Szervezeti piacok - beszerzési magatartás
|
|
- Gréta Dobos
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szervezeti piacok - beszerzési magatartás Korrupció nélkül is lehet üzletet kötni? Prof. Dr. Piskóti István Marketing Intézet π-marketing
2 Az előadás kérdései o Miért beszélünk szervezeti piaci, business marketingről? o Szükség van-e külön termékosztályozásra a business marketingben? o Miben különbözik a business piac a fogyasztási cikkek piacától? o Hogyan befolyásolja a marketing tevékenységet az a körülmény, hogy a vevő egy szervezet és emiatt a piac is sajátosságokkal bír? o Hogyan zajlik a vásárlás, a beszerzés ezen a piacon? π-marketing 2
3 Egy klasszikus definíció o A komparatív versenyelőnyök keresése és realizálása olyan javak előállítása esetében, melyeket szervezetek vásárolnak, elsősorban annak érdekében, hogy általa további teljesítményeket nyújtsanak. (Backhaus o.) (Investitionsgütermarketing/Industriegüter marketing) π-marketing 3
4 A piacok termékeinek vevői, a vásárlás célját tekintve lehetnek: o a felhasználók, (user-ek) akik a terméket (pl. gép, szerszám, fénymásoló) a saját produktumuk (termék vagy szolgáltatás) előállítási folyamatában használják, o olyan vevők, feldolgozók, akik a terméket beépítika saját produktumokba, (pl. nyersanyagok, alkatrészek, chipek egy számítógéphez,) folyamatos beszállítói kapcsolatokat kialakítva, az amerikai szakirodalomban ezen vevők az ún. OEM-s, (OriginalEquipmentManufacturers) akik a saját márkanevük alatt gyártják (a megvásárolt alkatrészeket is felhasználva) azokat a termékeket, amelyeket a szervezeti, vagy a fogyasztási cikkek piacán értékesítenek, pl. a személygépkocsi vagy számítógép gyártók, o dealerek, kereskedők, akik a termékeket (újra) értékesítik, többnyire változatlan formában az előző két vevőkörnek, π-marketing 4
5 Szervezetközi piacok fő kategóriái eladók Profitorientált (Business)cégek Kormányzati szervek szintjei Non-profit intézmények vevők Profitorientált (Business)cégek Kormányzati szervek szintjei Non-profit intézmények + harmadik, további szereplők π-marketing (saját szerkesztés) 5
6 Ipari javak piacától.. Gyártó Gyártó Gyártó Term.eszköz kereskedő Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Nagykereskedő Kiskereskedő Kiskereskedő Végső fogyasztó Ipari javak piaca B2B piacok B2C piacok (forrás: Plinke(1999) in: Backhaus-Voeth ( o.) π-marketing 6
7 A vevőkapcsolatok kiválasztásának, fejlesztésének és ápolásának feladatát jelenti, amely a vevő és az eladó érdekeit egyaránt szolgálja, figyelembe véve adottságaikat, erőforrásaikat, technológiáikat, stratégiáikat és céljaikat. (Ford o.)(IMP - Industrial Marketing and Purchasing Group) π-marketing 7
8 Business javak o o o o o o o o o o ingatlanok, (föld, épületek) nyersanyagok, alapanyagok, energia, alkatrészek, komponensek, MRO-termékek, (maintenance, repair, operating supplies) felszerelések, szerszámok, alapvető gépek, berendezések, gyártási rendszerek, üzemek, immateriális javak (jogok, know-how, licenc szolgáltatások, (üzleti-, technikai- avagy teljes cégek, vállalkozások. π-marketing 8
9 Business (Ipari) javak vásárlása Hatás a szervezetre gyártósor CIM hálózat számítógép nagy szerszámok közepes f.értéke vásárlás típusa rutin módosított kicsi egyedi kicsi nagy közepes Kirsch-Kutschker1978 alapján π-marketing 9
10 A piac sajátosságai o korlátozott számú piaci szereplő, koncentráció, o mono-illetve oligopolisztikus helyzetek előfordulása, o nemzetközileg különösen nyitottak, o származtatott kereslettel találkozunk, o keresleti folytonosság hiánya, időbeni merevsége o nehéztechnikai helyettesíthetőség, kompatibilitás, o nem konkrét terméket, hanem problémamegoldást keresnek a vevők o megbízhatóság, a korábbi sikeres gyakorlathoz kötődés, s a jó együttműködést megerősítő, személyes kapcsolatok jelentősége o tendereztetés, közbeszerzés o π-marketing 10
11 Marketing alapsajátosság: gyakorta még nem létező termékek eladása o Először értékesítjük (szerződést kötünk) majd omegtervezzük és oleszállítjuk, beüzemeljük a terméket. Akkor mit is adunk el? π-marketing 11
12 VEVŐPROBLÉMÁK MEGOLDÁSA π-marketing 12
13 A business piac működése ovállalati HÁLÓZATOK KAPCSOLATÁNAK MENEDZSELÉSE Network-marketing - Relationship-marketing π-marketing 13
14 Különféle szolgáltatók Alkatrészgyártó Hardvergyártó Szoftverfejlesztő bedolgozók Pénzügyi, banki szféra Disztribútorok, kereskedők Szoftver-ház (rendszerház) Egyéb partnerek (egyetem, kamara, média stb...) Egyéb anyag-, eszközszállítók Közvetítők, kereskedők Versenytársak Vevői-, ügyfélcélcsoportok Közigazgatásiszereplők Komponenskínálók π-marketing 14
15 A marketing kihívásai globalizáció o verseny növekvő globalizálódása, o a technika felértékelődő szerepe, o új gyártási technológiák, o nagy k+f igények, o növekvő általános invesztíciós nagyságok, o a piacon gyors áresés o rövidülő termék-életciklusok, o stratégiai szövetségek megjelenése, o vevő nem mindig tudja definiálni igényét o a beszerzési folyamat felértékelődik, o a vásárlást követő nagy utólagos beruházások igénye, innováció költségek idő együttműködés ügyfélismeret bizalom π-marketing 15
16 omarketinghiányosságok kiinduló oka a belső marketing gyengesége. π-marketing 16
17 Beszerzési folyamat 1. A szükségletek felismerése, A szükségletek pontos leírása, megfogalmazása 2. Keresés Ajánlatkérés (tender, közbeszerzés) 3. Ajánlatok értékelése, összehasonlítása 4. A megfelelő szállító kiválasztása, Ár és más feltételek meghatározása 5. Szerződéskötés, áru megrendelése, 6. A megrendelés nyomon követése 7. Árufuvarozás 8. Minőség-ellenőrzés 9. Raktározás, nyilvántartás 10. Személyzet továbbképzése 11. Felhasználás SZAKASZAI: előzetes tárgyalási fázis ajánlati fázis tárgyalási fázis teljesítési fázis működtetési fázis
18 Beszerzési folyamat új vásárlásnál Külső kezdeményezés Problémafelismerés Meg kell oldani a problémát? Alternatív problémamegoldások Belső kezdeményezés Make or Buy? Szükséges egy termék? Döntés a külső beszerzés mellett Termék jellege? Minősített szállítók keresése Szállító-választás Információcsere az ajánlatadókkal Ajánlatok ellenőrzése Ajánlatok bekérése Kapcsolat a potenciális szállítókkal Régi szállítók Új szállítók π-marketing Szállítók meglátogatása A szállító és az ajánlat kiválasztása Szerződésteljesítés Visszacsatolás a beszerzés eredményeiről 18
19 Webster-Wind féle beszerzési magatartás modell Környezet (fizikai, technológia, gazdasági, politikai, jogi, kulturális) Szervezet/vállalat (adottságok, technológia, szervezeti felépítés, célok-stratégia, BC,) Beszerzési központ (BC) (feladatok, kölcsönhatás, folyamat, Egyéni résztvevők (BC) (motiváció, személyiség, tanulási folyamat, attitűdök ) Döntés a vásárlásról Csoportdöntés Személyes döntés
20 Buying Center befolyásoló kezdeményező felhasználó Információszelektáló döntéshozó jóváhagyó Gate-keeper beszerző
21
22 Interakciós modell (Turnbull-Valla) Eladó szervezet - személyek struktúra - célok technológia - attitűdök tartalékok-tapasztalat stratégia Makrokörnyezet (piaci struktúra, dinamika, nemzetközi együttműködés) ATMOSZFÉRA (hatalom, függőség, kooperáció) Interakciós folyamat - rövid táv: (termék,szolgáltatás, információ)csereaktusok - hosszú távú: (intézményesülés, adaptáció) kapcsolatok VEVŐ szervezet - személyek struktúra - célok technológia-attitűdök tartalékok-tapasztalat stratégia Selling Center Buying Center π-marketing 22
23 Összefoglaló definíció o A business marketingmenedzsment egy vállalkozás jelenlegi és potenciális szervezeti piacaira irányuló tevékenységének értékalapú tervezése, koordinálása, integrálása, realizálása és ellenőrzése, mely komparatív versenyelőnyök és a szervezeti vevőkkel, más partnerekkel, társadalmi érdekcsoportokkal való kapcsolatok kialakításával, fenntartásával és erősítésével, az érintett szervezetek elvárásainak kielégítésével biztosítja a saját vállalati céljai elérését.(piskóti 2014.) π-marketing 23
24 Társadalmi - nonbusiness marketing Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató
25 A marketing változási irányai Tradicionális marketing A marketing humán koncepciója A marketing társadalmi felelőssége Öko-tudatos marketing Közintézmények marketingje Társadalmi marketing Generikus marketing Marketingdeepening (elmélyítés) Marketingbroadening (kiszélesítés) (forrás: Wehrli o.) 25
26 TÁRSADALMI MARKETING Kotler és Zaltman (1971) használta először a társadalmi, szociális megoldások elfogadtatására irányuló marketing programok tervezésére, realizálására, A társadalmi marketing a marketing alkalmazása egy célcsoport befolyásolására annak érdekében, hogy önszántukból fogadjanak el, utasítsanak el, változtassanak meg vagy hagyjanak abba egyes problematikus viselkedéseket, ezáltal szolgálva az egyének, csoportok vagy a társadalom egészének javát. (Dinya et.al o) Mit is kell tennie a társadalmi marketingnek? Magatartási, viselkedési módokat, formákat a jó érdekében megváltoztatni. A társadalmi marketingnek az a célja, hogy konstruktív megoldásokat fejlesszen ki a kívánt magatartásváltozás érdekében, tegye világossá a célcsoportoknak, hogy az új magatartás haszna nagyobb a magatartásváltozás fáradságánál. Szervezetek, intézmények (s azok együttműködésének (PI)) marketingstratégiájának és marketingaktivitásainak tervezése, szervezése, megvalósítása és kontrollingja, melyek közvetlenül vagy közvetetten társadalmi feladatok, problémák megoldására irányulnak.(kotler-lee 2009) 26
27 Nonbusiness vagy nonprofit? Nonbusiness szektor közszolgálati szféra nonprofit üzleti szektor jellemzők költségvetési szektor közüzemi szektor szektor szervezetei közintézmények közüzemek civil szervezetek vállalatok előállított közjavak megfizethető közös javak magánjavak javak javak kielégített kollektív kollektív egyéni egyéni igények fogyasztás finanszírozója költségvetés Költségvetés +fogyasztó adományozó, szponzor fogyasztó tevékenység közhasznú profitszerzés közhasznú profitszerzés célja szférához közszolgáltatási közszolgáltatási privát szféra privát szféra sorolás szféra tulajdonforma állami állami/vegyes magán magán működési forma költségvetési intézmény vállalat alapítvány, egyesület, közhasznú társaság egyéni, társas vállalkozás (Dinya et.al.2004.alapján)
28 További szervezeti rendszerezési megoldás Civil társadalom Társadalmi önszerveződések = Civil szféra Informális csoportok, Baráti társaságok, körök Társadalmi mozgalmak Nonprofit szektor Egyházak, Politikai pártok Állam/önkormányzat Civil nonprofit szektor közeli nonprofitok (kvázi nem kormányzati Magánalapítványok szervezetek) Egyesületek Egyesületekhez hasonlóan Közalapítványok szabályozott egyéb társadalmi Köztestületek szervezetek (klub, kör, társulás, Közhasznú társaságok szövetség, érdekképviselet, szakszervezetek) Nonprofit intézmények Forrás: Nárai, o.
29 Nonbusiness marketing (Vazquez-Burguete 2004 alapján) makromarketing Társadalmi marketing Közszolgáltatási marketing Régió-marketing településmarketing Egyébb életminőséggel összefüggő marketing Társadalmi ügyek marketingje Ügymarketing (cause-related m. Egyházi marketing Oktatási marketing Kulturális marketing Nonprofit maketing Civil szervezetek marketingje Közszféra marketing Közigazgatási szervek marketingje Közintézményi marketing Politikai pártok marketingje Politikai marketing Választási, kampány marketing Művészeti marketing Múzeumi marketing
30 A társadalmi marketing nem kereskedelmi szervezetek olyan marketingstratégiájának és aktivitásainak tervezése, szervezése, megvalósítása és ellenőrzése, melyek direkt vagy indirekt módon társadalmi feladatok megoldására irányulnak. (Bruhn-Tilmes o.) A társadalmi marketing átfog minden tervezést és akciót, melyek arról gondoskodnak, hogy egy társadalmi szervezet, egy társadalmi kínálat, termék vagy társadalmi akció az egyes emberek vagy a közvélemény számára ismert és ez által sikeres legyen. Így a társadalmi marketing átfogja, mint a klasszikus marketing a termékfejlesztést, az árkialakítást, a kommunikációt és az elosztást. A sikeres társadalmi marketing gondoskodik az egyes érintett csoportok közötti optimális cseréről. (Gromberg 19.o.) A társadalmi marketing egy folyamat, marketing elvek és technikák alkalmazása, hogy értékeket hozzon létre, kommunikáljon és közvetítsen, melyekkel egy célcsoport magatartását meg tudja változtatni úgy, hogy az által a társadalom (közegészség, biztonság, környezet, közösségek) és maga a célcsoport is hasznot realizál. (Kotler-Lee o.)
31 Persze a társadalmi marketing értelmezése kapcsán is számos félreértés él, élhet, miként arra számos szakirodalom is utal (Kotler-Lee 2009) A társadalmi marketing nem egyenlő a társadalmi célú reklámmal! Ez utóbbi annak csak egy eszköze, de a társadalmi marketing jóval tovább megy az egyszerű reklámnál, hiszen egy teljes problémakezelő kampány, program kifejlesztését jelenti. A társadalmi marketing nem a manipuláció és értékesítés-ösztönzés sajátos eszköze, annak ellenére, hogy számos termék értékesítése is kísérheti, támogathatja! A társadalmi marketing nem egyenlő a társadalmi hálózattal, a közösségi/társadalmi médiával. A társadalmi marketing nem egyenlő a támogatásokkal, bizonyos javak, termékek kedvezményes, vagy ingyenes biztosításával. Miben is különbözik a vállalkozói és társadalmi marketing? míg a vállalkozói marketingnél a marketing folyamat konkrét termék, szolgáltatás értékesítését segítő tevékenység, addig a társadalmi marketing inkább olyan folyamat, mely a kívánt magatartási, viselkedési mód értékesítése érdekében hat, míg a vállalkozói marketinget alapvetően a piaci, pénzügyi, profit célok, addig a társadalmi marketing egyéni és társadalmi haszon, nyereség elérése mozgatja, bár jól integrálhatja az üzleti, profit célú aktivitásokat is, míg a vállalkozói marketingnél a célcsoportok kiválasztása keresleti képesség alapján történik, addig a társadalmi marketingnél a célcsoportokat a kívánatos cselekvésre gyakorolt hatásuk, érintettségük alapján jelöljük ki, míg a vállalati marketingnél a konkurens egy másik ugyanazt kínáló vállalkozás, addig a társadalmi marketingnél a konkurens a jelenlegi nemkívánatos tevékenység, az azzal kapcsolatos előnyök, költségek, esetleg konkurens értékek, s abban ellenérdekelt szervezetek, akik így sajátos konkurensnek tekinthetőek.
32 A társadalmi marketing az esetek többségében nehezebb feladat, mint egy kereskedelmi szituáció megoldása, hiszen összetett, sokszereplős, soktényezős problémakezelést igényel, ahol a marketing több szintjét (állam, mint kormányzat és önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek, vállalkozások) kell összhangba hozni, integrálni. A különbségek mellett ugyanakkor számos azonosság is jellemzi a két marketingterületet: elengedhetetlen az ügyfél/célcsoport-orientáció, a csere-elmélet továbbra is működik, szükség van tudatos elemzésekre, sajátos piackutatásra, a célcsoportokat itt is sokeleműen szegmentálni kell, az adott probléma érintettjeinek kooperációjára, együttműködésére van szükség, a marketing eszközrendszer ismert elemei értelmezhetőek, az eredmények mérhetőek kell, hogy legyenek. Alan Andreasen( o.) a Social Marketing in the 21st Century könyvében írja: A társadalmi marketingnél arról van szó, hogy a világot mindenki számára jobbá tegyük, nem csak a beruházók vagy az alapítványi elnökök számára.
33 Kettős megközelítés e téren Intézményorientált perspektíva, amikor a szervezeti sajátosságokból indulunk ki a marketing kérdések tárgyalásában, így pl. Közszolgáltató intézmények (vasút, posta, közüzemek, közösségi közlekedés) Állami ill. államilag ellenőrzött (egészségügy., szociális szervezetek) Politikai szervezetek, Kulturális és vallási intézmények, Alapítványok, Civil sz. Problémaorientált perspektívaesetén a megoldandó feladatokhoz rendelt tevékenység (sok szereplő, különböző tevékenységek stb.) marketingjéről van szó, azaz Városok, térségek fejlesztése, lakóinak jóléte, területi marketing Környezetvédelem problémái, Egészségmegóvás, rehabilitáció kérdései, Munka világának humanizálása, Segélyezés problémái, Szabadidő kérdései, Bűnözés csökkentése, megelőzése, Oktatás és képzés fejlesztése Kisebbségvédelem, Kultúra és értékeinek védelme, fejlesztése. 33
34 Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, kialakításának, realizálásának segítése, kommunikálása, azaz egy alapos elemzési, érdekegyeztetési, szintetizáló munkára épülő stratégia-alkotásés az azt realizáló eszközrendszer folyamatos működtetése a helyi lakosság gazdasági, közösségi, kulturális és ökológiai értelemben vett jóléte növelése érdekében. π-marketing
35 Hierarchikus termék Ország-marketing Régió-marketing Megye-marketing Kistérségi marketing Település/Város-marketing
36 COOPETITION Együttműködve versenyezni! π-marketing
37 RTM legfontosabb célcsoportjai Saját lakosság Területen kívül élők, potenciális lakók turisták. Helyi vállalkozók Befektetők, vállalkozói partnerek Törvényhozás, kormányzat Non-business szervezetek Más területek. Fejlesztési szervezetek. π-marketing
38 RTM megvalósításának típusai Tudatos-közösségi Szakmai és civil szervezetek együttműködése, illetve közigazgatásilag, államilag illetékes szervezete (pl. önkormányzat, fejlesztési tanács, kormány) Tudatos - egyéni Szervezetek, vállalkozások marketingje saját célból Spontán, ösztönös Lakosság, szervezetek magatartása, viselkedése
39 4P helyett 2K A marketing eszközrendszere két irányba KÉT KÉPESSÉG FEJLESZTÉSÉRE - koncentrálódik: A terület (termék, product) fejlesztése, KÍNÁLATFEJLESZTÉS A terület kommunikációja, célcsoportok megnyerése KOMMUNIKÁCIÓ π-marketing
40 A közösségi fejlesztés újszerű megközelítése, a kompetencia-alapú*, integrált modell KOMPETENCIÁK Természeti, földrajzi Környezet és piacelemzés Célcsoportok - Magatartás, elvárás ELÉGEDETTSÉG lakosság Gazdasági, turisztikai Emberi, társadalmi Kulturális Funkcionális kompetenciák Mag-kompetenciák Meghatározása, fejlesztési célok STRATÉGIAI CSOMAGOK ÉS OPERATÍV PROGRAMOK Város és kistérség teljesítmény és kommunikációs imázs DÖNTÉSEK Kívül élők, turisták, vevők Helyi vállalkozók Befektetők, partnerek Kormányzat Pártok, parlament EU intézmények Fejlesztési szervezetek Menedzsment Nonbusiness szervezet Más település, térség Környezeti, szabályozási, versenytársi befolyás π-marketing
41 Először, a cél alapú kategorizálás kellene, hogy megjelenjen (forv. nonprofit) s ezen belül lehet a további jellemzők alapján tovább bontani, építeni a szervezeti struktúrát, a folytatott tevékenység üzleti (business) illetve nem üzleti (non-business) jellegének megkülönböztetésével.
42 A társadalmi marketing beavatkozások kiinduló modellje Mi az adott probléma? (Milyen akciók képesek csökkenteni a problémát?) Kinek kell cselekedni a probléma megoldásában? (célcsoportok, érintettek, egyének, piackutatás) Miért akarnak cselekedni? (price-mix?) (tudás, előnyök, akadályok, saját hatékonyság, értékek társadalmi nyomás, ) Hogyan/hol tudnak cselekedni/viselked ni? (place-mix?) közösségi források, partnerségek, milyen kínálat, Milyen lépéseket kell tenni? (termék vagy magatartás-mix) a célcsoportreleváns akciók leírása, Hogyan mondjuk el mit, miért, hol, hogyan? (promotion-mix?) (média, kiscsoport, POP, képzés stb.) Politika/szabályozá s ami befolyásolja a cselekvést állami keretek, jogalkotás, ösztönzők, (Kirby 1995).
43 Értékek rendszere Érintettség az adott probléma kapcsán az adott szereplőnél Társadalmi probléma észlelése az érintetteknél Saját cselekvés érzékelt felelőssége, lehetősége az adott szereplőnél Adott érintett cselekvési, magatartási formái Társadalmi probléma észlelt hatásai, következményei 1. Elemzési, kutatási szakasz Kooperációkészség a problémamegoldásban Társadalmi marketing stratégia és program kialakítása az érintettek részvételével tudatos koordináció mentén Társadalmi marketing stratégia és program realizálása az érintettek részvételével tudatos koordináció mentén 2. Stratégiaalkotás és realizálás Adott érintett új cselekvési, magatartási formái Értékek rendszeréne k változása Társadalmi probléma észlelése az érintetteknél Társadalmi probléma változása, új helyzete 3. Ellenőrzés lezárás - újratervezés Eredmények értékelése, TM-program lezárása vagy újrafogalmazása 43
44 Az összesen 19 nevesített problémakör hat, kimutatható faktorba rendeződik egy külső, távolinak értékelt probléma-csoport(éhezés-ivóvíz, háború, járványok, etnika-vallási konfliktusok), egy életmóddal kapcsolatos negatív jelenségkör(egészségtelen életmód, alkohol-cigaretta-kábítószer problémák, környezet, bűnözés, kisebbségi ügyek) Anyagi, gazdasági problémák, a területi, térségi problémák faktora, majd a kulturális értékekkel kapcsolatos tényezők, illetve az egyéni törekvéseket akadályozó tényezők(oktatási-képzési feltételek, szabadidő-eltöltés problémái). (Kaiser-Meyer-Olkin smeasureof SamplingAdeyuacy: 0,775; significancelevelof the Bartlett stest of Sphericity: 0,000, Total Variance Explained: 60,9%) 44
45 Kitől várja az adott probléma, gond megoldását? (n=1603) 45
46 Jelenlegi és tervezett önkéntes (civil) szervezeti tagság Egyházi szervezetek Sport szervezetek Humanitárius, karitatív szervezetek Művészeti szervezetek Szakszervezet Szakmai szervezetek Fogyasztói szervezetek Zöld szervezet Politikai párt 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Aktív tagja vagyok Inatkív tagja vagyok Nem vagyok tagja, de szeretnék csatlakozni Nem vagyok tagja és nem is szeretnék csatlakozni (n=1603) 46
47 A társadalmi problémák megoldását akadályozzák tényezők Anyagi források hiánya 4,28 Anyagi, üzleti érdekek ereje Hiányzó politikai szándék Érintettek együttműködésének hiánya Felelősök, feladatok meghatározásának hiánya A média magatartása, hozzáállása Szolidaritás, segítőkészség hiánya Információk, tájékozottság hiánya Az egyének, lakosság felelőtlensége Külső, nemzetközi tényezők hatása Tudás, képességek hiánya 4,04 3,97 3,89 3,77 3,67 3,66 3,65 3,65 3,63 3,6 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 (n=1603) 47
48 A lakosság társadalmi problémaérzékenységének és egyéni kezelési aktivitásának modellje Értékek fontossága +0,16-0,01-0,04 Tájékozódási szokások +0,17 Társadalmi problémák súlyossága +0,10 Egyén felelőssége -0,06 (Civil) szervezeti tagság -0,08 +0,30 +0,08-0,03 Közvetlen érintettség -0,10 Akadályozó tényezők +0,21 48
49 Eredmények Az eredményekben látható, relatíve gyenge pozitív kapcsolat megerősíti azon feltételezésünket, hogy a vallott értékrend, értékek fontossága és az érzékelt problémák, s azok súlyosságának megítélése összefüggnek. A közvetlen érintettség és az érzékelt problémák súlyossága közötti, legerősebb kapcsolat jelzi, hogy leginkább a saját, a közvetlenül tapasztalt problémákra figyelnek, azok kezelésével foglalkoznak a megkérdezettek. Minél nagyobb a társadalmi probléma súlyossága, annál inkább érezhető az egyéni felelősség, s aktivitási szándék erősödése is, melyhez ugyanakkor nem kötődik erősebb civil szervezeti aktivitás. 49
50 Következtetések 1 A társadalmi marketing egyik legfontosabb feladata a különböző profit és nonprofit szervezetek között értékek, értékközösségek kialakítása. A társadalmi marketing a belső értékek piacán tevékenykedik, ahol ugyanaz a cél még messze nem jelenti azt, hogy ugyanazt is akarják. Egyáltalán nem könnyű tehát a közös nevezőket megtalálni, éppen ezért annak érdekében, hogy a kompetens embereket, szervezeteket egy asztalhoz lehessen ültetni, precíznek kell lenni az értékek kezelésében, a magatartási sztenderdek meghatározásában. Az értékek irányítják a gyakorlati munkát, a tevékenységet, bizonyos dolgok elfogadását. Két értékstratégia alternatíva képzelhető el (Gromberg 2006): olyan értékek keresése, mely a lehető legnagyobb nyilvánosság számára képviselhető, vagy specializálódás egy értékcsoportra. 50
51 Következtetések 2 A társadalmi marketing gyakorlata nem más mint egy tudatos stakeholder-management kell, hogy legyen. Lehetséges stakeholderek: belső adott pl. non-profit szervezeten belüli- stakeholderek, a társadalmi cél, teljesítmény célzottja, ügyfelek, privát támogatók, kooperációs partnerek, szabályozó szervezetek, állam, (kormányzati, önkormányzati szervezetek). Szolgáltatók, tanácsadók, koordinátor, széles nyilvánosság, kommunikációs csatorna, média, ellenfelek, ellenérdekeltek Meghatározó szerepe van a koordinátornak, integrátornak(civil szervezet, állam ) A társadalmi marketing stakeholder menedzsmentként kezelése, lépései beazonosítás, kik és milyen vonatkozásban, tartalommal, formális és informális kapcsolatokkal bírnak az adott társadalmi kérdés, probléma vonatkozásában, prioritások meghatározása, hiszen a korlátozott erőforrások következtében a társadalmi kérdések hatékony kezelése érdekében szükséges leginkább befolyásoló kritériumok meghatározása, s azok alapján pedig a kiemelt érintettek hozzárendelése, szerepének kijelölése, érintettek szegmentálása melynek célja, hogy a rendszerezéssel megkönnyítse az egyes célcsoportok kezelését, (státusz, politikai alapállás, ellene vagy mellette van a szervezet, mennyire aktív, passzív, milyen a kapcsolat szorossága, stakeholder megértése, a motivációinak, elvárásainak, magatartásának az adott kérdéshez, szervezetekhez való viszonyának beazonosítása. 51
52 Tervezés: Módosított hat-fázis modellt mint kiinduló megoldás ((Gromberg o.)). 1. fázis Előkésztés, a program, az akció kezdeményezése Teendő: feladat definiálása, mit-meddig kell elérni, milyen problémát megoldani, milyen esélyekkel 2. fázis Feladatok meghatározása, helyzetelemzés Teendő:Identitás, misszió, akció pozicionálása, csoportok, meglévő kommunikációs utak azonosítása, Megvalósíthatósági elemzés: külső-belső elképzelések, vélemények, kooperációk, ellenfelek, gyengeségek, lehetőségek-kérdések összegyűjtése, hipotézisek, strukturált kérdések (Mind Mapping) SWOT, végső feladat-meghatározás. 3. fázis Célok és stratégia Teendő: marketing-célok meghatározása, alapvető stratégia meghatározása, büdzsé, időterv, felelősségek. 4. fázis Taktika, tervezés Teendő: taktikai történések tervezése, ötletek, kreációk, kommunikációs intézkedések tervezése, ellenőrzés kritériumai, intézkedési terv, Briefek elkészítése, tesztek, részletes költségtervek, médiatervezés, stb. 5. fázis Realizálás előkészítése Teendő: szerződések megkötése, termelés és elosztás, média és szolgáltatok lekötése, operatív tervezés, minőségbiztosítás. 6. fázis Akció lebonyolítása Teendő: akció lebonyolítása, ellenőrzés, visszacsatolás, változtatások reagálása. 52
53 Alan Andreasen ( o.) a Social Marketing in the 21st Century könyvében írja: A társadalmi marketingnél arról van szó, hogy a világot mindenki számára jobbá tegyük, nem csak a beruházók vagy az alapítványi elnökök számára. A társadalmi marketing kiemelkedően fontos sajátossága, hogy továbbfejleszti a hagyományos vállalati marketing gyakorlatát is, hiszen a társadalmi értékek, kérdések, a társadalmi felelősség kezelése nem külső vállalásként, áldozatként jelenik meg egy cégnél, hanem az üzleti érdekek szolgálatának szerves részévé, hatékonyságnövelő gyakorlattá válik, építve az egyébként is szükséges hálózati együttműködés kiszélesítésére, s ez által kifejlettségében jogosan illeszthető a marketing mefferti fejlődési vonulatába. 53
54 Tradicionális marketing A marketing változási irányai A marketing humán koncepciója Közintézmények marketingje A marketing társadalmi felelőssége Öko-tudatos marketing Társadalmi marketing Generikus marketing Marketing-deepening (elmélyítés) Marketing- broadening (kiszélesítés) Integrált társadalmi marketing (forrás: Wehrli o.) 54
55 Marketing 4.0 Új szemlélet és módszertan a marketingben Prof. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet 55
56 Marketing 4.0 = a digitális marketing 3.0 IntegratingTraditionaland Digital Marketing 56
57 A marketinget közvetlenül formáló trendek From Vertical, Exclusive, and Individual to Horizontal, Inclusive, and Social lebomló a földrajzi, demográfiai gátak, összekapcsolódó, közvetlenül kommunikáló emberek, együttműködve innováló cégek, a vevők egyre inkább horizontálisan viselkednek, a vevők egyre óvatosabbak a márkák marketingkommunikációjával szemben, s egyre inkább az f-faktorokra koncentrálnak (friends, families, fans, and followers) a vevő vásárlási folyamata egyre inkább társadalmi jellegű, tanácsokat, véleményeket online és offline módon keresnek. 57
58 A kulcsszó: connectivity Az összekapcsolódás connectivity csökkentia cégek, alkalmazottak, csatornatagok, vevők és más érintettek közötti interakció költségeit, Ez csökkenti az új piacokra belépés korlátait, a márkaépítés időigényét, s lehetővé teszi a párhuzamos termékfejlesztést és megváltoztatja a vevők és versenytársak megismerésének módját, az együttműködés a versenytársakkal, co-creationa vevőkkel áll a középpontban, a verseny nem egy zéro-összegű játszma, a vevők nem a cégszegmentációk (STP) passzív alanyai, növeli a piaci dinamikát, gyakorlatilag lehetetlenné válik a cégek elkülönülése, a csak belső erőforrásokra támaszkodás sikere, először a fiatalok fogadják el az összekapcsolódást, s inspirálják a seniorokat, miáltal a connectivity normává válik, A kapcsolódás fontossága meghaladja a technológiai, demográfiai feltételeke hatását. A kapcsolatok megváltoztatjáka marketing legfontosabb alapját: magát a piacot. Marketing paradoxonok születnek 58
59 Paradox No. 1: Online Interaction Versus Offline Interaction Paradox No. 2: Informed Customer Versus Distracted Customer Paradox No. 3: Negative Advocacy Versus Positive Advocacy (Net Promoter Score) 59
60 A digitális szubkultúra következményei YWN a legbefolyásosabb szegmensek youth, (early adopters of new products and technologies,trend setters, women, (de facto household managers), netizens(inactives, spectators, joiners, collectors, critics, creators) Online Meets Offline, Style Meets Substance, and Machine-to-Machine Meets Human-to- Human digital innovations can bring countries closer to sustainable prosperity, (e-commerce, transportation (automated vehicles), education (massive open online courses), health (electronic record and personalized medicine), as well as social interactions(social networks). authenticity is the most valuable asset. From Segmentation and Targeting to Customer Community Confirmation communities are the new segments Permission marketing From Brand Positioning and Differentiation to Brand Clarification of Characters and Codes True core of the brand, outer imagery flexible, From Selling the Four P's to Commercializing the Four C's (co-creation, currency, communal activation, and conversation). From Customer Service Processes to Collaborative Customer Care 60
61 Váltás a tradicionális és a digitális marketing között E3 E2 E1 3. Szint engagement 2. Szint experience 1. Szint enjoyment Digitális marketing Összekapcsolt marketing megközelítés Customer Community Confirmation Brand Clarification Marketing mix 4C (co-creation, currency, communal activation, conversation) Tradicionális marketing Collaborative Consumer Care -stratégiai szegmentálás, pozícionálás -márka pozícionálás + differenciálás -tradicionális marketing mix (4P) + értékesítés megközelítés -értékalkotó szolgáltatások + folyamatok A1 A2 A3 A4 A5 AWARE APPEAL ASK ACT ADVOCATE 5 A s= New customerpath -O Zone (own, othet, outer) (az AIDA, 4A (aware, attitude, act, actagain) helyett) 61
62 A megvalósítás és taktika kérdései Mérések (Purchase Action Ratio (PAR) and Brand Advocacy Ratio (BAR)) Content(Tartalom) marketing Omnichannelmarketing Mobile Apps SocialCRM Gamification WOW-faktor (Enjoy, Experience, Engage: WOW!) 62
63 Trendi marketingtanácsok ellentrendekkel 1. Avevőorientáció kiüti a termékorientációt. A releváns cél a vevők elvarázslása. 2. A gyorsaság mindent visz a gyors felfalja a lassút. 3. A one-to-one marketing legyőzi a tömegmarketinget. 4. Az integrált kommunikáció nyer. A márkák döntőek a versenyben. 5. A vevőkötődés legyőzi a vevőszerzést. A kapcsolati marketing fontosabb a tranzakciós marketingnél. 6. A meglepetés előbbre való mint a folytonosság, kiszámíthatóság. 7. Az emóciók legyőzik a racionalitást, a tárgyszerűséget. 8. Az átfogó koncepciók legyőzik az akciókat. 9. Az átfogó marketing fontosabb a csúcsteljesítményeknél. 10. Az online mindent visz - legyőzi a marketing- házi feladatot.
64 MARKETINGKULTÚRA VÁLTOZÁSA 1. A marketing-statisztikus 2. A marketing-mentalista 3. A marketing-gondolkodó 4. A marketing-favágó Meet the innovative strategists behind solutions that will ignite your business.
65 Köszönöm a figyelmet! piskoti@uni-miskolc.hu 65
Szervezeti piacok - beszerzési magatartás
Szervezeti piacok - beszerzési magatartás Korrupció nélkül is lehet üzletet kötni? Prof. Dr. Piskóti István egyetemi tanár Az előadás kérdései o Miért beszélünk szervezeti piaci, business marketingről?
RészletesebbenDr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.előadás az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív
RészletesebbenSzervezeti piacok - beszerzési magatartás
Szervezeti piacok - beszerzési magatartás Korrupció nélkül is lehet üzletet kötni? Prof. Dr. Piskóti István Marketing Intézet π-marketing Az előadás kérdései o Miért beszélünk szervezeti piaci, business
RészletesebbenA fogyasztói, vásárlói magatartás és elemzése
A fogyasztói, vásárlói magatartás és elemzése Marketing BA 2. előadás Prof. Dr. Piskóti István Intézetigazgató, egyetemi tanár 1 Holisztikus marketing (Kotler) Marketingosztály Felső vezetés Más osztályok
RészletesebbenRÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING
RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.Előadás Az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Prof. Dr. Piskóti István Intézetigazgató A vizsgajegy 1. Ötfokozatú kollokvium írásbeli vizsga a tantárgy szakmai ismereteiből.
RészletesebbenKorr r u r pció n élkül is leh et ü zlet kötni?
Korrupció nélkül is lehet üzletet kötni? Szervezeti piacok - beszerzési magatartás Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Az előadás kérdései o Miért beszélünk szervezeti piaci, business marketingről?
RészletesebbenBeszerzés és folyamata
Beszerzés és folyamata Business marketing BA 3.előadás Prof. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás
RészletesebbenDr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet. π-marketing
Business Marketing 1. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet 1 Tantárgy tematikus leírása: Február 10. A business piac és marketing jellegzetességei Szituációk megvitatása Február 17. A
RészletesebbenTÁRSADALMI MARKETING JELENE ÉS JÖVŐJE A MARKETINGTUDOMÁNYBAN ÉS GYAKORLATBAN
TÁRSADALMI MARKETING JELENE ÉS JÖVŐJE A MARKETINGTUDOMÁNYBAN ÉS GYAKORLATBAN Dr. Piskóti István intézetigazgató Miskolci Egyetem Marketing Intézet Marketing Oktatók Konferenciája - Miskolc 2012. Augusztus
RészletesebbenBusiness to business (Ipari) marketing 3.
Business to business (Ipari) marketing 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás Beszerzési magatartás
RészletesebbenBusiness + nonbusiness marketing
Business + nonbusiness marketing Túl a B2C marketingen. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató Marketingmenedzsment 11. Előadás A marketing változási, fejlődési irányai A marketing humán koncepciója
RészletesebbenA TÁRSADALMI MARKETING MODELLJE ÉS HAZAI MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI 1
Gazdaságtudományi Közlemények 6. kötet, 1. szám (2012) pp. 75-92 75 A TÁRSADALMI MARKETING MODELLJE ÉS HAZAI MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI 1 PISKÓTI ISTVÁN * 1. TÁRSADALMI MARKETING ÉS INTEGRÁLT MODELLJE A társadalmi
RészletesebbenDr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
Business Marketing Menedzsment 2. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet 1 Marketing alapsajátosság: gyakorta még nem létező termékek eladása o Először értékesítjük (szerződést kötünk) majd
RészletesebbenMarketing 4.0 Új szemlélet és módszertan a marketingben
Marketing 4.0 Új szemlélet és módszertan a marketingben Prof. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet 1 Marketing mindig is a társadalmi, gazdasági, technológiai, környezeti és
RészletesebbenTársadalmi - nonbusiness marketing
Társadalmi - nonbusiness marketing 1. Előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató Miskolc, 2016.09.08. Tantárgy neve: Társadalmi, nonbusiness marketing Tantárgyfelelős neve, beosztása: Prof. Dr. Piskóti
RészletesebbenBusiness marketing menedzsment 3.
Business marketing menedzsment 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing A szervezeti beszerzést befolyásoló tényezők Környezet Vásárlási típus Beszerző szervezet sajátosságai Buying
RészletesebbenVÁROSMARKETING 1.Előadás A terület-, városmarketing koncepciója, sajátos értelmezése
VÁROSMARKETING 1.Előadás A terület-, városmarketing koncepciója, sajátos értelmezése Prof. Dr. Piskóti István Intézetigazgató A tárgy célja, a városok versenyképességét növelő, társadalmi jellegű marketing
RészletesebbenSzerzői jogi védelem
Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző
RészletesebbenPublic Affairs-IssueManagement -CSR
Public Affairs-IssueManagement -CSR Prof. Dr. Piskóti István 8. MARKETING INTÉZET Public Affairs közügyek részterületei Kormányzati kapcsolatok Önkormányzati kapcsolatok Lobbizás Társadalmi ügyek kezelése
RészletesebbenTÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS
MARKETING MESTERSZAK TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS 2015. 11. 06-07. Magyar Mária FONTOS TUDNIVALÓK 2 MINITESZT: Következő órán 2. MINITESZT (4. fejezet társ. kom.) Összesen 4 MINITESZT, 50%-os súllyal
RészletesebbenTelepülésmarketing workshop
Településmarketing workshop Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Miskolc Megyeháza 2019. Január 17. Prof. Dr. Piskóti István Intézetigazgató Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet Turizmus-vendéglátás
RészletesebbenA marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó
A marketing új koncepciói Értékorientáció (értékvezérelt marketing) A vevő nem terméket akar vásárolni, hanem problémamegoldást Szükségletkielégítő hasznosság Gyakorlati Társadalmi Érzelmi 3 A vevő problémája
RészletesebbenDr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
Business Marketingmenedzsment 1. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet 1 Tantárgy tematikus leírása: 1. Február 12. Business marketing menedzsment piaci sajátosságok, szituációk 2. Február
RészletesebbenA marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó
A marketing új koncepciói 1. Tétel Dr. Petruska Ildikó Értékorientáció (értékvezérelt marketing) Dr. Petruska Ildikó Termék vs. vevőérték Termék Megoldás A termék csupán tárgyi kifejezője a fogyasztóknak
RészletesebbenA befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás
A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők
RészletesebbenMÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK
RészletesebbenMarketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat
RészletesebbenA fogyasztói, vásárlói magatartás és elemzése
TUDÁS A SIKERHEZ A fogyasztói, vásárlói magatartás és elemzése Marketing BA 2. előadás Prof. Dr. Piskóti István Intézetigazgató, egyetemi tanár 1 Cél Marketing 1.0 Termék-központú Termék eladása Marketing
RészletesebbenMarketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás
RészletesebbenA marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó
1. A marketing alapkoncepciói A marketing értelmezése A marketing a menedzsmenttudományok egyik szakterülete Üzleti filozófia (a vevőt középpontba helyező szemléletmód Funkció (vevőközpontúság érvényesítését
RészletesebbenDr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan kurzus a Doktori képzésben Marketingmenedzsment 2. előadás Ipari marketing Az Industrial Marketing and Purchasing (IMP) Group kutatásainak tükrében Dr. Szalkai Zsuzsanna
RészletesebbenHatékony marketing a felsőoktatásban
Hatékony marketing a felsőoktatásban FGSZE Fórum, 2017. május 24. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet Pallasz Athéné Egyetem 1 Marketing, a hiányzó képesség,
Részletesebben5. előadás. A borotváló mobiltelefon Termékpolitikai döntések marketing a termékfejlesztésben. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató
MARKETINGBEN TUDÁS A SIKERHEZ.. UTAZUNK25 A borotváló mobiltelefon Termékpolitikai döntések marketing a termékfejlesztésben 5. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató 1 2 MARKETINGBEN TUDÁS A
RészletesebbenA MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó
A MARKETING ALAPJAI Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): www.uti.bme.hu 2011. ősz Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói Tk.1.fejezet MARKETING Csodafegyver Értékesítés A menedzsmenttudományok
RészletesebbenÚj termékek fejlesztése és piaci bevezetése
Új termékek fejlesztése és piaci bevezetése Tk.11.fejezet Újtermék-marketing Új termékek tervezésével, tesztelésével, piaci bevezetésével összefüggő marketing-tevékenységek Innováció Termékinnováció (új
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenDigitalizáció az új marketingkoncepció és stratégiai megoldások irányai Marketing 4.0
Digitalizáció az új marketingkoncepció és stratégiai megoldások irányai Marketing 4.0 Prof. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem, Marketing és Turizmus Intézet A digitalizáció és annak társadalmi-gazdasági
RészletesebbenMarketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT
Marketing I. X. előadás Beszerzési magatartás és ipari marketing Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz 1. Az ipari piac sajátosságai 2. A beszerzési döntés folyamata 3.
RészletesebbenA B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.
RészletesebbenVI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi konferencia
A desztináció-marketing belseje belső marketing holisztikus megközelítésben Dr. Piskóti István, Nagy Katalin, Marien Anita Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi
RészletesebbenKooperáció lehetősége és szükségszerűsége B2B-piacokon a kis- és középvállalkozásoknál. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
Kooperáció lehetősége és szükségszerűsége B2B-piacokon a kis- és középvállalkozásoknál Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Változó verseny üzleti kapcsolatok Az információs- és kommunikációs
RészletesebbenA FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI
A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia
RészletesebbenMARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET TUDÁS A SIKERHEZ. Marketing-mérések
Marketing-mérések Bevezetés XXI. századra nőtt a vevők elvárása a termékkel szemben. A gyártók a fogyasztói igények maximális kielégítésére törekednek. Nagy verseny van a piacon a fogyasztó kegyeiért.
RészletesebbenSzolgáltatások tervezése I.
Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a
RészletesebbenJogi és menedzsment ismeretek
Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenPiacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése
Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás
RészletesebbenA költségvetési szerv fogalma
2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,
RészletesebbenAlkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó
Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés
RészletesebbenKIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN
KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenPublic Relations. 8. Előadás. Somodi-Tóth Orsolya
Public Relations 8. Előadás Somodi-Tóth Orsolya PR A PR a vállalat és a fogyasztók közötti kommunikáció nem fizetett, személytelen eleme, amelynek célja a vállalatról ill. annak termékeiről szóló pozitív
RészletesebbenÜgyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel. Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András
Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Mi a CRM? A Customer Relationship Management, vagyis az ügyfélkapcsolat-menedzsment kifejezés
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
Részletesebben2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése
Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó
RészletesebbenA vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet
A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenNEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ
NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése
RészletesebbenA VÁROSMARKETING SPECIALISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETELI KÖVETELMÉNYEI
A VÁROSMARKETING SPECIALISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETELI KÖVETELMÉNYEI 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Városmarketing specialista szakirányú továbbképzési szak 2. A szakirányú
RészletesebbenKörnyezetelemzés módszerei
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági
RészletesebbenI. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások
Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing
RészletesebbenÉrtékelvű helyzetelemzés 2. Tétel. Dr. Petruska Ildikó
Értékelvű helyzetelemzés 2. Tétel Környezet Versenytársak ajánlatai Stratégiai egyensúlyi pont (sweet spot) Ügyfelek igényei Vállalat képességei A környezet elemzése Makrokörnyezet Versenykörnyezet Belső
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenMARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ
MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenMarketingstratégiai döntések. A pozicionálás fogalma és stratégiái. Termék/piac növekedési stratégiák
Marketingstratégiai döntések Szegmensmarketing és szegmentációs folyamat A pozicionálás fogalma és stratégiái Termék/piac növekedési stratégiák Szigorlati tételek 2016 Petruska Ildikó Dr. Petruska Ildikó
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
RészletesebbenEladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán
Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában
RészletesebbenVállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ
Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat piaci aktivitása. Marketing A vállalat tervezési célrendszere A vállalat küldetése Stratégiai célok Stratégiai szakterületi célok Operatív célok A vállalat
RészletesebbenHR Business Partner kutatás 3. szekció: Az Ulrich modell értékajánlata és hazai megvalósítási gyakorlatok
HR Business Partner kutatás 3. szekció: Az Ulrich modell értékajánlata és hazai megvalósítási gyakorlatok Széni Zoltán - EY (Ernst & Young), Europe, Middle East, India and Africa (EMEIA) HR Igazgató Farkas
RészletesebbenPolányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.
Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az
Részletesebben2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:
1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés
RészletesebbenLEAN BESZÁLLÍTÓ FEJLESZTÉSI PROGRAM
LEAN BESZÁLLÍTÓ FEJLESZTÉSI PROGRAM Beszállítókkal kapcsolatos kompetenciafejlesztési igények azonosítása és értékelése (vezetés, technológia, minőség, kommunikáció, logisztika) Dr. Németh Balázs 2013.
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA
MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma
RészletesebbenA stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.
A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),
RészletesebbenKészítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens
Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens 1. Projektötlet, előkészítés 2. Megvalósítás Támogatás 3. Fenntartás Helyzetelemzés: igények, szükségletek, megoldandó probléma feltárása Célstruktúra:
RészletesebbenVárosfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.
Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenA MARKETING FOGALMA február 01.
A MARKETING FOGALMA 2019. február 01. Szűkebb értelemben: - vállalati tevékenység, - amely elemzi a piacot, - meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, - megismerteti azokat a fogyasztókkal,
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenPROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI
PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek
VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó
RészletesebbenStratégiai döntéstámogatás módszerei
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Hangsúlyeltolódás stratégiai gondolkodásmód Költségszerkezet Stratégiai döntéstámogatás
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenMenedzsment alapjai A vezetés és a szervezet környezete
Menedzsment alapjai A vezetés és a szervezet környezete A szervezet mikro és makro környezete Politikai-jogi környezet Technológiai és tudáskörnyezet Verseny- vagy akciókörnyezet Szervezet Gazdasági környezet
RészletesebbenA turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET
A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó
RészletesebbenMarketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat
Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás
RészletesebbenAmit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.
Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenProf. Dr. Piskóti István. PR Public Relations. Prof. Dr. Piskóti István. π-marketing
Prof. Dr. Piskóti István 1. PR Public Relations 1. Prof. Dr. Piskóti István 1 A kurzusról Előadásszerű - Aktív interaktív Vendégek FÉLÉVZÁRÁS: Aláírás: részvétel 50% = 5 gyakorlati jegy ZH beadvány + prezentáció
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd
RészletesebbenGondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,
RészletesebbenMarketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR
Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok
RészletesebbenProfesszionális üzleti kapcsolatépítés
Professzionális üzleti kapcsolatépítés Üzleti kapcsolatépítés, mint ÉLETFORMA Mi Szomszéd Sógor Nagy cég Az üzleti kapcsolatépítés felértékelődésének okai Az üzleti kapcsolatépítés fogalma Üzleti kapcsolatépítés
Részletesebben5. előadás. A borotváló mobiltelefon Termékpolitikai döntések marketing a termékfejlesztésben. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató
MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET TUDÁS A SIKERHEZ A borotváló mobiltelefon Termékpolitikai döntések marketing a termékfejlesztésben 5. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató 1 2 MARKETING ÉS TURIZMUS
Részletesebben