.. "c,s EGYUTT "# ~" ~~ /szkaszelltgyorgyi kepek. A "SZilLOK A HALLAsSERilLT GYERMEKEKERT" EGYESilLET. idosza kos ki adva nya

Átírás

1 EGYUTT I I ou '* "# ~" ~~ idosza kos ki adva nya.. "c,s A "SZilLOK A HALLAsSERilLT GYERMEKEKERT" EGYESilLET X. evfolyam I. sz:.'im jli n;us /szkaszelltgyorgyi kepek

2 unltron.. EXCELLENCE BY DESIGN. 10 eve Magyarorszogon A vilag kiiriiliittiink tele van csodalatos hangokkal.... Koriilbeliil minden tizedik ember szenved va lamilyen merteku hallaskarosodast61. Megfelel6 hal16kesziilekkel kilencven szazalekukat lehet hatekonya n rehabilitalni. A Sound FIX tud segrteni! A Sound FIX a hall6keszimk-piacon a mai napig a legruga lmasabba n illeszthet6 kesz iilek. Sz inte mindenfajta hallasvesztesegre alkalmazhat6, meg a meredeken es6 aucliogramokra is. Termeszetes, kellemes hangzast biztosft. Szeles dinamikatartomanyu kompresszi6, a tokeletes megoldas a k6ros hangossagfokoz6das kompenza lasara. A beszedhangok es a hatterzajok egymast61 fiigget leniil er6srthet6k, ezaltal zajos kornyezetben is kimagasl6an j6 beszedertes biztosrthat6. Fiil mogotti (BTE), mini meretben kaphat6.

3 EG'tiifflliiuDES 3 unltron PUTOR BEVEZETES Iden, I 999-ben unnepli a kanadai UNITRON ceg magyarorszagi megjelenesenek 10. evfordul6jat. Ez alatt a tiz ev alatt forradalmi valtozasok kiivetkeztek be a hall6keszulek technol6gia ternleten. Megjelentek a prograrnozhat6, a liibbesatomas, valamint a digitalis hall6keszulekek is. A mar 10 eve Magyarorszagon is jelenlevo UNITRON ceg hall6keszulekekkel kapcsolatos technol6gia es szolgaltalasok teren a vilag vezeto vallalatai kiize lartozik. Termekei Skandinaviat61 Uj-Zelandig, l apant61 Magyarorszagig a vilag minden pont jan megtalalhatbk. Hall6keszUlekeink kiiziitt szerepelnek hagyomanyos fiilmiigiitti, szupereros (US 80 es ICON csalad) valamint a ketcsatomas Sound FIX hall6keszulek. A szupereros US 80 es ICON csalad a fiilmiigiitti, illetve a mini fulmiigiitti meretben k.phat6 legerosebb hall6koszulekek. A ketcsatomas Sound FIX hallokeszuiek hangminosege es rugalmas illeszthetosege. digitalis hallok.<\6zulekekevel velekszik. Az ujsagban kel kulf61diio ke.zilett ~ulmany kivonata) mutatjuk be, amelyek erdekes es ertekes inforrnaciokal tartalm.znak a (enl emlltelt UNITRON ~zule kekrol. A temaval kapcsolatban tovabbi infonnacioval szivesen :iljunk rendelkezesukre! V ARJUK, HOGY SEGiTHESSUNK: PESTORKft. UNITRON Kepviselet es Mlirkaszerviz 1113 Budapest, Karolina ut 34/a. (Megkiizelilhelo 12-es autobussul, Ortoped Klinika megauo) Tel.: Audiologiai szakr"ndeles: hetfo-szerda ig es penteken ll-13-ig. Sxaktanticsadtis is sxetvix: hettotol - penlekig 9-13-ig. A Sound FIX es a digitalis hallokeszulekek

4 4 EGYUTI'MUKODES A KORAl FEJLESZTES ES TANAcSAOAsl MUNKAM SORAN SZERZm NEHANY TAPASZTALAT I. A felismeres idopontja mind konibbra tol6dik, de a szakemberhez keriiles kaivciriaja megmaradt, a felismeres es a megfejejo segitseg megtalalasa k6zotti ido alig esokken. 2. A hallakesziilekek minosegeben es sokfelesegeben ariasi a fejlodes. 3. A hallakesziilekek megfelelo kivalasztasa sok esetben tobb hanapot vesz igenybe, ebben igen aktiv szerepet kell vallalnia a esahldnak. 4. Integraci6 - teljesen megfordult az arany. mas problema fenmillasa escten is elonyben reszesiil, kiilonosen 6vodas korban indokolt. Az idofaktor nagyon lenyeges - legahibb 112 ev, de inkabb hosszabb ida szukseges annak eldontesehez, hogy a gyennek profital-e a helyzetboj. Figyelembe kell venniink a hallasi komyezet megvaltozasat es az alkalmazkodasi szabalyok megismeresehez szukseges idot is. J61 halla gyennekeknel is gyakori az elhuzada beszokasi idaszak. A SZULO SZA.MA.RA LEGNEHEZEBB, VISSZA-VISSZATERO PROBLEMA.K J. Az elso kozlcs 1.1 Ki mondja meg? Sziikseges lenne egy erre felkeszult szakember alkalm3zasa a szuleszeteken, aki meghatarozott idopontokban elerheto lenne. Az 0 bevomisaval tortenhetne a sertiles k6z1ese. Ezzel ad ott lenne mar a segitsegadas azonnalisaga. es a fesziiltseg oldasa is. Az elsodleges eel az, hogy ne maradjon a esalad ketsegbeesve magara. A hallasseriiles eseteben 0 azonnali kapocs lenne az audiol6giak es a korai fejlesztest vegzo terapeuta kozoll is. Celszeru a pszichologusi segitseget magat61 ertetodo lehetosegkent felesillantani, felajanlani. A szakemberekkel val6 kapcsolatfelvetelt is magara vallalna. Elebe kell menni egy esetjeges zaklatott allapotban, kapkodva, sok esetben nem is a iegszakavatottabb helyrai 6sszeszedett infonluici6 halmaznak, amit az elsa ijedtseg okozta lelki allapot hatasara a csaiad "beszerez". A sorstarsi tamlesadas ebben a kezdeti idoszakban veszelyt is rejt magaban, hiszen hallas-

5 EGYiinaliiJeoDEs 5 serilh!s eseten nagyon nehl:z j6s1asokba bocsatkozni, ktilonosen akkor, ha a sorstars ismerete sok esetben csak egyedi tapasztalatokra korhitoz6dik. 2.1 Kinek mondjuk meg? Bevonva az apat is, es azt a kivant szeme:lyt, akit a szlil6k esetleg kernek. 3.1 HoI mondjuk el? Biztositanunk ken a csa"idot am'>i, hogy az infonmiciot diszkreten kezeljuk. Ennek erdekeben egy nyugalmas, privm kozleshez alkalmas helyet kell ta".inunk. 4.1 Mennyit mondjunk el? Igen fontos, hogy fokozatosan adagoljuk az infonnaciot. Ehhez biztositani kell tobbszori beszelgetesi lehetaseget! Idat kell hagynunk a kerdesfeltevesekre, ezert tervezzunk egy bizonyos idat ezekre a talalkozasokra. Mindenkeppen tamogato es megerto magatartast kell tanusitanunk, es ami meg fontosabb, ne csak a seriiles okozta hatranyokr61 beszl:ljiink, hanem amennyire Iehetseges, mondjunk el olyan dolgokat is, amelyek azonnal felcsillantanak valami remenyt. Probaljuk a lehetasegekhez kepest a legkevesbe megzavarni az anya-gyerek kapcsolatot. A fentiek figyelembe vetele vegtelenul fontos, hiszen a trauma feldolgozasi kepesseget a csalad reszerol nagymertekben az elsa tajekoztatas milyensege befolyasolja. A kisgyermekkorban felfedezett serules a gyennek fejladeseben tapasztalt valami Iyen elteres jelez. A vedano vagy a haziorvos felelossege a gyanus jeleket komolyan venni. Gyakorlatomban jenemzaen sok esetben a csalad jelzeseit figyelembe nem veve, idaben hatraltatni szoktak a szakemberhez valo eljutast. II. Feldolgozas - elfogadas A csaladok problemaerzekenysegenek valtozasa evek ota szembetuna. Egyre kevesebb terhet tudnak elviselni. PI. anyagi nehezsegek mialt nem tudnak a gyennekkel otthon mar.dni; erosodott az alias elvesztesetal valo felelem; allandosult az id6hiany. Ezek a sokszor objektiv, gyakr.n megvaltoztathatatlan tenyez6k sem a feldolgozasban, sem pedig az elfogadasban nem segitenek a csaladoknak.

6 6 EGYii'l"l'MUKODES Ul. Intezmenyvalaszhis Az ovoda " illetve iskolavalasztas ujabb krizishelyzet eie allitja a sztil6ket. A helyzet megoldasaban igen jelentos t31110gatast nylljthat a csaladot segito terapeuta. IV. A kitnrtas hianya A besz6dnehezitettseg eseteben hangsulyozottabban jelentkezo problema. A TERAPEUTA SZEREPV ALLALAsA A kazel ket evtized alatt igen sokat valtozott szerepvallalasom ebben a tanaesadasi szolgalatban. Palyakezd6kent azt gondoltam, hogy nekem kell megvaltoztatnom a csaiadot, akar eletvitelet is, nekcm kejl megoldanom a problemakat, mindenkeppen iranyit6 szerepet tartottam hclyesnek. Az evek muhisaval folyamatosan jutottam el odaig. hogy tamicsad6i szerepemben prefenilni szeretnem a kata liu116, a tamogat6 es nem utolso sorban a katartikus stilust. Morag Clark, sokunk altai ismert nemzetkazi tamlcsad6 szavait is idezvc: akkor sikeres a tcvekenysegi.ink. ha a csahid tagjai minden talalkozasrol nagyobb anbizalommal tavoznak, mint ami vel erkeztek. Az evek soran a segitsegadas terlileteit igyekszem szelesiteni: a pedoaudiol6gia teruleten Ifelkeszites a rneresre. reszvetel a rneresekbenl rna mar elkepzelhetetlennek tartom, hogy ne orvosi hatterrel dolgozzak IDE MAX kesziilekeserek, illesztek problemakl kapesolattartas lovodai dolgozok, tan it ok, tanarak, szakemberekl tearn-rnunka - rnozgasfejleszto, pszichol6gus stb. lehetoseget adnak a segitsegnyujtas tergletet kiszelesiteni. A SORSTARSI SEGiTSEGNYUJTAS I. A [e/do/go'lasbuli, a gyermek Iral/asseriilesellek e/[ogadasabalj. Az elsa nehany h6nap feladataiban: a pmjesszionglis tallgcsadtisjnellett szerepet kaphat a.sors/ars; taluicsadas is. Azok a sziil6k akik a feldolgozasban mar odaigjutottak, hogy kepesnek erzik magukat masnak segiteni, tarthatnak bemutatot, naplojuk segitse gevel visszaemlekezest, vagy videofelvetelekb61 reszleteket elemezhetiink egyiitt. Sok esetben mindket fel szamara gyogyit6 jellegil lehet egy ilyen visszatekintes asszeg zes, szintfelmeres. Amennyiben a sorstars szglo meg nem jutott el az e1fogadasig fennall a veszelye annak, hogy segitsegadas helyett ismet labilissa valik, osszezavarodik. Volt olyan tapasztalatom is, hogy nyari taborazas alkahnaval az egyik elkeseredett szti 16 beszelgetni kezdett egy ilj, esaladdal es a negativ elmenyei tovabbadasaval rovid id6

7 EIlYiiT'l'MUKiiDES 7 alatt szinte sokkolta szomyuj6slasaival6ket. Ezert ezt a fajta talalkozast a professzio ""lis tanacsadonak kell megszervezni, eldontve, hogy kiscsoportban, vagy csak egyegy csaladdal, a szakember jelenleteben vagy nelkiile tortenjen a tanacsadas. 2. A sorsttirs kiivetkezetes, kitarto munktija iisztonzli erot jelenthel, pi /dill "1II1athat. 3. At integrticioball felllott sorstars pejdaja a jov6kep kialakultisaban segitlret. 4. A szuioklub osszejovetelek mindenki szanl/ira elir/letoek. 5. A nyari taborok lelk; is szakma; /eito/todist jelenthetllek. I. Orvosi hozzaallas NI Nes SZAMOTTEVO V ALTOzAs Az elso kozles stilusa, koriilrnenyei - talan itt a legegetobb a tennivalo, vaitozas csak a sziiiok igenyeinek minel szelesebb korben val6 terjesztesevel es csak egyiittes erofeszitessel varhatunk. 2. Vedonoi szun!sek A ved6noknek a szuresben egysegcsomagra lenne sziiksegiik Iszorgalmazasunkra evek ota szo van elkeszitesiikrol es hasznalatba veteliikrol/. EI kellene sajatitaniuk hasznalatukat es ertekelesiiket. Meg ke llene ismemiiik a korai fejleszt6k eimet, telefonszamat, tevekenysegiikrol nehany lenyeges infomlaciol, aminek birtokaban a csaladot azonnal jo kezekbe kiildhetnek. A foiskola evek ota szervez a vedonoi halozaton keresztiil eloadasokat, eddig alig-aligjelentkezett gyakorlati hatasa. 3. Az audio/agioi meresek (eren Sajnos az audiologiakon elonyben reszesitik elso lepeskent az objektiv hallasmerest, holott az altatassal jaro vizsgalatot meg kellene eloznie egy lanacsadassal egybekotott, eletkorhoz alkalmazkodo szubjektiv vizsgalatnak, me Iyet pedoaudiologus, vagy gyermekaudiologus vegezhetne. Tudomasom szerint ilyen kepzes Magyarorszagon eddig nem volt. Nehany helyen kiserleteznek vcle, Budapesten ket hclyen vegzik megbizhatoan. Ez a tevekenyseg mar egyertclmiicn a tcrapeuta bevonasaval kell tortenjen. Nagyll" GyolY Maria szurdopedagogus

8 - Ii EGYU'I"I'MUKiiDES ESELYEGYENLG/tlen/SEG Figyel a tarsadalom a fogyatekosokra. Figyelme jeleiil ki is jelol egy napot az evbol, majus 5-el. Deklaraltan ez a nap mar a fogyatekos embertarsainke. Ekkor oket allitjuk a kozeppontba, 24 anira. Maskor pedig az Anyakat, a Gyennekeket, az Idoseket, a Rendoroket, a Postasokat, A Banyaszokat stb. Mintha a t"rsadalom a sajat lelkiismereh~t akama nyugtatgatni egy egesz evi mell6z6ttsegert, e napon fogyatekos embertarsainkat helyezzuk eloterbe. Mert azl a keresztet amit ok hordoznak magukkal levenni nem tudjuk, legfeljebb eipelni tudmink segiteni ha akarmink, de ne esak ezen a napon. Bajaikr61 ezek az emberek nem tehetnek, ok ezi nem kerestek, nem kertek magujenak, megis a "rnasok", - ez esetben mi-, sokszor ell atnezunk rajtuk, a bajaikon. Nos, ezert vannak ezek a napok, hogy "jra meg "jra a gondolatainkba idezziik nehezsegeiket, kiizdelmeiket az olyan hetkoznapi dolgokert is mint a mozgas, latas, hallas ertelmes eselekves. 6k iinhibajukon kiviil nem tudnak olyan hasznos, eselekvo tagiai lenni a t::irsadalomnak mint mi, de eppen ezert mindannyiunk k6telessege a melto segitseg, nehogy egyszer mi is raszoruljunk. Mi, ep emberek szinte elkepzelni sem tudjuk, hogy milyen dolog - erzes - lehet olyan valaminek a hianyaval egesz eleten keresztlil egyutt elni am it mi - tenneszetesen - birtokolunk. Mert be lehet fogni a szemiinket, fuliinket, prabakepp beiilhetiink egy kerekesszekbe, de ez mind-mind szemfenyvesztes. az ertelmi kepessegek hicinyo! pedig meg ennyire sem tudjuk magunknak modellezni. Azt viszont tudjuk, hogy ezek az embertarsaink ugyanugy ereznek mint mi, legfeljebb erzeseiknek adnak Imisfelekeppen kifejezest. De mi akik ezeket ajelzeseket nem ismerjiik sok esetben ezt is felreertjiik. Meg kell tanulnunk ertelmesen segiteni nekik, ha kell akkor egy kis energiat fektetni a megertesiikbe. A segitseg nem a tevekenyseg helyettiik vala elvegzeset jelenti, hanem olyat es annyit amihez beteg embertitrsunk a maga er6fesziteseit hozzateve erheti el amit akar. Ez a nap - sajnos - nem kapott tul nagy nepszerusitest a mediumokban, holon pi. a Fogyatekos Gyennekekert Kozalapitvany szervezeseben Nyiregyhazan, Budapesten es Lentiben szerveztek a fogyatekos gyerekek reszere ingyenes programokal. De

9 EGYiiTTMUKODES 9 a fogyatekos embertarsainkkal vale tor6dest nem volna szabad csak erre a napra kancentralni, mert igy csak a magunk lelkiismeretet pr6baljuk karbantartani, de nekik folyamatos lelki es fizikai odafigyelesre van sziiksegiik. Meltatlan olyan kifejezesekkel elejiik allnunk mint szakember-hiany, gyogyszerkeret-sziikites, inllacio. Ok, bar a sajat vilagukban elnek, a maguk modjan figyelnek rank, figyelnek minket, es sokszor hamarabb erzik meg egy-egy gesztusbol, tekintetb61 vagy hangsulybal a mogottes tartalmat mint azt mi gondolnimk. Eselyegyenloseg = nemzeti igerveny. Figyeliink (majd) ratok. Azokka, akikrol szal a majus 5-e, mi is barmikor valhatunk. Mert a kiszolgaltatottsagrol szal,.zokral, akik valamilyen formaban a masiknak - masoknak - ki vannak szolgaltarva. S a dolgok termeszetebol adadoan ezt a lathatatlan tarsadalmi folenyt nehez ugy kezelni, hogy az a vegen ne legyen lekezela. A kiszolgaltatottsagot persze mindenki megtapasztalhatja ha p!. orvosnal, karhazban, hivalalban keriil szembe egy magasabb hierarchiava!. Szep ez a nap de igaztalan. Nem lehet egy naponjavatenni egy egesz evi mellozesl, a hatranyokat leteza szocialis-egeszsegiigyi ellatas halmozado hi bail, a nem megfelel6 erintkezesl, az allami gondoskodas sziikiileset. Itt lartunk rna. Viszont minden elismeres azoke a polgartarsainke akik onzetlenul, sokszor lularitkban, erejuket megfeszitve kuzdenek egy-egy sikeresebb mozdulatert, a fesziiltsegek oldosaert, az apra oromiikert. Nekik nines megallas. Minthogy nines azoknak a csaladoknak sem akik otthoni komyezetben - sokszor egzisztenciat feladva- sajat maguk vallaljak fel a szellemi es fizikai fejlesztes gyiitrelmeit, 5 igy eroek el apro sikereket. Bizzunk a jov6ben! Nehezebb sorsu embertarsaink is megerdemlik a melta lamogatast. Egesz even at. Fischer Zoltim

10 /0 EGYUftMUKiiDES A SOUND FIX es a digitalis hallokesziilek (Ez a tanulmany Franciaorszagban kesziilt) A legtobb ember, akinek hall6kesziilekre van sziiksege - akar elete elsa kesziileket szeretne megvenni, akar a meglevq keszuleket szeretne lecserelni - a legujabb technol6giat kepviselo kesziileket keresi. Audiol6gus szakemberek gyakran tapasztaljak, hogy hall6kesziilek tulajdonosak, akik tisztaban vannak jelenlegi keszi.ih~keik korlataival, az ujabb techno16giaj6 kesziilekek elanyeit keresik. A "digitalis" meghatarozas csak az ut6bbi idaben valt elterjedte, es maris kaphat6ak a digitalis hall6kesziilekek. Az, hogy egy kesziilek digitalisjelfeldolgoz6 rendszern (DSP) megsem feltetleniiljelenti azl, hogy a kesziilekjobb mas kesziilekeknel. Ujabb, nem digilalis hall6kesziilekek, mint peldaul a SOUND FIX, jelentas miiszaki fejleszteseket tartalmaznak. Ma a SOUND FIX k':szii lek kinal anllyi, vag)' akar lobb elollyl a vasarl6knak, mint a hasonl6 teljesitmenyii digitalis kesziilekek - lenyegesen alacsonyabb aron. Az ok amiert ajelenlegi DSP alapon muk6do rendszerek teljesitmenye es varialhat6saga korlalozot!, hogy a tervezaknek ki kellett egyezni egy egycsatornas programvaltozattal, amelynek parametereit az igeny szerinti beallitas utan egy specialis aramkorben (ASIC) tarolnak el. Az uj masodik generacios DSP lechnologiak, mint az UNITRON fejlesztese is, tbbb program variaci6t es rugalmasabb illesztest tesznek lehetove, mivel a software ulasitasok kozvelleniil a hallokesziilek memoriajanak aramkorebe keriilnek, amelyek a kesobbiekben igeny szerint valtoztathat6k. Ezek a masodik genenicios digitalis hal- 16kesziilek aramkorok nagyobb illeszlesi pontossagot es lehetasegekel kinalnak a hallokesziilek programozasa teriilelen. A kozelmultban egy nagy eur6pai hall6kesziilek kereskeda ceg tanulmanyt keszitetl, melynek soran a SOUND FIX kesziilekel, egy digitalis jelfeldolgozasu lermekkel osszevetve, arra voltak kivancsiak, hogy a fogyaszt6k mely kesziilek hangminosegel reszesitik elanyben. A vizsgalal eredmenyeil mellekeljiik. Vizsgalati eredmi nyek. Tiz vizsgalati alanyt valaszlottunk, mind mersekelt illetve kozepes foku hallasveszt':ssel. Olyan szemelyekel, akik 'liand6 hal16kesziilek viselak, a kesziilekre vannak ulalva nap mini nap. Minden szemely I hetre kapott egy hall6kesziileket tesztelesre, a kovetkezo heten masik kesziileket viselt. A ket het elleltevel megoszlottak tapasztalataikat a kesziilekekkel kapcsolatban, elmondtak me Iyik kesziileket valaszlanak es miert.

11 ElhiiTTIlUKiiDES /I ime nemny megfigyeles, melyekr ill mind a tiz tesztelo szemely beszamolt: I.A Sound FIX tisztabban es tenneszetesebb hangon szol, mint a digitalis termek. A digitalis kesziilek hangja mintha egy "paman keresztiil" szolna. Ezt a problemat ilgy kiiszoboltiik ki, hogy.z erasitest (5 db-lei) fokoztuk minden csatoman. Ez a "pama" hatast megsziintette ugyan, de a beszedhang rulhasogatova, till hangossa valt. Hatter zaj eseten a digitalis kesziilek hangja tompabb lett. A hatterzaj megszunesekor a digitalis kesziilek tillsagosan lassan allitja vissza a hangot a nonnal szinlre. Ugy tiinik, mintha a digitalis aramkor tililassan reagalna a hang-komyezet vaitozasaira. Mivel a Sound FIX kesziilek ket atl.golo detektorral van ellmva, sokkal gyorsabban reagal a hirtelen bekovetkeza hangvaltozasokra. Ezert olyan kellemes a Sound FIX kesziileket hosszutavon is viselni. 2. A "doboz vagy badog hang" (mikor sajat hangjat hallja) a digitalis kesziilekeknel megjobban erzekelheta volt, mint a Sound FIX-nel. Itt az alacsonyabb frekvenciajil hangok leszabalyozasaval a badog hangzast minimalizalni lehet. Amikor ugyanezt a digitalis kesziilekeknel csinaltuk, a hallokesziileket viselak "femes" hanghatasrol szamoltak be. Miut.. az alacsony frekvencias erasitest visszaallitottuk, hallokesziilek viselajenek sajat hangja ismet till hangossa v,ilt. Vegiil mind a 10 szemely a SOUND FIX kesziileket preferalta a digitalis kesziilekkel szemben. Gondoljon az alabbi ervekre, melyek a Sound FIX mellett szolnak, mieliitt a legiljabb technologiajil kesziilekek koziil valaszt: A Sound FIX kesziileket kiilonfele hallasvesztesek rehabilitalasara lehet alkalmazni. A hallokesziilek piacon a mai napig a legrugalmasabban hasznalhato kesziilek. A Sound FIX kesziilek egy uj, nem digitalis jelfeldolgozo rendszerii hallokesziilek, es ezzel egyiitt ugyanolyan, siit bizonyos esetekben jobb eredmenyeket mutat, mint a digitalis tennekek. A Sound FIX kesziilek olcsobb a digitalis kesziilekeknel es a hasz."lonak annyi, vagy ak'" tobb elanyt kinal. A Sound FIX kesziilek beallitasa, illesztese egyszerii, nem igenyel specialis eszkozt, mint a digitalis kesziilekek. A felhasznalok nagyon elegedettek a Sound FIX kesziilekekkel.

12 12 EGYU'I"I'MUKiiDES EseHanulmany Keszitette: Mi lanka Drevonak London Kiralyi Nemzeti Ftil-Orr-Gegeszeti K6rhaz 6sszehasonlit6 tanulmany nagyfoku es sulyos haliasveszteseg eseten valaszthat6 hal- 16kesztilek tipusokrol. Nagyfoku es sulyos hallasveszteseg eseten a megfelelo erositesii hall6keszi.ilek kivalasztasa es beali itasa nagy kiirtiltekintest igenyl6 feladat. Kuliinosen igaz ez a gyermekek eseteben. A haliasjavitas celja, hogy j6 beszedertest erjunk el a gyerrnekek hali6keszti!ekkel val6 rehabilitalasa reven. A gyermekek megfelel6 id6ben es megfelelii keszti!ekkel val a el"itasa sokkal fontosabb feladat, mint felniittek eseteben. A beszedfejl6des es az ertelmi fejliides elengedhetetlen feltetele a ja hal"is. Harom tv klinikai yizsgalatai es a mindennapi haszmilat sonin szerzett tapasztalatok azt mutattak, hogy a legjobb eredmenyeket - sulyos haliasveszteseg eselen - az UNITRON US 80 PPL es ICON AOHP tipusu haliakeszti!ekeivel lehelett e!erni. A klinikai vizsgalalok soran elvegeztek a kornak megfelelii ktiszobvizsglilatokat, valamint a szabad hanglerti beszedertes vizsgalatokal is. A bealiitashoz komoly segitseget nyujtott a haliasktiszob es a keliemellensegi ktiszob keszti!ekkel vala felvelele is szabad hanglerben. Az ilieszteshez a UniversilY of WeSlern Ontario altai kidolgozott DSL rendszert (DSL= Desired Sensalion Level) hasznaltak, amely a gyermek eletkoranak figyelembe vete!evel nagyobb hangsulyl helyez a magas hangokra. A kozzelett eredmenyek egy 10 eves kisfiu adatai. A kovetkez6 tablazat es oszlopdiagram segitsegevel jal nyomon kovethel6ek a mert eredmenyek. A gyermek sztilei arral szamoltak be, hogy a gyernlek kommunik:icias keszsege szamottevoen javult es tamirai szerint az iskolaban jelentosen csokkentek a magatartasbeli prob!emak, mig ezzel egy id6ben a gyermek koncentralakepessege eszrevehet6- enjavult. A gyermeket szakemberek megfelelii beszedtenipias fejlesztesben reszesilettek.

13 EGYii'l"l'MUKODES EREDMENYEK Frekvencia HZ Hallaskiiszob db HL (HL = Hearing Level = halhisszin!) In situ celerosltes em' couplerrel mert celerosltes A kiilonbozii haliokesziilekek 2 em' couplerrel mert eriisftese I UNITRON US80 PPLA PHONAK PP-C-L at/con 380P SIEMENS 604PL DANAVOX 145 DFS BE 51 (A & M fornhs) BE 52 (Oticon for NHS) BE 53 (Danavox for NHS) BE 20 I (Oricon for NHS) Beszedertes vizsgalat (szopr6ba) eredmeoye kiilonbozo haliokesziilekekkel A beszedprobahoz a Manchester Junior szogyiijtemenyt hasznaltak, 60 db hangerovel, I m tavolsagbol. %!C 1. " ro -,. '",<;, ' <t) 3), II 0 I Q Keszi.ilek tipusok a fenti sorszam szerint Tisztelt 01""50;nkl Bhonytira Onok i" szivesen!orgatuik a legutobbi n'hany lapszamot, mtlyek mcir szines ho,.;/oval kesziiltek. Ez azon hirdetoinknek koszonheto, akik ezirt cseribe vdllal16k a nyomda; kiil/segekt!l. A hirdetesek melli stjimllkra lehet6siget bizto!;;tunk nihtiny cikk megjeientetisire. Ezek szakma; tartalmdertjelel6ssiget willaln; nem till sztindikunkhan. A sziles hallokiszuuk-vdlasz Ilk mindenkinek bizlos/tja azl a lehelosegel, hogy a szamora,,jagy gyermeke reszere a legjobbtll v61assza ki. Kirjuk dollliseikel ne hamarkodjak el, a legmegfelelabb kiszjilek kivtilaszto.willoz. ida is meg/elelli szakenrber segilsige sziiksiges! A fenti sorokat az elozli is 0 kovetkeza szomokbon megjeleno hirdetisekre is cikkekre is in'enyesijek lortjuk. A Szerkesztosig

14 14 EGYiiftMUKiiDES Bosslrard, Beatrice: R081 A fiam, Robi, 12 eves, s"lyos fok" nagyothallo, a lean yom 18 eves. Sajnos csak keson, 15 honapos kora kori.i1 ismertgk fel, hogy talan valami nines rendben a fiam hallasaval. Eisonek a gyermekorvos mulasztotta el a sziikseges vizsgalatot. Masodjafa neklink egyszeriien oem volt meg a tapasztalatunk es tudasunk arra, hogy hamarabb eszrevegyiik Robi hallasseriileset. A novere fej lodesehez sem akarluk memi Robiet, hogy idot hagyhassunk neki. Vegul is azert lettem bizonytalan, mert sehogy sem akart a beszed nala jelentkezni, es meg csak szotagokat sem ejtett. Amikor ugyanebben az idopontban egyik banhnom arr6 1 erdekl6d6tt, vajon rendben van-e Robi hallasa, hirtelen minden nagyon felgyorsult. Mindjart masnap felhivtam a gyenmekorvost, a kovetkezo napra mar be is rendelt minkel, es a hetvegen jejentkeztilnk a k6rhazban. Azt a napot sohasem fogom elfelejteni, minden reszletcre ugy emlekszem, mintha csak az iment tortenl volna. Azen a napon mar semmi scm zajlott ugy, mint azelott. Tenmeszetesen kesobb minden viszonylagossa valt, de csak a gyasz es a feldolgozas szakasza utan. Nem tudom, viselkedesunk tipikus-e, gondolom, mindenki maskeppen rcagal. Mivel a ferjemnek es nekem mcglehetosen Cltef a termeszetunk, ezt a helyzetet is kiilanbazokeppen eltuk meg, es dolgoztuk fel. Az emberek arra hajlanak, hogy a klilonosen filjdalmas tapasztalatokat a megi:ies soran elharitsak. A lenne5zet ket cllentetes reakci6s modoi ismer: a tamadassal torte no elharitast (menekgles elore) es a megmerevedesi reflex-szel valo elbaritast (depressziv benulas). A hallasserules diagnozisanak helyzetere vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy egyesek aktivitassal rea galnak a sokkra, nulsok depresszi6val. A ferjem az aktiv elharit6 tipus, en viszont nehezen nezek szembe a helyzetekkel, megprobalok eloszarelfojtani, es idore van szuksegem. igy elsore fel sem tudtam igazan fogni a diagnozis horderejet. Amikor megkaptuk az id6pontot a klinikfll1. nem is tartottam fontosnak, hogy a ferjem egy nap szabadsagot vegyen ki. Bizakodtam, hogy Robinak nines semmi baja, vagy legfeljebb egeszen csekely problemat talalnak. Egyebkent is, miert ne hall ana a flunk? H iszen a masik gyerekunk is hall, s evvel a H~maval sohasem kergltunk kapcsolatba. A ferjem evvel szernben nyilvanval6an sumitott a rossz eredmenyre. Megis egy vilag dolt assze benne, amikor kiderult a hallasserules tenye. Ugy gondolom, ha jobban larnak el bennunket a klinikan, ellehetett volna keriilni sok min dent, ami azon a napon tortent, s nagyobb esely maradt vo lna szamunkra a feldolgoz3sra. Az informacio minimuma es a remeny egy sugara legalabb kannyitett volna valamit kilatasta Ian helyzetiinkan. A vizsgalat alatt az elaltatott gyenmek mellett liitem, a ferjem pedig a monitorok elatt. A kepemyon scmmifele mozgast nem lehetettlcitni, egyetlen pon-

15 EGYUTrMUKiiDES 15 tocskat sem, ami felvillant volna. Ferjem szamara ez 6riilsi feszultseget okozott. Majd kitoltak alvo fiunk agyat a folyosora, ott alltunk mellette, s az orvos egy rozsaszinii nyomtatvanyt nyomott a kezunkbe avval, hogy lathatjuk, a fiunk suket. Nagyon sajmlljak. es mindenesetre t61tsuk ki azt a nyomtatvanyt a biztosit6 szamara. Kesz! Viszontlatasra! Egy szo sem arrol, mi legyen tovabb, bogy meg tovabbi hallasvizsgalatakat vegeznenek, amelyeknek talan ki sse mas az eredmenye, semmi aital, hogy ezek a gyerekek megtanulhatnak beszeini, semmi, semmi. Nem tartottak azl sem szliksegesnek, hogy ezt a beszelgetest egy kulon helyisegben folytassak Ie. Bar kesobb a varoszobaban utanunk mar senki nem volt ott, me-gis a folyo san, mas 3rrajaro ki vancsi emberek elott kellett ezt megtudnunk. A sokkommal es gyaszommal mintha kozszemlere lettem volna kiallitva. Amikor hazaertiink, sziiksegem lett volna arra, hogy beszeljek valakivel, aki tovflbbi felvihlgositflst tudna adni. Sajnos nem volt egy ilyen cimem. igy mindketten magunkra maradtunk, neman hallgattunk. Mi vigasztalot is mondhattam volna a ferjernnek? Annyira elhagyatva ereztem sajat magamat is. A nap folyaman a ferjem 5(1- Iyos krizishelyzetbe kernlt, nem lehetett hozza szolni. Nagyon feltettem 6t is, magul1- kat is. A ferjem szamomra olyan valaki volt, aki minden helyzeten felillkerekedik, mindig nagyon megfontoltnak latszott. Masnap mar nem emlekezett reakci6jara, kerdezte, mi volt vele. Ez az elmeny azonban kizarta szamomra, hogy beszeijek ve le az egesz problematikarol. Feltem, hogy megint feltepem a sebet es eloidezek meg egy ilyen osszeomlast. igy ebben az idoben nem lehettunk egymas tamaszai. Miutim a nyari vakaci6 ideje volt, aligjutottunk informaciokhoz a kovetkez6 hetekben. A hallgatas, a tudatlansag, a ferjem allapota miatti aggodalom arra kesztetett, hogy tegyek valamit. Megkaptam egy masik audiologia dmet, ahol egy audiologus azonnal keszen alit egy beszelgetesre, kaptam egy szakkonyvet is. E beszelgetes nemi remenyt keltett bennem. Megkaptam egy terapeuta telefonszamm is. Amikor felhivtam, sajnos meg kellett tudnom, hogy eppen kulfoldon van, s valosziniileg nem is tudja elvallalni a gyereket. Egeszen eddig az idopontig meg miikodtem valahogy, most azonban egy csapasra eltiint edd ig osszeszedett erom es bizakodasom. Osszeomlottam. Egy mely, fekete godorben ereztem magam, es nem lattam a szelet. Kesobb nijottem, hogy ez a depresszi6 jele volt. Azt hiszem, akkor kezdodott el a gyaszolasi fo lyamatom. Az audiologus tamicsara levelet irtam a terapeutanak. Robi keresztanyja segitett ennek elkesziteseben. Amikor elolvasta a piszkozatot, felhi vta a figyelmemet, hogy millt idoben irtam Robirol, pi. "Robi vidam gyerek volt", stb. Nekem nem tiint fel, megijedtem tole. Ma mar tudom, hogy ez volt a viszonylag normalis reakcio a diagnozisra. Az egeszsegesnek velt gyerek elveszitese erzelmeket valt ki, hasonlokat ahhoz, amit egy gyerek halalakor eliink at. A gyerekkel valo kapcsolat sokk-szeru torest szenved. Az az erzesunk, hogy valamit - az egeszseges gyereket - elvettek az embertol, s egyidejuleg becsapott-

16 16 EGYii'l"l'MUKiiDES nak erezziik magunkal, mivel tudjuk, ez az egeszseges gyerek soha nem is volt a mienk. Ez bgntudathoz vezet, hiszen legalabb egy anya eszrevehette volna ezl. Utolag a felhotlell anya-gyerek kapcsolat orome hamis boldogsagkent leplezodik Ie. Mindezeknek az erzeseknek, a szemrehanyasoknak es gyaszolasnak a hatasara meg sokaig ugy ereztem magam, mint egy szelben ide-oda sodrodo, a szilard talajtol megfosztott level. Sokkal kesobb bukkamam egy hasonlo helyzetben leva anya beszamolojara, aki ezt az idoszakot gyakorlati lag ugyanigy cite at. Szamomra nagyon fontos volt megtudni, hogy masoimal is hasonloan zajlott Ie a dolog. Eddig az idopontig mindig azt gondojtam, hogy csak en viselkedem ilyen sajatsagosan. Ez az anya abban a tenyben is egy es6iyt hhott, hogy a diagn6zist csak a sztiletes utan, megiehetosen hosszll ido mulva hoztak meg. igy egy terhelesmentes anya-gyerek kapcsolat alakulhatott ki. En kb. masfel evig toltottem egy abszolut gondtalan es boldog idoszakot gyermekemmel, s termeszetesen ez alit az egesz csaiadra is. Ez a felfogas szamomra egy uj szemleletmodot jelentett, ami kisse csokkentette bgntudat jellegg erzelmeimet, s ami lehelove tette, hogy ezt az, ugymond, elveszett idot ismet olyannak iassam, amilyen volt: boldognak. Ez ismet egy darabot jelentett a rendezodes iranyaba. Nos, tetjunk vissza ismet a gyogypedag6gushoz irt levelemhez. amit temleszetese" vegiil teijesen atirtam. Kb. ket hertel kesabb valasz erkezett, elvallalta a fiamat, vart benniinket. igy gondjaim egy reszetol megszabadulhattam. A gyogypedagogus nagyon bizakod6 volt, es hamarosan mutatkoztak is Robinal az elsa eredmenyek, arnelyek szamunkra is k6nnyitest hoztak. Megis, majdnem egy evig tartott, mire fajdalmam kisse oldodott, s kezdtem ujra talajt erezlli a labam alatt. A ferjem erzelmi helyzete a kritikus elso nap utan hamar rendezodott. Nekem nagyon sokat segilett, hogy szamos rendezvenyen es konferencian yettem reszt, s t6bb egyesilletnek is tajga lettem. igy sok mindent megtudtam a szakemberektol, de mindenekelott mas sziilotarsakt61, ami midig egy-egy lepessel elobbre vitt a problema feldolgozasa vonalan. Ugy gondolom, fontos volna, hogy a vizsgalati eredmeny megismerese utan rendelkezesre alljon egy telefonszam, mel yet feltarcsazva segito informaci6t kaphatna mindenki a tovabbi lehetosegekrol, teendokrol. A legnagyobb segitseget azonban a fiunk, Robijelenti. Mar a terhesseg idoszakaban tudtuk, hogy fiunk lesz. Neha elkepzeltiik jlitekosan, mil yen is lesz majd egyszer a fiunk. Es szamunkra az a legszebb, hogy szakasztott olyan lett, mint amilyennek mindig is elkepzeltgk. Budapest, marcius 18. (A " Newslerer " c. 'vajei lapb6ijordi/otta: Csanyi Yvonne)

17 EGYUnMUKiiDES /7 Resz/etek a Sziiliik as HalflisseriiH Gyermekekert Eg,esiilet es AlapilYany aprllls 10. en meglarton Kozgyulesenek beszamolojabol 1990-ben a halhisseriilt gyerekek hall6 sziilei hoztak letre a Szulilk a Hallasserull Gyermekekert Egyesiiletct ben az Egyestilet, mint alapito letrehozta a Sztililk Hallasserull Gye rmekekert Alapitvanyt, az egyesulettel megegyeza cellal: I. A hallasseriilt gyennekek es fiatalok, tovabba csahidjuk erdekkepviselete, kulon05 tekintettel az esejyegyenloseg megteremtesere. 2. Annak szorgalmazasa, hogy a nevezettek oklatasa es neve lese lehetaseg szerint ne speciaiis int<~zmenyben. hanem integniltan t6rtenjek. 3. A tarsadalom pozitiv egyiittmiikodesenek megnyerese mindezen celok eleresehez. Az egyesiilet Peline Balog Eva 10 sziilatarssal egyiitt alapitotta dr. Csanyi Yvonne szakmai segitsegevel, aki megismertette a sziiliikkel a kiilfoldi integraci6s tapasztalatokat is. Magyarorszagon az integnici6s gondolatot kezdetben nyilt ellemillas fogadta a szakrna tobbsege reszero!. Ma mar inkabb az integnici6s feltetelek hilinyara hivatkozva zark6znak el, de egyre tobb a segila szakember. A feltete lek javitasara sziikseg van es szukseg lesz mindig. A halranyos helyzeru gyerekekkel foglalkoz6 szegedi konferencian Komyei allamtitkar ur alapfeltetelkent a pedag6gus pozitiv szemelyiseget hatarozta meg. Mi mar tobb eves tapasztalatb61 tudjuk, hogy a hallasseriilt gyerek sikeres beilleszkedesenek elmeltetele a sziiliik, a esalad hozzaallasa, egyiittmiikodese. Ehhezjarul aj6 hall6kesziilek, a korai fejlesztes, majd 6v6das. iskolas korban mindehhez a pozitiv,j6 felkesziiltsegu pedag6gus szemelyisege. Az 1993-as Kozoklatasi Torveny megadta a torvenyi lebeillseget az integralasra, de a gyakorlati megval6sitlis esetleges volt, s igy minden egyes gyerek erdekeben komoly kuzdelemmel jar!. Ebben a munkaban is koszonettel tartozunk szakm.i segitiiinknek, elen a Barezi Gusztav Tanarkepza Faiskola Szurdoped.g6giai Tanszeke vezetojenek es munkatarsainak.

18 III EGYii'l"l'MUliiDES 1992-tol Peline Balog Eva kiilfoldre tavozasa ota Peli Lajosne vezeti az egyesiiletet munkatarsaival egyiitt. A2 alapitvanynak az 1991-es lettejiitte ota tiibb vezetoje volt. Vegiil is 1995-ben az egl'esiilet, - mint alapita - Fischer Zoltant kerte rei az al.pitvonl' vezetesere, S ettol kezdve st.bil az alapitvany helyzete is. Munkankat nagyban elosegiti, hogy 2 eve tagiai v.gyunk a K6zoktatas-politikai Tanacsnak (KPT), amely az oktatosert relelos miniszter k6zoktatas-politikai diintes-elokeszito, velemenyezo es javaslattevo testglete. Ezzel a KPT lehetoseggel.z egyesiilet. Iapszabalyaban os az al.pitvanl'. I.pita okirataban fe lsorolt tevekenysegi korok szamos elvarasanak folyamatosan eleget tudunk tenni: - infonnacio gyiijtes es tovabbitas a sziiliik fele, - oktatas vonatkozasaban a diinteshozatal folyamataba vale bekapcsolodas, - kapcsolattartas oktatasi-nevelesi szakemberekkel, - olyan kezdemenyezesek, kutatas, oktatas tamogatasa es nepszeriisitese, me- Iyek az integralt oktatassal iisszefliggnek. Erdekvedelmi munkank reszet kepezik fehepeseink a kiiliinbozii "fogyatekos forumokon", megsz6lalasaink a kiiliinbozii mediakban, a sziiliik folyamatos tajekoztatasa egyreszt szemelyes uton, masreszt ujs:igokon, hirleveleken es egyeb kiadvanyainkon keresztiil. Igyeksziink egyiittmiikiidest kialakitani mas fogyatekos szervezetek kepviseliiivel, s veliik egyiitt fell"pni a TB szabadelvii donteseivel szemben a jobb hallokesziil"k es kiegeszitiiik ellatasa erdekeben. Hosszu evek 6ta a Szi.iloklub rendezvenyeinek helyszine minden h6nap utols6 cslitortoken a Fiiiskoia tanacsterme, ahova szokasunk szerint gyogypedagogiai vagy audiologiai szakembereket hivunk meg eloadonak. Tiibb esetben voltak vendegeink hazai hallokesziilek forgalmazo cegek kepviseliii, Morag Clark sk6t gyogyped.gogus tanacsado asszany, valamint hallasseriilt ifju felnottek, akik szemelyes tanulasi, to vabbtanuhlsi es munkavallalasi lehetosegeikrol, tapasztalataikr61 szamoltak be. Kisse tagabb korben ertelmezhet6 szakmai tevekenysegkent az even kent megrendezesre kemlii nyari csaladi taborozas, ahol nem csak elmeleti problemakat tudnak a sziiliik a veliink levii gyogypedagogussal megbeszelni, hanem a helyben felmeriil o problemak kezeleseben is hatekony segitseget tudnak nyujtani. Elmondhato, hogy az utobbi evek taborozasai : Zebegony, 1996: Sopron, 1997: Siimeg, 1998: Tokaj - mind igen sikeresek voltak, a reszvevii csaladok jol ereztek magukat, s igenylik a folytatast. Igyeksziink ezeknek az elvarasoknak a joviiben is maximalisan eleget lenni.

19 EGYUTTIlUKiiDES 19 I 996-ban fel6jitottuk szemelyes kapcsolatunkat a halla55erillt gyerekek szilleioek oemzetkozi egyestiletevel, a FEPEDA-val. Idoszakos nyari 6sszej6veteleinken a hallasserult gyerekek es a fiatalok is jelen vannak szilleikkel egyiitt. Szamunkra a legtanulsagosabb az volt, hogyan tiikr6zodnek az eur6pai orszagok kiil6nbozo szintfi es fajtciju integricies m6dszerei a gyerekek, fiata- 10k megnyilvanuiasaiban. Ket kul6nb6z6 integraci6s modszerekkel miik6do iskolat is Iattunk (Roma, Madrid). Mindket esetben sikeres integracios eredmenyekkel talaikoztunk, hallasseriilt es ertelmi problemas gyerekek oktatasaban. TovABBI FELADATAINK Az informacinaramills folyamatos biztositasa mellett fokozott figyelemmel kell segiteni az altalanos iskola felso tagozatos es a kiizepiskolai integraltan tanulnk munkajat. A korai fejlesztes szepen beindult, ami elosegiti az 6vodai es als6 tagozatos iskolai beilleszkedest is. A felso tagozaton es a k6zepiskoiaban adodnak a komo Iyabb nehezsegek. A szakkepzes atkeriilt a Munkaugyi Miniszteriumbol az Oktatasi Miniszteriumba. A Magyarorszagi Szulok Orszagos EgyesUlete kiemelten foglalkozik a szakkepzessel. Szaros munkakapcso)atunk reven szamithatunk ilyen iranyu. segitsegiikre is. EI6 kell segitenunk a videki szulok korzetenkenti osszefog3s3t, hogy fokozottabban tudjunk infonmlci6kat, szakmai Hlmogatast biztositani szamulaa. A Barczi Gusztav Gyogypedag6giai Foiskola folyamatosan felmeri es felkutatja a helyi Pedagogiai Szakszolgalatok segitsegevel a mar integraltan tanul6 seriilt, (igy a hallasserult) gyerekeket is es az oket befogad6 iskollikat. Ezek alapjan elinditottuk a kapcsolatfelvetelt az erintett iskolakon keresztul a szulokkel es osztalyfon6kokkel, szurdopedag6gusokkal. Az igenyek felmerese utan helyi osszejoveteleket szervezunk a szul6k, a befogado iskolak, gyogypedag6gus segitok es a helyi onkormanyzat illetekesei reszvetelevel. PENZUGYI HELYZET Az egyesulet miikodeset a tagdijak is segitik. A palyazati lehetosegek esetlegesek, idoben behataroltak es a paiyazati kiirasokhoz igazodnak. Ma mar a palyazatokhoz komoly (25%) onreszesedest is eloimak. igy mukodesi k61tsegeink es a kapcsolattartasok kivitelezesehez a szemelyi jovede-

20 20 EGYU'I"I'MUKiiDES lemado felajanlott I %-am tamaszkodhatunk. Ezert is kertiik a kedves sziilotarsakat, hogy iden az egyesiilet adoszamara kiildjek a felajanlott SZJA I %-at. Koszonjiik segitsegiiket! Az alapitv30ynak rna is lehetosege van a felajanlott tamogatasok utan ad6igazohist kiadni. Mivel azonban a civilszervezetek szamara befizetett osszegnek csak egy kisebb resze irhato Ie az adobal, s az esetleges adomanyok megoszlanak a sok alapitveiny kalatt, ezert szinte csak a szemelyes kapcsolatok utjan sikerul ilyen tamogat6- kattalalni. Az egyesiilet es az alapitvany kct vezetoje eddig is szorosan ch'ytittmtik6d6tt a sziil6k, s fo leg a hallasseriill gyerekek erdekeben. Koztiik bizonyos munkamegosztas alakult ki: egyikiik sem fliggetlenitetl munkatars, es segit6 adminisztrativ apparatlls sem all rendelkezesre. Peli Lajosne, mint ny.pedag6gus, s mint a K6zoktatas-politikai Tamics Sziiloi Oldahlnak tagia mas seriilt es ep gyerekek sziileinek egyesiiletevel, pedagagus es gyagypedagagus munkatarsakkal tartja a kapcsolatot. Reszt vesz kiilonbozo farumokon es konferenciakon, ahol az integracias feladatokral tajekoztat. A hatekonyabb videki kapcsolattartast szervezi sziilokkel, iskolakkal, pedag6gusokkal. A tajekoztata-flizetck szerkeszteseben resztvesz. Fischer Zoltan komoly munkahelyi elfoglallsagai es kotelezettsegei mellett megszervezte a ha1l6kesziilekeket forga lmaz6 cegek bemutatkozasat a Sziiloklubban. Ezek tapasztalatait ta.jekoztat6 kiadvanyunkban is isrnertette. Evek 6ta szervezi a nyari taborokat. A szponzorokkal keresi a tarnogatasi lehetosegeket. Az Egyiitt-miikodes itjsag kiadasat intezi. A nagyobb hazai es nernzetkozi osszejoveteleken egytitt vetttink reszt. Szeretnenk ki hangsulyozni, hogy az Egyestilet 9 tagu, kcpviscleti tesliilete cs az Alapitvany 8 tagu kuratoriuma szo ros ad egytittmiikodik, mivel azodos a sztiloi tagsag, azodos a eel es a tevekenysegi ko r. Az integra cia sikeret elosegito sztilo-pedagagus-gyagypedagagus egyiittmiikiides jegycben alakult ki a vezetosegi tagok iisszethele: Ptfli Lajoslltf elnok ta Pi lillli Balog Eva alapita sziilo 1990 ata SZI;CS LasZ/OIJ(! szi.ilo ta Fisch er Zolt611 szlilo 1991 ata