Nyertesek és vesztesek a hazai mezőgazdaságban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyertesek és vesztesek a hazai mezőgazdaságban"

Átírás

1 Nyertesek és vesztesek a hazai mezőgazdaságban Dr. Gockler Lajos Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő Az elmúlt években kialakult, és napjainkban is tartó válság hatására a mezőgazdaság is egyre nehezebb helyzetbe került, annak ellenére, hogy a támogatás összege és a termékek felvásárlási ára is nő. A gazdaságok fejlődését azonban nagyon sok tényező nehezíti, így pl. az egyre élesedő piaci verseny, a szabályozók gyakori módosulása, a kedvezőtlen időjárás, a fejlesztés pénzügyi hátterének hiánya stb., melyek szinte lehetetlenné teszik a hosszabb távú tervezést. A gazdálkodók napjainkban többnyire a túlélésért küzdenek, próbálják megtalálni azokat a lehetőségeket, melyek megfelelő eredményt hozhatnak. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) évtizedek óta figyelemmel kíséri a mezőgazdaság fejlődését, és elemzi, valamint közreadja az eredményeket, ezzel segítve a gazdák döntéseit. E munkához tartozik a Gazdálkodás szakfolyóirat számában Udovecz Gábor Pesti Csaba Keszthelyi Szilárd szerzőktől: Nyertes és vesztes gazdaságok Magyarországon címen megjelent rendkívül figyelemre méltó tanulmány, melyben azt elemzik, hogy milyen okok idézik elő egyes gazdaságok jobb, míg mások gyengébb eredményét. Mivel a dolgozatban felvetett gondolatok, megállapítások feltehetően közérdeklődésére tarthatnak számot, az alábbiakban ezért egyrészt idézzük a tanulmány legfontosabb megállapításait, másrészt kiegészítettük más olyan fontos szempontokkal, amelyet e tanulmány csak vázlatosan ismertet, vagy egyáltalán nem említ meg és amelyek megítélésünk szerint kiemelt figyelmet érdemelnek. A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet műszaki-gazdasági szakértője ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles mezőgazdasági mérnök ban okleveles mezőgazdasági gépészmérnök diplomát szerzett. Gépesítés-ökonómiával foglalkozó doktori disszertációját 1971-ben védte meg. Mezőgazdasági gépesítés ökonómiája tárgykör oktatásában kifejtett munkáját címzetes egyetemi docens címmel ismerték el. A mezőgazdasági gépüzemeltetési adatok alakulását 1959-től kíséri figyelemmel, de foglalkozik az energiagazdálkodás, a hajtóagyag- és hőenergia-gazdálkodás, a szállítási munkák szervezése és a hazai gépellátás értékelésének kérdéseivel is. A szerzők a tanulmányukban közölt eredményeket az EU által koordinált FADN megfigyelési rendszer részét képező hazai tesztüzemekben gyűjtött adatok speciális feldolgozásával nyerték. A tesztüzemi megfigyelés minden EU-tagországban egységes módszer szerint folyik, így a hazai helyzet ismertetése mellett, a tagországok adatainak összehasonlítását is lehetővé teszi. Ez a munka azért fontos, mert a mezőgazdasági termelés költségéről, jövedelméről, valamint a változások mértékéről és irányáról ezek az adatok adják az egyetlen részletes információt. A feldolgozás módszere Az AKI az adatokat több mint 1900 üzemtől gyűjti be, de a megfigyeltek között csak a 4000 euró Standard Termelési Érték (STÉ)-nél nagyobb gazdaságok szerepelnek. Ez az üzemméret 8-10 ha gabona vagy 2 ha gyümölcs termesztésének, vagy 3 tejelő tehén, esetleg 18 hízósertés tartásának felel meg. Az összes megfigyelt üzemből a tanulmányban bemutatott feldolgozáshoz 922 egyéni gazdaság, és 214 társas gazdaság közötti adatait vonták be, majd ezeket három mutatószám alapján rendezték. Végül az adatállományt a változások elemzéséhez szétválasztották két hároméves időszakra, melyből a cikkben a évek számait és a két három éves időszak közötti változást közölték. Az egyéni és a társas gazdaságok adatait külön kezelték azért, mert feldolgozásuk eltérő. Az egyéni gazdaságoknál ugyanis a családi munkaerő bérköltsége (stb.) nem kerül elszámolásra, ezért az adózás előtti eredményben jelenik meg, tehát az egyéni és a társas gazdaságok eredményei közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Az AKI a különbözőségre mindig felhívja a figyelmet, és esetenként az összehasonlításhoz számítást is közöl, mely szerint pl ben a korrekció hatására az egyéni gazdaságok személyi jellegű költsége több mint háromszorosára nőtt, jövedelme pedig számottevően csökkent, ezért a társas gazdaságok eredményessége az egyéni gazdaságokéhoz képest sokkal kedvezőbb lett. A szerzők külön vizsgálták az eredménymutatókat, az adottságokat és a szakmai kérdéseket. Mivel e cikk terjedelme korlátozott, itt nem minden adatot közlünk (1. táblázat), és az eredményeket is csak nagyvonalakban ismertetjük február

2 A nyertesek és a vesztesek egyes jellemző adatai évek alapján A HÓNAP TÉMÁJA 1. táblázat Egyéni gazdaságok Társas gazdaságok Az adat/mutató Mérték egység veszt./ nyertesek vesztesek nyert. % nyertesek vesztesek veszt./ nyert. % Üzemméret E Ft STÉ*/üzem , ,2 Mezőgazdasági terület ha/ütem 65,6 19,7 30,0 550,7 111,6 20,3 Földminőség átlag AK/ha 20,7 18,3 88,4 21,6 19,4 89,8 Számosállat db/üzem 8,3 12,8 154,2 42,2 106,5 252,4 szarvasmarha összesen db/üzem 3,97 2,32 58,4 50,26 28,96 57,6 tejelő tehén db/üzem 0,92 0,87 94,6 23,24 7,2 31,0 sertés összesen db/üzem 7,7 13,2 171,4 0,8 156, ,5 Saját takarmány aránya % , ,1 Támogatások (közvetlen) E Ft/E Ft STÉ 0,42 0,18 42,9 0,41 0,21 51,2 A termelés anyagköltsége* E Ft/ha 63,1 66,3 105,1 95,8 87,8 91,6 ebből műtrágya költség E Ft/ha 19,4 15,1 77,8 28,6 20,6 72,0 Bérköltség E Ft/fő , ,3 Átlaghozam: búza t/ha 4,5 3,5 77,8 4,6 3,6 78,3 kukorica t/ha 7,4 5,9 79,7 7,2 6,4 88,9 repce t/ha 2,4 1,9 79,2 2,4 1,6 66,7 napraforgó t/ha 2,5 2,1 84,0 2,5 2,0 80,0 Érlékesítési ár: búza E Ft/t 35,3 32,1 90,9 35,3 29,3 83,0 kukorica E Ft/t 30,5 27,6 90,5 28,1 23,6 84,0 repce E Ft/t 85,8 77,7 90,6 87,0 84,8 97,5 napraforgó E Ft/t 71,8 66,5 92,6 68,0 66,8 98,2 tehéntej Ft/liter 83,7 83,5 99,8 69,8 74,7 107,0 vágósetrés Ft/kg 312,1 300,2 96,2 308,6 304,2 98,6 Term. érték arányos jöv.** 0,39 0,07 17,9 0,17-0,05-29,4 Munkajövedelmezőség** E Ft/fő , ,7 Cash flow*** E Ft/E Ft STÉ 0,44 0,12 27,3 0,45 0,04 8,9 Beruházási támogatás E Ft/E Ft STÉ 0,017 0,006 35,3 0,013 0, ,5 Bruttó beruházás E Ft/E Ft STÉ 0,19 0,086 45,3 0,353 0,165 46,7 Saját tőke aránya 0,89 0,86 96,6 0,77 0,51 66,2 Eladósodottsági mutató 0,11 0,14 127,3 0,21 0,49 233,3 Likviditási ráta 7,79 7,85 100,8 3,71 1,17 31,5 Megjegyzés: STÉ = Standard Termelési Érték: kibocsátási mutató; * = Vetőmag+műtrágya+ növ.védő szer+üzemagyag költség **= az egyéni gazdaságoknál a családtagok munkajövedelme is itt szerepel; ***= mérleg szerinti eredmény+amortizáció egységnyi üzemméretre vetítve. Forrás: a cikk szerzői, Gazdálkodás, 56. évf. 5. szám, old táblázat Értékelés A hazai mezőgazdaság egyes mutatói A szerzők rámutatnak arra, hogy a Év Növénytermesztétenyésztés összesen index nagyobb területen, kissé jobb mi- Állat- Mezőgazd. Felvásárlási jobb eredményt elérő gazdaságok: bruttó term. indexe 1960= =100 nőségű földeken gazdálkodnak, ,0 100,0 100,0 100,0 kevesebb sertést és baromfit, de ,5 117,8 113,4 132,1 több szarvasmarhát tartanak, ,8 167,7 153,1 229,2 az állatállományt főleg saját területen ,8 206,7 181,3 278,9 termelt olcsóbb takarmány ,3 139,8 129,6 140,9 nyal etetik, ,4 123,0 140,5 134,6 több támogatást kapnak, több ,0 107,0 125,0 113,0 műtrágyát használnak fel, ,0 108,0 139,0 120,0 a dolgozókat jobban megfizetik, ,8 187,2 167,2 254,1 nagyobb termésátlagot, nagyobb ,4 131,4 135,1 137,8 értékesítési árakat és így nagyobb / jövedelmet érnek el, 87,9 70,2 80,8 54, % a beruházást fokozatosan növelik, Max: 2004: 1984: 1982, 1984: 1984: a termelésre jelentős figyelmet fordítanak. Forrás: KSH Megjegyzés: Felvásárlási index: Feldolgozásra és továbbértékesítésre eladott termékek mennyisége február 7

3 3. táblázat Szántóföldi növénytermelő gazdaságok költség- és jövedelemstruktúrája évek átlagadatai alapján Mutatók* Mértékegység átlag felső 1/4 felső/átl.% EU-15 % EU-15 % ország EU-15 % Magyarország EU-15 Mo. átlag/ Mo. f. 1/4/ Német- Németo./ Bruttó termelési érték euró/ha 692,3 955,3 138,0 1171,3 59,1 81,6 1399,5 119,5 Folyó támog. és adók egyenlege euró/ha 193,9 214,1 110,4 333,7 58,1 64,2 329,4 98,7 Folyó termelő felhasználás euró/ha 476,2 502,5 105,5 700,8 68,0 71,7 908,5 129,6 Vetőmagköltség euró/ha 64,5 69,9 108,4 81,8 78,9 85,5 92,3 112,8 Műtrágyaköltség euró/ha 71,9 69,4 96,5 111,4 64,5 62,3 133,4 119,7 Növényvédőszer-költség euró/ha 55,8 54,7 98,0 92,1 60,6 59,4 122,4 132,9 Energiaköltség euró/ha 108,5 113,1 104,2 88,3 122,9 128,1 127,4 144,3 Bérleti díjak euró/ha 47,0 37,9 80,6 103,7 45,3 36,5 155,4 149,9 Kamatköltség euró/ha 27,5 25,1 91,3 39,7 69,3 63,2 43,0 108,3 Értékcsökkenési leírás euró/ha 106,8 91,4 85,6 185,4 57,6 49,3 192,5 103,8 Bruttó hozzáadott érték euró/ha 410,0 666,9 162,7 804,2 51,0 82,9 820,3 102,0 Nettó hozzáadott érték euró/ha 303,1 575,5 189,9 618,9 49,0 93,0 627,8 101,4 Nettó hozzáadott érték euró/éme , ,9 74, ,6 Bruttó beruházás halmozott euró/ha 340,0 440,5 129,6 579,1 58,7 76,1 793,4 137,0 Beruh. támog. és adók egyenlege euró/ha 9,1 27,4 301,1 0,1 9100, ,0-12, ,0 Eszközérték euró/ha 1825,8 2316,8 126,9 7120,7 25,6 32,5 6544,5 91,9 Költséghatékonyság 0,84 0,62 73,8 0,76 110,5 81,6 0,79 103,9 Megjegyzés: * = a mutatók magyarázatát lásd a kiadványban. Forrás: Agrárgazdasági Információk, szám. AKI. A felsorolt előnyök a képzettebb szakembereknek köszönhető. A vezetők kora az egyéni, valamint a társas A gazdaságok számának változása Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek 4. táblázat Összesen, ill. átlag A gazdaságok száma 1972-ben ben ben ben ban ben ben ben (1. előzetes, teljes) (2. előzetes) Arány 2010-ben %, 1972 = 100 % 30,8 144,3 31,1 Arány 2005-ben %, 2000 = 100 % 73, ,9 Arány 2010-ben %, 2000 = 100 % 59,1 104,8 59,5 Forrás: KSH Egy gazdaságra jutó terület változása hazánkban 5. táblázat / ha/gazdaság 2000 % Egyéni gazdaságok Szántó 3,1 4,2 6,2 200,0 Mezőgazdasági terület 2,5 3,2 4,6 184,0 Termőterület 2,7 3,4 5,0 185,2 Gazdasági szervezetek Szántó 506,9 385,8 352,3 69,5 Mezőgazdasági terület 533,5 373,6 336,7 63,1 Termőterület 663,0 486,8 465,8 70,3 Forrás: KSH gazdaságoknál alig különbözött, a szakmai ismeretet viszont csak hiányosan közölték. Megemlítik azonban, hogy a támogatások, különösen a pályázatos támogatások megszerzése terén nagyon fontos a vezetők agilitása, míg a kedvezőbb terméseredmények a jobb szakmai ismeretet igazolják, a nagyobb értékesítési árak pedig a vezetők jobb üzleti kapcsolatait bizonyítják. Tehát az eredményeket (talán) leginkább a szakmai vezetők hozzáértése, rátermettsége, és a jó üzleti kapcsolatai határozzák meg. A , valamint a közötti két időszak adatainak összehasonlítása során megállapították, hogy mind az egyéni, mind a társas gazdaságoknál a nyertesek fejlődése intenzívebb volt, de a vesztesek is fejlődtek, és a társas gazdaságok adatainak javulása jelentősebb volt, mint az egyénieké. A tanulmány nemzetközi adatokat is közöl, mely szerint a hazai nyertes gazdaságok nettó hozzáadott értéke, és a nettó beruházás adatai megközelítik Németország és Ausztria átlagos adatát, a hazai veszteseké pedig még Lengyelországénál is kisebb. Az adatok megítélése Mivel az AKI szinte minden kiadványa foglalkozik a mezőgazdaság helyzetével, a gazdálkodás eredményességének okaival, valamint a jobbítás lehetőségével, e tanulmány nem állapít meg sok újdonságot. Mégis azért jelentős, mert a jó, és a gyengébb február

4 A mezőgazdaság egyes jellemző adatai gazdasági cél és forma szerint 2010-ben Egység Az összesből gazdsági cél szerint Saját fogyasztás felettit értékesít Csak saját fogyasztásra termel Értékesítésre termel Összesen, illetve átlag A HÓNAP TÉMÁJA 6. táblázat Az össz.ből gazd. forma szer. Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok adat % adat % adat % adat % adat % adat % Gazdaságok száma ezer gazd. 341,4 59,3 115,2 20,0 119,5 20,7 576,1 100,0 8,6 1,5 567,4 98,5 az összesből 0-<1 ha/gazd. ezer gazd. 279,8 82,0 62,9 54,6 34,4 28,8 377,1 65,5 0,3 3,5 376,8 66,4 Összes terület ezer ha 229,6 3,5 533,6 8, ,3 6533,8 100,0 3822,5 58,5 2711,4 41,5 Szántóterület ezer ha 99,5 2,6 349,3 9, ,2 3804,1 100,0 1863,8 49,0 1940,8 51,0 Mezőgazdasági terület ezer ha 156,8 3,4 464,3 10, ,5 4611,6 100,0 2191,6 47,5 2420,1 52,5 az összesből 0-<1 ha/gazd. ezer ha 56,2 35,8 19,6 4,2 12,8 0,3 88,6 1,9 0,1 0,0 88,5 3,7 Mezőgazdasági terület ha/gazd. 0,51 4,19 34,9 8,64 322,58 4,59 az összesből 0-<1 ha/gazd. ha/gazd. 0,20 0,31 0,37 0,23 0,44 0,23 a használt területből a saját % 95,9 83,5 37,6 44,2 8,8 76,3 A gazdálkodók/irányítók száma ezer fő 341,4 59,3 115,2 20,0 119,5 20,7 576,1 100,0 8,6 1,5 567,4 98,5 ebből a nők aránya ezer fő 96,6 28,3 27,8 24,2 26,7 22,4 151,2 26,2 1,2 13,8 149,7 26,4 a nők aránya gazd. cél szerint % 63,9 18,4 17,7 100,0 0,8 99,2 ledolgozott munkanap/gazdálkodó 70,3 100,3 119,9 86,6 159,1 85,5 Kor: év <35 ezer fő 23,2 6,8 7,0 6,1 10,5 8,8 40,3 7,0 0,9 10,2 39,7 7, ezer fő 46,1 13,5 16,5 14,3 21,0 17,6 83,5 14,5 1,8 20,7 81,7 14, ezer fő 66,9 19,6 24,8 21,5 29,8 24,9 121,6 21,1 2,8 32,2 118,6 20, ezer fő 93,9 27,5 32,8 28,5 33,8 28,3 160,7 27,9 2,5 29,5 158,3 27,9 >65 ezer fő 111,3 32,6 34,1 29,6 24,3 20,3 169,4 29,4 0,6 7,4 169,1 29,8 összesen ezer fő 341,4 100,0 115,2 100,0 119,5 100,0 576,1 100,0 8,6 100,0 567,4 100,0 Végzettség: nincsen ezer fő 33,1 9,7 6,1 5,3 5,9 4,9 44,9 7,8 0,5 6,3 44,8 7,9 gyakorlati tapasztalat ezer fő 282,7 82,8 90,8 78,8 73,7 61,7 447,1 77,6 1,8 20,8 445,4 78,5 alapfok ezer fő 10,6 3,1 7,3 6,3 10,9 9,1 28,8 5,0 0,6 6,5 28,4 5,0 középfok ezer fő 11,3 3,3 8,3 7,2 16,6 13,9 36,3 6,3 1,9 22,4 34,0 6,0 felsőfok ezer fő 3,8 1,1 2,8 2,4 12,4 10,4 19,0 3,3 3,8 44,0 14,8 2,6 összesen ezer fő 341,4 100,0 115,2 100,0 119,5 100,0 576,1 100,0 8,6 100,0 567,4 100,0 Aktivitás: foglalkoztatott ezer fő 124,6 36,5 46,0 39,9 62,7 52,5 233,3 40,5 8,6 100,0 224,8 39,6 munkanélküli ezer fő 18,4 5,4 4,8 4,2 3,2 2,7 26,5 4, ,5 4,7 nyugdíjas ezer fő 177,9 52,1 55,6 48,3 41,2 34,5 274,8 47, ,8 48,4 egyéb ezer fő 20,1 5,9 8,9 7,7 12,2 10,2 40,9 7, ,3 7,3 összesen ezer fő 341,4 100,0 115,2 100,0 119,5 100,0 576,1 100,0 8,6 100,0 567,4 100,0 Forrás: KSH, ÁMÖ 2010 gazdaságok ismérveit célirányosan, és konkrét számokkal mutatja be. Kiegészítésként azonban ismételnünk kell, hogy a tesztüzemi adatfelvételben csak a euró Standard Termelési Érték (STÉ)-nél nagyobb gazdaságok szerepelnek, így az ennél kisebb gazdaságok, tehát a KSH által nyilvántartott összes gazdaság mintegy 80 %-ának képviselete a tesztüzemi mintából kimarad. A kisebb gazdaságok eredményei viszont többnyire rosszabbak, mint a nagyobbaké, így a tanulmány adatai (főleg a veszteseké) sokkal kedvezőbbek lehetnek, a tényleges országos átlagnál. Célszerű azonban felhívni a figyelmet több olyan fontos kérdésre, melyet e tanulmány csak vázlatosan ismertet, vagy egyáltalán nem említ meg. Ilyen pl. mezőgazdaság általános helyzete, a gazdaságok száma, mérete, szakember-ellátottsága, valamint a hazai terméseredmények, a gépellátottság és a gépüzemeltetés helyzete, a birtok-, illetve az ágazati méret szerepe, stb., melyek megítélésünk szerint kiemelt figyelmet érdemelnek. Mezőgazdaságunk általános jellemzői A mezőgazdaság nehézségei nem a évi válsággal, hanem a rendszerváltással kezdődtek. Az ezt követő 20 évben ugyanis az előző 20 év átlagához viszonyítva a termelés lényegesen visszaesett, a mezőgazdaság bruttó termelési indexe a növénytermelésnél 87,9 %-ra, az állattartásnál 70,2 %-ra, míg a mezőgazdaság összesen 80,8 %-ra mérséklődött, a felvásárlási index pedig 54,2 %-ra csökkent (2. táblázat). Rendkívül kedvezőtlen a nemzetközi helyzetünk is. Az AKI, illetve a FADN évi számai szerint pl. a szántóföldi növénytermelés hazai átlagos adata az EU-15-höz viszonyítva minden mutató alapján lényegesen lemaradt, és még a hazai gazdaságok legjobbjainak (a jövedelmezőség alapján kiválasztott felső ¼) eredményei is kedvezőtlenebb, mint az EU-15-é, de különösen rosszabbak Németország eredményeihez viszonyítva (3. táblázat). A fentiek oka többnyire a rendszer február 9

5 7. táblázat Az EU-27 tagországok mezőgazdasági szakmai felkészültsége 2005-ben* Ország Gyakorlati tapaszt. Alapfok Közép és felsőfok arány % rangsor arány % rangsor arány % rangsor EU-15 77,5 11,6 10,9 EU-27 80,0 11,4 8,5 EU-12 (csatlakozott) 81,8 11,3 6,9 1. Németország 31,5 2 22,9 5 45, Belgium 52,3 6 23,8 4 23, Ausztria 51,9 5 19,7 8 28, Luxemburg 44,1 3 13, , Hollandia 28,5 1 66,6 1 4, Csehország 55,3 7 19,6 9 25,2 5 7 Franciaország 45,7 4 11, ,4 2 8 Lengyelország 61, ,2 6 16, Finnország 59,4 9 32,7 3 7, Dánia 55,5 8 39,4 2 5, Szlovákia 85, ,2 15 3, Magyarország 86,6 19 4,9 25 8, Portugália 88, ,5 19 1, Görögország 94,6 25 5,1 24 0, Bulgária 94,7 26 4,3 26 1, Málta 99,5 27 0,3 27 0,2 27 Megjegyzés: *= az országok teljes mezőgazdaságára vonatkozó gazdaság-irányítói átlagok; Forrás: Eurostat alapján Székely, Gazdálkodás, 55. évf. 3. sz o., 2011 ugyanis az egyéni gazdaságokként nyilvántartott háztáji és illetmény-földeket a nagyüzemek (zömmel saját területükkel együtt) hatékonyan és szakszerűen művelték, míg a rendszerváltás után az egyéni gazdaságok önállóan dolgoztak. Így az ÁMÖ 2010 adatai szerint a nyilvántartott gazdaságok 65,5 %-a 1 ha-nál kisebb területen, összesen ha-on gazdálkodik, átlagos mezőgazdaság területük 0,23 ha, a mezőgazdaságban felhasznált összes élőmunkaegység (ÉME) 40,6 %-a nem éri el az 1 ÉME/gazdaság igényt. Az összes gazdaság-irányító 29,5 %-a 65 év feletti, 7,8 %-nak semmilyen mezőgazdasági végzettsége nincsen, 77,6 % csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, alapfokú képzettsége 5,0 %-nak, középfokú 6,3 %-nak, felsőfokú pedig csak 3,3 %-nak van. Jellemző még, hogy a gazdálkodók/irányítók 52,3 %-a munkanélküli, vagy nyugdíjas (6. táblázat). Mezőgazdaságunkban a szakmai ismeret nemzetközi szinten is meglehetősen 8. táblázat A búza termésátlaga hazánkban és egyes élenjáró országokban (t/ha) / / / % % Mo.%-ában Magyarország 1,4 1,4 2,2 3,7 4,8 4,0 4,03 129,7 100,8 100,0 Anglia* 2,3 2,9 4,0 4,8 6,6 7,6 7,69 137,5 101,2 190,8 Belgium* 2,7 3,3 3,8 4,6 6,2 7,2 8,54 134,8 118,5 211,8 Franciaország* 1,6 2,0 3,2 4,5 5,8 6,8 6,95 128,9 102,2 172,4 Hollandia* 3,0 3,8 4,4 5,5 7,3 8,1 8,44 132,7 104,2 209,4 Németország* 1 2,2 2,7 3,6 4,6 6,0 6,9 7,43 130,4 107,7 184,3 Élenjáró orsz. átlag 2,36 2,94 3,80 4,80 6,38 7,32 7,81 132,9 106,7 193,7 Magyaro./élenj.átl.% 59,3 47,6 57,9 77,1 75,2 54,6 51,50 97,6 94,2. Megjegyzés: 1 = egyesülés előtt NSZK; *= élenjáró országok. Forrás: KSH; FAO váltás után kialakult birtokszerkezetben kereshető. A KSH által nyilvántartott gazdaságok száma ugyanis az elmúlt évtizedekben számottevően csökkent ugyan (4. táblázat), de ez a valóságban nem eredményezte a birtokméret lényeges növekedését és a szakmai színvonal javulását, mert az egyéni gazdaságoknál a mezőgazdasági terület átlagos mérete még 2010-ben is csak 4,6 ha, a gazdasági szervezeteknél pedig az átlagos birtokméret nem nőtt, hanem csökkent (5. táblázat). Így 2010-ben a szántónál 11,9, a mezőgazdasági területnél 8,6, míg a termőterületnél 11,5 ha/gazdaság volt az országos átlag. Korábban Műtrágya hatóanyag-felhasználás (kg/ha) (szántó, kert, gyümölcs és szőlő területre vetítve) Sorszám táblázat Magyarország Anglia* Belgium* Franciaország* Hollandia* Németország * Élenjárók átlaga Magyaro./élenj.átlag % 1,3 3,9 21,7 53,7 53,5 15,3 26,7 31,9 Megjegyzés: 1 = egyesülés előtt NSZK; *= élenjáró országok A 2002 utáni évek adataiból csak a hazaiak állnak rendelkezésre; Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek, KSH február

6 10. táblázat Tápanyagmérleg hazánkban (kg/ha) mezőgazdasági terület Évek N P Átlag 3,7-9,3 Forrás: Környezeti helyzetkép, 2011 KSH, (Eurostat) egyik tagországban sem volt számottevő változás.) A mezőgazdaság helyzetét az előzőek mellett talán leginkább a búza termésátlagának alakulása jellemzi (8. táblázat), mely között 77,1 %-ra megközelítette az élenjáró országok átlagát, ben viszont ez az arány csak 51,5 %, ben pedig 46,9 % volt. Ennek oka főleg a birtokméret által előidézett korlátokban, illetve az e miatt előálló szakmai hiányosságokban, és a nem elégséges ráfordításban kereshető. Így pl ban műtrágya-felhasználásunk 53,7 %-a volt az élenjáró országokénak, ben pedig Magyarországi talajok becsült N-P-K ellátottsága (%) 11. táblázat N-ellátottság jó, igen jó közepes gyenge, igen gyenge P-ellátottság jó, igen jó közepes gyenge, igen gyenge K-ellátottság jó, igen jó közepes gyenge, igen gyenge Forrás: Dr. Csathó P.- Radimszky L.- Dr. Árendás T.: A magyar gazda mint NPK-mérleg-képes könyvelő, AGROFÓRUM, november, old. Értékesített erőgépek száma 15,3 %, és 2002-ben is csak 31,9 %-a (9. táblázat). Ezeken túl megállapítható, hogy a felhasznált műtrágya összetétele is kedvezőtlen, a talajok jelentős mértékű P-hiányban szenvednek (10. táblázat), de nyilvánvaló, hogy a többi hatóanyag aránya sem megfelelő (11. táblázat), így a kijuttatott műtrágyák érvényesülése korlátozott. Fontos volna tehát, hogy a műtrágya és a növényvédő szer felhasználására, a megfelelő vetőmagvak használatára, a szerves anyag pótlására, a csapadékvíz megőrzésére, illetve a szakszerű talajművelésre (stb.) az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk, hogy a termésátlagok terén elért lemaradásunk ne növekedjen tovább. A gépállomány és a gépüzemeltetés helyzete Az országos gépállományról a és a évi összeírás óta újabb KSH adat nem áll rendelkezésre. Az azóta eltelt idő alatt azonban a jelentős új-gép támogatás eredményeként számottevő változások zajlottak, melyeknek következtében az AKI gép-eladás felmérését alapul véve a géppark modernizálódott ugyan, de ennek ellenére tovább öregedett. Az erőgépek között a segédüzemágak aránya is változott, pl. gép db alapján a mezőgazdaság traktorállománya nőtt, a tehergépkocsi állománya viszont jelentősen mérséklődött. A KSH által korábban végzett birtokméret szerinti csoportosításból megállapítható volt, hogy a nyilvántartott gazdaságok mintegy 94 %-a 10 ha-nál kisebb területen gazdálkodott. Ezek a gazdaságok azonban a mezőgazdasági területnek csak 13,3 %-át 12. táblázat év átlaga átlag db/év db/év db/i. félév Traktorok* Arató-cséplő gépek Magajáró rakodók Magajáró szecskázók Egyéb magajárók Összesen Megjegyzés: *=1994-ben csak MTZ-ből 4790 db beszerzés volt. Forrás: AKI kedvezőtlen, mert hazánk az EU-27 tagország között a 19. hellyel büszkélkedhet (7. táblázat). Érdemes figyelni pl. arra, hogy a hivatkozott táblázat szerint 2005-ben a közép- és felsőfokot végzettek aránya nálunk 8,5 %, ezzel szemben Németországban 45,6 %, és még Csehországban is 25,2 % volt. (Bár a 7. táblázat adatai meglehetősen régiek, e téren azóta feltehetően művelték, viszont ők üzemeltették az erőgépállomány db 43,7 %-át, illetve az erőgép kw kapacitás 29,9 %-át, de e gazdaságokban így is az átlagos erőgépállomány mindössze 0,11 db/ gazdaság, illetve 4,35 kw/gazdaság volt. Ennek ellenére a területre vetített erőgép-ellátottságuk 124,1 db/1000 ha, illetve 5118,7 kw/1000 ha, tehát db február

7 13. táblázat Az MGI bázisgazdaságok erőgépeinek évi segédüzemágak szerinti fontosabb átlagos éves teljesítés- és karbantartási-javítási költségadatai* korcsoport szerint Használati idő év Műszak h/db Nha/ db Javítási h/db Nha/ műsz. h Javítási h/ nha Kenő/ hajtó ag. % Karb.- jav. kö.* Ft/ mh Karb.-jav. kö.* Ft/ nha A nha %-a segédüz.- ként A karb.-.jav. kö.* %-a segédüz.-ként Traktorok Teljes állomány 13, ,0 0,944 0,125 2, ,00 100,00 <=10 év 5, ,3 1,208 0,067 1, ,49 55,90 >10 év 19, ,5 0,589 0,288 3, ,51 44,10 >10 év/<=10 év % 382,3 54,5 26,6 114,7 48,7 431,6 239,7 106,6 218,7 36,08 78,89 Tehergépkocsik Teljes állomány 15, ,0 0,709 0,395 2, ,00 100,00 <=10 év 6, ,6 0,678 0,098 0, ,89 17,66 >10 év 17, ,4 0,725 0,541 2, ,11 82,34 >10 év/<=10 év % 275,6 40,7 43,6 239,7 106,9 550,2 378,8 244,3 228,5 204,1 466,2 Arató-cséplő gépek Teljes állomány 6, ,9 2,465 0,175 1, ,00 100,00 <=10 év 4, ,9 2,530 0,150 0, ,24 85,12 >10 év 15, ,8 1,738 0,579 1, ,76 14,88 >10 év/<=10 év % 316,5 55,8 38,3 148,0 68,7 385,9 175,3 196,4 285,9 6,1 17,5 Magajáró rakodók Teljes állomány 12, ,4 0,497 0,288 4, ,00 100,00 <=10 év 5, ,3 0,530 0,228 3, ,45 72,84 >10 év 19, ,2 0,434 0,432 7, ,55 27,16 >10 év/<=10 év % 369,4 49,9 40,8 77,3 81,8 189,7 202,0 72,7 88,9 41,9 37,3 Erőgépek átlag Teljes állomány 13, ,8 0,912 0,179 2, ,00 100,00 <=10 év 5, ,4 1,143 0,097 1, ,06 55,79 >10 év 18, ,5 0,609 0,380 3, ,94 44,21 >10 év/<=10 év % 371,2 55,8 29,7 117,0 53,3 393,3 230,3 103,7 194,5 40,7 79,2 Megjegyzés: *= évi árszinten. Forrás: MGI feldolgozás alapján mintegy tíz-tizenkétszer, kw szerint viszont mintegy ötször több volt, mint az ha feletti mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságoké. Az erőgépek munkagépeinek ellátottsága hasonló, mint az erőgépeké db alapján. A kisebb gazdaságokban az egy gazdaságra jutó munkagép db 0,39 és 1,09 között volt, tehát nagyon kevés, viszont az ha-ra jutó munkagépek száma 5-15-szeres, a nagyobb gazdaságok állományához viszonyítva. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen erő- és munkagép-ellátottság mellett e kisgazdaságok zöme egyrészt nem üzemeltetheti a gépállományt hatékonyan, mert a munkákat úgy kell elvégezni, ahogyan azt a körülmények lehetővé teszik, másrész nem végeznek sem tervezést, sem értékelést, hiszen a kényszerű adottságok mellett ennek nem sok értelme volna. A gazdaság mérete tehát a gazdálkodás eredményességét alapvetően befolyásolja. A következő, tehát a ha-os birtok-kategóriánál a helyzet kissé jobb volt, mert itt az átlagos birtokméret már 21,2 ha, de az átlagos erőgépállomány mindössze 1,2 db/gazdaság, illetve 71,7 kw/gazdaság, mintegy 1,9 db munkagéppel. E kategóriában a területre vetített erőgépállomány már csak fele a 10 ha-nál kisebb gazdaságokéhoz viszonyítva, de ez is db alapján 4-5 szerese, kw szerint viszont mintegy kétszerese az ha-nál nagyobb gazdaságokénak. Természetes tehát, hogy optimális gépellátás és gépüzemeltetés itt sem valósítható meg. Ezért az e kategóriába tartozó gépekkel együtt a hazai gazdaságok 98,4 %-a, a mezőgazdasági terület 29,2 %-a, az erőgépek (db) mintegy 67,5 %-a, a kw teljesítmény-kapacitás 56,3 %-a, és az erőgépek munkagépek kb %-a üzemelt olyan feltételek mellett, ahol hatékony gépüzemeltetésről, tehát optimális gazdálkodási körülményekről nem is lehet szó. Az AKI felmérése szerint az elmúlt 17 évben jelentősen módosult ugyan az évenkénti gépbeszerzés, de az 5 éves átlagok hasonlók voltak. Így az évenkénti gépvásárlás átlaga alapján napjainkban mintegy ezer traktor, és kb ezer arató-cséplő gép lehet a mezőgazdaságban, így ezek éves korban történő selejtezéséhez az eddigi gépbeszerzés nem elegendő (12. táblázat), ennek kétháromszorosa is kevés lenne. Ezért a gépállomány fiatalítása, illetve modernizálása a jelenlegi birtok-viszonyok mellett kilátástalan, előrelépés csak a kis táblák egyesítésével, és nagyteljesítményű modern gépek vásárlásával képzelhető el. Általában ismert ugyanis, hogy nagy táblákon, nagyteljesítményű gépekkel a munkavégzés lényegesen hatékonyabb, és olcsóbb (AGROFÓRUM, 2012, 3. szám, oldal) február 13

8 A gazdálkodás fontosabb jellemző adatai 2010-ben az AKI által vizsgált tesztüzemek alapján 14. táblázat Egyéni gazdaságok Társas gazdaságok * Egység üzemméret (STÉ szerint ezer euró)* <=25 >25-65 >65 átlag <=125 > >500 átlag Mezőgazdasági terület ha/üzem 16,95 46,82 144,6 29,34 59,25 323, ,88 347,05 Átlagos aranykorona érték AK/ha 17,96 16,56 19,03 17,81 18,91 18,82 19,73 19,05 Munkaerő állomány ÉME/100haMT 4,69 3,01 2,07 3,49 4,38 2,80 2,87 3,01 Eszközérték összesen EFt/ha MT 955,0 780,6 785,6 861,1 904,0 760,5 733,9 756,5 ebből: gép+berend.+jármű értéke EFt/ha MT 110,17 117,71 172,3 130,62 165,60 128,91 116,15 123,75 Állatállomány számosállat szá/100ha 20,54 20,89 21,00 20,76 15,13 12,83 44,71 35,18 Búza termésátlag t/ha 2,86 3,24 3,64 3,23 3,32 3,28 3,58 3,50 Kukorica termésátlag t/ha 5,97 6,25 6,78 6,32 6,54 6,51 6,47 6,48 Napraforgó termésátlag t/ha 1,51 1,76 1,87 1,73 2,00 1,83 1,92 1,91 Repce termésátlag t/ha 1,59 1,78 1,91 1,83 1,94 1,54 1,80 1,75 Burgonya termésátlag t/ha 13,03 14,46 18,13 14,80 0,00 14,92 24,96 21,05 Tejhozam l/tehén Bruttó beruházás EFt/ha MT 22,22 33,56 40,71 30,56 81,53 76,17 111,74 101,39 Beruházási támogatás EFt/ha MT 1,29 2,58 4,57 2,59 6,60 7,01 9,29 8,55 Nettó beruházás EFt/ha MT -12,55-4,59 0,92-6,55-5,06 8,25 22,01 16,46 Agrártámogatás EFt/ha MT 62,50 68,84 67,67 65,62 79,18 81,63 96,12 91,44 Földbérleti díjak EFt/ha MT 3,06 6,31 10,91 6,22 19,00 23,97 26,86 25,48 Bruttó termelési érték a mg.-ban EFt/ha MT 299,44 348,79 386,8 337,78 515,28 442,15 625,32 576,57 Nettó hozzáadott érték EFt/ha MT 107,24 119,29 154,8 124,45 167,75 137,06 142,24 143,74 Üzemi tevékenység eredm. a mg.-ban EFt/ha MT 67,86 80,94 109,88 81,41 68,76 48,52 45,61 48,54 Adózás előtti eredmény EFt/ha MT 57,73 72,44 97,15 73,17 54,56 34,50 29,15 32,80 Mérleg szerinti eredmény EFt/ha MT 14,89 17,00 42,17 23,57 31,31 20,95 23,75 23,93 Termelésiérték arányos jövedelm % 20,24 21,89 26,65 22,86 11,92 8,67 5,12 6,29 Saját tőke jövedelmezősége % 7,03 11,62 16,10 10,37 10,72 6,85 6,86 7,30 Munkajövedelmezőség EFt/ÉME Megjegyzés: * = Az egyes fogalmak magyarázatát lásd a hivatkozott tanulmányban. Forrás: Keszthelyi - Pesti: A tesztüzemi információs rendszer eredményei , és o. AKI., 2012 A gépcseréket az egyre növekvő karbantartási-javítási költségek is indokolják. Az MGI által megfigyelt bázisgazdaságok évi átlagos adatai alapján megállapítható (13. táblázat), hogy egyes különleges esettől eltekintve a <=10 éves használat (illetve selejtezési idő) mellett (tehát átlagosan mintegy 5 éves átlagos kor esetén) minden segédüzemágnál: az éves teljesítés több, a fajlagos kihasználás, a kenőanyag-felhasználás, a javítási óra igény és a (2011. évi árszinten számolt) karbantartási-javítási költség pedig kedvezőbb, mint a hosszabb használat esetén. Fontos adat pl., hogy az egyes segédüzemágakon belül a traktoroknál a teljes állomány 13,1 éves kora ellenére a munkák (nha) 73,5 %-át, míg az arató-cséplő gépek 6,3 éves kora mellett 94,2 %-át 10 éves, vagy ennél fiatalabb gépek teljesítették, ezzel szemben a tehergépkocsiknál ez az arány csak 32,9 % volt. E gazdaságokban a 13,1 éves átlagos erőgéphasználati idő (kor) mellett az összes gépi munka (nha) 71,1 %-át <=10 éves (5,1 éves korú ) erőgépekkel végezték, és e teljesítéshez az összes karbantartási-javítási költség ráfordításnak csak 55,8 %-ára volt igény. A teljes erőgéppark fajlagos karbantartási-javítási költségráfordítása Ft/nha, míg a <=10 éves gépeké csak 935 Ft/ nha volt, tehát 21,4 %-kal kevesebb, a >10 éves gépeké pedig 1818 Ft/nha, azaz majdnem kétszerese, mint a <=10 éveseké. A >10 éves gépek szinte minden segédüzemágnál fele kihasználással, és kb. kétszer nagyobb Ft/nha karbantartási-javítási költséggel dolgoznak, mint a <=10 éves gépek. A birtokméret problémái Az AKI különböző anyagai az adatokat szektorok szerint, és több esetben ezeken belül üzemméret vagy ágazati méret szerint is értékeli. Megállapítható, hogy mind a (14. táblázat), mind a évek átlaga esetében (hasonlóan a korábbi ilyen feldolgozások eredményéhez) a két szektor adatai nem térnek el döntő mértékben, de több helyen tapasztalható számottevő különbség, összességében azonban a társas gazdaságok adatai kedvezőbbek. A társas gazdaságokban pl. fajlagosan kevesebb az alkalmazott munkaerő és az eszközérték, kissé jobbak a növények termésátlagai, lényegesen több az állatállomány, jobb a tejhozam, valamint a bruttó és a nettó beruházás, de több támogatást is kaptak, és több földbérleti díjat fizettek. A bruttó termelési érték sokkal, a nettó hozzáadott érték mérsékeltebben nagyobb, és lényegesen több az ÉMÉ-re vetített munkajövedelem. A többi eredményadat az eltérő elszámolás miatt nem ad reális képet, de itt is az a következtetés levonható, hogy az egyéni gazdaságok csak akkor lehetnek versenyképesek, ha személyi költségeiket képesek (haj február

9 landók) alacsony szinten tartani. Ez a megállapítás főleg a vizsgált egyéni gazdaságok 78 %-át kitevő alsó méretkategória üzemeire vonatkozik, ahol az üzemi STÉ 25 ezer euró, átlagos mezőgazdasági terület 16,95 hektár. Az üzemméret szerinti adatok mindkét szektor esetében szinte kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a nagyobb termelési értéket előállító (nagyobb területtel rendelkező) gazdaságok eredményesebbek. A fenti megállapítás ellenére a évek átlagánál az üzemek átlagos területe az egyéni gazdaságoknál nőtt, a társas gazdaságoknál csökkent. A társas gazdaságoknál a munkaerő, valamint az állatállomány jobban mérséklődött, illetve több mutató, pl. a munka-jövedelmezőség kisebb mértékben nőtt, mint az egyéni gazdaságoknál, de a társas gazdaságok előnye változatlanul megmaradt, mert a bruttó termelési érték az öt éves átlagok alapján is nagyobb mértékben nőtt, mint az egyéni gazdaságoknál. Az egyéni gazdaságoknál a legnagyobb gond a nettó beruházás alakulása, mely az évtized alatt a számottevő beruházási és agrártámogatások ellenére öt évben is negatív volt, így ha ez a továbbiakban is folytatódik a technológiai színvonal e szektornál jelentősen lemarad. A tejtermelő és a sertéstartó ütemtípusoknál is a nagyobb területtel, illetve állatállománnyal rendelkező gazdaságok eredményei a kedvezőbbek. Különösen kiemelkedik ez a tejhozam, a malac-szaporulat, a nettó beruházás, a bruttó termelési érték, valamint (az eltérő számítási mód ellenére) az ÉMÉ-re vetített munkajövedelem esetében. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált üzemtípusok közül a tejtermelő tehenészetek a legeredményesebbek, de a sertéstartók eredménye is jobb, mint az összes gazdaság átlagos adata. Összegzés A rendszerváltás után napjainkig hazánkban állandó vita tárgya egyrészt a kis és nagy gazdaságok, másrészt az egyéni és a társas gazdaságok szerepe, illetve jelentősége. A kis egyéni gazdaságok kiemelését többen a nyugati családi gazdaságok példájával igyekeznek indokolni, holott ott a birtokok átlagos mérete lényegesen nagyobb, a terméseredmények többnyire jobbak, a jövedelemtermelő képesség számottevőbb, mint nálunk (és korábban sokkal jelentősebb támogatásban részesültek), de ennek ellenére (az utóbbi években) versenyképességük csak kevéssé nőtt, illetve esetenként csökkent is. Tehát a hazai mezőgazdaságban az közötti harminc év alatt bekövetkezett lendületes fejlődés, az elmúlt húsz év eredményei, illetve a nálunk jobban teljesítő nyugati és volt szocialista országok példája alapján felmerül a kérdés, hogy ténylegesen milyen forma volna a legkedvezőbb mezőgazdaságunk számára. Hiszen mind a kicsiknek, mind a nagyoknak, illetve az egyénieknek, és a társas gazdaságoknak vannak előnyeik és hátrányaik, de eredményes működésüket ezek csak részben befolyásolják. Megítélésünk szerint a döntéshez nem bizonyos politikai nézetek (mint az 1950-es években, és egyeseknél napjainkban is), hanem reális adatok figyelembevételére lenne szükség, de talán az lenne a legjobb, ha egyenlő feltételeket teremtve a gazdálkodókra bíznák a döntést. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a gazdaság kicsi vagy nagy, egyéni vagy társas legyen, a válasz, illetve az egyetértés azért sürgető, mert hazánk mezőgazdasága az előző két évtizedben alkalmazott agrárpolitika következtében a fejlettebb nyugati országokhoz képest egyre jobban lemaradt. Ez a megállapítás természetesen nemcsak a kis gazdaságokra, hanem a nagyokra is vonatkozik, pedig ezek az őket is korlátozó sok nehézség ellenére eddig még (talán) kedvezőbb helyzetben voltak, mint a kicsik. Ennek ellenére a nagyobb birtokméret miatt elvárható gazdasági előnyük és szakmai fölényük eredményeikben sajnos nem jelenik meg kellő mértékben. Célszerű volna végre elfogadni, hogy a mezőgazdaság Magyarországon is egy olyan termelési ág, amely versenyképességével jelentősen képes hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, ezért ennek fenntartása, illetve növelése érdekében kellene a szabályokat is igazítani február 15

Kis- és nagygazdaságok az EU-ban

Kis- és nagygazdaságok az EU-ban Kis- és nagy az EU-ban A Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat 2015. 1. számában bevezető cikként jelent meg Burgerné Gimes Anna, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársának

Részletesebben

Erőgép-ellátottság, birtokméret és gépkihasználás alakulása a különféle gazdasági szervezetekben a rendszerváltást követően

Erőgép-ellátottság, birtokméret és gépkihasználás alakulása a különféle gazdasági szervezetekben a rendszerváltást követően Erőgép-ellátottság, birtokméret és gépkihasználás alakulása a különféle gazdasági szervezetekben a rendszerváltást követően Dr. Gockler Lajos NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő g g p A Központi

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

A MAGYAR TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER. Keszthelyi Szilárd

A MAGYAR TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER. Keszthelyi Szilárd A MAGYAR TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER Keszthelyi Szilárd Mi is az a tesztüzemi rendszer? 1. Önkéntes, anonim adatszolgáltatás 2. Az EU-ban 1965, Magyarországon 1997 óta működik 3. 27 tagországban 6

Részletesebben

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Változások a hazai erőgépállományban

Változások a hazai erőgépállományban Változások a hazai erőgépállományban Dr. Gockler Lajos NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013 nyarán a teljes mezőgazdaságra, benne a mezőgazdaságban

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon Tikász Ildikó Edit 2015. november 17. Az EU-28 szójatermesztése Terület (1000 hektár) 2014 2015 15/14 EU-28 (%) %-ában IT 233 320 +37 45 FR

Részletesebben

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2016. november 10. A mezőgazdasági

Részletesebben

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám, 2013 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám,

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK VII. évfolyam 2. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK A MEZŐGAZDASÁG 2016. ÉVI TELJESÍTMÉNYE A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye VII. évfolyam 2. szám 2017 Megjelenik

Részletesebben

IV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE

IV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE IV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉ-

Részletesebben

Tesztüzemi Információs Rendszer bemutatása és az adatok használata

Tesztüzemi Információs Rendszer bemutatása és az adatok használata Tesztüzemi Információs Rendszer bemutatása és az adatok használata Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, Gazdaságstatisztika az oktatásban 2017.szeptember 17. Mi is az a tesztüzemi rendszer (FADN)?

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/2. szám.02.09. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... 1 Ábrák... 2 Táblázatok... 6 Külpiaci információk...

Részletesebben

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 5. Élıállat és Hús 2009. 39. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. március 23. Élıállat és Hús 2009. 11. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

I. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július

I. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július I. évfolyam, 6. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. július Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. július I. évfolyam, 6.

Részletesebben

A K I. 300 Ft/kg. tonna

A K I. 300 Ft/kg. tonna PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 7. Élıállat és Hús 2009. 35. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

KAP agrárköltségvetés ismeretében. Budapest VM,

KAP agrárköltségvetés ismeretében. Budapest VM, KAP 2014-2020 Tények és trendek az EU agrárköltségvetés ismeretében Budapest VM, 2012.07.03. Dr. Kapronczai István kapronczai.istvan@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu KAP kiadások

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK XVII. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK MŰTRÁGYA-ÉRTÉKESÍTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐKNEK I-IV. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVII. évfolyam 1. szám 2016 Megjelenik negyedévente

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon Tikász Ildikó Edit 216. december 8. Donau Soja Kongresszus Hüvelyesek Nemzetközi Éve GMO-mentes jelölés Rekord szójatermés Termeléshez kötött

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. augusztus 23. Baromfi 2010. 32. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

I. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május

I. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május I. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. május Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. május I. évfolyam, 4. szám,

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.

Részletesebben

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. június 29. Baromfi 2009. 25. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci

Részletesebben

XI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı,

XI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı, PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/7. szám.04.2. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9 (Kézdi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. február 8. Baromfi 2010. 4. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 19. Élıállat és Hús 2009. 41. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

III. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május

III. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május III. évfolyam, 6. szám, 2016 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2016. május Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2016. május III. évfolyam, 6.

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Gazdaságszerkezet alakulása az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra

Gazdaságszerkezet alakulása az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra 113 Gazdaságszerkezet alakulása az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra HARANGI-RÁKOS MÓNIKA Kulcsszavak: gazdaságszerkezeti összeírás, általános mez gazdasági összeírás, mez gazdasági terület, földhasználat,

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. június 28. Baromfi 2010. 24. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. április 19. Élıállat és Hús Élıállat és Hús 2010. 14. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ ÜZEMEK JÖVEDELMÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ ÜZEMEK JÖVEDELMÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ ÜZEMEK JÖVEDELMÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA Budapest 2010 Agrárgazdasági Információk 2010. 2. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

XXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. június 14. Baromfi 2011. 22. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, december

Mezőgazdasági termelői árak, december Közzététel: 2009. február 12. Sorszám: 22. Következik: 2009. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2008. december Az agrár termelőiár-szintje 2008. decemberben 22,6%-kal mérséklődött

Részletesebben

I. évfolyam, 5. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA június

I. évfolyam, 5. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA június I. évfolyam, 5. szám, 214 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 214. június Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 214. június I. évfolyam, 5. szám,

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK XVIII. évfolyam 3. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK MŰTRÁGYA-ÉRTÉKESÍTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐKNEK Műtrágya-értékesítés Műtrágya-értékesítés XVIII. évfolyam 3. szám 2017 Megjelenik negyedévente augusztus

Részletesebben

A málna- és szedertermesztés gazdaságossága

A málna- és szedertermesztés gazdaságossága A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév

XXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 29. Baromfi 2010. 46. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben