 között alakulását követhetjük nyomon. Amnt láthatjuk, a díjak alakulása meglehetősen stabl képet 154

155 mutat, amt a ComReg az OAO-k által gyakorolt jelentősebb versenyző nyomás hányának tulajdonít ábra: Az ercom tranztálás díja (2000. márcus szeptember) Forrás: ComReg 07/02 Market Analyss: Wholesale Call Orgnaton and Transt Servces. Az alább ábra az ercom hely és távolság átlagos kskereskedelm hívásdíjanak alakulását követ nyomon október és január között. A hely díjak az dő alatt sznte változatlanok voltak, míg a távolság díjak a pac megnytásakor (1998. december), majd másodk felében csökkentek jelentős mértékben. 155

156 6-18. ábra: Az ercom hely és belföld hívásdíja (1998. október január) 52 Forrás: ComReg 04/95 Market Analyss: Retal Fxed Calls Markets. A következő ábra az ercom pac részesedésének 1999 és 2007 között alakulását mutatja meg. A lberalzácó (1998. december) után az nkumbens bevétel szernt részesedése rohamos csökkenésnek ndult, am egészen 2001 másodk felég tartott. Ezt kövezően négy éven keresztül ( végég) stagnált, 79-80%-os részesedéssel. Ksebb, átmenet csökkenés következett be 2005 első negyedévében, 2005 utolsó negyedéve óta vszont az ercom pac részesedése nagyjából egyenletesen (negyedévente kb. két százalékkal) csökken. 52 D: nappal (daytme), E: est (evenng), W: hétvég (weekend) tarfák. A díjak ÁFÁ-val értendők. 156

157 6-19. ábra: Az ercom pac részesedése bevétel szernt ( ) % negyedév Forrás: Saját számítások a ComReg 02/26, 02/50, 02/76b, 02/106b, 03/144b, 04/121b, 05/21b, 05/43, 05/73, 05/92r, 06/15, 06/52, 06/68, 07/14r, 07/34,07/67 : Irsh Communcatons Market; Quarterly Key Data dokumentumok alapján. A fenteket összefoglalva a következőket mondhatjuk el az ír vezetékes pacról. A szabályozás és a verseny szempontjából releváns dátumok az 1998 legvégén bekövetkezett teljes pac lberalzácó, 2000-ben a közvetítő előválasztás (carrer preselecton), majd 2004-ben a nagykereskedelm előfzetés (wholesale lne rental) szolgáltatások megjelenése. Utóbb egyre nagyobb térhódítása mndenképpen a verseny erősödésének jele, gyaníthatóan szerepet játszk az nkumbens pac részesedésének nemrég megndult csökkenésében (sajnos az ercom áranak alakulásáról nncsenek 2004 után adatank). Az nkumbens szabályozott hívásvégződtetés díja 2000 és 2006 között meglehetősen stabl képet mutatnak, legalacsonyabbak az ír pacon. Az elmúlt három évben a jelentősebb pac szereplők többsége kezd közelíten a szabályozott díjakat, az ntl 2004-ben, a BT ben csökkentette jelentős mértékben végződtetés díjat. Nem kzárt, hogy a végződtetés díjak csökkenése s hozzájárult az ercom pac részesedésének 2005-től kezdődő csökkenéséhez, azonban ennek alátámasztásához szükségünk lenne a több szereplő pac részesedésének 157

158 alakulására, de legalábbs a következő öt legnagyobb vállalatéra 53 (és pontos következtetésekhez emellett természetesen számos egyéb adatra s). Az ercom áranak alakulásáról az 1999 és 2003 között dőszakra vonatkozóan találtunk használható nformácókat, ebből az tűnk k, hogy a távolság hívásdíjak jelentős csökkenése a 2000-es év elején következett be, majd 2002 másodk felében volt tapasztalható egy az előbbnél ksebb mértékű csökkenés. A hely hívásdíjak 1999 és 2003 között nagy stabltása a verseny hányának tudható be. Érdekes lenne nyomon követn a díjak 2004 után alakulását s, hszen ekkor kezdtek elterjedn a WLR szolgáltatások, és ekkor kezdődött az ercom pac részesedésének csökkenése A saját moblhálózaton történő hívásvégződtetés paca Az alább két ábrán a három jelentős ír moblszolgáltató, a Vodafone, az O2 és a Meteor pac részesedésének alakulása látható előfzetők szernt a 2001 és 2007 között, bevétel szernt pedg a 2003 és 2007 között dőszakban. A Vodafone 1993 óta, az O től, a Meteor pedg 2001 óta van a pacon. A negyedk moblszolgáltató a Hutchson 3G Ireland (más néven 3 ) 2003 szeptemberében lépett be és csak 3G alapú szolgáltatásokat nyújt. 53 A top 5 OAO pac részesedésének alakulását a ComReg 2006 másodk negyedévétől kezdve publkálja. 158

159 6-20. ábra: Pac részesedések előfzetők szernt ( ) % negyedév ms Subs. Vodafone ms Subs. O2 ms Subs. Meteor Forrás: Saját számítások a ComReg 02/26, 02/50, 02/76b, 02/106b, 03/29b, 03/67b, 03/108b, 03/144b, 04/30b, 04/71b, 04/96b, 04/121b, 05/73, 07/34: Irsh Communcatons Market; Quarterly Key Data dokumentumok alapján. Az előfzetők száma szernt mért pac részesedés ábrája a szolgáltatók konvergencáját mutatja. Az O2 stablan tartotta 40%-os pac részesedését 2001 vége és 2005 első fele között, míg ez dő alatt a Vodafone részesedése 58%-ról 50%-ra csökkent, a Meteoré pedg 3%-ról 11%-ra nőtt. A év másodk felétől azonban az O2 pac részesedése s csökkenést mutat, sőt, míg a Vodafone pac részesedése 50%-ról 47%-ra, addg az O2-é 40%-ról 35%-ra csökkent 2005 júnusa és 2007 márcusa között. A Meteor részesedése mndeközben tovább növekedett, a fent dőszakban 11-ről 18%-ra. 159

160 6-21. ábra: Pac részesedések bevétel szernt ( ) % negyedév ms Rev. Vodafone ms Rev. O2 ms Rev. Meteor Forrás: Saját számítások a ComReg 03/67b, 03/108b, 03/144b, 04/30b, 04/71b, 04/96b, 04/121b, 05/73, 07/34: Irsh Communcatons Market; Quarterly Key Data dokumentumok alapján. Nem mutat ennyre egyenletes képet a bevételek szernt pac részesedések alakulása. A Meteor bevételek szernt mért pac részesedése 2003-ban és 2004 első felében meglehetősen stablan 3 és 4% között alakult, 2004 másodk felétől 2005 harmadk negyedég 6 és 7% között mozgott, 2005 másodk felétől pedg folyamatosan növekszk, 2007 első negyedévében 13,5%-ot tett k. A Vodafone-t és az O2-t tekntve a évben előbb 59-60, utóbb 37-38%-os részesedéssel bírt első negyedévében az O2 részesedése 38-ról 45%-ra, a Vodefone-é pedg 58,5-ről 51,5%-ra ugrott. A következő negyedévben ks korrekcó következett, majd 2004 harmadk negyedévében a Vodafone elérte az 50%-os pac részesedést, amt a következő negyedév kvételével (48%) 2006 első negyedég stablan tartott. Ezt követően a szolgáltató részesedése smét csökkenésnek ndult, 2007 első negyedévében 46%-os volt. Mndeközben az O2 bevételek szernt pac részesedése 2004 másodk negyedéve és 2005 harmadk negyedéve között 43% és 45% között mozgott, a következő két negyedévben 40%-ra csökkent, 2006-tól pedg 40-41%-on mozog. 160

161 6-22. ábra: Mobl végződtetés díjak szolgáltatók és dőszakok szernt ( ) eurocent negyedév Vodafone peak Vodafone off peak Vodafone weekend O2 peak O2 off peak O2 weekend Forrás: Saját számítások az ercom Swtched Transt Routng and Prce Lst, Issues 29, 50, 60 dokumentumok alapján. A Meteor végződtetés díja a vzsgált dőszak alatt nagyon csekély mértékben változtak (egészen pontosan a csúcsde hívások végződtetés díja 2006 januárjában az addg 17,8 centről 16,4 centre csökkent, a csúcsdőn kívül és a hétvég végződtetés díj pedg 11,4, lletve 8,9 cent volt a 2001 és 2006 között dőszak egészében), ezért e szolgáltatót nem tüntettük fel az ábrán. A évben mndhárom szolgáltató ugyanakkora végződtetés díjat kért adott dőszak hívásokra. Jellemzően a Vodafone egy-egy nagyobb, az O2 több ksebb lépésben csökkent a végződtetés díjakat, a Meteor pedg (legalábbs a vzsgált dőszak alatt) sznte sehogy. A két nagy szolgáltató csúcsde hívásvégződtetés díja nagyjából együtt mozognak a vzsgált dőszak alatt. A Vodafone két lépésben csökkentette díjat a ma szntre (17,8-ról 12,9 eurocentre), 2002 júnusában (17,8-ról 14,9 eurocentre) és egy évvel később, 2003 júnusában csökkentette jelentősen csúcsde hívásokra felszámított végződtetés díjat. Az O2 ugyanezt tette (csúcsde termnálás díja szntén 17,8-ról 12,9 eurocentre csökkentek), csak három 161

162 (egy nagyobb, majd két ksebb) lépésben: 2002 júnusában (17,8-ról 14,5 eurocentre), 2003 októberében (13,4) és 2004 szeptemberében. A csúcsdőn kívül hívások díja esetében hasonló a helyzet, a Vodafone egy nagy, az O2 több ks lépésben csökkentett, azzal az eltéréssel, hogy előbb jóval később, 2006 januárjában csökkentett, míg az O2 már 2002 júnusában elkezdte. E végződtetés díjak a Vodafone esetében 11,43-ról 8,75 eurocentre, az O2 esetében pedg 11,43-ról 8,25 eurocentre (2002 júnusában 10,8, 2004 szeptemberében 10, 2006 januárjában 8,25 eurocentre) csökkentek. A hétvég hívások végződtetés díjat a Vodafone 2004 szeptemberében csökkentette az addg 8,88-ról 5,97 eurocentre, az O2 pedg 2002 júnusában 8,9-ről 8,7 eurocentre, 2004 szeptemberében 7,87, végül 2006 januárjában 6,01 eurocentre. A ComReg 2007 augusztusában közzétette, hogy a szolgáltatók a végződtetés díjak tovább előre meghatározott úton történő csökkentése mellett kötelezték el magukat. Ennek megfelelően a kevert végződtetés díjakat (a csúcsde, csúcsdőn kívül és a hétvég díj súlyozott átlaga) 2012 január 1-jég 7,99 eurocentre csökkentk. A Vodafone és az O2 úgy tervez, 3,5%-kal csökkent díjat évente a fent öt évben. A Meteor 2008 januárjág 5%-kal, a következő évben tovább 5%-kal, 2010 januárjág újabb 6,5%-kal, 2011, majd 2012 januárjág 10,5, lletve 13%-kal csökkent díjat. A ComReg fenntartja magának a jogot, hogy beavatkozzon, ha ezek a csökkentések nem valósulnak meg. (ComReg 07/58) Összegezve a moblszolgáltatók pac részesedéséről és a végződtetés díjakról rendelkezésünkre álló nformácókat, a következőket mondhatjuk el. A Vodafone-nak az előfzetők száma szernt pac részesedése a 56%-ról 47%-ra, a bevételek szernt pac részesedése 59%-ról 46%-ra csökkent 2003 és 2007 között. Míg az O2 előfzetők szernt pac részesedése a 2005 első felég meglehetősen stabl volt (40% körül), addg bevételek szernt részesedése ez dőszak alatt 38-ról 45%-ra nőtt. Általában gaz, hogy mnd az O2, mnd pedg a Meteor hátránya ksebb a Vodafone-hoz képest, ha a bevételek szernt részesedéseket vzsgáljuk. A Vodafone és az O és 2006 között (több ízben) jelentősen csökkentette a saját moblhálózaton történő hívásvégződtetés díjat. A két nagy szolgáltató csúcsde végződtetés díja 17,776 eurocentről 12,9 eurocentre, csúcsdőn kívül díjak 11,428-ról 8,75, lletve 8,25 eurocentre, hétvég végződtetés díjak pedg 8,888-ról 5,97, lletve 6,01 eurocentre csökkentek. Ezzel szemben a Meteor egyedül 2006 januárjában csökkentette csúcsde végződtetés díját 17,776-ról 16,36 eurocentre, csúcsdőn kívül díja 11,428, hévég végződtetés díja pedg 8,888 eurocent voltak az dőszak egészében. A Meteor tehát 2002-től 162

163 kezdődően nagyobb mértékű végződtetés díjakat számol fel, mnt a másk két szolgáltató, ez a különbség pedg a többek csökkentésevel folyamatosan növekedett. Elképzelhető, hogy a csökkenő végződtetés díjak s hozzájárultak a Meteor pac részesedésének folyamatos növekedéséhez, am 2004 vége, 2005 eleje óta mndkét megközelítés szernt töretlen. A Meteor néhány évg továbbra s megtarthatja az alacsony végződtetés díjakból származó előnyet, de a következő évtől kezdve fokozatosan, a következő öt évben a másk két szolgáltatónál nagyobb mértékben fogja csökkenten végződtetés díjat. A három dőszak végződtetés díjak súlyozott átlaga 2012-re várhatóan mndhárom szolgáltató esetében 7,99 eurocentre csökken. 163

164 Felhasznált rodalom COMREG 03/29b [2003]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, March Megtalálható: COMREG 03/67b [2003]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, June Megtalálható: COMREG 03/108b [2003]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, September Megtalálható: COMREG 03/144b [2003]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, December Megtalálható: COMREG 04/30b [2004]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, March Megtalálható: COMREG 04/71b [2004]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, June Megtalálható: COMREG 04/82 [2004]: Market Analyss Wholesale Voce Call Termnaton on Indvdual Moble Networks. Megtalálható: COMREG 04/96b [2004]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, September Megtalálható: COMREG 04/95 [2004]: Market Analyss: Retal Fxed Calls Markets. Megtalálható: COMREG 04/118 [2004]: Market Analyss - Wholesale Moble Access and Call Orgnaton (Response to Consultaton Document 04/05). Megtalálható: COMREG 04/121b [2004]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, December Megtalálható: 164

165 COMREG 05/21b [2005]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, March Megtalálható: COMREG 05/27 [2005]: Market Analyss Wholesale Access and Call Orgnaton on Publc Moble Telephony Networks. Decson Number: 06/05 Megtalálható: COMREG 05/43 [2005]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, June Megtalálható: COMREG 05/73 [2005]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, September Megtalálható: COMREG 05/78 [2005]: Market Analyss: Wholesale Voce Call Termnaton on Indvdual Moble Networks. Megtalálható: COMREG 05/92r [2005]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, December Megtalálható: COMREG 06/15 [2006]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, March Megtalálható: COMREG PR [2006]: Meda Statement- 30 June 2006 ComReg Quarterly Report Q Megtalálható: COMREG 06/41 [2006]: Consultaton on a retal Prce Cap as a Potental Remedy on Fxed Narrowband Acces Markets Part I. Megtalálható: COMREG 06/52 [2006]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, September Megtalálható: COMREG 06/68 [2006]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data, December Megtalálható: 165

166 COMREG 07/01 [2007]: Market Analyss -Wholesale voce call termnaton on Hutchson 3G Ireland s moble network Megtalálható: COMREG 07/02 [2007]: Market Analyss: Wholesale Call Orgnaton and Transt Servces Megtalálható: COMREG 07/03 [2007]: Market Analyss: Interconnecton Markets Wholesale Call Termnaton Servces. Megtalálható: COMREG 07/17R [2007]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data Report, March Megtalálható: COMREG 07/32 [2007]: ComReg Trends Survey Seres, Wave 1, Presentaton of Results, prepared by Amarach Consultng. Megtalálható: COMREG 07/34 [2007]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data Report, June Megtalálható: COMREG 07/48 [2007]: Consultaton on a retal Prce Cap as a Potental Remedy on Fxed Narrowband Acces Markets Part II. Megtalálható: COMREG 07/51 [2007]: Market Analyss Interconnecton Market Revew Wholesale Call Orgnaton & Transt Servces (Response to Consultaton Document 07/02). Megtalálható: COMREG 07/58 [2007]: Informaton Notce Further reductons n moble termnaton charges by Vodafone, O2, and Meteor wll beneft consumers. Megtalálható: COMREG 07/67 [2007]: Irsh Communcatons Market: Quarterly Key Data Report, September Megtalálható: 166

167 COMREG [2007]: Prce Cap Regulaton. Megtalálható: Letöltve: szeptember 23. EIRCOM [2004]: ercom Swtched Transt Routng and Prce Lst, Issue Elérés: Interconnect, strplv29.pdf EIRCOM [2006a]: ercom Swtched Transt Routng and Prce Lst, Issue Elérés: Interconnect, STRPL Issue 50marked.pdf EIRCOM [2006b]: Current Cost and Long Run Incremental Cost Statements for the Year Ended 31 March Accountng Documents. Megtalálható: EIRCOM [2007]: ercom Swtched Transt Routng and Prce Lst, Issue Elérés: Interconnect, STRPL Verson 60 Unmarked.pdf ODTR 99/71 [1999]: Lberalsaton n the Irsh Telecommuncatons Market One Year On. Megtalálható: ODTR 02/26 [2002]: The Irsh Communcatons Market Quarterly Revew March Megtalálható: ODTR 02/50 [2002]: The Irsh Communcatons Market Quarterly Revew June Megtalálható: ODTR 02/69 [2002]: Future Regulaton of Electronc Communcatons Networks and Servces, Access and Interconnecton Drectve 2002/19/EC. Megtalálható: ODTR 02/76b [2002]: The Irsh Communcatons Market Quarterly Revew September Megtalálható: ODTR 02/106b [2002]: Irsh Communcatons Market Quarterly Revew December Megtalálható: 167

168 7. Összekapcsolás díjak szabályozása Németországban Bálnt Mónka 7.1 Történelm áttekntés A német telekommunkácós pac lberalzálása az 1980-as évek végén kezdődött, addg egyetlen, állam tulajdonban lévő vállalat, a Deutsche Bundespost működött a pacon. A verseny előkészítésének első lépése (Postreform I.) a telekommunkácós monopólum 3 részre osztása volt 1989-ben, amely során a következő vállalatok jöttek létre: Deutsche Bundespost Postdenst (a posta szolgáltatató), a Deutsche Bundespost Postbank (bank szolgáltatás), és a Deutsche Bundespost Telekom (DBT, telekommunkácó). Ezeket a reform másodk lépéseként (Postreform II.) 1995-ben részlegesen prvatzálták, a DBT átalakult részvénytársasággá, a részvények 42,3%-a azonban továbbra s az állam tulajdonában maradt. A teljes prvatzácó késése problémát jelentett a versenyt szempontjából, ugyans az állam, mnt a DTAG tulajdonosa, sokkal nkább a vállalat érdeket tartotta szem előtt, ahelyett hogy szabályozóként a versenyző pac környezet kalakítását segítette volna elő (OECD 2004). Az 1995-ös reform tulajdonképpen csak a prvatzálásra fókuszált, és a versenyszerkezeten nem változtatott. (Balles Felger Krschsepel 2001) augusztus 1-jén hatályba lépett az új Távközlés törvény (Telekommunkatosgesetz, TGK), melynek értelmében új telekommunkácós szabályozó szervezet jött létre, mely a Deutsche Telekom monopoljoganak nagy részét felszámolta. A törvény deregulácós jellegű volt abban az értelemben, hogy csak a közcélú beszédátvtel szolgáltatás és a közcélú szolgáltatásokhoz szükséges fzka nfrastruktúra működtetése lett engedélyköteles. Mnden más szolgáltatás nytva volt bárk előtt, csupán bejelentés kötelezettség vonatkozott rájuk, és nem volt külföld tulajdonos korlátozás a telekommunkácós cégeket lletően. A telekommunkácós pac tényleges nytása január 1-jén történt meg az Európa Unós poltkával összhangban. Ezzel egy dőben jött létre az ágazat szabályozó, a Távkölzés és Posta Szabályozótestület (Regulerungsbehörde für Telekommunkaton und Post) néven. 7.2 Telekommunkácós pacok Németországban A beszédátvtel szolgáltatások pacának lberalzálása után nagy számban léptek be a pacra új versenyzők szeptemberég kb. 600 szolgáltatónak engedélyezték, hogy telekommunkácós szolgáltatást nyújtson, ebből 230 beszédátvtel, 300 pedg vezetékes 168

169 távközlés nfrastruktúra működtetésére kapott engedélyt. Ezen kívül tovább 1200 olyan távközlés szolgáltatást nyújtó cég jelent meg a pacon, akkre nem vonatkozott az engedélyeztetés eljárás, csupán bejelentés kötelezettségük volt a szabályozó felé (Lubben 2001) ábra: A távközlés szolgáltatást nyújtók számának növekedése Forrás: A pac megnytása az árak dráma csökkenését (1998 januárjától 1999 közepég kb. 80%- kal csökkentek az árak), és a pac szereplők számának növekedését eredményezte Vezetékes távközlés szolgáltatások paca A pac szereplők, a pac szerkezete 54 A vezetékes távközlés pacokon működő szolgáltatók számát, nagyságát és a pac szerkezetét befolyásolja, hogy mely pacról beszélünk: hely, belföld távolság, vagy nemzetköz szolgáltatások pacáról. Noha a pacra való belépésnek nncsenek szabályozásból fakadó korláta, azonban nylvánvalóan sokkal nehezebben valósítható meg a hely pacra 54 OECD [2004] 169

170 történő belépés, mnt a belföld távolság pacra, többek között a specáls hálózat hozzáférések különböző formá végett. Ezt mutatják az alább adatok s. Az nkumbens szolgáltatónak, a DTAG-nak a pac részesedése a belföld távolság beszélgetések pacán 1998 óta, az új belépőknek köszönhetően folyamatosan csökkent. Utóbbak pac részesedése a kapcsolt percek értelmében 10%-ról 28%-ra nőtt 1998-ról re, majd 35%-ra 2001-re. A nemzetköz szolgáltatások pacán az új belépők pac részesedése 1998-ban 20% volt, am 48%-ra nőtt 1999-ben, és 56%-ra 2000-ben, de 2001-ben vsszaesett 50%-ra. Az új belépők száma főleg a lberalzácót követő 3 évben nőtt meg, am elsősorban az általuk nyújtott magasan versenyképes tarfáknak volt köszönhető. A csökkenő árak vszont a kevésbé hatékony vállalatok pacról való kszorulását eredményezték, amnek következtében a DTAG vsszanyerte pac részesedésének bzonyos részét. A hely szolgáltatások pacán a DTAG továbbra s domnáns szereplő maradt, a pac részesedése több mnt 95%. Az alább táblázat a német vonalas telekommunkácós pacon lévő vállalatok számát, lletve a vonalak számát, megoszlását mutatja azok jellege szernt (analóg, ISDN) 1998-tól 2006-g. A DTAG fő versenytársa ezen a pacon az Arcor, amely 74%-ban az angla Vodafone tulajdonában van. Az adatok alapján látható, hogy a vonalak (hálózat) tekntetében a DTAG fölénye továbbra s jelentős, a verseny elsősorban a hálózaton nyújtott szolgáltatásoknál erősödött. A pacon a DTAG mellett néhány nagyobb és sok kcs szolgáltató van jelen. 170

171 7-1. táblázat: Pac részesedések a vonalak száma szernt Versenytársak Vonalak, előfzetések (összesen, mlló) 0,16 0,40 0,86 1,62 2,27 3,11 4,27 6,64 9,35 ebből: analóg (%) 15,0 22,0 17,0 12,0 11,0 11,0 11,0 13,0 16,0 ebből: ISDN (%) 85,0 78,0 83,0 88,0 89,0 89,0 89,0 87,0 84,0 Szolgáltatók száma DT AG Vonalak (összesen, mlló) 46,37 47,81 49,36 50,83 51,51 51,23 50,41 48,18 45,16 ebből: analóg (%) 78,0 72,0 65,0 60,0 56,0 53,7 52,6 53,3 54,0 ebből: ISDN (%) 22,0 28,0 35,0 40,0 44,0 46,3 47,4 46,7 46,0 Összesen Vonalak (összesen, mlló) 46,53 48,21 50,22 52,45 53,78 54,34 54,68 54,82 54,51 Versenytársak részesedése (%) 0,3 0,8 1,7 3,1 4,2 5,7 7,8 12,1 17,2 DT AG részesedése (%) 99,7 99,2 98,3 96,9 95,8 94,3 92,2 87,9 82,8 Forrás: Sprachtelefondenst_vp.html#telefonkanaele A pac nagysága és fejlődése A következő grafkon a vonalas hálózaton belül lebeszélt percek számának alakulását mutatja a DTAG és versenytársara bontva, ll. együttesen (mllárd percben, a nylvános telefonállomások és az egyén felhasználók forgalmát s beleértve) g folyamatosan nőtt a DTAG hálózatán, 2002-g az összes hálózaton lebonyolított telefonbeszélgetések száma től 2005-g enyhe (6%-os) vsszaesés tapasztalható az összekapcsolás percek mennységében (amely valószínűleg a mobltelefonok elterjedésének tudható be), ugyanezen dőszak alatt vszont kb. 25%-kal csökkent a DTAG hálózatán belül folytatott beszélgetések dőtartama. 171

172 7-2. ábra: Vezetékes hálózaton belül lebeszélt percek száma, Forrás A belföld távolság beszélgetések általános percdíja a pac megnytását követően, 1997-ről 1998-ra jelentősen, a napközben hívásdíjat tekntve kb. 68%-kal, ezt követően folyamatosan csökkent, am azt eredményezte, hogy 2005-ben napszaktól függően már 1 cent/perc alatt áron s lehetett telefonáln. 172

173 7-3. ábra: Belföld távolság beszélgetések mnmáls díja Általános tarfák árengedmény nélkül (Cent/perc), munkanapokon, Call-by-Call Forrás: A moblszolgáltatások paca A pac szereplők, és a pac szerkezete A mobl távközlés pacon a verseny 1990-ben kezdődött, amkor a T-Mobl mellett a Bundesmnsterum für Post und Telekommunkaton a Mannesmann-nak s adott engedélyt a GSM 900 sávú hálózat használatára. A másodk generácós GSM 1800 sávú hálózatra ban kapott engedélyt az E-Plus, majd 1997-ben a VIAG Telekom ban a 2 legnagyobb szolgáltató a T-Moble és a Vodafone (korábban Mannesmann) voltak 25 mlló és 23 mlló előfzetővel, amely 41% ll. 38%-os pac részesedést jelentett. A fent vállalatokat az E-Plus Moblfunk követte a 3. helyen 7,5 mlló, végül az O 2 Germany (korábban Vag Interkom) 4,9 mlló előfzetővel. (OECD 2004) A moblhálózat tulajdonosoknak a szolgáltatást génybevevők száma szernt pac részesedése nem mutat jelentős változást 2007-ben: a T- Mobl és a Vodafon D2 részesedése némleg csökkent 37,7%, ll. 34,7%-ra, az E-Plus (14,9%) és O 2 Germany (12,7) javára. 173

174 7-4. ábra: A szolgáltatók pac részesedésének fejlődése a szolgáltatást génybevevők száma szernt Forrás: ben 7 vállalatnak adott az ágazat szabályozó 20 évre szóló, 3. generácós UMTS (Unversal Moble Telcommuncaton System) engedélyt. Ezek a következők voltak: T- Moble Deutschland GmbH, Vodafone D2 GmbH, E-plus 3G Luxemburg S.à.r.l., O 2 (Germany) GmbH & Co OHG, MoblCom Multmeda GmbH, Quam GmbH, melyek közül a MoblCom Multmeda GmbH 2003-ban vsszaadta az engedélyt. Jelenleg tehát 6 vállalat működk a pacon, amt hatszereplős olgopólumként defnálhatunk. Amnt azt az alább grafkon mutatja, a moblszolgáltatást nyújtó valamnt hálózattal rendelkező vállalatok forgalomból származó bevételében folyamatos növekedést fgyelhetünk meg. 174

175 7-5. ábra: A moblszolgáltatást nyújtó lletve hálózattal rendelkező szolgáltatók forgalomból származó bevételének alakulása Forrás: A pac nagysága és fejlődése Míg 1990-ben moblszolgáltatások penetrácója nem érte el az 1%-ot sem, exponencáls növekedést követően 1999-re 28,5%-ra emelkedett ben már a lakosság több mnt fele génybevett valamlyen moblszolgáltatást. Mára a penetrácós ráta meghaladta a 100%-ot (lásd 7-6. ábra). Az SMS forgalom az 1999-es képest (3,6 mrd SMS) 2000-ben (11,4 mrd SMS), 2001-ben (17,1 mrd SMS) bekövetkező dnamkus fejlődését követően folyamatosan emelkedett, től kezdve megközelítőleg 22 mrd SMS sznten stagnál. (Bundesneztagentur 2007) 175

176 7-6. ábra: A moblszolgáltatásokat génybevevők száma (mlló fő), penetrácós ráta (%), Forrás: A szabályozás kérdése Intézmény háttér A Gazdaság Mnsztérum (Bundesmnsterums für Wrtschaft und Technologe) rendelkezk a legmagasabb szövetség törvény hatalommal. Felelőssége a telekommunkácós ágazatot lletően általános rányelvek kdolgozására korlátozódk, tehát nem avatkozhat be egyed döntésekkel, az ágazat szabályozó függetlenségének védelme érdekében. Feladata közé tartozk a távközlés törvény (Telekommunkatonsgesetz, TKG) átdolgozása, felülvzsgálata, az parág szereplőkkel és az érdekképvseletekkel folyatott konzultácót követően törvényjavaslat kdolgozása, majd annak végrehajtása ban a pacnytással egydőben a Távközlés és Posta Szolgáltatásért Felelős Mnsztérumból (Bundesmnsterum für Post und Telekommunkaton, BMPT) és a Posta és Távközlés Szövetség Hvatalból (Bundesamt für Post und Telekommunkaton, BAPT) jött létre a szerkezetleg különálló hálózatos ágazatok szabályozó hatósága, a Regulerungsbehörde für Telekommunkaton und Post, RegTP júlus 13-tól a szervezet új neve: a Bundesnetzagentur für Elektrztät, Gas, Telekommunkaton, Post und Esenbahnen. A Bundesnetzagentur független hatóság, melynek rendeletet csak az gazgatás bíróság vzsgálhatja felül. A távközlés ágazatot lletően a fő feladata gondoskodn a 55 OECD[2004] és 176

177 távközlés törvény és tovább rendeletek betartásáról, amelyek a telekommunkácós pacok fejlődését szolgálják. Tevékenysége az alább területekre terjed k a távközlés pacot lletően: - esélyegyenlőséget bztosító és működőképes verseny bztosítása; - engedélyek kadása, és frekvenca-szabályozás; - egyetemes szolgáltatások bztosítása elérhető áron; - árszabályozás; - hálózat hozzáférés és összekapcsolás szabályozása. A RegTP 9 szabályozó bzottságból (Beschlusskammer) 4 foglalkozk a telekommunkácós ágazattal, azon belül pedg: - Beschlusskammer 1: szűkös telekommunkácós és posta engedélyek elosztása, egyetemes szolgáltatások; - Beschlusskammer 2: árszabályozás; - Beschlusskammer 3: telekommunkácós pacon előforduló versenyellenes gyakorlatok ellenőrzése, ex-post árszabályozás; - Beschlusskammer 4: specáls hálózat hozzáférések, beleértve az összekapcsolást s. A Versenyhvatal (Bundeskartellamt) feladata az 1958-as versenytörvény végrehajtása, amely tltja a versenyt korlátozó megállapodások létrejöttét (kartelltlalom), a gazdaság erőfölénnyel való vsszaélést, valamnt ellenőrz a vállalat összefonódásokat (fúzókontroll). A Bundesnetzagentur és a Bundeskartellamt együttműködk a versenyző pac környezet kalakítása során, mvel hatáskörük a távközlés pacot lletően átfed egymást. A RegTP és a Versenyhvatal között kapcsolat Az ágazat szabályozás és a versenytörvény között lényeg és eljárásmódbel kapcsolat s van. A távközlés törvénynek (TKG) a pénzügy átláthatóságra, az ex-ante árszabályozásra, a kskereskedelm árszabályozásra, és az összekapcsolás díjakra vonatkozó rendelkezése általánosságban mnd szerepelnek a versenytörvényben. A RegTP a TKG versenyellenes magatartásra vonatkozó szabályok alkalmazásáért felelős, amelyek bzonyos mértékg helyettesítk a versenytörvényt, mndaddg, amíg a pac erők működésbe nem lépnek, és a verseny önfenntartó jellegű nem lesz, hszen akkor a versenytörvény teljesen átvesz az ágazatspecfkus szabályozás helyét. A TKG által s lefektetett RegTP és a versenyhvatal között együttműködés a gyakorlatban s szoros, nemcsak a versenyfelügyelet általánosságban ll. a távközlés pacon mnél 177

178 hatékonyabb bztosítása érdekében, hanem azért s, mert a távközlés ágazatban lévő, releváns pacok meghatározásánál lletve e pacokon működő szolgáltató(k) pac domnancájának meghatározásánál a hatóságoknak együtt kell működnük és egybehangzóan kell döntést hoznuk. Egyéb, a pac feltételeket befolyásoló ügyekben a versenyhvatalnak kommentárral kell ellátna a RegTP döntését, de egyk hatóság sncs kötelezve a másk véleményének elfogadására. Jelentős Pac Erővel bíró szereplők A RegTP törvényben rögzített feladata a távközlés pacok folyamatos megfgyelése, elemzése, mely a releváns pacok defnálását lletve ezeken a pacokon működő domnáns szolgáltató(k) meghatározását foglalja magában. Más országok gyakorlatához hasonlóan Németországban s tltott a domnáns pozícóval való vsszaélés, és ennek megelőzése végett a domnáns pac szereplőkre specáls szabályok és kötelezettségek vonatkoznak: - a nyújtott szolgáltatásokért ll. a hálózat hozzáférésért felszámolt díjakat és az azokhoz kapcsolódó üzlet feltételeket az ágazat szabályozónak jóvá kell hagyna (ex-ante szabályozás), pac domnancával történő vsszaélés esetén alá kell vetne magát egy ex-post vzsgálatnak; - köteles a versenytársak számára nem dszkrmnatív módon hozzáférést bztosítan azokhoz a szolgáltatásokhoz és berendezésekhez, amket ő maga belsőleg használ lletve amelyeket a pac számára nyújt; - köteles egyetemes szolgáltatásokat nyújtan; - engedélyekbe bele kell foglaln a szűkös frekvenca erőforrásokra vonatkozó korlátozó feltételek, továbbá azt a korlátozást, mszernt nem egyesülhet más szolgáltatóval ugyanazon a pacon. Az Európa Bzottság ajánlása (2003/311/EG) alapján meghatározott releváns pacokon, azaz a Híváskezdeményezés vezetékes hálózatokon (8), Hívásvégződtetés saját vezetékes hálózaton (9, kvéve a A nemzet moblhálózatból nemzet moblhálózatba történő hívások tranztálás és végződtetés szolgáltatása (Transtdenste plus Termnerung von Verbndungen mt Ursprung n natonalen Moblfunknezten n natonale Moblfunknezte)), Tranztálás szolgáltatás vezetékes hálózatokon (10) megnevezésű releváns pacokon domnáns vállalatként mnősítették a Deutshe Telekom AG-t. 178

179 A 15. Moblhívások hozzáférése és kezdeményezése nevű releváns pac defnálása és elemzése 2003 végén kezdődött, és jelen nformácónk szernt nem állapították meg a domnáns vállalatok körét elején, a 16. Hívásvégződtetés saját moblhálózaton elnevezésű releváns pacon mnd a négy moblszolgáltató: T-Moble Deutschland GmbH, Vodafone D2 GmbH, az E-Plus Moblfunk GmbH & Co. KG és a O2 (Germany) & Co. OHG jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatóként lett mnősítve. (Bundesneztagentur 2005) Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán Összekapcsolás rezsmek 56 A telekommunkácós pac lberalzácója során az egyk legjelentősebb döntés az összekapcsolás jellege, szabályozása és az összekapcsolás árazás modellje kapcsán született. Az első összekapcsolás díjra vonatkozó határozatot még az ágazat szabályozó megalakulását megelőzően, szeptember 12-én hozta meg a Távközlés és Posta Szolgáltatásért Felelős Mnsztérum. Ekkor átlagos 0,014 euró/perc sznten állapították meg a hívásvégződtetések és híváskezdeményezés alapdíját a Deutsche Telekom hálózatán. Habár az Európa Összeköttetés Drektíva 97/33/EC előírta az nkumbensek szolgáltató(k) (Deutsche Telekom) számára a teljes, hánytalan összekapcsolás ajánlat nylvánossá tételét, a német ágazat szabályozó tartózkodott lyen kötelezettség krovásától. Helyette a szabályozó kötelezővé tette, hogy a Deutsche Telekom mnden ajánlatában a meghatározott hívásvégződtetés és tranztálás díjakat rögzítse. Az ágazat szabályozó 2000-től a hatékony szolgáltatás bztosításának hosszú távú előremutató nkrementáls költségenek a meghatározására analtkus költségmodelleket használ ben a Wssenschaftlches Insttut für Kommunkatonsdenste (WIK) kdolgozott az ágazat szabályozó számára egy analtkus költség modellt, mely az elemenként árazás megközelítést használja (a távközlés hálózatokat a szerepük szernt meghatározott elemere bontja) és kmutatja a hálózat nfrastruktúra hosszú távú előremutató nkrementáls költséget. Kezdetben távolság-alapú árazás rendszer alapján (Element Based Chargng auf Bass enes Zonenmodells) képezték az összekapcsolás díjakat. Ebben aszernt határozták meg a 56 Bundesnetzagentur [2006]: [1999] [2006]] 179

180 különböző tarfákat, hogy a hívás mlyen távolságra történk. 4 zónát különböztettek meg: hely, km, km, 200 km-en felül. A modellt dőközben fejlesztették és így január 1-jétől bevezették a hálózat elemenként árazást (element-based nterconnecton charge). Ebben az esetben a forgalom továbbításáért fzetett tarfa a továbbítás során használt elemek számától és típusától függ, nem pedg attól a távolságtól, amelyen a forgalmat továbbítják. Ez a hálózat elemenként árazás lehetővé tesz, hogy a szolgáltatás költséget transzparensen lehessen hozzákapcsoln a funkconálsan meghatározott elemekhez. Az új rezsm 3 zónát különböztet meg a szolgáltatás típusa szernt: I. local area, II. sngle transt, III. double tranzt. Az összekapcsolás díjak különbözhetnek aszernt, hogy az összekapcsolás mely zónában megy végbe, továbbá a hálózat terheltsége szernt (csúcsdőn belül/csúcsdőn kívül) s. Ezeket a tarfákat tehát ún. bottom-up modellben alakították k, am egy hatékony hálózat elemekből felépített feltételezett hálózat költséget defnálja. A DTAG fellebbezést nyújtott be az új, hálózat elemenként árazás alkalmazása ellen előbb az admnsztratív bíróságnál, majd a legfelsőbb bíróságnál, mvel gazságtalannak tartotta, hogy a tarfa-rendszer nem az ő létező hálózat költség-szerkezetén alapul, hanem egy hatékonynak feltételezett hálózat költségen. Az összekapcsolás díjak azonban továbbra s érvényben maradtak, mvel mndkét bíróság vsszautasította a DTAG keresetét. A Távközlés tv. szernt a Szabályozó kötelez a jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatót, hogy az érvényben lévő költségmodell alapján egy referenca ajánlatot hozzon létre, amelyet - mután a Szabályozó jóváhagyta - az összes összekapcsolás megállapodásnál fgyelembe kell venne. A Szabályozó abban az esetben fogadja el a szolgáltató referenca ajánlatában közzétett összekapcsolás díjakat, ha nem haladják meg a hatékony hálózat elemekből felépített feltételezett hálózat költséget. Az összekapcsolás díjak kalakításával kapcsolatos tovább probléma a két-lépcsős megközelítés volt: első lépésben a felek a technka és más szerződés feltételeket határozták meg, majd másodk lépésként ezeknek függvényében alakították k az árakat. Ez utóbb hosszú deg s eltarthatott, amely akadályozta az új belépők tevékenységét. Jogszabály háttér A távközlés ágazat szabályozásának célja a verseny elősegítése és a távközlés szolgáltatások meghatározott szntjének a bztosítása az egész ország terültere vonatkozóan. Ezért van szükség árszabályozásra a domnáns vállalatokkal szemben. Mután az ágazat 180

181 szabályozó TKG-ban rögzített feladatának eleget téve meghatározta a jelentős pac erővel rendelkező vállalato(ka)t, kötelezhet ő(ke)t, hogy szabály szernt 3 hónapon belül egy az összekapcsolás szolgáltatásokra vonatkozó referencaajánlatot (RIO) hozzon (hozzanak) nylvánosságra. Abban az esetben, ha a domnáns szolgáltató nem, vagy a rendelkezéseknek nem megfelelő referencaajánlatot nyújt be, a RegTP határozza meg azon szolgáltatások és berendezések körét, melyek ránt általános kereslet van. A RegTP-nek lehetőséget kell adna a szolgáltatások tényleges és a lehetséges használó számára ll. a SMP szolgáltató számára, hogy véleményezzék a referenca ajánlatot. A RIO mellett a domnáns szolgáltatónak költségkmutatást kell készítene az általános és közvetlen költségekről, be kell mutatna, hogy ezek hogyan oszlanak el a nyújtott szolgáltatások között, továbbá részletes nformácót kell szolgáltatna a költségszámítás módszeréről, majd jóváhagyásra be kell nyújtana a szabályozónak. A RegTP akkor engedélyez az összekapcsolás díjak használatát, ha a költségek, melyeken a számítás nyugszk, nem haladják meg az általa modellezett, hatékony szolgáltatás nyújtásának költséget. Ezeket a költségek a szolgáltatásnyújtás hosszú távú nkrementáls költségeből és a mennységtől független általános költségekre rakott nyereségkulcsból származtatják. Az összekapcsolás díjakban történt változások A 2002 előtt, távolság-alapú összekapcsolás díjak összehasonlítása a hálózat elemenként árazással a szerkezet különbségek (a zónák méretének változása) matt nehézségekbe ütközk, így az alább táblázat csak az azután engedélyezett legfontosabb szolgáltatásokért (híváskezdeményezés és végződtetés) fzetendő díjakat mutatja. 181

182 7-2. táblázat: A híváskezdeményezés és végződtetés díjak alakulása Csúcsdőben Csúcsdőn kívül Munkanapokon (hétfőtől péntekg 9.00 órától órág) Munkanapokon óra között; valamnt szombaton és vasárnap és nemzet ünnepnapokon órától órág /perc /perc január november 30. Tarfazóna I 0,0065 0,0044 Tarfazóna II 0,0107 0,0071 Tarfazóna III 0,0186 0, decemer május 31. Tarfazóna I 0,0059 0,0040 Tarfazóna II 0,0096 0,0064 Tarfazóna III 0,0152 0, júnus november 30. Tarfazóna I 0,0052 0,0036 Tarfazóna II 0,0088 0,0059 Tarfazóna III 0,0136 0,0089 Forrás: Entschedung_up.html Noha a január 1-jétől érvényes díjak közel 10%-kal magasabbak, mnt amket szeptemberében hozott Arcor-döntés tartalmazott, így körülbelül 25%-kal alacsonyabbak a DTAG által benyújtott ajánlatban rögzítetteknél. Az új rezsm bevezetésekor a DTAG összekapcsolás díja átlagosan 14%-kal csökkentek (tt ném fenntartással kell élnünk az eltérő felépítés matt). 182

183 A december 1-től érvénybe lépő új tarfák következtében az összekapcsolás díjak átlagosan 9,5%-kal csökkentek, a júnus 1-jétől megállapított díjak pedg átlagosan 10%-kal lettek alacsonyabbak a megelőző dőszak árakhoz képest ben a szabályozó hatóság számos eljárást folytatott, szabályozva az úgynevezett nem kölcsönös végződtetés díjakat, melyeket az alternatív hálózat hozzáférést szolgáltatók számolhattak fel a Deutsche Telekomnak az ő hálózatukon végződtetett hívásokért. A szabályozásnak köszönhetően azok a szolgáltatók, akk benyújtották a specáls díjakra vonatkozó kérvényt, átlagosan 25%-kal kérhettek többet a hálózatuk használatáért, mnt a Deutsche Telecom által ugyanazért a szolgáltatásért felszámolt díj. A szabályozás az alternatív hálózat hozzáférést szolgáltatók számára egyfajta kompenzácót jelentett, a domnáns pac szereplőhöz képest később belépésükért és a kezdet ksebb fogyasztó bázsért. A belépést követő dőszakban vszont a díjakat már a domnáns szereplő díjaval azonos sznten határozták meg. Az új szolgáltatók által króható pótdíj tehát deglenes jellegű volt. Ezeket a díjakat az európa díjakkal összehasonlítva állapították meg. A júnus 26-án életbe lépett új távközlés törvény megváltoztatta a korább gyakorlatot. Ezt követően azon szolgáltatók esetében s, akket addg nem mnősítettek domnáns vállalatként, vzsgálták, hogy az összekapcsolás díjak elfogadható nagyságúak-e. Az új szabályozás során a RegTP először folyamodott más európa országok összehasonlító pacelemzéséhez, melyek megállapították, hogy az összes országra nézve a versenytársak megegyező díja kb. 17 %-kal magasabbak, mnt a németország árak. A RegTP ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy az így engedélyezett díjakkal vssza lehet éln abban az esetben, ha azok a jelenkor árakat több mnt 25%-kal túllépk. Az áraknak effajta szabályozása tehát akkor lép életbe, ha a Deutsche Telekom és versenytársa képtelenek megegyezn a szerződés eme pontjában. (IRG 2005) A szabályozásban, összekapcsolás díjak alakulásában történt változások hatása a pacra vezetékes távközlés szolgáltatások paca A telekommunkácós pac bzonyos területen közvetlenül a pac megnytása után ntenzív verseny kezdődött. Ez megnylvánult az nkumbens vállalat pac részesedésének folyamatos vsszaesésében (bzonyos szolgáltatások esetében), a versenyzők számának a növekedésében, a kskereskedelm ll. nagykereskedelm árak csökkenésében. Amnt azt már e fejezet elején említettem, a hely szolgáltatások pacán az nkumbens vállalat pac részesedése a pac megnytása óta napjankg nem csökkent jelentősen. Ennek oka nagyrészt az új versenytársaknak a hely pacra történő akadályozott belépése. Amnt az 183

184 Európa Közösség által készített tanulmányból kderül (Európa Bzottság 2001), Németországban 1997-ről 2000-re egy átlagos 3 perces hely hívásért felszámolt kskereskedelm ár 1%-kal növekedett, így 2000-ben az unós átlag alatt 12,4 eurócentet (vásárlóerő partáson számolva) kellett ezen hívásért fzetn. Ugyanezen dőszak alatt a 10 perces hely hívás ára s átlagosan 1%-kal emelkedett 43,3 eurócentre, meghaladva ezzel az unós átlagot. A belföld távolság hívások pacán tapasztalható verseny, a Deutsche Telecom pac részesedésének a csökkenése, és az egyre hatékonyabb versenytársak megjelenése a kskereskedelm árak csökkenésében s tükröződnek. Az első három-négy évben a kskereskedelm árak drasztkus zuhanását követően azok megközelítően elérték napjank árszntjét. Az 1998 januárjához képest a belföld távolság beszélgetések ára másfél év alatt körülbelül 80-85%-kal csökkentek. (RegTP 1999) Egy átlagos fogyasztó a monopólum dőszakához képest 2003-ban egy belföld távolság beszélgetés összegének 7%-át, 2005-ben 5%-át fzette csupán. A pac jellemzésére szolgáló megfelelő adatmennység hányában nem állapítható meg egyértelmű ok-okozat összefüggés az árak nagykereskedelm ll. kskereskedelm sznten történő változása között. A rendelkezésünkre álló nformácók alapján annyt mondhatunk, hogy az összekapcsolás díjak csökkentésével párhuzamosan csökkent a Deutsche Telekom pac részesedése, és alacsonyabbak lettek a kskereskedelm árak. A német statsztka hvatal által közzétett vezetékes telefonszolgáltatásokra számolt árszínvonal 2003-ról 2004-re 0,2%-kal lett magasabb. Így a hely beszélgetések 2004-ben az előző évhez képes átlagosan 4,8%-kal lettek kedvezőbbek. A fogyasztók a nemzetköz hívások esetében s érzékelhették a verseny erősödésének előnyös következményet. A tíz legfontosabb célországba rányuló hívások díja 1998-ról 1999-re átlagosan 74%-kal, 2005-re 97%-kal csökkent. (Bundesneztagentur 2005) Szabályozás a mobl szolgáltatások pacán Összekapcsolás rezsmek A szabályozó hatóság 2006 előtt nem szabályozta a mobl távközlés pacot, beleértve a végfelhasználó lletve az előzetes szolgáltatásokat (az összekapcsolás feltételet, a díjakat), annak ellenére, hogy a távközlés törvényben rögzített lehetősége megvolt rá. A RegTP úgy ítélte meg, hogy noha a két legnagyobb mobl szolgáltatónak (T-Mobl, Vodafon) az együttes pac részesedése 80% (külön-külön kb. 40%-40%), ennek ellenére sem rendelkeznek jelentős 184

185 pac erővel, így nem kötelezték őket arra sem, hogy költség-alapú összekapcsolás szolgáltatás nyújtsanak a vezetékes szolgáltatónak. Csupán összekapcsolás szolgáltatás bztosításának kötelezettsége vonatkozott rájuk. Az Európa Bzottság egy 2003-ban közzétett ajánlásában a fent szabályozás megváltoztatása mellett foglalt állást. Az ajánlás meghatározott olyan pacokat, amelyeken jelentős, tartós összekapcsolás akadályok léteznek, és amelyek nem képesek bzonyos dőszakon belül a hatékony pac felé közeledn, így ezen területeken a pac kudarcok ellen nem lehet csupán egy általános versenytörvénnyel fellépn. Ezeket a pacokat ex-ante kell szabályozn abban az esetben, ha a nemzet ágazat szabályozó a releváns pacra vonatkozó pacelemzést követően jelentős pac erő létét állapítja meg. A szabályozó hatóság azonban úgy döntött, hogy nem tesz kötelezővé árcsökkentést a vezetékesből mobl hálózatba történő végződtetés esetén az EU nyomás ellenére sem, mondván, hogy a Vodafone és a T-Moble végződtetés díja csúcsdőben, megelőző szabályozás nélkül s az EU átlagon belül helyezkednek el (csupán négy országban Ausztrában, Fnnországban, Luxemburgban, és Svédországban voltak ekkor alacsonyabb tarfák). Ez azonban nem jelent azt, hogy az összekapcsolás díjak költségorentáltak lettek volna, lletve, hogy nem lehettek jelen a pacra való belépést és a versenyt torzító hatások ábra: Végződtetés díjak nemzetköz összehasonlításban (2002. áprls) Forrás: Az ex-ante szabályozás előtt a moblból vezetékes hálózatba történő végződtetés árak szntje a szolgáltatók között folytatott kereskedelm tárgyalásokon alakult k, és nem kellett nylvánosságra hozn azokat. Átlagos hívás percdíj moblból vezetékes hálózatba történő 185

186 hívásnál 0,07 és 0,08 euro/perc között változott hétvég dőszámítás szernt, és ennek hétszerese s lehetett a csúcsdőben. E pac szegmensek mélyebb vzsgálatát ndokolják eme nagy árkülönbségek, amelyeknek a mértékét nem gazolják a költségek eltérése. Jogszabály háttér 2006 elején, mután a Szabályozó Hatóság megállapította, hogy Németországban mnd a négy mobl szolgáltatónak jelentős pac ereje van a vezetékes-mobl végződtetés pacon, megkezdődött a pac szabályozására vonatkozó nemzet konzultácó. Az egyeztetés eredményeképpen megszületett szabályozás legfőbb pontja, hogy a jelentős pac erővel rendelkező moblszolgáltatók kötelesek összekapcsolás szolgáltatást nyújtan, referenca ajánlatot készíten, és azt a hatóságnak engedélyeztetés céljából benyújtan. Az összekapcsolás díjakat egy hatékonyan működő hálózat költségszerkezetéhez vszonyítva hagyja jóvá az ágazat szabályozó. Az összekapcsolás díjban történt változások Nem állnak rendelkezésünkre olyan adatok, melyek az egész, 1998-tól 2007-g terjedő dőszakra mutatnák be az összekapcsolás díjak alakulását. Az alább két táblázat a moblhálózatok tulajdonosa által kszabott végződtetés árakat tartalmazza, és az előbb említett adathányt próbálja kküszöböln. Arra azonban fel hívjuk a fgyelmet, hogy a két táblázat eltérő tartalmukból következően közvetlenül nem hasonlítható össze. Láthatjuk, hogy a kezdetben gen magas végződtetés díjak (többnyre) három évg változatlanok maradtak és jelentős csökkenésük (közel 50%-os áresés) 2001-ben következett be (T-Mobl esetén 2000). Ettől kezdődően fokozatos csökkenésük tapasztalható táblázat: A végződtetés díjak alakulása Németországban, (eurócent/perc) T-Moble Vodafone E-Plus O ,86 28,44 42,60 29, ,86 28,44 42,60 29, ,09 28,51 42,68 29, ,39 15,42 19,03 18, ,30 14,30 16,94 17,88 Forrás: Megjegyzés: A számítás módja: O3-tarfa mínusz a tranztszolgáltatásokért felszámolt 0,3 cent január 31-g a termnálás díjakat megkülönböztették forgalom szernt (csúcsdőben 70%, csúcsdőn kívül 30%). A táblázatban feltüntetett értékek az érvényesség dő hónapjaval a mndenkor évben felsúlyozott átlaga. 186

187 7-4. táblázat: Áltagos mobl végződtetés ráták (eurócent/perc) függetlenül attól, hogy csúcsdőben/csúcsdőn kívül történk a hívás január , január 1. 13, január 1. 11, január 1. 9,10 Forrás: IRG Megjegyzés: A táblázat értéke a vezetékesből moblba rányuló végződtetés díjakat mutatja, 3 perces átlagos hívásdőtartamok alapján. A számítás módszere: A szolgáltatók átlagos termnálás díjat súlyozták az előfzetők számával mért pac részesedésükkel. A hívásvégződtetés díjak november 23-tól a T-Mobl és a Vodafone esetében 8,78 eurócentre, az E-Plus és a O 2 (Germany) esetében 9,94 eurócentre. Egy korább jog döntésnek megfelelően november 22-g az addg díjak érvényesek: 11 ll. 12,4 eurócent. A augusztus 30-tól november 30-g tartó engedélyezés dőtartam alatt átlagos díjsznt: T-Mobl, Vodafone esetében 9,22 eurócent, az E-Plus és a O 2 (Germany) esetén 10,43 eurócent amely kb. 16%-os csökkenésnek felel meg az addg díjsznthez vszonyítva. (Kurth 2006) A szabályozásban, összekapcsolás díjak alakulásában történt változások hatása a pacra mobl távközlés szolgáltatások paca Amnt azt már a vezetékes szolgáltatásoknál megjegyeztem, a mobl szolgáltatások esetén s érvényes az a megállapítás, hogy a rendelkezésünkre álló adatmennység csupán a pac mutatókban bekövetkező egydejű változások hangsúlyozására elegendő, azokból ökonometra vzsgálat híján nem vonhatók le egyértelmű következtetések. A 2000-ben kadott UMTS engedélyekhez kötött egyk feltétel a hálózat képítésére vonatkozott. Az engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak 2003 végég a lakosság 25%-át kellett lefedn, 2005 végére az 50%-át. Ugyanebben az évben a penetrácós ráta, meghaladva az addg növekedés szntet, kétszeresére emelkedett, azaz a lakosság több mnt fele génybe tudott és génybe s vett valamlyen moblszolgáltatást. Ezt követően folyamatos növekedéssel 2006-ban elérte a 100%-os szntet. 187

188 A moblszolgáltatások forgalma (amely magában foglalja a végfelhasználókkal kapcsolatos forgalmat ll. a nagykereskedelm szolgáltatásokból származó forgalmat) az utóbb években nem mutatott jelentős változást, csupán csekély növekedés volt tapasztalható ábra: Moblforgalom (mllárd euró), Forrás: A moblhálózatból kmenő összekapcsolás percek jelentős növekedést mutatnak ről 2000-re 42%-os, ezt követően átlagosan kb. 10%-os emelkedést tapasztalhatunk, majd között 17% változást mutatnak az adatok. Valószínűsíthető, hogy van kapcsolat a növekedő összekapcsolás percek a hálózat képítése következtében emelkedő penetrácós ráta, az összekapcsolás díj csökkenésével párhuzamosan alacsonyodó kskereskedelm árak között (még ha ennek rányáról nem tudunk semmt sem mondan) ábra: A moblhálózatból kmenő összekapcsolás percek naponta,

189 Forrás: Természetesen a pac részesedést elsősorban a működés megkezdésének az dőpontja határozza meg: mnél korábban lépett a pacra egy szolgáltató annál nagyobb a pac részesedése. Nehéz megállapítan, hogy az összekapcsolás díjak csökkenése, mlyen mértékben érntette a szereplők pac részesedését. De a fejezet elején található 31. ábrából láthatjuk 2002-g a két legnagyobb moblszolgáltató részesedése stagnált vagy kcst növekedett és a másk két szolgáltató kcst lendületesebb térnyerése ettől kezdve fgyelhető meg. Ha ezt összevetjük a 10. táblázat adataval, amelyek azt mutatták, hogy a mobl összekapcsolás díjak jelentősebb csökkenésére 2001-ben került sor, akkor megfogalmazhatjuk azt óvatos hpotézst, hogy az összekapcsolás díjak csökkenése segítette a kegyenlítettebb verseny felé való elmozdulást. A nem egész egy éve bevezetett ex-ante szabályozás hatásat pedg majd csak a jövőben lehet megállapítan. 189

190 Felhasznált rodalom BALLES FELGER KIRSCHSIEPEL [2001]: Der Telekommunkatonsmarkt n Deutschland. Megtalálható: BUNDESNETZAGENTUR [2006]: Framework Condtons for the Interconnecton of IP-Based Networks. Megtalálható: BUNDESNETZAGENTUR für Elektrztät, Gas, Telekommunkaton, Post und Esenbahnen honlapja: Megtalálható: BUNDESNEZTAGENTUR [2005]: Tätgketsbercht 2004/2005 Megtalálható: BUNDESNEZTAGENTUR [2007]: Entwcklung der versendeten SMS Megtalálható: EURÓPAI BIZOTTSÁG [2001]: Incumbents retal tarffs for publc fxed voce telephony. Megtalálható: GROEBEL, ANNEGRET [2004a]: Best practces of prvatzaton, lberalsaton, regulaton and ts economcal effects. Megtalálható: GROEBEL, ANNEGRET [2004b]: The German NRA for Telecommuncatons and Postal Markets. Megtalálható: KURTH, MATTHIAS [2006]: Sprechzettel. Moblfunk Termnerungsentgelte. Pressekonferenz november. 17. Megtalálható: LUBBEN, NATALIE [2001]: Telecommuncatons, the Mllennum, the Internet and Beyond. Germany. In: Internatonal Fnancal Law Revew. Megtalálható: 190

191 MONOPOLKOMMISSION [2003]: Telekommunkaton und Post 2003: Wettbewerbsntensverung n der Telekommunkaton Zementerung des Postmonopols. Megtalálható: OECD [2004]: Regulatory reform n telecommuncatons. Megtalálható: REGTP [1999]: Telekommunkatons- und Postmarkt m Jahre 1999 Megtalálható: TELEKOMMUNIKATIONSGESETZ (TKG) Megtalálható: IRG [2005]: FTA Report on fxed termnaton access. Megtalálható: Letöltés dátuma: augusztus

192 8. Összekapcsolás díjak szabályozása Portugálában Nagy Dávd Krsztán 8.1 Bevezetés Ebben a részben azt vzsgáljuk, hogy m jellemz a telekommunkácós szektorban az összekapcsolás díjak állam szabályozását Portugálában. Három fejezetre oszlk ez a vzsgálat. Először arról próbálunk meg átfogó képet felvázoln, hogy mlyen a portugál telekommunkácós pacok szerkezete, egymáshoz való vszonya, fejlődésük ránya és mértéke. Ezt követően összefoglaljuk a szabályozás jog és ntézmény alapjat, céljat, perspektívát. Végül a rendelkezésre álló, meglehetősen szűkös adatmennység brtokában kísérletet teszünk annak a tanulmányozására, hogy az összekapcsolás díjak alakulása és szabályozása az elmúlt években mlyen hatást gyakorolhatott a pac versenyre: a belépés korlátokra, a pac szereplők számára és részesedésére, a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások árára. 8.2 A portugál telekommunkácós pacok A vezetékes szolgáltatások paca A pac szereplők A Portugál Köztársaságban működő telekommunkácós szektor, mnt majd látn fogjuk, sok tekntetben hasonló a vele közel azonos méretű magyarországhoz júnus 27-e állapot szernt 13 bejegyzett vezetékes telefonszolgáltatást nyújtó vállalat működk, név szernt a következők 57 : - AR Telecom - CABOVISÃO - COLT Telecom - G9SA - NOVIS TELECOM - ONITELECOM - PT Comuncações - PT Prme - RADIOMÓVEL 57 Forrás: ANACOM Operators/provders Fxed telephone servce

193 - REFER TELECOM - TeleMléno - TMN - VODAFONE PORTUGAL A PT Comuncações, a PT Prme és a TMN egyazon óráscég, a Portugal Telecom Group (PT) leányvállalata. A PT a korábban monopolstaként működő nemzet telefontársaság utódja; prvatzácójára 1995 és 2000 között, öt lépcsőben került sor. A New York- Értéktőzsdén jegyzett cég tevékenysége Portugálán kívül egykor gyarmatara (Brazíla, Angola, Bssau-Gunea, Mozambk, São Tomé és Prncpe, Tmor, Zöld-fok szgetek), valamnt más fejlődő országokra (Kenya, Kína, Marokkó, Namíba) s kterjed 58. A fennmaradó tíz telefonvállalat s kvétel nélkül magántulajdonban van. Többségük az egész országban elérhető szolgáltatást nyújt. Ksebbk hányaduk (így a Tele2 kezében lévő TeleMléno vagy a Vodafone Portugal) nemzetköz, nagyobb részük azonban legalább részben haza, portugál cég. Utóbbakat általában a 90-es években alapították. A pac szerkezete A portugál telekommunkácós szektor lberalzácójára 1999 és 2001 között került sor. A pacra való belépést az ágazat szabályozó hatóság, az Autordade Naconal de Comuncações (ANACOM) engedélyéhez kötötték. Az EU jelenleg szabályozása szernt (EU 2002/20) pedg már engedélyre sncs szükség, csupán a szolgáltató által tett bejelentésre. A belépésnek tehát tulajdonképpen nncsenek a szabályozásból fakadó korláta. A Portugal Telecom egyeduralma megtört, ennek ellenére a vezetékes szolgáltatások pacán még ma s jelentős részesedéssel rendelkezk: 2005-ben az előfzetők 88,9 %-át, a percben mért forgalom 74,1 %-át és a bevétel 86,5 %-át brtokolta (ANACOM RegReport 2005). Az parág koncentrácót mérő Herfndahl-ndex értéke ugyanebben az évben 0,563 volt, am kfejezetten magasnak mondható (ANACOM StatYearbook 2005). 58 Forrás: The Portugal Telecom Group

194 8-1. ábra: Az nkumbens vezetékes szolgáltató pac részesedése (%) az EU 18 tagállamában 2004-ben Forrás: ANACOM RegReport 2005 Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a PT pac részesedése egyértelműen csökkent az elmúlt években ben még mnd a négy felsorolt mutatószám értéke magasabb volt, mnt ma. Másfelől, amnt azt a 37. ábra s mutatja, Portugála ezzel a magas koncentrácóval s a középmezőnybe sorolható, ha az Európa Unó más országahoz vszonyítjuk. Az Európa Bzottság által 2004-ben készített felmérés szernt nyolc új tagállamban köztük Magyarországon még ennél s nagyobb volt az nkumbens vállalat részesedése a vezetékes telefonszolgáltatás összforgalmából (ANACOM RegReport 2005). (Érdekesség, hogy Portugála, valamnt a hozzá hasonló helyzetű Spanyolország és Görögország s majdnem egymás mellett helyezkedk el a rangsorban.) A PT térvesztésében mndezek ellenére kételkedőknek érdemes még megemlíten, hogy az Egyesült Államokban, ahol a lberalzácós folyamat Európánál jóval korábban kezdődött, az egykor majdnem-monopol szolgáltató, az AT&T pac részesedésének folyamatos és megközelítőleg lneárs csökkenése volt tapasztalható (FCC Long Dstance Market Shares 1998). A pac fennmaradó részén a több telefonvállalat osztozk, meglehetősen egyenetlen eloszlásban. Míg a másodk legnagyobb szolgáltató, a Vodafone éves értékesítése 1654 mlló, addg például a RADIOMÓVEL-é csupán 3 mlló dollár 59. Mndegykük kcs azonban a Portugal Telecomhoz képest, így, a pacelmélet nyelvét használva, talán egyfajta versenyző szegélynek teknthetők a domnáns PT körül. 59 Forrás: 194

195 A pac nagysága és fejlődése A vezetékes szolgáltatások elvben mndenhol elérhetők, az összes Portugálához tartozó szgetet s beleértve. Ennek ellenére a penetrácós ráta az EU-átlaghoz képest alacsony (a magyarország adatnál vszont kcsvel magasabb), a felhasználók száma nem ér el a 4 mllót. A ráta 2001-ben érte el maxmumát, azóta a penetrácó évről évre egyre ksebb, am gyakorlatlag az Unó egészére jellemző, de Portugálában a csökkenés mértéke az EU-átlag kétszerese volt a 2000 és 2004 közt dőszakban. Bár az előfzetések száma 2005-ben már stagnált, a portugál lakosság növekedése matt végső soron ez s a penetrácó csökkenését eredményezte. Egy február felmérés során a megkérdezett nem előfzetők több mnt 60 százaléka a mobltelefon használatát jelölte meg annak fő okaként, hogy nncs vezetékes vonala. Tovább 16,5 százalék a hav előfzetés díjat tartja túl drágának. A vezetékes telefonokról ndított hívások száma és deje s folyamatos csökkenést mutat. A 2000-es 4,2 mllárdhoz képest öt évvel később alg több mnt 3,1 mllárd hívást bonyolítottak le. A lebeszélt percek száma ugyanebben az dőtartamban 10,8-ról 8,4 mllárdra csökkent. A vsszaesés különösen a haza vezetékes telefonok között forgalomban szembeszökő; a haza mobltelefonokra rányuló hívások esetében ksebb a csökkenés mértéke, különösen a lebeszélt percek tekntetében (am nem megelpő a vonalas és mobl szolgáltatások súlyának változása tükrében), a Portugálán kívülre rányuló vezetékes telefonforgalom pedg ném föl-le ngadozást követően még növekszk s 2003 óta. A forgalomban megfgyelhető vsszaesés meghaladja az előfzetők számában tapasztalhatót, amnt azt az egy előfzetőre jutó hívások hosszának alakulása s bzonyítja. A 38. ábrán jól látható, hogy ez a mutatószám s folyamatos csökkenést mutat 2001 óta. Hasonló tendenca fgyelhető meg a szolgáltatók bevételenél s (annak ellenére, hogy a 8-2. ábra: Az egy közvetlen kapcsolattal rendelkező előfzető által lebonyolított hívások hav átlagos hosszának (perc) alakulása 195

196 Forrás: ANACOM RegReport 2005 telepítés és az előfzetés díjakból származó bevételek még emelkedtek s az elmúlt években). A vásárolt vezetékes szolgáltatás mértékében tapasztalható vsszaesés ellenére stablnak tűnk a hívások átlagos hossza, amely tartósan 2,6 2,7 perc körül alakul (ANACOM RegReport 2005). A kínált szolgáltatások köre Az előfzetők legnagyobb része, több mnt 3 mlló fő úgynevezett közvetlen kapcsolatban (drect access, acesso drecto) áll valamelyk szolgáltatóval, vagys az előfzető számára a hálózat elérését bztosító vállalat azonos a hívásat lebonyolító céggel. Számuk ugyanakkor csökken, mert 2000-es megjelenése óta egyre népszerűbbé válk ennek ellentéte, a nem közvetlen kapcsolat (ndrect access, acesso ndrecto). Utóbb esetben a felhasználó dönthet úgy, hogy mnden egyes hívásnál kválasztja az általa gényelt szolgáltatót (call-by-call selecton, selecção chamada-a-chamada), vagy pedg előre megad egy alapértelmezett szolgáltatót (preselecton, pré-selecção de operador). A call-by-call kválasztás népszerűsége 2001 és 2005 között majdnem kétszeresére nőtt, és ma már több mnt 100 ezer főt érnt; ennek ellenére még az előzetes kválasztás a domnáns, 470 ezer érntett előfzetővel. 196

197 8-1. táblázat: Az nkumbens vezetékes szolgáltató (analóg hozzáférésre vonatkozó) díja Portugálában, összehasonlítva a kelet bővítés előtt 15 unós tagállammal Ár (euró) Eltérés EU15-átlagtól (%) Új vonal telepítése 71,83-0,4 8. Hav előfzetés díj 12,66-7,8 6. az Portugála helye az EU15- rangsorban 3 perces hely hívás díja 0, , perces távolság hívás díja 0, , perces nemzetköz hívás díja 0, ,5 10. Átlagos havdíj 20,06-4,4 7. Forrás: ANACOM RegReport 2005 Hasonlóan más országokhoz, természetesen Portugálában s különbözk a hívásszolgáltatások díja aszernt, hogy az adott hívás mlyen távolságra rányul: hely (local), körzet (regonal), távolság (naconal) és nemzetköz (nternaconal) zónát különböztetnek meg. A 12. táblázat megmutatja, hogy az EU több tagállamához vszonyítva Portugálában a hav előfzetés és a távolság hívások olcsónak, míg a hely hívások meglehetősen drágának mondhatók. Összességében az átlagos hav fogyasztó kosár ára valamvel alacsonyabb a több unós ország átlagánál. Az egyes hívások díja eltérnek még a hívás dőpontja (csúcsdő vagy csúcsdőn kívül, ún. gazdaságos dőtartam), valamnt az előfzető által választott csomag szernt. Érdemes megemlíten a PT által 2003-tól alkalmazott Alacsony Fogyasztás Csomagot (Plano de Baxo Consumo), amely a normál tarfákhoz képest 15 % kedvezményt bztosít az előfzetés díjból, 20 %-ot pedg az első 5 euróny telefonhívás árából (az ezt meghaladó fogyasztásra vszont értelemszerűen pluszdíjat kell fzetn) (ANACOM Evoluton 2003). Mndezeken kívül extra szolgáltatások génybevételére s van lehetőség. Ilyen például a hívásvárakoztatás és -átrányítás, a vezetékes telefonról történő SMS- és MMS-küldés vagy a számhordozhatóság. Az elmúlt évek során valamenny alapszolgáltatás áránál reálértékben s csökkenés volt megfgyelhető. Ennek részleteről a 8.4. fejezetben esk szó. 197

198 8.2.2 A moblszolgáltatások paca A pac szereplők júnus 27-én Portugálában három vállalat kínált mobltelefon-szolgáltatást 60 : - az Optmus, - a TMN és - a Vodafone Portugal. Az Optmus a portugál Sonae Group és a France Telecom érdekeltségébe tartozó, ban létrehozott magáncég 61. (Megjegyzendő, hogy a vezetékes szolgáltatók között felsorolt Novs Telecom s a Sonae-csoport tulajdonában van.) A TMN a korább nemzet telefontársaság, a Portugal Telecom 1991-ben alapított leányvállalata 62. A Vodafone Portugal a nemzetköz cégcsoport hely vállalata, amely 1992-ben kezdte meg tevékenységét. Három évg ő volt az egyedül nkumbens szolgáltató 63. A pac szerkezete A vezetékes szolgáltatásokhoz hasonlóan, a mobl-telekommunkácó lberalzácójára s az ezredforduló éveben került sor. Szntén közös jellemző, hogy az EU vonatkozó rányelve alapján a pacra elméletleg szabad a belépés, a szolgáltatás nyújtásához egy cégnek nem engedélyre, hanem csupán az ANACOM-nak tett bejelentésre van szüksége (persze bzonyos technka feltételeket teljesítene kell, hogy megkezdhesse a működését). Mndennek ellenére a moblszolgáltatások pacának szerkezete nagyban eltér a vezetékes telefonszolgáltatásokétól. A kínálat oldal három vállalatának súlya sokkal kevésbé különböző végén az Optmusnak 2,7 mlló, a TMN-nek 5,3 mlló, a Vodafone-nak pedg 4 mlló ügyfele volt. Az parág Herfndahl-ndexe ugyanekkor 0,38 volt (ANACOM StatYearbook 2005), am három szereplő esetén kfejezetten alacsony koncentrácót jelez. A mutatószám értéke alg változott (ksmértékben csökkent) 2000 óta. Úgy tűnk tehát, hogy a moblszolgáltatások pacán nncs olyan domnáns vállalat, mnt a vezetékes 60 Forrás: ANACOM Operators/provders Moble telephone servce Forrás: 62 Forrás: 63 Forrás: 198

199 telekommunkácó esetében. A pacelmélet nyelvezetét használva háromszereplős olgopólumról beszélhetünk. A pac nagysága és fejlődése A moblszolgáltatások penetrácója 2006 februárjában 84,5 %-os volt, dnamkus növekedését mutatja, hogy ez több mnt tíz százalékponttal magasabb, mnt a júnus érték. A legnagyobb mértékű növekedés az 55 év fölöttek körében fgyelhető meg; köszönhető ez annak, hogy a fatalabbaknál már közel 100 %-os a penetrácó. A regonáls különbségek nem jelentősek: az Azor-szgeteken a legalacsonyabb a moblszolgáltatás penetrácója, de még tt s 78,9 %, míg Lsszabonban kereken 90 %. Az előfzetések száma 2005 végére meghaladta a 11,4 mllót (ez egy év alatt több mnt 1 mllós növekedést jelent). Említésre méltó, hogy egy 2006-os felmérés szernt a mobltelefont nem használók mndössze 23,3 %-a nylatkozott úgy, hogy túl drágának tartja a szolgáltatást. Ez persze azt s jelent, hogy az árak tovább csökkentésével már nem növelhető jelentősen a penetrácó mértéke. A forgalom, ha messze nem s lyen dnamkusan, de szntén emelkedk (a roamngszolgáltatásokét s beleértve). Érdemes ugyanakkor megjegyezn, hogy az egy előfzető által lebeszélt percek száma, bár növekszk (lásd a 8-3. ábrát), még messze elmarad a vezetékes telefonszolgáltatás megfelelő adatától (amt a 8-2. ábrán vehetünk szemügyre). Egyedül az egy előfzető által lebonyolított hívások havonként számában fgyelhető meg ném csökkenés. A mobl- és vezetékes hálózat közt hívások aránya tendencózusan csökken, 2005-ben már csak feleanny volt, mnt öt évvel korábban. A hívások átlagos dőtartama növekszk, de még mndg valamvel 2 perc alatt van. Az SMS-forgalom európa vszonylatban kcs, de egy 2005-ös árcsökkentés következtében nagymértékben megnőtt (ANACOM RegReport 2005). A kínált szolgáltatások köre A mobltelefon-szolgáltatás esetében értelemszerűen nem jöhet szóba, hogy az előfzetést és a hívásokat különböző szolgáltató bztosítsa. A percdíjak több szempontból s különbözőek. Egyrészt nylván aszernt, hogy hálózaton belülre vagy kívülre, esetleg 199

200 8-3. ábra: Az egy mobltelefon-előfzető által lebonyolított hívások hav átlagos hosszának (perc) alakulása Forrás: ANACOM RegReport 2005 vezetékes hálózatra vagy külföldre ntézett hívásról van-e szó; másrészt a hívás dőpontja szernt; végül pedg aszernt, hogy az előfzető mlyen csomagot választott. Utóbbt érdemes kcst részletesebben megvzsgáln. Az előfzetéses (assnatura) a magyar elnevezés félrevezető, hszen éppen hogy a hívásdíjak utólag történő kegyenlítéséről van szó csomagok portugála népszerűsége az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozk. Az ügyfelek több mnt 80 százaléka ugyans előre fzet meg az általa később lebonyolítandó hívások díját; ebből 40,8 % a Magyarországon s széles körben elterjedt kártyás (cartão) csomagokat használ. A három moblvállalat évről évre általában, úgy tűnk, nagyon hasonló szolgáltatásokat tartalmazó csomagokat dob pacra. A hagyományos hívás-, roamng- és SMS-szolgáltatásokon kívül mndenképpen említést kell tenn a rendkívül gyorsan fejlődő adatátvtel szolgáltatásokról s. Ide sorolhatók például a vdeohívások, a multméda (pl. MMS) üzenetek, valamnt a moblhálózaton keresztül szélessávú nternet-hozzáférés. Problémát jelent, hogy a hívással és az SMS-sel ellentétben ezek a szolgáltatások egyelőre nem érhetők el Portugála egész területén (ANACOM RegReport 2005). A moblszolgáltatások ára, különösen az előzetes fzetésű csomagoké, lényegesen az unós átlag alatt marad. A hívásdíjak alapvetően csökkenő tendencát mutatnak, még ha ez nem s olyan egyértelmű, mnt a vezetékes pacon. Az árak alakulásának részletesebb bemutatására a 6.4. fejezetben kerül sor. 200

201 8.2.3 Mobl- és vezetékes szolgáltatás: hasonlóságok és különbségek 8-2. táblázat: A vezetékes és moblpacok legfontosabb jellemzőnek összehasonlítása Vezetékes Moblszolgáltatás szolgáltatás Szolgáltatók száma 13 3 Pac koncentrácó Magas Alacsony Alapszolgáltatások Mndenhol Mndenhol elérhetősége Penetrácós ráta (2005) 40,2 % 74,1 % Penetrácó változása 0,1 %* +8,1 % (2005/2004) Az egy előfzetőre jutó forgalom változása (2005/2004) 4,3 % +1,0 %** Árak szntje az EU-átlaghoz képest Változó Általában alacsonyabb Árak alakulása az elmúlt Csökkenő Változó években Forrás: ANACOM RegReport (2005) * Százalékpontban ** Az évek utolsó negyedéve közt eltérés A fent táblázatban rövden összegeztük a vezetékes és moblpacok talán leglényegesebb jellemzőt. Végezetül célszerű még megjegyezn, hogy Portugálában a harmadk legnagyobb a moblszolgáltatás vezetékeshez vszonyított súlya az EU-n belül: 55 a 45-höz. Csak Szlovákában és Ltvánában tapasztalható ennél s nagyobb és ugyanlyen rányú eltérés (ANACOM RegReport 2005). 8.3 A szabályozás kérdése Jogszabály és ntézmény háttér Portugálában a telekommunkácós hálózatok és szolgáltatások (ezen belül többek között az összekapcsolás díjak) szabályozását és felügyeletét a 2002-ben megszűnt Insttuto das 201

202 Comuncações utódja, az Autordade Naconal de Comuncações (Nemzet Kommunkácós Hatóság, rövdítve ANACOM) névre hallgató ágazat szabályozó hatóság végz. Az ANACOM szabályozás eszköztárát három stratéga -nak értékelt cél érdekében kívánja bevetn (ANACOM RegReport 2005): 1. Nytott, versenyző pacok létrejöttének elősegítése. 2. A fogyasztó hasznosság növekedésének kkényszerítése. 3. Innovácók és nfrastrukturáls beruházások ösztönzése. A szabályozás jog alapjat az Európa Unó vonatkozó rányelve és határozata, valamnt a portugál Elektronkus kommunkácóról szóló törvény (Le das Comuncações Electróncas) képezk. Utóbb 2004-ben váltotta fel a 2002-ben elfogadott, de 1997-es előzményekre vsszatekntő, A telekommunkácó alapjara vonatkozó törvényt (Le de bases das telecomuncações). Tartalmát tekntve az Elektronkus kommunkácóról szóló törvény hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó III. fejezete tulajdonképpen megsmétl az EU-s szabályozás keret előírásat, így: - azt, hogy a szolgáltatók a Portugálában tevékenységet nem folytató vállalatokkal s szabadon tárgyalhatnak (de ha legalább egykük kér, egyben kötelesek s) a hozzáférés és összekapcsolás műszak és kereskedelm szabályaról, - a nemzet szabályozó hatóságnak azt a feladatát, hogy a szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek megállapításával bztosítsa a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, - a szolgáltatók kötelezettségét a kapott nformácók bzalmas kezelésére, és - a Jelentős Pac Erővel rendelkező szolgáltatókkal szemben alkalmazható specáls előírásokat (átláthatóság, megkülönböztetés-mentesség, számvtel szétválasztás, specáls hálózat eszközökhöz való hozzáférés és azok használata, árellenőrzés és költségszámítás) (Le 5/2004). A törvényt nagyszámú alacsonyabb rendű jogszabály: rendeletek (decreto-le) és közlemények (avso) egészítk k. Bár a telekommunkácós szektor szabályozásában az ANACOM-é az elsődleges szerep, bzonyos esetekben a nemzet versenyhatóságra (Autordade da Concorrênca) s feladatok hárulnak. Az ANACOM-nak ugyans két esetben előzetes véleményezést kell kérne a versenyhatóságtól (Le 5/2004): - a frekvencahasználat jogok adásvételének engedélyezésekor, valamnt 202

203 - annak vzsgálatakor, hogy egy pacon hatékony verseny érvényesül-e, lletve valamely vállalat Jelentős Pac Erővel rendelkezk-e táblázat: Jelentős Pac Erővel bíró szereplők az ANACOM által megállapított releváns pacokon (az általunk vzsgált pacok vastag betűvel kemelve) Releváns pac Jelentős pac Száma Megnevezése erővel bíró szereplő 1 Szélessávú vezetékes hozzáférés hely ügyfeleknek PT-csoport 2 Szélessávú vezetékes hozzáférés nem hely ügyfeleknek PT-csoport 3 Szélessávú hely/távolság vezetékes szolgáltatások hely PT-csoport ügyfeleknek 4 Szélessávú nemzetköz vezetékes szolgáltatások hely PT-csoport ügyfeleknek 5 Szélessávú hely/távolság vezetékes szolg. nem hely PT-csoport ügyfeleknek 6 Szélessávú nemzetköz vezetékes szolg. nem hely ügyfeleknek PT-csoport 7 Bérelt vonalak fogyasztó pac PT-csoport 8 Híváskezdeményezés vezetékes hálózatokon PT-csoport 9 Hívásvégződtetés saját vezetékes hálózaton Mnden szolgáltató 10 Tranztálás szolgáltatás vezetékes hálózatokon 11 Hely hurkok és alhurkok átengedése (a megosztott hozzáférést s beleértve) szélessávú és hangszolgáltatások nyújtása céljából PT-csoport 12 Szélessávú hozzáférés bztosítása más szolgáltatóknak PT-csoport 13 Bérelt vonalak végződtetés pac PT-csoport 14 Bérelt vonalak tranztálás pac PT-csoport 15 Moblhívások hozzáférése és kezdeményezése Nncs megállapítva 16 Hívásvégződtetés saját moblhálózaton Mnden szolgáltató 17 Nemzetköz roamngszolgáltatások moblhálózatokon Nncs megállapítva 18 Rádó- és televízószolgáltatás végső felhasználóknak PT-csoport 19 Szélessávú vezetékes szolgáltatások nemföldrajz ügyfeleknek PT-csoport Forrás: ANACOM RegReport 2004, ANACOM RegReport 2005 Mnd az Elektronkus kommunkácóról szóló törvény, mnd pedg a 2003-as Versenytörvény (Le da Concorrênca) rögzít, hogy a két hatóságnak a megjelölt területeken kötelessége az együttműködés (Le 5/2004, Le 18/2003) Jelentős Pac Erővel bíró szereplők Az ANACOM-nak mnt nemzet versenyhatóságnak feladata, hogy pacelemzést (market analyss) végezzen, amelynek keretében egy konzultácós folyamatot követően defnálja az ún. releváns pacokat, valamnt megállapítja, hogy ezeken a pacokon vannak-e olyan szereplők, akk túlzottan nagy pac részesedésüknek köszönhetően Jelentős Pac Erővel 203

204 (Sgnfcant Market Power, SMP) rendelkeznek. A 8-3. táblázat a még ma s folyamatban lévő pacelemzés tevékenység eddg megállapításat foglalja össze. Az Unó előírásaval összhangban, az ANACOM a Jelentős Pac Erővel bíró szolgáltatókkal szemben specáls előírásokat, kötelezettségeket fogalmaz meg. A továbbakban ezeket vzsgáljuk meg részletesebben, elsőként a vezetékes, majd a mobltelekommunkácó esetében Szabályozás a vezetékes szolgáltatások pacán A 8-3. táblázatból s kolvasható, hogy az ANACOM mnd a híváskezdeményezés, mnd pedg a hívásvégződtetés szolgáltatás pacán (8. és 9. számú pac) Jelentős Pac Erő jelenlétét állapította meg. Előbb esetben a Portugal Telecom-leányvállalatok, míg utóbb szolgáltatásnál valamenny szereplő Jelentős Pac Erővel rendelkezk a saját hálóyatán. (Megjegyzendő, hogy a PT-t már a jelenleg szabályozás keret bevezetése előtt s Jelentős Pac Erővel bíró vállalatként, a több szolgáltatótól elkülönítve kezelték (ANACOM RegReport 2003).) A hívások tranztálásának pacán (10. számú pac) a szabályozó hatóság 2005-ben megállapította, hogy nncs Jelentős Pac Erővel rendelkező szolgáltató, ezért megszüntette a PT-vel szemben korább előírásokat 64. A híváskezdeményezés pacon a PT-t a következő kötelezettségek terhelk (ANACOM Market 8): - Reference Interconnecton Offer (RIO) készítése, amely az összekapcsolás szolgáltatások árára, feltételere, mnőségére vonatkozó, valamnt technka jellegű nformácókat tartalmaz, - a hálózathoz való hozzáférés bztosításakor az ndokolatlan megkülönböztetés hánya, - megfelelő költség-elszámolás rendszer és számvtel szétválasztás, - más, hálózattal rendelkező szolgáltatók saját hálózathoz való hozzáférésének far és ndokolható feltétele, a megalapozott hozzáférés gények kötelező kelégítése, - költségalapú árak és árellenőrzés alkalmazása. 64 A tranztálás szolgáltatások paca egyébként nem számottevő, az összekapcsolt hívások mndössze 1 %-a bonyolódk tt le. Tranztálás ugyans az ANACOM értelmezésében akkor történk, ha a hívást kezdeményező és az azt végződtető szolgáltató nem közvetlenül lép kapcsolatba egymással, hanem egy harmadk szolgáltatón keresztül [ANACOM Market 10]. Az egyszerűség kedvéért a továbbakban összekapcsolás szolgáltatásokról beszélünk anélkül, hogy a tranztálást ebbe beleértenénk. 204

205 A PT-vel szemben a végződtetés pacon s ugyanezeket a követelményeket állították, a több szolgáltatóval szemben vszont kevesebb kötelezettséget állapítottak meg (ANACOM Market 9). Ezek a következők: - más, hálózattal rendelkező szolgáltatók saját hálózathoz való hozzáférésének far és ndokolható feltétele, - árellenőrzés. Látható, hogy az összekapcsolás díjak RIO révén történő szabályozása és azok költségalapúságának előírása csak a Portugal Telecomnál fgyelhető meg. Az s gaz azonban, hogy a PT nagyon nagy részesedésének, a pac már említett domnáns vállalat versenyző szegéllyel struktúrájának következtében valószínűleg a több szolgáltató sem képes nagymértékben eltérn ezektől az áraktól. Ha ezt mégs megtenné valamelykük, a velük szemben s alkalmazható árellenőrzés még akkor s vsszatarthatja. A RIO-t éves rendszerességgel kell újra és újra kalakítan. Eddg valamenny lyen dokumentum rögzítette azokat az árakat, amelyeknél többe nem kerülhetnek a PT által nyújtott összekapcsolás szolgáltatások. Ezek a maxmáls díjak 2000 óta egyre alacsonyabban vannak megállapítva; a csökkenés trendjét és mértékét a alfejezetben részletesebben vesszük górcső alá. Az nkumbens szolgáltató árakra vonatkozó ajánlatának mérlegelésekor az ANACOM a következő tényezőket vesz fgyelembe: - a kereslet várható alakulása; - a jelenbel és jövőbel várható költségek, fgyelembe véve a PT működésének várható hatékonyságát s; - a globáls pac feltételek; - az Unó más országanak gyakorlata. Ha az ajánlatot az ANACOM nem találja megfelelőnek, rendelet úton módosítja. A szabályozó hatóság hosszabb távra szóló célként fogalmazta meg, hogy a díjak a szolgáltatás hosszú távú nkrementáls költségével (long run ncremental cost, LRIC) egyezzenek meg. Az LRIC modell választását azért s szerencsésnek tartják, mert ez részben lehetőséget teremt az állandó költségek árakba történő beépítésére. Fgyelembe véve azonban, hogy a modell még ma s fejlesztés alatt áll, az ANACOM rövdtávú célktűzése csak anny, hogy az LRIC által előrányzottakat mnél jobban megközelítő árak alkalmazására kerüljön sor. Ez a folyamat a várakozások szernt a modell fokozatos bevezetődéséhez fog vezetn. 205

206 8-4. ábra: A RIO 2005 hívásvégződtetés és -kezdeményezés díja, valamnt az ANACOM és a Portugal Telecom által 2006-ra tett javaslatok az EU15-ök más országahoz vszonyítva Forrás: ANACOM RegReport 2005 Az összekapcsolás díjak tehát legalábbs egyelőre részben a szolgáltatókkal kötött kompromsszum eredménye, ahol, mnt látjuk, különösen nagy befolyása van az egykor monopolvállalatnak. Mndezek matt az árak valószínűleg magasabbak annál, mnt amlyeneket az ANACOM saját hatáskörében állapítana meg; ennek ellenére egyértelműen az EU-átlag alatt vannak, ahogy az a 8-4. ábráról s leolvasható. Ez tudatos poltka eredménye: a szabályozó hatóságnak meggyőződése, hogy a díjak alacsonyan tartása nagy segítséget nyújt a ks, alternatív telefonvállalatok számára a pacra való belépéshez és megmaradáshoz, ezáltal pedg a verseny növeléséhez a vezetékes szolgáltatások területén. Ugyanezen rányba tett fontos lépésnek tartják az úgynevezett kapactásalapú összekapcsolás díjak (capacty-based nterconnecton rates, preços de nterlgação por capacdade) bevezetését. Erre fél éves társadalm vtát követően 2005 októberében került sor. Az új rendszer lényege, hogy a korább, úgynevezett dőalapú modellel (tme-based nterconnecton, nterlgação temporzada) szemben az összekapcsolásért fzetendő összeg nem függ a szolgáltatás dőtartamától, hanem kzárólag a bztosított kapactás mértékétől (ezért hívják egységes díjnak, flat rate-nek s). Tovább specaltása: - A nemzetköz hívások, valamnt az ngyenes segélyhívások összekapcsolására nem vonatkozk. 206

207 - Az összekapcsolás szolgáltatások árának egysége az új rendszerben a korább percalapú díjszabással szemben egyhav bztosított kapactás lett. Az ANACOM a következő átváltást írta elő: az új egységárat az addg, egy percért fzetendő díj és a várható hav hívásmennység szorzataként kell megállapítan. A kapactásalapú díjak, amellett, hogy várhatóan az összekapcsoláshoz szükséges erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodáshoz vezetnek, a ks telefontársaságok érdekét szolgálják, megkönnyítk számukra a Portugal Telecommal való versenyt (Publc Consultaton 2005). A RIO keretében szabályozzák még az összekapcsoláshoz kapcsolódó számlázás maxmáls díjat, a felszámolható kezelés és kockázatkezelés költségeket, valamnt a szolgáltatóválasztásért (preselecton) és a számhordozhatóságért (portablty) kszabható díjak mértékét s. Ezeknél s sznten tartás vagy csökkentés volt tapasztalható az elmúlt években, amelynek célja szntén a verseny növelése Szabályozás a moblszolgáltatások pacán Általánosságban elmondható, hogy a moblhívások összekapcsolásának pacan sokkal kevésbé ntézményesült még a szabályozás (amnek következtében a rendelkezésre álló nformácó s lényegesen kevesebb). Különösen gaz ez a híváskezdeményezések esetében (15. számú pac), ahol a pacelemzés folyamata sem zárult még le, így többek között a Jelentős Pac Erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására sem került sor. Ebben a köztes dőszakban az unós szabályozás keret nem ad lehetőséget az ANACOM-nak arra, hogy egy vagy több szolgáltatónál azokat a kötelezettségeket írja elő, amelyeket Jelentős Pac Erő esetén lehetne. Az EU-s keretszabályozás általános eleme, így például a vállalatok összekapcsolás tárgyalásokhoz való joga és egyben erre rányuló kötelezettsége, vszont már most s érvényesek (ANACOM RegFramework 2007). A végződtetés (16. számú) pacon végzett pacelemzés során, hasonlóan a megfelelő vezetékes szolgáltatáshoz, valamenny vállalatot Jelentős Pac Erővel bíróként azonosították. Az ANACOM a következő követelményeket állította velük szemben (ANACOM Market 16): - a megalapozott hozzáférés gények kötelező kelégítése, - a hálózathoz való hozzáférés, az összekapcsolás, valamnt az ezekhez kapcsolódó nformácók bztosításakor az ndokolatlan megkülönböztetés hánya, - transzparenca az nformácók közzétételekor, - árellenőrzés (költségorentált árak) és költségelszámolás, 207

208 - számvtel szétválasztás. A végződtetés díjak szabályozó hatóság által történő befolyásolására az árellenőrzés keretében nyílk lehetőség. A vezetékes pachoz hasonlóan tt s maxmáls kszabható díjakat rögzítenek, azonban a RIO-val ellentétben, amt a szolgáltató dolgoz k és az ANACOM fogad el vagy módosít ezt közvetlenül a szabályozó hatóság tesz, rendeletek révén. Az árak alakítása során értelemszerűen a költségorentáltságon kívül két cél lebeg az ANACOM szeme előtt: 1. Konvergenca: a különböző szolgáltatók által szabott díjak, valamnt a vezetékes, lletve mobltelefonról kezdeményezett hívások összekapcsolás díja közelítsenek egymáshoz, és dővel váljanak azonossá (ezt a kegyenlítődést egyébként már jóval korábban, 2000-ben s célként tűzték k). 2. Az EU-átlaghoz való közeledés, mvel a portugál mobl-összekapcsolás díjak az Unóban a legmagasabbak közé tartoznak: a vezetékes-mobl végződtetés díjak tekntetében Portugála 2004 júlusában első, de még egy évre rá s ötödk volt a 25 akkor tagállam közül (ANACOM RegReport 2005). Am az eredményességet llet: elmondható, hogy, ha a vezetékes összekapcsolás kapcsán alkalmazottól sokban különböző szabályozás módszerrel s, de az árak radkáls mértékű csökkentését a moblszolgáltatásoknál s skerült elérn (ANACOM RegReport 2005). 8.4 A szabályozás és a pac verseny összefüggése Az összekapcsolás díjak szabályozásának várható hatása A telekommunkácós hálózatok mnt bármely más hálózatos jószág összekapcsolásának pacán a hálózat tulajdonosa szükségszerűen pac erőfölényben van az összekapcsolást génylő más szolgáltatókkal szemben. Ezt az erőfölényt, ha a jogszabályok kötelező összekapcsolást írnak elő, a tulajdonos az összekapcsolás díjakban próbálja meg érvényesíten, úgy, hogy azokat az általa végzett szolgáltatás (határ)költségénél magasabban állapítja meg. A szolgáltatók ebből eredő pluszköltsége akár olyan nagyok s lehetnek, hogy néhányuk kszorul a telekommunkácós pacokról, mások pedg nem fognak belépn, vagys a verseny csökkenn fog, am a fogyasztó árak növekedéséhez, ezáltal pedg a szolgáltatások génybevételének a normálsnál alacsonyabb szntjéhez vezet. Utóbb folyamatot még az s felerősít, hogy a vállalatok legalább részben beépítk árakba az összekapcsolás pluszköltséget. 208

209 Az összekapcsolás díjak állam szabályozása tehát társadalm szempontból kívánatos. A szabályozó hatóság akkor végezné a legjobb munkát, ha a díjakat éppen a határköltséggel tenné egyenlővé. Erre nformácóhány és a szolgáltatók ellentétes rányú törekvése matt a gyakorlatban nem gazán nyílk lehetőség. De ha az optmáls árat nem s skerül belőn, a társadalom még mndg jobban jár, mnt beavatkozás hányában. Összefoglalva: a közgazdaság elmélet azt sugallja, hogy az összekapcsolás díjak szabályozása a verseny növekedéséhez és a fogyasztó árak csökkenéséhez vezet legalábbs a beavatkozás nélkül sztuácóhoz képest. Érdemes felhívn a fgyelmet arra, hogy az ANACOM-nak az általa alkalmazott szabályozás mellett érvelése a fent gondolatmenettől kssé eltérő. Először s, a fogyasztó árak csökkenését rtkán, nkább csak a verseny növekedését hangoztatja, mnt a szabályozás társadalmlag hasznos következményét. Másrészt, a versenynövelő hatást nem annyra a díjak költségalapúságának, hanem egyáltalában a csökkenésüknek tulajdonítja. Harmadrészt, elsősorban a moblszolgáltatások vonatkozásában, a különböző szolgáltatók díjanak konvergencáját, valamnt az unós átlaghoz való közeledést s szeret még követendő célként említen. Ez utóbbak mögött nylvánvalóan az a feltételezés áll, hogy az összekapcsolás szolgáltatás költsége megközelítőleg állandó kell hogy legyen, vagys független attól, hogy melyk vállalat, mlyen országban végz azt. Hasonló gondolatmenet húzódhat meg a kezdeményezés és végződtetés díjak 2002-es, lletve 2004-es kegyenlítése mögött s (ANACOM RegReport 2005). Azt, hogy a fent célokat mennyre skerült elérn, az ANACOM mndeddg nem vzsgálta. A továbbakban sajnos csekély adatmennység brtokában erre teszünk rövden kísérletet. A tanulmány eddg szerkezetéhez hasonlóan elsőként a vezetékes, majd a moblpacot elemezzük. 209

210 8.4.2 A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a vezetékes szolgáltatások pacán 8-5. ábra: Az nkumbens szolgáltató pac részesedésének (baloldalt), az egyszeres kapcsolású csúcsde összekapcsolás díjaknak (középen) és az átlagos hav vezetékes telefondíjaknak (jobboldalt, 1998 = 100 %) az alakulása 2000-től Forrás: ANACOM RegReport 2005, A vezetékes összekapcsolás pacokon, a szektor 1999-es lberalzácója óta vagys amóta egyáltalán létezk összekapcsolás, a szabályozás tartalmában nem voltak érdem változások (a margnáls jelentőségű tranztálás szolgáltatás deregulácóját leszámítva). A Portugal Telecom összekapcsolás díjanak folyamatos csökkentésére rányuló szabályozó törekvést ugyanakkor sker koronázta. (A több szolgáltató díjszabásáról sajnos nem rendelkezünk nformácóval, de, amnt már utaltunk rá, nem lehetnek túl nagyok az eltérések.) A PT által felszámolható maxmáls híváskezdeményezés díjak 2000 és 2006 között százalékkal, míg a végződtetés díjak százalékkal csökkentek. A csökkenés 2000-ben volt a legnagyobb mértékű, majd folyamatosan egyre ksebb, ahogy az a 8-5. ábrán s látható az ún. egyszeres kapcsolású csúcsde tarfák esetében (a több összekapcsolás díj mértéke s sznte teljesen ugyanígy alakult). Egyben azt s észrevehetjük, hogy a konvergenca jegyében a kezdeményezés és a végződtetés díjak előbb közeledtek egymáshoz, majd 2004 óta azonos szntre vannak beállítva. A pac verseny növekedését jól mutatja az nkumbens szolgáltató pac részesedésének folyamatos vsszaesése, am közel lneársan zajlk a lberalzácó óta. A mellékelt táblázatban szereplő Herfndahl-ndex alakulása s ugyanezt a tendencát gazolja; némleg ellentmond 210

211 nekk a szolgáltatók száma, am 12-ről 9-re csökkent az elmúlt hat évben. Igaz azonban, hogy ez a mutató sokkal kevésbé szofsztkált, mnt a másk kettő. (Ha kevesebb vállalat van s jelen, pac részesedésük kegyenlítődése ennek ellenére a koncentrácó csökkenését eredményezhet.) Ha korrelácót számolunk a PT részesedése és az összekapcsolás díjak átlagos mértéke között, 0,962-t kapunk, am különösen erős kapcsolatra utal. A korrelácós mutató még akkor s 0,755, ha a részesedés és a díj egyk évről a máskra történő változása között határozzuk meg. Ez egyértelműen arra utal, hogy a két mutatószám nemcsak hasonló, de egymástól nem független trendet követ az dőben: évről évre kapcsolat mutatkozk közöttük. Érdekes volna az okság rányának megvzsgálása, vagys hogy a díjak változása magyarázza-e a PT részesedésének csökkenését, esetleg valamlyen közös harmadk okra vezethetők vssza. Erre azonban lyen kevés adat brtokában nncs lehetőség. Végül mndenképpen említést kell tennünk a vezetékes szolgáltatások fogyasztó árának tartós csökkenéséről. Ksebb-nagyobb mértékben, de valamenny alapszolgáltatás kevesebbe kerül ma Portugálában, mnt néhány évvel ezelőtt. Különösen megdöbbentő például a távolság hívások percdíja, amely 2006-ban az 1998-as érték egyötöde volt. Az ANACOM évente meghatároz egy átlagos havdíjat s az 1998-as érték százalékában (ez tulajdonképpen egy átlagos fogyasztó kosár árndexe), amelynek alakulása látható a 8-5. ábrán. Ha az átlagos összekapcsolás díj és eközött számolunk korrelácót, 0,97-et kapunk; ha az előbbekhez hasonló megfontolásból az éves változásuk között, 0,554-et. Ez utóbb már lényegesen gyengébb, de még mndg közepes erősségű kapcsolatot jelez. Úgy tűnk tehát, hogy az összekapcsolás díjak csökkenése elsősorban a pacszerkezet mutatóval van összefüggésben, de az árakkal való vszonya sem elhanyagolható. A kapcsolat előjele mndkét esetben előzetes feltevésenket látszk gazoln. Mndenképpen le kell azonban szögezn, hogy, amnt már említettük s, az okság vszonyokról nem rendelkezünk nformácóval A szabályozás, az összekapcsolás díjak és a verseny alakulása a moblszolgáltatások pacán A moblszolgáltatások esetében sajnos még kevesebb az nformácónk, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a szabályozás még mndg nem fejlődött k teljes mértékben, így a moblvállalatok ANACOM rányába történő adatszolgáltatás kötelezettsége s jóval szűkebb körű. A vezetékes telefonról kezdeményezett hívások moblszolgáltatók által végződtetésének díjáról a legkorább nformácó, hogy az ANACOM ennek maxmáls mértékét egy 2000-es 211

212 rendeletében egy 100 másodperces hívás esetén percenként 47,50 escudóban (23,69 eurócentben) állapította meg. Ez, szolgáltatótól függően, 27 %-g terjedő csökkentést jelentett a 99-ben alkalmazott díjakhoz képest. A következő beavatkozás 2002-ben történt, amkor, fgyelembe véve, hogy a díjak az EU-n belül még mndg a legmagasabbak között vannak, a szabályozó hatóság az említett 23,69 centes felső határ lépcsőzetes csökkentését rendelte el. Ennek köszönhetően december 31-re a maxmáls díj 18,7 centre csökkent. A konvergenca jegyében ugyanerre a szntre állították be a mobl-mobl és a nemzetköz moblhívások végződtetés díjának, valamnt az összes kezdeményezés díjnak a felső határát s ban a TMN és a Vodafone egy, az ANACOM-mal kötött megállapodásban az általa alkalmazott vezetékes-mobl végződtetés tarfa tovább 7 százalékos csökkentésére kötelezte magát. Az Optmus díja ugyanakkor magasabbak maradtak február 25-én végre konzekvensebbé vált a szabályozás, amkor s az ANACOM befejezte a pacelemzést a hívásvégződtetések moblpacán, és Jelentős Pac Erejük folytán mndhárom szolgáltatót meghatározott előírások betartására kötelezte (ld. a alfejezetet). A szabályozó hatóság újabb rendeletében előrányozta, hogy 2006 végére a maxmáls végződtetés díj valamenny szolgáltatónál és hívástípusnál azonos lesz, és csak kevéssel fogja meghaladn a 10 centes határt (ANACOM RegReports ). Az összekapcsolás szolgáltatások árának csökkenése tehát 2000 és 2006 között lényegesen meghaladta az 50 százalékot. Ennek ellenére továbbra s problémás az unós rangsorban betöltött pozícó. Térjünk át a pac verseny mutatóra. A moblszolgáltatást már 1998 óta a ma s meglévő három vállalat nyújtja Portugálában. Az parág Herfndahl-ndexe 1999-ben, vagys az Optmus megjelenését követő évben 0,38-ra csökkent a korább 0,5 körül értékről, és sznte pontosan ugyanez a koncentrácó maradt s fenn. A fogyasztó árakról sajnos csak 2002 óta áll rendelkezésre nformácó (ANACOM RegReport 2005) az azóta eltelt dőszakban előbb ksmértékű emelkedés (2004-g), majd 2005 novemberére jelentős csökkenés volt megfgyelhető az ún. alacsony és magas fogyasztás kosárnál egyaránt. Nem tűnk rreáls feltételezésnek, hogy ez utóbb legalább részben a hívásvégződtetés díjak szabályozásában bekövetkezett, február 25- szgorításnak tudható be. 8.5 Összegzés Összességében elmondható, hogy Portugálában a telekommunkácó összekapcsolás díjat szabályozó hatóság, az ANACOM tudatosan törekszk a szabályozás versenynövelő hatásanak khasználására. Ennek érdekében, az EU által állított jogszabály keret fgyelembevételével, egyéb más előírások mellett rendszeresen sor kerül a díjak maxmáls 212

213 mértékének megállapítására. A szabályozás hasznos következménye, úgy tűnk, már kezdenek megmutatkozn úgy a vezetékes, mnd a moblszolgáltatások pacán. Végezetül szeretném megköszönn Ada Olverának, az ANACOM Customer Servce munkatársának a témával, különösen a vezetékes összekapcsolás szolgáltatások árának kalakításával kapcsolatos részletes tájékoztatását. 213

214 Melléklet: az összekapcsolás díjak, a pacszerkezet és a fogyasztó árak alakulása a vezetékes szolgáltatások pacán Forgalom koncentrácója (Herfndahlndex) 3 perces hívás kezdeményezés díja áfa nélkül (eurócent) Csúcsde, hely 1,16 1,03 0,91 0,81 0,70 0,68 0,64 Csúcsde, egyszeres kapcsolású 1,92 1,57 1,34 1,15 1,00 0,97 0,93 Csúcsde, kétszeres kapcsolású 3,43 2,59 1,97 1,76 1,49 1,47 1,44 Gazdaságos, hely 0,98 0,76 0,61 0,52 0,45 0,43 0,41 Gazdaságos, egyszeres kapcsolású 1,52 1,22 0,89 0,74 0,63 0,61 0,58 Gazdaságos, kétszeres kapcsolású 2,59 1,93 1,31 1,12 0,93 0,90 0,88 3 perces hívás végződtetés díja áfa nélkül (eurócent) Csúcsde, hely 0,99 0,90 0,82 0,76 0,70 0,68 0,64 Csúcsde, egyszeres kapcsolású 1,63 1,37 1,20 1,09 1,00 0,97 0,93 Csúcsde, kétszeres kapcsolású 2,58 2,14 1,76 1,66 1,49 1,47 1,44 Gazdaságos, hely 0,83 0,66 0,54 0,49 0,45 0,43 0,41 Gazdaságos, egyszeres kapcsolású 1,35 1,07 0,79 0,70 0,63 0,61 0,58 Gazdaságos, kétszeres kapcsolású 1,97 1,60 1,16 1,06 0,93 0,90 0,88 A pacszerkezet mutató Független szolgáltatók száma PT részesedése a forgalomból (%) 97,3 89,2 84,3 82,4 78,1 74,1 70,9 0,96 0,81 0,72 0,69 0,62 0,56 n.a. Az nkumbens szolgáltató pac ára reálértékben, 1998 = 100 % Új vonal telepítése n.a. Hav előfzetés díj n.a. Hely hívásdíj n.a. Körzet hívásdíj n.a. Távolság hívásdíj n.a. Átlagos havdíj n.a. Forrás: ANACOM RegReports ( ), ANACOM Statstcal Yearbooks ( ), 214

215 Felhasznált rodalom ANACOM Annual Reports and Accounts Megtalálható: ANACOM [2003]: Evoluton of Prces: Fxed Telephone Servce between Megtalálható: &feld=attached_file ANACOM Market 8 Call orgnaton n the publc telephone network at a fxed locaton. Megtalálható: ANACOM Market 9 Call termnaton n ndvdual publc telephone networks at a fxed locaton. Megtalálható: ANACOM Market 10 Transt servces n the publc fxed telephone network. Megtalálható: ANACOM Market 16 Voce call termnaton n ndvdual moble networks. Megtalálható: ANACOM Natonal Legslaton. Megtalálható: ANACOM [2005]: Publc Consultaton on Capacty-Based Interconnecton Offer (Flat-Rate Interconnecton Tarff). Megtalálható: _uk.pdf?categoryid=156322&contentid=281740&feld=attached_file ANACOM Regulaton Reports Megtalálható: ANACOM [2007]: Regulatory Framework for the Actvty of Moble Vrtual Network Operators (MVNO). Megtalálható: categoryid=235203&contentid=457448&feld=attached_file ANACOM Statstcal Yearbooks Megtalálható: 215

216 Company Informaton from Hoover s ncludng busness reports and profles. Megtalálható: Európa Parlament és Tanács 2002/19/EK rányelve az elektronkus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamnt azok összekapcsolásáról. Európa Parlament és Tanács 2002/20/EK rányelve az elektronkus hírközlő hálózatok és az elektronkus hírközlés szolgáltatások engedélyezéséről. Európa Parlament és Tanács 2002/21/EK rányelve az elektronkus hírközlő hálózatok és elektronkus hírközlés szolgáltatások keretszabályozásáról. Federal Communcatons Commsson (FCC): Long Dstance Market Shares. 2 nd Quarter Megtalálható: State_Lnk/IAD/mksh2q98.pdf Le 18/2003 (Versenytörvény). Megtalálható: Le 5/2004 (Elektronkus kommunkácóról szóló törvény). Megtalálható: 216

217 9. A magyar szabályozás és összehasonlítása a vzsgált országokéval Bajna Blanka, Kss Károly Mklós 9.1 Hívásvégződtetés a mobl pacon Magyarországon 1997-g hatóságlag szabályozott végződtetés díjak voltak érvényben, 1998 és 2003 között vszont a szolgáltatók szabadon határozhatták meg azokat ben a szabályozatlan díjak átlagosan 38 Ft/perc körülek voltak mndhárom moblszolgáltató esetében. A Hírközlés Felügyelet Hírközlés Döntőbzottsága (HDB) 2003 novemberében hozott egy határozatot, melyben az összekapcsolás szolgáltatás pacon jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatóként azonosította a Westelt és a Pannon GSM-et. A JPE szereplők azonosítása az árbevétel szernt mért pac részesedés alapján történt, a 25% felett részesedésű szolgáltatókat mnősítette JPE szereplőknek (az e megközelítéstől való eltérést egyk vállalat esetében sem tartotta ndokoltnak). A Pannon a határozat felülvzsgálatát kérte, a bíróság a határozat Pannon GSM-et érntő rendelkezéset hatályon kívül helyezte. (Hírközlés Döntőbzottság 2003, Főváros Bíróság 2003) 2003 végén tehát egyedül a T-Moble (akkor Westel) volt JPE szereplő, ezért esetében a HDB szabályozta a vezetékes hálózatból érkező hívások csúcsde és nem csúcsde végződtetés díjat. A szabályozott tarfák: 40,5 és 22,5 Ft/perc, átlagosan 33,37 Ft/perc voltak (ez a megelőző dőszak díjak mntegy 10%-os csökkenését jelentette a Westel esetében). Az akkor még szabályozatlan Pannon és Vodafone átlagos tarfá 36,15 és 38,84 Ft/perc voltak. A 2004 elején megalakult NHH, csökkentette a Pannon és a T-Moble végződtetés díjat márcus 1-g mndkét szolgáltatónak be kellett nyújtana a hosszú távú előremutató nkrementáls költségek (LRIC) módszerén alapuló számítását a vezetékes hálózatokból érkező hívások esetén alkalmazott mobl végződtetés díjakra vonatkozóan. (NHH 2004ac) A benyújtott modelleket azonban az NHH módszertan hbákra hvatkozva nem fogadta el, a két szolgáltatónak az NHH Tanácsa által megállapított végződtetés díjakat kellett alkalmaznuk. A csökkentett tarfák júlus 15-én léptek érvénybe. A T- Moble szabályozott végződtetés átlagdíja 31 Ft/perc (a csúcsde díjat nettó 40,5 Ft-ról 37 Ft-ra, a csúcsdőn kívül díjat pedg 22,5 Ft-ról 20,5 Ft-ra csökkentette az NHH), Pannon végződtetés átlagdíja 32,85 Ft/perc (a szabályozó által megállapított csúcsdőszak díja 41 Ft/perc, csúcsdőszakon kívül díja 21 Ft/perc) lett. A még 217

218 szabályozatlan Vodafone-é 39,05 Ft/perc. A T-Moble díjanak megállapítása során az NHH Tanácsa a következőképp járt el. A vállalat december 31-én alkalmazott díjat 15% és a fogyasztó árszntemelkedés különbségével csökkentette (az így kapott értékeket 50 fllérre kerekítette). A díjak helytállóságának ellenőrzésére a Tanács az Európa Unó tagországaban működő, az összekapcsolás pacon JPE moblszolgáltatók fx-mobl végződtetés díjat használta benchmarkként, és vzsgálata során arra jutott, hogy a fent díjak módosítása nem szükséges. A Pannon GSM esetében a T-Moble-ra megállapított átlagdíjat megnövelte az európa átlagdíj-különbséggel, az így kapott átlagdíjat a vállalat forgalm és díjarányanak megfelelően bontotta csúcsde és csúcsdőn kívül díjakra. (Magyar Telekom 2004, NHH 2004d-e) 65 Az NHH 2004 közepén kezdte első pacelemzését (DH-1125/2004). Vzsgálata során azt találta, hogy mndhárom moblszolgáltató JPE szereplő, és a következő kötelezettségeket írta számukra elő: - hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek - átláthatóság - egyenlő elbánás - számvtel szétválasztás - költségalapúság és a díjak ellenőrzhetősége. Az utóbb kötelezettség szernt a hívásvégződtetés szolgáltatásért felszámított díjaknak költségalapúaknak kell lennük. E díjak kalakításához a szolgáltatóknak LRIC modellt kell alkalmaznuk, melyet a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül be kellett nyújtanuk a Tanácshoz jóváhagyásra. (Bartols 2005, NHH 2005a) 66 Az NHH Tanácsa júlus határozataban közl, hogy nem fogadta el a szolgáltatók költségmodelljet, ár-megállapítás jogával élve meghatározta az alkalmazandó végződtetés átlagdíjakat (T-Moble 27,17 Ft/perc, Pannon 29,44 Ft/perc, Vodafone 32,61 Ft/perc), melyeket EU-s összehasonlítások alapján alakított k a következőképpen. Úgy találta, a 25 unós tagország közül 11-ben a hazahoz hasonló a penetrácó, a szolgáltatók pac részesedése, lletve a pac koncentrácó. Ezeknek az országoknak az átlagdíjat vzsgálta ben az átlagos végződtetés díjak ezekben az országokban 5,65%-kal 13,19 eurocentre csökkentek. Az EU25 átlag januárban 12,75 volt, a magyarország pedg 13,97 eurocent/perc. Az NHH számításokat készített a következő dőszak várható 65 DH /2004. és DH /2004. számú határozatok 66 DH /

219 díjara vonatkozóan, melynek eredménye szernt januárra a 11 ország átlagos végződtetés díja várhatóan 11,69 eurocent/percre csökkennek. A szabályozó vzsgálta az országokon belül különbségeket s: a legnagyobb és legksebb szolgáltató végződtetés díja közt különbség 2004 másodk felében 1 százalékponttal, 23,2%-ra csökkent. Az NHH számítása szernt januárra ez várhatóan 21,4%-ra csökken. A szabályozásba újonnan bekerülő szolgáltatók esetében jellemző a nagyobb kezdet csökkenés, ezért Magyarországon ezt 20%-ra írta elő. (NHH 2005c-e) 67 A fent határozatok alapján a költségalapúság kötelezettsége tehát a következőképpen módosult: - a díjak csökkentése, úgy, hogy a legnagyobb és a legksebb szolgáltató összekapcsolás díja közt különbség 20%-ra csökken, - nnentől kezdve mnden, az adott moblhálózatban végződtetett hívás szabályozott, nem csak a vezetékesből érkező, - konkrét csúcsde és nem csúcsde díjak helyett átlagdíjakat állapít meg a szabályozó. Az átlagdíjak célja: nagyobb rugalmasság bztosítása a szolgáltatók számára. Az átlagdíjak alkalmazására a szabályozó szgorú szempontokat írt elő. Az átlagdíjak csúcsdejű és nem csúcsdejű díjakra történő felbontása csak oly módon történhet, hogy a szolgáltató ugyanolyan összegű költségalapot kapjon vssza a napszak díjak kszámlázása révén, mntha az átlagdíjat alkalmazta volna. Azaz a szolgáltató nem tehet szert összességében nagyobb bevételre, mnt amennyt az átlagdíjakkal elért volna. A Csúcsde végződtetés díj x Csúcsde forgalom + Nem csúcsde végződtetés díj x Nem csúcsde forgalom = Végződtetés átlagdíj egyenlőség teljesülését az NHH Tanácsa ellenőrz. Nem teljesülés gyanúja esetén soron kívül eljárást folytat le, és ha begazolódk a jogsértés, szankconál (a bírság felső határa az év nettó árbevétel 0,05%-a, de legkevesebb fornt) októberében a Tanács a T-Moble-nél ndított lyen felügyelet vzsgálatot, melynek során azt találta, hogy a vállalat az előírtnál magasabb átlagdíjon nyújtotta, és 150 mlló forntra büntette. (NHH 2005f) decemberében az NHH Tanácsa 15 mlló forntra bírságolta a T-Moble-t, mert a szolgáltató (októberben kétszer) nem teljesítette adatszolgáltatás kötelezettségét, nem adta át dőben a szabályozó által kért adatokat, hátráltatva ezzel az NHH alulról építkező hosszútávú előremutató különbözet költségmodelljének (BU-LRIC) kdolgozását. 67 DH /2005, DH /2005, DH /2005 határozatok 68 DH /

220 2006-ban az NHH már a saját maga által készített bottom up LRIC modellt használta a benyújtott végződtetés díjak ellenőrzésére, lletve ez alapján állapította meg a tarfákat. Az erről szóló határozatot az NHHT október 2-án tette közzé. Ugyanebben a határozatban szögez le azt s, hogy a három moblszolgáltatónak 2009 elejére kell végződtetés díjat a költségalapú szntre várhatóan 16,84 Ft/percre csökkentene (ez az akkor díjakhoz képest 40-50%-os csökkenést jelentett). Ezt az árat és az elérés útvonalakat az NHH saját BU-LRIC költségmodellje alapján számította (a modell részletes bemutatása szntén része a határozatnak). A határozat megjelenésétől számított 40 napon belül kell a szolgáltatóknak (saját TD-LRIC modelljük alapján készített) költségszámításakat jóváhagyásra benyújtanuk, így bzonyíthatják, hogy költségalapú díjuk eltér a Tanács által megállapított 16,84 fornttól. Amennyben a Tanács ezt elfogadja, a saját díj alkalmazható 2009 január 1-jétől. Ha adott szolgáltató elfogadja a Tanács által megállapított díjat, nem kell költségszámítást beadna. A Tanács egyben kjelölte a költségalapú végződtetés díjak elérésének útvonalát a három szolgáltatóra vonatkozóan, a szolgáltatónként eltérő mértékű csökkentésekre 2007 februárjában, 2008 januárjában és 2009 januárjában kerül sor (lásd 9-1. táblázat). E három évre szóló határozat főbb célja a szabályozó szernt a díjak 2005-ben megkezdett következetes csökkentésének folytatása, a JPE szolgáltatók díja közt különbségek fokozatos megszüntetése, a pac folyamatok kszámíthatóvá, átláthatóvá tétele, a fogyasztó árak csökkenésének elősegítése. A Tanács 2006 júnusában tette közzé a határozat tervezetét, melyet a szolgáltatók véleményezhettek, majd az EU Bzottsága elfogadta. (NHH 2006b) A határozatot követően a három szolgáltató közül a T-Moble és a Vodafone adott be saját modellt, ám a szabályozó szakma hbákra hvatkozva nem fogadta el őket decemberében közölte a Tanács, hogy nem fogadta el a szolgáltatók által benyújtott költségmodelleket és khrdette a 2007 februárjától érvényes tarfákat (lásd 9-1. táblázat) 9-1. táblázat: Az átlagos végződtetés díjak szolgáltatók szernt -tól -g átlagdíj T-Moble Pannon Vodafone 2002 végén érvényes ,37 36,15 38, ? 31 32,85 39, ,17 29,44 32, ,17 24,44 26, ,75 20,29 20, ,84 16,84 16,84 Megj.: A sötét cellák az NHH által kszabott díjakat jelölk. Forrás: NHH határozatok 220

221 9.1.1 A hívásvégződtetés díjak és a pac verseny között összefüggések Az átlagos végződtetés díjak alakulását a három szolgáltató esetében az alább ábra szemléltet ben még egyk szolgáltató végződtetés díja sem voltak szabályozottak, 2003-ban váltak szabályozottá a Westel (T-Moble), 2004-ben a Pannon, 2005-ben a Vodafone végződtetés tarfá. A 2003 és 2008 között évekre gaz, hogy a legalacsonyabbak a T-Moble tarfá, őt követk a Pannon, majd a Vodafone végződtetés díja. Az évek folyamán mnd a szolgáltatók díja (kvéve a Vodafone első három szabályozatlan évét), mnd a vállalatok díja közt különbségek csökkentek a tudatos szabályozó stratéga következtében. A végződtetés díjak előreláthatólag 2009-re érk el a költségalapú végződtetés díjak szntjét ábra: Átlagos mobl végződtetés díjak szolgáltatók szernt (év végén) Ft/perc év T-Moble Pannon Vodafone Forrás: NHH határozatok A pac szereplők pacra lépésének dőrend, lletve pac részesedés szernt sorrendje megegyezk. A ma T-Moble 1990-ben kezdte szolgáltatásat nyújtan (1990-től Westel 450, majd 1994-től Westel 900), előfzetések száma szernt pac részesedésének mértéke 1999 és 2006 között alapvetően enyhén csökkenő tendencájú, 57% és 44% között. A Pannon GSM 1994 óta tagja a pacnak, míg a Vodafone 1999-ben lépett be. A Pannon előfzetések szernt pac részesedése a vzsgált nyolc évben ks mértékben ngadozó, 221

222 legmagasabb 1999 utolsó negyedévében (41%), legalacsonyabb pedg 2005 végén, 2006 elején volt (33%). Végül a legújabb szereplő, a Vodafone pac részesedése kezdetben növekvő, az utolsó két évben azonban növekedése lassuln látszk, 2005 másodk felétől kezdve 21% ábra: Az előfzetések megoszlása a szolgáltatók között, Az előfzetések megoszlása a szolgáltatók között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 35% 57% 37% 55% 40% 53% 1% 41% 52% 39% 53% 99/I. 99/II. 99/III. 99/IV. 00/I. 00/II. 2% 4% 5% 6% 6% 7% 38% 54% 39% 53% 40% 52% 39% 53% 40% 52% 40% 51% 00/III. 00/IV. 01/I. 01/II. 01/III. 01/IV. 8% 10% 10% 11% 11% 12%13%15% 16%17% 17% 18% 19%20% 20%20%21% 22%22% 21%21% 21% 39% 50% 39% 50% 38% 50% 39% 49% 38% 49% 02/I. 02/II. 02/III. 02/IV. 03/I. Magyar Telekom Nyrt. Pannon Rt. Vodafone Zrt. Forrás: NHH Negyedéves összefoglaló adatok 2006/4. 38% 48% 37% 48% 37% 47% 36% 47% 35% 48% 34% 48% 03/II. 03/III. 03/IV. 04/I. 04/II. 04/III. 33% 48% 34% 46% 34% 46% 34% 46% 34% 45% 33% 45% 04/IV. 05/I. 05/II. 05/III. 05/IV. 06/I. 33% 45% 33% 45% 34% 45% 06/II. 06/III. 06/IV. 34% 44% A mobl pac előfzetések száma alapján számolt Herfndahl ndexe1999 és 2006 között csökkenő tendencájú, laposabb és meredekebb szakaszokkal, 44% és 36% között mozog. A végződtetés díjak 1998 és 2003 között nem voltak szabályozottak és 2002 között ksebb megngásokkal, de csökkent a pac koncentrácó, melynek fő oka a Vodafone pacra lépése, majd pac részesedésének növekedése volt ban és 2004-ben a csökkenés mértéke kcst nagyobb, mnt a megelőző években, majd ban a pac koncentrácó csökkenése lelassult. 222

223 9-3. ábra: A mobl pac Herfndahl ndexe az előfzetések száma alapján, % 44% 43% 42% 41% 40% 39% 38% 37% 36% 35% Forrás: NHH Negyedéves összefoglaló adatok 2006/4. A mobl pac Herfndahl ndexe az előfzetések száma alapján 99/IV. 00/I. 00/II. 00/III. 00/IV. 01/I. 01/II. 01/III. 01/IV. 02/I. 02/II. 02/III. 02/IV. 03/I. 03/II. 03/III. 03/IV. 04/I. 04/II. 04/III. 04/IV. 05/I. 05/II. 05/III. 05/IV. 06/I. 06/II. 06/III. 06/IV. Az Európa Bzottság 1997 óta mnden évben elkészít úgynevezett mplementaton report -jat, melyekben a kskereskedelm mobl tarfák változásat s nyomon követ. Ehhez a mobl szolgáltatások három, alacsony, közepes és magas használat kosarát, melyekben meghatározott mennységű és rányú kmenő hívások, lletve meghatározott számú SMS küldés szerepel. Az alább ábrán e kosarak ára szerepelnek két magyar szolgáltató, a T-Moble és a Pannon reprezentatív díjcsomagja esetében 2004-re, 2005-re és 2006-ra vonatkozóan. Az adatok megbízhatósága megkérdőjelezhető, de arra mnden bzonnyal alkalmasak, hogy az árak alakulásának tendencájára következtessünk ben és 2005-ben a kosarak ára sznte nem változott, ám 2006-ra a több híváspercet magukba foglaló kosarak ára jelentősen lecsökkent, lletve a két legnagyobb szolgáltató díja kegyenlítődn látszanak. A két szolgáltató végződtetés díja 2004-ben váltak szabályozottá (lletve a T-Moble 2003-ban), a szabályozó hatóság 2005-ben csökkentette végződtetés díjakat. Feltételezhetjük tehát, hogy a év kskereskedelm tarfák csökkenésében szerepet játszottak a 2005 májusától érvényes csökkentett végződtetés díjak s. 223

224 9-4. ábra: Kskereskedelm mobl tarfák (Áfával) euro/hónap év Pannon (low) T-Moble (low) Pannon (medum) T-Moble (medum) Pannon (hgh) T-Moble (hgh) Forrás: EC Implementaton Reports 2004, 2005, 2006 Megjegyzés: Az alacsony használat kosár (low usage basket) tartalma: havonta 25 kmenő hívás (melynek 42%-a vezetékes, 58%-a mobl hálózatba rányul) + 30 SMS. A közepes (medum) használat kosáré 75 kmenő hívás (36%-a vezetékes, 64%-a mobl hálózatba) + 35 SMS. A magas (hgh) használat kosáré 150 kmenő hívás (40% vezetékes, 60% mobl hálózatba) és 42 SMS. A végződtetés díjaknak a pacszerkezetre, a pac koncentrácóra és a pac részesedésekre gyakorolt hatásáról a fent adatok alapján nem fogalmazhatók meg konkrét következtetések, ugyans a három mutató dőbel alakulását tekntve sehol sem találkozunk ugrásszerű változásokkal, meglehetősen egyenletes mértékben változnak 1999 és 2006 között. Az mndenesetre valószínűsíthető, hogy a végződtetés díjak folyamatos csökkenése kedvezően hat a pac versenyre, a koncentrácó csökkenésére, a három szolgáltató pac részesedésének kegyenlítődésére. Ezt gazolja az s, hogy a pac koncentrácós ndex es kcst gyorsuló csökkenése egybeesk azzal, amkor a szabályozó a végződtetés díjakat szabályozn kezdte. 9.2 Hívásvégződtetés a vezetékes pacon A év hírközlés törvény (2001. év XL. törvény) a foglalkozk az összekapcsolás szerződésekkel. Ennek értelmében a jelentős pac erővel rendelkező távbeszélő, lletve bérelt-vonal szolgáltatást végző, lletőleg ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlő hálózattal rendelkező szolgáltató köteles az azonosítását követően 30 nappal a HDB részére referenca ajánlatot benyújtan. Az ajánlatok jóváhagyásáról a HDB a 224

225 benyújtástól számított 60 napon belül dönt. (2001. év XL. törvény) Az 1/2002. (I.21.) MeHVM rendelet 5. (1) bekezdése szernt az egyes szolgáltatások ellenértékét a teljesen felosztott költségek módszere alapján kell megállapítan. A december pacnytást követően a JPE szolgáltatóknak január 23-g kellett benyújtanuk hálózat összekapcsolás referenca ajánlatukat. A Hírközlés Döntőbzottság (HDB) a benyújtott RIOkról 2002 márcusában hozta meg határozatat. Referenca ajánlatát a Hungarotel, Monortel, Bakonytel, DunaTel, EgomCom, KsdunaCom, V-fon, EMITEL és a Matáv nyújtott be, melyek közül a HDB első körben egyket sem fogadta el. Döntésében számos hbát részletezett, többek között a vállalatok többségénél gaz volt, hogy a szolgáltatásokat nem az előírásoknak megfelelően alakították k, lletve a díjakat alátámasztan hvatott költségmodellek nem voltak kellően részletezettek. A HDB 30 napot adott a szolgáltatóknak ajánlatak módosítására és újból benyújtására. (HDB 2002a-) A kjavított referenca ajánlatokat a Hírközlés Döntőbzottság 2002 júlusában jóváhagyta, de bzonyos szolgáltatók ajánlatat több ponton módosította. A HDB a koncesszós szolgáltatók közül változtatás nélkül elfogadta az EMITEL, a Hungarotel és a Monortel ajánlatát, módosította a Matáv és a BakonyTel ajánlatanak bzonyos részet, köztük a megállapított végződtetés díjakat s. A év referenca ajánlatokban szereplő díjakat a 9-4. táblázat (Mellékletben) tartalmazza. (NHH 2002 l-m) A Matáv hálózat-összekapcsolás referenca ajánlatát, a MARIO-t (Matáv 2002a) tehát júlusában fogadta el a Hírközlés Felügyelet (HIF). Az ebben megállapított összekapcsolás díjak vsszamenőlegesen s (2001. december 23-tól) alkalmazásra kerültek. Az akkor MARIO főbb jellemző a következők voltak. Ez a referenca ajánlat még a teljesen felosztott költségek módszerén alapult (ezt követően tértek át a hosszú távú előremutató nkrementáls költségek módszerére). A kalakított modell háromszntű volt, hely, regonáls és országos híváskezdeményezés és végződtetés díjakat tartalmazott. A nem országos szolgáltatók esetében a Matáv kérhette a Hírközlés Döntőbzottságot (HDB), hogy a MARIO alapú díjakhoz képest legfeljebb 20%-kal magasabb díjakat alkalmazzon. Országos szolgáltatónak mnősült az a szolgáltató, amely a tíz régóközpontból háromban legalább három összekapcsolás ponttal rendelkezett. A hely szntű csatlakozással rendelkező szolgáltatóknak hely összekapcsolás díjat kellett fzetnük, a régó azon területen vszont, ahol nem rendelkeztek hely csatlakozással, regonáls vagy országos összekapcsolás díjat kellett fzetnük. Bzonyos szolgáltatások, így például a kék és zöld számok összekapcsolás díja nem szabályozottak, ezekre nem terjedt k a referenca ajánlat. Az ajánlat tartalmazta a csúcsde és nem csúcsde hely, regonáls és országos híváskezdeményezés és 225

226 végződtetés díjakat, továbbá, hogy az összekapcsolás díjakon felül 2 Ft/perc hely hozzáférés hány pótdíjat kell fzetn. A tranzt díjak országos és regonáls sznten szabályozottak, ezen belül dőszaktól függetlenül egységesek voltak. (Matáv 2002) A Hírközlés Törvény előírása szernt a jelentős pac erővel rendelkező szolgáltatók január 1-től a hosszú távú előremutató nkrementáls költségek (LRIC) módszerét kötelesek alkalmazn hálózat-összekapcsolás és előfzető hurok átengedés referenca ajánlatuk (RIO és RUO) tekntetében. A év referenca ajánlatok benyújtásának és jóváhagyásának menete az előző évhez hasonlóan alakult. A szolgáltatók 2002 végén, 2003 elején benyújtották RIO-jukat, melyet a HDB először nem fogadott el, 30 napot adva a módosításokra. A Matáv teljesen felosztott költségek módszerén alapuló referenca ajánlatát s tehát 2003-ban váltotta fel a LRIC módszeren alapuló hálózat-összekapcsolás és bérelt vonal referenca ajánlata. Az új MARIO-t a Matáv novemberében, lletve nyújtotta be, a Hírközlés Döntőbzottság (HDB) májusában fogadta el, a benne foglalt tarfák vsszamenőlegesen január 1-től voltak érvényesek. A modell főbb jellemző nem változtak, a forgalm tarfák mellett a hozzáférés hány pótdíj s csökkent (1 Ft/percre). (Matáv, 2003a-b) Következő referenca ajánlatát a Matáv január 15-én nyújtotta be, a tarfák júnusától léptek érvénybe, az NHH a díjak egy részét módosította. A tarfák átlagosan 19%- kal csökkentek az előző dőszakhoz képest.(matáv 2004) május 17-én az NHH közzétette Hívásvégződtetés egyed, nylvános helyhez kötött telefonhálózatban pacelemzés határozatát. A szabályozó hatóság a vzsgálat során tíz érntett pacot azonosított: hívásvégződtetés a (1) Magyar Telekom (2) Invtel (3) Hungarotel (4) Emtel (5) Monortel (6) PanTel (7) BT Lmted (8) Com.unque Kft. (9) GTS DataNet (10) PRIMATONE Kft. nylvános helyhez kötött telefonhálózatán. 226

227 A pacelemzés során a hatóság jelentős pac erővel rendelkezőnek találta az 1-7. és a 9. pacon működő szolgáltatókat, vagys a Magyar Telekomot, az Invtelt, a Hungarotelt, az Emtelt, a Monortelt, a PanTelt, a BT-t és a GTS DataNetet. A JPE szolgáltatók számára a következő kötelezettségek teljesítését írta elő: az 1-5. pac szolgáltatóra (Magyar Telekom, Invtel, Hungarotel, Emtel, Monortel: a volt koncesszós szolgáltatók): - Átláthatóság: a csoportba tartozó JPE szolgáltatóknak nylvános referenca ajánlatot kell készíten és benyújtan a hívásvégződtetés szolgáltatásokkal kapcsolatban. A tanács által jóváhagyott referenca ajánlatokat a szolgáltató nternetes honlapján kell közzétenn. - Számvtel szétválasztás. - Költségalapúság és a díjak ellenőrzhetősége: a hívásvégződtetés szolgáltatások díjanak költségalapúnak kell lennük, a díjakat LRIC módszer alkalmazásával kell meghatározn, majd az előírt szerkezetben jóváhagyásra a Tanácshoz benyújtan. A költségadatok forrását a vállalat számára rendelkezésre álló legfrssebb lezárt vállalat audtált adatok kell képezzék. A szolgáltató köteles a díjak költségalapúságát, továbbá, hogy azokat az előírt módszer szernt alakította k, bzonyítan. A Tanács dönt a díjak elfogadásáról. Az Invtel, Hungarotel, Emtel és Monortel nem köteles LRIC modellt készíten, díjat a szabályozó jóváhagyja abban az esetben, ha nem nagyobbak, mnt a Magyar Telekom benyújtáskor hatályos megfelelő díjanak 1,4-szerese. A Tanács által jóváhagyott, vagy megállapított díjat a kötelezett szolgáltató a határozat kézhezvételétől számított 121. naptól köteles alkalmazn. Az NHH kköt, hogy a díjak ellenőrzésére, lletve megállapítására BU LRIC módszer s felhasználhat. - Hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek. A 6., 7., és 9. érntett pac szolgáltatóra (PanTel, BT, GTS DataNet): - Átláthatóság: a végződtetés szolgáltatások nyújtásának és génybevételének feltételet, lletve díjakat a csoportba tartozó szolgáltatók kötelesek nternetes honlapjukon közzétenn. - Egyenlő elbánás. (NHH 2005b) DH /

228 A következő pacelemzést az NHH 2006-ban készítette, az erről készülő határozat tervezetét 2007-ben publkálta. A pac szolgáltatás és földrajz jellemzőt fgyelembe véve most tzenhét érntett pacot azonosított. Az érntett pacok: hívásvégződtetés az alább szolgáltatók nylvános helyhez kötött hálózatán: (1) Magyar Telekom, (2) Invtel, (3) Hungarotel, (4) Emtel, (5) Monortel, (6) PanTel, (7) BT Lmted, (8) etel, (9) GTS DataNet, (10) UPC Magyarország Kft., (11) DUNAKANYAR HOLDING Kft., (12) DIGI Kft., (13) FberNet Zrt., (14) On-Lne System Kft., (15) Tarr Építő-, Szolgáltató- és Kereskedelm Kft., (16) T-Kábel és (17) TvNetWork. A JPE szereplőket a Tanács két csoportba osztotta, és a két csoportra eltérő kötelezettségeket rótt k. Az első csoportba tartozk a Magyar Telekom, az Invtel, a Hungarotel, az Emtel és a Monortel, a több szolgáltató képez a másodk csoportot. Az első csoportba tartozó szolgáltatók számára előírt kötelezettségek a következők: - Átláthatóság. - Számvtel szétválasztás. - Költségalapúság és a díjak ellenőrzhetősége. A díjakat továbbra s LRIC alapú költségmodell alkalmazásával kell megállapítan, a módszertan változásokat a DH /2007. sz. pacelemzés határozat II. melléklete tartalmazza. A szolgáltató köteles a díjak költségalapúságát és azt, hogy azokat az előírt modell alapján alakította k, bzonyítan. - Hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség. 228

229 A másodk csoportba tartozó szolgáltatókra az átláthatóság és egyenlő elbánás kötelezettségek vonatkoznak, a határozatban megfogalmazott előírásoknak megfelelően. (NHH 2007b) A hívásvégződtetés díjak és a pac verseny között kapcsolat A magyar vezetékestelefon-pac szerkezete A távközlés pac lberalzácója december 23-án kezdődött. A lberalzácó első éveben nem léptek be új vállalatok, az öt volt koncesszós szolgáltató uralta a pacot, részesedésük 2004 másodk felég semmt sem változott. Az öt szolgáltató a Magyar Telekom (korábban Matáv, pac részesedése 2002 és 2006 között 76-80%), az Invtel (korábban Vvend, részesedése 11-12%), a Hungarotel (4-5%), a Monortel és Emtel 70 (pac részesedésük mndvégg 2-2%), az általuk meghatározott pacok földrajzlag elkülönültek egymástól. A vezetékes pac jelentőségének csökkenésére utal, hogy 2000 utolsó negyedéve óta a bekapcsolt fővonalak száma folyamatosan (mnden negyedévben) csökken. Poztívum azonban, hogy az alternatív szolgáltatóknál melyek 2005 első negyedéve óta vannak a pacon a bekapcsolt fővonalak száma folyamatosan emelkedk. A pac részesedések alakulása s azt mutatják, hogy a volt koncesszós szolgáltatók részesedésének csökkenése, a pac részesedések (egyelőre meglehetősen ksmértékű) átrendeződése az alternatív szolgáltatók megjelenésével kezdődött el. Az alternatív szolgáltatók (közülük a vezetők a Tele2, Pantel, GTS Datanet, etel, UPC) részesedése az elmúlt két évben 0-ról 5%-ra növekedett. A vezetékes szolgáltatók pac részesedésenek alakulását a következő két ábra (9-5. és 9-6. ábrák) foglalja össze. 70 Az Emtel szeptember 30-án beolvadás útján egyesült anyavállalatával, a Magyar Telekom Nyrt-vel. 229

230 9-5. ábra: A vezetékes szolgáltatók pac részesedése a fővonalak száma alapján, a Magyar Telekom nélkül, , % % /I 2002/II 2002/III 2002/IV 2003/I 2003/II 2003/III 2003/IV 2004/I 2004/II 2004/III 2004/IV Negyedév 2005/I 2005/II 2005/III 2005/IV 2006/I 2006/II 2006/III 2006/IV Invtel/Vvend Hungarotel Emtel Monortel Alternatívok Forrás: NHH 2006a, NHH 2007a 9-6. ábra: A Magyar Telekom pac részesedése a fővonalak száma alapján , % % /I 2002/III 2003/I 2003/III 2004/I 2004/III 2005/I 2005/III 2006/I 2006/III Negyedév Forrás: NHH 2006a, NHH 2007a A következő ábra szemléltet a végződtetés díjak 2002 és 2005 között alakulását. 71 Az alternatív szolgáltatók esetében saját nfrastruktúra alapján 230

231 9-7. ábra: Csúcsde és kedvezményes hely végződtetés díjak Ft/perc Csúcsde hely végződtetés díjak Év Magyar Telekom Emtel Invtel Hungarotel Monortel Ft/perc Kedvezményes hely végződtetés díjak Év Magyar Telekom Emtel Invtel Hungarotel Monortel Forrás: NHH határozatok, NHH 2007b Mnd a csúcsde, mnd pedg a kedvezményes dőszak hívásvégződtetés díjak alakulására gaz, hogy 2002-ben és 2003-ban az öt szolgáltató díja között jelentős különbségek tapasztalhatók, míg az utóbb három évben ezek a különbségek már sokkal kevésbé fgyelhetők meg, a Magyar Telekom kvételével a szolgáltatók tarfá közel azonosak. A vzsgált öt év során a szabályozásnak köszönhetően a Magyar Telekom végződtetés díja voltak a legalacsonyabbak, függetlenül az dőszaktól. A végződtetés díjak esetében ugrásszerű, ötven százalék körül csökkenés fgyelhető meg 2003 és 2004 között. Ennek egyk oka az új LRIC költségmodellen alapuló módszer bevezetése volt től kezdődően az egyes szolgáltatók végződtetés díja között különbségek s mérséklődnek, melynek oka az NHH azon határozata, melyben kköt, hogy a szolgáltatók díja nem lehetnek magasabbak a Magyar Telekom díjanak 1,4-szeresénél. 231

232 9-8. ábra: A vezetékestelefon-pac Herfndahl-ndexe a bekapcsolt fővonalak száma alapján 2002 és 2006 között A vezetékestelefon-pac Herfndahl-ndexe a bekapcsolt fővonalak száma alapján 65% 64,33% 64% 64,02% 63,74% 63% 63,87% 63,60% 63,69% 63,52% 63,69% 62% 63,66% 63,58% 63,48% 63,45% 61% 60% 59% 63,92% 62,43% 61,90% 62,10% 60,98% 60,55% 60,10% 59,25% 58% 02/I. 02/II. 02/III. 02/IV. 03/I. 03/II. 03/III. 03/IV. 04/I. 04/II. 04/III. 04/IV. 05/I. 05/II. 05/III. 05/IV. 06/I. 06/II. 06/III. 06/IV. Forrás: NHH 2007a Ha a végződtetés díjak alakulását összevetjük a vezetékestelefon-pac koncentrácóját mérő Herfndahl-ndex-szel, nem fgyelhetünk meg különösebb együttmozgást. A Herfndahl-ndex 2002 és 2006 között 59,25 és 64,33% között mozog, amnek oka a Magyar Telekom magas, 75% felett pac részesedése. Ksebb csökkenés 2005-től tapasztalható, am 2006 elejétől folyamatos. 232

233 9.3 A vzsgált országok távközlés pacanak összehasonlítása Vezetékes pac A vzsgálatba bevont országok vezetékes távközlés pacanak néhány fontos jellemzőjét foglalja össze az alább táblázat táblázat: A vzsgált országok vezetékes pacanak összehasonlítása Szabályozzák-e a kskereskedelm tarfákat? Szabályozzák-e a végződtetés díjakat? Költségallokácó módja Használ-e valamlyen benchmark-ot a szabályozó? Magyarország Nem, csak expost kontroll (korábban ársapka) Igen, költséglapú árak a szolgáltató LRIC modelljéből Egyesült Krályság Írország Németország Portugála Nem (2005 végég ársapka), Nem, csak expost kontroll Igen, ársapka csak ex-post Igen, ársapka kontroll Igen, költséglapú árak Igen, a szolgáltató költséglapú árak Igen, LRIC (korábban költséglapú árak modelljéből, de Igen, ársapka) a a szolgáltató nem haladhatják költséglapú árak szolgáltató LRIC meg a LRIC modelljéből* szabályozó által modelljéből a saját BULRIC modelljéből kalkuláltat. LRIC LRIC LRIC LRIC LRIC Igen, saját BULRIC (2005 óta) Igen, saját BULRIC modell Igen, saját BULRIC modell Igen, saját BULRIC modell Végződtetés (az nkumbens hálózatába) átlagos díja eurocent/perc (2006 október) Csúcsdőben, hely (local level) EU 0,65 0,24 0,59 0,52 0,64 átlag 0,57 cent Csúcsdőben, regonáls (sngle transt) EU átlag 0,86 cent 0,83 0,34 0,89 0,88 0,93 Csúcsdőben, országos (double transt) EU átlag 1,25 cent 0,95 0,65 1,18 1,36 1,44 Igen, más EU tagállamokhoz vszonyít; saját BULRIC modell kdolgozás alatt Az nkumbens szolgáltató kskereskedelm ára: 3 perces és 10 perces hívás átlagos díja eurocentben (2006 október) Csúcsdőben, hely (local call charge); (3 perces, 10 perces); EU átlag 13 cent és 36 cent Csúcsdőben, belföld-távolság 12,82 39,52 32,29 104,42 13,35 44,50 13,35 44,50 14,78 49,26 24,51 81,69 11, ,70 49,00 14,79 36,91 23,47 65,47 233

234 (natonal call charge); (3 perces, 10 perces); EU átlag 25 cent és 73,80 cent Kskereskedelm sznten szolgáltatók száma (2005 dec) 66 (ebből 2 nagyobb) Domnáns nkumbens pac részesedése Az összes hívások bevétele és 89,3%; volumene alapján 90,6% (2005 dec) Hely hívások (bevétel, volumen alapján) Belföld (távolság) hívások (bevétel, volumen alapján) Nemzetköz hívások (bevétel, volumen alapján) Mobl hálózatba rányuló hívások (bevétel, volumen alapján) 92%** 92% 89,9%** 88,8% 87,4%** 83,3% 83,7%** 83% 122 (ebből 11 nagyobb) 51,9%; 52,7% 59,9% 56,3% 52,1% 47,7% 52,7% 31,9% 44,4% 52% 25 (ebből 6 nagyobb) 71%; 74% 83% 82% 63% 56% 62% 45% 70% 68% 132 (ebből 9 nagyobb) 55%; 44% 56% 40% 57% 52% 39% 31% 57% 51% 12 (ebből 4 nagyobb) 77,4% 78,2% 77,4% 74,4%*** 79,8% 73% 76,2% 73% * Írországban jelenleg zajlk a konzultácó az ársapka alapú szabályozásra való áttérésről a végződtetés díjak szabályozásában s. ** Magyarország esetében az adatok az öt JPE (volt koncesszós) szolgáltató együttes részesedését mutatják. *** Portugála esetében a belföld hívásokon belül nncsenek megkülönböztetve a hely és távolság hívások. Mnt a fent 9-2. táblázatból s látható, az európa szabályozó gyakorlatban a végződtetés díjak költségalapú szabályozása domnál, amhez a költségalapot a már legtöbb országban szorgalmazott hosszú távú előremutató nkrementáls költségeken (forward lookng LRIC) alapuló költségszámítás modell szolgáltatja. Ez a költségszámítás, bár a teljesen felosztott költségszámításhoz (FDC) képest jobban közelít a vállalatok határköltségét, de nkább átlagköltség alapú árazáshoz vezet. Főleg, hogy a legtöbb országban lehetővé teszk, hogy a LRIC költségekhez a végén hozzáadjanak egy többletet (mark-up) az általános és közös költségek fedezésére, vagys a LRIC költségszámítás végén a közös (állandó) költségeket felosztva hozzáadják a modellben kapott átlagos különbözet költségekhez. Ennek mértéke az egyes országokban különböző lehet, így eltérő, hogy mennyre torzítják a vállalat döntéseket. Ezen fnom különbségekről sajnos nem találtunk nformácókat. Ez az eltérítés azonban nehezen megítélhetővé tesz, hogy a gyakorlatban alkalmazott szabályozás módszerek az elmélet modellekben levezetett eredmények melykéhez állnak közelebb. Hszen elvben hába költségalapú az árképzés, ha ezek a költségek a határköltségnél magasabbak, de nehezen számszerűsíthető, hogy a határköltségtől való eltérítés mlyen mértékű. Mután a szabályozás környezetre mára a legtöbb országban az jellemző, hogy 234

235 megszüntették a kskereskedelm árak korább (általában ársapka típusú) szabályozását, ezért az elmélet modelleket felvonultató részből a 2.4-es fejezetben felírt modell alkalmas a végződtetés díj vzsgálatára (egyrányú hozzáférés, amkor a kskereskedelm árakat nem szabályozzák). Ennek során azt kaptuk, hogy a pac belépés megfelelő ösztönzése a határköltséghez képest fölfelé térít el a határköltségétől a hatékony összekapcsolás díjat (ECPR), míg annak génye, hogy a végződtetés díjjal kontroláljuk az nkumbens kskereskedelm árát, pedg lefelé térít el. Hogy e két erő eredőjéből fakadó kívánatos eltérítés mekkora, az a kereslet árérzékenységétől, az egyes vállalatok szolgáltatásának helyettesíthetőségétől, és az nkumbens hálózat (hozzáférés) szolgáltatása ránt kereslettől függ (lásd (40) képletét). A költségmodellekből fakadó tovább torzítás, hogy a LRIC modellek nputja (még a szabályozók által készített bottom up modellek nputjanak egy része s!) az nkumbens szolgáltatótól származnak. Ez egyrészt a szokásos nformácós problémákat vet fel a vállalatok költségenek megalapozottságáról, másrészt a múltbél beruházások költségen alapuló végződtetés díjak megnt csak nem megfelelő jelzéseket küldenek a belépők számára egyrészt magához a belépés döntéshez, másrészt a make-or-buy döntéshez (vagys, hogy érdemes-e beruházn saját hálózat, hálózat elemek képítésébe, vagy kfzetődőbb az nkumbens hálózatát használn. A 9-2. táblázatból láthatjuk, hogy a verseny eltérő mértéke amt a pac részesedések jól tükröznek lecsapódk az nkumbens áranak különbségeben. A vzsgált országok közül Magyarországon a legnagyobb az nkumbens (öt régebb koncesszós szolgáltató) pac részesedése. A kskereskedelm árakat tekntve a hely hívások díja nálunk s az unós átlag körül vannak, de a távolság hívások már messze drágábbak. A legjobban az Egyesült Krályság vezetékes távközlés pacán erősödött a verseny a pac lberalzácó óta és tt a legalacsonyabbak a végződtetés díjak s. Am azt sugallja, hogy van hatása a végződtetés díjaknak a pac verseny élénkülésére. Érdekes, hogy a magyar végződtetés díj a hely hívások esetében tér el fölfelé jobban a több országétól, de ez a kskereskedelm árakban nem látszk, épp fordítva a távolság hívások drágábbak a több országhoz képest. A verseny mértékét jellemz az s, hogy a fogyasztók mekkora hányada használja az alternatív szolgáltatókat, amt az alább 9-9. ábra foglal össze. Ez s mutatja, hogy a magyar vezetékes távközlés pacon még messze nem elégséges a verseny szntje. 235

236 9-9. ábra: Alternatív szolgáltatót használók aránya a vezetékes beszédszolgáltatások vonatkozásában (2006 júlus) Forrás: European Commsson [2006] (annex2. 21.o.) Fontos általános tanulságként fogalmazható meg, hogy a vezetékes távközlés pacon ott erősödött jobban a verseny, ahol az előfzetők elérésének alternatív lehetősége jobban fejlődtek, vagys ahol az nfrastruktúra alapú verseny erősödött. Ennek jó példája az angol távközlés pac fejlődése. Érdekes lehet a magyar szabályozás néhány jellemzőjét a pac mérete és szerkezet hasonlósága matt az írország tapasztalatokkal összevetn. A magyar és az ír szabályozás hasonló vonása, hogy mndkét országban TD-LRIC költség modell alkalmazását írja elő az ágazat szabályozó a végződtetés díjak megállapításához. Írországban a távközlés pac lberalzácójának kezdete, 1999 óta alkalmazzák és a szabályozó szernt jelentős fejlődést értek el azóta. A magyar gyakorlathoz hasonlóan a szabályozó felülvzsgálja a kalakított díjakat, lletve ellenőrz a költségszámítás módszert. A szabályozó saját bottom up LRIC modelljét vszonylag későn, 2005-re készítette el. A szabályozás eltér a két országban a tekntetben, hogy Írországban csak az nkumbens vállalatot, az ercomot szabályozzák, a több szolgáltató maga alakítja k végződtetés díjat, melyek egymás között tárgyalások eredménye. Az ercom pac részesedése 2006 végén a bevételeket tekntve 76%-os volt, de az utóbb évek során folyamatosan csökken. Az ír szabályozó hatóság fgyelemmel kísér a több szolgáltató végződtetés díjat s, de legnkább azt vzsgálja, hogy az nkumbens nem rendelkezk-e kegyenlítő vásárlóerővel. Megfgyelhető az ír végződtetés pacon s a szolgáltatók díjanak egymáshoz való közeledése, míg 2000-ben akadt olyan szolgáltató, mely végződtetés díja a szabályozottnál 180%-kal volt magasabb, addg 2006-ban a különbségek 0% és 80% között szóródnak (egy szolgáltató van, melynek 236

237 végződtetés díja megegyeznek az nkumbensével, kettő, melyé 10%-kal, egy-egy, mely tarfá 50, 70 és 80%-kal magasabbak a szabályozottnál). Magyarországon a végződtetés díjak mnden szolgáltató esetében szabályozottak, 2003 óta szntén TD-LRIC módszer segítségével kerülnek kalakításra, a díjak mnden évben adott szolgáltató és az NHH között alkufolyamat eredménye től Magyarországon s csak az nkumbens szolgáltató köteles LRIC modellt készíten, azonban a több szolgáltató csak abban az esetben mentesül e kötelezettség alól, amennyben elfogadja, hogy díja a Magyar Telekom díjanak 1,4-szeresét nem haladják meg. Az ercom pac részesedése csökkenő tendencájú az utóbb két év során, míg 2001 és 2004 között 80% körül sznten stagnált, 2005 végétől kezdve folyamatosan, negyedévente körülbelül 2%-kal csökken. A Magyar Telekom pac részesedésének alakulása s hasonló tendencát mutat abban az értelemben, hogy 2005-ben kezdett hosszabb stagnálás után csökkenn, azonban e csökkenés korántsem volt olyan mértékű, mnt az ír vállalat esetében. Az ír szolgáltató pac részesedésének csökkenése mögött gyaníthatóan túlnyomórészt a nagykereskedelm vonalbérlés (wholesale lne rental) elterjedése áll (ez a szolgáltatás ben jelent meg a pacon), mely az alternatív szolgáltatók térhódítását eredményezte. Természetesen valószínűsíthető, hogy a végződtetés díjak csökkenése mndkét országban hozzájárult az nkumbens szolgáltató pac részesedésének csökkenéséhez, lletve az alternatív szolgáltatók erősödéséhez Mobl pac A vzsgálatba bevont országok mobl távközlés pacanak néhány fontos jellemzőjét foglalja össze az alább táblázat. 237

238 9-3. táblázat: A vzsgált országok mobl pacanak összehasonlítása Szabályozzák-e a kskereskedelm tarfákat? Szabályozzák-e a végződtetés díjakat? Költségallokácó módja Használ-e valamlyen benchmark-ot a szabályozó? Magyarország Egyesült Krályság Írország Németország Portugála Nem Nem Nem Nem Nem Igen, költséglapú árak a szabályozó saját BULRIC modelljéből Igen, 2006-g ársapka, től költségalapú Csak árplafon van, de azon belül a szolgáltatók megállapodásara van bízva, amt csak ex post ellenőrz a szabályozó 2006-g nem szabályozták, azóta költséglapú árak LRIC LRIC LRIC LRIC n.a. Igen, saját BULRIC (2006 óta) Igen, saját BULRIC Igen, más országok adata (saját BULRIC modellt jelenleg fejlesztk) Igen, saját BULRIC Végződtetés (az nkumbens hálózatába) átlagos díja euro/perc (2007 január) Csúcsdőben 0,1144 0,1253 Csúcsdőn kívül 0,0647 0,0759 Átlagos 0,1158* 0,0895 0,1006 0,091* 0,11* Saját 2G hálózattal rendelkező szolgáltatók száma Kskereskedelm sznten szolgáltatók száma (2006 júlus) ** 3 Igen, költséglapú árak Igen, különböző benchmarkok Pac részesedések az előfzetők száma alapján (2006 október): Pacvezető 45,30% 25,87% 46,88% 36,94% 46,06% szolgáltató Legfőbb 33,28% 23,41% 35,56% 35,62% 39,59% versenytárs Többek 21,42% 50,72% 17,56% 27,44% 14,35% * A magyar, a német és a portugál szabályozó most már csak az átlagos végződtetés díjat írja elő (külön csúcsdőre és csúcsdőn kívül dőszakra nem). ** A németország adat csak a nagyobb szolgáltatókat tartalmazza Mnt a 9-3. táblázatból s láthatjuk, a mobl pacokon a végződtetés díjak szabályozás környezetének jellemzője, hogy a kskereskedelm árakat nem szabályozzák, am nem s lenne kívánatos, mvel e pacon sokkal érettebb verseny működk a szolgáltatók között. Az európa országok zömében három (néhány országban négy) hagyományos 2G hálózattal rendelkező szolgáltató van, és bár jellemzően az elsőként pacra lépő bír a legnagyobb pac részesedéssel, sznte mndenhol megfgyelhető tendenca, hogy a pacon működő szolgáltatók pac részesedése egyre jobban kegyenlítődk. Az új technológák persze átrendezhetk az egyes nemzet pacok szerkezetét, de az alapvető pac szerkezet továbbra s a néhány szereplős olgopol helyzet lesz. Az elmélet modelleket feldézve a fejezetben azt 238

239 mutattuk be, hogy lyen pac helyzetben lneárs árazás esetén felmerül az összejátszás veszélye, amnek eszköze lehet az összekapcsolás díj (vagys ott egyértelműen nagyobb ez veszély, ahol elterjedtebbek a pre-pad kártyák). Ez az összekapcsolás díjának szabályozását kívánja meg. A verseny mértékét befolyásolja az s, hogy jelen vannak-e a pacon vrtuáls szolgáltatók. Németországban és az Egyesült Krályságban egyre több lyen hálózatot nem működtető szolgáltató jelent meg. Ha a 9-3. táblázatban megnézzük a pac részesedéseket, akkor láthatjuk, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb a pacvezető szolgáltató részesedése és a pac részesedések kegyenlítettebbek ábra: Átlagos mobl végződtetés díjak alakulása a vzsgált országokban 0,25 0,2 Átlagos mobl végződtetés díjak euro/perc 0,15 0,1 0, jan 2004.júl 2005.jan 2005.júl 2006.jan 2006.júl 2007.jan év DE IE HU PT UK ERG 2004, 2005, 2006, 2007 alapján A 9-5. táblázat (Mellékletben) adataból és az azokból készített ábrából láthatjuk, hogy 2006-g a vzsgált országok közül Magyarországon csökkentek leglassabban a mobl végződtetés díjak és 2007-ben ezen öt ország közül nálunk volt a legmagasabb. A végződtetés díjak ezen nagyságával Magyarország az unós tagállamok rangsorában a középmezőny végén helyezkedk el (lásd ábra). Azonban, mnt korábban bemutattuk, épp a 2006-os évben változott jelentősen a szabályozás, meghatározva az egyes szolgáltatók esetében azt az ösvényt, am mentén 2009-g jelentősen csökkentk a végződtetés díjakat. 239

240 9-11. ábra: Mobl összekapcsolás díjak az unós országokban 2007 januárban Forrás: ERG (2007) Sok hasonlóságot találhatunk a mobl pacok szerkezetében és működésében Magyarország és Írország között. Egyfelől hasonló mértékű a pac koncentrácó, mndkét ország moblpacát három szolgáltató brtokolja, melyek közül a két legnagyobb a pac részesedése együtt 80% körül. A három szolgáltató pacra lépése között mndkét ország esetében 4-4 év telt el. Másrészt e két ország végződtetés díja között nem volt jelentős eltérés az egyes években. Az egyéb jellemzők közül a pre-pad kártyát használók aránya Írországban magasabb, 75%, míg hazánkban ez csak 65% körül. Mnd nálunk, mnd pedg Írországban szabályozó előírás a költségalapú végződtetés díjak alkalmazása a szolgáltatók számára (mnden szolgáltató 100%-os részesedésű, így jelentős pac erejű a saját hálózatán történő hívásvégződtetés pacán). A magyarország szolgáltatók 2009-től alkalmazandó költségalapú díjakat saját LRIC modelljük alapján határozhatták meg, lletve dönthetnek úgy, hogy elfogadják a szabályozó által, bottom up LRIC modellje felhasználásával megállapított költségalapú díjakat. A benyújtott költségmodelleket a szabályozó hatóság nem hagyta jóvá, így mnden szolgáltató az NHH áltat megállapított végződtetés díjakat kell, hogy elérje 2009-re, a számára meghatározott csökkenés útvonal szernt. Írországban a szabályozó a szükséges nformácók hányára hvatkozva még nem állapította meg a hatékony árakat, amíg ez nem következk be, árplafont alkalmaz. Ez év augusztusában az ír szolgáltatók a végződtetés díjak előre kjelölt útvonal szernt csökkentése mellett kötelezték el magukat, melyet írásban rögzítettek és ennek betartását a szabályozó ellenőrz. Az egységes, 7,99 eurocent/perc nagyságú végződtetés díjat 2012-re tervezk elérn. A csökkentés útvonal szernt a legksebb szolgáltató, a Meteor még 240

241 egy deg khasználhatja a magasabb végződtetés díjakból származó előnyet, ő ugyans az első években a többekénél ksebb mértékben, majd később pedg meredekebben csökkent egyébként s (jelenleg) legmagasabb végződtetés díjat. A végződtetés díjak jelenleg és elmúlt három évbel alakulását tekntve elmondhatjuk, hogy Írországban a lazább szabályozás ellenére s kcst alacsonyabbak voltak a végződtetés díjak, mnt hazánkban. 241

242 Melléklet 9-4. táblázat: A nagykereskedelm nettó hívásvégződtetés díjak változása a szolgáltatók referencaajánlataban, Ft/perc, ÁFA nélkül Forrás: NHH 2007b 242