Kis- és nagygazdaságok az EU-ban

Átírás

1 Kis- és nagy az EU-ban A Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat számában bevezető cikként jelent meg Burgerné Gimes Anna, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársának A kis (családi) helyzete az Európai Unióban című, figyelemre méltó tanulmánya. Az itt leírtak azért különösen fontosak, mert megmutatják, hogy a jobb mezőgazdasággal rendelkező nyugati országok merre tartanak, tehát láthatjuk a mezőgazdaság fejlődésének azt az útját, melyet hazánkban is követni kellene akkor, ha mezőgazdaságunk jövőjét fontosnak tartjuk. A kis- és nagy, illetve az egyéni és társas helyzete és optimális aránya a rendszerváltás óta nálunk is élénk viták tárgyát képezi, tehát célszerű figyelni arra, hogyan alakul ez más EU országokban. A hazai helyzet Mezőgazdaságunk adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időszakonkénti felméréssel rögzíti. A termelőket két csoportban tartja nyilván. Az egyik az egyéni, míg a másik a gazdasági szervezetek (vagy más néven társas vállalkozások). A rendszerváltás után hazánkban (és a többi EU-hoz csatlakozott országban is) a mezőgazdaság birtokszerkezete jelentősen átalakult, de nálunk mind az egyéni nál, mind a társas vállalkozásoknál sokkal több kisgazdaság jött létre, mint a többi országban. Az elmúlt években az egyéni száma folyamatosan és jelentősen (pl és 2013 között mintegy felére) csökkent, míg a társas é kevésbé változott. Módosult az ezekhez tartozó mezőgazdasági terület, tehát a birtokméret is, az egyéni nál 2000 és 2013 között 2,51-ről 5,43 ha/gazdaságra nőtt, a társas nál pedig 532,95-ről 307,89 ha/gazdaságra csökkent. Így az országos átlagos mezőgazdasági terület a fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező EU országokhoz viszonyítva csekély 2000-ben 5,02, 2005-ben 6,44, és 2013-ban 10,09 ha/gazdaság volt (1. táblázat). A hazai rendszerváltás természetesen kedvezőbben is sikerülhetett volna, ha inkább a keletnémet példát követjük, ahol az átlagos birtokméret 185 ha/gazdaság lett, szemben a hazánkban kialakulttal. De figyelmet érdemel az is, hogy egy évi felmérés szerint nálunk a gazdálkodást irányítóknak csak 8,5 %-a rendelkezett közép- vagy felsőfokú végzettséggel, Németországban pedig 45,6 %-a, mert a nyugati országok jelentős részében a gazdálkodást és a földvásárlást szakképzettséghez kötik. (Hazánkban a rendszerváltás során 2,6 millió földtulajdonos 5,7 millió ha, átlagosan személyen- ként 2,2 ha földhöz jutott, 1,4 földrészletben. A földtulajdon-szerzéshez a szaktudás természetesen nem játszott szerepet, de a termeléshez szükséges épületeket, gépeket stb. nekik kellett előteremteni.) Az 1. táblázatban a mezőgazdasági te rületet használó száma azért kevesebb, mint az összes gazdaságé, mert 1. táblázat A számának és területének változása vannak csak állatokat tartó, és csak szolgáltatást végzők is. A helyzetet rontja továbbá, hogy ezek csak az elfoga dott minimális méretet meghaladó, melyek mellett a KSH ban nyilvántartott még olyan háztartást, melyek összesen ha, átlagosan 0,0254 ha/háztartás termőterületet műveltek. A hazai csekély birtokméret eredménye, hogy nálunk 2013-ban is a mini mális méretet meghaladó <1 ha birtokok aránya 66,48 % volt 1,48 ha/gazdaság bir tok mérettel, és az egyéni 90,1 %-a, míg a társas 22,24 %-a <10 ha mezőgazdasági területtel rendelkezett, holott ezek eredményesen nem gépesíthetők. Az MGI-bázis gaz da ságok adatai szerint mintegy 130 ha gép pel művelt területre Gazdasági szervezetek Egyéni Ökonómia Összesen, ill. átlag A száma (1. előzetes) (előzetes) Arány 2013/1972, % 138,4 26,3 26,7 Arány 2013/2000, % 100,5 50,6 51,0 Arány 2013/2010, % 98,1 85,4 85,6 Mezőgazdasági területet használó száma Arány 2013/2000, % 159,5 48,6 49,1 Arány 2013/2010, % 98,1 85,4 85,6 Mezőgazdasági területet használó mg.-i területe, ha Arány 2013/2000, % 92,1 105,3 98,7 Arány 2013/2010, % 98,3 100,6 99,5 Mezőgazdasági területet használó mg.-i területe, ha/gazd ,95 2,51 5, ,09 3,10 6, ,43 3,21 6, ,12 3,64 7, ,62 4,59 8, ,89 5,43 10,09 Arány 2013/2000, % 57,8 216,8 201,0 Arány 2013/2010, % 95,4 118,4 116,8 Forrás: KSH, GSZÖ 2003., 2007., és ÁMÖ

2 2. táblázat A hazai mezőgazdasági terület egyes jellemző adatai 2013-ban Mg.-i területtel rendelkező Mezőgazdasági terület, ha Átlagos mg.-i terület, ha/gazd. száma gazd. egyéni össz. gazd., gazd. egyéni össz. gazd., gazd. egyéni össz. gazd., szerv. gazd. ill. átlag szerv. gazd. ill. átlag szerv. gazd. ill. átlag Összes gazdaság ,9 5,4 10,1 Változás 2010-hez viszonyítva, % 103,0 85,0 85,2 98,3 100,6 99,5 91,4 117,4 117,4 <1 ha mg.-i területű birtokok ,41 0,22 0,22 <10 ha mg.-i területű birtokok ,18 1,04 1,05 <50 ha mg.-i területű birtokok ,21 2,60 2,70 <100 ha mg.-i területű birtokok ,82 3,47 3,68 Arány az összesből <1 ha mg.-i területű birtokok, % 2,59 67,47 66,48 0,003 2,78 1,48 <10 ha mg.-i területű birtokok, % 22,24 90,10 89,06 0,302 17,27 9,30 <50 ha mg.-i területű birtokok, % 47,43 97,66 96,89 2,343 46,76 25,90 <100 ha mg.-i területű birtokok, % 58,21 98,96 98,33 4,882 63,22 35,83 >1 ha mg.-i területű birtokok ,05 16,24 29,64 >10 ha mg.-i területű birtokok ,77 45,41 83,59 >50 ha mg.-i területű birtokok ,93 123,82 240,37 >100 ha mg.-i területű birtokok ,85 191,40 387,34 >500 ha mg.-i területű birtokok ,70 639, ,90 >1000 ha mg.-i területű birtokok , , ,18 Forrás: KSH, GSZÖ táblázat A aránya az adott ország összes egyéni gazdaságának %-ában 2010-ben Ország <2 ha ter. kell egy traktor, 1700 ha-ra egy arató-cséplő gép, ha-ra egy magajáró rakodó és egy egyéb magajáró gép. Így a gépe sítés szempontjából a minimális birtokméret kb ha lehet. Nálunk viszont a 100 ha-nál kisebb területű aránya 2013-ban 98,33 %, az egyéni nál 98,96 %, a társas nál 58,21 % volt, tehát hazánk- <2 E euró STÉ-t előállító szám, terület, db ha <10 ha ter. <5 E euró STÉ-t előállító szám, terület, db ha szám, db terület, ha szám, db terület, ha EU-28 47,0 2,5 42,6 1,4 80,2 12,4 80,9 9,5 EU-6 átlag 7,1 0,2 3,7 0,0 30,5 3,1 28,2 1,3 Teljes átlag 27,9 2,6 26,7 2,6 62,3 14,8 66,7 15,7 Magyarország 71,6 2,9 62,2 5,2 91,6 9,9 93,9 20,2 Magyaro./EU-6, % 1010,8 1581,8 1673, ,0 300,2 316,0 332,8 1534,2 Magy.o./tejes átl., % 256,6 111,7 232,6 202,4 147,0 67,0 140,7 128,5 Belgium 10,0 0,3 3,1 0,0 34,7 4,2 20,8 0,8 Dánia 1,2 0,0 1,9 0,0 25,0 2,3 30,4 1,1 Egyesült Királyság 2,4 0,0 8,7 0,1 23,3 1,3 42,0 2,3 Franciaország 13,0 0,2 8,1 0,1 35,9 2,2 31,1 1,7 Hollandia 11,1 0,5 0,1 0,0 42,8 6,4 21,0 0,6 Németország 4,8 0,1 0,4 0,0 21,4 2,4 24,0 1,4 Ausztria 10,8 0,7 13,9 0,3 49,3 10,8 50,3 7,0 Bulgária 80,0 3,2 69,0 8,7 94,3 6,9 95,4 26,2 Csehország 8,7 0,1 5,9 0,0 33,7 1,0 50,5 1,9 Észtország 11,3 0,3 26,0 0,8 54,5 4,9 81,8 8,1 Görögország 50,8 8,9 32,6 3,6 89,2 42,8 84,7 36,9 Horvátország 52,5 7,7 38,2 4,4 89,4 37,0 88,7 34,9 Lengyelország 23,6 3,3 29,4 2,5 77,4 30,4 82,6 26,4 Lettország 11,5 0,5 47,1 3,6 61,1 13,0 91,7 23,1 Litvánia 16,2 1,7 48,4 5,3 78,7 21,5 93,0 32,5 Magyarország 71,6 2,9 62,2 5,2 91,6 9,9 93,9 20,2 Olaszország 50,6 5,7 30,5 1,0 84,4 24,4 73,8 9,3 Portugália 50,0 4,3 38,2 2,6 86,5 17,1 86,7 18,7 Románia 70,8 13,0 70,4 17,4 97,9 38,8 98,7 57,9 Spanyolország 27,3 1,3 21,3 0,7 67,4 8,5 68,7 8,8 Svédország 0,8 0,0 8,0 0,2 34,8 4,6 59,2 6,3 Szlovákia 35,7 0,5 30,7 0,5 75,3 2,5 82,6 3,9 Szlovénia 27,2 4,5 21,0 2,1 84,2 47,0 83,2 31,6 STÉ = standard termelési érték, magyarázata a hivatkozott cikk 1. táblázat lábjegyzetében. Forrás: Burgerné: Gazdálkodás, szám old. ban a 100 ha-nál nagyobb száma csak 7605, ebből 4680 egyéni és 2025 társas gazdaság. Ha viszont egy gazdaság saját arató-cséplő géppel is szeretne dolgozni, akkor már 1000 ha feletti birtokkal kell rendelkeznie, de hazánkban 2013-ban csak 597 ilyen területű gazdaság volt, 3 egyéni és 594 társas gazdaság. (2. táblázat.) Burgerné cikke a családi at is említi. A nyugati mezőgazdaság nagy részt családi ra épül, hiszen a nak mintegy %-a családi, vagyis egyéni tulajdonban lévő, tehát egyéni gazdaság, ezért a két megnevezés között nincsen tartalmi eltérés. Nálunk a családi gazdaság külön kormányrendelettel szabályozott, (a támogatásoknál esetenként előnyöket élvező,) inkább politikai kategória, ezeket a KSH elkülönítve nem tartja nyilván, és számuk, valamint szerepük nem számottevő. Helyzetünk az EU-ban Burgerné adatfeldolgozása szerint a gazdasá gok aránya 2010-ben az összes egyéni gazdasághoz viszonyítva a <2 ha területűek esetében a számát tekintve nálunk 71,6 %, ennél nagyobb csak Bulgáriában van, 80,0 %. A <10 ha területű esetében az arány nálunk csak 91,6 %, ennél rosszabb Bulgáriában (94,3 %) és Romániában (97,9 %) volt. Kissé vigasztaló lehet az a tény, hogy a gaz daságarány a terület (ha) és a termelési érték (STÉ) szerint kissé jobb, mint a száma alapján (3. táblázat). Egyébként az EU egészére is jellemző, hogy a száma jelentősen csökkent, pl és 2010 között 13,9 %-kal, 2003 és 2010 között 20 %-kal, a művelt terület azonban csak mintegy 2 %-kal mérséklődött, a munkaerő létszáma pedig 2007 és 2010 között 16,1 %-kal lett kevesebb. Figyelemre méltó, hogy a és a munkaerő számának mérséklődése főleg az új tagországoknál volt intenzív, mely a rendszerváltás során elhibázott intézkedések korrekciójaként is felfogható. 40

3 4. táblázat A munkaerő alakulása az egyéni ban 2010-ben Ország átlagos munkaerő létszám/gazd. Rendszeres munkaerő, fő <4 E euró STÉ-t előáll. gazd.-ban dolg. %-a a teljes munkaidőben dolg. aránya, % a mg.-ban dolgozók a nemzetg. összes dolg. %-ában** Teljes munkaidőre vetített összes fő (AWU*) átlagos munkaerő létszám/gazd. <4 E euró STÉ-t előáll. gazd.-ban dolg. %-a a férfiak aránya, % EU-27 2,1 53,1 14,3 5,1 0,8 30,6 60,0 EU-6 2,2 6,0 45,9 1,9 1,6 3,0 67,4 Teljes átlag 2,4 36,6 24,2 6,7 1,3 23,8 61,3 Magyarország 2,0 74,3 10,4 6,6 0,7 54,1 59,5 Magyaro./EU-6, % 89,6 1241,8 22,7 344,3 44,2 1783,5 88,2 Magy.o./teljes átl., % 82,7 203,0 42,9 99,2 54,2 227,1 97,1 Belgium 1,9 4,9 53,0 1,3 1,4 2,6 65,6 Dánia 1,9 5,6 46,7 2,3 1,2 4,0 75,7 Egyesült Királyság 2,2 12,0 39,6 1,3 1,4 6,2 72,3 Franciaország 2,0 10,0 52,2 2,6 1,5 3,7 64,3 Hollandia 2,9 1,8 41,9 2,5 2,2 1,1 63,3 Németország 2,5 1,6 41,9 1,5 1,8 0,6 63,4 Ausztria 2,3 17,7 8,0 4,4 0,8 7,0 64,2 Bulgária 2,0 77,7 18,4 19,4 1,1 66,3 57,2 Csehország 5,8 5,9 60,4 2,8 4,7 2,9 66,7 Észtország 2,7 44,0 28,1 3,3 1,3 23,6 54,8 Görögország 1,7 47,3 8,6 11,0 0,6 21,2 59,9 Horvátország 2,2 52,7 7,0. 0,8 30,6 58,1 Lengyelország 2,5 45,0 22,4 12,7 1,3 32,4 57,0 Lettország 2,2 63,8 16,5 6,7 1,0 48,3 51,3 Litvánia 1,8 64,2 6,8 7,7 0,7 45,7 51,6 Magyarország 2,0 74,3 10,4 6,6 0,7 54,1 59,5 Olaszország 2,1 44,4 9,3 3,6 0,6 18,1 66,6 Portugália 2,3 57,8 19,1 10,3 1,2 47,2 52,8 Románia 1,9 83,0 0,9 31,4 0,4 64,7 54,3 Spanyolország 2,2 35,4 14,0 4,1 0,9 16,2 58,7 Svédország 2,0 20,5 15,5 1,4 0,8 9,9 67,6 Szlovákia 3,7 32,9 31,6 2,2 2,3 15,2 69,5 Szlovénia 2,8 39,2 5,2 7,2 1,0 26,2 55,5 STÉ = standard termelési érték, magyarázata a hivatkozott cikk 1. táblázat lábjegyzetében. * AWU= teljes munkaidőre átszámított létszám, ** = a számok értelmezéséhez lásd a hivatozott cikket. Forrás: Burgerné, Gazdálkodás, szám old. A 3. táblázat adatai szerint hazánk helyzete sem az átlaghoz, sem a jobb mezőgazdasággal rendelkező országokhoz viszonyítva (EU-6: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország) nem kedvező. Az EU-6-hoz képest ugyanis a 2 ha-nál kisebb aránya nálunk mintegy tízszeres, míg a 10 ha alattiaké háromszoros, pedig a évi adatok szerint az EU-27-nél 6 országban volt kisebb az átlagos birtokméret, mint nálunk. Kedvezőtlen a helyzet a munkaerő foglalkoztatása terén is (4. táblázat.), mert a rendszeresen foglalkoztatott munkaerő átlagos gazdasági létszáma csak 2 fő, de az egyéni összes létszámának 74,3 % a 4 E euró STÉ-nél kevesebbet előállító gazdaságban dolgozik, (ez 12-szer több mint az EU-6-nál), és csak 10,4 %-uk teljes munkaidőben. A teljes munkaidőre vetített összes (rendszeres és rendkívüli) foglalkoztatott fele, mint az EU-6-nál (feltehetően a többit nem jelentették be!), de így is a 4 E euró STÉ-nél kevesebbet előállító gazdaságban 18-szor többen dolgoznak, mint az EU-6 országok átlaga. (A 3. és 4. táblázatban az EU-28 sorban az országok méretével súlyozott átlagok, míg az EU-6 és a Teljes átlag sorokban pontosabb adat hiányában a táblázatban közölt számok átlagai szerepelnek, tehát az értékelésnél a tartalmi különbséget figyelembe kell venni.) A kisebb megítélése A bemutatott számok alapján egyértelmű, hogy a mezőgazdaság fejlődésével a száma minden országban csökken, és a birtokméret nő. Természetesen nem törvényszerű, de ennek ellenére iránymutató, hogy egy országban minél fejlettebb a mezőgazdaság, a birtokméret annál nagyobb, illetve kisebb gazdaságméretek esetén az országban a szegénység, és a mezőgazdaság lemaradása is tetten érhető. Ennek magyarázata az, hogy nyugaton a lakosság keresete (többnyire) biztosítja az elvárt életszínvonalat, nincsenek rászorulva arra, hogy a létfenntartás érdekében mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet is folytassanak. (Tény, hogy nálunk az egyéni gazdálkodóknak mintegy fele nyugdíjas, és az összes egyéni gazdálkodó éves szinten átlagosan csak mintegy napot, tehát kb. három hónapnak megfelelő munkaidőt dolgozik, de évi adatok szerint 52,3 % 55 napnál kevesebbet, és csak 5,0 % teljesít 225 napnál többet. Mivel a kis jövője kétséges, jelentősebb fejlesztést nem hajtanak végre, annál is inkább, mert csekély méretük miatt a különböző támogatásokból csak mintegy harmaduk részesedik.) Fontos továbbá, hogy nagyobb gazdasági méret esetén növekszik az ott dolgozók keresete, több lesz a jól képzett szakvezető, így nagyobb terméseredmények érhetők el. (Lásd az 5. táblázatot, de meg kell jegyezni, hogy az itt közölt termésátlag-különbség azért mér sékelt, mert az AKI adatai a 4 E euró STÉ-nél kb. 10 ha-nál kisebb eredményeit nem tartalmazzák, és ha ezeket is beszámítanák, az egyéni átlagos terméseredménye minden növénynél számottevően kisebb lenne!) A termésátlagnál azonban sokkal fontosabb, hogy a kisebb ban, pl. 0,5-1,0 ha-os táblán a kw-os motor teljesítményű gépekkel elvégzett gépi munka költsége mintegy 4-5-ször nagyobb, mint a ha-os táblán a kw-os traktorral végzett (Lásd a Mezőgazdasági Technika szám oldalán közölt cikket, különösen a 4. táblázat számait!). Lényeges továbbá, 41

4 5. táblázat Egyes szántóföldi növények fontosabb termelési adatai átlag Búza Kukoricforgó répa nya kukor. na Napra- Cukor- Burgo- Siló- Lucer- Repce Átlag* Átlagos ágazati méret ha/üzem Egyéni gazd.** 13,49 11,52 15,70 17,66 21,82 2,49 9,23 6,11 12,73 Társas gazd. 162,31 159,63 118,00 112,32 86,07 14,62 136,52 63,80 143,39 Átlagos hozam t/ha Egyéni gazd.** 3,75 5,98 2,19 2,38 53,50 20,80 27,80 4,84 4,88 Társas gazd. 4,16 6,54 2,31 2,31 58,67 18,27 23,89 5,24 6,14 Átlagos aranykorona érték Ark/ha Egyéni gazd.** 21,07 21,69 21,92 22,27 23,74 13,06 19,54 16,57 21,24 Társas gazd. 22,09 23,49 22,42 22,06 24,62 14,15 19,39 19,01 22,32 * = A növények i országos vetés-területi aránya alapján. **= Az egyéni adatai a kb. 10 ha-nál nagyobb üzemek számai, a kisebbeket nem figyeli az AKI, tehát ezek kedvezőbbek, mint az országos átlag. Forrás: AKI tesztüzemek adatai. 6. táblázat A mezőgazdasági erőgéppark fontosabb adatai segédüzemágak szerint 2000-ben és 2013-ban Gazdasági Egyéni Gazd. Egyéni Egyéni gazd./ szervezetek szerv. gazd. gazd. szerv. % /2000 % Mezőgazdasági terület ezer ha 2363,5 2155,2 3121,1 2435,3 91,2 78,0 132,1 113,0 A száma össz. ezer 8,4 8, ,5 484,7 100,5 50, ,1 5741,8 Átlagos mezőgazd. terület ha* 281,4 255,3 3,26 5,02 90,7 154,3 1,2 2,0 Átlagos mezőgazd. terület ha** 532,9 307,9 2,51 5,43 57,8 216,3 0,5 1,8 Az állomány, db/1000 ha mezőgazdasági terület Traktorok 11,3 9,8 31,0 40,6 87,2 130,9 275,3 413,1 Kombájnok 2,39 1,56 2,07 3,04 65,2 147,1 86,3 194,8 Egyéb önjárók*** 2,99 2,97 1,89 2,44 99,6 128,9 63,4 82,0 Tehergépkocsik 4,44 2,31 4,91 4,36 52,0 88,9 110,4 188,7 Erőgépek összesen 21,10 16,68 39,91 50,48 79,1 126,5 189,2 302,6 Az állomány, kw/1000 ha mezőgazdasági terület Traktorok 816,2 877,5 1282,6 2276,7 107,5 177,5 157,1 259,5 Kombájnok 338,4 314,3 200,8 424,2 92,9 211,3 59,3 135,0 Egyéb önjárók*** 211,1 231,7 61,8 122,0 109,8 197,4 29,3 52,7 Tehergépkocsik **** 345,2 167,3 325,4 288,7 48,5 88,7 94,3 172,5 Erőgépek összesen 1710,9 1590,9 1870,6 3111,7 93,0 166,3 109,3 195,6 Az állomány, db/1000 gazdaság Traktorok 3172,3 2511,1 101,1 204,3 79,2 202,1 3,2 8,1 Kombájnok 673,8 398,6 6,7 15,3 59,2 227,1 1,0 3,8 Egyéb önjárók*** 840,1 759,2 6,2 12,2 90,4 198,8 0,7 1,6 Tehergépkocsik 1250,6 590,3 16,0 21,9 47,2 137,2 1,3 3,7 Erőgépek összesen 5936,8 4259,2 130,0 253,8 71,7 195,3 2,2 6,0 * = Az összes gazdaságra vetítve. ** = Mezőgazdasági területet használókra vetítve. *** = Betakarítók, rakodók stb.. A évi adatok becsültek, mert a az állományt hibásan jelentették. **** = A kw a tonnakategória alapján becsült, mert a KSH a tehergépkocsinál a kw-ot nem gyűjtötte. Forrás: KSH, ÁMÖ 2000, GSZÖ hogy kisebb ban azonos területre sokkal több gépet kell tartani, és a több gép üzemeltetése növeli a termelés költségeit. Így pl ban az egyéni ban db/ha-ra vetítve mintegy három szor nagyobb, kw/ha szerint pedig kétszer több erőgép üzemelt, mint a társas ban. Ennek ellenére csak 5 egyéni gazdaságra jutott egy traktor, 65 gazdaságra egy arató-cséplő gép, 80 gazdaságra egy egyéb magajáró, illetve (öszszesen) 4 gazdaságra egy (átlagos) erőgép (6. táblázat). Ezért a kisebb ki vannak szolgáltatva a gépi munkát végző bérvállalkozóknak, melynek eredménye a gépi munka árának emelkedése. A kisebb intenzív gépigénye miatt a a gépek selejtezését elhalasztják, ezért a gépek kora nő, az egyéni ban jóval nagyobb mértékben, mint a társas ban. (Lásd a 7. táblázatot, illetve részletesebben a Mezőgazdasági Technika szám oldal!) A gépek öregedésével együtt jár a javítási költség emelkedése, mely ugyancsak növeli a gépek üzemeltetési költségét (Lásd a Mezőgazdasági Technika szám oldal!). Természetesen a korosabb gépek üzemeltetése helyett célszerűbb volna új gépeket venni, a gépberuházás azonban a nagyon kiszámíthatatlan és minimálisnak nevezhető újgép-támogatás miatt elégtelen, hiszen a hazai mezőgazdaságban dolgozó mintegy 160 ezer erőgépet évi 2-3 ezer új erőgéppel nem lehet szinten tartani (8. táblázat). De a géppótlást nem csak a támogatás hiánya akadályozza, ok még az is, hogy a gépárak minden évben jelentősen emelkednek (9. táblázat), és ez az emelkedés többnyire sokkal jelentősebb, mint a mezőgazdaság árbevételének növekedése. (Mezőgazdaságunk általános helyzetének jellemzését lásd még a Mezőgazdasági Technika számának oldalain!) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) is rendszeresen vizsgálja az egyéni, illetve ezen belül a kisebb helyzetét is. (Lásd pl. a 2-3, és a 4-8 euró STÉ méretű üzemek évi adatait az AKI februárban kiadott, Keszthelyi Sz. Molnár A.: A tesztüzemi információs rendszer eredményei 2013 című ta nulmánya oldalain!) Az AKI különböző anyagai alapján megállapítható, hogy a kisebb területtel rendelkező a fajlagos adatokat tekintve több élőmunkát alkalmaztak, kevesebb személyi juttatást fizettek, kisebb termésátlagot és tejhozamot értek el, teljesítményükhöz viszonyítva több támogatást kaptak, kevesebb földbérleti díjat fizettek, és csekélyebb eredményt produkáltak, mint a nagyobbak. Az arányok természetesen az adott év időjárásától, a támogatás mértékétől és egyéb körülményektől függően jelentősen változhatnak, de az eredmény többnyire hasonló. Merkel K. Tóth K.: A mezőgazdaság adózása különös tekintettel az egyéni ra című, 2010-ben megjelent AKI kiadvány szerint az egyéni/családi adózása és járulékfizetése attól függ, hogy őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, és (a lehetséges mintegy tíz változatból) milyen adózási formát választanak. Felmérésük alapján ezeknek a nak mintegy 76,7 %-a az APEH-nál nem volt bejelentve, a bejelentettek 42,4 %-a nem mutatott ki jövedelmet. Az adórendszerünk eredményeként az őstermelők átla gos adóbefizetése a bevételül 0,48 %-a, míg az egyéni vállalkozóké 1,22 %-a volt, a regisztrált egyéni termelők átlaga 0,7 %, és ezeknél a bevételek 21 %-át a támogatások adták, melyből 67 %-ot a területalapú támogatás tett ki, illetve a kapott támogatás 8-12-szerese volt a befizetett adónak. A tanulmány elemzi a többi EUtag mezőgazdasági adózási rendszerét is, és megállapítja, hogy a hazaihoz hasonló máshol nincs, mindenki fizet adót, bármilyen alacsony is az árbevétele, valamint azt, hogy nálunk a területalapú támo 42

5 gatás, kombinálva a jelenlegi adórendszerrel hathatósan konzerválja a nem hatékony mezőgazdasági termelés struktúráját és meggátolja a valóban családi gazdálkodás létrejöttét, mert e körben a területalapú támogatás nagyrészt szociális támogatásként funkcionál, így tehát nem is jöhetnek létre hatékonyan termelő. A magyar mezőgazdaság jelenlegi kedvezőtlen helyzete egyértelműen a rendszerváltás utáni hibás agrárpolitika eredménye, melyen sem az állandóan hangoztatott kiváló eredményeink, sem az EU agrárpolitikája nem tudott segíteni. Úgy tűnik, hogy a rendszerváltás következtében szétaprózódott mezőgazdaságunk nagyon nehezen alkalmazkodik az egyre inkább globális gazdasági versenyhez, melyben nem Európa diktál a világnak, (és nem mi Európának), hanem inkább pl. Észak- és Dél-Amerika, ahol jók a természeti adottságok, olcsó a munkaerő, csekélyebbek a környezeti, a humán, az állatjóléti stb. követelmények, valamint a bürokrácia, és többszörösen nagyobb a birtokméret. Ezek miatt sokkal olcsóbb a mezőgazdasági termelés. Összegzés Az egyes országokban az egyéni, a családi, illetve a kis szerepét, területük növekedésének ütemét és szükségességét (korábban is és napjainkban is) sok tanulmány vizsgálta, illetve vizsgálja. Általános megállapítás, hogy e minden országban változnak ugyan, de jelentőségük még sokáig fontos marad, területi növekedésük viszont megállíthatatlan és feltétlenül szükséges. A területi növekedés többnyire személyi okokra vezethető vissza, de nagyon döntő ok a jövedelem növelése is. Mivel az egyéni kis mérete, szakember-ellátottsága, a gép-, berendezés-állományának műszaki színvonala, beruházási lehetősége, piaci kapcsolatai stb. sokkal kedvezőtlenebbek, mint a nagyobb é, így versenyképességük is rosszabb, de ez nem azt jelenti, hogy az egyéni/családi között nincsenek kiválók. Megítélésünk szerint a gazdálkodás minősége és eredménye nem a gazdálkodási formától függ, viszont a birtokméret és a gazdálkodó szakismerete lényegesen befolyásolja azt. Hazánkban az egyéni az ország mezőgazdasági területének több mint a felén gazdálkodnak, de nagy részük kisgazdaság, melyek gazdálkodási 7. táblázat Mezőgazdaságunk erőgépállománya korcsoportok szerint, december Össze- A darab %-a Átlagos kor, év* sen, db <10 év év >20 év összes <10 év év >20 év Gazdasági szervezetek Traktor ,4 28,9 23,7 13,7 5,5 15,3 28,3 Kombájn ,6 31,4 11,0 10,8 5,4 14,9 27,2 Egyéb önjáró ,9 24,0 16,1 11,5 5,4 14,8 29,3 Tehergépkocsi ,3 28,8 21,9 13,0 5,6 14,8 27,5 Egyéni Traktor ,2 33,4 42,4 20,5 6,1 15,8 32,3 Kombájn ,6 34,2 32,2 17,4 6,6 15,7 30,6 Egyéb önjáró ,9 27,6 40,5 18,4 5,6 16,1 30,0 Tehergépkocsi ,2 49,9 17,9 15,1 7,2 15,2 29,2 Mezőgazdaság összesen Traktor ,4 32,6 39,0 19,3 5,9 15,7 31,9 Kombájn ,1 33,3 25,6 15,4 6,1 15,5 30,1 Egyéb önjáró ,2 25,9 28,9 15,1 5,5 15,5 29,8 Tehergépkocsi ,9 42,9 19,2 14,4 6,5 15,1 28,5 *= a KSH által megadott részletes kategóriák átlagos értékei alapján. Forrás: a KSH adataiból MGI feldolgozás. 8. táblázat A mezőgazdaság számára értékesített erőgépek hazánkban, db/év Év Kerekes traktorok Arató-cséplő gépek Magajáró rakodók Egyéb magajárók Összesen Forrás: AKI 9. táblázat A fajlagos árak változása egyes erőgépcsoportoknál a mezőgazdasági gépkatalógusokban E Ft/kW 2014/13, % 2014/07-09, % Kerekes traktorok 103,1 141,7 Gumihev. traktorok 102,4 Arató-cséplő gépek 100,6 135,9 Szecskázók 94,3 127,2 Homlokrakodók 119,4 158,8 Forgórakodók 137,9 193,7 Teleszkópos rakodók 95,6 135,7 Rakodók összesen 113,5 168,2 Forrás: MVH színvonala és műszaki ellátottsága csak esetenként kielégítő, gazdaságosan üzemeltethető gépesítésre nagyobb részük kevéssé alkalmas. A kicsi birtokméret tehát azért okoz gondot, mert ezek megműveléséhez fajlagosan sokkal több gépet használnak, a kisbirtokokon kisméretű táblák vannak, ezeket kisebb teljesítményű gépekkel drágábban művelik, és a szakember-ellátottság, valamint a termékek értékesítésének lehetősége sem lehet mindig megfelelő, így a termelés költsége többnyire kevésbé versenyképes a nagyobb éval. Ezért módot kellene találni a birtokösszevonásokra, nagyobb területű és táblák kialakítására. Burgerné Gimes Anna tanulmánya is egyértelműen bemutatja, hogy a nyugati jobb messze megelőzték hazánkat, tehát célszerű volna a példákat követve mezőgazdaságunk számára a jelenleginél eredményesebb utat találni, mert ha a mérlegelendő kérdések között nem az ágazat versenyképessége kerül az első helyre, úgy a mezőgazdaság a terményeit sem itthon, sem az EU-ban, sem a világ egyéb országaiban nem tudja majd értékesíteni, hiába írja rá, hogy magyar. Dr. Gockler Lajos 43