Komplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc

Átírás

1 Komplex regonáls elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügy Iskola Egészségpoltka tervezés és fnanszírozás MSc 2. előadás Terület elemzés módszerek az egészségföldrajzban

2 Terület ellátás vzsgálata Az egészségügy ellátórendszer korább és 2007-es struktúrája Forrás: Uzzol A. 2007

3 Terület ellátás vzsgálata A járóbeteg-ellátás központja (egy lakosra jutó munkaórák száma), 2007 Forrás: Koncz G. 2010

4 Terület ellátás vzsgálata Az egészségügy rendszer néhány mutatója Baranya megye településen, és a vzsgálatba vont települések elhelyezkedése Forrás: Aracs L. Pál V. 2002

5 Terület ellátás vzsgálata Vonzáskörzet példa: A mezőcsát Egészségfejlesztő Központ összesített esetszáma és annak 1000 lakosra vetített értéke a környező településeken (saját szerkesztés ntézmény adatszolgáltatás alapján) Forrás: Mezőcsát Városának Városmarketng Terve, 2014

6 Terület ellátás vzsgálata A kórházak terület ellátása szülészet-nőgyógyászat területén Forrás: Farkas Zsolt 2008

7 Az agyérbetegség okozta halálozások gyakorsága Magyarország településen ( évek átlaga; kstérség adatokból becsült értékek) Országos átlag: 18,44 10 ezer lakosra (633) (626) (629) (626) (631) Bács-Nyír Bt Forrás: Kss J. P. Mattány Zs. 2005

8 A 19 megyeszékhelyre telepített stroke-központok optmáls ellátás körzete (átlagos eljutás dő 40.7 perc, 90 perc fölött az esetek 2.0%-a) Salgótarján Mskolc Nyíregyháza Eger Győr Tatabánya Budapest Debrecen Szombathely Veszprém Székes- fehérvár Szolnok Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Teljes eljutás dő (60 km/h mentő-sebességgel) Kaposvár Szekszárd Szeged 40 perc alatt perc Pécs perc perc Bács-Nyír Bt perc vagy több Forrás: Kss J. P. Mattány Zs. 2005

9 A 7 régóközpontba telepített stroke-központok optmáls ellátás körzete (átlagos eljutás dő 66.2 perc, 90 perc fölött az esetek 29.9%-a) Mskolc Győr Budapest Debrecen Székes- fehérvár Teljes eljutás dő (60 km/h mentő-sebességgel) 40 perc alatt Szeged perc Pécs perc perc Bács-Nyír Bt perc vagy több Forrás: Kss J. P. Mattány Zs. 2005

10 Egy jobb változat 7 stroke-központra: Székesfehérvár helyett Veszprém (átlagos eljutás dő 64.8 perc, 90 perc fölött az esetek 29.0%-a) Mskolc Győr Budapest Debrecen Veszprém Teljes eljutás dő (60 km/h mentő-sebességgel) 40 perc alatt Szeged perc Pécs perc perc Bács-Nyír Bt perc vagy több Forrás: Kss J. P. Mattány Zs. 2005

11 Forrás: Uzzol A. Vtra J. Bakacs M. Gémes K. Kss N. Köv R. 2011, 95. p.

12 Forrás: Uzzol A. Vtra J. Bakacs M. Gémes K. Kss N. Köv R. 2011, 96. p.

13 Vszonyszámok Vszonyszá m 1. Megoszlás vszonyszámok Vszonyítandó adat (A) Vszonyítás alap (B) A lakott lakások alapterület szernt megoszlása 1980-ban és 2011-ben, % % 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: KSH

14 Vszonyszámok Vszonyszá m 1. Megoszlás vszonyszámok Vszonyítandó adat (A) Vszonyítás alap (B) A lakott lakások megoszlása a szobák száma szernt 2011-ben, % 22% 8% 1 szobás 2 szobás 33% 37% Forrás: KSH 3 szobás 4 vagy több szobás

15 Vszonyszámok Vszonyszá m 1. Megoszlás vszonyszámok 2. Összehasonlító vszonyszámok a; terület vszonyszámok Vszonyítandó adat (A) Vszonyítás alap (B)

16 2. Összehasonlító vszonyszámok a; terület vszonyszámok példa Önkormányzatok bevétele, mllárd Ft, lletve % Megye, főváros 2004 Budapest 608,6 Bács-Kskun 125,3 Baranya 107 Békés 104,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 218,5 Csongrád 116,7 Fejér 119,5 Győr-Moson-Sopron 112 Hajdú-Bhar 138,5 Heves 89,3 Jász-Nagykun-Szolnok 104,2 Komárom-Esztergom 79,6 Nógrád 58,3 Pest 234 Somogy 105,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 158,4 Tolna 64,5 Vas 73,1 Veszprém 99,3 Zala 88,3 Átlag 140,24 Megye, főváros 2004 Budapest 433,97 Bács-Kskun 89,35 Baranya 76,30 Békés 74,37 Borsod-Abaúj-Zemplén 155,80 Csongrád 83,21 Fejér 85,21 Győr-Moson-Sopron 79,86 Hajdú-Bhar 98,76 Heves 63,68 Jász-Nagykun-Szolnok 74,30 Komárom-Esztergom 56,76 Nógrád 41,57 Pest 166,86 Somogy 75,16 Szabolcs-Szatmár-Bereg 112,95 Tolna 45,99 Vas 52,12 Veszprém 70,81 Zala 62,96 Átlag 100,00 Forrás: KSH

17 2. Összehasonlító vszonyszámok a; terület vszonyszámok példa

18 Vszonyszámok Vszonyszá m 1. Megoszlás vszonyszámok 2. Összehasonlító vszonyszámok a; terület vszonyszámok b; dnamkus vszonyszámok bázsvszonyszámok Vszonyítandó adat (A) Vszonyítás alap (B)

19 2. Összehasonlító vszonyszámok b; dnamkus vszonyszámok bázsvszonyszámok A munkanélkülség arányszám, a születéskor várható átlagos élettartam és a nyers halálozás arányszám alakulása Magyarországon, (1992 = 100%) Forrás: Szlágy D. Uzzol A. 2013

20 Vszonyszámok Vszonyszá m 1. Megoszlás vszonyszámok 2. Összehasonlító vszonyszámok a; terület vszonyszámok b; dnamkus vszonyszámok bázsvszonyszámok láncvszonyszámok Vszonyítandó adat (A) Vszonyítás alap (B)

21 2. Összehasonlító vszonyszámok b; dnamkus vszonyszámok láncvszonyszámok Forrás: KSH

22 2. Összehasonlító vszonyszámok b; dnamkus vszonyszámok láncvszonyszámok Az álláskeresők számának előző év azonos dőszakához vszonyított alakulása a régókban, % ( ) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 % 1,0 0,5 0,0-0,5 Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Budapest -1,0-1, Forrás: az ÁFSZ adata alapján

23 Vszonyszámok Vszonyszá m 1. Megoszlás vszonyszámok 2. Összehasonlító vszonyszámok a; terület vszonyszámok b; dnamkus vszonyszámok bázsvszonyszámok láncvszonyszámok 3. Intenztás vszonyszámok Vszonyítandó adat (A) Vszonyítás alap (B)

24 3. Intenztás vszonyszámok példa A települések népsűrűsége Hajdú-Bhar megyében, 2001 Forrás: KSH

25 Középértékek Típusa a; számított középértékek számtan (vagy artmetka) közép: x n 1 k n 1 k 1 x o súlyozott változata: y f f y x = naturáls mértékegységben megadott terület jellemző n = elemszám y = naturáls mértékegységben megadott terület jellemző f = naturáls mértékegységben megadott súlyérték

26 Középértékek b; helyzet középértékek módusz: a sokaság legnagyobb gyakorsággal előforduló értéke medán: középső értéket jelent, páratlan számú adat esetén a középső, páros számú adat esetén pedg a középen található két adat számtan átlaga

27 Terület egyenlőtlenségek vzsgálata 1. A terület polarzáltság mérőszáma Duál-mutató (Éltető-Frgyes ndex) Képlete Jelölések Értelmezése x m = az értékénél A duál-mutató a teljes megoszlás átlaga fölött értékek nagyobb x értékek számtan/súlyozott x átlagának és a teljes megoszlás m D számtan átlaga átlaga alatt értékek átlagának x x a = az értékénél hányadosa. Egyszerűsége és a ksebb x értékek vlágos tartalma matt gen számtan/ súlyozott elterjedt módszer. számtan átlaga Mértékegysége: dmenzótlan Értékkészlete: 1 < D < x x Megjegyzések: Pl. jövedelemegyenlőség esetén az értéke 1, ennél nagyobb érték esetén az ndex azt az ollót mutatja, amely a gazdagok (átlag felettek) és a szegényebbek (átlag alattak) jövedelme között fennáll.

28 Terület egyenlőtlenségek vzsgálata 2. Szórás-típusú mérőszámok V y Súlyozott relatív szórás Mértékegysége: % Képlete Jelölések Értelmezése ( y f y) 2 f x y fajlagos (arány) f mutató értéke az. területegységben y = y súlyozott átlaga A súlyozott relatív szórás a vzsgált adatsor súlyozott átlagához vszonyítva adja meg az adatsor szóródásának mértékét. Értékkészlete: 0 < V < Megjegyzések: A súlyozott relatív szórás az adatsor (súlyozott) átlagának százalékában fejez k a szóródás nagyságát.

29 Terület egyenlőtlenségek vzsgálata 3. Terület megoszlások eltérését mérő ndexek Hoover-ndex (Robn Hood-ndex) h Képlete Jelölések Értelmezése n 1 x f 2 Mértékegysége: % x és f két megoszlás vszonyszám, melyekre fennállnak az alább összefüggések: x = 100 f = 100 A Hoover-ndex két mennység smérv terület megoszlásának eltérését mér. A mutató szmmetrkus, a két összevetett megoszlás szerepe, sorrendje felcserélhető. (Krugman-ndex) Értékkészlete: 0 < h < 100 Megjegyzések: A Hoover-ndex az egyk legelterjedtebb, általánosan használt terület egyenlőtlenség mutató. Azt adja meg, hogy az egyk gazdaság-társadalm jelenség mennységének hány százalékát kell átcsoportosítan ahhoz, hogy terület megoszlása a másk jellemzőével azonos legyen.

30 Terület egyenlőtlenségek vzsgálata 3. Terület megoszlások eltérését mérő ndexek Gn-együttható 1 G 2 2xn Képlete Jelölések Értelmezése x x j Mértékegysége: dmenzótlan j x / x j = megoszlás vszonyszámként megadott terület jellemző az./j. területegységben x = x átlaga A Lorenz-görbe és az átló által bezárt terület nagyságát mér, a koncentrácó relatív nagyságát jellemz. Mnden megfgyelés egység részarányának az összes többétől való átlagos eltérését vszonyítja az átlaghoz. Értékkészlete: 0 < G < 1 Megjegyzések: A 0 értéket akkor vesz fel, ha a Lorenz-görbe éppen egybeesk az átlóval, tehát a vzsgált mennység smérv terület eloszlása egyenletes. Másk szélső értékét akkor ér el, ha a vzsgált smérv egyetlen kézben összpontosul; lyenkor a görbe egybeesk a koordnátatengelyekkel.

31 Forrás: Kss J. P. Taga G. Telbsz E. 2008, 324. p.

32 A belső jövedelm egyenlőtlenségek kstérség mntázata a Hoover-ndex alapján, 2004-ben, % Forrás: Németh N. Kss J. P. 2007, 32. p.

33 Komplex mutatók számítása Előfeltételek Összehasonlíthatóvá tétel rangsorolás; standardzálás; Z X X, Sx S x n 1 X n X 2 az adatsor jellegadó értékehez való vszonyítás pl. maxmumértékre vetítés; normalzálás (maxmum-mnmum ntervallumra vetítés); súlyozás kérdése; Z X X max X X mn mn

34 Komplex mutatók számítása A Bennett-féle komplex mutató BEN j n 1 z j n z j = maxmumra vetített jelzőszám; n = felhasznált mutatók száma; elmélet értéke: 0 és 100 közé esk.

35 Korrelácó- és regresszószámítás Fogalmak: Korrelácószámítás mennység smérvek (valószínűség változók) között sztochasztkus kapcsolat szorosságának mérésére szolgál. Szgnfkancasznt az a valószínűség, am már elég kcsnek teknthető ahhoz, hogy k lehessen zárn a véletlent, mnt a kapott eredmény magyarázatát a gyakorlatban rendszernt 5%. Kovaranca (C) megadja a kapcsolat rányát Korrelácós együttható: r C n 1 ( x x)( y n y) n 1 ( dx n * dy ) Determnácós együttható: r 2 a korrelácós együttható négyzete, értéke azt adja meg, hogy a változók egymás szórásának hány százalékát magyarázzák.

36 Korrelácó- és regresszószámítás Típusa: Lneárs korrelácó Autokorrelácó dőbel és terület Keresztkorrelácó Értelmezése: r értéke A kapcsolat jellege r = 1 Lneárs függvénykapcsolat, egyenes arányosság 0,7 < r < 1 Szoros kapcsolat, egyrányú együttmozgás 0,3 < r < 0,7 Közepes kapcsolat, egyrányú együttmozgás 0 < r < 0,3 Gyenge kapcsolat, egyrányú együttmozgás 0 Nncs lneárs kapcsolat, a két jellemző korrelálatlan -0,3 < r < 0 Gyenge kapcsolat, ellentétes rányú együttmozgás -0,7 < r < -0,3 Közepes kapcsolat, ellentétes rányú együttmozgás -1 < r < -0,7 Szoros kapcsolat, ellentétes rányú együttmozgás r = -1 Lneárs függvénykapcsolat, fordított arányosság

37 Lneárs korrelácó: n n n y y x x y y x x r ) ( ) ( ) )( ( Pearson-féle lneárs korrelácós együttható: Korrelácó- és regresszószámítás Az életesély- és a munkanélkülség arány kapcsolata Magyarországon Forrás: Szlágy D. Uzzol A. 2013

38 Korrelácó- és regresszószámítás Lneárs korrelácó: Előjelkorrelácó: u v u v c u v n Spearman-féle rangkorrelácó: R 6 n n( n d 2 1) u = azon esetek száma, mkor a két adatsor értéke azonos rányban térnek el az átlagtól v = azon esetek száma, mkor a két adatsor értéke ellentétes rányban térnek el az átlagtól d = az összetartozó rangszámok különbsége n = elemszám

39 Forrás: Szlágy D. Uzzol A. 2013, p.

40 Forrás: Szlágy D. Uzzol A. 2013, 315. p.

41 Forrás: Szlágy D. Uzzol A. 2013, 318. p.

42 A munkanélkülség arány és a születéskor várható átlagos élettartam összevont lokáls terület autokorrelácója, 1993, 2001, 2010 Forrás: Szlágy D. Uzzol A. 2013, 143. p.

43 Köszönöm a fgyelmet!